1 Dél-zalai Civil Fórum Egyesület GYAKORLATI ÚTMUTATÓ a munkavédelemben érdekelt civil szervezetek számára Készült az OMMF-II-10-P-0292 számú pályázat támogatásával 2012
2 CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A MUNKAVÉDELEMBEN A civil részvétel keretfeltételei Amióta az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 1996-ban megkezdte működését, elsődleges célja mindig az volt, hogy tájékoztatást es támogatást nyújtson a megelőző munkavédelmi kultúra kialakításához Európában. Ebbe beletartozott -többek között- a munkahelyek és munkavállalók proaktív megszólítása a munkavédelem fontosságának tudatosítása érdekében, emellett bevált gyakorlati tanácsokat adva, hogy a foglalkozási biztonsági es egészségvédelmi normák Európa-szerte javuljanak. Az Ügynökség 2006-tól a megelőzési kultúra ösztönzésére átfogóbb, integráltabb megközelítést kezdett alkalmazni, amely az Egészséges Munkahely kezdeményezéssel jelent meg. Az Unió többi tagállamához hasonlóan Magyarországon is kialakításra került a Nemzeti Fókuszpont, amely a magyar nyelvű honlap működtetésével, az EU- OSHA-tól érkező nyomtatott információs anyagok terjesztésével, az Európai Munkavédelmi Hét szervezésével, a bevált gyakorlatok gyűjtésével és a munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztató szolgálattal jelentős mértékben járult hozzá a munkavédelem ügyének hazai társadalmasításához. Magyarországon a partnerségi gondolkodás áttörését az OMMF és a Szociális Minisztérium által létrehozott Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért megállapodás-rendszer kialakítása jelentette. A dokumentum megfogalmazása szerint: A foglalkoztatás biztonságának elősegítése az elsődleges szakmai feladat minden résztvevő partner számára. Ennek előmozdítását már nem pusztán hatósági eszközökkel lehet elvégezni, hanem szélesebb körben kell törekedni együttműködésre a társhatóságokkal, a szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel, és kölcsönös összefogást kezdeményezni a munkáltatókkal és munkavállalókkal. 2007-től a Munkabiztonsági- és Munkaügyi Felügyelőségek regionális hálózata mellett kialakították a munkavédelmi tanácsadó szolgálatot, amely ingyenesen áll rendelkezésre, így egyúttal szétválasztásra került a hatósági és a tanácsadói munka. A szolgálat célja a munkavédelmi ismeretek terjesztése, a felvilágosítás és a tájékoztatás. Ez a zöld számot is üzemeltető szolgálat jól illeszkedik a partnerséghez. Céljuk a szervezett munkavégzésben résztvevők munkájának segítése, az egészséges, biztonságos munkavégzés követelményeinek megfelelő
3 munkahelyek létrehozásának elősegítése, a munkavégzés magas fokú humanizálása. A Felügyelőség véleménye szerint a munkavédelmi helyzet javításához a felügyelőség, a munkáltatók és a munkavállalók, illetve azok képviselőinek összefogása, jobb együttműködése szükséges. Tapasztalataik szerint a hatósági munka önmagában nem elég tudatformáló hatású. A helyzet javításához nem elég, hogy 150 fővel nő a munkaügyi felügyelők száma. Elengedhetetlen, hogy a munka világa szereplőinek szemlélete is kedvező irányban változzon. A partnerség keretében már nem a szankcionálás az elsődleges eszköz, hanem az együttműködés. Magyarországon nem elegendő csupán hatósági eszközökkel fellépni a negatív jelenségek visszaszorításáért, közös érdek, hogy a munkaerőpiac szereplői között bizalom és kölcsönös tisztelet alakuljon ki. A 2010. október 26-án országos munkavédelmi konferencián megállapításra került, hogy a hasznos tapasztalatok terjesztésének területei a munkáltatók és munkavállalók szervezetei, a szakszervezetek, egyéb szervezetek. Az új és felmerülő kockázatokat azonosítják és terjesztik azok megelőzésének módját. Az Ügynökség fő figyelemfelkeltő tevékenysége az egészséges munkahelyek megteremtésére irányul. A munka világa szereplőit arra ösztönzik, hogy az általuk kialakított és bevált helyes gyakorlatokat megismertessék a munka világában. A civil részvétel indokoltsága A fentiek egyértelműen alátámasztják, hogy közös társadalmi érdekként fogalmazódik meg a munkavédelmi és a munkaügyi helyzet javítása. A munkavédelem hazai intézményrendszere a fenti elveknek megfelelően folyamatosan bővíti partneri hálózatát, amely az érdekképviseletek és civil szervezetek számára is nyitva áll. A lehetőségekhez képest azonban azt tapasztalható, hogy a munkavédelmi partnerségben elenyésző számban vesznek részt civil szervezetek. Ez a helyzet rámutat arra, hogy szükség van a szervezetek informálására, felkészítésére és a szervezetek közötti koordináció kialakítására, amely megerősítheti a munkavédelemben érdekelt civil szervezetek együttműködését és érdekvédelmi rendszerének kialakítását. A civil részvételt indokolja, hogy számos olyan munkavédelmi probléma létezik, amely komoly emberi es anyagi áldozatokat követel: az EU-ban kétóránként
4 meghal valaki munkahelyi balesetben, emellett kb. 550 millió munkanap vesz el évente foglalkozási megbetegedések és balesetek miatt. Hangsúlyozottabban jelentkeznek a problémák a kiemelten nagy kockázatot hordozó ágazatok esetében, mint pl. az építőipar, a mezőgazdaság, valamint az egészségügy es az oktatás. Magyarországon a feketefoglalkoztatás nagymértékű jelenléte, a munkabalesetek számának alakulása, a munkavállalói panaszok ugrásszerű növekedése aggasztó minden felelősen gondolkodó ember és szervezet számára. Emellett a kis- és középvállalkozási szektorban (KKV-k), amely a munkaerő állomány nagy részét foglalkoztatja, a munkához kapcsolódó egészségi es biztonsági problémák az átlagot jelentősen meghaladó gyakorisággal fordulnak elő. A civil szervezetek bevonását, közreműködést ebben a szektorban a szakszervezetek kisebb mértékű jelenléte is indokolja. A munkavédelem civil hídjai A széles körű társadalmi közvélemény ritkán találkozik a munkavédelem civil szervezeteinek tevékenységével. A szakmai közvélemény ez irányú ismeretei is többnyire töredékesek. Ezért is indokolt számba venni a munkavédelemmel foglalkozó, ill. ahhoz kapcsolódó, így szakmai együttműködésbe vonható civil szervezeteket. Fennáll a veszélye annak is, hogy a megjelenő civil aktivitások izolált és koordináció nélküli tevékenységet jelentenek, ezért fontos feladat a koordináció megteremtése. A munkavédelem magában foglalja a munkabiztonságot, a munkaegészségügyet, amelynek része a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy, valamint a szociális munkavédelmet egyaránt. A kémiai biztonságkövetelmények természetesen a munkavédelem részét jelentik, de annak hatálya a társadalom szélesebb területeit (lakosság, munkavállalók és családtagjaik stb.) is érintik. I. Kifejezetten munkavédelmi küldetéssel mindössze három civil szervezet került bejegyzésre: (1) Heves Megyei Munkavédelmi Szolgáltatók Egyesülete, (2)Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Központ Alapítvány és a (3)Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért. A munkavédelmi szakmai ágazatnak jelenleg még nincs országos hatókörű civil ernyőszervezete. A fenti szervezetek közül a Pőcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért a Magyarországi Munkavédelmi Fókuszpont hálózat egyetlen civil
5 tagja, több jó gyakorlatot is kitermelt eddigi tevékenysége során, elsősorban a munkavédelmi képviselők fórumrendszerének üzemeltetésével. A javaslatok a fórum koordinátorán keresztül írásban és szóban is eljutnak az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságához, mint a munkavállalói vélemények egy komponense II. Jelenleg civil oldalról elsősorban az országos hatókörű szakmai szervezetek részvétele jellemző, mint pl. a (1)Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), (2)Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség (MUFOSZ), (3) Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (MÜTT)(4) Magyar Munkahigiénikusok Társasága (MAMUT) (5)Magyar Ergonómiai Társaság. III. A felsoroltak mellett még több nonprofit kutatóintézet is szolgálja a munkavédelem céljainak megvalósulását. A teljesség igénye nélkül pl. a (1) Magyar Mérnök Kamara Munkabiztonsági Tagozata, (2) a Magyar Orvosi Kamara Foglalkozás-egészségügyi Szekciója, (3) Magyar Kémikusok Egyesülete Biztonságtechnikai Szakosztálya, vagy a (4) Gépipari Tudományos Egyesület Anyagmozgatási Szakosztálya. IV. Ha a társadalmi partnereket vesszük számba a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket leszámítva napi adatok szerint országosan, elsődleges prioritásait tekintve, kb. 400 szervezet áll közvetlen kapcsolatban a munka világával, amelyek szociális és munkaügyi, foglalkoztatási csoportokat összefogó, egészségügyi, szakmai, gazdasági és érdekképviseleti tevékenységét ellátó, etnikai, antidiszkriminációs, valamint a területfejlesztéssel, oktatással és kutatással foglalkozó civil szervezetek csoportját jelentik. A hazai fókuszpont szerepe Európában az Eurostat adatai szerint évente 5 720 ember hal meg munkával kapcsolatos okok miatt. Emellett, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) felmérése szerint további 159 500 munkavállaló veszíti életét az Európai Unióban foglalkozási ártalmak következtében. Az EU-ban három és fél percenként meghal valaki munkával kapcsolatos okok miatt, négy és fél másodpercenként pedig egy uniós munkavállalót ér olyan baleset, amely miatt legalább három munkanapig otthon maradásra kényszerül. Változásra van szükség, ez pedig a munkahelyi kockázatok értékelésével kezdődik. Tudatosítani kell a munkáltatókban,
6 biztonsági képviselőkben és szakpolitikai döntéshozókban, hogy a megfelelő kockázatértékelés a jó munkahelyi biztonság és egészségvédelem kulcsa. Magyarországnak még fel kell zárkóznia a régebbi EU tagállamokhoz, és az európai dimenzió segít a fejlődés lehetőségeinek feltárásában. Az Európai Ügynökség kulcsfontosságú tényező a magyarországi munkavédelmi tevékenységekben. Az Ügynökség kialakította azokat a megfelelő prioritásokat, amelyek tükrözik a magyarországi prioritásokat. Az együttműködési megállapodás megfelelő keretet nyújt a fő célok eléréséhez. A fókuszpontnak nyújtott segíti a munkavédelmi vonatkozású kezdeményezések fenntarthatóságának biztosítását, és segít a nemzeti forrásoktól kapott támogatás kihasználásában. Az Ügynökség nagyon fontos információs anyagokat bocsát rendelkezésre (brosúrák, ténylapok, stb.) Problémát jelent még, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk gyakran nem összehasonlíthatók. Ezért az Ügynökségnek több útmutatót kellene adnia az ország-specifikus munkavédelmi témákat illetően az információgyűjtés módszereiről. A magyar nemzeti hálózat partnerei úgy gondolják, hogy az összes statisztikai információt és a helyes gyakorlatot központilag kellene terjeszteni, például az Ügynökség weboldalán. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség legutóbbi kampányának a karbantartás volt a témája. Karbantartással kell ugyanis biztosítani a létesítmények, munkaeszközök megfelelő műszaki állapotának fenntartását. E munkáltatói kötelezettség a megbízható üzemeltetés biztosítása mellett közvetetten a balesetek megelőzését is szolgálja. A nem megfelelő karbantartás önmagában is súlyos veszélyeztetést jelent, azonban maga a karbantartási tevékenység is veszélyes lehet. Előfordulhat például, hogy karbantartás közben kapcsolnak be egy gépet, helyeznek feszültség alá egy villamosvezetéket, nyomás alá egy csövet, ami a karbantartó sérüléséhez vezet. Az ilyen esetek megfelelő szervezéssel, tájékoztatással megelőzhetőek lennének. A munkavédelemben tapasztalt leggyakoribb szabálytalanságok számos más szabálytalanság mellett az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok. A hatóság emberei 12 715 esetben lepleztek le üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságokat, 5813 esetben fedezték fel a be - és leesés veszélyt, 4078 cégnél tapasztalták az egyéni védőeszközök hiányát 2011-ben
7 január és szeptember vége között. Az előadó ismertette a Nemzeti Munkavédelmi Politika 2009-2012 közötti irányelveit Az Európai Unió Bizottsága 2007-ben elfogadott egy új, ötéves munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiát, amely célul tűzte ki, hogy 2012-ig negyedével csökkenjen a munkahelyi balesetek száma. Ezt gazdasági ösztönzők segítségével kívánták elérni. A Nemzeti Munkavédelmi Politikában kiemelt helyet kapott a munkavédelmi felügyeleti munka hatékonyságának erősítése, a munkahelyi egészség és biztonság folyamatos fejlesztése és ellenőrzése - kockázatértékelés, a munkavédelem felelősség-tudatos magatartásának biztosítása. A Nemzeti Munkavédelmi Politika 2009-2012 irányelvei arra helyezték a hangsúlyt, hogy a partnerség jobban működjön, az együttműködésben többen vegyenek részt és a tanácsadás szolgáltatása kiszélesedjen. Az érdekegyeztetést javítani kellett, hiszen sok balesetet, megbetegedést nem jelentenek be, vagy csak utólag teszik meg, amikor már késő. A jövő útja, hogy a tájékoztatás, a tanácsadás intézményrendszere kiszélesedjen, ugyanakkor változtatni kell a munkavédelem képzési rendszerén. Jelenleg ugyanis csak posztgraduális képzésben lehet munkavédelmi szakembernek tanulni, nappali képzésben nem lehet ezen a szakon diplomát szerezni. Munkavállalói részvétel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén A munkavállalói részvétel az egészségvédelem és a biztonság irányításának fontos része. Míg a vezetőknek nincsenek kész megoldásaik valamennyi egészségvédelmi és biztonsági problémára, a munkavállalók és képviselőik pontos ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a munka végzésének módjáról és annak rájuk gyakorolt hatásáról. Ezért a munkavállalóknak és a vezetőknek szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a közös problémákra közös megoldásokat találjanak. A munkáltatók ezzel nem csak motivált munkaerőt, hanem segítséget is kapnak a valós problémák meghatározásához és a megfelelő megoldások kereséséhez, míg a munkavállalók ezzel az együttműködéssel elejét vehetik annak, hogy munkájuk veszélyt jelentsen számukra.
8 A jogszabályok értelmében az egészségvédelmi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatban a munkavállalóknak tájékoztatást, utasításokat és képzést kell kapniuk, valamint konzultációt kell folytatni velük. A teljes részvételazonban túlmutat a konzultáción: a munkavállalók és képviselőik a döntések meghozatalában is részt vesznek. A munkavállalók egészségvédelmi és biztonsági területeken való részvétele egy egyszerű kétirányú folyamat, amelyben a munkáltatók és munkavállalóik, valamint ez utóbbiak képviselői: beszélnek egymással meghallgatják egymás problémáit bíznak egymásban és tisztelik kellő időben megvitatják a egymást problémákat odafigyelnek egymás együtt hoznak döntéseket mondanivalójára kikérik egymás véleményét, és kölcsönösen tájékoztatják egymást. A munkavállalói részvétel előnyei A kockázatok megelőzésében és a hatékony megoldások keresésében játszott jelentős szerepe miatt az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos jogszabályok kitérnek a munkavállalókkal folytatott konzultációra. Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók aktívan hozzájárulnak a munkavédelemhez és a biztonsághoz, alacsonyabb a foglalkozási kockázat és a balesetek száma. A fő indokok amellett, hogy a munkavállalóknak miért kell aktívan befolyásolniuk a vezetői döntéseket, többek között a következők: ha egy adott kérdésben a munkavállalók már a tervezési szakaszban részt vesznek, nagyobb valószínűséggel tudják azonosítani a problémákat és azok okait, segíteni tudnak a gyakorlati megoldások keresésében, és alkalmazkodni tudnak a végeredményhez ha a munkavállalók részt vehetnek a biztonságos munkavégzési rendszerek kialakításában,módosításokat ajánlhatnak, javasolhatnak és
9 kérhetnek, ami segít a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések időben és költséghatékony módon történő megelőzésére irányuló intézkedések kidolgozásában ha a munkavállalók a folyamatban már annak korai szakaszától részt vesznek, elkötelezettek lesznek a megoldás iránt a kommunikáció és a motiváció általánosságban javul A munkáltatók feladata A munkáltatók fő feladatai közé tartozik, hogy amellett, hogy olyan munkahelyeket biztosítanak, ahol az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kockázatokat megfelelően ellenőrzik, a munkavállalókat tájékoztatásban és képzésben részesítik, és a folyamat részeként konzultációt folytatnak a munkavállalókkal és képviselőikkel. A hatékony konzultáció érdekében a munkáltatóknak olyan rendszereket kell kialakítaniuk, amelyek lehetővé teszik ésösztönzik a munkavállalói részvételt a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányításával kapcsolatosdöntésekben. Olyan kultúrát kell kialakítaniuk, ahol az egészségvédelem és a biztonság kérdése minden szereplő feladatkörébe beépül. Konzultációra a szervezet méretétől függetlenül szükség van. Az elvek változatlanok a nyílt párbeszéd előmozdítása, az elhangzottakra való odafigyelés és a tapasztalatok levonása, valamint az annak alapján történő cselekvés a formátum azonban változó. Nagyon fontos, hogy minden munkavállaló hozzáférjen azokhoz a rendszerekhez, amelyek lehetővé teszik maradéktalan részvételüket. Vannak ugyanis olyan munkavállalók, akik különösen nehezen tudnak részt venni a
10 legfontosabb rendszerekben, ilyenek például a több műszakban, illetve az egyedül dolgozók, a takarítók, a vállalkozók, a gyakornokok vagy az ideiglenes munkavállalók. Figyelembe kell venni az adott nyelvet nem anyanyelvként beszélő vagy alacsony műveltségű munkavállalókkal való kommunikációt is. A munkáltatók feladatai: biztosítaniuk kell azokat a hatékony intézkedéseket, amelyekkel a munkavállalók segíthetnek a vezetőknek a biztonságos munkamódszerek kidolgozásában; a felső és középvezetőket, illetve adott esetben a munkavállalók képviselőit megfelelő képzésben kell részesíteniük, hogy hatékony támogatást tudjanak nyújtani a munkavállalói részvételhez; biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók közvetlenül részt vegyenek a kockázatértékelési folyamatban. Nemzeti jogszabályok rendelkeznek a konzultációra, a munkavállalók képviselőinek kijelölésére és a biztonsági bizottságok létrehozására vonatkozó előírásokról. A munkavállalók feladata A munkavállalók együttműködési kötelezettsége A munkáltatók fő feladata, hogy megelőző intézkedések bevezetésével többek között a munkavállalókra nézve biztonságos munkamódszerekkel és berendezésekkel, megfelelő egyéni védőfelszerelés biztosításával, tájékoztatással, utasításokkal és képzéssel védjék munkavállalóikat. A jogszabályok értelmében azonban mindebben a munkavállalóknak is szerepet kell játszaniuk, és saját védelmük érdekében a következőkkel kell segíteniük munkáltatóiknak: odafigyelnek a maguk és mások biztonságára és egészségére; munkáltatójukkal aktívan együttműködnek a biztonság és egészségvédelem területén;
11 követik a képzésen elsajátítottakat, hiszen e képzésben azért vehettek részt, hogy munkájukat biztonságosan végezzék, és megtanulják a berendezések, eszközök, anyagok stb. használatát; közlik az érintettekkel (munkáltatóval, középvezetővel vagy a munkavállalói képviselőkkel), ha szerintünk a munka vagy a nem megfelelő biztonsági intézkedések bárkinek a biztonságát vagy egészségét veszélyeztetik. Miért van szükség a részvételre? A jogszabályok előírják, hogy maguk és munkatársaik érdekében a munkavállalóknak részt kell venniük az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos előírások szigorításában. Ezt a következők indokolják: 1. az egészségvédelem és a biztonság célja annak megakadályozása, hogy a munkavállalókra munkájuk veszélyt jelentsen; 2. a munkavállalók ismerik a munkahelyi kockázatokat, és hozzá kell járulniuk azok kezeléséhez. A munkáltatóknak mindenekelőtt elő kell mozdítaniuk a munkavállalói részvételt támogató biztonsági kultúrát. A munkavállalók részvétele azonban nem korlátozódhat a passzív együttműködésre és a biztonsági előírások követésére. Ha a cél egészségük és biztonságuk lehető leghatékonyabb védelme, akkor a munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat maradéktalanul alkalmazniuk kell munkahelyükön. Jogszabályok Az európai jogszabályok (különösen a 89/391/EGK EU OSH keretirányelv) rendelkeznek a munkavállalók részvételéről a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén, és meghatározzák a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó minimumkövetelményeket.
12 A nemzeti jogszabályok és gyakorlatok konkrét követelményeket határoznak meg, különösen a munkavállalói képviselők kijelölése és a munkahelyi közös vezetői munkavállalói biztonsági bizottságok tekintetében. A munkavállalókkal folytatott konzultációra vonatkozó követelmények A munkáltatóknak konzultációt kell folytatniuk a munkavállalókkal, illetve képviselőikkel, és lehetővé kell tenniük, hogy részt vehessenek a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos vitában, miközben tiszteletben kell tartaniuk a javaslattételhez és kiegyensúlyozott részvételükhöz való jogukat. Az előzetes és kellő időben történő konzultációt igénylő kérdések a következők: minden olyan intézkedés, amely alapvetően érintheti a biztonságot és egészséget; a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos tevékenységekért felelős munkavállalók kijelölése, valamint az elsősegély, a tűzoltás, az evakuálás és a külsős szakértők igénybevétele; a munkáltató által a munkavállaló számára nyújtandó tájékoztatás a kockázatértékelésről és akülönleges kockázatoknak kitett munkavállalók csoportjairól, beleértve a következő kérdésekről folytatott konzultációt: a bevezetendő védintézkedések, beleértve az egyéni védőeszközök biztosítását, a munkahelyi balesetek részleteit; a munkavállalók egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos képzésének tervezése és szervezése; új technológiák tervezése és bevezetése. A munkavállaló/a munkavállaló képviselő jogai A munkavállalóknak/a munkavállalói képviselőknek jogukban áll a munkáltatót a megfelelő intézkedések foganatosítására felkérni és számukra javaslatokat benyújtani.
13 A munkáltatóknak a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének különleges feladatát ellátó képviselőket fizetésük fenntartásával megfelelő ideig fel kell menteniük a munkavégzés alól, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk a feladataik ellátásához szükséges eszközöket. A munkavállalók képviselőinek lehetőséget kell adni arra, hogy az illetékes hatóságok (például munkaügyi felügyelők) által végzett munkahelyi ellenőrzés során közöljék észrevételeiket. A munkavállalók/a munkavállalók képviselői az illetékes hatósághoz (például a munkaügyi felügyelethez) folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy munkahelyükön az egészségvédelem és a biztonság szintje nem megfelelő. A biztonsági feladatokat ellátó munkavállalói képviselők jogosultak megfelelő képzéseken való részvételre. A biztonsági feladatokat ellátó munkavállalói képviselők számára a munkáltatók kötelesek hozzáférést biztosítani a vállalaton belüli kockázatok megfelelő értékeléséhez szükséges valamennyi információhoz, valamint az egészségvédelem és biztonság tekintetében illetékes tagállami hatóság számára történő benyújtás érdekében elkészített baleseti jelentésekhez. Konzultáció az építkezéseken Az építkezéseken a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 92/57/EGK irányelvelőírja, hogy a konzultációnak szükség esetén, valamint az építkezésen fennálló kockázat és az építkezés méretének figyelembevételével a munkahelyen tevékenységeket végző vállalkozások munkavállalói, illetve munkavállalóinak képviselői közötti megfelelő koordinációt is biztosítania kell. A munkavállalók bevonásának módjai A nemzeti jogszabályok eltérnek a konzultációk lebonyolítási módja tekintetében, különösen az olyan kérdésekben, mint a munkavállalók képviselői, a biztonsági bizottságok és a kockázatértékelésekben való részvétel.
14 A legjobb választásnak általában a formális és informális részvételre vonatkozó szabályok és módszerekkombinációja bizonyul. A közvetlen munkavállalói részvételt és a munkavállalói képviselőket nem egymás alternatíváiként, hanem két különböző, de egymással a lehető legeredményesebben kombinálható megoldásnak kell tekinteni. Bármely módszer alkalmazása esetén a hatékony részvételre vonatkozó követelmények az alábbiakat foglalják magukban: hozzáférés a vonatkozó információkhoz, elegendő idő biztosítása a konzultációra és vitára, a konfliktusok megoldását és a konszenzus elérését szolgáló eszközök rendelkezésre állása Kockázatértékelések A kockázatértékelésnek magában kell foglalnia, hogy a munkavállalók és képviselőik egyaránt ténylegesen és hatékonyan részt vesznek a folyamatban, amelynek során valamennyien elmondhatják a problémákkal és megoldásokkal kapcsolatos véleményüket. A kockázatértékelés a munkavállalók védelmére irányuló kulcsfontosságú irányítási folyamat. A munkáltatónak meg kell határoznia a veszélyforrásokat (zaj, hő, nehéz terhek, ismétlődő mozdulatok, vegyi anyagok, gépek, monoton vagy a túlzott terhet jelentő munka stb.), majd értékelnie kell ezek károkozási esélyeit. Ezt követően védintézkedéseket kell foganatosítania. A jogszabályok előírják, hogy a kockázatértékelésről és a védintézkedésekről konzultálni kell a munkavállalókkal. Azonban minél aktívabban vesznek részt a munkavállalók a kockázatértékelésekben, az azok nyomán meghozott ellenőrző intézkedések hatékonysága várhatóan annál nagyobb lesz. A folyamat fontos része a munkavállalók véleményének kikérése.
15 Munkacsoportok és próbák A munkacsoport létrehozásának célja gyakran egy konkrét probléma megoldása, ezért a munkavállalókat és a munkavállalói képviselőket fel kell kérni a munkacsoportban való részvételre, valamint a sajátos veszélyek kezelésére irányuló, tervezést szolgáló intézkedések meghozatalában való szerepvállalásra. A szóban forgó feladatokon dolgozók bevonásával biztosítható, hogy a végeredményben munkahelyi tapasztalataik is tükröződjenek. Ezenfelül a munkavállalók nagyobb eséllyel tartják be az intézkedéseket, ha részt vettek azok kidolgozásában. Jó ötlet lehet a megoldások kipróbálása vagy tesztelése, amelyben a munkavállalók azért vállalnak szerepet, hogy a lehetséges ellenőrző intézkedéseket teszteljék, és tapasztalataik alapján kiigazítsák. A végrehajtás után az ellenőrző intézkedések felülvizsgálatához a munkavállalói visszacsatolásra is szükség van.
16 Képzés A képzés során a részvételi hajlandóság azzal fokozható, hogy a munkavállalók ösztönzést kapnak a problémák megvitatására és a véleményformálásra. Egyes vállalatok a tényleges munkahelyi problémák felismerésére és vizsgálatára gyakornokokat alkalmaznak, és az eredményeket felhasználják a vállalati kockázatértékelési folyamatban. A munkavállalóknak a munkahelyi képzés során is beszélniük kell a biztonsággal kapcsolatos kérdésekről. A tanácsadók és a középvezetők itt kulcsszerepet játszanak. A munkavállalóknak alkalmazniuk kell a munkaköri feladataik ellátása érdekében kapott képzés során szerzett tudásukat is. Kommunikáció és visszacsatolás A munkavállalókat kellő időben és megfelelően tájékoztatni kell az egészségükkel és biztonságukkal kapcsolatos valamennyi vonatkozó kérdésről. A legtöbb szervezet más és más formális és informális kommunikációs csatornákat használ. A vállalatoknál hasznos, ha létezik jelentéstételi eljárás ahhoz, hogy a munkavállalók ne csak jelentsék a sérüléseket és a csak egy hajszálon múló baleseteket stb., hanem az egészségvédelem és a biztonság javítása érdekében tegyenek javaslatokat, a munkáltatói javaslatokról
17 pedig adjanak visszajelzést. Másrészt a munkavállalóknak is visszajelzést kell kapniuk az általuk javasolt elképzelésekről, még akkor is, ha azt a választ kapják, hogy kivitelezhetetlen. Komoly csalódottságot okoz ugyanis, ha a munkavállalók javaslatot tesznek valamire, de annak semmilyen foganatja nincs. A személyes párbeszéd és a visszacsatolás lehetőségei többek között az alábbiak: a vezetők, a munkavállalók és szakszervezeteik közötti munkahelyi biztonsággal kapcsolatos megbeszélések, tájékoztató ülések, szervezeti egységek/csoportok megbeszélései, vagy egy adott szervezet belső hálózatán, javaslattételi rendszereken stb. keresztül vezetői megbeszélések, egyéni megbeszélések a középvezetőkkel és a tanácsadókkal. A munkavállalók közvetlen tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció történhet felmérések, javaslattételi rendszerek, munkavállalói hírlevelek, belső hálózat stb. igénybevétele útján. A viták legyenek széleskörűek, és nem szorítkozhatnak a fizikai veszélyekre és a biztonsági szabályokra. A munkahelyi szervezettel, valamint a termelés, a technológiák, a berendezések és a munkamódszerek változásaival kapcsolatos kérdések például mind befolyásolhatják az egészséget és a biztonságot.
18 A konfliktusok megoldása A munkavállalók és a munkáltatók véleménye eltérhet abban a tekintetben, hogy mi számít kockázatnak, és melyek a kockázatkezelés prioritásai. Ezért helyes gyakorlat lehet eljárások bevezetése a tárgyalásra és a konszenzusos megoldások keresésére. A hatékonyság eléréséhez a vezetőknek és a munkavállalói képviselőknek egyaránt képzésen kell részt venniük, amelynek témája a tárgyalási készségek elsajátítása. Néhány példa a munkavállalói részvételre A biztonság javítása a hajózható belvízi utakon A belga hajózási hivatal (Dienst voor de Scheepvaart) felel az ország északi belvízi útjainak fenntartásáért és működtetéséért. 500 munkavállalója körében magas volt a balesetek száma. Átfogó biztonsági és egészségvédelmi politikával a szervezetnek 12 év alatt több mint 60%-kal sikerült csökkentenie ezt az arányt. Ez magában foglalta balesetmegelőzési politikájának felülvizsgálatát, amelynek célja a munkavállalókkal folytatott átfogó és rendszeres konzultáció bevezetése volt. A közös munka eredményként az okok elemzésére és a hibákból való okulásra új balesetregisztrációs rendszert vezettek be, a berendezések és használatuk terén nőtt a biztonság, és számtalan, a közbiztonság javítását célzó intézkedés született.
19 A munkavállalók bevonása egy kórházi biztonsági kampányba A kampányt a MED-Udvalg nevű, a kórház munkavállalóiból, vezetőiből és felső vezetéséből álló bizottság dolgozta ki. A kampány célja a munkavállalók aktív bevonása volt, égisze alatt a következő eseményekre került sor: A kampányindító esemény egy Ki mit tud? volt Plakátok Adj ötleteket! díjazásos verseny. Négy ötletet fényképes példaként is felhasználtak a kampányban. Ajánlatok arra, hogy a biztonsági osztály valamennyi kórteremben ellenőrizze a tűszúrásokat. A tűszúrásos sérülések nyomon követésének kiterjesztése. Fiatal munkavállalók az energiaiparban Az egészségvédelem és a biztonság előmozdítása a gyakornoki képzés szerves része az E.ON energiaipari vállalatnál. A gyakornokokat foglalkoztatásuk kezdetétől aktív szerepvállalásra ösztönzik. Az intézkedések közé tartoznak a következők: szakképzett koordinátorok felügyelik a gyakornokokat, és figyelnek a biztonság és az egészségvédelem
20 javítására irányuló ötleteikre; a fiatal munkavállalókat arra ösztönzik, hogy aktívanvegyenek részt a biztonsággal kapcsolatos projektek vizsgálatában, és tegyenek javaslatokat; a biztonsággal kapcsolatos információk terjesztésére és az új ötletek meghallgatására elektronikus kommunikációs fórumokat használnak; a gyakornokok megbízást kapnak arra, hogy pl. az Egyéni védőeszközök nevű munkacsoport képviseletében részt vegyenek ezeken a fórumokon. Ezáltal a tapasztaltabb gyakornokok átadják tudásukat fiatalabb kollégáiknak. E fórumok képviselői az E.ON egészségvédelemért és biztonságért felelős munkavállalói képviselőinek részvételével tartott országos konferencián is részt vesznek. Ennek eredményeként például a munkavállalók újabb és divatosabb védőszemüvegekethasználnak azóta, hogy a vállalat számára világossá vált: az eredetileg alkalmazott szemüvegeket azért nem használták, mert nem voltak elég trendik. (Forrás: British Safety Council)