TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV HELYZETELEMZÉS ETYEK 1

Tartalomjegyzék 1. Törvényi háttér... 3 2. Bevezetés... 4 3. A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célja... 5 4. Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés... 6 4.1. Demográfiai adatok... 6 4.2. Népességvándorlás... 7 4.3. Szociális helyzet a településen... 8 4.4. A közszolgáltatások elérhetősége... 10 4.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere... 11 4.6. Óvoda... 13 4.7. Általános iskola... 21 4.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, bejárók száma... 29 4.9. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben... 30 4.10. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma... 32 4.11. A település szakember-ellátottsága... 33 4.12. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az egyes intézményekben... 34 5. A helyzetelemzés összegzése:... 35 Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen?... 35 Záradék... 37 A dokumentum a Etyek község Polgármesteri Hivatala és az önkormányzat fenntartása alatt működő közoktatási intézmények által nyújtott adatok alapján készült. 2

1. Törvényi háttér A 2003. évi CV. tv. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az oktatási-nevelési folyamatokban az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjai: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, 3

g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Etyek Község Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Intézkedési Tervét a Települési Esélyegyenlőségi Program alapján, vállalva, hogy az elkészült és 4

elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel 1, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. 3. A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célja A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet). A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. Az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva a nevelés minőségében levő területi különbségek csökkentése. Az egészséges környezet és a hatékony neveléséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése. A minőségi neveléshez kirekesztés nélküli hozzáférés biztosítása. A tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézmények kialakítása, a méltányos nevelési környezet alapkövetelményeinek figyelembevételével. 1 Az 1993. évi LI. Törvény a közoktatásról 85. alapján 5

4. Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Az alábbiakban közölt helyzetelemzés az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból közzétett adatlapjai alapján készült. 4.1. Demográfiai adatok Lakónépesség száma 4198 Állandó népesség száma 4190 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 135 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 184 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 453 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 187 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) + 500 400 300 200 100 0 Lakónépesség 0-18 évesek 0-2 éves 3-5 éves 6-14 éves 15-18 éves E T Y E K község Fejér megye észak-keleti peremén, az Etyeki-dombság kezdetén, a Zsámbéki-medence szélén Budapesttől 26 km-re, 176 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Az évszázados szőlőkultúra eredményeként a falu néhány éve már a történelmi borvidék táborához tartozik. A több mint 800 hektáron termelnek szőlőt. 6

4.2. Népességvándorlás Az alábbi adatok azt mutatják, mennyire jellemzőek és milyen típusúak a bevándorlások a településen. A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik: 1=Egyáltalán nem jellemző, 5=Nagy mértékben jellemző Közeli településekről 2 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 1 Távolabbi városokból 1 Megyeszékhelyről 1 Budapestről 4 Külföldről 2 Az adatok azt bizonyítják, hogy a lakónépesség számának emelkedése függ a bevándorlási kedvtől. A településre érkezők elsősorban a közelebbi városból, többnyire Budapestről érkeznek és telepednek le. Ennek oka, hogy a településen a (köz) szolgáltatásokhoz való hozzáférés megfelelő, az ingatlanárak jelenleg kis mértékben emelkednek Közeli településekre 2 Közeli városba 2 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 2 Megyeszékhelyre 2 Budapestre 3 Külföldre 2 Az elvándorlás a településről kevéssé jellemző. A távolabbi településekre történő elvándorlás többnyire a fővárosba történik. 7

4.3. Szociális helyzet a településen Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 25 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi 147 Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak 3 halmozottan hátrányos helyzetükről ebből Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál - magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 144 összesen halmozottan Külterületen élők száma: hátrányos 85 helyzetűek 3-5 éves gyermekek száma 2 2 ebből ebbő l óvodába jár 0 0 általános iskolás tanulók száma 13 13 ebből Etnikailag szegregált összesen halmozottan (telepszerű) hátrányos lakókörnyezetben élők helyzetűek száma: 0 3-5 éves gyermekek száma 0 0 ebbő l óvodába jár 0 0 általános iskolás tanulók száma 0 0 Etnikailag szegregált lakókörnyezet nincs a településen. A külterület a Dávid major néven ismert zárt kerti szőlők. Az ott lévő présházakat megvásárolták, lakóházakká alakították, többnyire a fővárosból kiköltözők. Ezen a település részen élők a fővárosba járnak dolgozni. Közigazgatásilag Etyek községhez tartozik a 4 km-es távolságra levő területrész, azonban Herceghalom községhez csak 8

1 km távolságra van. Így alakult ki, hogy az ott élők gyermekeiket a herceghalmi iskolába járatják. Lakó- Állás- Ebből Munkavállal népes kereső > Járadé Segél RÁT+RSZ ó korú ség k 365 k y S népesség nap Fejér megye 42857 23448 442 7943 2819 3400 293403 2 5 Bicskei 31631 1266 188 505 206 164 21690 kirendeltség Etyek 4211 116 10 60 24 5 2803 Az álláskeresők legnagyobb csoportját a szakmunkások adják, közel kétötödét, ez több az előző év azonos időszakánál. A betanított munkás álláskeresők száma mérséklődött, ugyanígy a segédmunkások száma is. A szellemi foglalkozásúak aránya minimálisan, de nőtt, a növekedés mértéke a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzetteknél a legnagyobb 1% fölötti. Az életkor szerinti megoszlás közel azonos az egy évvel korábbi számadattal. Az álláskeresők háromötöde 25-49 év közötti, negyede 50 éves vagy annál idősebb, míg a 25 év alattiak aránya 14,7%. Az ágazatok közül elsősorban az ipar és a szolgáltatások területén érzékelhető javulás. Az iparból először jelentkezők száma több mint kétötödével kevesebb az előző év azonos időszakánál, az anyagi szolgáltatások területéről belépőké kétötödével, a nem anyagi szolgáltatások területéről belépőké több mint egyharmadával kevesebb. A megyében a folyamatosan bővülő vállalkozási infrastruktúra egyre szélesebb körben biztosít lehetőséget a foglalkoztatásra. A gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz, de a vendéglátás, és a különféle szolgáltatások szerepe is meghatározó lett. 9

4.4. A közszolgáltatások elérhetősége A településen a közoktatási szakszolgálat tevékenységei közül Bicskén ellátott a gyógypedagógiai tanácsadás, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, pedig Budapesten. Korai fejlesztés Biatorbágyon elérhető. Logopédiai ellátás van a településen. A táblázatok adataiból kitűnik az, hogy az alapszolgáltatások Etyek községben jól vannak megszervezve és azok elérhetőségének objektív akadályai nincsenek. Közszolgáltatások Helyben Más településen, éspedig... (km) KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Bicske 15 km Korai fejlesztés és gondozás Biatorbágy 10 km Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Bicske 15 km Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Budapest 25 km Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Bicske 15 km Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona Bicske 15 km A szolgáltatás ellátatlan 10

4.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere Kiszervezett A feladatellátás fenntartói háttere formában non Önkormányzat profit, civil, saját fenntartású egyházi intézménye vagy szervezet, vagy Intézmény- gazdasági gazdasági fenntartó- Többcélú Megyei Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás társasága társaság társulás Társulás önkormányzat Egyéb 11

Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona 12

4.6. Óvoda Az óvodai ellátás alapvetően 3 éves kortól kezdődik Az óvodai nevelés alapelve a gyermekközpontúság, játékba integrált nevelés, biztonságot nyújtó szeretetteljes, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtése. A cél, hogy a gyermekek már 3 éves koruktól bekerüljenek az óvodai nevelésbe. A gyermekek mindenekfelett álló érdeke, hogy minden segítséget megkapjanak képességük, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük sokoldalú fejlesztéséhez. A gyermek joga, hogy képességének, adottságának megfelelő nevelésben részesüljön, a családi helyzetéből, eltérő fejlődési üteméből adódó mindennemű hátrány megszüntetése, csökkentése, felszámolásának igénye feladatokat ró a családra és az intézményre egyaránt. Legfontosabb feladat, hogy a gyermekek sokrétű óvodai tevékenység során játékba integráltan sajátítsák el mindazokat a szabályokat, normákat, amelyek segítik őket a társaikhoz, a felnőttekhez való viszony kialakításában, személyiségük kibontakoztatásában, s amelyek életkori sajátosságaikhoz igazodnak. Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 180 Óvodába beíratott gyermekek száma 178 (182 (gyógypedagógiai neveléssel együtt) BTM) Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma 12 Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 0 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 6 13

Etyek községben 1898-ban alapították az óvodát. 1978-tól német nyelvi nevelés is van az intézményben. 2002. október 5-én adták át az új 150 férőhelyes 6 csoportos óvodát a hozzá tartozó 300 adagos konyhával és 100 férőhelyes ebédlővel. A Nefelejcs Német Nemzetiségi Óvoda jelenleg 6 csoporttal működik. Az intézményben a már évek óta bevált módszert alkalmazzák az új kiscsoportosok fogadásakor. Az anyás beszoktatás során a szülők személyes tapasztalatokat gyűjthetnek az intézményben alkalmazott nevelési módszerekről, miközben jelenlétükkel elősegítik gyermekeik számára az új környezet gyorsabb elfogadását. Nevelési Programban a gyermekek iránti elkötelezettség, a tartalmas programok szervezése, változatos tevékenységek kerültek megfogalmazásra, mindezek a rendszeres egyéni fejlesztés, egyéni bánásmód érvényesítése mellett. A gyermekcsoportok szervezett tevékenysége a gyermeket körülvevő világ megismerését szolgálja. Mindezek a következő tevékenységformákban nyilvánul meg: a környezet tevékeny megismerése vers, mese, dramatikus játék vizuális nevelés, rajz, mintázás, kézimunka ének, énekes játékok, zenehallgatás német nemzetiségi nyelv Óvodai csoport Gyermeklétszám a csoportban Összesen HHH SNI kiscsoport 30 0 0 kis-középső 30 0 0 nagy-középső 30 0 0 nagy-középső 30 0 0 nagy csoport 28 0 0 nagy csoport 30 0 0 14

A településen jelenleg 19 gyermek felvételét kellett elutasítani, helyhiány miatt. Nincs biztosítva minden az óvodáskorú gyermek elhelyezése, nincs szabad kapacitás. A családi szocializációs hatásokat nélkülöző gyermekek számára az óvodában kell megadni a személyiség érését segítő feltételeket, a szociális viselkedés fejlesztésével. Az intézményben 180 gyermek fogadását tudják megoldani. Jelenleg 178 gyermek jár az óvodába, nincs sajátos nevelési igényű gyermek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 0, Hátrányos helyzetű 18 fő, veszélyeztetett 0 fő, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 15, 50 %-os étkezési támogatásban 29 gyermek részesül, 100 %-os étkezési támogatást 16 fő kap. A 2010/2011-es nevelési évre beiratkozott gyermekek száma 75 fő volt. A felvett gyermekek száma 62 fő, az előjegyzésbe vett, azaz egy év várakozási időre felkértek száma 19 fő. Az intézmény jelenlegi kihasználtsága 120-130 %-os. A lakókörzetbe költöző családok, a folyamatosan növekvő gyermeklétszám szükségessé teszi a csoport szobák bővítését. Mindenképpen két új csoportszoba kialakítása a megoldás az emelkedő igények (létszám) megoldására. Az intézményben egy fő gyermekvédelmi felelős végzi a gyermekvédelmi feladatokat, aki napi kapcsolatban áll a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakembereivel. Nyitva tartás a napi nyitvatartási idő óramennyisége: 11,5 óra Ebben az évben is, az év eleji szülői értekezleten felmérték a nyitva tartással kapcsolatban a szülői igényeket. E szerint reggel 6 órától 17.30 óráig történő nyitva tartást igénylik a szülők. Az óvoda speciális szolgáltatásai: - logopédia - speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére - fejlesztő pedagógia - gyógy-testnevelés - rendszeres egészségügyi felügyelet - hallásvizsgálat - évente orvosi vizsgálat minden csoportban - tanköteles korú gyermekek alkalmassági vizsgálata - hittan 15

4.6.1.Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben eszköz/létesítmény darab gyermekek, HH gyermekek, HHH gyermekek, sajátos nevelési igényű tanulók száma tanulók száma tanulók száma gyermekek, tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 3 178 18 0 0 nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 szaktanterem 0 0 0 0 0 számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel: tornaterem 3 0 0 0 0 2 0 0 0 0 1 178 18 0 0 4.6.2. Infrastruktúra a feladat ellátási helyen logopédi építés számítás ai Feladat vagy szüksé - foglalkoz nyel számítógé vízöblít étkező ellátási hely legutób g- technika tornate -tató, vi p (min. P4 éses vagy (megnevezés bi tantere i rem egyéni labor szintű) WC ebédlő e felújítás m szaktant fejlesztő éve erem szoba Nefelejcs Német Nemzetiségi Napközi Otthonos Óvoda 2002 1 0 0 0 3 1 32 1 16

Az intézmény tárgyi feltételei nagyon jók, magas színvonalat biztosítanak az óvodáskorú gyermekek számára. A gyerekek mozgásigényét a szabadban tudják biztosítani, ahol új, szabványos, balesetmentes játékeszközökkel, játékokkal felszerelt játszóudvar nyújt lehetőséget sok mozgásra. 17

Módszertani terület Résztvevő főállású Óvodapedagógus Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 0 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 0 Kooperativ tanulás 0 Projektpedagógia 0 Drámapedagógia 0 Egyéb csak tiszta forrásból program alkalmazói végzettség Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Gyermekfantázia aerobic oktató Tanulási nehézségek felismerése és mérése az óvodában Énünk alapjai pszichotréning, óvodás gyermek képességeinek vizsgáló módszerei Gordon tréning Német gyermekjáték-, és táncoktató Egyéni képességfejlesztés 14 Az óvoda összes pedagógusa szakképzett: főiskolai diplomával rendelkezik Szakképzettségek: óvodapedagógus, német nemzetiségi óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus Egyéb szakvégzettségek: óvodai menedzser, általános szociális munkás, általános iskolai tanító és hittantanár, közoktatási vezető, pszichopedagógus. Szakvizsgázott pedagógusok száma: 4 fő Az óvodában dolgozó dajkák száma: 6 fő Az intézményben dolgozó pedagógusok száma 14 fő, ebből 13 fő óvodapedagógus, 1 fő fejlesztőpedagógus. A nevelőtestület munkáját az igényesség jellemzi. Önművelésre, önképzésre, az új befogadására készek, képzéseken való részvételük kimagasló. Valamennyien főiskolai végzettségük mellé, több, a munkájuk során remekül hasznosítható szakképzéseken is részt vesznek rendszeresen. Többüknek másoddiplomája, pedagógiai szakvizsgája segíti a minden napi munka szakmai hátterét. 18

Az óvodában dajkaként dolgozók mindannyian szakképzettek. Szervezetek, intézmények Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) Együttműködés jellege Alkalmi találkozók (jelölje -szel) Nincs kapcsolat (jelölje -szel) Cigány önkormányzat kisebbségi x Német önkormányzat Családsegítő kisebbségi x x Gyermekjóléti szolgálat x Védőnők x Civil szervezetek (felsorolás) Etyeki Németek Egyesülete; Etyeki Hosszúlépés Táncegyesület; Signum Egyesület (kórusok); Rosmarin hagyományos német népdalkör; Kis Rosmarin Táncegyüttes; etyeki Versmondók köre, Etyek Sportjáért Alapítvány; Etyeki Sportkör; Nagycsaládosok Etyeki Társasága; Kulturált Egészséges Etyekért Közalapítvány; Református Egyház; Római Katolikus Egyház; Erdei Varázsló Családi Napközi Az intézmény kapcsolatrendszere: Iskola sokrétű, rendszeres szakmai megbeszélések, nyílt napok szervezése, leendő elsősök felmérése Egészségügyi szolgálat védőnő, gyermekorvos az egészségügyi okok, problémák feltárása, megoldása Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekvédelmi felelős részt vesz az esetmegbeszéléseken, a gyermekek életkörülményeinek felderítésében, javításában Pedagógiai Szakszolgálat kapcsolatfelvétel az iskolába induló nagycsoportosok felkészültségének vizsgálata, továbbképzések, tanfolyamok Művészeti iskola szakmai tevékenység gyerekekkel történő megismertetése Civil szervezetek jó partneri kapcsolat az Etyeki Németek Egyesületével, támogatást kapnak a Német Kisebbségi Önkormányzattól A település közétkeztetése, a munkahelyi vendéglátás az óvoda épületében található. A konyha látja el a gyermekek étkeztetését, valamint a település 19

intézményeiben dolgozók étkeztetését. Az igényesen kialakított, kulturált környezet, a tágas ebédlő a községi rendezvényeknek is megfelelő teret biztosít. 20

4.7. Általános iskola Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 19 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 16 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 318 Általános iskolai magántanulók száma 0 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 7 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 0 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 2 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 40 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 32 A napközis tanulók száma az általános 132+ iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 21 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 0 21

4.7.1. Az iskola tanulói összetétele Tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Évfolyam foka tanulólétszám az évfolyamon Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH 1. 40 40 0 0 - - - - - 2. 52 52 0 0 - - - - - 3. 45 45 0 1 - - - - - 4. 47 47 1 0 - - - - - 5. 32 32 0 4 - - - - - 6. 34 34 0 1 - - - - - 7. 36 36 1 0 - - - - - 8. 32 32 0 0 - - - - - A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Az óvodai gyermeklétszám emelkedése az iskolai oktatásban is hamarosan érzékelhetővé válik. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tényleges számának megállapítása mind az itt lakók, és természetesen így az önkormányzat érdeke is. Jelenleg regisztrált 2 fő, ennél azonban jóval több gyermeket kellene regisztrálni. Azonban, tény, hogy az érintett szülők jelentős részével még nem sikerült megértetnie a település dolgozóinak, hogy gyermekük érdekében tegyenek nyilatkozatot. Ez igen fontos, minden további a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett intézkedés alapfeltétele. A sajátos nevelési igényű tanulók száma: 7 fő, a nevelési tanácsadó 34 fő foglalkoztatását végzi. Az elsősök száma meghaladja a ballagó nyolcadikosok számát, ami a gyereklétszám folyamatos növekedését mutatja. 22

4.7.2. Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenci a-mérés eredménye Iskola átlaga Ország os átlag Szövegértés 6. évfolyam 2006 2007 2008 2009 Iskola Ország átlaga os átlag Iskola HHH átlaga tanulók átlaga Ország Iskola HHH os átlag átlaga tanulók átlaga 491 539 498 8. évfolyam 502 505 499 455 10. évfolyam - Matematika 6. évfolyam 482 512 469 8. évfolyam 489 483 477 444 10. évfolyam - Az országos kompetencia-méréseken a település adatai az országos átlag feletti, illetve közeli. A felmérések során nem készült nyilvántartás a HHH tanulók számáról. Feladat: meg kell tenni a regisztrálást. 23

4.7.3. Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám Létszám / tervezett létszám 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Programok Összes HHH Összes HHH Összes HHH Összes HHH tanuló tanulók tanuló tanulók tanuló tanulók tanuló tanulók Alapfokú művészetoktatás 140 159 180 141 1 Kisebbségi program 285 292 311 317 2 Napközi 112 128 130 132 +21 tanulószoba 2 Szakkör 211 357 350 350 2 Iskolai nyári tábor 20 20 20 20 2 Erdei iskola - - - - - 4.7.4. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Létszám Létszám / tervezett létszám 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Programok Összes HHH Összes HHH Összes HHH Összes HHH tanuló tanulók tanuló tanulók tanuló tanulók tanuló tanulók Útravaló Program Arany János Program Tanoda Egyéb - - - - - - - 1 - - - - - - - - - Magas az érdeklődés a művészeti oktatás iránt. 141 tanuló vesz részt az alapfokú művészeti oktatásban. Kimagasló a szakkörökön, a Kisebbségi programokon a tanulók részvételi aránya. Minden évben sokan vesznek részt az iskolai nyári táborban. 24

Meg kell vizsgálni, hogy a nem regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket elérik e ezek a szolgáltatások. Meg kell oldani ennél nagyobb mértékben - a gyermekek tanulásának támogatását, támogató programokban, ösztöndíjakban való részvételét. További vizsgálatokat igényel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetének vizsgálata ebből a szempontból is. A sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek aránya mintegy 2 % körüli, mely igen kedvező. 4.7.5. Lemorzsolódás aránya az intézményben Az előző tanévben 250 Évfolyamismétlők Magántanulók aránya óránál többet hiányzó aránya (%) (%) tanulók aránya (%) összlétszá mon belül HHHtanulók körében összlétszá mon belül HHHtanulók körében összlétszá mon belül HHHtanulók körében 2003/2004 - - 2004/2005 1,11 - - 2005/2006 2,17 0,36 - - 2006/2007 0,7 - - 2007/2008 0,34 0,7-2008/2009 - - 2009/2010 (tervezett) - - - országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% 25

Az adatokból jól látszik, hogy több évre visszamenően nincs évfolyamismétlés az iskolában, ez igen kedvező, hiszen a HH-s gyermekek száma: 56 fő, az összlétszám 17 %-a. 4.7.6. Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (%) Szakközépiskola Szakiskolai Speciális Nem tanult tovább (érettségit adó képzés (%) szakiskola (%) (%) képzés) (%) összlét számo n belül HHHtanulók körébe összléts zámon belül HHHtanulók körében összléts zámon belül HHHtanulók körében összlétsz ámon belül HHHtanulók körében összlétsz ámon belül HHHtanulók körében n 2003/2004 - - - - - 2004/2005 - - - - - - 2005/2006 38,6-36,4 25-2006/2007 (tervezett) 42 30,5 27,5-2007/2008 (tervezett) - - - 2008/2009 (tervezett) - - - 2009/2010 (tervezett) 43-43 - 13 - - 1 - országos átlag 2005/2006 36,6% 43,1% 19,0% 1,3% A tanulók nagyobb százaléka (44%) a gimnáziumi képzést választja. Látható, hogy a korábbi években ez az arány közel ilyen magas volt. A HHH-tanulók előrehaladása a középfokú oktatásban jónak mondható, valamennyi intézménybe (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) felvett tanuló jelenleg is abba az intézménybe jár, ahová felvették. Nincs kimaradt, évfolyam vesztes gyerek. A nyolcadik évfolyamot végzettek valamennyien továbbtanulnak. 26

4.7.7. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó sajátos eszköz/létesítmény darab Tanulók száma HHH tanulók száma nevelési igényű tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 1 69-7 nyelvi labor 1 318 2 7 szükségtanterem 4 92 1 1 számítástechnikai szaktanterem 1 134 1 6 számítógép (min. P4 szintű) 52 318 2 7 ebből internet hozzáféréssel 52 318 2 7 tornaszoba 1 318 2 7 A Kossuth u. 5. szám alatt található épületben négy szükségterem van kialakítva a tanulók számára. Az iskola épülete sok helyen rossz állapotban van (az alagsor vizesedik, a padlózata nem mindenhol megfelelő, a nyílászárók rosszul záródnak). A tornaterem méreteit illetően inkább tornaszoba. Hiányosak a tároláshoz szükséges szekrények. Csak ez az egy helység van a 318 tanuló számára az alapvető mozgássorok elsajátítására. A tanulók nagyfokú mozgásigényét csak részben tudja biztosítani. A pedagógusok kreativitásának köszönhetően a tanulók sportoláshoz, mozgáshoz való kedve továbbra is töretlenül jó. Ezt a tornaszobát veszik igénybe a településen élők is. Elsőbbséget élveznek az Etyek Sportegyesület szakosztályai, az intézmény dolgozói, valamint az itt tanulók szülei, akik szabadidejük egy részét itt töltik. Az iskola területén található egy füves terület, amit lehetne sportpályaként használni, de elhanyagolt, kiépítetlen, így ebben a funkcióban jelenleg nem használható.. 27

4.7.8. Infrastruktúra az egyes feladat ellátási helyeken (darabszám) logopédi Építés számítás ai Feladat vagy szüksé - foglalkoz nyel számítógé vízöblít étkező ellátási hely legutób g- technika tornate -tató, vi p (min. P4 éses vagy (megnevezés bi tantere i rem egyéni labor szintű) WC ebédlő e) felújítás m szaktant fejlesztő éve erem szoba Magyar u. 2. 2005 1 1-1 52 1 20 - Kossuth L. 5. 2007 - - 4 - - - 2 - Kossuth L. 1. 2009 - - - - 5-3 - A korábbi Magyar u. 1. szám alatti telephely megszűnt. Az iskola épülete három részből áll: a régi iskolából, a toldalékból és az úgynevezett volt pártházból. A régi épületben hét tanterem van, a toldalékban hat, a volt pártházban négy helyiség tanteremként szolgál. A tantermek az osztálylétszámoknak megfelelnek, tágasak, de nem biztosítanak megfelelő körülményeket az oktatás-neveléshez. A volt pártházbeli termek az épület salétromossága miatt rendkívül egészségtelenek. Az iskolában fizika, kémia, biológia tantárgyakból kabinetrendszerű oktatás folyik. A szaktantermek felszereltsége nem felel meg az igényeknek. A kémia szaktanteremből a kötelező eszközjegyzék alapján hiányzik a vegyifülke. Ezt a 2010. évi munkatervébe betervezte a fenntartó. Speciális teremként használatosak az informatika, nyelvi labor és a technika tantárgyak oktatására berendezett tantermek, valamint a tornaterem. 28

4.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, bejárók száma A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodájában és általános iskolájában ebből ebből ebből Halmozottan Összesen hátrányos : helyzetű: 494 2 Óvodába jár 178 0 más településről bejáró tömegközlekedéssel ebből ebből iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) 183 1 más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) 133 1 más településről bejáró 2 tömegközlekedéssel ebből ebből iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) 2 29

4.9. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint OM azonosító Intézmény neve Gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összese n HHH Nefelejcs Német Nemzetiségi Napközi 029980 Otthonos Óvoda 178 0 2 Magyar kút ÁMK Német Nemzetiségi 200438 Általános Iskola 318 2 7 318 2 7 Magyar kút ÁMK Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási 200438 Intézmény 141 0 1 30

A településen 494 gyermek részesül oktatási alapellátásban, melyből 2 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű és 9 sajátos nevelési igényű. Ezekből az adatokból is jól látható, hogy a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma igen alacsony. Az általános iskolában, a pedagógiai programban megfogalmazott elvek: gyermekközpontúság - figyelembe veszik a fejlődés lélektani törvényszerűségeket, különösen a hátránykompenzációt az egyéni differenciált képességfejlesztő foglalkozások szervezésében. személyiségfejlesztés - a gyermekek változatos lehetőségekben találjanak módot arra, hogy szabadon választott tevékenységek által egyéni képességeikben, önismeretükben fejlődhessenek. teljesítmény mindennemű teljesítményt reálisan értékelnek, ismernek el, figyelembe veszik, hogy a tanulók a tanulási tempójuk és a tényleges teljesítményük szerint nagy különbségeket mutatnak individualizáció, igazságos egyenlőtlenség az ember individualitásának, teljesítményének, érdemeinek a méltányolása nem igazságtalan. Növelik az önként választható, gyakorlatközpontú tevékenységek arányát. 31

4.10. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma Halmozottan Összesen: hátrányos helyzetű: Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma 494 2 Óvodába jár 178 0 helyben 178 más településre eljáró ebből ebből települések nevei: Alsó tagozatos (1-4.) 183 1 helyben ebből ebből ebből más településre eljáró települések nevei: Felső tagozatos (5-8.) 133 1 helyben 133 1 más településre eljáró - ebből ebből települések nevei: A településről nincs elvándorlás óvodában. 32

4.11. A település szakember-ellátottsága Feladatok Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szakellátás Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Nem Teljesí teljesít ti i x x x x x x Hiányok megnevezése Szakember ellátottság a településen megfelelő. 33

4.12. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az egyes intézményekben Tanulók létszáma Tervezett tanulói létszám OM azonosít ó 029980 200438 200438 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Intézmény neve képességkibontakoztkibontakoztkibontakoztkibontakozta képesség- képesség- képesség- integráci integráci integráci integráci ós ós ós ós tó tó tó tó Nefelejcs Német Nemzetiségi Napközi Otthonos Óvoda - - - - - - - Magyar kút ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskola - - - - - - - - Magyar kút ÁMK Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - - - - - - - - A településen nem igényeltek integrációs, képesség-kibontakoztató normatívát. 34

5. A helyzetelemzés összegzése: Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? 1. A településen regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számaránya jóval kevesebb, mint azt a hátrányos helyzetű gyerekek száma előrevetítené. A HHH-gyermekek - lehetőség szerinti minél pontosabb számának meghatározása - igen fontos. Minden további a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett intézkedés alapfeltétele. 2. A településen biztosítottak és elérhetőek helyben az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. 3. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátás feltételei biztosítottak. Mindkét intézményben a feladatellátáshoz (a növekvő gyermeklétszám miatt) szükséges helyiségek hiányoznak. 4. Jelenleg, az életkorukat tekintve nem minden gyermek jár óvodába. 42 gyermeket hely hiány miatt nem tudnak felvenni. 5. A településen alacsony a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az iskolában. Továbbra is fontosak a rendszeres felülvizsgálatok, az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek a szakértői bizottság véleményének figyelembevétele mellett- az SNI csoport felülvizsgálatát az esélyegyenlőségi program rövid- és hosszú távú cselekvési ütemezésében prioritásként kell kezelni. 6. Az intézményeken belül, a rendelkezésre álló adatok alapján, nem folytatnak szegregáló gyakorlatot. 7. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest minimális százalékban fordul elő évfolyamismétlés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. 8. A tanórán kívüli tevékenység igénybe vétele- szakkör és napközis foglalkozások- nagyon népszerűek a tanulók körében. A hatékony tanulásszervezés, az időbeosztás 35

megtervezése és a szabadidő megszervezésének képessége már az általános iskolás korban kialakítható. 9. A pedagógusok módszertani továbbképzése kimagasló. Többféle, a mindennapi szakmai munkát segítő képzéseken vettek, vesznek részt. A lehetőségekhez mérten ezt követően is vállalni kell a képzéseket. 10. Az intézmény továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. Az országos átlagtól kismértékben eltérnek, a gimnáziumban (42%), a szakközépiskolában (30,5%) és a szakiskolában (27,5%) a továbbtanulók aránya. Összehasonlítva az országos átlaggal: magasabb a gimnáziumban tanulók aránya, közel 10 %-kal alacsonyabb a szakközépiskolában, míg több mint 10 %-kal nagyobb a szakiskolába jelentkezők aránya. Az okokat elemezni kell. 11. Az oktatás feltételei az intézményekben adottak. 12. Az országos kompetencia-méréseken a település adatai az országos átlagnak megfelelőek. Mivel nincsenek kellően regisztrálva a HHH-s tanulók száma, így a rájuk vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. 13. A település önkormányzata anyagi lehetőségei függvényében tesz azért, hogy a településen az intézmények jó színvonalon működhessenek. 36

Záradék A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv Helyzetelemzését Etyek Község Önkormányzata... megvitatta és elfogadta. 2 2 A Képviselő-testületi döntés határozata a dokumentum melléklete 37