ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

BELÜGYMINISZTÉRIUM BM/474/2011. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült: 2011. szeptember 28-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény tervezetéről készítette: Dr. Ligeti Miklós Dr. Bodnár Bence Dr. Pálfi Kinga Dr. Kálmán Gergely Darkó Zsolt Budapest, 2011. szeptember látta: dr. Eiselt György főosztályvezető Dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár jóváhagyta: Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár

E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: 2011. szeptember 28. közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2011. szeptember 28. közigazgatási egyeztetés lezárása: 2011. október 7. 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség KIM NGM NFM HM KüM NEFMI VM nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság OITH Legfőbb Ügyészég OBH nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

2.3. Egyéb szervezetek 3 intézmény egyetért nem ért egyet Megyei Jogú Városok Szövetsége Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 4 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az új szabálysértési törvény megalkotásának célja egy olyan új szabálysértési eljárási rendszer kialakítása, amely hatékony és gyors eljárási lehetőségeket biztosít az egyes szabálysértési hatóságok számára. A hatékony és gyors eljárás mellett a tervezet célja egy költséghatékony eljárás felépítése, amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárási cselekmények indokolatlan elhúzásához. Fontos célja a tervezetnek egy olyan végrehajtási rendszer létrehozása, amelyben a kiszabott büntetéseket a jövőben költséghatékonyan végre lehet hajtani. A végrehajtási rendszer átalakítása során a cél egy olyan rendszer kiépítése, amelyben nem kizárólag a szabálysértési elzárás, hanem a közérdekű munkára történő átváltoztatás dominál. A szabálysértés hatályos joganyaga számottevő változáson megy keresztül, ennek érdekében elengedhetetlen egy új szabálysértési törvény megalkotása, amelyet az előterjesztés Melléklete szerinti tervezet mutat be. A tervezet konkrét céljai és megvalósításuk eszközei: Egy adott település lakosságának szubjektív biztonságérzetét elsősorban a nagy számban előforduló társadalomra veszélyesség szempontjából csekély súlyú szabályszegések elkövetése rontja. A helyi lakosság mindennapi életét befolyásoló szabályszegések elkövetésének megelőzésére, visszaszorítására olyan eljárási megoldásokat kell kidolgozni, melyeknek az Országgyűlés által történő elfogadása esetén az elkövetők felelősségre vonására lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül sor kerül. A hatályos törvény alapján a pénzbírság legalacsonyabb összege 3.000 forint, legmagasabb összege 150.000 forint. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a jelenleg kiszabható pénzbírság visszatartó hatása nem elégséges, ezért a javaslat felemeli a kiszabható legalacsonyabb és legmagasabb pénzbírság összegét. Ennek megfelelően a tervezet a pénzbírság legalacsonyabb összegét 5.000 forintra, míg legmagasabb összegét az eddiginek a duplájára, 300.000 forintra emeli. A kiszabható pénzbírság maximumának változása a törvény hatályba lépését követően, csak 2013. január 1-én lép hatályba annak érdekében, hogy kellő felkészülési időt biztosítson az állampolgárok számára az új szankciórendszer megismerésére. A legalacsonyabb összeg az szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás napi tételének megfelelően emelkedik, figyelemmel arra, hogy egy nap szabálysértési elzárás 5.000 forintnak felel meg. Bevezetésre kerül a visszaesés fogalmi rendszere, mely szerint az eredetileg szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértések esetén kivéve a helyszíni bírságolást, ha hat hónapon belül legalább egy ízben már felelősségre vonták, úgy a folyamatban levő cselekménye szabálysértési elzárással is fenyegetetté válik.

5 A tervezet átalakítja a szabálysértés miatt kiszabott büntetések végrehajtásának rendszerét. A korábbi hosszadalmas, adók módjára történő behajtás helyett a pénzbírság meg nem fizetése esetére a törvény szabálysértési elzárásra változtatást rendel el. A meg nem fizetett pénzbírság azonban közérdekű munkával megváltható. Az elkövető az állami foglalkoztatási szerv által elektronikusan közzétett, a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahelyek nyilvántartásából tájékozódik. Az elkövető a határozat jogerőre emelkedését követő két munkanapon belül önként jelentkezhet az állami foglalkoztatási szervnél a közérdekű munkavégzés érdekében. Ha az elkövető a munkavégzésre alkalmas, a közérdekű munka végzésére kijelölt munkahely az elkövetőt foglalkoztatja. A munka elvégzéséről a közfoglalkoztató értesíti a Munkaügyi Központot, rajta keresztül a szabálysértési hatóságot. Az eljárás gyorsítása, egyszerűsítése érdekében ezzel egy automatizmus lép be a rendszerbe, miszerint a szabálysértési hatóság amennyiben annak feltételei fennállnak már a pénzbírságot kiszabó határozatban tájékoztatja az elkövetőt, hogy ha 15 napon belül nem fizeti meg a pénzbírságot, akkor önkéntes vállalása alapján a közérdekű munkával megváltható. Így nem kell erről külön rendelkeznie a hatóságnak. Amennyiben két napon belül nem jelentkezik a közérdekű munka elvégzésére, úgy fő szabály szerint automatikusan a szabálysértési elzárás lép. Ha az elkövető a közérdekű munka teljes időtartamát nem dolgozza le, úgy a fennmaradó időtartamot hat óránként egy nap szabálysértési elzárásként kell végrehajtani. A szabálysértési elzárás végrehajtása a törvény erejénél fogva történik, a szabálysértési hatóság felhívást küld ki az elkövető részére, hogy megadott időpontban a büntetés-végrehajtási intézetnél jelentkezzen a szabálysértési elzárás letöltése végett. A közigazgatási eljárás hatálya alá tartozó igazgatási jellegű cselekmények szabálysértési törvény hatálya alól történő kikerülésével az eljárások párhozamossága, az ugyanazon cselekmények miatti kettős szankcionálás lehetősége megszüntetésre kerül, ezáltal egyszerűsödik a korábbi szerteágazó szabálysértési hatósági rendszer. A jövőben a jegyző általános szabálysértési hatósági jogköre megszűnik és kizárólag a fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve a járási rendszer 2013- ra tervezett bevezetésével a járás, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a bíróság rendelkezik majd a szabálysértési eljárások lefolytatására hatáskörrel. Annak érdekében, hogy a szabálysértési eljárásban részt vevők jogaikat a lakóhely, elkövetés helye, munkahely közelében gyakorolhassák a tervezet végrehajtási szabályok megalkotására ad lehetőséget. E felhatalmazás alapján kiadott jogszabály a járások megalakulásáig biztosítja majd, hogy az egyes eljárási cselekmények ne csak a kormányhivatalok központi ügyintézési helyszínein legyenek elvégezhetők. A település lakosságának mindennapi életét befolyásoló társadalomra veszélyes elkövetési magatartások megkülönböztetésre kerülnek aszerint, hogy annak elkövetése vagy ismételt elkövetése alapján a jogalkotó szükségesek látja-e az elkövetővel szembeni súlyosabb joghátrány alkalmazását vagy sem. A súlyosabb joghátránnyal fenyegetett elkövetési magatartások, mint szabálysértési tényállások kerülnek megfogalmazásra a tervezetben. Minden más esetben, az ágazati normában, vagy önkormányzati rendeletben szabályozott magatartási norma megsértése, közigazgatási eljárás keretei között kerülhet szankcionálásra (közigazgatási bírságolás). Ezzel párhuzamosan megszűnik az önkormányzatok rendeleti szintű szabálysértéssé nyilvánítási jogköre, de megmarad az igazgatás ellenes magatartások szabályozása. Ezáltal mindenki számára egységes, világos szabályrendszer kerül kialakításra. A szabálysértések elkövetésétől való kellő visszatartó hatás elérését célozza az elkövetők gyors, hatékony felelősségre vonása. Ennek érdekében a helyszíni bírság összege megemelkedik, egyben szabályozásra kerülnek a helyszíni eljárás lefolytatásának szabályai is. Bevezetésre kerül a helyszíni idézés, miszerint amennyiben a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés

6 miatt tetten ért elkövető a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a helyszíni bírság kiszabására jogosult amennyiben a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatásának feltételei fennállnak az elkövetőt a szabálysértési hatóság előtti megjelenésre kötelezi (idézi). Továbbá kibővül a helyszíni bírság kiszabására jogosultak köre az erdészeti szakszemélyzet tagjával, a hivatásos vadásszal, a halászati őrrel és mezőőrrel, feltéve, hogy azok közigazgatási szerv alkalmazottai. A helyszíni bírság meg nem fizetése esetén a bíróság azt szabálysértési elzárásra változtatja át. A tervezet a tulajdon elleni szabálysértésnél az értékhatárt felemeli 50.000 forintra, mellyel elérhető, hogy a hatályos szabályozás szerinti kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekményeket a bíróság gyorsított eljárással szabálysértésként bírálja el. Ez nagyságrendileg csökkenti a bűncselekmények számát, ugyanis 2010-ben a 273.613 vagyon elleni bűncselekményből a 20 és 50 ezer forint közötti értékre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények száma 63.019 volt, ez az összes vagyon elleni bűncselekményeknek egynegyedét teszi ki. A tervezet minden szabálysértési tényállásnál lehetőséget biztosít a helyszíni bírság kiszabására. Előtérbe helyezi a helyszíni bírság jogintézményét, az ügyek jelentős számát ezen a módon kellene lezárni. Természetesen itt a bírság helyszínen lehetőség szerint post-terminál útján történő megfizetését is biztosítani kell, az ügy ugyanis a befizetéssel zárul le. A tervezet annak érdekében, hogy a kellő visszatartó hatás a helyszíni bírságolással is elérhető legyen, felemeli a kiszabható bírságot 5.000 forinttól 50.000 forintig terjedő összegre. Ismételt elkövetés esetén a helyszíni bírság összege 70.000 forinting terjedhet. A szabálysértési eljárás egyszerűsítése érdekében a tervezet szerint azokban az eljárásokban, amelyekben a tényállás tisztázott az őrizet és a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása kivételével meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatot bocsát ki a bíróság és a szabálysértési hatóság. Ekkor szabálysértési elzárás és közérdekű munka büntetés nem szabható ki. Az elkövető kérheti ebben az esetben is a meghallgatását, ekkor a bizonyítási eljárás eredményeként sem a bíróságot, sem a szabálysértési hatóságot nem köti a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban megállapított szankció fajtája és mértéke. A szabálysértési tényállásoknál a különös részben nem kerül meghatározásra a kiszabható büntetési nem és annak mértéke, kivéve azt, hogy az adott cselekmény szabálysértési elzárással így a bíróság hatáskörébe tartozóan büntethető. Ez alapján a szabálysértési hatóság szabadon állapíthatja meg a szabálysértés miatt kellő visszatartó hatást kiváltó szankciót, az általános részben meghatározottak szerint. A szabálysértés miatt indult eljárások eredményes lefolytatása, annak az eljárások rendjének biztosítása érdekében a törvény jelentősen megemeli a kiszabható rendbírság összegét, egyben tételesen meghatározza alkalmazhatóságának körét és végrehajtásának módját. 1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai A szabálysértési törvényben meghatározott szabálysértési eljárási szabályok és szabálysértési tényállások átfogó módosítása érdekében szükséges egy új törvény előkészítése és annak a Kormány ügyrendje szerinti egyeztetése. Magyarország jogállamként védett értékei megsértését differenciált, büntetőjogi, szabálysértésiés közigazgatási jogi eszközökkel szankcionálja, attól függően, hogy az adott jogellenes cselekmény milyen jogtárgyat, milyen mértékben sértett.

7 A társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekményekkel szembeni védelmet hazai jogrendszerünkben a szabálysértési jog hivatott biztosítani. A szabálysértési jogi szabályozás egyszerre kell, hogy védelmet nyújtson az alapvető értékeket csekélyebb fokban veszélyeztető, valamint a jog által még védendőnek ítélt értékeket fenyegető magatartásokkal szemben. E kettősség a szabálysértési jog fejlődését és a hatályos szabályozást egyaránt áthatja. A szabálysértési jog számos életviszonyt érint, a polgárok mindennapi életét átszövő jogág, az állampolgárok jogtudatát, az önkéntes jogkövetést és a jogi köztudatot is jelentősen befolyásoló jogterület, ezért különös helyet foglal el jogrendszerünkben. A szabálysértés, mint jogintézmény fejlődése során rengeteg kihívással kellett, hogy szembenézzen, illetve hatalmas változáson ment keresztül, míg jelenlegi formáját elérte. 1.2.1. Történeti áttekintés A szabálysértés történeti áttekintését az 1. függelék tartalmazza. 1.2.2. Nemzetközi kitekintés A szabálysértés nemzetközi kitekintését a 2. függelék tartalmazza. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztés meglévő közfeladat, a szabálysértési hatósági ügyintézés fejlesztésére irányul, a hatékony szabálysértési eljárás kialakítása érdekében. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény helyébe lépő, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló új törvény megalkotására tesz javaslatot. 2.2. Egyéb intézkedés A törvényi szabályozáshoz kapcsolódó végrehajtási szabályok megalkotása szükséges. 2.3. Alternatívák Egyéb alternatíva nincsen. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Nemzeti Együttműködés Programjának a 2. fejezet 2.3. Erős, tiszteletre méltó törvények pontjához kapcsolódik, amely kimondja, hogy [a]hhoz, hogy Magyarországon rend legyen, szigorú, következetes törvényekre van szükség. A beteg állam legfőbb tünete, a gyenge, következmények nélküli törvény. 4. Előzmények, kapcsolódások

8 Az előterjesztés részben kapcsolódik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. évi felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1156/2011. (V. 20.) Korm. határozathoz, annak 2. pontjában a szabálysértési jog hatálya alá tartozó közigazgatás-ellenes magatartások többszörös szankcionálásának feloldása érdekében meghatározott feladathoz. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban jelenleg zajlik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetének egyeztetése, amelyhez ugyancsak kapcsolódik az előterjesztés. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztésnek nincsen európai uniós kapcsolódása. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés Mellékletét képező törvénytervezet nem igényel sürgős tárgyalást. Az előterjesztés Mellékletét képező törvénytervezetben nincsenek minősített többséget igénylő rendelkezések. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztő a tervezetet a közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg, kizárólag honlapon való közzététel formájában [2010. évi CXXXI. törvény 7. (1) bekezdés a) pontja szerinti általános egyeztetés] kívánja társadalmi egyeztetésre bocsátani. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 3. Fő üzenet (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az új szabálysértési törvény célja egy új szabálysértési eljárási rendszer kialakítása, amely hatékony és gyors eljárási lehetőségeket biztosít az egyes szabálysértési hatóságok számára. A tervezet célja egy költséghatékony eljárás felépítése, amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárási cselekmények indokolatlan elhúzásához. igen igen nem

9 Fontos célja a tervezetnek egy olyan végrehajtási rendszer létrehozása, amelyben a kiszabott büntetéseket a jövőben költséghatékonyan végre lehet hajtani. A végrehajtási rendszer átalakítása során a cél egy olyan rendszer kiépítése, amelyben nem kizárólag a szabálysértési elzárás, hanem a közérdekű munkára történő átváltoztatás dominál. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: helyettes államtitkár, közigazgatási államtitkár

10 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához az előterjesztésben foglalt törvény megalkotása szükséges. II. A társadalmi hatások összefoglalása Az előterjesztés szerinti célok megvalósítása hozzájárul a szabálysértési eljárások hatékonyságának növeléséhez, az adminisztratív terhek csökkentéséhez. A jogalkotó célja a közérdekű munka büntetéssel, hogy a köz érdekében végezzen munkát az elkövető, amely a társadalom felé egyben egy jóvátételt is jelent. Az elkövetők a fizetni képes elkövetők körében várhatóan növekedni fog a pénzbírság megfizetése helyett a közérdekű munka vállalásának hajlandósága. A tervezetben a meg nem fizetett pénzbírság főszabályként szabálysértési elzárásra változik át a törvény erejénél fogva. Nem történik meg a szabálysértési elzárásra való átváltoztatás azonban abban az esetben, ha az elkövető a határozat jogerőre emelkedését követő két napon belül a határozatban foglalt közérdekű munkahelyen önként jelentkezik a pénzbírság közérdekű munkával történő megváltása érdekében. A pénzbírságok és a helyszíni bírságok összegének emelkedése és az elkövető önkéntes döntésének együttes hatása jelen gazdasági körülmények között feltehetőleg oda vezet, hogy a közérdekű munka büntetés aránya a végrehajtási szakaszban növekszik. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztés a vállalkozások pénzügyi terheit közvetlenül nem befolyásolja. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztés a háztartások pénzügyi terheit közvetlenül nem befolyásolja. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei A hatályos törvény alapján a pénzbírság legalacsonyabb összege 3.000 forint, legmagasabb összege 150.000 forint. A tervezet a pénzbírság legalacsonyabb összegét 5.000 forintra, míg legmagasabb összegét 300.000 forintra emeli. Halmazati büntetés esetén jelenleg a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított pénzbírság felső határa a felével emelhető, de nem érheti el az egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának együttes összegét. Ezzel szemben a tervezet alapján a halmazati büntetés a következők szerint alakul: Ha az elkövetőt ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb pénzbírság duplája.

11 A hatályos törvény alapján a helyszíni bírság összege 3.000 forinttól 20.000 forintig terjedhet. A tervezet helyszíni bírság legalacsonyabb összegét 5.000 forintra, legmagasabb összegét 50.000 forintra, ismételt elkövetés esetén 70.000 forintra emeli. Helyszíni bírság legalacsonyabb összege legmagasabb összege A hatályos szabályok szerint 3.000.- 20.000.- A tervezet alapján 5.000.- 50.000.- vagy 70.000.- Növekedés 2.000.- 30.000.- vagy 50.000.- d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az előterjesztésnek hatékonysági és versenyképességi költségei nincsenek. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei Az előterjesztésnek közvetlen társadalmi adminisztratív terhei nincsenek. IV. Költségvetési hatások Az új szabályozás a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest strukturális változtatásokat tartalmaz mind az eljárás, mind a szabálysértés elkövetésének jogkövetkezményei vonatkozásában. A pénzbírság és helyszíni bírság összegének jelentős emelkedésén túl alapvető változás, hogy az új szabályozásban generál klauzulaként kerül megállapításra, hogy az eredetileg szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés esetében a visszaeső elkövetőket automatikusan szabálysértési elzárással lehet büntetni. Az új szabályozás költségvetési hatásai az alábbiakban jelentkeznek: 1. Bíróságok vonatkozásában: A hatályos szabályozás alapján a bíróság, mint elsőfokú szabálysértési hatóság tizenöt tényállás esetében járhat el. E kör kibővül a szabálysértési visszaesés fogalmi rendszerének kidolgozásával, így meghatározott szabálysértések megismétlésének következménye lenne, hogy az eredetileg szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés amennyiben az elkövetőt szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetése miatt legalább egy ízben felelősségre vonták szabálysértési elzárással fenyegetetté válik. Tekintettel arra, hogy szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki, ez az intézkedés a bíróságokon ügyszám-növekedést fog eredményezni. Ez az ügyteher növekedés a hatályba lépést követő egy éven túl jelentkezik. A bíróságok munkaterhét látszólag növeli, hogy a tulajdon elleni szabálysértések esetében az értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. Látni kell azonban, hogy ez valóban csak látszólagos, mert e cselekmények elbírálása eddig is a bíróság feladata volt, büntetőeljárás szigorúbb garanciális szabályai szerint. 2. A szabálysértési hatóságok vonatkozásában: A szabálysértési hatóságok leterheltsége várhatóan nem változik, figyelemmel a helyszíni bírságolás elsődlegességére, továbbá mivel az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a szabálysértési hatóság amennyiben a tényállás tisztázott és a terhelt vagy az eljárásban részt vevő más személy meghallgatása nem szükséges meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatot bocsásson ki. Ezzel az adminisztrációs terhek jelentősen csökkenthetőek, az eljárási idő jelentősen lerövidül. A

12 végrehajtás egyszerűsítése is csökkenti az adminisztrációs terhet, amely a hatályos szabályozás szerint rengeteg munka- és időráfordítást igényelt. 3. A büntetés-végrehajtási intézetek vonatkozásában: A tervezet a szabálysértési elzárás legrövidebb időtartamát 1 napról 5 napra emeli. A pénzbírság meg nem fizetése esetén tehát főszabály szerint a további költségekkel járó szabálysértési elzárás lép. 1 fő esetében 1 napi szabálysértési elzárás hozzávetőlegesen 8.000 forintba kerül. Azzal, hogy a pénzbírság meg nem fizetése esetén kiszabott szabálysértési elzárás jelenlegi 1 napi tételének maximális összege 1.000-3.000 forintról 5.000 forintra nő, a szabálysértési elzárással járó kiadások az átváltási kulcs felemelése miatt csökkennek. A rendőrség és az önkormányzatok hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások száma és az elrendelt elzárásra átváltoztatások száma: 2005 2006 2007 2008 2009 Szabálysértési ügyek száma 539.079 500.564 518.068 561.487 600.970 Elzárásra nincsen 16.070 15.733 15.308 11.452 átváltoztatás pontos adat Arány 2,98 % 3,14 % 2,95 % 2,03 % - A statisztika azt mutatja, hogy az indult ügyek számához képest alig 3 % körül mozog a bíróság által elzárásra átváltoztatások száma. Az átváltoztatást követően az esetek többségében nem kerül sor végrehajtásra, mivel az elítéltek inkább befizetik a bírságot, mint letöltsék a büntetést, következésképpen elmondható, hogy van befizetést ösztönző hatása. Az önkormányzati szabálysértési ügyekben a bíróság által elzárásra átváltoztatott bírságolások tekintetében a ténylegesen letöltött elzárások száma: 2005 2006 2007 2008 2009 Önkormányzati szabálysértési 144.560 139.723 160.787 177.284 205.781 ügyek száma Elzárásra átváltoztatások 7.561 7.361 6.082 4.925 5.001 száma Letöltött elzárások 429 311 470 294 324 száma Arány 5,67 % 4,22 % 7,72 % 5,96 % 6,47 % Azokban az esetekben azonban, amelyekben nem történik meg a bírság befizetése és tényleges elzárás végrehajtásra kerül sor, az elzárás következtében a kiszabott bírság összegének behajtása elmarad és mellette, az elzárással járó ellátási költségek az államot terhelik. 4. A szabálysértés elkövetésének jogkövetkezményei vonatkozásában: A rendőrség és az önkormányzatok hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások száma és az adók módjára történő behajtások száma:

2005 2006 2007 2008 2009 Szabálysértési ügyek száma 539.079 500.564 518.068 561.487 600.970 Adók módjára történő 87.058 83.979 91.631 98.623 76.521 behajtások száma Arány 16,14 % 16,77 % 17,68 % 17,56 % 12,73 % 13 A hatályos szabályozás lehetővé teszi a szabálysértési hatóság számára a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg adó módjára történő behajtását. Mindez a szabálysértési hatóságoknak jelentős adminisztrációs terhet okoz. A tervezet ezt a szabályozási megoldást már nem tartalmazza, amelynek következtében az adminisztrációs terhek csökkennek. A pénzbírság összegének emelése jelentős költségvetési növekedést eredményezhet. A jelenlegi szabályozás alapján a pénzbírság legalacsonyabb összege 3.000 forint, legmagasabb összege 150.000 forint. Az új szabályozás értelmében a pénzbírság legalacsonyabb összege 5.000 forintra, legmagasabb összege 300.000 forintra, halmazati büntetésként a pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb pénzbírság felével emelhető. A megemelt bírságtételek az első időszakban várhatóan 50 %-os bevétel növekedést eredményezhetnek, azonban a szigorításnak köszönhetően a szabálysértést elkövetők száma várhatóan csökken. Számolni lehet azzal, hogy a pénzbírságok összegének növekedésével a fizetési hajlandóság csökkenni fog. Bár a szabálysértési elzárásra átváltoztatás a főszabály, azonban a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásával az elkövető döntésétől függ, hogy közérdekű munkával ledolgozza a pénzbírság összegét, vagy ha ezt nem vállalja, úgy azt szabálysértési elzárásra átváltoztatják. Amennyiben az elkövető a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltását önként vállalja, úgy a szabálysértési elzárással összefüggő költségek nem jelentkeznek. A helyszíni bírságok összegének nagyarányú emelkedése további bevétellel járhat. A hatályos szabályozás a helyszíni bírság minimális összegét 3.000 forintban, maximális összegét 20.000 forintban rögzíti. A jövőben a helyszíni bírság összege 5.000 forinttól 50.000 forintig, ismételt elkövetés esetén 70.000 forintig terjedhet. A megadott határidőig nyolc napon belül be nem fizetett helyszíni bírságot a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. Hasonlóan a pénzbírságokhoz, itt is számolni kell az szabálysértési elzárással kapcsolatban felmerülő költségek növekedésére. Új közvetlen jogkövetkezményként jelenik meg a közérdekű munka, mely a jelenleg hatályos szabályozás értelmében csak a pénzbírság meg nem fizetése esetén, az elkövető beleegyezésekor kerül kiszabásra. A közérdekű munka önálló büntetési nemként történő megállapítására azért van szükség, mert a szabálysértést elkövetők között egyre nagyobb számban vannak olyanok, akik nem rendelkeznek munkahellyel, jövedelemmel, vagy a pénzbírság megfizetése esetenként a család megélhetését veszélyeztetheti. Amennyiben a közérdekű munka a jelenleg szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén kerül megállapításra, úgy a költségvetés számára megtakarítást eredményez, mind az elvégzett munka értéke, mind a szabálysértési elzárással összefüggő költségek elmaradása tekintetében.

14 A helyszíni bírságolásra jogosultakat rendőrség kivételével el kell látni olyan híradástechnikai eszközökkel, amellyel kapcsolatot tudnak tartani mind a bíróságokkal, mind a szabálysértési hatóságokkal, annak érdekében, hogy a helyszínen az idézés időpontját meg tudják kérni. 2012. december 31-ét követően csak azok jogosultak a helyszínen intézkedést lefolytatni, akik kapcsolatot tudnak tartani a bíróságokkal, szabálysértési hatóságokkal. A híradás-technikai eszközök biztosítása azért is elengedhetetlen, hogy a nyilvántartásból adatot kérjenek az ismételt elkövetés ellenőrzésére. Az idézés idejének megkérése miatt indokolt amennyiben az nem megoldott az ügyeleti rendszer kiépítése, ha az ellenőrzés hétvégére, vagy munkaidő utáni időszakra esik. 5. A szabálysértési költség vonatkozásában: A hatályos szabályozás értelmében a feljelentés elutasítása és a szabálysértési eljárás megszüntetése esetén a szabálysértési költség az államot terheli. A tervezet értelmében a jövőben ezekben az esetekben is kötelezni kell a terheltet annak a költségnek a viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel. 6. A nyilvántartás vonatkozásában: A rendőrségnél a szabálysértési eljárást fejlett informatikai háttér támogatja (Robotzsaru Neo), amely azonban csak az eljárás befejezésekor továbbítja az adatokat a Központi Szabálysértési Nyilvántartás részére. A tervezett Szabálysértési Nyilvántartási Rendszer egy lényegesen szélesebb körű adattartalommal, már az eljárás megindításától kezdve kezeli az adatokat, így abban nem csak a szabálysértést elkövetett személyek adatai, hanem a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók adatai is elérhetőek. Szükséges a már meglévő rendszer informatikai fejlesztése a szabálysértési eljárás gyors és pontos lefolytatása, a szabálysértési végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatások során az érintett és mások jogainak és biztonságának védelme érdekében. Az informatikai rendszer fejlesztésének költségeire vonatkozóan csak akkor adható egzakt, pontos kalkuláció, amennyiben a normaszöveg megismertethető a nyilvántartást kezelő szervvel, aki a kívánt adattartalom ismeretében tud nyilatkozni a várható költség kihatásokról. A központi szabálysértési nyilvántartást vezető Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának előzetes tapasztalati becslése szerint 2012. évben közel 900 millió forint szükséges a központi erőforrások növelésére a szükséges alkalmazás-fejlesztések megkezdéséhez, valamint a ROBOTZSARU NEO továbbfejlesztéséhez. 2013. évben közel 1,5 milliárd forintot igényelnek az alkalmazás-fejlesztések és üzemeltetési költségek, míg 2014. évben 400 millió forintot kell fordítani az üzemeltetésre és a jogszabálykövetés biztosítására. (Összesen 2,8 milliárd forint.) V. Egészségügyi hatások Az előterjesztésnek nincsenek egészségügyi hatásai. VI. Környezeti hatások Az előterjesztésnek nincsenek környezeti hatásai. Budapest, 2011. Dr. Pintér Sándor

15 belügyminiszter

16 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény tervezetéről szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés Mellékletében szereplő tervezetnek törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a belügyminiszter látja el.

17 Melléklet a BM/474/2011. számú kormány-előterjesztéshez 2011. évi. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények elleni hatékony fellépés érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet 1. A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok 1. (1) Szabálysértés az a törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. (2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a) a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és b) első, vagy e törvényben meghatározott esetekben ismételt elkövetés esetén az elkövető személyi szabadságának elvonásával vagy korlátozásával járó jogkövetkezmény alkalmazását is lehetővé teszi. 2. A szabálysértésért való felelősség 2. (1) Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést is bünteti. (2) A szabálysértést elköveti a felbujtó és a bűnsegéd is. (3) Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. (4) Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. (5) Nem lehet a szabálysértési felelősséget megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni. (6) Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett.

18 (7) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, úgyszintén az sem, akivel szemben a feljelentésre jogosult szerv nem tett feljelentést. (8) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha a szabálysértést jogszabályban meghatározott feladata ellátása során a szabálysértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál. 3. A szabálysértést meghatározó jogszabály hatálya 3. (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályt a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a belföldön elkövetett szabálysértésre kell alkalmazni. (2) Ha nemzetközi szerződés vagy törvény előírja, e törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a szabálysértést meghatározó jogszabály szerint szabálysértés. 4. A szabálysértést az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek, vagy a szabálysértés enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. 4. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló mentesség 5. A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek szabálysértési felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó. II. Fejezet 5. A szabálysértés büntethetőségének elévülése 6. (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés). (2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. (3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll. (4) Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az elkövető még jogszerűen eleget tehetett volna kötelességének. (5) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz vagy a bírósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz, illetve a bírósághoz érkezése napjával újrakezdődik. (6) A szabálysértés miatt az elkövetővel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.

19 (7) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. III. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK 6. Büntetések és intézkedések 7. (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a) a szabálysértési elzárás, b) a pénzbírság, c) a közérdekű munka. (2) A büntetések önállóan és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel egymás mellett is kiszabhatók. (3) A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka. 8. (1) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: a) a járművezetéstől eltiltás, b) az elkobzás, c) a kitiltás, d) a figyelmeztetés. (2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók. 7. A szabálysértési elzárás 9. (1) Szabálysértés miatt szabálysértési elzárást törvény állapíthat meg. (2) Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. (3) Ha az elkövetőt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül szabálysértés elkövetése miatt legalább egy ízben jogerősen felelősségre vonták kivéve a helyszíni bírságolást, az újabb szabálysértés miatt a bíróság szabálysértési elzárást akkor is kiszabhat, ha a törvény azt nem tette lehetővé. (4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a szabálysértési elzárás legrövidebb időtartama öt nap, leghosszabb tartama hatvan nap. (5) A szabálysértési elzárás tartamába a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, illetve a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett óráját egy óra tartamú szabálysértési elzárásként kell beszámítani. 10. Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az elkövető

20 a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül, b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos, illetve folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. 8. A pénzbírság 11. (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege e törvény eltérő rendelkezése hiányában ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. (2) A pénzbírság összegébe a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, valamint a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett órája helyébe 200 forint pénzbírságot kell beszámítani. 12. (1) A pénzbírság meg nem fizetése esetén a pénzbírság helyébe, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, ötezer forintonként egy napi szabálysértési elzárás lép. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. (2) Nem lép a meg nem fizetett pénzbírság helyébe szabálysértési elzárás, ha az elkövető a) a 10. a) és b) pontjában meghatározott feltételek valamelyikének megfelel, b) azt a 13. -ban meghatározottak szerint közérdekű munkával megváltotta. (3) A meg nem fizetett pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás tartama eltérhet a szabálysértési elzárás tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól. 13. (1) A szabálysértési hatóság határozatában tájékoztatja az elkövetőt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A határozatban a tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy ha az elkövető a pénzbírságot nem fizeti meg, helyébe milyen tartamú közérdekű munka lép, valamint arra is, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából az állami foglalkoztatási szervnél kell jelentkeznie. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. (2) A betölthető közérdekű munka végrehajtása céljából a foglalkoztatást biztosító munkahelyekről az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett nyilvántartást vezet. (3) A meg nem fizetett pénzbírság helyébe lépő közérdekű munka tartama eltérhet a közérdekű munka tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól. 9. A közérdekű munka 14. (1) Közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. (2) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közérdekű munka legkisebb mértéke harminc, legmagasabb mértéke háromszázhatvan óra.

21 (3) Közérdekű munka nem szabható ki abban az esetben, ha az elkövető a 10. a) és b) pontjában meghatározott feltételek valamelyikének megfelel. 15. Ha az elkövető a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetve annak hátralévő része helyébe hat óránként számítva egy nap szabálysértési elzárás lép. Nem lép a közérdekű munka hátralévő része helyébe szabálysértési elzárás, ha az nem éri el a hat órát. 10. A járművezetéstől eltiltás 16. (1) Az elkövető eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el. (2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé. (3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára, illetve járműfajtára is vonatkozhat. (4) A járművezetéstől eltiltás e törvény eltérő rendelkezése hiányában legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama egy év. 17. A járművezetéstől eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Amennyiben az elkövető a cselekmény elkövetésekor vezetői engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezett, az eltiltás időtartama a vezetői engedélynek (igazolványnak) a leadása napján veszi kezdetét. (1) El kell kobozni azt a dolgot: 11. Az elkobzás 18. a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, b) amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot, c) amely szabálysértés elkövetése útján jött létre, d) amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet a szabálysértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, e) amelyet az elkövető a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. (2) Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az elkövető nem vonható felelősségre. (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a dolog tulajdonosára a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (4) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. (5) Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.

22 12. A kitiltás 19. (1) A sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt az elkövető kitiltható bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből. (2) A kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt, e tevékenysége folytatásának megakadályozása érdekében az elkövető kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kitiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama két év. 13. A figyelmeztetés 20. (1) Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. (2) A figyelmeztetéssel a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság írásban, határozat útján a rosszallását fejezi ki és felhívja az elkövetőt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől. 14. A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazása 21. (1) A büntetést és az intézkedést a szabálysértést meghatározó jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak. (2) Ha e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását lehetővé teszi, a bíróság elzárás helyett az e törvényben meghatározottak szerint más büntetést is kiszabhat és más intézkedést is alkalmazhat. (3) Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály szabálysértési elzárás büntetés kiszabását nem teszi lehetővé, a szabálysértési hatóság szabálysértési elzárás kivételével az e törvényben meghatározottak szerint bármely büntetést kiszabhat, illetve bármely intézkedést alkalmazhat. 15. A halmazati büntetés és ismételt elkövetésre vonatkozó büntetés 22. (1) Ha az elkövetőt ugyanabban az eljárásban több szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, a pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb pénzbírság felével emelhető. (2) Ha az elkövetőt ugyanabban az eljárásban több, szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb pénzbírság felével emelhető. 23. Ha az elkövetőt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább egy ízben jogerősen

23 felelősségre vonták, az újabb szabálysértési ügyben a szabálysértési elzárás leghosszabb tartamára és a pénzbírság felső határára a 22. (1) bekezdésben írt szabály az irányadó, 16. A szabálysértési elzárás, a pénzbírság végrehajthatóságának elévülése 24. (1) Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárást és a pénzbírságot, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. (2) Az elévülési időbe nem számít be a szabálysértési elzárás elhalasztására, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő. (3) Az elévülést félbeszakítja a szabálysértési elzárás, a pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak. (4) A 96. -ban meghatározott helyszíni bírság végrehajtás elévülési idejének számítására az e - ban meghatározott rendelkezések az irányadók. 17. Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól 25. Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az elkövető a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év elteltével mentesül. IV. Fejezet 18. Fiatalkorúakra és katonákra vonatkozó rendelkezések 26. E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra és a katonákra az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 27. (1) E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) A szabálysértési elzárás leghosszabb tartama fiatalkorú esetén harminc nap, halmazati büntetés esetén negyvenöt nap. (3) Fiatalkorúval szemben pénzbírságot akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van. (4) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú annak megfizetését vállalja. (5) Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha a határozat meghozatalakor betöltötte a 16. életévét. 28. (1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség, a rendőrség, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja. (2) A katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a fegyelmi

24 eljárás befejezése előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság bírálja el. (3) Katonával szemben elkobzást, valamint járművezetéstől eltiltást bíróság, illetve szabálysértési hatóság szabhat ki. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója elkobzás vagy járművezetéstől eltiltás szükségességét észleli, értesíti az eljárása eredményéről a szabálysértési hatóságot. (4) Ha katonával együtt polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani és az ügyek elkülönítésére nincsen lehetőség, az eljárást a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság folytatja le. A tényállás megállapítását követően a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a fegyelmi fenyítés kiszabása végett megkeresi a katona erre hatáskörrel rendelkező elöljáróját. V. Fejezet 19. Értelmező rendelkezések 29. (1) A szándékosság és a gondatlanság, a kísérlet, az elkövető, a hozzátartozó, a csoportos elkövetés, a nagy nyilvánosság fogalmára, valamint a büntethetőséget kizáró okokra a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell. (2) E törvény alkalmazásában: a) hasonló jellegű szabálysértésnek az e törvény vagy kormányrendelet azonos fejezetében szabályozott szabálysértéseket kell érteni; b) közterület a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is; c) nyilvános hely a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely. MÁSODIK RÉSZ A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS VI. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 20. Az alkalmazandó jogszabály 30. A szabálysértési eljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény eljárási szabályai szerint kell lefolytatni. 21. A hivatalból való eljárás 31. A szabálysértési hatóság és a bíróság az e törvényben megállapított feltételek fennállása esetén köteles a szabálysértési eljárást lefolytatni. 22. Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe 32.