Világháború a Távol-Keleten (1894-?)
Mérföldkövek a történelemben
1939. május 4. Csungking
1937. július 7. Peking Marco Polo híd
Sanghai 1932. jan. 18.
A mukdeni incidens, 1931 szept. 18.
A nagyhatalmak készek voltak elfogadni egy erős, egységes Kínát, amely képes irányítani a saját sorsát. Japán azonban 1945-ig nem tudott szabadulni attól a meggyőződésétől, hogy Kína szanaszét szórt provinciák halmaza, amelyeket egymás ellen kijátszva az egész országot meg lehet hódítani. Ez volt a háború egyik (fő) oka...
田 中 上 奏 文 Tanaka Jōsōbun (1927) A világuralom megszerzése érdekében el kell foglalni Ázsiát... Az Ázsia fölötti uralomhoz el kell foglalni Kínát... A Kína fölötti uralomhoz el kell foglalni Mandzsúriát és Mongóliát... Ha elfoglaltuk Kínát, akkor a többi ázsiai és dél-tengeri ország is behódol, és... A világ elismeri, hogy Kelet-Ázsia a miénk.
A párhuzam az első világháborúval csábító, de félrevezető... A fő (diplomáciai) kihívás napjainkban nem az, hogy elrettentsük Kínát, vagy (szövetségkötésekkel) ellensúlyt képezzünk vele szemben, hanem az, hogy rávegyük a világ leghatalmasabb gazdasági együtteséhez való csatlakozásra.
Jonathan Haslam:
1904-1905 Orosz-japán háború (Európai vonatkozások) 1905 (1917): Forradalom Oroszországban 1932-35: Araki tábornok, hadügyminiszter vezetésével a Szovjetunió elleni támadás (Szibéria elfoglalása) terveinek kidolgozása 1933-tól intenzív szovjet hadseregfejlesztés 1939 július-augusztus: Halhin Gol-i csata (hadüzenet nélküli határháború) 1943: Kurszki csata
A japán expanzionizmus belső okai Fejnehéz iparosítás (A japán Nagy ugrás ) A belső erőforrások (nyersanyagok, energia) hiánya A császár isteni mandátuma Militarizmus ( bakufu ): A legmagasabb rangú katona a polgári kormány minisztere (Araki), majd miniszterelnöke (Tódzsó Hideki)
Japán (1868-) Kína (1978-) Modernizáció Külső fenyegetettség Birodalomépítés Kudarc (neorealizmus)
Boxer-lázadás (1899-1901)
1893
A nevető harmadik? USA CHN JPN
AZ USA Ázsia-politikája a 20-as, 30-as években 1920-tól: Nyitott ajtók (kínai piac) Kína területi egysége (területi igények: Fülöpszigetek, Guam, Hawaii) Együttműködés a nagyhatalmakkal A Briand-Kellog paktum (1928) A háború törvénytelen A Stimson doktrína (1932) Az USA nem is mer el egyetlen olyan japán-kínai megállapodást sem, amely az érdekeit és a szerződéses kötelezettségeit sértené...
Közbevetés: Hawaii (Hol húzódnak Ázsia határai?) 1893 amerikai partraszállás 1894 köztársaság kikáltása 1897 japán hadihajók érkezése 1900 az USA bekebelezi a szigeteket 1941 Pearl Harbor 1959 Hawaii az USA 50. tagállama
Japán háborúba megy...
Pearl Harbor (1941. dec. 7.)... beléptette Amerikát a második világháborúba, és egy olyan hadüzenet nélküli háborúba, amelyet Japán már évtizedek óta folytatott Ázsiában... 1894-95 kínai-japán háború 1905 orosz-japán háború 1931 Mandzsúria 1937 kínai-japán háború...
1941-42: Francia Indokína (Vietnám, Laosz, Kambodzsa), Sziám (Thaiföld), Fülöp-szigetek (USA), Burma, Malájzia, Szingapúr (GBR), Kelet-India (Indonézia, Hollandia) Felszabadító háború Kínában 1945-ig Polgárháború Kínában 1949-ig (de: Tajvan!) Japán megszállása (1952-ig, de: alkotmány 9. cikkelyének átértelmezése 2015-ben!) Koreai háború (1950-53) Vietnámi háborúk (1954-ig, 1955-1975) 1962 Kínai-indiai háború 1964-től Kína atomhatalom 1974: Paracel-szigetek: Kína-Dél-Vietnám 1979 Kínai-vietnámi háború 1988 Haditengerészeti összecsapás Kína és Vietnám között (Dél-Kínai tenger) 1998-tól India és Pakisztán is atomhatalom
A kezdetek... i.e. 660: Jimmu-tenno, az első császár trónra lépése ( isteni harcos császár ) i.e. 108: A kínai Han dinasztia elfoglalja a Koreai-félsziget észak-nyugati részét, és tartományává teszi azt. i.u. 369: Korea déli részén a japánok meghódítják Minama királyságot, és 562-ig uralkodnak. i.u. 663: A Tang Kína és a koreai Shilla királyság egyesült hadai legyőzik a japán seregeket, és megdöntik Paekche királyságát.
A földrajz bosszúja
1937-38 Nanking
A Boldogság Megvalósítása Párt 2009 májusban alakult Ryuho Okawa, a Boldog Tudomány Csoport ügyvezető igazgatója kezdeményezésére, hogy erősítse Japán nemzetbiztonságát, és elősegítse a gazdasági növekedést. A párt felhívja az UNESCO-t, hogy törölje az ún. nankingi mészárlást a Világemlékezet Programjából...
Mert az effajta megbélyegzés nem a történelem megismerését, hanem a Japán elleni gyűlölködést szolgálja... Sem a nankingi mészárlás, sem a kínai és koreai nők prostitúcióra kényszerítése ( comfort women ) kifejezések nem felelnek meg a valóságnak... Még mindig vannak országok, amelyek ilyen hazugságok terjesztésével kívánnak diplomáciai nyomást gyakorolni Japánra...
Yan Xuetong: Ősi kínai gondolat, modern kínai hatalom
Mi a közös? Az erkölcs és a nemzetközi rend szoros összefüggése A vezető személyiségének fontossága Jó kormányzás (realista diplomácia, praktikus szövetségkötések) Bölcs tanácsadók alkalmazása! Az államok hierarchiája, a nagyhatalmak felelőssége A nemzetközi hatalom forrása: tekintély, hegemónia, zsarnokság (soft, smart, hard power)
Konfuciánus dinamizmus (Hofstede) Perzisztencia (állhatatosság) Kapcsolat (guanxi) Fukarság Szégyenérzet
Háború és a kínai állam (Fukuyama) Katonai szervezet Hierarchia Bürokrácia (közigazgatás) Infrastruktúra (közlekedés, hírközlés) Adó Népességnyilvántartás Technológiai innováció (katonai és polgári) Eszmék
Eszmék Taoizmus Konfucianizmus Legizmus Motizmus
Kínai állam (és társadalom?) értékei Egység Jámborság Béke Civilizáció Harmónia Igazságosság Udvariasság Bölcsesség Bizalom
Konfucius a pártiskolán
Jó kormányzás rossz kormányzás (A kínai modell) A dinasztikus Kína egyik maradandó hagyatéka a színvonalas autoriter kormányzás megteremtése... (Fukuyama) Az oktatást és a személyes teljesítményt hangsúlyozó kulturális örökség tovább él, ami igen előnyös a kínai gazdaság növekedése szempontjából... (Fukuyama)
2015. szept. 3.
A jó Az elszabadult Japán (A Jó, a Rossz és a Csúf) Amerikai japán együttműködés A rossz Az ázsiai biztonsági helyzet alakulásának kiszámíthatatlansága (nukleáris Japán?) A csúf Japán-kínai háború, amerikai beavatkozás
Kína nukleáris fegyverkezési tervekkel vádolja Japánt
Háborús tűzfészkek Kelet-Ázsiában Korea Tajvan Tibet (India-Kína) Diaoyudao (Szenkaku) Kína-Japán Dél-Kínai-tenger
Szenkaku vagy Diaoyu? (magyar Wikipédia)
Következtetések Két dudás egy csárdában Nem az a kérdés, hogy lesz-e háború, hanem az, hogy milyen lesz az ázsiai fegyveres konfliktus(ok) természete? Alacsony intenzitású Magas intenzitású (helyi háború, csúcstechnika alkalmazása mellett) Totális háború országok és szövetségi rendszerek között (hagyományos vagy nukleáris) Ki nevet a végén? Na és akkor mit csináljak? ( So what? )
Ebben az új frontvonalban semmi romantikus nincsen. A II. Világháború a fasizmus elleni erkölcsös küzdelem volt, a hidegháború elmúltával a balkáni, afrikai és levantei népirtás ellen harcoltunk, majd a terrorizmus ellen és a demokrácia védelmében léptünk fel... A 21. század Kelet-Ázsiája a kereskedelemről és az üzletről szól. Kínában nehéz másként gondolkodóként élni, de ez aligha ad erkölcsi alapot a kínai állam legitimitásának megkérdőjelezésére, vagy a területi viták fegyveres úton történő rendezésére. (Robert Kaplan)
Köszönöm a figyelmet!