É P Í T É S Z M Ő H E L Y K F T 6000. Kecskemét, Wesselényi u. 1. Telefon, fax: 76/ 482 916 E-mail: szil@epitmuhely.hu Levélcím: 6001 Kecskemét Pf 486. Tervezı: Szilberhorn 06/30-349-68-74 KUNSZÁLLÁS Településrendezési eszközeinek (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv) módosítása Étv 9. (2)bek. szerinti elızetes egyeztetés tervezıi ismertetıje 2010. május
É r v é n y e s i l l. h a t á l y o s t e l e p ü l é s r e n d e z é s i e s z k ö z ö k : Településfejlesztési koncepció (mellékelve) Településszerkezeti terv (Jóváhagyó határozat: 90/2007.(VII.16.) Helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és szabályozási tervek (módosított 5/2005.(III.22.) Ör.rendelet) M ó d o s í t á s i t é t e l e k : Ö n k o r m á n y z a t i s z á n d é k b ó l k ö v e t k e zık Településfejlesztési koncepció A szélerımőparkra vonatkozó településfejlesztési döntés felülvizsgálata (A szélerımőpark érdekében a tanyákkal nem érintett mezıgazdasági területen jelenleg a közmőlétesítményeken kívüliek nem helyezhetık el.) A belterületi rajzi mellékleten jelölt 2a jelő lakóterületfejlesztés kiterjesztése ÉNY-i irányban 2b jelő lakóterületfejlesztés kiterjesztése DNY-i irányban 5 jelő rekultiválandó szeméttelep helyett szabadidıs terület Az autópálya csomópont fenntartása mellett a települési települési összekötıút Városföld illetve a kecskeméti Mercedes gyár irányában (településszerkezeti tervi mellékleten K jelzéssel) Településszerkezeti terv és szabályozás T1) Kereskedelmi szolgáltató terület kiterjesztése a Júlia malomtól a Páka dőlı 04/103 hrszig. (településszerkezeti tervi mellékleten T1 jelzéssel) T2) Mezıgazdasági terület helyett lakóterületi beépítés 014/20,28,29 hrsz (településszerkezeti tervi mellékleten T2 jelzéssel) T3) Mezıgazdasági terület helyett különleges beépítésre szánt terület 0299/51 hrsz (településszerkezeti tervi mellékleten T3 jelzéssel) T4) Táncsics utcai társasház mellett piactér (településszerkezeti tervi mellékleten T4 jelzéssel) T5) A volt lıtér szabadidısportos övezetté való átminısítése, melynek során íjász-lıtér, illetve szánkózódomb alakul. (településszerkezeti tervi mellékleten T5 jelzéssel) T6) 044/49,044/68,044/69,044/71,044/73 hrsz, volt szeméttelep, legelı-gyep besorolású ingatlanokon- a rekultivációt követıen- halas- és csónakázótó, bmx-pálya, minigolf-pálya kialakítása- Cines Szabadidıközpont, a terület mellé pedig erdısáv kialakítása (településszerkezeti tervi mellékleten T6 jelzéssel) T7) Az új szabadidıközponthoz egy új út kialakítása, amely a Somogyi Lovas Szabadidıközponttal kötné össze a nevezett ingatlant. (településszerkezeti tervi mellékleten T7 jelzéssel) T8) A fülöpjakabi út északi oldalán kertvárosias lakóterületi beépítés a településfejlesztési koncepció módosítását követıen (településszerkezeti tervi mellékleten T8 jelzéssel) T9) A sportpálya (36 hrsz) Ksp-sportterület- szétválasztása sportterületté és játszótérré (településszerkezeti tervi mellékleten T9 jelzéssel) T10) Mezıgazdasági major kijelölése a 0261/41 hrsz-ú telken. (településszerkezeti tervi mellékleten T9 jelzéssel) T11) Sport és Kossuth utca keresztezıdésében különleges beépítésre szánt (borturisztikai terület) kijelölés (településszerkezeti tervi mellékleten T11 jelzéssel) 2
T12) A Hátas-dőlı és a Malom-dőlı 032/12 hrsz-ig általános mezıgazdasági terület helyett kertes mezıgazdasági terület (településszerkezeti tervi mellékleten T12 jelzéssel) T13) Szerkezeti terv és szabályozás összhangjának megteremtése érdekében a kerékpárút szerkezeti tervi ábrázolása (településszerkezeti tervi mellékleten T13 jelzéssel) T14) A templom telkén belül a közpark funkciójú terület leválasztása (településszerkezeti tervi mellékleten T14 jelzéssel) T15) Radnai tér rendezési tervi bevezetése Az érvényes rendezési terv beépítésre szánt településközpont vegyes területként tartalmazza a Petıfi Faluház teljes tömbjét. Az építési telek és a tér elválasztását szolgáló módosítás (településszerkezeti tervi mellékleten T15 jelzéssel) Szabályozás módosítása (HÉSZ) 1) Az Étv. 25. (1) bek. értelmében a települési önkormányzatot elıvásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. Az (5) bekezdés szerint az önkormányzat elıvásárlási joga- az országos jelentıségő védett természeti területen lévı és a mőemléki ingatlanra vonatkozó elıvásárlási jogot kivéve-a más jogszabályokon, illetve szerzıdésen alapuló elıvásárlási jogot megelızi. Fentiek alapján javasolható a HÉSZ ezen sajátos jogintézménnyel való kiegészítése az alábbiak szerint: Kunszállás Község Önkormányzatát elıvásárlási jog illeti meg a kiemelt jelentıségő beruházási területen lévı ingatlanokra az alábbiakban meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében: a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekek megvalósítása, a munkahelyek megırzése és új munkahelyek teremtése. A kijelölt ingatlanokat a szabályzat melléklete tartalmazná, ide elsısorban a már fentebb említett új ipari park (Gksz 1) kialakítására alkalmas területek tartoznának a Júlia malom folytatásában, az autópálya mellett lévı Páka-dőlın (04/103 hrsz-ig). 2) Adottságok teljesebb figyelembevétele különös tekintettel az elkerülıút nyomvonalával érintett tanyatelkekre 3) Településképi és lakóminıségi szempontok érvényesítése különös tekintettel a lakótelkek összevonásával megvalósuló gazdasági tevékenységet szolgáló beépítésekre. 4) Értelmezést segítı javítások, kiegészítések többek között a kerítésekre vonatkozó elıírások meghatározása J o g s z a b á l y i v á l t o z á s o k b ó l k ö v e t k e zı módosítások Hatályos OTrT szerintiek átvezetése Építésügyi engedélyezéssel kapcsolatos kormányrendelet átvezetése Az épített örökség helyi szabályozásáról szóló 15/2008.(IX.30.) önkormányzati rendelet és HÉSZ összhangjának megteremtése R e n d e z é s c é l j a : telektulajdonosi és az önkormányzat érdekeinek együttes érvényesítése R e n d e z é s v á r h a t ó h a t á s a : belterületi beépítések kiterjesztése az önkormányzat közösségi célú beruházásainak lehetıvé tétele. M e l l é k l e t : Érvényes településfejlesztési koncepció térképi mellékletekkel Módosítási helyszínek jelölése a településszerkezeti terv kicsinyített másolatán 3
Bevezetés KUNSZÁLLÁS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A települési önkormányzat településrendezési feladatát- amely magába foglalja a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok megalkotását településrendezési terven és helyi építési szabályon keresztül látja el. Ezek megalapozását, a településfejlesztési döntések rendszerbe foglalását biztosítja a településfejlesztési koncepció. Készítésérıl és jóváhagyásáról az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 2000. évi CXV. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény intézkedik Az elızetes egyeztetés figyelembevételével a rendezési terv alátámasztására készült. Figyelembe veszi Bács Kiskun Megye Területrendezési Tervének térségi szerkezeti tervét és szabályozási irányelveit. A településfejlesztési koncepció a területrendezés szempontjainak, célkitőzéseinek meghatározására szolgál. Egyrészt általános településpolitikai célokat, másrészt rendezési programot fogalmaz meg. Nem egy kimerevített állapotot, hanem a változásokat követni tudó keretet próbál meghatározni. A koncepció rendezési tervbe illeszthetıkön túli elemeinek végrehajtását szolgáló eszköz- és intézményrendszer kialakulatlan. A területi fejlesztés alulról építkezı rendszere azonban feltétlenül szükségessé teszi a településfejlesztési koncepció képviselı testület általi meghatározását, illetve jóváhagyását. 1. Kiinduló feltételek 1.1. Gazdasági környezet Kunszállás község igazgatási területe 2.085 ha. A község a Bács-Kiskun Megye Kiskunfélegyházi kistérségéhez tartozik. A térség gazdaságának leghangsúlyosabb ágazata a mezıgazdaság A kisüzemi mezıgazdaságból élıknek kialakulóban van egy megerısödı rétege. Ezek a gazdaságok élnek, és eltartanak egy-egy családot és esetenként egy-két idénymunkára felfogadott alkalmazottat. Az önkormányzat feladata elısegíteni, hogy a tanyán gazdálkodók megfelelı szolgáltatásokhoz és információhoz juthassanak. A községben mőködı vállalkozások száma: 75 db. 1000 fıre jutó vállalkozások száma: 43 db. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a kistérségben: 60 db, megyében: 71 db, az országban: 83 db. A vállalkozások száma tehát az átlag alatti. A kis és középvállalkozások gyarapodásának elımozdítása az elsıdleges területfejlesztési feladatok között van. 1.2. Regionális kapcsolatok A község földrajzi helyzetébıl adódóan Kiskunfélegyháza vonzáskörzetébe tartozik. De jelentıs Kecskemét körzetközponti szerepe is. A térségi területfejlesztési javaslatok alábbi tételei átvehetık: 1 Természeti és környezeti állapota Alaphelyzet: Község a Kiskunsági-homokhát települése. Környezeti arculatát a félig kötött, illetve kötött homokos síkság -mozaikos homokpusztarét maradványokkal- határozza meg: Az erıteljes talajvízszint süllyedés, a szılı- és gyümölcstelepítések tereprendezései, a szántóterület kiterjesztése és a homoki monokultúrás erdısítések a természeti értékek pusztulását idézték elı. A településen az ivóvízvezeték-hálózat ugyan kiépült, de ezt nem követte csatornázás. Fejlesztési irányok Alapvetı szempont, hogy a természet- és környezetvédelem érdeke a gazdálkodással és az idegenforgalommal összhangban érvényesüljön. A kistérséget is érintı fontos feladat a Duna-Tisza köze vízháztartásának javítása, amely rövid- illetve középtávon vízvisszatartással oldható meg. A hátsági területeken alapos mérlegelést kíván az erdıtelepítés. A természetvédelem és a mezıgazdaság érdekeit közösen szolgálhatja a hagyományos gazdálkodási formák fenntartása, illetve visszahonosítása a sérülékeny területeken. A mezıgazdaság helyzete és fejlesztési lehetıségei A Kiskunsági homokháti területek homoktalajai csekély termıképességőek. A kistérség területén magas a napfényes órák száma és ugyancsak magas a hıösszeg. Ugyanakkor ezt a vidéket is sújtja a tartós talajvízszint-süllyedés, ami jelentısen nehezíti és drágítja a mezıgazdasági tevékenységet. A térségben a gabona-, a gyümölcs- és szılıtermesztés, a fóliás és szabadföldi zöldségtermesztés mellett a sertés-, a szarvasmarha-, a lótenyésztés említhetı jelentıs megélhetési forrásként. Híres a libatenyésztés, aminek termékei a toll, a libamáj messze földre eljutnak. A kistérség forgalmi helyzete igen kedvezı - ami valószínőleg az M5-ös autópálya építését követıen tovább javul -, s ez elısegíti a kistérség agrártermékeinek értékesítését. Gondot jelent viszont a mezıgazdasági termelés koordinálásának hiánya. Fejlesztési irányok A kistérség sőrő tanyahálózatú, homokos talajú területein a foglalkoztatás egyik üzemformája lehet a családi gazdaság zöldség-, szılı- és gyümölcstermelı, illetve kisállattartó gazdasági profillal. A kisgazdaságokban változatos, kiváló, egyedi minıségő termékskála kialakítását, a biogazdálkodást kell szorgalmazni. A kistérség kedvezıbb adottságú területeinek gazdaságai az intenzív gazdálkodás, (szántóföldi növénytermesztés gabona- és takarmánytermelı specializációval), és a nagyobb méretben való termelés elınyeit használhatják ki. A kistérség gyengébb termıképességő területeinek mezıgazdaságát a gyepgazdálkodás és az extenzív állattartás irányába célszerő fejleszteni. A környezetvédelmi-tájvédelmi funkciót ellátó, korlátozott, értékmegırzı mezıgazdaságot külön kidolgozott kompenzálási rendszerrel kell támogatni a természetvédelmi területeken. Erdıtelepítéseket a jövıben elsısorban a felhagyott szántók, parlagterületek és nem a gyepterületek rovására célszerő végrehajtani, s törekedni kell a nagy párologtató képességő fajok (pl. nemesnyár) visszaszorítására, illetve az ıshonos fajok terjesztésére (pl. lösztölgyesek). A gazdaság jellegzetességei és lehetséges fejlesztése 1 1998 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI Kht. 1
Múltbeli és jelenlegi helyzet: Kiskunfélegyháza és térsége viszonylag kevés veszteséggel vészelte át a gazdaság-társadalmi átalakulást. A mezıgazdasági termelés felvásárlás feldolgozás értékesítés láncolata eléggé kiépült, több vállalkozásnak jelentıs exportkapcsolata is van. A térségben döntıen Kiskunfélegyházán jelentıs számban és termeléssel képviseltetik magukat más iparágak is. Több nagy létszámú vállalkozás foglalkozik cipıgyártással, konfekcióiparral, mőanyag-, gumicikkek, gépek, berendezések, villamosipari termékek, fémtömegcikkek, alkatrészek elıállításával, lakatosmunkákkal, vegyi árukkal, bútorgyártással. Az építıipar minden ága megtalálható a tervezéstıl a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A kiskereskedelmi üzleteken kívül vannak nagykereskedelemre és külkereskedelemre szakosodott vállalkozások is. A térség jelentıs szerepet tölt be a tranzitforgalomban, az 50-es út és az M5-ös autópálya a térséget érintı szakasz kiépítése révén a nemzetközi forgalomba is bekapcsolódik. Ezt a vállalkozások is igyekeznek hasznosítani, többen fuvarozásból, szállítmányozásból szerzik bevételüket. A közúti és a vasúti kapcsolatok kedvezı helyzetet teremtenek a térségnek, a könnyő elérhetıség vonzó hatást gyakorol újabb vállalkozások megtelepedésének is. A turizmus helyzete és lehetıségei Adottságok: A turizmus jelentısége a lehetıségekhez képest szerény, a helyi lakosság megélhetésében ma még meglehetısen kicsiny szerepe van. A turisztikai lehetıségek, adottságok összehangolásával, szervezésével, fejlesztésével egy sajátos, egyedi arculat kialakításával azonban a turizmus a térség egyik számottevı gazdasági ágazatává fejleszthetı. Kiemelendı a kiskunfélegyházi termálvíz adottsága. A területen a falusi-tanyai turizmusnak jelentıs bázisa alakult ki, falusi fizetıvendéglátással több település között Kunszálláson is foglakoznak. Fejlesztési lehetıségek, prioritások A kistérségbe látogatók számára jelenleg is tudnak igaz a térségen kívüli programok csatolásával komplex programot kínálni. Erre a jövıben is szükség lesz, de a korábbi egyoldalú Budapest-Kecskemét- Bugac csomag önmagában nem lendíti fel a térség turizmusát. Olyan programok kialakítására van szükség, amellyel a vendégeket több napig, esetleg egy-két hétig a területen lehet tartani. A kistérségen kívüli Kecskemét, Kiskunmajsa, valamint a Szentes-Csongrádi Turizmusfejlesztési Társulás tagjainak bekapcsolása új perspektívát nyithat a turizmus számára: a fejlesztés kulcsa tehát az összefogás. A természetes, nyugodt és a természetre nyitott élet- és szemléletmód kialakítása keretében a kistérség turizmusának fejlesztése A humán erıforrások Fıbb folyamatok: A térség egyike a megye kiterjedt tanyavilággal rendelkezı területeinek. A számottevı csökkenés ellenére a kistérségben még mindig a megyei értéket jóval meghaladó a külterületi népesség aránya. Az 1990-es népszámlálás idején a térség minden ötödik lakója külterületen élt. Az évszázados kun tanyás életmód és gondolkozás figyelembe vételével kell a fejlesztési célokat kitőzni. A speciális ipari szakmákra az oktatás, az átképzés, a továbbképzés új formáit kell bevezetni. Ahhoz, hogy a térség központjában mőködı vállalkozások valóban hatékonyan segíthessék nemcsak a város, hanem a térség foglalkoztatási gondjainak is az enyhítését, az is szükséges, hogy megfelelı számban álljon rendelkezésre kvalifikált munkaerı. A vállalkozások megtelepedéséhez, a munkahelyek számának bıvítéséhez azonban jelentısen emelni, illetve korszerősíteni kell a népesség általános és szakmai képzettségének színvonalát. Forgalmi helyzet, településszerkezet, térkapcsolatok Kiskunfélegyháza és a vonzáskörzetébe tartozó tíz település Bács-Kiskun megye egyik legideálisabb kistérségének számít: nem túl nagy területő, kiegyensúlyozott településszerkezető és valódi vonzáskapcsolatokra épül. Magját az egykori városkörnyékhez tartozó négy község (Gátér, Kunszállás, Petıfiszállás és Pálmonostora) alkotja. Forgalmi helyzet: A kistérség közlekedésföldrajzi adottságai rendkívül kedvezıek: fı forgalmi tengelye a néhai Pest-szegedi "Postaút" nyomvonalán haladó 50. sz. fıút. Az 1854-ben átadott Pest-Szeged vasút ugyancsak fıvonal, sıt, Félegyháza fontos szárnyvonalak csomópontja Gátér- Csongrád-Szentes, Tiszakécske-Szolnok, valamint Kiskunmajsa-Kiskunhalas-Baja irányába. Az M5-ös autópálya, amelynek Kiskunfélegyházáig terjedı szakaszát már átadták a forgalomnak, várhatóan a térség fı fejlıdési tengelye lesz. A Budapest-Cegléd-Szeged vasúti fıvonal kétvágányúsítása, a kiskunfélegyházi füves repülıtér polgári légiforgalomba történı bekapcsolása és a Duna-Tisza Csatorna megépítése olyan beruházások, amelyek jelentısége messze túlmutat a kistérségen. Településszerkezet: A kistérség településhálózata több szakaszban alakult ki. Hagyományos központja az egykori szabadalmas Kiskun mezıváros, Félegyháza, amely 1743-ban települt újjá. A II. világháború után újabb tanyaközség született Kunszállás Majsa közigazgatási területébıl. Kunszállás maga is anyatelepüléssé vált, amikor Fülöpjakab 1989-ben községi önállóságot kapott. Térkapcsolatok: Kiskunfélegyháza - gazdasági szerepkörét és intézményi vonzását tekintve egyaránt - a megye egyik fejlett középvárosi központja. Az autópálya továbbépítése és a tervbe vett iparterület megvalósítása várhatóan tovább növeli majd vonzerejét. A kistérség fejlesztésének alaptényezıi és lehetséges kitörési irányai -kedvezı és fejlıdı közlekedési-forgalmi helyzet, közút- és vasút-korszerősítési igények -környezeti érzékenység, értékek: a különleges tanyás településrendszer, s annak építészeti és tájértékei A gazdaság eltartóképessége, viszonylag magas színvonalú agrárium irány: vállalkozási övezet létrehozása Kecskemét és kistérsége, Kiskunfélegyháza és kistérsége, valamint Nagykırös részvételével; az eltartóképesség növelésére irányuló többoldalú, a közlekedési lehetıségekkel is számoló beszállítói ipar-, szolgáltatás- és kereskedelem-fejlesztési programok az élelmiszergazdaság komplex fejlesztésének támogatásával; kvalifikált munkaerıt igénylı, érettségizett fiatalok foglalkoztatását és továbbképzését biztosító iparágak telepítésének feltételeit kell megteremteni, illetve fel kell készülni azok fogadására A tanyás települések és falvaik ellentmondásos helyzete irány: a tanyás gazdálkodás hagyományainak megújítása, a tanyai társadalom gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális helyzetének számottevı javítása kulturális tradíciók, oktatás és közmővelıdés irány: az identitás, a helyi kötıdések erısítése, a képzettségi szint javítása, szervesebb kapcsolódás a térségen belül, s közösen az európai vidékfejlesztési térségekhez A kistérség területfejlesztési koncepciója regionális és megyei kapcsolódásai A nemzetközi jelentıségő fıközlekedési út- és vasútvonal regionális jelentıségő hatásainak kihasználása, a Budapest Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged tengely valódi fejlesztési folyosóvá formálása, s elágazásainak kiépítése Csongrád Hódmezıvásárhely és Kiskunhalas Kelebia felé. A térség természeti értékeinek szigorú védelme, a tájgazdálkodás szorgalmazása, részleges erdısítések, a fokozódó vízhiány nagytérségi szintő feloldása. A térség bizonyos programok tekintetében sajátos - összehangolt fejlesztése a kecskeméti kistérséggel és megyehatár-menti helyzetébıl adódóan a Csongrád megyei kistérségekkel. A kistérség stratégiai fejlesztési céljai A településközi térségi szemlélető tervezési-fejlesztési irányultságú együttmőködés fokozása, különös tekintettel a térség kedvezı alapadottságaira, s viszonylag kiegyensúlyozott helyzetére. A sokoldalú adottságokkal rendelkezı mezıgazdaság minıségi fejlesztése, a bedolgozó jellegő kis- és középüzemi mérető vállalkozói gazdaság diverzifikálása (piacra való felkészítése). 2
A térség egészére kiható idegenforgalmi, oktatási, kulturális, egészségügyi szervezet-fejlesztések, speciális képzési és átképzési programok beindítása. Érettségizett fiatalok foglalkoztatását és továbbképzését biztosító iparágak telepítése. Fejlesztési prioritások A megyei koncepció fejlesztési prioritásainak alkalmazása a területre Elsı prioritás: A természet- és környezetvédelem terén sokszereplıs együttmőködés a természetvédık, a víz- és hulladékgazdálkodók, a mezıgazdasági termelık, a vállalkozók és az önkormányzatok között tájvédelmi alapú fejlesztési programok kidolgozására Második prioritás: Munkahelyteremtı gazdaságfejlesztı programok beindítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, a fejlesztendı élelmiszergazdaságra és a közlekedési pozícióból következı szolgáltatásokra Harmadik prioritás: A távlatban tovább javuló tranzitszerepkör még erıteljesebb kihasználása Kommunikációs és informatikai fejlesztések Közös települési és kistérségi marketing megteremtése Negyedik prioritás: Professzionális kistérségi fejlesztı-tervezı-menedzser iroda létrehozása Ötödik prioritás: A szakoktatási, átképzési, tanácsadási lehetıségek továbbfejlesztése A sokszínő helyi társadalom identitásának fejlesztése, összekapcsolva az idegenforgalommal Belterület illetve külterület népességének alakulása a népszámlálások adatai alapján 1960-1990 1960 Terület (kat. hold) Népesség (fı) Lakóház(db) Központi belterület 240 562 138 Alsótanyák 449 113 Felsıtanyák 783 198 1970 Terület (ha) Népesség(fı) Lakóház(db) Lakás(db) Központi belterület 80 671 193 214 Alsótanyák 361 108 109 Felsıtanyák 611 192 195 1990 Terület (ha) Népesség(fı) Lakóház(db) Lakás(db) Közigazgatási terület 2085 1655 415 430 Központi belterület 1222 165 168 Tanyák 433 1.3. Népesség Kunszállás község összességében veszített a népességébıl az 1960-tól 2000-ig terjedı 40 évben. A népesség csökkenésének okait részben az elvándorlás, részben a természetes szaporodás tartós negatívumában kell keresnünk. Demográfiai adatok 1960-2000 2 Tárgyév Népesség Lakások száma 1960 1794 449 1970 1643 518 1990 1655 598 1995 1625 659 2000 1604 649 A tendenciából következıen a község távlati népességszáma kb. max 2000 fı. 1.4. Település területe, térbeli szerkezete Az igazgatási területet a táji, természeti adottságokat követı szerkezet és területhasználat határozza meg. A területfelhasználási elemek: szılı, gyümölcsös, szántó, erdı és gyepterületek mozaikosan jelennek meg. A belterület és a tanyás terület arányos fejlesztése biztosítandó a településrendezéssel és az építési szabályozással. Belterület fejlesztése a meglévı településszerkezet továbbfejlesztésével történhet. A fejlesztések a meglévı belterületen belül és annak kiterjesztésével biztosíthatók. 1.5. Infrastruktúra Villamos energiát fogyasztó háztartások száma 911db Vezetékes gázt fogyasztók száma: 544 db Vezetékes ivóvízhálózatba kapcsolt fogyasztók száma: 466 db A csökkenı népességszám ellenére a belterület népessége nem csökken. Ennek oka a külterületi népesség bevándorlása a belterületre. 2 1990-ig Fülöpjakab adatai nélkül, tehát a mai község területére vonatkozó értékek 3
2. Fejlesztési lehetıségek 2.1. Lakásfejlesztés A település meghatározó, legjellemzıbb felhasználása a lakóterület. Lakásállomány alakulása az alábbi Év Lakásállomány(db) 1996 649 1998 659 2000 666 2001 681 A belterületi településkarakter meghatározói a lakóterületi beépítések. Ezért a lakóterületi építési szabályozás a beépítési sajátosságok, a hagyományos településszerkezet megtartásának eszköze lehet. A lakóterület-fejlesztést új belterületi lakóterület kijelölésével kell biztosítani a belterület északi részén a csatorna és a beépítés között valamint a település déli részén a belterület kiterjesztésével. 2.2. Intézményfejlesztés Az intézményellátás minıségi és mennyiségi színvonala minden település számára meghatározó jelentıséggel bír. Az intézményellátással kapcsolatos fontos körülmény, hogy egyes intézményfajták esetében az önkormányzatot ellátási felelısség terheli, más (vállalkozói tipusú) intézmények esetében pedig csak szervezı, irányító közvetett szerepet játszik az ellátás biztosításában. Az elsı csoportba tartozó oktatási-, nevelési-, szociális és egészségügyi intézmények esetében indokolt az ellátás norma szerinti méretezés. A település 2000 fıs népességszámából következıen az alábbi intézményi kapacitásokat kell biztosítani: 1) Óvoda: 80 fh, tervezési norma szerint 1000 fıre 40 férıhely szükséges. 2) Iskola: 8 tanterem, tervezési norma szerint 1000 fıre 4 tanterem biztosítandó. 3) Orvosi rendelı: 1 munkahely általános, 1 munkahely fogorvos, 1 munkahely gyerekorvos Vállalkozói típusú intézmények esetében a kereslet- kínálat és területi alkalmasság a meghatározó tényezı az ellátás alakulásában. Ide soroltak a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények. Külterületen majorságok kialakításának lehetıségét biztosítani kell. A külterjes mezıgazdasági épületek számára nem feltétlenül szükséges gazdasági területet kijelölni, amennyiben azok a telek kis beépítettsége (max 3 %) mellett, illetve nagy birtokközpontként megvalósíthatók. A már meglévı, jól feltárható gazdasági területek bıvítését szomszédságukban kell kijelölni. 2.3. Zöldterületfejlesztés Belterületi zöldterületfejlesztés elemei az alábbiak lehetnek: - utcafásítások - közparkok - beépítést és egyéb védelmet szolgáló zöldterületek, kiemelt jelentıséggel az utak menti fasorok A lakások, intézmények és üzemek telkeire a reálisan érvényesíthetı legnagyobb növényzeti fedettségre kell elıírni. A jellegzetes tájkarakter megırzése, a természetes élıhelyek megtartása és fenntartása a természeti területek beépítetlenségével biztosítható. 2.4. Infrastruktúrafejlesztés A közvetlen településközi úthálózat nyomvonalai megvannak. Az M5 autópályára való rácsatlakozás a település megvalósítandó célja. A csomóponttal összefüggésben a belterületet az átmenı forgalom alól tehermentesíteni kell. A belterület közmőves ellátásokat (ivóvíz, földgáz) a meglévı vezetékes hálózatokról kell biztosítani. A szennyvízhálózat kiépítése regionális rendszerben tervezendı. A szigorú környezeti feltételek miatt települési szeméttelep megszüntetésre került. Rekultivációját követıen ott legfeljebb építési törmeléklerakó vagy hulladékudvar helyezhetı el. Építésügyi kérdések Kunszállás összevont rendezési tervét 1992-ben hagyták jóvá, ennek idıközbeni változásokat tartalmazó felülvizsgálatára, kiegészítésére van szükség, amely csak a legszükségesebb építési korlátozásokat tartalmazza. A belterületi építési szabályozásnál a településszerkezet adottságait: természeti és beépítési sajátosságait kell elsıdlegesen figyelembe venni. Gazdasági területek fejlesztése Kunszállás gazdasági szerepvállalása a mezıgazdasághoz és a falusi idegenforgalomhoz köthetı. Gazdasági célú épületek belterületen (akár lakóépületekkel vegyesen is) elhelyezhetık, de a lakásokra és intézményekre elıírt környezetterhelési határértékeket be kell tartani. 4