IP/09/625 Brüsszel, 2009. április 23. Az EU szorosabbra fűzi a szomszédaival ápolt kapcsolatát és támogatja azok reformtörekvéseit Éves beszámolóiban az Európai Bizottság számba veszi azokat a konkrét reformeredményeket, amelyeket a partnerországok 2008-ban az európai szomszédságpolitika (ENP) keretében értek el, valamint meghatározza azokat a területeket, ahol további erőfeszítésekre van szükség. Az ENP végrehajtásáról szóló, a Bizottság által a mai napon ismertetett szakpolitikai dokumentum áttekintést nyújt a 12 ENP-országban végbement fejlődésről. Kiemeli továbbá a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatását és számos javaslatot tesz arra, milyen módon járulhat hozzá az EU ezen országok fellendülési folyamatához. A politikai és gazdasági kihívásokkal és a reform lendületének általános különösen a kormányzás terén megfigyelhető lelassulásával jelzett 2008. évi nehéz körülmények ellenére a partnerországok számos eredményt értek el az együttműködés kulcsterületein, például a szorosabb politikai kapcsolatok, az intenzívebb kereskedelem, a szorosabb kutatási és innovációs együttműködés, a fiatalok nagyobb fokú mobilitása, stb. terén. A kapcsolatokat jelentős mértékben tovább erősítették két új regionális keretrendszerrel, amelyek kiegészítik a differenciált kétoldali kapcsolatokat: az Unió a Mediterrán Térségért és a keleti partnerség. A szakpolitikai dokumentumot az egyes országokra vonatkozó, európai szomszédságpolitikai cselekvési tervvel kiegészített országjelentések 1, valamint ágazati jelentés kíséri. A 2008-as év egyértelműen rámutatott az európai szomszédságpolitika stratégiai jelentőségére. A gazdasági és pénzügyi válság, a szomszédságunkban zajló erőszakos konfliktusok és a politikai instabilitás mind hatással van az európai uniós polgárok biztonságára és jólétére. Ezért továbbra is döntő fontosságú, hogy kölcsönös biztonsági és jóléti hozadékok teremtése érdekében az EU kézzelfogható, célzott és hiteles támogatást nyújtson szomszédainak nyilatkozta Benita Ferrero- Waldner, a külkapcsolatokért és európai szomszédságpolitikáért felelős biztos. A nehéz körülmények (globális gazdasági és pénzügyi válság, konfliktus Oroszország és Grúzia között 2008 augusztusában, Izrael gázai intervenciója 2008 decembere és 2009 januárja között) ellenére 2008-ban szorosabbá váltak az EU és szomszédai közötti kapcsolatok. Európa partnerei fejlődést mutattak a gazdasági reformok terén, továbbá modernizációs erőfeszítéseik révén jobb lehetőségeket teremtenek társadalmaik számára. Benita Ferrero-Waldner hozzátette: A 2008. évi nehéz nemzetközi körülmények 1 Azerbajdzsán, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Moldova, Örményország, a megszállt palesztin területek, Tunézia, Ukrajna.
ellenére az európai szomszédságpolitika további eredményeket hozott és két új kezdeményezéssel tovább mélyült ezek az Unió a Mediterrán Térségért és a keleti partnerség. Partnereink jelentős eredményt értek el olyan kulcsterületeken, mint a kereskedelem, az adózás és a jobb üzleti környezet, azonban lényegesen többet kell tenniük különösen a politikai reformok, a jó kormányzás és az emberi jogok területén. Az EU ezért továbbra is az európai szomszédságpolitikát használja majd arra, hogy közvetlen szomszédságában ösztönözze a reformokat. Megerősítették a politikai együttműködést Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna eleget téve a felkérésnek igazodtak az EU közös kül- és biztonságpolitikai nyilatkozatainak döntő többségéhez annak érdekében, hogy a nemzetközi színtéren az Unióval egységes hangon szólaljanak meg. Az Európai Bizottság társelnökként vett részt a palesztinokért tartott donorkonferencián (és 440 millió EUR-t ajánlott fel 2008-ban) és támogatja a politikai stabilizációt és nemzeti megbékélést (választási reform) Libanonban. Az Oroszországgal folyó fegyveres konfliktus idején az EU döntő fontosságú szerepet töltött be a tűzszünetről való megállapodásban Grúziában, támogatta annak területi integritását, haladéktalanul uniós megfigyelőket küldött a helyszínre, azonnali humanitáriust segélyt nyújtott a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek és pénzügyileg támogatta a konfliktus megoldására összehívott genfi tárgyalásokat. Az Európai Bizottság társelnökként vett részt a Grúzia javára tartott nemzetközi donorkonferencián és a 2008-2010 közötti időszakra 500 millió EUR-ra tett ígéretet. Fellendült a gazdasági integráció és a kereskedelmi kapcsolatok Ukrajna csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez és jelenleg az új társulási megállapodás keretében (a keleti szomszédok közül elsőként) egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyal az EU-val. Elkészültek a Grúziával, illetve Örményországgal a jövőben kötendő mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségét felmérő tanulmányok. A mezőgazdasági és halászati termékekről szóló kereskedelmi tárgyalások befejeződtek Egyiptommal és Izraellel, és folyamatban vannak Marokkóval és Tunéziával. Tárgyalásokat kezdtek a szolgáltatások és a letelepedés liberalizációjáról Egyiptommal, Marokkóval és Tunéziával. Az ENP-országok számára az EU a legfontosabb kereskedelmi partner. Egyiptom, Jordánia, Libanon és Ukrajna esetében az EU-ba irányuló export növekedése 2008-ban kétszámjegyű volt. Vízumkönnyítés és az illegális bevándorlás elleni küzdelem 2008. január 1-jén hatályba léptek az Ukrajnával és Moldovával kötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások. 2008 októberében párbeszédet kezdeményeztek Ukrajnával a vízumkérdésekről, a párbeszéd hosszú távú célja a vízummentességi rendszer felállítása. Megerősítették a Grúziával folyó párbeszédet azzal a céllal, hogy vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat kössenek, valamint hogy mobilitási partnerséget indítsanak a legális migráció megkönnyítése és ezzel párhuzamosan az illegális migráció elleni küzdelem fokozása érdekében. 2008 közepén indítottak hasonló mobilitási partnerséget Moldovával. 2
Elmélyítették az illegális migráció elleni küzdelemről folytatott politikai párbeszédet és az e téren folyó biztonsági együttműködést Marokkóval. A határellenőrzések erősítése érdekében Tunézia korszerűsítette berendezéseit és infrastruktúráját, és új biometrikus útlevelet fogadott el; mindazonáltal 2008-ban jelentősen nőtt a Tunéziából érkező illegális bevándorlók száma. Igazságügyi együttműködés A palesztin bírók és ügyészek képzési feltételeit javította a Bizottság által finanszírozott Palesztin Bírói Szakképzési Intézet létrehozása. Előkészítés alatt áll a bírók, ügyvédek és titkárok szakképzése Libanonban. A Bizottság járműveket bocsátott a palesztin polgári rendőrség rendelkezésére, jelentősen növelve ezzel annak hatékonyságát. Grúzia jelentős előrelépést ért el a korrupció elleni küzdelem, a fogvatartás jobb körülményei és a kínzás és az embertelen bánásmód elleni küzdelem tekintetében. A menekültekről és a menekültügyről szóló új jogszabályok célja Örményországban az uniós és a nemzetközi előírásokhoz való közelítés. Az energiaügyi együttműködés új szakaszba lépett Tárgyalások kezdődtek Moldova és Ukrajna csatlakozásáról az Energiaközösségről szóló szerződéshez, amely elkötelezettségeket tartalmaz az uniós belső energiapiaci szabályokhoz való fokozatos közelítés iránt. A szovjet típusú reaktorok korszerűsítésére irányuló uniós finanszírozás döntő fontosságú Ukrajna atomenergia-biztonsága számára. Az Európai Bizottság továbbra is pénzügyi támogatást nyújt Örményországnak a biztonsági minimum-előírások betartásához a medzamori atomerőműben. Az EU energiaügyi egyetértési megállapodást kötött Egyiptommal, amely fontos energiatermelő ország. Azerbajdzsán a Kaszpi-tenger alatti olaj- és földgáz-készletek vonatkozásában energiatermelőként és tranzitországként is az EU stratégiai partnere. Izrael, a Palesztin Hatóság és az Európai Bizottság újraindították a háromoldalú energiaügyi együttműködést, a Solar for Peace-t (Napenergia a békéért), mialatt a Palesztin Hatóság terveket dolgozott ki a jerikói naperőműre. Az Unió a Mediterrán Térségért 2008. július 13-i csúcstalálkozóján jóváhagyták a földközi-tengeri napenergia-tervet mint a Barcelonai folyamat: Unió a Mediterrán Térségért kiemelt kezdeményezését. Szorosabbá váltak a közlekedési kapcsolatok A Marokkóval aláírt légiközlekedési megállapodás következtében 2007 óta a légiforgalom 17%-kal nőtt, 52 új járatot létesítettek és 12 új légitársaság lépett a piacra. Hatásaként csökkentek a díjak, a turisták számára bővült a választási lehetőségek köre, emellett a megállapodás hozzájárul az idegenforgalom fejlődéséhez és munkahelyeket teremt. Hasonló megállapodás céljával az EU tárgyalásokat kezdett Ukrajnával és vett tervbe Grúziával. Horizontális légiközlekedési megállapodást írtak alá Örményországgal, Izraellel és Jordániával, valamint ez utóbbi két országgal euro-mediterrán légiközlekedési megállapodási tárgyalásokat kezdtek. A Dél-Kaukázusban megkezdődött a Jereván-Tbiliszi (Örményország-Grúzia) vasútvonal felújítása. A szomszédsági beruházási eszköz pénzügyi hozzájárulásai például a következő projekteket támogatják: villamos Rabatban és vidéki utak építése Marokkóban, a chisinaui repülőtér korszerűsítése és útfelújítás Moldovában. 3
További eredmények Az Európai Bizottság pénzügyi támogatást nyújt NGO-knak és helyi hatóságoknak Egyiptomban, Grúziában, Jordániában,a megszállt palesztin terülteken, Tunéziában és Ukrajnában. A marokkói oktatási rendszer reformjára irányuló pénzügyi támogatás célja a lakosság 38 %-át, többségében a nőket érintő írástudatlanság csökkentése. Tovább javították a nők helyzetét és jogaik védelmét Jordániában, Tunéziában és Egyiptomban. Az uniós támogatás elősegítette a kötelező betegbiztosítási rendszer bevezetését Marokkóban és döntő fontosságú tényezője az egészségügyi szektor reformjának Moldovában. Az EU által finanszírozott vízelosztás-javítás Jordániában a Zarqa régió iraki menekültjeinek szükségleteit célozza meg. 2008-ban mozgósították a közösségi katasztrófavédelmi mechanizmust azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Grúziának az Oroszországgal folytatott háborút követően, valamint hogy segítsenek Ukrajnának és Moldovának megbirkózni a tragikus árvizekkel. A 7. kutatási keretprogram első pályázatain különösen Izrael (mint társult tag), Egyiptom, Jordánia és Marokkó szerepelt sikerrel. Jelentősen megnövekedett azon partnerországbeli fiatalok száma is, akik a Cselekvő Ifjúság elnevezésű uniós program keretében önkéntes szolgálatot vállaltak (+87,5 %), valamint fokozódott a fiatalok és a fiatal dolgozók cseréje (+23 %). A barcelonai folyamatra alapozva az Unió a Mediterrán Térségért megújult lendületet adott Európa déli szomszédaival fenntartott kapcsolatának. Az Európai Bizottság meghirdette továbbá a nagyszabású keleti partnerséget Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával, amely széleskörű és nagyszabású programot kínál az EU kapcsolatainak elmélyítésére ezekkel az országokkal. 2008-ban jelentős mértékben nőtt a szomszédságpolitikai partnereknek nyújtott uniós támogatás: 1,71 milliárd EUR-t különítettek el. Összehasonlításképpen: a 2007. évi összeg 1,67 milliárd EUR volt. A dokumentumok hozzáférhetősége: A Bizottság közleménye a Parlamentnek és a Tanácsnak az európai szomszédságpolitika végrehajtásáról 2008-ban c. dokumentum (2009. április 23.), valamint az Azerbajdzsánra, Egyiptomra, Grúziára, Izraelre, Jordániára, Libanonra, Marokkóra, Moldovára, Örményországra, a megszállt palesztin területekre, Tunéziára és Ukrajnára vonatkozó országjelentések, továbbá az ágazati jelentés megtalálható a következő internetes címen: http://ec.europa.eu/world/enp/documents_en.htm 4
Az egyes országok helyzetéről szóló összefoglalók az alábbi helyen érhetők el: Örményország MEMO/09/182 Azerbajdzsán MEMO/09/183 Egyiptom MEMO/09/179 Grúzia MEMO/09/184 Izrael MEMO/09/185 Jordánia MEMO/09/186 Libanon MEMO/09/187 Marokkó MEMO/09/188 Moldova MEMO/09/180 A megszállt palesztin területek MEMO/09/181 Tunézia MEMO/09/178 Ukrajna MEMO/09/189 Az európai szomszédságpolitikáról bővebben a következő internetes címen olvashat: http://ec.europa.eu/world/enp/documents_en.htm 5