BU oa.pesr Budapest FMros Önkormányzata llllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllll *1 000052405126* V árasfejlesztési Főpolgármester-helyettes íkt. szám: FPH059 /241-42/2013 tárgy: Javaslat Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepciójának elfogadására előkészítő: Városépítési Főosztály egyeztetésre megküldve: o a Fővárosi Közgyűlés állandó bizoltságai és tanácsnakai részére ELŐTERJESZTÉS a Közgyűlés részére Tisztelt Közgyűlés! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) szarint a településfejlesztési koncepció "a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természetiművi adottságok me/lett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe". Budapest jelenleg hatályos városfejlesztési koncepcióját a Fővárosi Közgyűlés 2003-ban fogadta el. Az akkori városfejlesztési koncepcióban meghatározott, szerteágazó feladatok közül egyrészt a megvalósításhoz szükséges eszközök, források hiánya miatt kevés valósult meg, másrészt a jelentősen megváltozott gazdasági, társadalmi, környezeti és egyéb befolyásoló körűlmények miatt ma új kihívásokkal kell szembe nézni. A Fővárosi Közgyűlés fentiek alapján 512/2011. (IV.6.) számú határozatával úgy döntött, hogy készüljön el Budapest új városfejlesztési koncepciója. A kidolgozás folyamata A koncepció kidolgozását a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályának szakmai irányításával egy integrált tervezői és szakértői csoport végezte el. A munkában aktívan közreműködtek a Hivatal szakmai főosztályai, valamint a szakértőkből erre a feladatra létrehozott Stratégiai Munkacsoport tagjai. A dokumentum készítését mind a Hivatalon belül, mind azon kívül részletes adat- és információgyűjtéssel kezdtük meg. Ennek eredményeiről 2011 novemberében a Fővárosi Közgyűlés, a mintegy 500 oldalas Helyzetelemzést bemutató tájékoztató előterjesztés 1052 Budapest, Városház utca 9-11. 1 levélcím: 1840 Budapest 1 telefon:+ 361 327-1036 l fax: +361 327-17-65 e-mail: SzeneczeyB@Budapest.hu
J101l, novam_9t+'5;). (KCJ1 i tájé~ltafó i el~rjesz~éij i 2012.. januárz-5 l m~~j.'2s 11 l t 1012. s:apt{!:mber/ ~ okt.ókr.2013. j.j'ni.úr/ oí.ebru;ir keretében kapott ismertetést. A bemutatott munkarész alapján összeállítottuk a koncepció alapját képező, 59 specifikus célt tartalmazó Célrendszert, amely a város jövőben elérni kívánt hosszú távú céljait tartalmazta. A Fővárosi Közgyűlés ezt 113/2012. (1.25) számú határozatával hagyta jóvá. A továbbiakban ezen célok pirorizálása történt meg, amelyben jelentős szerepet kaptak a Stratégiai Munkacsoport tagjai mellett a szakmai és társadalmi fórumokon résztvevők, valamint a kerületi főépítészek. Így a munkafolyamat végén 17 célt határoztunk meg, amelyek részletes kidolgozásra kerültek a megvalásítást elősegítő feladatok és eszközök tekintetében. i ~ Kg y. áig~)! ~ffoga<!ll$ A munkarészek egyeztetései A koncepció kidolgozásának megkezdése előtt, az Étv. 9. (2) bekezdése alapján az érintett szervek tájékoztatást kaptak a dokumentum elkészítésének szándékáról. Ez alapján véleményt nyilváníthattak, és ismertették a jelentős, és a koncepció szempontjából figyelembe veendő terveiket, intézkedéseiket Ezt követően, a Helyzetelemzési dokumentum készítésével párhuzamosan, 2011 őszén széles körű társadalmi-szakmai egyeztetések és műhelymunkák zajlottak le. Ennek során civil és szakmai szervezetek bevonásával fókuszcsoportos rendezvények kerületek megtartásra 8 alkalommal (2011. október 10-18 között). Az itt elhangzott vélemények beépítésre kerültek a Városfejlesztési Koncepció Célrendszerébe, amelyet 2012. január 25-én hagyott jóvá a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott célrendszer priorizálásának elősegítésére reprezentatív lakossági felmérést készítettünk, melynek során 2300 fővárosi lakoshoz jutottunk el, és kértük ki a Főváros fejlesztési irányainak kijelölésében véleményüket. A továbbtervezés megalapozására 2012 márciusában újabb fókuszcsoportos egyeztetések kerültek megtartásra. Ezek során tematikusan, összesen 3 alkalommal egyeztettünk a már korábban is bevont szervezetek képviselőivel, valamint a kerületi főépítészekkel (2012. március 12-14.). Ezeken a rendezvényeken a résztvevők aktívan hozzájárulhattak a Célrendszer dokumentum véleményezéséhez, egy a célok fontosságát pontozó táblázat segítségével A Városfejlesztési Koncepció munkafolyamatának lezárásaként a korábbi résztvevőkkel tartottunk egyeztetést 2013. február 14-én, ahol a dokumentummal kapcsolatban tett észrevételek megvitatásra kerültek. A készítés folyamán többször került sor külön főépítészi egyeztetésekre (2012. november 14-én és 2013. február 6-án). Ezeken az egyeztetéseken a kerületi főépítészek és Pest megye főépítésze is részt vett. A megbeszéléseken elhangzottak hozzájárultak a szakmai tartalom pontosításához. Mindezeken túl az integrált tervezőcsoport tagjai többször kaptak felkérést rendezvényeken való előadás megtartására, így szakmai konferenciákon is többször bemutatásra került a dokumentum aktuális munkarésze. Az egyeztetések részletes leírása az előterjesztés 2. számú mellékletét képezi. 2/15
Szemléleti alapvetések és átfogó célok A koncepció szemléleti alapvetései az élhetőség, a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség. Valamennyi cél kidolgozása ezek figyelembe vételével történt, ún. horizontális célként hatják át a koncepciót meghatározó átfogó célok is, amelyek valamennyi specifikus célra hatással vannak: - Budapest az európai városhálózat erős tagja - Érték- és tudása/apú, fenntartható gazdaság - Harmonikus, sokszínű városi környezet - Javuló életminőség, harmonikus együttélés A fejezetek szerkezete Az áttekinthetőség érdekében az egyes fejezetek azonos struktúrában épülnek fel. A célok kifejtése a Helyzetelemzésen alapuló cél indoklással kezdődik, amelyekhez kapcsolódnak a célokhoz kapcsolódó ternatizá/t fe/adatok. Ezen feladatok részletes leírása, egy a jelenlegi állapotot bemutató Helyzetértékeléssel kezdődik, majd a Fe/adatok, eszközök és a megvalósítás lehetséges általános eszközei kerültek meghatározásra. A területi lehatárolást igénylő egyes fejezetekhez a cél megvalósításának területspecifikus eszközei rész is kidolgozásra került, amelyekben a feladatok városon belüli megvalósításának zóna szerinti helyét mutatjuk be. A manitoring A korábbi Városfejlesztési Koncepcióhoz képest új elem a Manitoring és értékelés rendszere című fejezet. A koncepció elfogadásával egy nagy ívű és hosszú távú fejlesztési folyamat veszi kezdetét, amelynek nyomon követése szükséges a változó környezet és kihívások mellett, a célok maradéktalan elérése érdekében. Ennek figyelemmel kisérésére az átfogó célokhoz mutatószámokat, indikátorokat határoztunk meg, amelyek lehetövé teszik a folyamatos értékelést. A monitoring folyamat során nemcsak adatok gyűjtése és feldolgozása történik majd, hanem az adatgyűjtés gyakoriságának függvényében beszámoló is készül a Fővárosi Önkormányzat számára legalább négyévente, az önkormányzati ciklus utolsó évében. Ugyanakkor az adatok folyamatos gyűjtésével, és a koncepció megvalósulásának nyomon követésével természetesen fenn áll a lehetőség közbenső vagy folyamatos értékelésre is, ami a változások bemutatásán túl azok okaival és következményeivel is foglalkozik. Fentiek alapján a koncepció 2030-ig 17 specifikus célt fogalmaz annak érdekében, hogy Budapest élhető és vonzó, egyedi karakterű főváros legyen, az ország és a várostérség innovatív gazdasági és kulturális központjaként az európai nagyvárosok hálózatának meghatározó tagjaként, potenciáljából eredően egyrészt a tágabb európai és globális térből kapott impulzusokat az ország más területei felé közvetíti, másrészt aktív szerepet vállal az ország fejlődése érdekében a nemzetközi térben, sikeresen bekapcsolódva a globális munkamegosztásba. 3/15
1. Kezdeményező városfejlesztés A hatékony és kiegyensúlyozott - fenntartható - városfejlesztés megvalósításának szükséges feltétele, hogy a város kezébe vegye a kezdeményezést. Cél, hogy a várost alkotó erők, a lakosság, a gazdasági szereplők, külőnböző intézmények magas minőségű otthonra találjanak a városban, kiváló infrastrukturális, fenntartható természeti és épített környezet, valamint megfelelő szervezeti és jogi feltételrendszer biztosításával. Az érdekek és érdekeltek bevonásával koordinált, eredményes, a szinergiákat kiaknázó, egyszerre forráskímélő és forrásfeltáró együttműködésre van szükség. Budapest úgy élénkítse a város gazdasági, közösségi és szellemi-kulturális életét, hogy lehetövé váljon lakói, vállalkozói, az ide látogatók számára, hogy minél jobban élhessenek az adottságokkal, értékekkel, lehetőségekkel. Ehhez olyan gazdasági alap létrehozása szükséges, amely a várost képessé teszi az aktív kezdeményezésre. A városfejlesztés forrásai a városi gazdaságból (adók, díjak, stb.), a város gazdálkodásából (felhalmozásból), valamint külső (állami, magán és Európai Uniós) forrásokból származnak. Mivel e források korlátozottak, cél, hogy a felhasználásukkal keletkező közvetlen és közvetett hasznok visszaforgatásából fenntartható pályára álljon a városfejlesztés folyamata és a működtetés. A kezdeményező városfejlesztés lényege az önkormányzat részéről az irányító attitűd felvállalása, a koordináló, kooperáló és ösztönző szerepkör erősítése, amely a közösségi érdekek mentén történő gazdaságélénkítő kormányzást, a gazdasági faktorok orientálását, általában a kreativitás serkentését jelenti, miközben arra törekszik, hogy a lakosság és a gazdasági élet részvevői számára megteremtse az ideális intézményi és infrastrukturális feltételeket. Mindez alapot jelent a városfejlesztés folyamatos, újratermelődő forrásainak biztosításához. A külső források szűkülésének megállítása mellett, a fenntartható felhalmozási képesség megteremtésének a belső források újratermelése irányába kell elmozdulnia, ami a foglalkoztatás növekedésének is feltétele. A kezdeményező városfejlesztés megvalósítása elválaszthatatlan a változó hazai és nemzetközi gazdasági körülményekre gyorsan és eredményesen reagáló szervezeti és pénzügyi rendszer kiépítésétől E komplex rendszernek egyfelől összhangban kell lennie az ország és a budapesti agglomeráció teljesítőképességével, másfelől pedig biztosítania szükséges az önálló gazdasági potenciált kiépítö és kihasználó gazdálkodási mozgásteret, hogy Budapest méltó módon betöltse az ország és a közép-európai régió motorjának szerepkörét. Annak érdekében, hogy Budapest és környéke innovációs térré alakuljon át, minél előbb kiemeit kormányzati és fővárosi intézkedések kellenek a kapcsolati tér mind teljesebb kialakulásához. 2. Partnerség - a jövő közös tervezése a térségben és országosan Budapest és Várostérsége csak együtt lehet sikeres az európai városok növekvő versenyében. A közös sikerhez a terület- és településfejlesztés valamennyi állami-, önkormányzati-, gazdasági és civil szereplőjének közös érdekek alapján közös célokat megfogalmazó és összehangolt fejlesztési eszközöket alkalmazó sokoldalú együttműködése szükséges. Az együttműködés kulcsa az összehangoltság, ennek alapja pedig az ezt szolgáló jogi, intézményi feltételek kialakítása. Közös érdek e nagyvárosi tér munkamegosztáson alapuló, erős kohéziós egységgé formálása. Az összehangolt térségfejlesztés célja, hogy Budapest és nagyvárosi térsége Közép-Európa egyik legversenyképesebb, intelligensen fejlődő, urbanizálódó, élhető központjává váljon. Az egész térség fejlesztését komplexen meghatározó stratégiai térség- és gazdaságfejlesztési terv szükséges, amely 4/15
megalapozhatja majd a nagytérségi szintű stratégiai döntéseket. Ezek kidolgozásához elengedhetetlenül szükséges a közös érdekek azonosítása. A stratégiák megteremtéséhez kiemeit feladat a közlekedés összehangolt fejlesztése és a város határain átnyúló, településeket tagolóelválasztó zöldfelületi elemek és ökológiai hálózatok összehangolt védelme és értékalapú fejlesztése, az indokolatlan zöldmezős beruházások visszaszorítása. Ennek eléréséhez közös szakmai tanácsadói csoport létrehozása és működtetése szükséges a térségi folyamatok monitorozására, a változások értékelésére, közös döntések előkészítésére. A központi szerep eléréséhez Budapest és Pest megye munkamegosztásban kell, hogy működjenek, létrehozva az értékteremtő képesség és gazdasági aktivitás agglomerációját, klasztereit, kiemelten a tudásgazdaság, a K+F és innováció, a csúcstechnológiát képező feldolgozóipar, a kreatív iparágak, valamint általában a szolgáltatások területén. A mindennapi együttélés tekintetében is kiemelten fontos feladat a térségi közlekedés fenntarthatóságának és minőség javítása. Főként az elővárosi vasúti közlekedés színvonalának, vonzerejének növelésével, amely magába foglalja a területek és berendezések korszerűsítését, kapacitás bővítését, a szaigáitatás javítását. Ahol a kötöttpályás kapcsolat nem áll rendelkezésre a közúthálózat adottságait kell kihasználni az autóbusz közlekedés működtetésére. A várostérség településein - a fővárosba irányuló személygépjármű közlekedés alternatívájaként - tovább kell folytatni a megkezdett fejlesztéseket az eszközváltás lehetőségél biztosító P+R és B+R parkolók terén. Biztosítani kell továbbá a városhatáron átnyúló kerékpáros és hajófargalami infrastrukturális közlekedési feltételeket is. 3. Egységes Budapest Budapest összehangolt fejlesztését jogszabályi változásokkal lehet elősegíteni, hiszen a koncepeionális városfejlesztési célok megvalósulásához, végrehajtási eszközrendszer is szükséges. A kétszintű közigazgatási rendszerben meg kell találni a közös célt, mely Budapest - mint erős, egységes főváros fellépésével a környező gazdasági versenytérben kedvezőbb gazdaságfejlesztést, és ebből fakadó általános fejlődést eredményez a fejlesztéssel területileg érintett önkormányzatok számára is. Közösen kell meghatározni azokat a kiemeit területi egységeket, melyek fejlesztéseit minden érintett önkormányzat el tudja fogadni annak érdekében, hogy a város egysége és ereje továbbra is meghatározó tényezőként tudja Budapestet fontos szerepiövé tenni a tágabb térségben és nemzetközi szinten egyaránt. A természeti-környezeti potenciál kihasználása csak egységes gazdasági szemlélettel, pénzügyi és szervezeti rendszerben tartható fenn. 4. Budapest nemzetközi és európai szerepkörének erősítése Annak érdekében, hogy Budapest az európai városhálózat elismert, erős, térségi versenyképességét növelő tagja legyen, aktív és kezdeményező várospolitikát kell folytatnia, amelynek fontos része a városdiplomácia, valamint a két- és többoldalú együttműködések erősítése. Ugyanakkor Budapest Magyarország fővárosa, közigazgatási központja, a központi és középfokú igazgatási szervezetek székhelye is. Az ország, és Budapest nemzetközi szerepét jelentős mértékben befolyásolja elérhetősége. Így kiemelten fontos a repülőtér és a tervezett nagysebességű vasúti közlekedés kapcsolatának megteremtése, amelyek együttesen a magyarországi közlekedési rendszer egyik országos interrnodális csomópontját jelenti majd, a belvárosi kötöttpályás közösségi közlekedési kapcsolat 5/15
megteremtésével Továbbá fővárosi érdek is a Budapest elkerülését biztosító, harántaló vasúti kapcsolat kiépítése, amely biztosítja a városon belüli vasúti pályák tranzit áruszállítás alóli tehermentesítését (VO vasúti kapcsolat). Köztekedési szempontból jelenleg alul értékelt a Duna nyújtotta hajózási lehetőség, ám ennek fejlesztése mind a személyforgalom mind az áruszállítás terén is szükséges. Az elérhetőség mellett a főváros nemzetközi szerepét jelentős mértékben meghatározzák a nemzetközi szintű sport és kulturális rendezvények is, amelyek sikere nagy hatással lehet a főváros előnyös nemzetközi megitélésére. Mindezeken túl fontos feladat, hogy a fővárosban jelen lévő nemzetközi szereplők is otthonosan érezzék magukat, amely megteremtéséhez elengedhetetlen feltétel a vonzó városkép, a találkozóhelyek, a befogadó nyelvi- és kulturális közeg biztosítása. 5. Egészséges környezeti feltételek megteremtése A koncepció kidolgozását megelőzően készített lakossági felmérés során a megkérdezettek a zöldfelületek színvonalának emelését jelölték meg elsődlegesen kezelendő feladatként Így az egészséges környezeti feltételek megteremtése érdekében Budapest teljes területén fontos feladat a biológiailag aktív felületek növelése, amely egyrészt a zöld- és vízfelületek arányának emelését, illetve az azokkal való racionális gazdálkodást jelenti. Ez magába foglalja, a zöldmezős beruházások helyett az alulhasznosított vagy hasznosítatlan barnamezős területek előnyben részesítését, azok átmeneti hasznosításának támogatását. A belső városrészekben a zöldtetők alkalmazása mellett az utak fásítását, valamint a rekreációs közcélú zöldterületek létrehozását illetve a már meglévők fenntartásának támogatását. A megfelelő színvonalú kikapcsolódási lehetőségek biztosítása érdekében a közterületeken (zöldterületeken) keletkező bevételeket vissza kell forgatni ezeknek a területeknek a fenntartására. Ugyanakkor a magántőkét is be lehet vonni a zöldterületi fejlesztésekbe, a környező területek ingatlanfejlesztéséhez kapcsolódóan. A városban, részben a zöldfelületeken javítani kell a tömegsport lehetőségek kínálatát a sportesemények bővítésével, a szabadtéri sport helyszinek számának növelésével és a létesítmények korszerűsítésével A turizmus részeként szükséges továbbá a gyógy- és termálfürdök felújítása, korszerűsítése, a szolgáltatási kínálat bövítése. Az egészséges környezet megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges a károsanyag kibocsátások csökkentése és a környezetbarát köztekedési módok támogatása. Összhangban az Európai Bizottság által elfogadott stratégia és az Nemzeti Környezetvédelmi Program lll. célkitűzéseivel, további feladat a hulladékok keletkezésének megelőzése, és a minél nagyobb arányú újrahasznosítása. Ehhez a lakosság szemtéletformálásában is kell lépéseket tenni, valamint minél szélesebb körben kell a szükséges feltételeket biztositani. Az egészséges környezet biztosítása tekintetében szintén fontos feladat a vízgazdálkodás, a mindenki számára elérhető, jó minőségű ivóvíz biztosítása, a keletkező szennyvizek 100%-ban történő megtisztítása a csapadékvizek hasznosítása, és az árvízvédelmi megújulás is. 6. Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás A klímavédelem szempontjából rendkívül káros a városi tevékenységekből származó hőleadás, amely nagy részben felelős a hősziget-hatás kialakulásáért. Ennek enyhítése érdekében számos feladattal kell a városnak szembenéznie. A településszerkezet és a megfelelő településrendezési tervezés már jelentős befolyással lehet ennek kezelésére, mint a beépítési mód megfelelő megválasztása, zöldfelületi előírások szigorítása, burkolt felületek csökkentése. zöldtetők 6 l 15
alkalmazásának előírása, általánosan a "zöfdebb szemfélet" és gondolkodás. Annak érdekében, hogy a hősziget-hatást elősegítő és fokozó magas hőelnyelésű, mesterséges, burkolt felületek aránya csökkenjen, a koncepeiét követő településrendezés a továbbiakban nem támogathatja a zöldmezős beruházásokat, inkább a város jelentős méretű, jelenleg nem hasznosított barnamezős területeire kell terelje az építési és fejlesztési szándékokat. Az energiafelhasználás esőkkentése kapcsán kiemeit fontosságú - a meglévő épületállomány kezelése. Az épületek megőrzése és felújítása segíti a városok térbeli terjeszkedésének visszafogását, amely szintén az optimális energiagazdálkodást támogatja. A szemléletváltozás kialakításához az önkormányzati épületeken mintaadó projekteket kell megvalósítani, amely keretében a lehető leghatékonyabb energetikai felújítást kell alkalmazni, a megfelelő építészeti minőségben. Ugyanakkor a magán-beruházásban megvalósuló felújítások ösztönzésére is jól elérhető pályázati támogatási rendszert kell kidolgozni, amelyben a kerületek prioritásokat határozhatnak meg, a legnagyobb energia-megtakarítási potenciál megvalósítása érdekében. Helyi adókedvezményekkel kell vonzóbbá tenni a fejlesztök számára az energiahatékony és környezetbarát építést. Az egyes épületek felújításán túl a komplexebb szemléletet igénylő városszerkezet megőrzése és revitalizációja is fontos feladat. Ugyanakkor a barnamezős beruházások támogatásával a városszövetbe ékelődött használaton kivüli ipari területek hasznosításával jelentős energia-megtakarítás érhető el. 7. Egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése Budapest belső történeti városmagja egyedi városkarakterének megőrzése érdekében a helyi egyedi értékek védelme kiemelkedő fontosságú feladat. A helyenként szükséges komplex városrehabilitáció az érintett városrészek átfogó megújítását jelenti E folyamatok hatékonyan járulnak hozzá a város általános gazdasági fejlődéséhez, ezért erőforrásként kell hasznosítani a város értékeit, szorgalmazni szükséges azok értékalapú rekonstrukcióját (magas élőmunka igény), fejlesztését, bemutathatóvá tételét, a turizmusba való bekapcselását A gazdasági kitörés további húzóereje lehet a fürdőturizmus fejlesztése. Hatékonyabb problémamegoldás azonban itt is a komplex városrehabilitáció alkalmazása esetén várható, amelynek során a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, infrastrukturális és városépítészeti szempontokat átfogóan és összehangoltan kell kezelni. Így a történeti városrészek fokozatos és folyamatos megújulása a budapesti városfejlődés egyik kulcskérdése. A régebbiek mellett jelentős lakóépület típust képviselnek a lakótelepek tömbházai, amelyek egy részén már történtek beavatkozások, de a jelentős változást elősegítő, elengedhetetlenül szükséges komplex rehabilitáció még várat magára. Az épített környezet védelmén túl a természeti értékek és a biodiverzitás megőrzése is rendkívül fontos feladat. Megőrzésükhöz a jelenleg érvényes védelmek megerősítése, a finanszírozási alapjainak újragondolása, a szabályozási háttér rendezése, és a környezeti nevelés támogatása szükséges. 8. A Dunával együtt élő város Az elmúlt időszakban jelentősen felértékelődött a városok és vízpartjaik közötti kapcsolat biztosításának igénye, megnövekedett a környezethasználat módja iránti érzékenység is. A város és a Duna kapcsolatának javítása a part közeli funkcióváltások révén kell, hogy megtörténjen. Ennek 7/15
elérése érdekében támogatni kell azokat a területeket, melyek a barnamezős területi funkcióváltás lehetőségél hordozzák magukban, elsősorban a kiemeit fejlesztési célterületeken. E területek fejlesztésével, újrahasznosításával az értékes Duna parti területek a városi szövet kitűntetett részévé válnak. A fejlesztéseknél továbbra is indokolt a megfelelő vegyes arány fenntartása, ezért a Duna menti területek továbbra is helyet kell, hogy adjanak a felsőfokú közösségi intézményeknek, így a kulturális, a felsőoktatási, a sport- és rekreációs létesítményeknek, egyéb intézményeknek és megfelelő arányban a lakóterületi fejlesztéseknek. A Duna ugyankor a városi klímát jelentősen befolyásoló átszellőzési folyosó is. Ezért a part menti fejlesztések esetében tekintettel kell lenni az átszellőzés kedvező klimatikus hatásának megőrzésére és elősegítésére, amely a fejlesztésekkel egy időben a zöldfelületek intenzív kialakítását igényli. A területhasználat mellett a ma jelentős elválasztó szereppel bíró vonalas létesítmények (forgalmas rakparti utak, vasúti és HÉV vonalak) kedvezőtlen hatását mérsékelni kell, melynek érdekében a Duna partját igénybevevő egész közlekedési hálózat átgondolása szükséges. Mindezzel párhuzamosan a gyalogos és kerékpáros forgalom feltételeinek javítása tervezett. Általános célkitűzés a Duna-part gyalogos, illetve kerékpáros bejárhatóságának biztosítása a természetvédelmi szempontok miatt elzárt partszakaszok (pl. Háros-sziget) és bizonyos funkcionális egységek (pl. kikötők és kapcsolódó logisztikai területek, városüzemeltetési területek) menti szakaszok kivételével. A külső városrészek irányába az épített elemeket fokozatosan háttérbe kell szorítani, és inkább természetes, természet közeli partszakaszok kialakítását kell ösztönözni az ott lévő természeti elemek fokozottabb védelme mellett. A gyakori és biztonságos keresztezési lehetőségek megteremtésével a közvetlen vízpart, és a hajózási létesítmények elérése is biztosítható. A Dunával együtt élő város létrejöttében látványos szerepet kaphat a magas színvonalú turisztikai (séta) hajózás és vízitaxi szolgáltatás, amelyben rejlő lehetőségeket a fővárosi kikötőhálózat és kapcsolódó partoldali közterületek alkalmassá tételével tudja maximálisan kihasználni a város. 9. Hatékony és kiegyensúlyozott városszarkezet- kompakt város A fenntartható város hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezettel rendelkezik, kompakt és vegyes használatú, ahol előnyben részesül a közösségi, a gyalogos és kerékpáros közlekedés. Bár a kompakt város elvét a rendszerváltást követően megszületett városfejlesztési koncepciók, stratégiák és tervek is hangsúlyozzák, a demográfiai változások, a klímaváltozás, valamint a globális gazdasági és pénzügyi válság miatt végképp rá kell ébredni, hogy a kompakt város az, ami a rendelkezésre álló források ésszerű felhasználását teszi lehetövé. Fókuszálni kell a meglévő értékek megmentésére, megfelelő hasznosítására, minőségének javításra. Az ökológiai szempontból értékes, pótolhatatlan földterületek beépítése helyett a város belső tartalékterületei kell, hogy képezzék a fejlesztések elsődleges célterületeit lakó-, gazdasági és zőldterületi fejlesztés számára egyaránt. Budapest szerkezetét a fenntartható környezet alapelveinek megfelelően, az esetleges konfliktusforrások kiiktatásával, azok mérséklésével kell alakítani. A kiegyensúlyozott térszerkezet azt is jelenti, hogy egyes területek indokolatlan használati túlterhelése oldódik, a keletkező kőzlekedési igény a városi térben kiegyenlítetté és kiszámíthatóvá válik. Mindezt a funkcionális összhang megteremtésével, a sűrűség differenciált alakításával és az egyes területrészek közötti kapcsolatok megteremtésével, fejlesztésével lehet elérni. Az összhang megteremtése a vegyesebb használatot is kell, hogy jelentsen, ami a helyváltoztatási igény csőkkenésével, és így a környezetterhelés mérséklődésével jár. A jelenlegi nagy kiterjedésű, alacsony intenzitású területek egyre nagyobb mértékben nehezítik a város gazdaságos kiszolgálását, távlati fenntarthatóságát 8/15
Mivel a népesség alacsony surusege csökkenti a környezet fenntarthatóságát, növeli a közpénzekből fenntartott közlekedési-, közmű üzemeltetési- és fenntartási költségeit - miközben fajlagosan több természeti erőforrást, több területet vesz igénybe hatékonyabb társainál -, ezért új fejlesztések esetén a hatékonyabb intenzitásra kell törekedni, természetesen az élhetőség, magas életminőség biztosítása mellett. Számolniuk kell az ezen területek alapfokú intézményi ellátásával is, mivel azok lakóhelyhez való közelsége csökkenti a felesleges utazási igényt, vagyis kis távolságon belül legyen minden alapellátás elérhető. A vegyes területhasználat részét képezi a hierarchikusan, tudatos tervezés alapján kialakítandó központrendszer is. Budapest föközpontja, a történeti értéket hordozó kiemeit városközponti térség, amely minöségének fejlesztése és értékeinek megőrzése a város identitástudatának fontos tényezője. Budapest sokszínűsége ugyanakkor a jelenlegi lakóterületek vonatkozásában is megjelenik, mivel a város kialakulásának köszönhetően a sűrű urbánus lakóterületektől a vidéki jellegű családi házas lakástípusig széles spektrum áll rendelkezésre. A fenntarthatóság érdekében azonban elsősorban a meglévő lakóterületi térségek tartalékainak kihasználása feladat a belső és az elővárosi zóna területén. Míg a belső területeken az átfogó városrehabilitáció során a területeket új zöldfelületekkel, forgalomcsillapítással kell vonzóvá tenni, az elővárosi zóna területén a helyi ellátás javítása szükséges. További lakóterületek bővítésére szintén ebben a zónában van lehetőség, a barnamezős és alulhasznosított térségek előnyben részesítésével Azonban minden egyes beruházásnál biztosítani kell a rekreációhoz szükséges zöldfelületeket és közcélú zöldterületeket is. 1 O. A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei A város - belső tartalékai ellenére - folyamatosan terjeszkedik, szétterül. A városszövetben nagy mennyiségű, mintegy 1 OOO hektárnyi olyan terület található, amely korábbi funkcióját elvesztette (barnamezős területek). Ezeken a használaton kivüli területeken sok esetben értékes épületek, részben műemlékek is pusztulnak. Ezen felül számos helyszín rendelkezik településszerkezeti helyzetéből fakadó területi fejlesztési potenciállal, tartalékkal. A barnamezős területek (elsősorban korábbi iparterületek) funkcióváltása megindult, de elsődlegesen a városszerkezetben kitüntetett helyzetben (pl. Duna mentén) lévő területeken. Előreláthatóan a jövőben folyamatosan szűkülni fognak a városfejlesztésre fordítható források, így azok felhasználásakor a jelentős szerkezetalakító, komplex fejlesztésekre kell kiemelten fókuszálni. Az átmeneti zónában elhelyezkedő barnamezős területek megfelelő átstrukturálása, hasznosítása kulcskérdés a kompakt város elvén történő városfejlesztés szempontjából Ez egyrészt a gazdaságfejlesztés fő irányának megfelelő, jelentős hozzáadott értéket termelő tudás-intenzív ágazatok nagyszámú és klaszterekbe szerveződő megjelenését jelenti, másrészt viszont olyan termelő ágazatok jelenlétét is, amelyek környezetbarát technológiát alkalmazva, de mégis termelő tevékenységet folytatnak. Ezen túl a lakófunkció megjelenését kell a környezeti szempontból is kielégítövé tehető területeken szorgalmazni, a szükséges ellátó rendszerekkel együtt. A barnamezős területeken történő fejlesztések a területi potenciál kihasználása mellett egyszerre a területeken lévő környezeti problémák megoldását is jelentik. Ezeken a felhagyott és alulhasznosított területeken az összességében nagy kapacitások biztosítására kiépült közmű infrastruktúra lehetőségei kihasználatlanul rendelkezésre állnak, így a város külső részén újabb és újabb építési területek kijelölése, és a hozzájuk tartozó hálózatok fejlesztése nem ésszerű. Ugyanakkor a területek tényleges fejlesztésére csak az érintettek (kerületek, fejlesztők, lakosság, tulajdonosok) közös akarata esetén van esély. Ezért az egyes területekre testreszabott programot és differenciált eszközrendszert kell kidolgozni, a végrehajtáshoz pedig megfelelő szervezeti egységet kell 9 i 15
létrehozni. Az egyes projektek esetében az egyre szűkülő külső forrásokra való tekintettel, elengedhetetlen az önfinanszírozó és önfenntartó gazdálkodási mód alkalmazása. A területek átfogó hasznosításáig, a nagy projektek létrehozása nélkül is jelentős potenciált lehet kinyerni ezekből a területekből, amelyek átmeneti hasznosítással is a város előnyére lehetnek (pl.: zöldfelületi hasznosítás). 11. Intelligens mobilitás A társadalmi, gazdasági, technológiai fejlődés eredményeképpen Európában az urbánus épített környezet vált a meghatározóvá. Az életszínvonal emelkedésének következtében minden településtípus, így a nagyvárosi környezetet jelentő Budapest esetében is folyamatosan növekszik a társadalom helyváltoztatás iránti igénye, a mobilitás. A közlekedés - a műszaki infrastruktúra és annak felhasználásával nyújtott szolgáltatások együttese - akkor lehet hosszú távon is eredményes, ha az gazdaságosan üzemeltethető és a fenntarthatóság szempontjainak megfelelően fejleszthető. A fenntartható fejlődés szempontjából fontos, hogy a helyváltoztatás iránti igények a város szerkezetének tervszerű alakításával fajlagosan csökkenjenek, és az utazási szokások tudatos befolyásolásával tolódjanak el a környezetet kímélő közlekedési módok felé, intelligens közlekedést eredményezve. Az intelligens, környezetbarát mobilitás megteremtése érdekében, elengedhetetlen az egyénivel szemben a közösségi közlekedés- mint szeigáitatás- versenyképessé alakítása. Ennek érdekében akut feladat vonzerejének, versenyképességének növelése, színvonalának javítása. A közösségi városi közlekedésen belül is kiemelten támogatandó a kötöttpályás közlekedés, amely független a közúti forgalom zavaró hatásaitól, alacsonyabb légszennyezés! eredményez, és az intenzívebb, gazdaságosabb területfelhasználás irányába mutat. A városon belüli közösségi közlekedés üzemeltetésének gazdaságcssága szoros összefüggésben van az építési sűrűséggel, amely a fővárosban a jellemzően alacsony beépítettségű területeknél nem rentábilis. Kiemeit jelentőségű új dunai átkelési lehetőségek kialakítása a főváros északi és déli térségeiben. Kedvező lenne továbbá a városi hajózás fejlesztése is. Az élhetöbb város kialakítására törekedve a "közúti területek újra felosztása" szükséges, amely komplexen magába foglalja a forgalmi- és közterületi minőség általános javítását, a parkolási problémák kezelését, a gyalogos és kerékpáros közlekedés preferálását. Ugyanakkor a főváros közlekedésére jelentős hatással van az agglomerációból a városhatárt naponta átlépő forgalom. Ennek korszerű módja a városi (és elővárosi) vasúti közlekedés megfelelő színvonalú működtetése, amelyhez a vasúti eszközök, területek fejlesztése szükséges. Az agglomerációval kapcsolatot biztosító közösségi közlekedés fejlesztéséhez szorosan hozzá tartozik a kőzlekedési eszközváltás feltételrendszerének biztosítása is a fővárosban. Ehhez a városi interrnodális és átszálló csomópontok megfelelő színvonalú fejlesztése is szükséges. 12. Tudás-, készség- és zöldalapú gazdaságfejlesztés Budapest gazdaságának állapota és fejlődésének dinamikája az ország versenyképessége szempontjából kiemeit jelentőségű. Az ország GDP jének mintegy 40 százaléka származik Budapestről (ld. ábra, forrás: KSH!), míg az egy főre jutó GDP az országos átlag 230 százaléka. Ez alapján joggal állítható, hogy Budapest gazdasági teljesítménye alapvetően befolyásolja az ország teljesítőképességét. Annak ellenére, hogy a Főváros a magyar gazdaság legfontosabb motorja, mégis keveset profitál a saját gazdasági teljesítményéből 10 /15
Az önkormányzat feladata a gazdaság élénkítéséhez a szereplők összehozása, a koordináló szerep felvállalása. Cél a magas hozzáadott értéket termelő, kreatív gazdasági ágazatok jelenlétének erősítése, ezért egyértelmű feladat a K+F+I és az üzleti szféra kapcsolatrendszerébe való beépülés, a képviselő kamarákkal való szarosabb partnerségben közvetetten, és a saját erőforrások biztosításával közvetlenül is. Kiemeit feladat a tudásgazdaság szereplői közötti kooperáció ösztönzése annak érdekében, hogy a gazdaság minél több innovatív terméket hozzon létre, minél több magasan képzett munkaeröt kössön le, növelve a város gazdasági versenyképességét. Ennek biztosításához támogatandó a rugalmas, kereslethez alkalmazkodó munkaerő-képzés valamint a képzési kínálat erősítése és piaci igényekhez igazítása egyúttal az innovációs kapcsolathálók és tudástranszfer (specializációs) klaszterek támogatása. A klaszterek minden esetben a helyi gazdaság motorjai, ezért feladat annak kidolgozása, hogy miként segítheti egy önkormányzat a klaszteresedést. Cél az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű használata a gazdaságban, amely innovációra készteti a gazdasági szereplőket, fokozatosan átrendezve ezzel a gazdaság-szerkezetet. Ennek elveit képviseli átfogóan a "zöld" gazdaság, amelynek Budapesten való meggyökereztetése a megvalósítandó feladat. 13. Önfenntartó városgazdálkodási rendszer Mivel Budapest Főváros Önkormányzata nem rendelkezik jelentős saját városfejlesztési forrással, ezért a gazdasági életben jelenleg követő magatartásra kényszerül. Nemzetgazdasági és várospolitikai érdek ezen tendencia megfordítása, az önálló gazdasági kormányzás kiterjesztése annak érdekében, hogy a Fővárosi Önkormányzat minél inkább képes legyen a budapesti gazdasági élet szereplöit orientálni. A cél elérésében meghatározó szerepe van a főváros fenntartását és fejlesztését biztosító városüzemeltetési és városgazdálkodási rendszernek. Egyfelől azzal, hogy a város működése önfenntartó legyen, másrészt a "jó gazda" magatartással élénkítse a budapesti gazdaságot, járuljon hozzá az életminőség és a befektetőbarát üzleti klima javulásához. Az önfenntartó városgazdálkodási rendszer megteremtéséhez elengedhetetlen az egységes, menedzsment szemléletű fővárosi vagyongazdálkodás. Ez magába foglalja az önkormányzati tevékenység-ellátást, a piaci típusú gazdálkodást. Az egyes rendelkezésre álló eszközöket úgy kell használni, hogy az azokkal való gazdálkodás önfenntartó legyen. Az önkormányzat területcserével, vagyongazdálkodási eszközökkel koncentrálja a vagyoni elemeket a hasznosítás optimalizálása és a befektetések vonzása érdekében. A vagyongazdálkodás körében piaci alapú értékteremtő tevékenységet kell folytasson, az alapfeladatokhoz nem szükséges vagyonelemek hasznosítása révén, amelyhez szükséges az önkormányzat törzsvagyonának az elemzése és felülvizsgálata.. A vagyongazdálkodás területén is szükséges a stratégiai jellegű szervezeti rendszer felépítése, amelynek fő feladata az ingatlan- és egyéb vagyoni portfolió működtetések összehangolása az önkormányzat és intézményei feladat-ellátási igényeivel. Szintén alapfeladat az elaprózott vagyonelemek egységes szempontú, magas szakmai színvonalú kezelése és hasznosítása is. 14. A kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése Az anyagi és szellemi értékeket magába foglaló kultúra a városi fenntartható fejlődés hajtóereje. A Főváros vezetése a kultúrát stratégiai ágazatnak tekinti, a kulturális alapú városfejlesztést használható és helyes válasznak számos társadalmi probléma kezelése során. Akultúra megfelelő terep a civil szféra és az önkormányzat együttműködésére, hatékony megoldás az ifjúság morális értékvesztésének kezelésére és nem utolsó sorban, az intézményeken keresztül munkahely teremtő 11 115
lehetőség is. A történelem sokszor bebizonyította, hogy egy nemzet kultúrája erős alap, melyre építkezve lehet a fejlődést biztositani. A kulturális sokszínűség része a történeti belvárost alkotó kiemelkedő jelentőségű épített örökség. Ennek a történeti települési tájként történő kezelése és védelme kiemeit feladat kell, hogy legyen. Annak érdekében, hogy Budapest hosszú távon is a térség kulturális központja maradhasson, szükséges a kulturális kínálat bövítése, a kulturális intézményrendszerének fejlesztése. A formális művelődési lehetőségek mellett támogatandók a civil, kreatív művészeti szektor szereplői is. Történelmi adottságai mellett a város sokszínűségéhez a különböző nemzetiségek együttélése is hozzájárul, amely támogatása szükséges a különböző kultúrákat bemutató helyszínekkel, rendezvényekkel. 15. Humán szolgáltatások optimalizálása A város megtartó erejét, vonzerejét és presztízsét növeli, ha az általa nyújtott szolgáltatások közül, minden városhasználó eléri és igénybe veheti azt, amelyre szüksége van. A városlakók identitását, lakóhelyükhöz való kötődését erősíti, ha az általuk elérni kívánt pozitív jövőképet helyben és belátható időn belül megvalósíthatónak tartják. A humán szolgáltatások optimalizálása magába foglalja az oktatás színvonalának és hatékonyságának növelését. A versenyképes oktatás kiemeit feladat kell, hogy legyen a felnövekvő generációk tudásszintjének, foglalkoztatottságának és társadalmi szerepvállalásának megalapozásában, valamint a társadalmi problémák megelőzésében, kezelésében. Ennek érdekében törekedni kell a kielégitő sűrűségű intézményhálózat valamint kapacitás megteremtésére. A közoktatásban továbbá az esélyegyenlőségnek is jelentősen érvényesülnie kell, a szegregáció csökkentése érdekében. Mindezek mellett a humán ellátás fontos célja az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, a prevenció erősítése, és az egészséges életmódra való ösztönzés, valamint a szociális intézményhálózat kapacitásainak megtartása, szükség szerinti bövítése. 16. Igényekhez igazodó, rugalmas lakásstruktúra megteremtése A lakhatás körülményei közvetlen hatással vannak az életminőségre, egészségre, de meghatározóak az egyének társadalmi mobilitása, sőt a generációk közötti társadalmi mobilitás, így a társadalmi egyenlőtlenségek alakulása szempontjából is. A város/városrégió lakáskínálata meghatározó a népességmegtartó képesség, a térbeli-társadalmi szerkezet alakulása, az ezzel is összefüggő társadalmi integráció, valamint a vonzerő, versenyképesség, gazdasági teljesítmény szempontjából is. Előre láthatóan a lakás szükségleteken belül az olcsó bérű bérlakások iránti igény fog növekedni a következő években. A különféle háztartások esetében különböző támogatási szintekkel működő bérlakás-szektor kialakítására van szükség, a bérlőknek nyújtott lakhatási támogatás külőnféle szintjei mellett. Egy ilyen bérlakás-szektor az igények széles körét képest kiszolgálni, a leszakadó társadalmi csoportok számára nyújtott lakhatástól, a nulla támogatási szint mellett működő piaci bérlakásokig. A mennyiségi bővítésen túl egy olyan állomány kialakítása is szükséges amely: jogilag stabil, jó színvonalú, megfizethető, infrastruktúrával, szolgáltatásokkal ellátott, nem szegregált környezetben levő lakhatást biztosít. A bérlakás-szektor fejlesztése során kiemeit figyelmet kell kapjon a leszakadó, sérülékeny csoportok segítése, a támogatott bérlakáshoz juttatás a hajléktalanságból való kivezetés eszközeként is kell, hogy szolgáljon. Ezért a fővárosnak kezdeményező szerepet kell vállalnia a bérlakásszektor fejlesztésében, és a szektor országos szintű szabályozásának újragondolásában. Mindez tartalmazza a társadalmi igényeknek megfelelő 12115
lakás korszerűsítéseket, valamint az azokhoz kapcsolódó szükséges lakóterületi fejlesztések kidolgozását, ösztönzését, valamint a megfizethetőség javítását. 17. Befogadó, támogató és aktív társadalom Budapest történeti adottságainál fogva is sokszínű város, ahol különböző nemzeti, etnikai, vallási kisebbséghez, különböző nemhez, korosztályhoz tartozó, különböző egészségi állapotban, élethelyzetben lévő egyének és csoportok laknak. Ez számos, a különböző tulajdonságú emberek együttélésével és egyenlő esélyű városhasználatával kapcsolatos kezelendő kérdést, problémát vet fel. A migráció hatása nemcsak a népesség megtartásában és a város társadalmának kedvező demográfiai összetételében mutatkozhat meg, hanem gazdasági potenciált is jelent. Ezért Budapest számára fontos feladat, hogy természeti-társadalmi-gazdasági adottságaival vonzást gyakoroljon más országok tőke-, munkaerő-, áru- és szeigáitatás kínálatára, és azokat külső erőforrásként felhasználja. Ugyanakkor a budapesti munkaerő kínálatnak is fel kell készülnie arra, hogy a nagy multinacionális cégeknek és a kis vállalkozások elvárásainak is egyaránt meg tudjon felelni. A szabadáramlási tér és a tartóssá vált pénzügyi gazdasági válság a munkahelyi és az egyéni családi környezetben is gyors alkalmazkodást és az új lehetőségekre nyitott, azokat megragadó szemléletet igényel. A mai munkavállalás nagyfokú térbeli mobilitást tesz szükségessé, mely az egyén részéről az ingázásra, illetve lakóhely változtatásra való hajlandóságot követeli meg. Ezért a versenyképesség javításához, az elvárásokhoz való alkalmazkodás egyik feltétele a különböző életszakaszoknak és családi formációknak megfelelő lakáshasználat (méret, elhelyezkedés, építészeti kialakítás) biztosítása. A város további kihívása előreláthatóan a változó életkori összetétel, amelyhez a társadalomnak és a gazdaságnak is alkalmazkodnia kell. Kiemeit feladat az idősek tudásának, tapasztalatának társadalmi, közösségi hasznosítása, ami a generációk közötti párbeszédre és együttműködésre épül. A fenntarthatóság kulcsa, egyben társadalmi feladat, hogy a társadalom elöregedése lehetőleg minél lassabban következzen be. Az eltartási egyensúly érdekében a főváros lakcsságán belül a szülőképes korúak számának növelése szükséges a kedvező migrációs folyamatok erősítésével, illetve az egészségben megélt évek számának növelésével. Ezekhez alkalmazkodva a fiatal társadalmi réteg megtartása érdekében kiemeit feladat, hogy a városban élő, tanuló fiatalság számára Budapest mindig otthonos nagyváros legyen. Ehhez jelentősen hozzá kell, hogy járuljon a jó kezdési lehetőségeket biztosító munkaerőpiac, amelyet érdekejté kell tenni abban, hogy esélyt adjon a pályakezdőknek. A további integráció érdekében törekedni kell a társadalmi kisebbségi csoportokat érő diszkrimináció felszámolására. Ezen belül feladat az akadálymentes, felhasználóbarát helyi szolgáltatások kialakítása, az akadályokkal küzdő városhasználék egyenlő esélyű városhasználati lehetőségének megteremtése. A koncepció elfogadása A 2013. január 1-jétől hatályos, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a település-rendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. (3) bekezdés értelmében, a 2013. január 1-jén egyeztetés alatt álló településrendezési eszköz elfogadása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2012. december 31-én hatályos szabályainak megfelelően történik. A jogszabálynak megfelelően (Étv. 9. (6)) a dokumentum kifüggesztése 2013.03.08-2013.04.08. között megtörtént, a Belügyminiszter a dokumentumot szakmai véleményezésre megkapta. Az e szerint egyezetett koncepeiét a Fővárosi Közgyűlés határozattal kell, hogy elfogadja. 13 l 15
A koncepcióra épülő, további városfejlesztési dokumentumok A városfejlesztési koncepció megállapításai alapozzák meg a továbbiakban elkészítendő új településrendezési eszközöket, amelyekkel a Főváros hosszú távú céljai válnak elérhetővé, valamint a városfejlesztés középtávú irányait meghatározó integrált településfejlesztési stratégia (ITS) alapját is ez a dokumentum képezi. Határozati javaslat A Fővárosi Közgyülés úgy dönt, hogy: 1. elfogadja a jelen előterjesztés koncepciót. 1. sz. mellékletét képező Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési határidő: felelős: azonnal főpolgármester 2. az adatgyüjtés szükségességének függvényében, de legalább négyévente, az önkormányzati ciklus utolsó évében készüljön manitoring beszámoló a koncepció előrehaladásáról a Fővárosi Közgyülés részére. határidő 2018. év felelős: főpolgármester 3. a továbbiakban Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepciója képezi minden koncepeionális szakági dokumentum és a további városfejlesztési dokumentumok felülvizsgálatának és kialakításának alapját. határidő: felelős: azonnal főpolgármester 14/15
4. hatályon kívül helyezi a 410/2003. (111.27) Főv. Kgy számú határozattal jóváhagyott korábbi Városfejlesztési Koncepciót, és az annak végrehajtásáról szóló 417/2003. (111.27.) határozatot. határidő: felelős: azonnal főpolgármester Határozathozatal módja: egyszerű többség Budapest, 2013. április "-í(" Láttam: Szeneczey Balázs dr. 1 főpolgármester-helyettes -tv ~-~ Sárádi Kálmán né dr. főjegyző mellékletek: 1. Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepciójának tervezele 2. a koncepció társadalmasítási folyamata - Szigná1t:1: ' - \..-{! \ l L ls t 15