A SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS n A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. MINT A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER ÁTVITELI HÁLÓ- ZATI ENGEDÉLYESE 2003. NOVEMBER 25-ÉN ÖSSZEKAPCSOLTA DÉLKELET-MAGYARORSZÁG KÉT MEGHATÁROZÓ 400 KV-OS HÁLÓZATI PONTJÁT EGY ÚJONNAN ÉPÍTETT TÁVVEZETÉKKEL. A SÁNDOR- FALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS HÁLÓZATI ÖSSZEKÖTTETÉS TÖBB ÉVES PROGRAM KERETÉBEN MEG- VALÓSÍTOTT, MINTEGY 90 KM HOSSZÚSÁGÚ TÁVVEZETÉKET JELENT, AMELYNEK BERUHÁZÁSI KÖLTSÉ- GE A SZÜKSÉGES ALÁLLOMÁSI CSATLAKOZÓ BERENDEZÉSEKKEL EGYÜTT ELÉRI A 7 MILLIÁRD FT-OT. TARI GÁBOR " A beruházási projekt több célt szolgál: Az összeköttetés átviteli hálózati oldalról jelentôsen növeli a térség ellátásbiztonságát, mind Szeged, mind Békéscsaba szélesebb körzetében azáltal, hogy az új vezeték mindkét helyen második irányú betáplálásként szolgál, és egyúttal a magyar villamosenergiarendszerben új, 400 kv-os, ellátásbiztonságot növelô távvezetéki hurkot képez. Jelentôs elônye a beruházásnak az is, hogy megteremti az erôs hazai átviteli hálózatot ahhoz, hogy a délkelet-európai térség villamosenergia-rendszere a nyugat-európai hálózathoz csatlakozhasson. Ezáltal Szeged térsége villamos energetikai szempontból Délkelet-Európa kapujává válik. ELÔZMÉNYEK A Magyar Villamos Mûvek Rt. mint a magyar villamosenergia-rendszer Átviteli Hálózati Engedélyese felelôs a tulajdonában lévô átviteli hálózati elemek üzemeltetéséért, karbantartásáért, felújításáért, valamint az ellátásbiztonság szinten tartása és/vagy emelése érdekében szükséges új fejlesztések megvalósításáért. Ennek érdekében ki kellett dolgozni és adaptívan módosítani kellett az átviteli hálózat fejlesztési stratégiáját. A magyar átviteli hálózat Magyarország délkeleti régiójában, Békéscsaba térségében az üzembiztonság szempontjából meghatározó, ún. (n-1) elvet azaz egy hálózati elem hiánya sem eredményezheti a térség ellátatlanságát csak korlátozottan, az áramszolgáltatói tulajdonban lévô 120 kv-os hálózati elemek igénybevételével teljesítette. Békéscsaba térségét alapvetôen az Albertirsa Békéscsaba 400 kv-os távvezeték látta el energiával, és a 400/120 kv-os transzformációt is csak egyetlen 400/ 120/18 kv-os transzformátor szolgálta. A távvezeték vagy a transzformátor hibája, hiánya esetén mivel a hurokzáró vezetékek és a 2. transzformátor hiányzott a szükséges villamos energia csak korlátozott feltételekkel, a 120 kv-os hálózat igénybevétel jutott el a fogyasztókhoz. A probléma megoldását célszerûen a több nemzetközi és egy magyarországi (Paks) 400 kv-os távvezetékkel rendelkezô Sándorfalva és az egy Albertirsa 400 kv-os betáplálással rendelkezô Békéscsaba alállomás közötti átviteli hálózati kapcsolat kialakítása jelentette. Egy ilyen távvezeték egyértelmûen javítja Békéscsaba ellátását, és kedvezô hatása van Sándorfalva alállomás üzembiztonságára A Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os vezeték szerepeltetése ezért az átviteli hálózati terveken már a 70-es évek végén megjelent, és ez alapján a 80-as évek második felében beindult a vezeték tényleges tervezése, a nyomvonalengedély biztosítása. Az 1993-ban kidolgozott és elfogadott alaphálózati stratégia egyik legfontosabb elemként kezelte a vezeték mielôbbi megvalósítását, különös tekintettel arra is, hogy a meglevô vezetékjogi engedély lejárta (1995) elôtt a beruházást elkezdjük. A beruházásnak a stratégiában megfogalmazott céljai között az is szerepelt, hogy kialakítson egy a rendszerbiztonság növelése szempontjából igen fontos új, 400 kv-os hurkot, erôsítve ezzel a magyar villamosenergia-rendszer kelet nyugati összeköttetését Sajnos a villamosenergia-iparban lezajlott nagy mértékû változások miatt a konkrét létesítés 1995-ig nem kezdôdhetett meg. Az MVM Rt. 1995-ben, majd 1997- ben elfogadott, aktualizált alaphálózati stratégiája továbbra is kiemelt helyen szerepeltette a vezeték megvalósítását, lehetôleg mielôbbi üzembe helyezéssel. Emellett szólt az az újabb jelentôs érv is, hogy a délszláv események következtében szétkapcsolódott európai villamosenergiarendszert újraszinkronizálják. A levált volt jugoszláv és görög rendszerek mellett Románia és Bulgária is bejelentette igényét a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (UCTE) való csatlakozásra, így a Sándorfalva 400 kv-os alállomás (mivel mind Arad, mind Szabadka irányában rendelkezik 400 kv-os összeköttetéssel) kiemelt szerepet fog játszani. Ehhez azonban feltétlenül meg kell erôsíteni az alállomás országon belüli kapcsolatait A lejárt nyomvonalengedély miatt az azok beszerzésére vonatkozó folyamatot újra kellett indítani. Az 4
400BGY 400KGY PAKS 400kV BÉKÉSCSABA SZABADKA ARAD 2TR 1TR 1. ÁBRA SÁNDORFALVA 400/120 KV-OS ALÁLLOMÁS újabb engedély megkérését követôen megindult a távvezetéki oszlopok alapozása, majd egy rövid, elsôsorban a finanszírozási lehetôségeket feltáró idôszak után 2001-ben elkezdôdhetett a projekt teljes megvalósításának folyamata. Természetesen a távvezetékhez szükséges volt Sándorfalva és Békéscsaba alállomásokon a 400 kv-os fogadómezôk kiépítése, ezzel összhangban az elavult, csak költségesen bôvíthetô szekunder rendszer egységesítése, valamint a rendszerszintû feszültség meddô teljesítmény (U Q) szabályozásához szükséges söntfojtók beépítése. Az (n-1) elv kielégítéséhez a távvezetéken túl szükséges volt Békéscsaba alállomáson a 2. sz. 400/120/18 kv-os transzformátor beépítése A transzformátorbôvítéssel kapcsolatosan elvégzendô feladatokat a 2001-ben jóváhagyott Békéscsaba alállomás bôvítése projekt beruházási programja rögzítette 2001. évi befejezési határidôvel. Az új 400 kv-os távvezeték létesítésével kapcsolatos feladatok a szintén 2001-ben jóváhagyott Sándorfalva Békéscsaba projekt beruházási programjában határozták meg, amely az üzembe helyezési határidôt 2003-ra tûzte ki. A projekt célját röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze: n A magyar átviteli hálózat biztonságának, megbízhatóságának növelése, az (n-1) elv érvényesítése az átviteli hálózaton. n A dél- és kelet-magyarországi szolgáltatói terület energiaellátása, az energiaellátás biztonságának növelése. n A magyar villamosenergia-rendszer kelet nyugati hálózati összeköttetésének erôsítése. n Az országos alaphálózatokkal szemben támasztott nemzetközi normák és elôírások teljesítése. n A balkáni térség UCTE (UCPTE) csatlakozásának elôkészítése, a villamosenergia-kereskedelem biztonságának növelése. n A Szeged 220/120 kv-os állomás késôbbi kiváltásának (a Szolnok Szeged 220 kv-os vezetékkel együtt) elôkészítése. A projekt keretén belül 4 alprojekt valósult meg. 1. SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS TÁVVEZETÉK A projekt során a késôbbi bôvíthetôség érdekében kétrendszerû távvezetékoszlopokat építettek. Az alkalmazott távvezetékoszlopok osztott lábú, rácsos acélszerkezetûek, csavarkötéssel, kettôs (duplex) felületvédelemmel ellátva, a típus ( FENYÔ ) megegyezik a Hévíz országhatár 400 kv-os távvezetéknél alkalmazottal. A költségek csökkentése érdekében a jelen kiépítésben csak az egyik rendszerre telepítettünk fázisonként 23500 mm 2 áramvezetô sodronyt. A távvezetékre nagy adatátviteli szélességû, iparági és üzleti célú igények kielégítésére alkalmas optikai szállal integrált védôvezetô (OPGW) került. A kivitelezést az Ovit Rt. végezte, a szigetelô, a sodrony és az optikai szálakkal integrált védôvezetô (OPGW), valamint a távvezetékoszlopok szállítóit versenytárgyalási eljárás során választottuk ki. Ennek eredményeként n a távvezetéki oszlopokat az Ovit Rt., 5
n a (kompozit) szigetelôket a FURUKAWA, n az áramvezetôt a Magyar Kábel Mûvek, n az OPGW-t az ALCATEL szállította. A távvezeték alapozási munkáit 2000-ben fejezte be az Ovit Rt. A szükséges építési-szerelési fôanyagok tendereztetése után 2001-tôl folyatódott az építés. A távvezeték oszlopaira a normál biztonságú szakaszokon egyes tartóláncokat, a fokozott és különleges biztonságú szakaszokon kettôs tartóláncokat, a feszítôoszlopokra kettôs feszítôláncokat, az OSF és OFF oszlopokra egyes segédláncokat szereltünk. Közvetlenül az áramvezetôkre vagy a védôvezetôre az alábbi sodrony szerelvényeket szereltük: n végkötések, toldókötések, áramkötések; n térköztartók, rezgéscsillapítók, tartószerelvények; n nappali légi akadály jelzôgömbök; n madárriasztók. A vezetékadatok Hossz: 92,1 km Távvezetékoszlopok száma: 250 db Névleges feszültség: 400 kv Áramnem: háromfázisú, váltakozó Frekvencia: 50 Hz Áramvezetôk: 1333(23500) mm 2, alumínium keresztmetszetû ACSR vezetéksodrony, acélerôsítéssel Védôvezetô: 1395 mm 2, ACSR alumínium keresztmetszetû ACSR vezetéksodronnyal, villamosan egyenértékû 48 szálas OPGW Szigetelô: kompozit JÁRULÉKOS BERUHÁZÁSOK, KERESZTEZÉSEK, MEGKÖZELÍTÉSEK, ÁTALAKÍTÁSOK A távvezeték építése során gondoskodni kellett a Tisza, a közutak, a vasutak vezetéképítés alatti forgalombiztonságáról a 20 és a 0,4 kv-os hálózatok, csôvezetékek, kábelek, a szállítási, szerelési útvonalak, helyek által érintett szakaszainak védelmérôl, és a szakfelügyeletekrôl. A munkák befejezését és a levonulást a terület rendbetétele, utak, hidak, kerítések helyreállítása és a rekultiváció követte. A Sándorfalva és Békéscsaba transzformátorállomások közötti 400 kv-os távvezeték elhelyezésére már egy évtizeddel korábban is rendkívül nehéz volt elfogadtatható nyomvonalat találni. Az egyetlen és megvalósítható megoldást a meglévô 400 és 120 kv-os távvezetékekkel párhuzamos nyomvonalválasztás jelentette, amely megfelel a takarékos terület-igénybevétel, a vezetékfolyosó elv kívánalmainak. A távvezeték megépítése a kivitelezési mûszaki tervek alapján, a hatályos szabványok és hatósági elôírások betartásával történt, a lakosság és az átszelt terület lehetô legkíméletesebb terhelésével. 2. SÁNDORFALVA ALÁLLOMÁS BÔVÍTÉSE A távvezeték egyik oldali csatlakoztatásához a projekt során Sándorfalva alállomásban ki kellett építeni a 400 kv-os fogadómezôt. Ennek megvalósításához a csonka kiépítésû 3. sz. 400 kv-os mezôsort komplett kiépítésûvé kellett tenni, ez a gyakorlatban az összekötô ágat és a vonali fogadómezôt érintette. A projektet segítette, hogy az alállomáson viszonylag korszerû szekunder rendszer üzemelt. A távvezeték fontossága miatt a bôvítés során a primer kapcsolókészülékek, mind a mérôváltók, mind a túlfeszültség-korlátozók, és a bôvítéshez szükséges szekunder berendezések tekintetében korszerû, új egységeket építettünk be (1. ábra). A kivitelezést az Ovit Rt. munkatársai végezték, a nagy értéket képviselô primer készülékeket 2002 decemberében több alállomásra kiírt primer készülékszállítási tenderben szereztük be. A megszakító szállítója az Alstom T&D, a szakaszolókat a HAPAM, a feszültségváltókat és az áramváltókat a Trench, a túlfeszültség-korlátozókat a Tyco szállította. A szekunder berendezések tekintetében a védelem-automatikai egységek gyártója az alállomásainkban már jól kialakult rendszernek megfelelôen az ABB, illetve a Protecta. A védelem-automatikai rendszer érdekessége, hogy a védelmi jelátvitel hálózatunkon elsô ízben valósul meg a védelmi készülékekbe integrált módon. Az irányítástechnikai rendszer vonatkozásában a meglévô ÜRIK telepítésû rendszert bôvítettük 1 db Prolan Profield B típusú mezôgép beépítésével. A projekt eredményeképpen teljes kiépítettségûvé vált a 3. sz. mezôsor, lehetôvé vált a Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os távvezeték fogadása Sándorfalva alállomásban, korszerû, üzembiztos primer és szekunder berendezésekkel. Hírközlés Szükség volt a védelmi és informatikai jelátvitel Békéscsaba irányába történô kiépítésére. Sándorfalva és Békéscsaba között megvalósult a pontpont közötti összeköttetés. 6
2. ÁBRA BÉKÉSCSABA 400/120 KV-OS ALÁLLOMÁS Túlfeszültség-védelem A távvezetéki mezôbe az érvényben lévô elôírásoknak megfelelôen egy készlet túlfeszültség-korlátozó épült be. Földelés, villámvédelem A bôvítés során gondoskodni kellett a beépített berendezések meglévô földelôhálóba való bekötésérôl, valamint meg kellett oldani a Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os távvezeték védôvezetôjének villámvédô csúcsra való bekötését. 3. BÉKÉSCSABA ALÁLLOMÁS TRANSZFORMÁTOR- KAPACITÁSÁNAK BÔVÍTÉSE Békéscsaba alállomáson 2001-ben beépítésre került a hideg tartalékként a helyszínen lévô 400/120/18 kv-os transzformátor. Ennek csatlakoztatására kiépült az ún. 3B mezôszelet és ezzel egy idôben a 2 db addig összefogottan üzemelô 120 kv-os távvezetéket szétválasztották. A költségek minimálása érdekében 400 kv-os önálló transzformátor-mezôsor nem épült ki, hanem ún. transzformátorsínes topológiát alkalmaztunk, valamint a 400 kv-os részekre üzemviteli tartalékban lévô primer kapcsolókészülékek, illetve szekunder berendezések kerültek. Ezen túl megvalósult a transzformátor- és a söntfojtó alapok környezetvédelmi átalakítása, zárttá tételére A kivitelezési munkákat az Ovit Rt. Létesítési Igazgatóságának munkatársai végezték, az üzembe helyezést 2001-ben az Üzemviteli Igazgatóság dolgozói hajtották végre. A részprojekt befejezésével Békéscsaba alállomás a transzformátorok, és a 120 kv-os távvezetékek tekintetében kielégítette az (n-1) elvet. 4. BÉKÉSCSABA ALÁLLOMÁS BÔVÍTÉSE Sándorfalva alállomáshoz hasonlóan Békéscsaba alállomásban is meg kellett teremteni az új 400 kv-os távvezeték csatlakozásának feltételeit. A távvezeték hurok különös fontossága miatt itt is korszerû, primer és szekunder berendezésekre volt szükség. A szekunder rendszer azonban Sándorfalvával ellentétben lényegesen elavultabb volt az elektromechanikus és elektronikus védelmével, amik nem tették lehetôvé a korszerû berendezésekkel való bôvítést. Ezért szükségessé vált a teljes szekunder rendszer egységesítése (2. ábra). A primer berendezéseket a Sándorfalva alállomás bôvítésénél már említett primer nagykészülék tendereztetésével szereztük be. A megszakító szállítója az Alstom T&D, a szakaszolókat a HAPAM, a feszültség- és az áramváltókat a Trench, a túlfeszültség-korlátozókat a Tyco szállította. 7
A szekunder berendezéseket a 2003 márciusában a védelem-automatika, valamint az irányítástechnikai rendszer szállítására kiírt versenytárgyalással szereztük be. A készülékeket a tendert megnyerô Ovit Rt. szállította. A védelem-automatika készülékek az alállomásainkban már bevált gyakorlatot követve ABB, illetve Protecta gyártásúak. Az irányítástechnikai rendszert, a korszerû kezelôi munkahelyeket is beleértve a Prolan Rt. szállította, típusát tekintve a legújabb fejlesztésû Profield C készülékek. A szekunder rendszer részeként korszerûsítették a váltakozó áramú és az egyenáramú segédüzemi elosztórendszert is, a berendezéseket az Ovit Rt. szállította és telepítette. Az új segédüzemi rendszer korszerû irányítástechnikai egységgel vezérelt, az üzembiztonság növelése érdekében a betáplálások hibái esetén automatikus átkapcsolásokat képes végrehajtani. A korszerû védelem-automatika és irányítástechnikai rendszer mezôszintû egységei a nagyobb megbízhatóság és a környezet zavaró hatásainak csökkentése érdekében a szekunder rekonstrukciós irányelvekkel egyezôen mezôorientáltan, a technológia közelében épített reléházakba kerültek. A rendszer központi feldolgozó és kezelô egységeit a vezénylôépületben helyezték el, az üzembiztonság érdekében ezek a berendezések a mezôszintû egységekkel optikai szálas hálózaton keresztül kommunikálnak. A kivitelezési munkákat az Ovit Rt. munkatársai végezték. A projekt eredményeképpen megvalósult a Sándorfalva Békéscsaba távvezeték fogadása Békéscsaba alállomásban, a kor követelményeit kielégítô, hosszú távon is üzembiztos szekunder rendszer és a 400 kv-os hurok nagy megbízhatóságát megvalósító primer berendezések létesítésével. Diszpozíciós kialakítás A kiépítés során megtörtént a hagyományos másfélmegszakítós diszpozíciójú alállomás létesítése. A két transzformátorblokkban csatlakozik a Békéscsaba-Nyugat állomásba elmenô kétrendszerû 120 kv-os, 500 mm 2 -es távvezetékre. Ez a megoldás lehetôséget ad a 120 kv-os kapcsolóberendezés késôbbi esetleges gyûjtôsínessé (kétgyûjtôsínesre) való kiépítésére. Védelem és irányítástechnika Az alkalmazott relévédelmi, automatika és zavaríró készülékek digitális kivitelûek (kivéve az autonóm védelmeket és a segédreléket mûködtetô elemeket) és rendelkeznek az MVM Rt. OVT OVRAM alkalmassági tanúsítványával. A védelmi rendszer, az alkalmazott elemek megfelelnek az IEC, ill. az EN szabványok legutolsó kiadásainak. A védelem és az irányítástechnika külön-külön szekrényekben helyezkednek el. A védelmi rendszer minden megszakítóra tartalmaz kikapcsoló körépség-ellenôrzôt, hibajelzés céljából. A védelmi rendszer csatlakozik az alállomási irányítástechnika rendszerhez. A kialakított irányítástechnikai rendszer felépítése funkcionálisan osztott, a feladatokat a hierarchia lehetô legalacsonyabb szintjén hajtják végre. (A funkcionális szintek: alállomás- és mezôszint.) Telepítésük decentralizált, az alállomás, ill. a mezôszintû egységek fizikailag is osztott kialakításban létesültek. A mezôszintû elemek technológiaközelben elhelyezett reléházakba kerültek, az alállomás szintû elemek és a kezelôi munkahelyek pedig a vezénylôépületbe. Túlfeszültség-védelem A távvezetéki mezôkbe és a transzformátorok primer és szekunder oldalára az érvényben lévô elôírásoknak megfelelôen túlfeszültség-korlátozókat telepítettünk. Környezeti hatások Az alállomás bôvítése a közvetlen és a távolabbi környezetben nem okoz tartósan jelentkezô károkat, nem szennyezi a talajt, a vizeket és a levegôt. Nem építettek nagy olajterû kapcsolókészülékeket, a jelentôs olajmennyiséget tartalmazó transzformátorok zárt rendszerû alapokra kerültek, amelyek minden esetleges, transzformátorból származó szennyezôdést felfognak és összegyûjtenek. 8