2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.
1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait: a bősi vízerőművet, a C variánsként nevezett dunacsúnyi duzzasztóművet, és a megépített, de üzembe nem helyezett dunakiliti duzzasztóművet. A kirándulásra néhány oktató is elkísért bennünket. 2. A vízlépcsőrendszer rövid története A Duna hasznosítására már korábban is voltak elképzelések, de a vízlépcsőrendszer terveit legelőször az 1950-es évek végén dolgozta ki Mosonyi Emil professzor vezette csoport a BME-n. Az eredeti terv az évek folyamán többször változott. 1977-ben megszületett az az államközi szerződés Magyarország és Csehszlovákia között, mely a vízlépcsőrendszer megépítését tűzte ki célul, és melynek értelmében a vízlépcsőrendszer által termelt áramom 50-50%-ban osztoztak volna a felek, továbbá azt is vállalták, hogy az energiatermelő berendezéseket 1986 és 1990 között üzembe helyezik. A BNV helyszínrajza az eredeti elképzelések szerint. A 80-as években Magyarországon felerősödő környezetvédelmi mozgalmak és tiltakozások oda vezettek, hogy 1989-ben felfüggesztésre kerültek az építkezések a magyar fél részéről. A csehszlovák fél a magyar helyzet miatt kilátásba helyezte a C variáns, azaz a dunacsúnyi duzzasztó mű megépítését. 1992-ben el is kezdték építeni, a magyar fél pedig ugyanebben az évben felbontotta a szerződést. Az ügy odáig fajult, hogy a hágai nemzetközi bíróság elé vitték ezt a vitát. Az államközi szerződés a mai napig érvényben van. 2
3. Bősi vízerőmű Április 5-i csütörtök reggel elindultunk a Vásárhelyi Pál Kollégiumtól, és bős felé vettük az irányt, ahol a kirándulásunk legelső állomása volt. Az erőműben kaptunk szakmai vezetést. Először egy rövid előadást hallhattunk, majd később bejártuk az erőművet. Az előadásban meghallgathattuk a vízlépcsőrendszer rövid történetét, és az erőmű pár műszaki paraméteréről is tájékoztatást kaptunk. Az erőmű átfolyásos rendszerű (azaz az átáramló vízhozamtól függ a megtermelt energia mennyisége). Eredetileg csúcsra járatott üzemű lett volna, hogy az értékesebb csúcsenergiát tudják hasznosítani, de végül nem épült meg a nagymarosi vízlépcső, ezért ezt elvetették. Az első munkálatokat 1978-ban kezdték, és a 90-es évek elejére fejezték be. Az erőmű 1992-től üzemel. A létesítmény üzemvízcsatornás vízerőmű. Az üzemvízcsatorna hossza 32 km felvíz irányába, alvíz irányban pedig kb. 9 km. Az erőműben 8 db Kaplan turbina található, mindegyik átmérője 9,30 m, összkapacitásuk 720 MW, amit eddig, szakmai vezetőnk tájékoztatása szerint, csak a 2010-es nagy árvizekkor tudtak kihasználni. Évente 2,5 milliárd kwh energiát termelnek. Az erőmű 220 m széles. Maximális vízátbocsátás 5100 m 3 /s. Vezetőnk megerősítette azt a tényt, hogy az államközi szerződés érvényben van. Az előadás után megtekinthettük a géptermet. Majd megtekinthettük közelebbről a szerkezet működését. A látogatók számára csak a generátort és turbinát összekötő tengely látszik, amint az forog. 3
Ez után megtekintettük kívülről az erőművet. Innen rálátás nyílt az alvízre, illetve megtekinthettük a kezelődarukat is. Következőnek megtekintettük a hajózsilipeket. Az egyik épp teljesen le volt eresztve, így alkalmunk nyílt megtekinteni a kialakítását, és láthattuk, hogy oldják meg a vízbeeresztést. A másik hajózsilipen pedig végignézhettünk egy zsilipezést. 4
4. Dunacsúnyi duzzasztómű A kirándulás második állomása a dunacsúnyi duzzasztómű volt, ahol szemügyre vettük a műtárgyat, és a duzzasztóműnél található vadvízi evezős ( rafting ) pályát. A rafting pálya egy részét felújították, így alkalmunk nyílt megtekinteni, hogy milyen geometriai kialakítással hozzák létre az áramlásokat az evezősök számára. Még a bősi vízerőműben tájékoztattak bennünket, hogy a duzzasztóban is található kis vízerőmű, aminek 25 MW a kapacitása. Továbbá itt is található egy kisebb hajózsilip. A duzzasztóműn láttuk, hogy az uszadék kiszedését is ügyesen megoldották. 5
Továbbá az átellenes végén megtekintettük a vízbeeresztést a Mosoni-Dunába. Itt kb. 40 m 3 /sot juttatnak a vízfolyásba. A dunacsúnyi duzzasztómű az Öreg-Dunaágba pedig kb. 400 m 3 /sot juttatnak. 5. Dunakiliti duzzasztómű Kirándulásunk utolsó állomása a dunakiliti duzzasztómű volt, ahol Tatai Róbert, az ÉDUKÖVIZIG munkatársa tartott nekünk egy rövid előadást, mely során bemutatta a Vízügyi Igazgatóságot, azon belül jobban részletesebben kitért a Szigetközi szakaszmérnökségre, és beszélt nekünk a duzzasztóműről. Az eredeti tervek szerint ez lett volna a vízgazdálkodás kulcsa, de sajnos az üzembe helyezése elmaradt. 6
A duzzasztómű jelenlegi legfontosabb funkciója, a felvízszintek szabályozásával, a szigetközi hullámtéri vízpótló rendszer vízpótlásának dinamikus szabályozása, ezen felül az árvíz- és jéglevezetés. A duzzasztómű 7 db 24 m széles nyílásból áll. A jobb oldali nyílás segédhajó zsilip szerepet is ellát. A duzzasztómű nyílásai billenőtáblás szegmensekkel zárhatók. A vízrendszerek működését és a rendszeres ellenőrzését a térségben kiépített mérő- és megfigyelőrendszer biztosítja. Az előadás után megtekintettük a műtárgyat. A hajózsilip állapotán láthattuk az üzembe nem helyezés következményét. Továbbá megtekintettük a duzzasztóművet belülről a szervizhídról. 7
Eredetileg terveztek turbinákat is a műtárgyba, ennek a turbinatermét is megtekinthettük. Végezetül a hídról is alkalmunk nyílt szemügyre venni a műtárgyat, és annak létesítményeit. 8
9 BŐSI KIRÁNDULÁS 2012
10 BŐSI KIRÁNDULÁS 2012