Dr. Csorba Péter. Dr. Vidor Ferenc: Dr. Kovács Zoltán: Dr. Hajdú Zoltán: Georghe Mahara Süli-Zakar István Ambrus L. Attila: Dr.

Átírás

1

2 TARTALOM A konferencia programja... 5 Dr. Csorba Péter Ajánlás Dr. Vidor Ferenc: Környezetünkrıl és/vagy környezeteinkrıl Dr. Kovács Zoltán: A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Hajdú Zoltán: Településpolitikusok politikus települések Georghe Mahara Süli-Zakar István Ambrus L. Attila: A Debrecen-Nagyvárad határon átívelı agglomeráció környezeti aspektusai Dr. Csapó Tamás: Vidéki nagyvárosaink funkcionális morfológiája Körmendy Imre:: Környezeti szempontok a településrendezésben Dr. Rakonczai János: A környezetvédelmi programok készítésének tapasztalatai Dr. Gergely Erzsébet A környezetpolitika szerepe a települési környezetminıség alakításában Dr. Tóth József: Az urbanizálódás és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásának rendszerszemlélető megközelítése Dr. Dövényi Zoltán: Víz és település Dr. Havasi Virág: Az életminıség objektív és szubjektív oldalának összefüggései Pilisszentlászlón Dr. Molnár Judit: Szubjektív életminıség vizsgálat a Bodrogközben Mészáros Mónika: Kié a lakótelep Magyarországon? Hegedős Gábor: A lakóparkokban élık és környezetük szociálgeográfiai kapcsolata Berényi B. Eszter: Belvároshoz közeli lakónegyedek társadalmi átalakulása

3 TARTALOM Dr. Uzzoli Annamária Dr. Pluhár F. Zsuzsanna Dr. Pikó F. Bettina: A lakókörnyezet hatása az egészségmagatartás alakulására Kovács András Donát: A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata Juray Tünde Szeged városa, mint turisztikai tér egy mentális térképezés tükrében Dr. Szabó Lajos Pintér Nikolett Vízler Vanda: Bélapátfalva és környéke idegenforgalmi bemutatása Vasas Attila: A rekreációs potenciál különbségei a Bükk északi és déli oldalán Dr. Karancsi Zoltán Katona Zoltán: Látványtérképezés a Medves-térségben Dr. Dávid Lóránt Németh Ágnes: A szex-turizmus városi terei Benkhard Borbála Bodnár Réka Bolgár Blanka Dr. Csorba Péter Ékes Veronika Kiss Anita: Fogadókészség-vizsgálat városökológiai körséta létesítésére Debrecenben Pócsik Edit Dr. Kiss Andrea: Városi táj eladása képeslapokon: Gyula példája Dr. Kiss Andrea Pócsik Edit Dr. Karancsi Zoltán: Képeslapok szerepe a település és táj eladásában : két eltérı adottságú terület összehasonlító elemzésre Benkhard Borbála Bodnár Réka Bolgár Blanka Dr. Csorba Péter Ékes Veronika Kiss Anita: A debreceni városökológiai sétaút tervezett helyszínei és témakörei Dr. Izsák Éva Dr. Probáld Ferenc: Klimatikus környezet és városfejlesztés Budapesten Dr. Szegedi Sándor: A városi zöldfelületek hatása a hısziget kialakulására Debrecenben Kneip Róbert: Közlekedés és életminıség ellentmondás vagy harmónia? Baros Zoltán Gajdátsy Péter: A közúti közlekedésbıl eredı zajterheléshez kapcsolódó lakossági vélemények Debrecen városában Megyeriné Runyó Anna: Vác környezetterhelésének alakulása az elmúlt két évtizedben

4 TARTALOM Dr. Mucsi László Dr. Kovács Ferenc Henits László Tobak Zalán Boudewijn van Leeuwen Dr. Szatmári József Mészáros M.: Városi területhasználat és felszínborítás vizsgálata távérzékeléses módszerekkel Szeged példáján Dr. Csüllög Gábor Dr. Horváth Gergely: A települési környezet és térhasználat változása egy korábbi iparvidéken Szokolovszki Zoltán: Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Dr. Lóczy Dénes Dr. Gyenizse Péter Dr. Pirkhoffer Ervin: Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett Angyal Zsuzsanna Dr. Horváth Gergely Prakfalvi Péter: A salakhegyek árnyékában Dr. Szabó Mária: A Duna szerepe a Szigetköz településeinek életében Varga Ádám: A Halas-tó szerepe Kiskunhalas fejlıdésében Hajdu Zoltán Dr. Füleky György: A kutak vizének nitrát szennyezettsége Nagy és Kisadorjánban Szabóné Dr. Komlovszky Ildikó Csizmarik Gábor Bukovinszkyné Dr. Gajzer Gyöngyvér: A parlagfő (Ambrosia elatior L.) Békés megyében, különös tekintettel Szarvas város térségére Hajduné Dr. Darabos Gabriella: Környezetminıségi problémák és azok megoldására tett törekvések a Hiraokarsztfennsíkon (Japán) Boros Lajos Hegedős Gábor Dr. Pál Viktor: A neoliberális településpolitika konfliktusai Korom Annamária: A vidékfejlesztés stratégiái Franciaországban Darabos József Attila: A Környezeti Operatív Program ( ) várható hatása az Észak-Erdélyi Régió infrastruktúrájának fejlıdésére Dr. Gyenizse Péter Dr. Nagyváradi László Dr. Pirkhoffer Ervin: A természeti és társadalmi adottságok Pécs településfejlıdésére gyakorolt hatásának vizsgálata térinformatikai módszerekkel Siskáné Dr. Szilasi Beáta: Az egykori bányászfalvak jövıje Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

5 TARTALOM Molnár József László: Zöldmezıs beruházások és a településszerkezethez való illeszkedés Dr. Tánczos Lászlóné Török Árpád: A fenntartható városi közlekedés feltételeinek megfelelı településfejlesztés Dr. Horváth Balázs: Rugalmas közlekedési rendszerek a fenntartható városért Szőcs Viktor: A Karlsruhei model- a városi és a regionális vasúti közlekedés összekapcsolása Molnár József László: Új létesítmények környezetének kialakítási visszásságai Kneip Róbert: Közforgalmú városi közlekedés, az élhetı város sarkalatos elemei Pécsett Dr. Bidló András Katonáné Gombás Katalin Horoszné Gulyás Margit: Környezetvédelem a településfejlesztési tervezésben Dr. Munkácsy Béla Kovács Gábor Tóth János: Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon Rózsavölgyi Kornél: Szélerımő-telepek területi elhelyezése saját fejlesztéső klímaorientált modell (KMPAM) segítségével. Emplacement of wind farms in environment by the help of CMPAM Kardos Levente: A szennyvíztelepi biogáztermelés optimálása és az üzemelés nyomon követése Dr. Wilhelm Zoltán: Fenntartható vízkezelési módszerek Indiában és ezek magyarországi hasznosíthatósága Kátay Ákos Nagy László: Hulladékgazdálkodás a szállodában. Spontán, vagy környezettudatos magatartás? Dr. Munkácsy Béla Ballabás Gábor: Komárom-Esztergom megye hulladékgazdálkodása Dr. Fazekas István Orosz Zoltán: A települési szilárd hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon Ballabás Gábor: Környezeti kulcsmutatók alkalmazhatósága a Közép-Dunántúli régió településeinek példáján Névmutató

6 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KONFERENCIA DEBRECEN NOVEMBER PROGRAM November 8. csütörtök Regisztráció a Kölcsey Központ II. emeletén PLENÁRIS ELİADÁSOK Dr. CSORBA PÉTER egyetemi docens Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Dr. MÉSZÁROS REZSİ akadémikus, egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Dr. VIDOR FERENC emeritus professzor Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék Dr. KOVÁCS ZOLTÁN egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Dr. HAJDÚ ZOLTÁN intézetigazgató-helyettes, egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet KÁVÉSZÜNET Dr. GEORGHE MAHARA egyetemi tanár Nagyváradi Állami Egyetem, Történelem-földrajzi Kar Dr. SÜLI-ZAKAR ISTVÁN egyetemi tanár Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Dr. CSAPÓ TAMÁS egyetemi magántanár Berzsenyi Dániel Fıiskola Társadalomföldrajz Tanszék KÖRMENDY IMRE fıosztályvezetı-helyettes Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Településügyi Fıosztály Dr. RAKONCZAI JÁNOS egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Dr. GERGELY ERZSÉBET fıosztályvezetı-helyettes Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Osztály Megnyitó Az információs társadalom fejlıdésének települési és térbeli összefüggései a Dél-Alföldön Környezetünkrıl környezeteinkrıl és/vagy A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Településpolitikusok politikus települések Debrecen-Nagyvárad határon átívelı agglomerációjának környezeti aspektusai Vidéki nagyvárosaink funkcionális morfológiája Környezeti szempontok a településrendezésben A környezetvédelmi programok készítésének tapasztalatai A környezetpolitika szerepe a települési környezetminıség alakításában Állófogadás a konferencia regisztrált résztvevıi számára a Kölcsey Központ báltermében. 5

7 November 9. péntek TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KONFERENCIA DEBRECEN NOVEMBER PROGRAM ÉLETMINİSÉG LAKÓKÖRNYEZET REKREÁCIÓ SZEKCIÓ Helyszín: 1. terem Szekcióelnök: Dr. Kovács Zoltán Elıadások: Dr. Havasi Virág Az életminıség objektív és szubjektív oldalának összefüggései Pilisszentlászlón Dr. Molnár Judit Szubjektív életminıség vizsgálat a Bodrogközben Mészáros Mónika Kié a lakótelep Magyarországon? Hegedős Gábor A lakóparkban élık és környezetük szociálgeográfiai kapcsolata Berényi B. Eszter Belvároshoz közeli lakónegyedek társadalmi átalakulása Dr. Uzzoli Annamária A lakókörnyezet hatása az egészségmagatartás alakulására Dr. Pluhár F. Zsuzsanna Dr. Pikó F. Bettina Kovács András Donát A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata Zábrádi Zsolt Néhány agglomerációs település terület-felhasználásának változása KÁVÉSZÜNET Juray Tünde Szeged, mint turisztikai tér Dr. Szabó Lajos Pintér Bélapátfalva és környéke idegenforgalmi bemutatása Nikolett Vizler Vanda Vasas Attila A rekreációs potenciál különbségei a Bükk északi és déli oldalán Dr. Karancsi Zoltán Látványtérképezés a Medves-térségben Katona Zoltán Dr. Dávid Lóránt A szexturizmus városi terei Németh Ágnes Bodnár Réka Kata Benkhard Borbála Bolgár Blanka Kiss Anita Ékes Veronika Fogadókészség-vizsgálat városökológiai sétaút létesítésére Debrecenben Poszter Pócsik Edit Dr. Kiss Andrea Dr. Kiss Andrea Pócsik Edit Dr. Karancsi Zoltán Benkhard Borbála Ékes Veronika Kiss Anita EBÉDSZÜNET Városi táj eladása képeslapokon: Gyula példája Képeslapok szerepe a települési táj eladásában : két eltérı adottságú terület összehasonlító elemzése Debreceni városökológiai sétaút tervezett helyszínei és témakörei 6

8 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KONFERENCIA DEBRECEN NOVEMBER PROGRAM TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG SZEKCIÓ Helyszín: 2. terem Szekcióelnök: Dr. Rakonczai János Elıadások: Dr. Izsák Éva Dr. Klimatikus környezet és városfejlesztés Budapesten Probáld Ferenc Dr. Szegedi Sándor A városi zöldfelületek hatása a hısziget kialakulására Debrecenben Kneip Róbert Közlekedés és életminıség ellentmondás vagy harmónia? Baros Zoltán Gajdátsy Péter A közúti közlekedésbıl eredı zajterheléshez kapcsolódó lakossági vélemények Debrecen városában Megyeriné Runyó Anna Vác környezetterhelésének alakulása az elmúlt két évtizedben Dr. Mucsi László - Dr. Városi területhasználat és felszínborítás vizsgálata távérzékeléses Kovács Ferenc Henits módszerekkel Szeged példáján L. Tobak Z. B van Leeuwen Szatmári J. Mészáros M Dr. Csüllög Gábor Települési környezet és térhasználat változása egy korábbi iparvidéken Dr. Horváth Gergely Szokolovszki Zoltán Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben KÁVÉSZÜNET Dr. Lóczy Dénes Dr. Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett Gyenizse Péter Dr. Pirkhoffer Ervin Angyal Zsuzsanna A salakhegyek árnyékában Dr. Horváth Gergely Prakfalvi Péter Dr. Szabó Mária A Duna szerepe a Szigetköz településeinek életében Varga Ádám A Halas-tó szerepe Kiskunhalas fejlıdésében Hajdu Zoltán Dr. Füleky György A kutak vizének nitrát-szennyezettsége Nagy- és Kisadorjánban Poszter: Szabóné Dr. Komlovszky Ildikó Csizmarik Gábor Bukovinszkyné Dr. Gajzer Gyöngyvér Hajduné Dr. Darabos Gabriella EBÉDSZÜNET A parlagfő (Ambrosia elatior L.) Békés megyében, különös tekintettel Szarvas város térségére Környezetminıségi problémák és azok megoldására tett törekvések a Hirao-karsztfennsíkon (Japán) 7

9 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KONFERENCIA DEBRECEN NOVEMBER PROGRAM PLENÁRIS ELİADÁSOK Helyszín: tetıtér Dr. CSORBA PÉTER egyetemi docens Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Debreceni városökológiai sétaút tervezett helyszínei és témakörei Helyszín: 1. terem Dr. TÓTH JÓZSEF rector emeritus, egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet Dr. DÖVÉNYI ZOLTÁN intézetigazgató, egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet Az urbanizálódás és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásának rendszerszemlélető megközelítése Víz és település TELEPÜLÉSPOLITIKA - TELEPÜLÉSTERVEZÉS - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS SZEKCIÓ Helyszín: 1. terem Szekcióelnök: Dr. Tóth József Elıadások: Boros Lajos Hegedős Gábor Dr. Pál Viktor Dr. Kiszelyné Gábor Enikı A neoliberális településpolitika konfliktusai A településpolitikák felelıssége a megélhetési bőnelkövetık számának alakulásában Korom Annamária A vidékfejlesztés stratégiái Franciaországban Darabos József Attila A Környezeti Operatív Program ( ) várható hatása az Észak-Erdélyi Régió infrastruktúrájának fejlıdésére Dr. Gyenizse Péter Dr. Nagyváradi László Dr. Pirkhoffer Ervin A természeti és társadalmi adottságok Pécs településfejlıdésére gyakorolt hatásának vizsgálata térinformatikai módszerekkel Siskáné Dr. Szilasi Az egykori bányászfalvak jövıje Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Beáta KÁVÉSZÜNET Molnár József László Zöldmezıs beruházások és a településszerkezethez való illeszkedés Dr. Tánczos Lászlóné - Török Árpád A fenntartható városi közlekedés feltételeinek megfelelı településfejlesztés Dr. Horváth Balázs Rugalmas közlekedési rendszerek a fenntartható városért Szőcs Viktor Karlsruhei modell a városi és a regionális vasúti közlekedés összekapcsolása Poszter Dr. Kiszelyné Gábor Enikı A településpolitikák felelıssége a megélhetési bőnelkövetık számának alakulásában Molnár József László Új létesítmények környezetének kialakítási visszásságai Kneip Róbert Közforgalmú városi közlekedés, az élhetı város sarkalatos elemei Pécsett. 8

10 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KONFERENCIA DEBRECEN NOVEMBER PROGRAM TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁS - KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ Helyszín: 2. terem Szekcióelnök: Dr. Dövényi Zoltán Elıadások: Dr. Bidló András Környezetvédelem a településfejlesztési tervezésben Katonáné Gombás Katalin Horoszné Gulyás Margit Horváth Krisztián Környezetvédelmi beruházások a Dél-Alföldön Dr. Munkácsy Béla Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon Kovács Gábor Tóth János Rózsavölgyi Kornél Szélerımő-telepek területi elhelyezése saját fejlesztéső klímaorientált modell (KMPAM) segítségével Kardos Levente A szennyvíztelepi biogáztermelés optimálása és az üzemelés nyomon követése Dr. Wilhelm Zoltán Fenntartható vízkezelési módszerek Indiában és ezek magyarországi hasznosíthatósága KÁVÉSZÜNET Kátay Ákos Nagy László Hulladékgazdálkodás a szállodában. Spontán vagy környezettudatos magatartás? Dr. Munkácsy Béla Komárom-Esztergom megye hulladékgazdálkodása Ballabás Gábor Dr. Fazekas István Orosz Zoltán A települési hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon Poszter: Ballabás Gábor Környezeti kulcsmutatók alkalmazhatósága a Közép-Dunántúli régió településeinek példáján Baranyi Virág Dr. Bukovinszky László Montvajszki Márk Ollé Béla Talajvizek szénhidrogén terhelésének megszüntetésére kialakított technológia alkalmazhatósága települési környezetben 9

11 PLENÁRIS ELİADÁSOK Ajánlás A településeken hatványozottan jelentkeznek a környezetet terhelı antropogén hatások, a mindennapos kényelemért azonnal megfizetünk szennyezett levegı, zaj, zsúfoltság formájában. A városlakók évezredek óta igyekszenek növelni a városi lét elınyeit és csökkenteni a hátrányokat. Az elınyök egy része; fıleg a több munkalehetıség és a szociális biztonság magasabb foka általában sokkal nyomósabb érv a városban élés mellett, mint az egészségkárosító környezet. A magas életminıséget biztosító ún. lakható városok ideája továbbra is csak kevés városlakó számára jelent tényleges lehetıséget, sıt Ázsiában, Afrikában, Közép-és Dél-Amerikában egyre növekszik a kétségbeejtı körülmények között élı városlakók száma. Még a legfejlettebb kontinensek városaiban is milliószámra élnek lakókörnyezetükkel jogosan elégedetlen emberek. Mindig is voltak olyanok, akik szó szerint elmenekültek a stresszes városi környezetbıl, s ha mégis ott kényszerültek élni, városi életüket állandó mentális teher jellemezte. Ma Földünk lakosságának 49%-a városlakó, de ez az arány Európában és hazánkban is magasabb; 60% körüli. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden városlakó leromlott környezetben kénytelen élni, de azt sem, hogy minden falun élı mentes volna környezet terhelı hatásoktól. Sajnos, a településökológiai kutatások egyre gyakrabban hivatkozhatnak olyan példákra, amikor a falusias környezet sem biztosít igényes környezeti minıséget. A települési környezet minıségének javítása nem klasszikus környezetvédı, ökológus, tájökológus feladat. Ebben jóval nagyobb szerepet kapnak az építészek, a közlekedésmérnökök, a közmőtervezık, a zöldfelületeket kezelı szakemberek. A települési környezet témakör tehát erıs együttmőködést feltételez a településökológus, a városföldrajzos és tájépítész szakemberek, valamint az elıbb említett specialisták között. Talán épp a sikerhez szükséges széleskörő kooperáció hiánya miatt nem volt még Magyarországon ilyen tematikájú, azaz a legtágabb értelemben vett települési környezet problémáit elemzı konferencia. Ezt a mulasztást kívántuk pótolni, s reméljük, hogy legalább rálépünk arra az útra, amely elvezet a hazai települési környezet minıségi javításáért tenni akarók fórumának létrejöttéhez. Szeretnénk, ha erre a debreceni konferenciára idıvel úgy emlékezhetnénk, mint ahol ténylegesen új fejezet kezdıdött az ökológiai szemlélető településgazdálkodás, településtervezés, településkutatás terén. Debrecen, november az ötletgazdák nevében Dr. Csorba Péter a Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék vezetıje 10

12 PLENÁRIS ELİADÁSOK Környezetünkrıl és/vagy környezeteinkrıl Dr. Vidor Ferenc 1 Témavázlat A környezet fogalmának tág értelmezhetısége. Néhány szempont a környezetek környezeti sajátosságok, környezeti elemek megragadhatóságának módozataira; így tárgyalásra kerülhetnek: szakmai-ágazati típusú, problémákra orientált, a területiséget, a kutatást, avagy a tervezést hangsúlyozó megközelítések. Az egyes tématerületek kapcsolódásaiból /együttmőködéseibıl/, illetve ezek hiányából folyó következtetések- és következmények. A különféle környezetfelfogások közti feszültségek oldásának elméleti és gyakorlati szükségessége. 1 Dr. Vidor Ferenc Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék, Budapest 11

13 PLENÁRIS ELİADÁSOK A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A rendszerváltozás óta eltelt idıszakban a hazai városok belsı szerkezete gyors ütemő átalakuláson, differenciálódáson ment keresztül. Ebben az átalakulásban vezetı szerepet játszott a privatizáció és a gazdasági szerkezetváltás, amely magával hozta az ipar leépülését, ill. a szolgáltató szektor viharos fejlıdését éppúgy, mint a nemzetközi (globális) tıke megjelenését a városi terekben. Másfelıl, ugyancsak nagy jelentıséggel bírt a városok belsı területi átalakulásában az ingatlanpiac liberalizációja, a korábbi szociális bérlakásállomány és egyéb állami ingatlanok privatizációja, megnyitván az utat a különféle városi funkciók térbeli vetélkedése, ill. a népesség jövedelemalapú lakóhelyi mobilitása elıtt. Mindezek eredményeként városaink belsı tereiben új, korábban nem, vagy csak kevéssé ismert társadalmi-gazdasági folyamatok bontakoztak ki (pl. dzsentrifikáció), miközben a városi táj erıteljesen átalakult. Ezek alapján egy új, posztszocialista térhasznosítási modell látszik körvonalazódni hazai városainkban. A folyamat bár erısen méret, történelmi fejlıdés és földrajzi elhelyezkedés függı, a fıbb általánosítható tapasztalatok azonban mára leszőrhetık. A tanulmány elsıként a városi táj átalakulásának fıbb hatótényezıit rendszerezi, ill. jellemzi. Ezt követıen városökológia övezetenként az utóbbi másfél évtized legmarkánsabb térfolyamatai kerülnek bemutatásra, különös tekintettel az erıteljes felértékelıdésen, valamint a jól kivehetı hanyatláson keresztül ment városnegyedekre. A konkrét vizsgálatok Budapest és a hazai nagyvárosok belsı szerkezeti átalakulására vonatkoznak. Ezek alapján elmondható, hogy a nemzetközi és hazai tıke által preferált két dinamikus övezet a városközpont és a városperem között konfliktushordozó városrészek egész sora húzódik városainkban. A konfliktusok súlya és jellege (pl. környezeti, társadalmi) övezetenként eltérı, melyet a tanulmány részletesen ismertet. 1 Dr. Kovács Zoltán Szegedi Tudományegyetem, Gazdasági- és Társadalomföldrajzi tanszék, Szeged zkovacs@geo.u-szeged.hu 12

14 PLENÁRIS ELİADÁSOK Településpolitikusok politikus települések Dr. Hajdú Zoltán 1 A település, a különbözı jellegő települések történetileg mindenkor integráló képzıdményként fogalmazhatók meg, ezzel magyarázható, hogy a politikai hatalom érdekeltsége mindenkor folyamatosan kiterjedt a településekre. A direkt és indirekt településpolitika valamilyen módon történetileg minden korszakban jelen volt (néha meglepı tudatossággal), s a különbözı jellegő szinteken (ENSZ HABITAT, Európai Unió, nemzeti szint stb.) egymás mellett, részben egymásra épülve jelen van ma is, a településpolitika kitüntetett területe a várospolitika. A városalapítások (Nagy Sándor stb.), az egyéni indíttatású egyedi célú településpolitika (Cato Karthágó stb.), valamint a korszellem (reneszánsz új városa stb., angolszász kertváros, szocialista településpolitika stb.) mindenkor célorientált formálóként, illetve átformálóként léptek fel. A települések (a helyi politikai elit, a lokális közösségek stb.) egyrészt önmagukra vonatkozóan történetileg megfogalmaztak célokat (városi rangemelési törekvések várossá válási tervek stb.), másrészt maguk is rákényszerültek a különbözı politikai törekvésekhez való viszonyulásra. A politikus település, a választópolgár a politikai tömegdemokráciában nem egyszerően országos, területi, helyi választás eredményeinek az alakítója, hanem szőkebb újratermelési terének tudatos befolyásolója is után Magyarországon elindult a települések politikai színezése, ami nem szerencsés, mert minden település, minden választás után más-más belsı szavazat-megoszlást, színkombinációt produkált eddig. A politikus települések szervezıdései (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Kisvárosok Szövetsége, Királyi Városok Szövetsége, Települési Önkormányzatok Szövetsége stb.) egyszerre jelenítenek meg érdektörekvéseket és a hatalom megosztásában való valamilyen részesedési igényt. 1 Dr. Hajdú Zoltán Magyar Tudományos Akadémia RKK, Pécs hajdu@rkk.hu 13

15 PLENÁRIS ELİADÁSOK A Debrecen-Nagyvárad határon átívelı agglomeráció környezeti aspektusai Georghe Mahara 1 Süli-Zakar István 2 Ambrus L. Attila 3 Az Európai Unió egyik legfontosabb prioritása a határokon átívelı együttmőködések fejlesztése. A CBC kapcsolatok sorában ugyanakkor kitüntetett hely illeti meg a határ közeli nagyvárosok együttmőködését, közös fejlesztését. A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Állami Egyetem oktatói a Jean Monnet Alapítvány támogatásával közös kutatóintézetet hoztak létre Institut of Euroregional Studies néven. A kutatóintézetek 2005-óta kutatja a két nagyváros közös fejlesztésének földrajzi alapjait, s ennek részeként a környezet állapotát. A földrajzi közelség ellenére lényegesen eltérnek Debrecenben és Nagyváradon a környezetvédelmi feladatok, hiszen a víz- és a levegıszennyezettség, a szilárd hulladékkezelés állapota jelentıs mértékben különbözik a két városban. Összehasonlítottuk a környezettudatosság mértékét és a környezeti tényezık szerepét a halálozási okok között Debrecenben és Nagyváradon. 1 Georghe Mahara Nagyváradi Állami Egyetem, Történelem-földrajzi Kar, Nagyvárad, Románia 2 Süli-Zakar István Debreceni Egyetem, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen sulizi@tigris.klte.hu 3 Ambrus L. Attila Nagyváradi Állami Egyetem, Történelem-földrajzi Kar, Nagyvárad, Románia attilaambrus@fre .hu 14

16 PLENÁRIS ELİADÁSOK Vidéki nagyvárosaink funkcionális morfológiája Dr. Csapó Tamás 1 Egy, 2005-ben zárult OTKA kutatás eredményeire támaszkodva mutatja be a tanulmány a magyar, vidéki nagyvárosok beépítését és funkcionális szerkezetét. Nagyvárosok alatt a 100 ezer fınél népesebb városokat értjük. 1). A városok beépítése, morfológiája Arculatuk a magyar városok közül a legvárosiasabb, leginkább hasonlatos a tılünk nyugatra fekvı városokhoz. Beépítésükre a horizontális zártság és a vertikális tagozódás a jellemzı, mely utóbbi a magyar városok közül az egykori szocialista városok után a legmagasabb fokú. Az emeletes házak száma és aránya különösen a történelmi városmagokban jelentıs. A dunántúli városokban az emeletes épületek aránya magasabb (13-14%), az alföldiekben, Szeged kivételével, alacsonyabb (7-8%). Összességében jellemzı a beépítésben a horizontális zártság, különösen a dunántúli városokban, ahol a horizontális zártság ötvözıdik a vertikális tagoltsággal, ezért itt a legnagyobb kiterjedéső a többszintes zárt beépítés aránya. Mivel a nagyvárosoknak a lakossága többnyire robbanásszerően növekedett, elsısorban a szocialista évtizedekben, így nagyon jellemzı a városmagok körül a többszintes, tömbös (lakótelepi) beépítés. Jellemzı, de egyre csökkenı arányban a zárt földszintes beépítés, különösen a dunántúli városokban és Debrecenben, valamint nagyarányú a családi házas beépítés, elsısorban a városok külsı lakóövében. 2). A városok funkcionális szerkezete A városok funkcionális szerkezete fejlett, mindegyik funkcionális övezet jelen van, és azok általában kifejlettek. A beépített területen belül jóval nagyobb a nem lakófunkciójú városrészek aránya, mint a lakóterületeké. Legjellemzıbb ezekre a városokra, hogy kialakult a központi üzleti negyedük (CBD), amely többnyire nagy területre terjed ki. A legtöbb városban a CBD már túlnyúlik az egykori történelmi városmagon. Néhány városban, pl. Szegeden a CBD-n belül már megkülönböztethetünk citymagot, és egyetemi negyedet. Az új típusú bevásárlóközpontok (plázák, hipermarketek) több helyen a városközpontba is települtek (Debrecen, Nyíregyháza, Székesfehérvár), megnövelve ezzel a CBD területét. A központi üzleti negyedet többnyire övként veszi körül a belsı lakóöv, amely kiterjedését, a városon belüli arányát tekintve, nem túl nagy. Beépítése általában városias, horizontálisan zárt és vertikálisan tagolt. Az ipari terület mindegyik városnál jelentıs nagyságú, gyakori, hogy nem egy tömböt alkot, hanem több részre szakad. A régi ipari területek a vasútvonalakhoz kötıdnek, az újak a közúti fıvonalakhoz. Az új ipari területek nagysága jelentıs, ezek többsége elsı, vagy második generációs ipari park. A külsı lakóöv csaknem mindegyik városnál jelentıs nagyságú. Általánosságban a vasútvonalakon (ipari területeken) túli városrészeket, vagy a sok esetben még messzebb esı csatolt településeket (egykor önálló falvakat) foglal magába. Több város külsı lakóövében, az utóbbi években egyre jellemzıbb a lakóparkok megjelenése. 1 Dr. Csapó Tamás Berzsenyi Dániel Fıiskola, Társadalomföldrajz Tanszék, Szombathely csapotom@fre .hu 15

17 PLENÁRIS ELİADÁSOK Környezeti szempontok a településrendezésben Körmendy Imre 1 Korunk urbanisztikája a fenntartható fejlıdést kívánja elérni, vagy legalábbis megközelíteni, eszközeivel elısegíteni. A településfejlesztés és a településrendezés szorosan összefügg, az utóbbi az elızı szolgálatába kell, hogy álljon. A település-rendezés, ill. annak tervezése régóta gyakorolt tevékenység, átfogó törvényi szabályozása is 1937-ig nyúlik vissza. Jelenlegi jogi szabályozását az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) és az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1197. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) tartalmazza, de még mintegy húsz-huszonöt törvény és számos kormány- és miniszteri rendelet érinti e szakterületet. A településrendezési tervezés meghatározó eszközei a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és az utóbbi mellékletét képezı szabályozási terv. Túl azon, hogy jogszabály írja elı a rendezési tervek kötelezı alátámasztó munkarészeként tájrendezési, környezetalakítási és közmővesítési terv készítését 2, valamint egyes esetekben az a tervek környezeti vizsgálatát 3 számos elvi és gyakorlati jelentıségő elıírás szolgálja azt, hogy településeink tervei a környezeti szempontokat jelentıségüknek megfelelıen kezeljék. Ugyanakkor több tényezı is nehezíti ezek érvényesülését: az egyik, hogy településeink gyakran nem ezen elvek szerint épültek, a másik, hogy egyéni és csoportérdekek alapján számos esetben nem megfelelı döntések születnek a rendezési tervek jóváhagyásakor. A képet tovább árnyalja, hogy az épületállomány erıteljes gazdasági prosperálás idején is csupán néhány százalékában változik meg évente, s a települések különösen a városok szerkezete (úthálózata, területhasználata) még ennél is sokkal lassabban. Egészen elvétve kerül sor korábban beépített területek beépítésre nem szánt célra való bontására. A települések környezeti szempontú tervezése már országos és térségi (regionális) léptékben kényszerpályára kerülhet, pl. a támogatási rendszerek meghatározásával, vagy a létezı szocializmus egész beruházás-politikájával (a nagyipar fejlesztésével, az iparosított lakásépítés favorizálásával, az állami lakásépítés városokba koncentrálásával). A települések lehetıségei a környezettudatos településfejlesztésre és településrendezésre: - verseny helyett a települések összefogása, a településcsoportok (agglomerációk, agglomerálódó térségek, összefüggı településhalmazok) közös tervezése, az elképzelések összehangolása, - az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésekor kerüljék a jó minıségő mezıgazdasági területeket, az ökológiai hálózat természeti területsávjait, a mélyfekvéső, vízjárta helyeket és az országos és térségi közlekedési hálózat számára szükséges területeket, - a települések, kiváltképp a városok törekedjenek a kompaktságra, ami nem a folyamatos és összefüggı beépítést jelenti, hanem a területek kellı intenzitású hasznosítását (pl. a tömegközlekedés megszervezhetısége érdekében), - a kompaktság mellet lényeges a természeti adottságok tagoló szerepének megırzése, sıt fejlesztése, - a városok és a településhalmazok leglassabban fejlıdı, létrejövı és ezért legértékesebb hálózat rendszere a zöldfelületi és ezen belül a zöldterületi rendszer, ezek beépítése tilos, a számukra biztosított terület nem veszteség, hanem nyereség, 1 Körmendy Imre Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Területrendezési és Településügyi Fıosztály, Budapest kormendy.imre@meh.hu 2 OTÉK 3. és 4. 3 A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 16

18 PLENÁRIS ELİADÁSOK - törekedjenek a beépült területek értékeit megtartó megújítására, egyrészt az identitás megırzése, a káros szegregáció elkerülése és a területekkel való takarékos bánás érdekében (város-rehabilitáció), a foghíjak és más belsı tartalékok hasznosítására, - a fejlesztések során ne halasszák el a feladatok megoldását (pl. a szükséges parkolók, garázsok, intézmények elhagyásával és/vagy területének nem biztosításával), - a terület adottságainak legmegfelelıbb közmővesítési szint és forma megtalálása, a csapadékvizekkel való gazdálkodás (vízvisszatartás, többcélú hasznosítás), - a település biológiai aktivitásértékének megırzése, lehetıség szerinti növelése, - a beépített és beépítésre szánt területek körüli ún. zöld győrők (beépítetlen területek) biztosítása, ami a nagyobb települések valamint a gyógy- és üdülıhelyek vonatkozásában immár törvényi kötelesség, - a közlekedési kényszer (lakóhely munkahely, nyersanyag kitermelés feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentése és a megfelelı színvonalú közlekedés kiemelten a tömegközlekedés biztosítása, - a településen élık értékrendjének és érdekeinek figyelembevétele. 17

19 PLENÁRIS ELİADÁSOK A környezetvédelmi programok készítésének tapasztalatai Dr. Rakonczai János 1 Amikor 1995-ben a Környezetvédelmi törvény elfogadásra került, s abban a települések (és megyék) számára kötelezı feladatként elıírásra került a környezetvédelmi programok készítése, úgy tőnt jelentıs lépést tettünk a környezettudatosság terén. Némi gyanakvásra az adott okot, hogy ezen programok elkészítését nem kötötték határidıhöz. Ezért nem volt meglepı, hogy a különbözı szintő programok elkészítése igencsak akadozott mind országos szinten, mind megyénkben is ban és 1997-ben megszületett ugyan néhány megyei illetve nagyvárosi program, de ezek többnyire elnagyoltak voltak, s céljuk inkább csak a feladat kipipálása volt. Jellemzı volt ekkor az az egyik megyei program készítıje (és készíttetıje) által megfogalmazott vélemény, hogy minél kevesebb konkrét célt kell megfogalmazni, mert különben azokat késıbb követelhetik rajtunk. A kényszerítı tényezı hiánya, illetve az iménti szemlélet elterjedtsége miatt a települési környezetvédelmi programok sem szaporodtak nagyon. A megyei programok nagyobb részben az ezredforduló táján születtek, a települési programok pedig ezt követıen szaporodtak meg. Például a Dél-Alföldön a megyei programok készítése idején (2000-ben) Csongrádban 4, Békésben pedig csupán 1 település rendelkezett önálló környezeti programmal, így az akkor elkészült munkák elvileg sokban segíthették a helyi programok megalkotását, hiszen azokat valamennyi település megkapta. A programok felülvizsgálata során megállapíthattuk, hogy mára már a településnek zömének van környezetvédelmi programja, igaz egyesek csak kistérségi közös programot készítettek. Ha az elkészült programokat részletesen is elemezzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a gyakran megyén kívüli szakértık által készített anyag sokszor nem is vesz tudomást a megyei programokról (vannak persze olyanok is, amelyek nagyon következetesen építenek arra). Megállapíthatjuk, hogy igazi változásra akkor került sor, amikor a különbözı fejlesztési célú pályázatoknál megjelent követelményként a környezetvédelmi programok szükségessége. Igaz ennek kijátszására is születtek eredményes megoldások. Nem kell nagy tisztánlátó képesség, hogy megállapíthassuk: a településeket a gazdasági kényszer és nem a környezettudatosság vette rá a környezetvédelmi programok elkészítésére. Az elkészült programok valós tartalma persze már jelzi a környezettudatosság mértékét. A települések mentségére szólva, meg kell persze állapítanunk, hogy környezetvédelmi programok hiányában is jelentısen fejlıdhetett a környezetvédelem ügye, hiszen például számos ágazati jogszabály kikényszerítette azt, vagy egyszerően az élet diktálta változások is ezt eredményezték. Számos konkrét példát lehet említeni ennek bizonyítására: például a környezetvédelmi programok készítésében élen járó városok (Szeged, Hódmezıvásárhely, Csongrád) programjai már régen elavultak, s mai szemmel nem is igazán tekinthetık programnak (inkább stratégia céloknak), s mégis jelentıs volumenő környezetvédelmi célú fejlesztések történtek területükön, illetve új környezetvédelmi jellegő programok is születtek (pl. autómentes nap). De említhetnénk olyan példákat is, amikor a település egyáltalán nem rendelkezik semmilyen (hivatalos) anyaggal, mégis arculatuk, az ott folyó változások, sem a külsı szemlélınek, sem az ott élınek nem azt mutatja, hogy itt nem foglalkoznak a környezetvédelemmel. Azaz sem a megyei, sem a települési környezetvédelmi programok megléte, vagy tartalma, nem determinálja egy-egy település környezeti állapotát. Az elıadás fıként az alföldi megyék tapasztalatait foglalja össze tartalma és eredményessége szempontjából. 1 Dr. Rakonczai János Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged rjanos@earth.geo.u-szeged.hu 18

20 PLENÁRIS ELİADÁSOK A környezetpolitika szerepe a települési környezetminıség alakításában Dr. Gergely Erzsébet 1 A hazai környezetpolitika jelentıs változáson ment keresztül az utóbbi évtizedben. Az évi környezetvédelmi törvény megteremtette a környezetügy középtávú tervezési rendszerét, melynek keretéül elrendelte a Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozását. Az elsı Program, amely elsısorban környezeti elemenként, ill. rendszerenként fogalmazta meg a tennivalókat, 2002-ben zárult. A Magyar Köztársaság 2003-tól 2008-ig terjedı idıszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Programja (NKP-II) már új szemléletre épül. A megvalósítás fontos elemei a különleges kezelést igénylı területekre vonatkozó tematikus akcióprogramok, amelyek a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy több ágazatot átfogó komplex területein azonosítják a specifikus és operatív célokat. A tematikus akcióprogramok közül megkülönböztetett szerepe van a városi környezettel foglalkozó, valamint a vidéki környezetminıség, terület- és földhasználatra kiterjedı akcióprogramoknak. Az NKP-II stratégiai célja, hogy az ország ezen belül a régiók, kistérségek, települések - társadalmi és gazdasági fejlıdése a környezeti szempontok legmesszebb menı figyelembe vételével menjen végbe. A tematikus akcióprogramok célja, hogy városaink és falvaink valóban élhetı településekké váljanak, nem csupán fizikai, de mentális és érzelmi szempontból egyaránt. Ennek elérése érdekében azonban számos kihívással kell szembenézni. Eliel Saarinen gondolatait idézve: A szokásos, sok helyütt hagyományossá vált félmegoldások nem elegendık már a városok tökéletesítésére, korrekciójára. Akár egészséges, akár beteg organizmusként fogjuk fel a várost, a legmélyebb gyökerekig kell lehatolnunk, mert csak ilyen módon sikerülhet tartós eredményeket elérnünk. De éppígy említhetı Fülep Lajos megállapítása, miszerint: a városban az új nemzedék a maga dinamikája szerint változtat a környezeten, bontva, toldva, építve, de lényegében folytatva egy régi, olykor sok százados folyamatot, melyben a város. sokat változott, de valahogy mégis azonos maradt önmagával, mint fejlett vagy elöregedett fa a csemetével. E törekvés nem csupán Magyarországon áll többek között a környezetpolitika homlokterében. Az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjához kapcsolódóan elkészült 7 tematikus stratégia közül az egyik a Városi környezet tematikus stratégia (VKTS), melynek célja, hogy városainkban elısegítsük a vonzó és egészséges települési és természeti környezet megteremtését, valamint, hogy meghozzuk mindazon intézkedéseket, amelyek a városi területekrıl származó környezetterhelés csökkentéséhez járulnak hozzá. A VKTS kiemelt területei: - az integrált városi környezetgazdálkodás, - a városi közlekedés, - a városfejlesztés, valamint - az építésügy környezeti vonatkozásai és - mindezekben a fenntartható fejlıdés szempontjainak érvényesítése. Kiemelt feladatunk, hogy hazai sajátosságainkra, eredményeinkre és értékeinkre építve alkalmazzuk mindazon közösségi jó példákat, melyek fenti céljainkhoz hozzájárulhatnak. 1 Dr. Gergely Erzsébet Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Stratégiai fıosztály, Budapest gergely@mail.kvvm.hu 19

21 PLENÁRIS ELİADÁSOK Az urbanizálódás és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásának rendszerszemlélető megközelítése Dr. Tóth József 1 Az urbanizálódás sodró erejő, megnyilvánulási formáit tekintve rendkívül sokrétő, a társadalmi - gazdasági - infrastrukturális - természeti szférák kölcsönhatáson alapuló egységes rendszere egészét átfogó folyamat. Megismerése, területileg differenciált vizsgálata alapvetı fontosságú mindannyiunk számára. A termelıerık fejlıdése lehetıséget nyújt arra, hogy a népesség számszerő növekedésének és az igények változásának következtében a természeti szféra szükségszerővé váló fokozott igénybe vétele úgy történjék meg, hogy a környezet degradációját elkerüljük, a fenntartható fejlıdés követelményeinek eleget tegyünk. Ez a feladat azonban komplex szemléletet igényel, a siker reményében csak annak révén oldható meg, az egyébként bekövetkezhetı katasztrófa csak így kerülhetı el. 1 Dr. Tóth József Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet, Pécs tothj@gamma.ttk.pte.hu 20

22 PLENÁRIS ELİADÁSOK Víz és település Dr. Dövényi Zoltán 1 A víz és a települések, ill. a településhálózat kapcsolata egyike a településföldrajz hagyományos témáinak. A tradíció ebben az esetben bizonyos megkövesedést is jelentett, mivel e kérdéskör elég hosszú ideig nem kapott újabb aspektust, tulajdonképpen a régi ismeretek ismételgetése történt. Talán kissé váratlan irányból, a globális melegedés oldaláról kezdett ismét életre kelni és új szempontokat kapni a víz és a település kapcsolata. Ezek közül jelenleg az alábbiak látszanak leginkább fontosnak: Árvíz és település Mindenképpen fel kell figyelni arra, hogy az árvizek az utóbbi évtizedben intenzívebbek és kiszámíthatatlanabbak lettek, így egyre nehezebb a települések megvédése. Ez új megoldásokat követel ( pl. a Vásárhelyi-terv), vagy éppen a régi megoldások újra felfedezését ( pl. körgátak építése). Kisvízfolyások és település Az utóbbi évek váratlan fejleménye a kisebb vízfolyásokon megjelenı extrém vízhozamok és ezek jelentıs pusztítása. Ezek kivédésére szintén meg kell találni a megoldásokat. Belvíz és település Régóta ismert és mindmáig nem megoldott a belvízi elöntések településeket is fenyegetı problémája. Talajvíz és település Megfordulni látszik az a tendencia, hogy a településeknek a magas talajvíz jelenti a problémát. Manapság egyre inkább a talajvíz szintjének csökkenése és az ehhez is köthetı épületkárok jelentik a gondot. Csapadék és település Erre az összefüggésre is az utóbbi évek fejleményei irányították rá a figyelmet: az extrém intenzitású csapadékok ismétlıdési periódusának látványos rövidülése felveti a védekezés szükségességének kérdését a települések esetében is. 1 Dr. Dövényi Zoltán Pécsi Tudományegyetem, TTK, Földrajzi Intézet, Pécs dovenyiz@gamma.ttk.pte.hu 21

23 ÉLETMINİSÉG-LAKÓKÖRNYEZET-REKREÁCIÓ SZEKCIÓ Az életminıség objektív és szubjektív oldalának összefüggései Pilisszentlászlón Dr. Havasi Virág 1 Kutatási témám az életminıség objektív és szubjektív elemeinek összefüggése, ezek függése az értékrendtıl, s mindezek területi mintázatai. A tanulmány elején e kutatás vázlatos bemutatása olvasható. Ezen említett tágabb kutatás egy részkutatásának feldolgozása a jelen cikk, az életminıség mérése Pilisszentlászlón és annak bemutatása, hogy hogyan függenek össze az életminıség egyes dimenzióiban az objektív és szubjektív elemek. Röviden összefoglalva a jövedelem kivételével valamennyi dimenzióban van függés az objektív és szubjektív mutatók között. A területi összehasonlításra pedig oly módon került sor e résztanulmányban, hogy az értékrendre vonatkozó települési adatokat az országos minta eredményével vetettem össze, ahol lényeges pontokon eltérés tapasztalható. 1 Dr. Havasi Virág Miskolci Egyetem, BTK Szociológia Tanszék, Miskolc virinyo@chello.hu 22

24 ÉLETMINİSÉG-LAKÓKÖRNYEZET-REKREÁCIÓ SZEKCIÓ Szubjektív életminıség vizsgálat a Bodrogközben Dr. Molnár Judit 1 Magyarország jelenlegi határai szerint az ország ÉK-i csücskében található a Bodrogköznek egy kisebb része, amelyet szoktak Alsó-Bodrogköznek is nevezni. A 22 falut, Kispatakot és néhány, közigazgatásilag Sárospatakhoz tartozó, tanyát magába foglaló tájegység az ország egyik legkevésbé iparosodott, viszonylag szegény térségét jelenti. Ezen a területen folytattunk empirikus vizsgálatokat abból a célból, hogy felmérjük milyen társadalmi és gazdasági viszonyok között élnek az itt lakók (jelen dolgozat egy nagyobb kutatás része), illetve tekintettel a térség viszonylag jelentıs számú roma nemzetiségére, arra kerestük a választ, hogy van-e valamilyen különbség a roma ill. a magyar lakosság életminısége között. Ez a tanulmány a szubjektív életminıségét mutatja be a megkérdezetteknek az alábbiak szerint: boldogságérzet vizsgálat elégedettség vizsgálat (életében elért dolgokkal, lehetıségeivel, az önkormányzattal, a térség infrastruktúrájával, a szolgáltatás-ellátással, munkalehetıségekkel, munkahelyével) etnikai preferencia vizsgálat és más csoporttal szemben érzett feszültség-vizsgálat. A kutatás módszere kérdıíves felvételezés. Az adatokat SPSS szoftver segítségével dolgoztuk fel. A mintánk elemszáma a teljes lakosság ~5%-nak felel meg (1250 megkérdezett) 2, ahol az elemzési egység az egyes családok valamelyik tagja, úgy, hogy egy családból mindig csak egy embert kérdeztünk meg. Nem valószínőségi mintát vettünk. A minta a települések népességszámára vonatkoztatva elemszámmal arányos. 1 Dr. Molnár Judit Miskolci Egyetem, Földrajzi Intézet, Miskolc ecobea@uni-miskolc.hu 2 A terepi felvételezést a Miskolci Egyetem geográfus szakos hallgatóival 2007 tavaszán készítettük 23

25 ÉLETMINİSÉG-LAKÓKÖRNYEZET-REKREÁCIÓ SZEKCIÓ Kié a lakótelep Magyarországon? Mészáros Mónika 1 Az elıadás címe is utal a megválaszolandó kérdésre: Kik is birtokolják valójában a magyarországi lakótelepeket? A nyugat-európai országok esetében egyszerő a válasz: a lakótelepek kimondottan a marginális helyzetben lévık lakóhelye. Kelet-Európában- és köztük Magyarországon- a lakótelepek nemcsak a szociálisan hátrányos helyzető emberek lakják, hanem szinte minden társadalmi réteg. A különbözı lakótelepi generációknál más és más társadalmi rétegek képviseltetik magukat, és ezen felül egy-egy lakótelepen belül társadalmi összemosódás van. A kérdés rövid megválaszolása után, szükséges a kérdés részletesebb és egzaktabb feltárása, ezért feltétlenül beszélni kell a lakótelepi generációkról a lakótelepek társadalmi összetételének a fluktuációjáról, a lakótelepek rehabilitációjáról. Ezenkívül az általam végzett lakótelepi kutatással is alá szeretném támasztani a Magyarországon jelen lévı lakótelepi trendet. A lakótelepek presztízse a rendszerváltás óta jelentısen csökkent. Napjainkban a közvélemény a lakótelepet a hetvenes évek betonrengetegével azonosítja. Véleményem szerint azonban, a lakótelepeket nem szabad egy homogén csoportnak tekinteni, mint ahogy a közvélemény teszi - hiszen a II. világháború után felépült lakótelepeket generációkba / es évek lakótelepei/ sorolhatjuk, és Magyarországon a generációk között különbségek lelhetık fel. A megkülönböztetés indokolt, mert építészeti és társadalmi értelemben is különbözı típust képviselnek, és a lakáspiacon is eltérı pozíciót foglalnak el. A lakótelepek társadalmi összetételét vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a jobban keresı éves korosztály elköltözése figyelhetı meg, s helyükre gyakran év közötti, kevésbé tehetıs rétegek érkeznek. A lakótelepek jelenlegi népességének iskolai végzettség szerinti összetétele, - a lakótelepi élet folyamatos leértékelıdése ellenére - még mindig magasabb a magyarországi összlakosság iskolai végzettségéhez képest. Magyarországon a lakótelepek helyzete, a rendszerváltással elindult a lejtın, de egyelıre nem mutatnak riasztó képet, szemben Nyugat-Európával. Nemcsak a perifériára szorulók mondhatják magukénak a lakótelepeket, illetve még csak csekély mértékben vannak jelen a szegregált, slumosodott lakótelepek /pl.: Jereván-lakótelep/. Ezen megállapítás következtében nem nyugodhatunk meg, mielıbbi óvintézkedéseket kell tenni. A megelızı intézkedések alatt a lakótelepek rehabilitációját értem, amely segítségével gátat szabhatunk a túlzott migrációs folyamatoknak, illetve, hogy a,,mi lakótelepeink is a Nyugati-lakótelepek klónjává, adaptációjává váljanak. Végül, de nem utolsó sorban a saját kutatásom által szeretném, ha bizonyítást nyernének az elızı sorokban leírtak. A kutatásomat Debrecenben végeztem, ahol a lakosság 34%-a, mintegy fı lakótelepi jellegő városrészeken él. A vizsgált lakótelep- Újkerti lakótelep között épült, 7524 lakással, házgyári technológiával. A lakótelep társadalmi összetétele az idık folyamán csekély mértékben változott, azonban a mérleg a fizikai foglalkozásúak oldalára billent, de ennek ellenére még mindig heterogén miliı figyelhetı meg. Az emberek jelentıs része, bár sivárnak látja a lakótelepet, - fıleg, akik nem lakótelepen élnekazonban, más kutatások és a saját vizsgálatom is alátámasztják, hogy az emberek jelentıs része szeret a lakótelepen élni. A lakóteleppel való elégedettség mégsem elegendı az embereknek, ahhoz hogy úgy gondolják, hogy az egész életüket lakótelepen éljék le, mert a statisztika szerint minden harmadik ember elvágyódik. Teljes körő szegregáció a magyarországi lakótelepeken - beleértve az általam vizsgált Újkerti lakótelepet- nem tapasztalható, és remélhetıleg a napjainkban jelen lévı rekonstrukciós alternatívának köszönhetıen nem is fog tért hódítani. Ennek eredményeként pedig a hazánk lakótelepei nem követik a nyugat-európai lakótelepek példáját. 1 Mészáros Mónika Debreceni Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Debrecen meszaros.monika@vipmail.hu 24

26 ÉLETMINİSÉG-LAKÓKÖRNYEZET-REKREÁCIÓ SZEKCIÓ A lakóparkokban élık és környezetük szociálgeográfiai kapcsolata Hegedős Gábor 1 A lakóparkok posztmodern korunk egyre inkább terjedı globális jelenségei. Prototípusuk, az észak-amerikai lakópark olyan zárt, ırzött, ellenırzött bejáratú lakócélú létesítmény, melyet falak, kerítések, vagy egyéb elválasztó objektumok vesznek körbe. A külvilág számára nemcsak a lakóparkban élık otthonai, de a területükön található közösségi terek és szolgáltatások (parkok, fittnesz-központok, úszómedencék stb.) sem, vagy csak korlátozottan elérhetıek. Magyarországon jelenleg még kevés a hasonló, nyugati típusú lakópark. Sok hazai lakópark nincsen körbekerítve, nem ırzött, és nem vagy csak kevés szolgáltatást nyújt lakóinak. Hazánkban a lakópark-kutatás egyelıre még kezdeti stádiumában van. A társadalomföldrajzon belül a lakóparkok vizsgálata leginkább a településföldrajz és a szociálgeográfia tárgyköréhez sorolható (a lakóparkok térbeli elhelyezkedése és terjedése, a létesítmény és környéke lakóinak térhasználati konfliktusai, és térpályáinak változása). A nemzetközi szakirodalomban számos példát találunk a lakóparkokban és a környékükön élık kapcsolatának vizsgálatára; a falakon belül és kívül élık etnikai és kulturális különbözıségeinek, egymásról alkotott képének, a lakóparkokban élık utazási szokásainak és térpályáinak, a lakóparkok és a helyi önkormányzat viszonyának elemzésére. Tanulmányunkban kiválasztott magyarországi esettanulmányok keretében a lakóparkok és a környezetük szociálgeográfiai kapcsolatait vizsgáljuk. A lakópark-építés elıidézte térhasználati változásokat, környezethasználati konfliktusokat is elemezzük, mivel ezek is befolyásolják a kerítéseken belül és kívül élık egymáshoz való viszonyát. Vizsgálatunk alapján a magyar lakóparkokat alapvetıen családi házas, illetve társasház jellegő típusokra különíthetjük el. Típusuktól, és építési helyüktıl függıen sokféle, a település egésze szempontjából kedvezı, illetve kedvezıtlen hatást jelentenek környezetüknek. A lakóparkok építésével járó kedvezıtlen hatás, hogy a természetközeli, extenzív hasznosítás drasztikusan megváltozik az intenzív, nagy közúti forgalmat vonzó beépítési mód településen belüli foltszerő megjelenésével. Az ingatlanberuházók gyakran természetvédelmileg értékes területeket építenek be, vagy veszélyeztetnek. Tájmegóvó törekvéseiket gyakran hangoztatják, de a lakóparkok létesítésének és mőködésének tényleges környezeti hatásait figyelembe véve szándékaik többnyire kérdésesnek tőnnek, és olykor csupán a lakóparkok természetre asszociáló elnevezéseiben nyilvánulnak meg. Létesítményeik vizuális összhatása gyakran teljesen eltér az adott település tényleges építészeti hagyományaitól, karakterétıl, és a település esztétikai képét rontja. A lakóparkok jómódú középosztálya sok esetben szigetként ékelıdik a rosszabb társadalmigazdasági helyzető, ıshonos társadalmi csoportok körzetébe. A hazai lakóparkok esetén szinte kizárólag a lakófunkció számít jelentısnek, emellett a szabadidı-eltöltés és a lokális létforma alapfunkciók is fontosak. A lakóparkokban élık gyakran teljesen elszigetelve élnek az adott település többi részétıl, társadalmától. Hazánkban jelenleg a lakóparkokban rendkívül ritkák a kereskedelmi egységek, boltok, üzletek, az oktatási vagy egészségügyi intézmények. Ezeket a lakóparkokban élık a közvetlen, vagy távolabbi környezetükben veszik igénybe leginkább. Gyakran megfigyelhetı, hogy közvetlenül a lakóparkok szomszédságában a lakóparkokban élık vásárlóerejére alapozva létesülnek új kereskedelmi és szolgáltatási egységek. A lakóparkokban élık jelentékeny hányada a tömegközlekedés helyett személygépkocsival jár dolgozni. Ennek az is az oka, hogy sok esetben olyan helyeken (külterület) épülnek lakóparkok, ahol a tömegközlekedés vagy, nem kevésbé hozzáférhetı. A lakóparkok száma elıreláthatólag a jövıben is növekedni fog, ezért a hazai településpolitikának, településfejlesztésnek és -rendezésnek az eddiginél nagyobb figyelmet lenne célszerő fordítani e sajátos, újszerő lakóformára, és az általa kiváltott kedvezıtlen hatások orvoslására. 1 Hegedős Gábor Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged hegedusgab@gmail.com 25