Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.
A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és a környező országok (6) részéről Határokon átívelő kihívások (pl. környezeti kockázatok, vállalkozói versenyképesség, energiabiztonság, klímaváltozás) Makro-regionális együttműködés: mechanizmus A 3 nem elve (Magyar elnökség: A 3 igen elve ) Végső cél: programok koordinált megvalósítása a térség gazdasági fellendítése, munkahelyteremtés, koordinált forrásfelhasználás 2
Földrajzi kiterjedés 3
A Duna Régió Stratégia cselekvési területei 2010. december 8.: Európai Bizottság: Közlemény és Akcióterv 11 cselekvési terület: akciók és projektek Vízminőség, integrált és fenntartható vízgazdálkodás (HU-SK) Környezeti kockázatok kezelése, árvíz, aszály (HU-RO) A fenntartható energia-ellátás a régióban (HU-CZ) Természeti értékek megőrzése (biodiverzitás) Koordinált közlekedés-fejlesztés valamennyi szektorban (AT/RO/SI/RS) Kultúra és turizmus ösztönzése Oktatás (AT-MD), kutatás-fejlesztés KKV-k együttműködése és szakképzés, határok átjárhatósága Biztonság erősítése (pl. szervezett bűnözés elleni fellépés) 4
A Duna Régió Stratégia központi szereplői Európai Bizottság Célok összehangolása a partnerországokkal, régiókkal Nemzeti kontakt pontok nemzeti koordináció tanácsadás és információszolgálat Prioritáskoordinátorok A cselekvési területek irányítói Közreműködés a számszerű célkitűzések meghatározásában ösztönzi és koordinálja a projektvezetőket és partnereket 5
A Duna Régió Stratégia szereplői Kamarák, Szakmai szövetségek, NGO-k, Önkormányzatok, Üzleti szféra, Akadémiai szféra Egyéb működő hálózatok Az Akcióterv cselekvési területei rögzítettek, a projektek viszont csak példák, azaz rugalmasan bővíthetőek. 6
A Duna Régió Stratégia finanszírozása Rendelkezésre álló források jobb kihasználása Régiók meglévő finanszírozási eszközeinek megtartása Strukturális források még nem lekötött összegei Transznacionális és határon átnyúló együttműködési programok Infrastruktúra-források: TEN-T és TEN-E, Kutatási keretprogram FP7 Előcsatlakozási és szomszédsági eszközök IPA + ENPI Nemzetközi pénzintézetek pl. Európai Beruházási Bank Új keretek a 2014-től induló pénzügyi tervezési időszakban 7
A Duna Régió Stratégia elfogadása 2011 január-április: A megállapodás előkészítése valamennyi EU tagállam bevonásával 2011. április 13.: A Stratégia jóváhagyása az Általános Ügyek Tanácsán (Luxemburg) 2011. június 24. A Stratégia jóváhagyása a magyar elnökséget lezáró Európai Tanács-ülésen (állam- és kormányfők) 2011. július: A Stratégia gyakorlati elindítása (informális intézményrendszer, munkacsoportok, magas szintű fórumok) 8
Észak-Dél Gáz-korridor Projektpéldák Megfelelő gáz-infrastruktúra platform létrehozása a régióban Szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése Az ellátás folyamatosságának és biztonságának biztosítása Fizikai rugalmasság biztosítása a régióban (vezetékes és tárolókapacitások formájában) 9
Projektpéldák Duna-menti Kamarák Szövetsége a Duna-régiós kereskedelmi és iparkamarák tevékenységének összehangolása a régióban működő vállalkozások érdekeinek és projektjeinek képviselete A gazdasági szereplők Duna Stratégiához kapcsolódó projektötleteinek összegyűjtse és azokat lobbi tevékenysége által képviseltesse. 10
Közlekedési folyosók: Projektpéldák Via Carpatia: makroregionális útkapcsolat Baltikum - Kelet-Balkán között (Kassa-Nagyvárad, különös tekintettel az épülő észak-erdélyi autópálya elérésére). A tengeri kikötők és több nemzetközi repülőtér bekapcsolása révén intermodális fejlesztés. CETC 65. folyosó - magyar elem: a Balti-Adria észak-déli közúti tranzitfolyosó fejlesztése a Nyugat-Dunántúli Régióban (86. út). Több egymáshoz kapcsolódó beruházás, egy észak-dél irányú közúti tengely a Rédics Körmend Szombathely Csorna Mosonmagyaróvár Rajka vonalon. Az V. számú páneurópai vasúti közlekedési folyosó fejlesztése (Lyon Velence Trieszt Ljubljana Budapest Ungvár Lemberg Kijev) 11
Köszönöm a figyelmet! gynadasi@kum.hu 12