Dr. Csapó Tamás 1 Vidéki nagyvárosaink településmorfológiája A hazai földrajztudomány nagyvárosoknak nevezi a 100 ezer fınél nagyobb városokat, amelyekbıl 2007. január elsején 8 db van Magyarországon. Vizsgálatunk mindegyikre (Debrecen, Gyır, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, és Székesfehérvár) kiterjedt, de Budapestre, Magyarország egyetlen metropoliszára nem, a fıváros külön kutatás tárgyát képezi. A felmérés a városok beépítésére és funkcionális szerkezetére irányult, és csak a települések belterületére vonatkozott. A kutatás célja az volt, hogy feltárja milyen a nagyvárosok arculata, mennyiben tér el a hazai kis- és középvárosokétól. Bemutassa a rendszerváltozás óta eltelt változásokat, és nagyvárosaink funkcionális szerkezetét napjainkban. Végül célul tőzte ki, hogy megvizsgálja, vannak-e és ha igen, milyen különbségek a hazai nagyvárosok beépítése, és funkcionális szerkezete között. A hazai nagyvárosok Nyíregyháza és részben Kecskemét kivételével funkcionális értelemben több száz éve városok. Központi funkcióik sorában az agrártermelés mindig a háttérbe szorult, helyette fontos volt igazgatási, egyházi (ma már mindegyikük püspöki székhely), kereskedelmi és kulturális szerepkörük. Nyíregyháza kivételével mind megkapta a szabad királyi város, majd a 19. század végétıl a törvényhatósági város státuszát, napjainkban mind a nyolc megyei jogú város. Mindegyik megyeszékhely volt, és ma is az, Kecskemét és Nyíregyháza kivételével regionális központok, úgynevezett pólusközpontok. A nyolc nagyváros központi szerepkörük alapján a városok hierarchiájában elıkelı helyen álltak, a mai Magyarország területén (BELUSZKY P. 1999). Ezek a városok, lakosságszámukat tekintve, már évszázadokkal korábban a kor nagyvárosai közé tartoztak, megint csak Nyíregyháza a kivétel, melyet a vasút megjelenését követı iparosodás és a megyeszékhely rang megszerzése emelt a nagyvárosok sorába. Fejlıdésük a 19. századi iparosodást követıen felgyorsult, ez folytatódott a 2. világháború utáni szocialista rendszerben és töretlennek látszik a rendszerváltozás óta eltelt idıszakban is. 1. A városok beépítése A települések arculatát, morfológiáját döntıen az határozza meg, hogy a települések milyen házakkal, épületekkel vannak beépítve, milyen a beépítettség mértéke (MENDÖL T. 1936). Hazánkban a városok morfológiáját, annak formáját alapvetıen két aspektusból lehet megközelíteni. Az egyik a beépítés horizontális zártsága, a másik a vertikális tagozódása (BECSEI J. 1983). Minél zártabb és vertikálisan tagoltabb a beépítés egy településen, az annál városiasabbnak minısül. Hazánk városaiban az alábbi beépítési típusok fordulnak elı: többszintes zárt, földszintes zárt, földszintes hézagos, többszintes tömbös, sorházas, családi házas, villaszerő, fésős (CSAPÓ T. 2004). 1 Dr. Csapó Tamás Berzsenyi Dániel Fıiskola, Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely E-mail: csapotom@freemail.hu 21
Arculatukat tekintve a hazai nagyvárosok a legvárosiasabbak, leginkább hasonlatosak a tılünk nyugatra fekvı városokhoz. Beépítésükre az egyre növekvı horizontális zártság és a vertikális tagozódás a jellemzı, mely utóbbi a magyar városok közül a szocialista városok után a legmagasabb fokú. A nagyvárosokban a 2001. évi népszámlálás szerint az emeletes lakóépületek aránya 11,9%, de a dunántúli, jelentıs történelmi városmaggal rendelkezı Gyırben, Pécsen és Székesfehérváron meghaladja a 13%-ot. Ezzel szemben az alföldi nagyvárosokban Szeged kivételével az emeletes lakóházak aránya 8% alatt marad. Miskolcon 12,0%, ezt a magas arányt a szocialista iparosodás által indukált óriási népességnövekedés miatti lakótelepi építkezés magyarázza. Az emeletes lakóépületek aránya Szegeden a legmagasabb (14,2%), mivel az 1879-es nagy árvíz után emeletes épületekkel építették újjá a várost. Városainkban azonban nem csupán a népszámlálás által közölt emeletes lakóházakat kell beszámítani, hanem az ott nem közölt emeletes, de nem lakófunkciójú épületeket is, amelyek általában valamilyen központi szerepkört betöltı középületek. Kutatásunk alapján a nagyvárosokban van a legtöbb emeletes középület, a sokoldalú és erıs városi szerepkörök miatt, így azok közel a duplájára növelik a népszámlálás által közölt emeletes házak arányát (CSAPÓ T. 2007). Vagyis az emeletes épületek tényleges aránya Szegeden mintegy 28%, Gyırben és Pécsen 26-26%, Miskolcon és Székesfehérváron 24-24%, Debrecenben, Kecskeméten és Nyíregyházán 15%. Az emeletes épületek általában a városok beépített területének a harmadát, de Szeged esetében megközelítıen a felét teszik ki (1. ábra). emeletes 1. ábra. Emeletes épületek elhelyezkedése Szegeden (forrás: saját szerkesztés) A magyar városokban elıforduló nyolc beépítési forma/típus közül a falusias, fésős beépítés már nem, vagy csak elvétve fordul elı, de a többi igen. A beépítés folyamatosan változik, a nagyvárosokban gyorsabban, mint a kisebbekben. A változást a foghíjak beépítésével, a külsı lakóöv kiterjedésével és új középületek megjelenésével jellemezhetjük, melyek közül az elsı és a harmadik növeli a vertikális tagozódást és a horizontális zártságot. A hazai nagyvárosok beépítésének a jellemzıi: 22
A többszintes zárt beépítés általában jelentıs területre, többnyire a történelmi városmagokra terjed ki. Ez a terület a dunántúli nagyvárosokban és Szegeden nagyobb, az elıbbiekben jórészt egy-két emeletes barokk, mőemlék, vagy olyan jellegő épületeket jelent. Miskolcon, de még inkább az alföldi nagyvárosokban a többszintes zárt beépítés kisebb területet foglal magában, kevés a mőemlék épület, és többnyire magasabb, 2-4 emeletes a beépítés. Jellemzıen a városmag körül alakult ki a földszintes, zárt beépítéső kisvárosias városrész, amely azonban a legtöbb városban fokozatosan visszaszorul, helyére korábban tömbös, vagy napjainkban zárt többszintes beépítés került. A legnagyobb területen Debrecenben és Kecskeméten található, ahol valósággal övként veszi körbe a városmagot. Gyırben, Nyíregyházán és Székesfehérváron területe kicsi és nem övszerő, Miskolcon pedig csak néhány apró foltként jelenik meg. A hézagos földszintes beépítés nagyon visszaszorult, ma már csak kis területre jellemzı, zömmel a belsı lakóövben. Több városban, egy-egy városrészben található (Miskolcon Diósgyırben, Szegeden Móravárosban), máshol szétszórtan pici foltokban, míg Gyırben ez teljesen hiányzik. A többszintes tömbös beépítés minden nagyvárosban igen nagy arányban jelenik meg, köszönhetıen a 2. világháborút követı óriási beköltözéseknek. Legnagyobb az aránya Miskolcon és Pécsen, az elıbbiben eléri a város beépített területének a felét (2. ábra). Sorra épültek a nagy lakótelepek, többnyire a belsı lakóöv peremén (Pécs, Nyíregyháza), Debrecenben az egykori kertségek helyén. Nyíregyházán és Székesfehérváron a tömbös lakótelepek teljesen körbeveszik szinte övként a városmagot. A legtöbb városban azonban a külsı lakóövben, többnyire egy-egy önálló városrészként (Gyır Nádorváros, Szeged Északi város, Tarján, Pécs Kertváros, Uránváros, Kecskemét Széchenyi városrész) jelenik meg a tömbös beépítés. A sorházak az utóbbi 20-30 évben jelentek meg, a nagyvárosokban jellemzıbbek, mint a kisebbekben. Elhelyezkedésük szórt, foltszerő, többnyire a belsı lakóöv peremén, vagy a külsı lakóövben vannak. Arányában a legtöbb sorház Kecskeméten, Pécsen és Székesfehérváron található. A városi gazdagabb polgárság századfordulós (19/20. század) jellegzetes épületei a villák, melyeket a város legszebb, parkos részeire építettek (Miskolc Avas, Miskolctapolca, Nyíregyháza Sóstó, Szeged Újszeged, Gyır Révfalu). Általában csak néhány utcára terjed ki a villaszerő beépítés, kivéve Debrecent, ahol az egyetemi negyedhez közel egy önálló városrészre (Sesta kert) is kiterjed. A nagyvárosokban (is) a családi házak teszik ki a beépített terület legnagyobb arányát, nagyjából a felét, azonban Nyíregyházán és Székesfehérváron ennél valamivel többet, Miskolcon kevesebbet. A családi házas beépítés mindenekelıtt a külsı lakóövben jellemzı, mondhatni domináns, de fıleg egyes alföldi városban (Kecskemét, Nyíregyháza) a belsı lakóövben is jelentıs az aránya. A fésős, falusias beépítés a nagyvárosok többségében már nem jelenik meg, ahol mégis, ott általában városszéli cigánytelepeken, putrikként jelenik meg (Kecskemét Szent László város, Miskolc Szondi György telep). Végezetül mindegyik nagyvárosban megjelentek a lakóparkok, általában a városok külsı lakóövében. Nagyobb kiterjedést csak Gyırben, Kecskeméten és Szegeden értek el. 23
többszintes zárt földszintes hézagos sorház családi házas földszintes zárt tömbös villaszerő fésős 2. ábra. Miskolc beépítése (forrás: saját szerkesztés) nem lakófunkciójú terület 3. ábra. A lakó- és a nem lakóterületek aránya és elhelyezkedése Debrecenben (forrás: saját szerkesztés) 24
2. A városok funkcionális szerkezete A települések belsı funkcionális tagolódása alapvetıen a városok központi szerepkörétıl, a központi funkciók számától és erısségétıl, valamint a városi térségek különbözı funkciók szerinti terület felhasználásától függ. Ez utóbbinak a megállapítására meg kell vizsgálni, hogy a különbözı szerepkörő intézmények, gazdasági egységek, a kommunális- és mőszaki infrastruktúra egységei és épületei, valamint a városi terek más hasznosítású részei hol, és milyen sőrőn fordulnak elı a zárt településen belül. Ezen kívül megszabja a városok szerkezetét a népesség területi elhelyezkedése és sőrősége, így végül is alapvetıen lakó- és munkahely szerepkörő városrészeket lehet megkülönböztetni. Az elmúlt évek kutatásainak eredményeképpen a magyar vidéki városokban az alábbi funkcionális övezetek különböztethetık meg: centrum központi üzleti negyed, periférikus bevásárlóközpontok szubcentrumok, belsı lakóöv ipari területek régi létesítéső ipari területek, klasszikus ipari parkok, új típusú ipari parkok külsı lakóöv városi zöld és üdülıterületek egyéb funkciójú városi területek (CSAPÓ T. 2005). Általánosságban elmondható, hogy a vidéki nagyvárosokban (a kis- és középvárosokkal ellentétben) a nem lakófunkciójú városi részek aránya már eléri a lakóterületek arányát, sıt akár kissé meg is haladhatja azt (3. ábra). Mindegyik funkcionális öv/terület jelen van, és kifejlett a nagyobb városainkban, de az egyes övezetek kiterjedését, a városon belüli arányát tekintve kisebb-nagyobb különbségek vannak. A hazai nagyvárosok funkcionális szerkezetének a jellemzıi: Az egykori városmagok a rendszerváltozást követı piacgazdaság kiépülésével fokozatosan kiterjednek és átalakulnak a nyugat-európai nagyvárosokra jellemzı központi üzleti negyeddé (a továbbiakban: CBD). Gyakori, hogy a régi városmagba épült bevásárlóközpontok és/vagy plázák növelik meg a CBD területét (Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár), máshol az már túlnıtt a történelmi városmagon, sıt formálódik a nagy intézmény sőrőségő tisztán munkahelyi funkciójú citymag (Pécs, Szeged). Debrecenben és Miskolcon nagy területen önálló egyetemi városrész van, a többi településen ez általában a CBD-ben (Szeged), vagy a belsı lakóövben (Gyır, Pécs), esetleg a külsı lakóövben (Nyíregyháza) található (4. ábra). Jelentısen megváltoztatta a nagyvárosok szerkezetét a többnyire városszéli, periférikus bevásárlóközpontok és szórakoztató központok kiépülése (NAGY E. 1998). A szórakoztatóközpontok (plázák) néhol a városmagban, többségük azonban a kivezetı fıutak, autópályák (Gyır, Kecskemét, Székesfehérvár) mentén található. Gyakori, hogy egy, vagy több hipermarket mellé, köré települtek a különbözı szolgáltató egységek, szakáruházak, nagy- és kiskereskedelmi vállalkozások. A nagyvárosok mindegyikében már 8-9 hipermarket, pláza és 2-3 bevásárlóközpont is megjelent, elvonva a vásárlókat a központi üzleti negyedbıl. 25
központi üzleti negyed perifériális bevásárló központ belsı lakóöv külsı lakóöv egyetemi negyed ipari terület zöldterület egyéb funkció 4. ábra. Debrecen funkcionális szerkezete (forrás: saját szerkesztés) Általában valódi övként veszi körbe a belsı lakóöv a nagyvárosok központi üzleti negyedét. Ezek a városrészek többnyire a települések régi részeit, magterületét alkotják. Funkciójuk zömmel lakófunkció, de bennük sok, elsısorban egészségügyi, oktatási, kulturális és kereskedelmi intézmény található. Beépítésük változatos, Szegeden többszintes zárt is elıfordul, de leginkább zárt, vagy hézagos földszintes, és lakótelepi tömbös a jellemzı. Az ipari terület mindegyik városnál jelentıs nagyságú, gyakori, hogy több részre szakad. A régi ipari terület többnyire a vasútvonalakhoz kötıdik, az újabbak a fıutak mentén alakultak ki. Néhol elıfordul, hogy a régi ipari terület még beékelıdik a belsı lakóövbe (Miskolc, Székesfehérvár). Sok az új ipari terület, amely elsı, vagy második generációhoz tartozó ipari parkok formájában van jelen. A harmadik és a negyedik generációhoz tartozó ipari (üzleti tudományos) parkok még ezekben a városokban sem alakultak ki, de kialakulásuk néhány városban (Gyır, Debrecen, Szeged), a közeljövıben várható. Néhány erıs és sokrétő gazdasággal rendelkezı város esetében az ipari terület nagysága hatalmas (Gyır, Székesfehérvár), vetekedik a lakóterületek nagyságával, máshol kisebb (Debrecen, Nyíregyháza, Szeged). A külsı lakóöv csaknem mindegyik városnál jelentıs nagyságú, többségében nagyobb, mint a belsı. Általánosságban a vasútvonalakon (ipari területeken) túli városrészeket, vagy a sok esetben még messzebb esı csatolt településeket (egykor önálló falvakat) foglalja magába. A széttagoltabb és/vagy a fejlıdése során sok más települést is beolvasztott városoknál a külsı lakóöv aránya a várostesthez képest igen nagy, (Gyır, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár), míg a kompaktabb városoknál kisebb (Kecskemét, Debrecen). A külsı lakóöv általában családi házas, gyakori a sorház, de sok esetben, ha például nagyobb lakótelep is alkotja azt, tömbös beépítéső is lehet (Debrecen, Pécs). Több város külsı lakóövében, az utóbbi években egyre jellemzıbb a lakóparkok megjelenése (Gyır, Szeged). 26
A városi zöld- és üdülıterületek nagysága nagyon különbözı. Általában sokféle, különbözı szerepkörő létesítményt és területet foglal magába, közülük néhánynak jelentıs idegenforgalmi vonzereje is van (Debrecen Fınix csarnok, Miskolc Lillafüred, Szeged Nemzetközi kajak kenu pálya). Minden városban van kisebbnagyobb zöld- és üdülıterület, de kiterjedése csak Pécsen (Mecsek), Miskolcon (Bükk), és Debrecenben (Nagyerdı) jelentıs. Gyırben és Székesfehérváron a városi zöldterület nagysága kimondottan csekély. Végül néhány városban vannak egyéb szerepkörő területek. Debrecenben, Kecskeméten és Szegeden ez repülıteret, Székesfehérváron katonai laktanyát jelent. 3. Összegzés Hazai nagyvárosaink arculata és szerkezete az utóbbi néhány évtizedben jelentısen átalakult. Beépítésük a hazai városok közül a legvárosiasabb, vertikálisan tagoltak, és horizontálisan zártak. A többszintes zárt és a tömbös beépítés egyre nagyobb elterjedésével nagy, és növekszik az emeletes épületek aránya. A zárt- és hézagosan zárt földszintes, valamint a fésős beépítés fokozatosan visszaszorul, ugyanakkor megjelennek a lakóparkok, és terjedıben van a sorházas beépítés. A városok szerkezete a piacgazdaság kiépülésével, egyre inkább közelít a nyugat-európai városokéhoz. A települések magja átalakult központi üzleti negyeddé, ott az igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatási és kulturális funkciók és intézmények sőrősödnek, a lakófunkció fokozatos kiszorulását elıidézve. Megjelentek a városszéli bevásárló- és szórakoztató központok a kivezetı fıutak mentén. A régi ipari területek folyamatosan alakulnak át, egyre jobban elıtérbe kerülnek az új típusú (termelı és szolgáltató) ipari parkok. A hazai nagyvárosok arculata és szerkezete között messze nincsenek olyan lényeges különbségek, mint a kis- és/vagy középvárosok tekintetében. Irodalom BECSEI J. 1983: Békéscsaba, Békés, Gyula és tanyavilágának településmorfológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 208p. BELUSZKY P. 1999: Magyarország településföldrajza Általános rész. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 584p. CSAPÓ T. 2004: Néhány gondolat a hazai városok beépítésérıl. Területi Statisztika, VII. évf. 4. sz., Budapest, pp. 32-351 CSAPÓ T. 2005: A magyar városok településmorfológiája. Savaria University Press, Szombathely, 204p. CSAPÓ T. 2007: Szeged településmorfológiája In: Kovács Cs. Pál V. (szerk.): A társadalmi földrajz világai, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, pp. 89-103 MENDÖL T. 1936: Alföldi városaink morfológiája. Közlemények a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézetébıl, Debrecen, 132p. NAGY E. 1998: Egy hagyományos szerepkör új elemei: a kereskedelem strukturális és térbeli átalakulása Szegeden és Gyırben In: Mészáros R. Tóth J. (szerk.): Földrajzi kaleidoszkóp Tanulmányok Krajkó Gyula professzor 70. születésnapjára, Pécs-Szeged, pp. 186-204 27