Szerelési útmutató a GARDEMATIC öntözőrendszerekhez Gratulálunk, hogy a GardeMatic öntözőrendszer mellett döntött! Biztosak vagyunk benne, hogy rendszerünk az Ön összes elvárásának meg fog felelni és kertje zöldebb lesz, mint valaha! Ahhoz, hogy ez valóban így legyen, kérjük, olvassa el figyelmesen a szerelési útmutatót, lehetőség szerint ennek alapján építse meg rendszerét, illetve az ebben leírtaknak megfelelően végezze el a karbantartási munkákat. Azzal, hogy immár Ön is egy GardeMatic rendszer tulajdonosa lett, számos kellemes meglepetés fogja érni. Megmenekül a kötelező esténkénti locsolástól, és nem kell aggódnia többé, ha elfelejti törődjön inkább valami fontosabbal! Nem kell több szívességet kérnie a szomszédtól, ha el szeretne utazni a családjával, hiszen a kert menetrend szerint, késlekedés nélkül meg lesz öntözve (kivéve persze, ha esik az eső...). A vízdíjjal se törődjön: csak beállítás kérdése, hogy mit és mennyi ideig öntöz; ha sokallja a vízszámlát, pillanatok alatt csökkentheti a kiöntözött vizet (csak ki ne száradjon a kert). Egyszóval: a GardeMatic öntözőrendszertől biztonságot, kényelmet, és gyönyörű kertet kap! 1.0 Bevezető Ez a szerelési útmutató a GardeMatic öntözőrendszerekre általánosan vonatkozik. Mivel a terv személyre szabottan, az Ön kertjére készült, óhatatlanul előfordulhat, hogy olyan öntözési módok szereléséről is olvashat, amelyek az Ön kertjébe nem indokoltak, vagy egyéb okokból kifolyólag nem került rájuk sor. Így kérjük, hogy mindenkor csak a saját rendszerére vonatkozó útmutatókat kövesse. 2.0 Az öntözőrendszer rövid ismertetése Az öntözőrendszer a vízforrástól indul. Ez lehet ivóvízhálózat (ilyenkor szinte kivétel nélkül rögtön a vízóra után kell egy leágazást csinálni), vagy szivattyú (ebben az esetben a vízvétel helye maga a kút vagy a ciszterna, de a rendszer kiindulópontja a szivattyú nyomócsonkja). Mindkét változatban egy 1"-os méretű (kivételes esetekben ennél kisebb vagy nagyobb) belső menet jelenti azt a kiindulási pontot, amelyre csatlakozik a rendszer. Az öntözés nem történhet egyszerre, hiszen a kert egyidejű öntözéséhez sokkal több vízre lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre áll, tehát az esetek többségében a meglévő adottságokra kell tervezni és építeni az öntözőrendszert. A szakaszolás manuális rendszer esetén golyóscsapokkal, automatikus rendszernél mágnesszelepekkel történik. A szelepeket egymás után nyitja-zárja az automatika, a legelsővel kezdi, és egymás után lépeget egészen az utolsóig. Minden szelep annyi ideig van nyitva, amennyi a programban szerepel. Ám egyszerre mindig csak egy zóna öntözhet, hogy vízfelhasználásunk soha ne lépje túl a rendelkezésre álló mennyiséget. Mi történik akkor, ha két zónát indít egyszerre? Ha a két zóna együttes vízfogyasztása meghaladja a rendelkezésre álló vízmennyiséget, leesik a nyomás, ill. nem jut elég víz a szórófejeknek, így azok csak nehezen vagy egyáltalán nem emelkednek ki, és sokkal kisebb területen öntöznek, mint normális esetben.
A szelepeket a fővezetékre kell szerelni. A fővezeték a terven a legvastagabb vonallal van jelölve. A fővezeték a vízforrástól az utolsó szelepcsoportig tart. Természetesen nem csak a végére kerülhetnek szelepek, hanem cső közben is, illetve a fővezetéknek több végpontja is lehet - ezt kertje válogatja. Bármelyik zóna öntöz (tehát bármelyik szelep van nyitva), a fővezetékben (vagy annak egy részében) áramlik a víz. Az automatika és a szelepek között kizárólag elektromos kapcsolat van, azaz a vezérlés teljesen független a csőrendszertől. A feszültség 24 V, tehát áramütéstől a transzformátor után nem kell tartani. 3.0 Az öntözőrendszer építése 3.1 Egy kis földmunka... Essünk túl a nehezén: a terv szerinti nyomvonalon ki kell ásni az árkokat. Ha a terven több szál cső is halad párhuzamosan, egymáshoz közel, akkor azokat természetesen egy árokba kell fektetni. Az árkok kb. 30 cm mélyek legyenek, és a lehető legkeskenyebbek, amit szerszámmal tud ásni (azért arra ügyeljen, hogy a csövek beleférjenek). Az árok mélységének a fagy szempontjából nincs jelentősége (a fagyhatár 80-90 cm; kár volna ennyit dolgozni), a cél csupán a biztonságos mélység elérése. Cövekek és spárga használata megkönnyíti az árkok nyomvonalának kitűzését. Ha már szép, beállt gyep alá telepíti a rendszert, érdemes gyeptéglázni, ami annyit jelent, hogy az árok fölötti gyepet gyökérzettel együtt, téglákra vágva óvatosan az árok egyik oldalára teszi, az ásás során kitermelt földet pedig a másik oldalra halmozza fel (a betemetés fordított sorrendben történik). Tipp: ha nagyon száraz, kemény a talaj, ásás előtt 2 nappal a felásandó sávokat áztassa be. Az ásás lehetőség szerint a terv szerinti nyomvonalon történjen. Természetesen a valósághoz igazodva kisebb változtatásokat lehet (sőt kell is) csinálni annak érdekében, hogy a rendszer tényleg a lehető legjobban illeszkedjen kertjéhez. Ehhez az Ön fantáziája feltétlenül szükséges. 3.2 Útmutató a gyorskötő idomok, fittingek szereléséhez A kúpos idomok szerelése Csavarja szét az idomot. A lecsavart kupakot húzza rá a csővégre. A csövet tolja rá az idom bordás részére. A kupak visszatolásával és megszorításával készen van a kötés. A megfúrós idomok szerelése: A megfúrós idom felső részének belső vájatába illessze be a tömítőgyűrűt. Szerelje rá az idomot a teljesen tiszta csőre, húzza meg szorosan a csavarokat. A menetes részen keresztül fúrja meg a csövet, vigyázva arra, hogy az ellenoldali csőfal meg ne sérüljön. A sorják letisztítása után a szerelés folytatható. A kompressziós fittingek szerelése: 1. szorítógyűrű 2. tológyűrű 3. tömítőgyűrű 4. test és hollandi anya A csövet a tengelyére merőlegesen vágja le. Vigyázzon arra, hogy tiszta maradjon. Lazítsa ki a hollandi anyát. Vezesse be a csövet az idomba. Tolja be a szorítógyűrűn át addig, míg az első ellenállásba, a tömítőgyűrűbe ütközik. Tolja át a csövet a tömítőgyűrűn, amíg eléri az idom teljes betolási mélységét, majd húzza meg szorosan az anyát. Első alkalommal célszerű a teljes betolási mélységet rámérni a csőre, így biztosan nem szereli össze rosszul. Földbe történő fektetésnél ügyeljen az idom környékének megfelelő tömörítésére!
3.3 Az öntözőrendszer elejének összeszerelése A rendszer elejére a következő szerelvények kerülnek, a következő sorrendben: főcsap, ürítőcsap, (nyomáscsökkentő), szűrő, (visszacsapószelep). A zárójelben szereplő alkatrészekre nincs mindig szükség: nyomáscsökkentő akkor szükséges, ha a hálózati víznyomás túl nagy, visszacsapószelep pedig csak az ivóvízhálózatokra kötött rendszerekhez kötelező. A szűrőnél és a visszacsapószelepnél lényeges az áramlási irány betartása. A sorrend - már fittingekkel (csatlakozókkal) együtt - a következő: 1. közcsavar 2. főcsap 3. közcsavar 4. T idom, BB 5. szűkítő közcsavar 6. ürítőcsap, KB 7. szűrő 8. visszacsapószelep 9. KPE fitting Kerti csapról vagy egyéb csőről való leágazás; a szerelvények és a szelepek egy csapszekrényben vannak. 1. KPE fitting 2. főcsap 3. közcsavar 4. T idom, BB 5. szűkítő közcsavar 6. ürítőcsap, KB 7. szűrő 8. visszacsapószelep 9. könyök, KB 10. szelepkötő T idom 11. szelepkötő könyök 12. szelepkötő közcsavar 13. mágnesszelep 14. KPE fitting 15. LPE fitting Javaslat: a műanyag menetek tömítéséhez csak teflonszalagot használjon, kócot soha ()! A menet becsavarási irányával ellentétesen tekerje a külső menetre annyi (kb. 6-10) rétegben a szalagot, hogy a menetek egymásba hajtásakor érezze a szivárgásmentességet. Ha túl sok teflont használ, a szerelés nagyon nehéz lesz, ill. az alkatrészek meg is sérülhetnek! Szerelésnél ügyeljen a tisztaságra! A SZÓRÓFEJEK MENETES CSATLAKOZÁSAINÁL NE HASZNÁLJON TÖMÍTŐANYAGOT! 3.4 A fővezeték-rendszer kiépítése A vízrákötés után következik a fővezeték kiépítése. Ha az előzőekben leírtak szerint a főcsaptól egészen a visszacsapószelepig összeszerelte a rendszer elejét, az itt keletkező belső menethez csatlakoztatva egy TOK-KM egyenes összekötőt, indítható a fővezeték. Kísérje figyelemmel a részletezett anyaglistát, melynek segítségével könnyebb összeválogatni a rendszer alapegységeihez, így a fővezetékhez, ill. az egyes zónákhoz stb. szükséges alkatrészeket (a fővezeték a Mainline fejlécű oldalon található). Az egyes alkatrészek cikkszám alapján történő azonosítását megkönnyíti az útmutató végén található képekkel kiegészített táblázat.
A fővezeték csöveit a kiviteli terv szerint fektesse le, az elágazásokat (ha vannak) tegye folytonossá (pl. T idom). Vegye szemügyre a szelepcsoportokat, és azok terv szerinti elhelyezését igyekezzen minél pontosabban betartani. Kétféle szelepcsomóponttal találkozhat: a mágnesszelepeket vagy fővezeték-vég(ek)re, vagy cső közbeni elágaztatással (T idommal) építheti be. A szelepek lehetnek önmagukban is, de a jellemző kialakítás az, hogy 2, 3, 4 szelep található egy csoportban. A szelepek oldható kötéssel, hollandis idomokkal kapcsolódnak egymáshoz, így bármi okból kifolyólag könnyen, jelentősebb bontás nélkül kiszerelhetők helyükről. Nagyon fontos a szelep helyes beépítése: a folyásirányra ügyelni kell (a szelepen nyíl jelzi). Mindegyik szelepcsoportra rá kell borítani a talajjal egy szintbe épített zöld tetejű műanyag csapszekrényt (kivétel, ha bármi oknál fogva Ön ezt nem kérte, vagy a szelepek a szivattyúaknában vannak, stb.). Ezek mérete attól függ, hogy hány szelep található alatta. A csapszekrények alsó pereme és oldalfalai a gyári kivágásoktól függetlenül ott vághatók ki, ahol a csövek be- és kimenetei megkívánják. Minden esetben úgy célszerű kivágni, hogy a nyílás lefelé nyitott legyen, így a csapszekrény szerelés közben (és után) bármikor kiemelhető. A fővezeték telepítésével párhuzamosan, a csövek mellé fektesse le az elektromos vezetékeket (a csomag nem tartalmazza). Ezek közönséges MTK kábelek, melyek bárhol beszerezhetők. 0,75 vagy 1,0 mm 2 keresztmetszetű kábelt vásároljon, figyelembe véve a szükséges érszámot, mely minimálisan az egy csoportban lévő szelepek száma + 1. Tehát ha pl. 3 szelep van egy helyen, oda vigyen el egy négyeres kábelt (nem árt, ha van tartalék ér, úgyhogy az öteres kábel még jobb). Az automatika helyétől (pl. garázsfal) fektesse le a kábel(eke)t a szelepekig. Ezzel készen van a fővezeték. Végezze el a nyomáspróbát a teljesen zárt rendszeren; ha szivárgást észlel, javítsa ki. Nyomáspróba előtt a csőrendszert a szabad szakaszokon pontonként fogassa le földdel, hogy a vízlökések és az áramlás miatt ne mozduljon el a helyéről. 3.5 A zónák kialakítása Fajtájukat tekintve léteznek spray ill. rotoros szórófejekből, mikroszórókból, csepegtetőcsövekből vagy csepegtetőtestekből álló zónák, attól függően, hogy az öntözendő felület gyep, sziklakert, thujasor, cserjesáv vagy éppen balkonláda. Nagyon fontos: mivel a fent felsorolt szórófejek, csepegtetők egymástól lényegesen eltérő módon juttatják ki az öntözővizet, egy zónán belül kizárólag azonos fajtájúakat szabad használni! Azaz rotoros zónán belül kizárólag rotoros szórófej lehet, csepegtetőcsövet csak csepegtetőcsővel szabad egy zónába telepíteni. A zónák kiépítése a szelepektől kezdődik. A zónavezetékeket fektesse az árkokba, és a részletezett anyaglista, ill. az ábrák alapján összeválogatott kötőelemekkel szerelje össze a csőhálózatot. Célszerű a mágnesszelepnél kezdeni. Ezt követi a szórófejek (csepegtetők stb.) felszerelése. Lényeges szabály, hogy ha egy szűkületnél vagy csőelágazásnál terv szerint szórófej van, azt a szórófejet mindig a vastagabb csőről, ill. az elágazás előtt (10-15 cm-rel) kell megtáplálni. 3.5.1 Spray szórófejek Többféle spray szórófejjel találkozhat: fix szórásképű (90, 120, 180, 240, 270, 360 ), ill. állítható szögű (1-360 ) szórófejjel, valamint sávszóróval. A HS, LX, SL szórófejek esetében külön van az alaptest és a fúvóka (szereléskor kell összerakni); a fúvóka lehet fix szórásképű és állítható szögű egyaránt. A PS szórófej egybe van építve a fúvókával. A szórófejek cső közben flexibilis kötéssel, csővégen külső menetes könyökkel kapcsolhatók a csőhálózathoz. A flexibilis kötés előnye, hogy a szórófej szintbe állítása lényegesen könnyebb, mint merev kötés esetén, ezáltal a kivitelezés sokkal egyszerűbb és pontosabb lesz, ill. bármilyen későbbi módosítás pillanatok alatt elvégezhető. A flexibilis kötés 25-ös vagy annál vastagabb csőről való leágazás esetén 1 db megfúrós idomból, 2 db TOK-KM könyökből és (lista szerint) 0,5 m 20-as LPE csőből, 20-as csőről történő leágazásnál 1 db 20-as TOK-TOK-TOK T idomból, 1 db TOK-KM könyökből és 0,5 m 20-as LPE csőből áll. A megfúrós idom lényege, hogy azt a csőre bilincselve (a cső elvágása nélkül), a menetes részen átfúrva a cső egyik oldalát, könnyen leágazást létesíthetünk. A rendelkezésre álló belső menetbe kell megfelelő tömítéssel csatlakoztatni a flexibilis kötést, melynek szabadon maradt végéhez csatlakozik a szórófej. A szórófej és a könyök közé nem szükséges tömítés.
A : szórófej leágaztatása 25-ös vagy vastagabb csőről flexibilis kötéssel B : szórófej leágaztatása 20-as csőről C : szórófej bekötése 20-as csővégre A szórófejek beépítését a mellékelt útmutatók szerint célszerű elvégezni. Fontos, hogy nyugalmi állapotban a szórófej felső szintje pontosan a talaj szintjében legyen, se alatta, se fölötte. Állítható szögű szórófejeknél a szórási szög beállítására vonatkozó információk a vonatkozó gépkönyvben találhatók. 3.5.2 Rotoros szórófejek A rotoros szórófejek beépítésének lépései megegyeznek a spray szórófejeknél említettekkel; beépítésük, beállításuk a vonatkozó gépkönyvben foglaltak szerint történik. 3.5.3 Csepegtetőcső Az itt használt csepegtetőcsövek 20 (ritkább esetben 16) mm külső átmérőjű lágy PE csőbe 30 cm-enként beépített labirinttestek által cseppenként juttatják ki a vizet. Telepíthetők felszínre fektetve és felszín alá egyaránt. Szokás fenyőkéreggel letakarni. A csepegtetőcsöveket a terv szerinti sűrűséggel helyezze el. Az elágazásokat T idommal hozhatja létre, a végeket véglezáróval lehet lezárni. A mágnesszeleptől induló közönséges LPE öntözőcső és a csepegtetőcső kapcsolata egyenes toldóval, könyökidommal vagy T idommal valósítható meg (a méretazonosság miatt a 20 mm-es LPE csőhöz és a 20 mm-es csepegtetőcsőhöz ugyanaz az idomcsalád használható). A csepegtetőcső vízkibocsátásának kiszámítása: színkód (ahol kicsepeg a víz) névleges vízkibocsátás, l/h/csepegtető névleges vízkibocsátás, l/h/m kék 2,4 l/h 8 l/h/m fekete 3,8 l/h 13 l/h/m
3.5.4 Mikroszórófejek Általában sziklakertek öntözésére használjuk, mivel ezek a szórófejek finom vízsugár ill. permet formájában adják ki a vizet az öntözendő területre. Általános beépítésük: leszúrópálcával, merev kiemelővel. A mikroszórót, shrubblert stb. akár közvetlenül a csőbe is csavarhatjuk, de az általános megoldás a leszúrópálcás elhelyezés. Az alkatrészeket az ábrán látható módon kell összecsavarni. A lágy PE csőből egy mikro-toldó segítségével lehet leágaztatni a mikrocsövet, melyet szükség szerinti méretre vághat. A toldónak egy kis lyukat kell szúrni, majd fogóval bepattintani a helyére. Vigyázat: ha a lyuk túl nagyra sikerül, a toldó mellett csöpögni fog a víz! 3.5.5 Csepegtetőtestek, ill. balkonláda-öntözés Ennél az öntözési módnál az a lényeg, hogy a csővezetékeket a terv szerinti nyomvonalon a célterület(ek)hez kell vezetni, ezt követően pedig a csepegtetőtesteket egyenként be kell pattintani a kívánt sűrűségben a csőbe. A csövön kis szúrást kell ejteni, éppen akkorát, hogy a csepegtetőtest nehezen, de belepattintható legyen (fúrni nem szabad, mert nagy lesz a lyuk, és szivárogni fog!). Ez önmagában már üzemképes is. Lehetőség van a csepegtetőtestekből kicsepegő víz szétosztására; ez a Fekete Pók. Miután elkészült a zónák összeszerelésével tegyen szabaddá minden egyes csővéget (beleértve a csepegtetőcsöveket is), majd nyisson ki külön-külön, egymás után minden szelepet, és öblítse ki a csőhálózatból a szerelés közben belekerült szennyeződéseket. A mágnesszelepek a mágnes alatti kar elfordításával kézzel is működtethetők. Miután kitisztult a csőhálózat, le kell zárni a végeket. Temesse vissza az árkokat (ügyelve a folyamatos, egyenletes tömörítésre), tegye vissza a gyeptéglákat.
3.6 Elektromos szerelések A vezérlőegység és az esőérzékelő felszerelésénél kövesse a leírásokban foglaltakat. Az elektromos vezetékek és a mágnesszelepek vezetékeinek összekötését szolgálják a vízmentes csatlakozók vagy a vízmentes elektromos kötődoboz, melyeknek helye a csapszekrényben, a szelepek mellett van. 4.0 Üzembe helyezés, az utolsó simítások Az öntözőrendszer üzembe helyezése a szórófejek szórásképének pontos beállításából, a szórófejek szintbe állításából és az automatika programozásából áll. Ezek módja a mellékelt beállítási útmutatókban olvasható. Tipp: a csapszekrény oldalán keletkező nyílások, kivágások fölösleges részei a föld beömlése ellen leszigetelhetők kívülről fóliával, geotextíliával. Az építés befejeztével a csapszekrény alja esztétikussá tehető néhány marék kavics vagy murva elterítésével. Az árkok helyét célszerű fűmaggal felülvetni, hogy minél hamarabb eltűnjenek az építés nyomai. 4.1 Javasolt öntözési idők: öntözési mód időtartam gyakoriság spray szórófejek: 5-10 perc naponta 1x rotoros szórófejek: 25-50 perc naponta 1x mikroszórók 15-50 perc naponta1x csepegtetők 30-60 perc 2-3 naponta balkonedények 1-15 perc 1-2 naponta A táblázatban szereplő adatok tájékoztató jellegűek. Az optimális vízmennyiség nagyban függ az évszaktól, a talajviszonyoktól, a növények fajtájától és fejlettségi fokától, stb. A helyes öntözési idők és gyakoriságok tapasztalat alapján állíthatók be. Végezetül... Bízunk benne, hogy már az építés során öröme telik rendszerünkben. A mögöttünk álló évek és megépült öntözőrendszerek tapasztalatai alapján biztosak vagyunk benne, hogy az Ön rendszere megfelel minden elvárásnak, amit vár tőle és tőlünk. Minden további felmerülő kérdésével, igényével kapcsolatban készséggel állunk rendelkezésére személyesen, telefonon, vagy az interneten: www.gardematic.hu GardeMatic Kft. 1163 Budapest, Gordonka u. 8. Tel.: 403-2634; Fax: 403-2634