Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2012. évi motivációs kutatás eredményei 201. március
Tartalom Vezetői összefoglaló... Módszertan... Jelenlegi hallgatók társadalmi-demográfiai háttere... 11 Hallgatói státusz... 14 Országos felmérés kérdései... 22 Egyéb korábbi, illetve további tanulmányok... 22 Kapcsolódás a munka világához... 29 Intézményi kérdések... Személyes kötődés... Felvételi... 4 Szakmai gyakorlat... Tanulmányi tájékozódás... 40 Elégedettség oktatás... 4 Elégedettség tanulmányszervezés... 44 Elégedettség iskolai szolgáltatások... 45 Elégedettség épületek... 46 Elégedettség tanulást segítő eszközök... 49 Iskolaválasztási döntés... 51 2
Vezetői összefoglaló Módszertan Az adatfelvétel 2011/2012-es tanév tavaszi szemeszterében készült. A megkérdezendők körét az adatfelvétel idején az intézménybe beiratkozott hallgatók alkották. A felmérés eredményeképpen összességében 941 hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az adatfelvétel önkitöltős kérdőíves módszerrel történt. Az adatfelvétel mintavételi kerethez képest mért torzulásait peremsúlyozással korrigáltuk, tagozat, képzési hely, illetve szak dimenziók mentén. Jelenlegi hallgatók társadalmi-demográfiai háttere A jelenlegi hallgatók 5 százaléka férfi, közel kétharmada nő. Az életkori átlag 2 év. A 19-20 évesek 2, a 21-22 évesek 42, a 2-25 évesek a minta 22 százalékát adják. A végzett hallgatók 4 százaléka származik a közép-magyarországi régióból, a fővárosi származásúak a minta 26 százalékát adják. A hallgatók mintegy négytizede hagyományos, négyosztályos gimnáziumban érettségizett, további 2 százaléknyian hagyományos, 6 vagy osztályos gimnáziumban, kéttannyelvű gimnáziumban végzett. Szakközépiskolában végzett a megkérdezettek körülbelül egyharmada. Hallgatói státusz A megkérdezett hallgatók döntő része 9 százaléka BA/BSc képzésen vesz részt jelenleg. Hagyományos főiskolai képzésben csupán a megkérdezettek százaléka tanul. A jelenlegi hallgatók 6 százaléka tanul államilag finanszírozott képzési formában, a fennmaradó 2 százaléknyi hallgató költségtérítéses képzésben részesül. A kutatásban résztvevők négytizede 2011-ben, vagy 2012-ben kezdte meg tanulmányait a főiskolán. Körülbelül a válaszadók egynegyedét (24%) teszik ki azok, akik egy évvel korábban, 20-ben iratkoztak be jelenlegi szakukra. 2009-ben 21, 200-ban 9, 200-ben, 200 előtt pedig a megkérdezettek százaléka kezdte el a BGF-et.
A kutatásban részt vett hallgatók 5 százaléka közepes tanuló. Ennél gyengébb eredménnyel 14 százaléknyian végzik szakjukat. Minden negyedik hallgatónak van jó eredménye, és csupán százalékuk jeles vagy kitűnő tanuló. Egy korábbi, illetve további tanulmányok A megkérdezettek százaléka tanul jelenleg más szakon is. Azok, akik végeznek még valamilyen szakot zömében (69%) valamilyen gazdaságtudományi tárgyakat hallgatnak. A gazdasági stúdiumot folytatók közül a bölcsészeti, pszichológiai és kommunikáció szakok jellemzők még. Az esetek döntő részében BA képzésben vesznek részt a hallgatók. A megkérdezettek tizede rendelkezik már valamilyen felsőfokú végzettséggel. 59 százalékban valamilyen gazdaságtudományi képzésben részesültek. A képzési formák közül a hagyományos főiskolai, a BA, valamint a felsőfokú szakképzés keretei voltak túlnyomórészt jellemzők. A BGF hallgatói közül a legtöbben és a legmagasabb szinten az angolt beszélik. Mindössze a megkérdezettek százaléka beszéli e nyelvet legalább közepes szinten. Felsőfokú tanulmányaik alatt a hallgatók százaléka tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön. A külföldi tanulmányi tapasztalattal rendelkezők 51 százaléka legalább egy szemeszternyi tanulmányi időt egy alkalommal töltött kint. Ennél több alkalommal legalább fél évet 5 százaléknyian tanultak külföldön. Döntően két forrásból finanszírozták e diákok tanulmányaikat: vagy Tempus, illetve Erasmus ösztöndíjjal kerültek ki, vagy maguk fizették a tanulás és az ott tartózkodás költségeit. Kapcsolódás a munka világához A jelenlegi BGF-es hallgatók 9 százaléka dolgozik tanulmányai alatt. A munkát vállalók többsége (44%) állandó jellegű, határozatlan időtartamú szerződéssel dolgozik. A nappali tagozatosok valamivel több, mint fele diákmunkát, illetve gyakornoki munkát végez, míg a levelező és távoktatásos hallgatók 92-90 százalékban rendes, teljes állású munkakörben helyezkedtek el. A megkérdezett munkát vállalt hallgatók 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája kizárólag tanult szakterületének felel meg. További 50 százaléknyian tartják úgy, hogy munkájuk saját és az ahhoz kapcsolódó szakterületeknek egyaránt megfelel. 4
A jelenlegi hallgatók közül 11 százaléknyian vállaltak már munkát hosszabb-rövidebb ideig külföldön. Személyes kötődés A BGF jelenlegi hallgatóinak 14 százaléka nagyon, 46 százaléka pedig jól érzi magát a főiskolán. Tízből valamivel több, mint három hallgató érzi magát közepesen, jól vagy rosszul pedig mintegy százaléknyian. A megkérdezettek zöme - 4 százaléka - közepesen, 14 százaléka pedig kismértékben kötődik a Budapesti Gazdasági Főiskolához. A válaszadók 4 százaléka nagy- vagy teljes mértékben, 9 százalékuk pedig egyáltalán kötődik az intézményhez. Felvételi A jelenlegi hallgatók döntő többsége, 65 százaléka első helyen jelentkezett felvételikor a BGF-re. További 20 százaléknyian a második, százaléknyian pedig a harmadik helyen jelölték be a főiskolát. A pótfelvételi eljárás a válaszadók mindössze 2 százalékát érintette. A jelenlegi hallgatók emlékezete szerint inkább könnyebb volt bejutni a főiskolára, mint nehéz. 12 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy a felvételi nagyon könnyű volt, 22 százaléknyian úgy, hogy könnyű volt. Tízből majd négy hallgató közepesnek értékelte a bejutás nehézségét. A fennmaradó 29 százalék számára pedig inkább nehéznek bizonyult a bejutás a főiskolára. Szakmai gyakorlat A jelenlegi hallgatók 0 százaléka talált már magának igényeinek megfelelő kötelező szakmai gyakorlati helyet. A válaszadók körülbelül fele (49%) nyilatkozott úgy, hogy valószínű találni fog magának az igényeit is kielégítő gyakorlati helyet. Ennél bizakodóbb a megkérdezettek 12, kevésbé bizakodóbb a válaszadók 9 százaléka. A jelenlegi hallgatóknak csak elenyésző mindössze százalék hányada fejezte ki elégedetlenségét a szakmai gyakorlattal kapcsolatban. A leginkább a szakmai gyakorlat hosszával voltak ek a megkérdezettek. Ettől sokkal maradt el a gyakorlat rendszerének, a szakmai fejlődés lehetőségének, az érdeklődési körnek megfelelő gyakorlati hely megtalálási lehetőségének megítélése sem. A legkevésbé nek a szakmai gyakorlati helyek számával, a külföldi 5
gyakorlati lehetőségekkel, valamint a lehetőségek területi eloszlásával voltak a hallgatók. Tanulmányi tájékoztatás A jelenlegi hallgatók valamivel több, mint kétharmada elsősorban online módon tájékozódik tanulmányaival kapcsolatban. Telefonos tájékoztatást a megkérdezettek csupán 4 százaléka veszi igénybe, míg személyesen 2 százaléknyian járnak utána tanulmányi ügyeiknek. A hallgatók többsége bár feltétlenül használja ki személyes, online és telefonos tájékoztatási lehetőséget egyaránt kívánatosnak tart. Minden körülbelül negyedik megkérdezett a személyes ügyintézésre helyezi a hangsúlyt, és ugyanilyen arányban találjuk azokat is, akiknek elegendő az online, illetve telefonos tájékoztatás. Elégedettség oktatás A főiskola alapvetően kedvező megítélését tükrözi, hogy mindegyik, az oktatás színvonalával kapcsolatos szempont szerint az intézménnyel kapcsolatos ség volt jellemző. A hallgatók legkevésbé a munkaerőpiac oktatásba való bevonásával, illetve a hallgatók és a tanárok viszonyával voltak ek. Elégedettség tanulmányszervezés Bár az oktatás színvonalának megítéléséhez képest kisebb mértékben, de a különböző tanulmányszervezéssel kapcsolatos főiskolai szolgáltatásokkal, intézményekkel alapvetően szintén ek a hallgatók. A közepesnél valamivel gyengébb osztályzatot az ETR/Neptun, a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal, illetve az intézetek/tanszékek adminisztrációja, tájékoztatása kapta. Elégedettség iskolai szolgáltatások A jelenlegi hallgatók leginkább az épületek küllemével, illetve az iskola által biztosított informatikai szolgáltatásokkal ek. A válaszadók a legnagyobb elégedetlenséget a sportolási-, kulturális- és szabadidős lehetőségekkel kapcsolatban mutatták. 6
Elégedettség épületek Minden karon, illetve intézetben a tisztasággal voltak a leginkább ek a válaszadók és a legtöbb helyen a WIFI színvonalával a legkevésbé. Elégedettség tanulást segítő eszközök A jelenlegi hallgatók minden említett eszközzel, lehetőséggel ek voltak. A legkedvezőbb válaszokat a Coospace, a könyvtár ellátottsága és színvonala, a számítógép ellátottság, illetve a tantermek felszereltsége, a legtöbb kritikát pedig az infokommunikációs eszközök alkalmazása a tanár-hallgató kapcsolattartásban, számonkérésben, valamint a jegyzet ellátottság kapta. Iskolaválasztási döntés A jelenlegi hallgatók 6 százaléka választaná jelenlegi szakját a BGF-en, amennyiben most jelentkezne főiskolára, egyetemre. A BGF-nél maradna, de más szakot választana százalékuk, míg más intézményben a jelenlegi szakot 12 százaléknyi hallgató tanulna. Mintegy százaléknyian vannak azok, akik korábbi döntésüket intézményi és szak szinten egyaránt mára teljesen megbánták. A jelenlegi hallgatók százaléka szeretné biztosan a BGF-en elvégezni a mesterszakos képzést, további 29 százaléknyian ezt csak valószínűsítik. Összesen 2 százaléknyian vannak azok a hallgatók, akik valószínűleg, vagy biztosan a BGFet célozzák meg képzőhelynek. A BGF-es mesterszakkal kapcsolatos legfőbb kifogás az volt, hogy a jelenlegi hallgatók találnak maguk számára megfelelő képzést. Erre hivatkozott a válaszadók 2 százaléka. Külföldön a válaszadók 1 százaléka szeretné elvégezni a mesterszakos képzést. 12 százaléknyian az oktatás alacsony színvonalát említették legfőbb okként. További százalék pedig más egyetemen szeretné megszerezni ezt a végzettséget új kihívásra, vagy magasabb presztízsű egyetemre hivatkozva. A jelenlegi hallgatók 20 százaléka szerint nagyon jó, további 5 százaléka szerint jó intézmény a BGF. Közepesnek közel minden ötödik, ennél gyengébbnek csak mintegy 5 százaléknyi válaszadó értékelte a főiskolát.
Módszertan Háttér A jelenlegi hallgatók körében történt felmérés a Diplomás Pályakövetési Rendszer vizsgálatok részét képező kutatás. Az eredmények alapján az intézmény visszacsatolást kap oktatási tevékenységének megítéléséről. A kutatás eredménye megmutatja, hogy a hallgatók milyen problémákkal szembesülnek az iskola elvégzése során, milyen területeket kell fejleszteni, erősíteni. A válaszok segíteni tudják az intézmény oktatásfejlesztési tevékenységének hatékonyságát, illetve azok irányát. Ez a kutatási jelentés egyrészt az országos központi kérdőív kérdéseire, másrészt az intézmény saját kérdéseire kapott válaszok elemzését tartalmazza. Mintavétel A vizsgálat minden év tavaszán online lekérdezéssel készül. A lekérdezendők körébe minden aktív hallgató bekerül, aki az adott évben beiratkozott a főiskolára. A vizsgálat lebonyolítását a Modulo rendszer segíti. A felmérés eredményeképpen végül 941 hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az elemzésben ahol csak módunk nyílt, a hallgatók véleményét kar, intézmény, illetve szak szerinti bontásban közöltük. Abban az esetben, ha egyik szempont szerint sem volt értékelhető különbség az egyes hallgatói csoportok között, a közölt grafikonokon, táblázatokon tüntettük fel ezeket a bontásokat. Minden egyéb esetben csak a statisztikailag szignifikáns kereszttáblákat közöltük. Minden szak hallgatóját megcéloztuk a lekérdezésnél, azonban az üzleti szakoktatói, illetve gazdaságinformatika szakos hallgatóktól kaptunk vissza értékelhető eredményt. A gazdaságinformatikus szak esetében ez is meglepő, mivel egy újonnan indított szakról beszélünk. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel a 2011/2012-es tanév tavaszi szemeszterében készült.
Súlyozás Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. A súlyozás során négy szempontot vettünk figyelembe: a hallgató ét, milyen tagozatra, melyik karra, végül pedig melyik szakra jár a hallgató. A súlyozás részleteit az alábbi táblázatokban mutatjuk be. A súlyozás alapja döntően a 2011. októberi állapotokat tükrözik. 1. táblázat - A súlyozás alapját képező változók eloszlása a mintában a súlyozás előtti és utáni állapotban N és % tagozat képzési helyek szak sokasági adatok súlyozatlan súlyozott súlyváltozó N % N % % N % % - férfi 4501 5,5 25 2,4 2,5 5,4 5,5 1,29 nő 192 64,5 61 2,4 2,5 606 64,4 64,5 0,9 válaszhiány - - 2 0,2-2 0,2 - nappali 94,6 0 5,9 6,0 29,5,6 0,90 levelező 2 6,5 4 4,6 4,6 61 6,5 6,5 1,42 távoktatás 201 15,9 9 9,5 9,5 149 15,9 15,9 1,6 válaszhiány - - 1 0,1-1 0,1 - BGF-KKK 551 2,0 194 20,6 22,5 241 25,6 2,0 1,24 BGF-KVIK 6 29,6 151 16,0 1,5 256 2,2 29,6 1,69 BGF-PSZK-BP 465 6, 4 46,4 50, 16,6 6, 0,2 BGF-PSZK-SA 2 1,9 0,2,5 16 1, 1,9 0,54 BGF-GKZ 4, 50 5, 5,,5, 0,66 válaszhiány - - 9,4-9,4 - emberi erőforrások 9,0 1,, 24 2,6,0 0, gazdálkodás és menedzsment 19 15,0 162 1,2 20,1 121 12, 15,0 0,4 kereskedelem és marketing 2195 1, 92 9, 11,4 19 14, 1, 1,52 kommunikáció és médiatudomány 44,5 11 1,2 1,4 2,0,5 2,56 zetközi gazdálkodás 2115 16, 122 1,0 15,1 14 14, 16, 1, pénzügy és számvitel 2 24,4 2 29,4 4,4 19 20,9 24,4 0,1 turizmusvendéglátás 2561 20,2 111 11, 1, 16 1, 20,2 1,4 válaszhiány - - 15 14, - 15 14, - összesen 1269 0,0 941 0,0 0,0 941 0,0 0,0 9
Viszonylag magas válaszhiányt tapasztaltunk a képzési helyek (,4%), illetve a szakok esetében (14,%). A kérdőívet a valós számarányukhoz képest kisebb számban küldték vissza a BGF férfi hallgatói. Tagozatokat vizsgálva ugyanezt tapasztaltuk a táv-, és levelező tagozaton lévő hallgatók esetében is. Képzési helyek esetében a BGF-KKK, illetve a BGF-KVIK hallgatói mutatták a legkisebb hajlandóságot a kérdőívek kitöltésére, illetve visszaküldésére a valós részarányukhoz képest. A kereskedelem és marketing, a kommunikáció és médiatudomány, a zetközi gazdálkodás, illetve a turizmus-vendéglátás szakon tanulók sokasági eloszlásához képest kisebb arányban vettek részt a kutatásban.
Jelenlegi hallgatók társadalmi-demográfiai háttere A jelenlegi hallgatók 5 százaléka férfi, közel kétharmada pedig nő. A mintába került legfiatalabb hallgató 19, míg a legidősebb 62 éves volt. Az átlagéletkor 2 év volt a vizsgálat időszakában. A 19-20 évesek 2, a 21-22 évesek 42, a 2-25 évesek a minta 22 százalékát adják. A 26-29 évesek, az ennél idősebbek 6 százaléknyian vannak a hallgatók között. 2. táblázat - Jelenlegi hallgatók és életkori csoportok szerint, összes megkérdezett, N és % N % % férfi 5 5 nő 606 64 65 válaszhiány 2 0 - korcsoport 19-20 évesek 21 2 2 21-22 évesek 4 41 42 2-25 évesek 206 22 22 26-29 évesek 60 6 legalább 0 évesek 59 6 6 válaszhiány 19 2 - összesen 941 0 0 11
. táblázat - Jelenlegi hallgatók jelenlegi lakhelye régió és megye szerint, összes megkérdezett, N és % régió megye N % % Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén 6 4 4 Heves 2 Nógrád 4 5 5 régió összesen 6 11 12 Észak-Alföld Hajdú-Bihar 19 2 2 Jász-Nagykun-Szolnok 25 Szabolcs-Szatmár-Bereg 40 4 5 régió összesen 4 9 9 Dél-Alföld Bács-Kiskun 9 4 4 Békés 2 2 Csongrád 1 1 régió összesen 69 Közép-Magyarország Budapest 20 24 26 Pest 15 16 1 régió összesen 41 4 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom 2 Fejér 4 4 4 Veszprém 21 2 2 régió összesen 2 9 9 Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron 29 Vas 24 Zala 54 6 6 régió összesen 11 12 Dél-Dunántúl Baranya 1 1 Somogy 20 2 2 Tolna 14 1 2 régió összesen 44 5 5 külföld 11 1 1 válaszhiány 55 6 - A BGF hallgatóinak 4 százaléka származik a közép-magyarországi régióból. Észak- Magyarországról és Nyugat-Dunántúlról 12-12, illetve Észak-Alföldről és Közép-Dunántúlról 9-9százaléknyian választoltak. A fővárosi származásúak a minta 26 százalékát adják. A külföldi lakhelyű megkérdezettek a minta 1 százalékát teszik ki. 12
4. táblázat - szülők iskolai végzettsége, N és % édesapa édesanya N % N % legfeljebb általános 20 2 41 4 szakmunkásképző 219 2 91 szakközépiskola, technikum 256 2 244 26 gimnázium 60 6 125 1 főiskola 149 16 269 29 egyetem 19 21 160 1 tudja, ismerte, élt 1 1 válaszhiány 1 4 0 A megkérdezettek százalékának édesapja, 46 százalékának édesanyja rendelkezett a hallgató gyermekkorában főiskolai, egyetemi végzettséggel. A hallgatók között nagy többségben vannak azok (6%), akiknek szülei, nagyszülei között nincs olyan, aki hasonló szakterületen szerzett volna korábban végzettséget, vagy hasonló területen dolgozna, mint a megkérdezett hallgató. Nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek közel fele (4%) családja anyagi helyzetét átlagosnak ítélte meg. Emellett igaz az is, hogy további százalékuk inkább a jobb módúak közé sorolta magát. 1. ábra - milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N= érdemben válaszolók 42 2 1 életkor 19-20 évesek 50 29 22 hagyományos gimnázium 21-22 évesek 2-25 évesek 26-29 évesek 41 6 1 25 26 9 4 hagyományos gimnázium szakközépiskola legalább 0 évesek 41 5 5 0% 20% 40% 60% 0% 0% A hallgatók mintegy négytizede hagyományos gimnáziumban, további 2 százalék hagyományos gimnáziumban szerezte meg az érettségit. Szakközépiskolai végzettség a megkérdezettek közel egyharmadára jellemző. Megfigyelhető továbbá az is, hogy minél idősebb válaszolót vizsgálunk, annál valószínűbb, hogy szakközépiskolát végzett. A hagyományos gimnáziumból érkezők aránya az egyes életkori csoportokban viszonylag stabilnak mondható. 1
Hallgatói státusz A BGF hallgatói szinte kivétel nélkül valamilyen gazdaságtudományi stúdiumot hallgatnak jelenleg (96%). 2. ábra - Milyen képzési formában tanul? szak, munkarend, finanszírozási forma és a tanulmányok kezdete szerint, érdemben válaszolók, N=941, % érdemben válaszolók szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány zetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus vendéglátás munkarend nappali levelező távoktatás finanszírozási forma államilag támogatott költségtérítéses tanulmányok kezdete 2011/2012 20 2009 200 200 200 előtt 9 90 9 0 91 99 9 9 9 9 90 99 92 95 99 9 99 0 22 2 9 1 2 2 2 1 0% 20% 40% 60% 0% 0% 5 1 2 1 BA/BSc hagyományos főiskolai képzés A megkérdezett hallgatók döntő része 9 százaléka BA/BSc képzésen vesz részt. A fennmaradó százalék pedig hagyományos főiskolai képzésben tanul. A képzési forma esetében képzés helye szerinti bontásban mutatkozott nagymértékű eltérés. Szakok tekintetében jól szembetűnik, hogy a hagyományos képzésben tanuló hallgatók aránya az emberi erőforrások, illetve a kommunikáció és médiatudomány szakon jelentősebb. Jellemző, hogy a hagyományos képzés leginkább azokra a hallgatókra jellemző, akik 200 előtt kezdték meg tanulmányaikat. A munkarendet illetően inkább távoktatáson, valamint levelező képzésben részt vevők esetében jellemző nagyobb mértékben, hogy hagyományos képzésben tanulnak. 14
. ábra - Milyen munkarendben tanul? karok, intézetek, szakok, képzési és finanszírozási forma, illetve a tanulmányok kezdete szerint, érdemben válaszolók, N=940, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány zetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus vendéglátás finanszírozási forma államilag támogatott költségtérítéses tanulmányok kezdete 2011/2012 20 2009 200 200 200 előtt 22 4 60 61 6 66 6 42 11 4 5 0 5 90 5 6 99 0 0 0 16 1 5 4 6 1 24 2 2 41 20 25 16 25 26 0 15 6 6 12 14 2 49 0% 20% 40% 60% 0% 0% nappali levelező távoktatás 16 1 2 Az összes karról, illetve intézményről elmondható, hogy a hallgatók többsége nappali tagozatos képzésben vesz részt. A levelező képzés főként a kommunikáció és médiatudomány szakon tanuló hallgatók, míg a távoktatás a pénzügy és számvitel szakot hallgatók körében kapott nagyobb szerepet. Továbbá az is elmondható, hogy minél korábban kezdte meg a hallgató a tanulmányait, annál nagyobb hangsúlyt kap a levelező, illetve a távoktatás képzés. 15
4. ábra - Milyen finanszírozási formában tanul? karok, intézetek, szakok, illetve a tanulmányok kezdete szerint, érdemben válaszolók, N=929, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány zetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus vendéglátás tanulmányok kezdete 2011/2012 20 2009 200 200 200 előtt 1 15 4 6 5 66 62 6 65 0 6 66 64 4 1 9 9 92 2 5 64 42 4 6 4 19 21 2 0% 20% 40% 60% 0% 0% 62 66 2 5 0 16 11 államilag támogatott költségtérítéses A jelenlegi hallgatók 6 százaléka tanul államilag finanszírozott formában, a fennmaradó 2 százaléknyi hallgató pedig költségtérítéses képzésben részesül. A GKZ-n, valamint a PSZK salgótarjáni intézetében a többi karhoz/intézethez képest magasabb arányban találunk költségtérítéses képzésben tanuló hallgatót. A szakok tekintetében ugyanez az arány a kommunikáció és médiatudomány hallgatói között a leginkább kimagasló. Az is megfigyelhető, hogy a költségtérítéses képzés azon hallgatók körében a legmagasabb, akik 200, vagy annál korábban kezdték meg tanulmányaikat. 16
5. ábra - Melyik évben kezdte meg tanulmányait jelenlegi szakján? érdemben válaszolók, N=941, % % % 9% 40% 21% 24% 200 előtt 200 200 2009 20 2011/2012 A kutatásban résztvevők 40 százaléka a 2011/12-es tanévben kezdte meg tanulmányait. A válaszadók 24 százaléka 20-ben, míg 21 százaléka 2009-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait a Budapesti Gazdasági Főiskolán. 6. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele karok, intézetek és korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, N=922, % érdemben válaszolók 2 42 22 6 kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ 21 4 2 16 1 4 40 45 29 20 9 4 1 24 6 14 19-20 évesek 21-22 évesek 2-25 évesek 26-29 évesek intézet legalább 0 évesek BGF-PSZK-BP 24 9 2 6 BGF-PSZK-SA 45 1 0% 20% 40% 60% 0% 0% Ami az ábra alapján nagyon szembetűnő, hogy a GKZ-n, valamint a PSZK-n, azon belül is a salgótarjáni intézetben magasabb az idősebb hallgatók aránya a többi karhoz, intézményhez képest. 1
. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele karok, intézetek és a középiskola típusa szerint, érdemben válaszolók, N=, % érdemben válaszolók 42 2 1 kar BGF-KKK 49 2 19 BGF-KVIK 44 42 14 BGF-PSZK 2 40 BGF-GKZ 5 56 intézet BGF-PSZK-BP 24 40 BGF-PSZK-SA 19 44 0% 20% 40% 60% 0% 0% hagyományos gimnázium hagyományos gimnázium szakközépiskola A Külkereskedelmi Kar, illetve a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar hallgatói többségében gimnáziumokban érettségiztek, míg a PSZK-n és a GKZ-n inkább szakközépiskolát végzett hallgatók aránya kap nagyobb hangsúlyt.. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele szakok és ek szerint, érdemben válaszolók, N=99, % érdemben válaszolók szak 5 65 emberi erőforrások 1 2 gazdálkodás és menedzsment 4 52 kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány zetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel 1 5 41 2 69 65 59 6 turizmus vendéglátás 1 0% 20% 40% 60% 0% 0% férfi nő Összességében elmondható, hogy a BGF hallgatói körében szerinti bontásban a különböző szakok mindegyikében női dominancia a jellemző. Gazdálkodás és menedzsment szakon a férfiak és nők aránya talán a legkiegyenlítettebb. 1
9. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele szakok és korcsoport szerint, érdemben válaszolók, N=922, % érdemben válaszolók 2 42 22 6 szak emberi erőforrások 2 5 1 gazdálkodás és menedzsment 24 4 24 4 5 kereskedelem és marketing 22 44 20 9 4 kommunikáció és médiatudomány 11 22 22 11 zetközi gazdálkodás 22 51 20 5 2 pénzügy és számvitel 20 6 2 6 11 turizmus vendéglátás 44 1 2 0% 20% 40% 60% 0% 0% 19-20 évesek 21-22 évesek 2-25 évesek 26-29 évesek legalább 0 évesek Szakokat vizsgálva korcsoport szerinti bontásban azt tapasztaltuk, hogy a fiatalabb korosztály aránya a turizmus és vendéglátás, valamint az emberi erőforrások szakon a legkiemelkedőbb. Az idősebb korosztály pedig leginkább a kommunikáció és médiatudomány szakon tanuló hallgatókra jellemző leginkább a válaszadók válaszai alapján.. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele szakok és a középiskola típusa szerint, érdemben válaszolók, N=, % érdemben válaszolók 42 2 1 szak emberi erőforrások 9 4 1 gazdálkodás és menedzsment 6 2 41 kereskedelem és marketing 45 4 21 kommunikáció és médiatudomány 64 1 1 zetközi gazdálkodás 49 1 pénzügy és számvitel 20 4 turizmus vendéglátás 44 9 16 0% 20% 40% 60% 0% 0% hagyományos gimnázium hagyományos gimnázium szakközépiskola Különböző szakok esetében azt vizsgálva, hogy milyen típusú középiskolából érkezett a hallgató azt tapasztaltuk, hogy gazdálkodás és menedzsment, illetve pénzügy és számvitel 19
szakokon tanuló hallgatók körében nagyobb arányban vannak jelen azok, akik szakközépiskolából érkeztek, mint a többi szak esetében. 11. ábra - Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel végzi szakját? hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=96, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány zetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus vendéglátás tagozat nappali levelező távoktatás finanszírozási forma állami kötségtérítéses 1 1 4 9 21 1 14 15 14 21 1 1 24 22 2 51 50 51 55 52 55 61 5 56 62 62 2 62 2 66 1 61 65 5 4 45 4 6 4 26 21 2 25 26 5 16 1 2 16 1 15 14 1 1 11 1 1 6 1 4 0% 20% 40% 60% 0% 0% elégséges közepes jó jeles, kitűnő 2 A kutatásban részt vett hallgatók 5 százaléka közepes tanuló. Ennél gyengébb eredménnyel 14 százaléknyian végzik szakjukat. A válaszadók egynegyede jó, százaléka pedig kiváló eredménnyel végzi tanulmányait. A Külkereskedelmi Karon, illetve a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon tanulók tanulmányi eredményei jobbak, mint a PSZK, illetve a GKZ hallgatóinak teljesítménye. Ez feltehetően a kar nehézségével lehet összefüggésben. PSZK intézetein belül nincs releváns különbség ebben a kérdésben. A szakok közül a kommunikáció és médiatudomány szak hallgatóinak a legjobbak az eredményei. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy erről a szakról visszaérkező értékelhető kérdőívek száma nagyon alacsony volt, ezért ezzel az eredménnyel óvatosan kell bánni. Továbbá meglepő az sem, hogy a PSZK-n és GKZ-n oktatott szakokon rosszabb eredmények születtek, mint más szakokon. Nappali és levelező tagozaton közel azonos arányban találhatjuk a jobb 20
tanulmányi eredményeket elért hallgatókat. Távoktatáson részt vevő hallgatók eredményei az előző kettőhöz képest valamivel rosszabb. Végül államilag támogatott hallgatók jobb eredményeket értek el, mint költségtérítéses társaik. 12. ábra - Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb vagy rosszabb? hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=9, % érdemben válaszolók 1 11 49 6 középiskola hagyományos gimnázium 2 11 49 2 hagyományos gimnázium 12 41 9 szakközépiskola 56 2 5 tagozat nappali 1 11 46 5 6 levelező 2 12 56 21 9 távoktatás 69 19 4 finanszírozási forma állami 1 42 40 kötségtérítéses 1 1 6 1 5 0% 20% 40% 60% 0% 0% sokkal rosszabb valamivel rosszabb ugyanolyan valamivel jobb sokkal jobb A megkérdezett hallgatók 49 százaléka vélekedett úgy, hogy körülbelül ugyanolyan a tanulmányi eredménye, mint a többi hallgatónak azon a szakon, ahol tanul. 9 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy eredménye valamivel vagy sokkal jobb, mint a többieké. A fennmaradó 12 százalék érezte úgy, hogy eredménye valamivel vagy sokkal rosszabb, mint szaktársaié. Állami támogatott képzésben részesült hallgatóknál nagyobb arányban találjuk azokat, akik valamivel, vagy sokkal jobbnak ítélik meg saját teljesítményüket a többiekhez viszonyítva. Költségtérítéses hallgatók nagyrészt ugyanolyannak ítélik meg magukat az eredményeket illetően, mint a társaik. A különböző tagozatokat vizsgálva pedig a nappali tagozatos hallgatók vélik jobbnak a tanulmányaik során elért eredményeiket. Végül az alapján, hogy milyen típusú középiskolából érkezett a hallgató, mutatkozott nagymértékű eltérés a különböző típusok között. 21
Országos felmérés kérdései Egyéb korábbi, illetve további tanulmányok 1. ábra - Tanul jelenleg egyéb szakon is? érdemben válaszolók, N=9, % % azok aránya, akik tanulnak 9% A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak mindössze százalékos hányada tanul jelenleg más szakon is. 14. ábra - Ha tanul milyen szakon? érdemben válaszolók, N=0, % pénzügy és számvitel kereskedelem és marketing gazdálkodás és menedzsment jogász emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány mérlegképes könyvelő zetközi gazdálkodás pszichológia turizmus-vendéglátás egyéb gazdasági egyéb 1 1 2 0 5 15 20 25 A megkérdezettek mintegy negyede tanul a jelenlegi szakja mellett pénzügy és számvitel szakon. Kereskedelem és marketinget százaléknyian, míg gazdálkodás és menedzsment, illetve jogász szakot - százaléknyian választották másik szakjuknak. 22
15. ábra - Ha tanul milyen képzési formában? érdemben válaszolók, N=0, % 5% 6% % 6% 6% Ba/BSc MA/MSc egységes, osztatlan képzés hagyományos főiskolai 4% doktori képzés felsőfokú szakképzés Arra a kérdésre, hogy milyen képzési formában folytatja a hallgató a másik szakot, többségében (0%) az a válasz érkezett, hogy alapképzéses formában. A többi képzési forma megközelítőleg azonos mértékben van jelen a válaszadók válaszai között. 16. ábra - Van felsőfokú végzettsége? érdemben válaszolók, N=9, % % azok aránya, akik rendelkeznek 90% A válaszadók százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik már valamilyen felsőfokú végzettséggel. 2
1. ábra - Ha végzett, milyen szakon? érdemben válaszolók, N=6, % idegenforgalmi szakmenedzser banki szakügyintéző turizmus-vendéglátás pénzügyi szakügyintéző gazdaságinformatikus számviteli szakügyintéző pénzügy-számvitel menedzsment marketing logisztika kereskedelmi egyéb gazdasági szociológia építészmérnők egyéb 4 4 4 4 9 1 0 5 15 20 25 0 5 40 Azok, akik már végeztek valamilyen felsőfokú iskolát, az esetek nagyobb részében 56 százalékában valamilyen gazdaságtudományi képzésben részesültek. De jelentős azoknak az aránya (44%) is, akik teljesen más területen szereztek előzetesen valamilyen képesítést. A gazdaságtudományi képzések közül az idegenforgalmi szakmenedzser és a banki szakügyintéző volt a leginkább kedvelt szak. 1. ábra - Ha végzett, milyen képzési formában? érdemben válaszolók, N=6, % 4% 21% % 12% Ba/BSc MA/MSc hagyományos egyetemi hagyományos főiskolai felsőfokú szakképzés 16% Azok körében, akik már rendelkeznek valamilyen felsőfokú képzéssel, a képzési formák közül kiemelkedik a felsőfokú szakképzés (4%). Jelentős azonban még az alapképzésen végzett hallgatók aránya is (%). 24
5. táblázat - Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? érdemben válaszolók, N=96, % és átlag nagyon jól anyanyelvi 2 4 átlag* ismeri ismeri szinten ismeri angol 2 2 29, 0 német 1 24 20 15 2,45 1 francia 4 2 1,44 4 olasz 2 1 1,24 spanyol 9 9 5 2 1 1,0 4 orosz 2 0 0 1,1 4 A BGF hallgatói közül a legtöbben és a legmagasabb szinten az angolt beszélik. Mindössze a megkérdezettek százaléka beszéli e nyelvet legalább közepes szinten. A német nyelvet a megkérdezettek 4 százaléka beszéli legalább közepes mértékben, illetve további 1 százalék anyanyelvi szinten. A francia, olasz, spanyol és orosz nyelvet a többség (0% körül) beszéli. További érdekesség az utóbb említett nyelvekkel kapcsolatosan, hogy ezeket a nyelveket magasabb arányban beszélik anyanyelvi szinten a megkérdezettek, mint a németet, vagy éppenséggel az angolt. 25
A válaszadók százaléka nyilatkozott úgy, hogy a fent említett nyelvek valamelyikén felül beszél egyéb idegen nyelvet is. 19. ábra - Milyen egyéb idegen nyelvet beszél? érdemben válaszolók, N=65, % japán portugál kínai horvát román szlovák szerb svéd arab lengyel holland török ukrán latin koreai héber görög eszperantó norvég cseh bolgár 2 2 2 2 2 2 2 2 5 6 6 6 6 2 0 5 15 20 25 Azok közül, akik beszélnek a felsoroltakon kívül egyéb idegen nyelvet is, a legtöbben a japánt említették (2%). Ezt követően a portugált, a kínait és a horvátot nevezték meg a válaszadók közül a legtöbben. Ezeket a nyelveket átlagosan többnyire közepes, vagy annál kicsit gyengébb szinten beszélik az érdemben válaszolók. 26
20. ábra Felsőfokú tanulmányai alatt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? érdemben válaszolók, N=92, % % igen 9% A megkérdezettek csupán százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanulmányai alatt hosszabbrövidebb ideig tanult külföldön. A külföldi tanulmányi tapasztalattal rendelkezők 51 százaléka legalább egy szemeszternyi tanulmányi időt egy alkalommal töltött kint. Ennél több alkalommal a válaszadók csupán 5 százaléka töltött külföldön egy szemeszternyi időt tanulással. Egy szemeszternél rövidebb időt a megkérdezettek 1 százaléka egy alkalommal, 6 százaléka pedig több alkalommal is eltöltött külföldön tanulással. Összességében a válaszadók átlagosan 5-6 hónapot töltöttek eddig külföldön tanulás keretei között. 2
21. ábra - Milyen finanszírozással tanult külföldön? azok körében, akik tanultak külföldön, érdemben válaszolók, N=, %, többet is jelölhettek Tempus/Erasmus ösztöndíj 65 Saját/családi finanszírozás 5 A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja 14 Egyéb forrásból Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/zetközi pályázati ösztöndíj 5 0 20 0 40 50 60 0 A külföldi tanulmányaikat a válaszadók döntően két forrásból finanszírozták: vagy Tempus, illetve Erasmus ösztöndíjjal kerültek ki, vagy maguk finanszírozták a tanulás és az ott tartózkodás költségeit. A célországokat tekintve a legtöbben Németországban (25%), Franciaországban (25%), valamint Angliában (11%) voltak. Európán kívüli országokban csak az Egyesült Államokban (%) és Kínában (4%) tanultak a válaszadók. 2
Kapcsolódás a munka világához 22. ábra - ábra: Jelenleg dolgozik? azok aránya, akik igen, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=940, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány zetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus vendéglátás tagozat nappali levelező távoktatás finanszírozási forma állami kötségtérítéses korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 2-25 évesek 26-29 évesek legalább 0 évesek tanulmányok kezdete 2011/2012 20 2009 200 200 200 előtt 20 1 1 0 29 6 9 40 26 2 45 45 9 40 4 44 4 56 59 64 9 90 5 0 20 40 60 0 0 azok aránya, akik igen A jelenlegi BGF-es hallgatók 9 százaléka dolgozik tanulmányai alatt. Karok, illetve intézmények között mutatkozott releváns különbség. Szakok esetében elmondható, hogy a kommunikáció és médiatudomány, valamint kereskedelem és marketing szak hallgatói dolgoznak legnagyobb arányban. Tagozat szerinti bontásban pedig meglepő az eredmény, hisz a levelező és a távoktatás képzési forma hallgatói közül -ből 9 hallgató 29
dolgozik. A nappali tagozatos hallgatók esetében ez csak -ből hallgatónak felel meg. Továbbá az is nagyon jól látszik, hogy minél korábban kezdte a hallgató tanulmányait, illetve minél idősebb, annál nagyobb a valószínűsége, hogy dolgozik. Végül a költségtérítés formája alapján az rajzolódott ki, hogy a költségtérítéses hallgatók nagyobb arányban dolgoznak, mint államilag támogatott hallgatótársaik. 2. ábra - Munkaviszony jellege szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=0, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány zetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus vendéglátás tagozat nappali levelező távoktatás finanszírozási forma állami kötségtérítéses korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 2-25 évesek 26-29 évesek legalább 0 évesek tanulmányok kezdete 2011/2012 20 2009 200 200 200 előtt 22 2 21 41 44 44 40 44 2 40 5 5 5 4 4 1 6 25 5 60 2 4 2 49 1 16 6 25 2 4 1 1 4 15 0 6 9 1 16 6 4 6 21 12 92 90 94 4 6 6 4 24 2 4 6 61 2 12 14 12 12 20 50 46 14 2 20 45 2 6 6 2 52 2 56 52 5 45 4 44 4 4 0 6 1 20 40 46 24 2 40 9 6 1 1 4 4 6 222 0% 20% 40% 60% 0% 0% 6 4 állandó jellegű és határozatlan időtartamú megbízás jellegű diákmunka, gyakornoki munka meghatározott időtartamú alkalmi, időszakos megbízás 0
A munkát vállalók többsége (44%) állandó jellegű, határozatlan időtartamú szerződéssel dolgozik. Viszont közel ugyanilyen arányban vannak jelen azok a hallgatók is, akik diákmunka, valamint gyakornoki munka keretében dolgoznak (6%). Nem meglepő viszont az az eredmény, hogy a levelező, valamint távoktatásos hallgatók jelentős többségének munkaviszonya állandó jellegű, határozatlan időtartamú (92-90%). Ezzel összefüggésben a nappali tagozatos hallgatók pedig inkább diákmunka, gyakornoki munka keretében dolgozik (52%). Jól látszik az is, hogy minél korábban kezdte meg a tanulmányait a hallgató, illetve minél idősebb, annál nagyobb hangsúlyt kap az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony. Ezzel összefüggésben a diákmunka, illetve gyakornoki munka, mint munkaviszony egyre kisebb szerephez jut. 24. ábra - Minek tekinti inkább magát? munkaviszony és életkor-tagozat szerint, érdemben válaszolók, a tanulás mellett dolgozó hallgatók körében, N=69, % érdemben válaszolók korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 2-25 évesek 26-29 évesek legalább 0 évesek munkaviszony állandó jellegű határozott időre szóló megbízás jellegű alkalmi diákmunka, gyakornoki munka 4 1 22 4 5 55 95 96 0 0 6 2 5 4 45 5 12 20 14 0% 20% 40% 60% 0% 0% főfoglalkozású diák főfoglalkozású dolgozó (aki tanul is) Az érdemben válaszolók 5 százaléka főfoglalkozású diáknak, míg 4 százalékuk főfoglalkozású dolgozónak tartja magát, aki tanul. Minél idősebb a hallgató, annál kevésbé tekint magára diákként. Azok a hallgatók, akik állandó jellegű munkaviszonnyal rendelkeznek, százalékban főfoglalkozású dolgozóként tekintenek magukra. A határozott időre szóló munkaviszonnyal rendelkező hallgatók vélekednek a legkiegyenlítettebben ebben a kérdésben. A többi típusú munkaviszonnyal rendelkező hallgatók esetében pedig már inkább az dominál, hogy ők inkább főfoglalkozású diákok, mintsem főfoglalkozású dolgozók. 1
25. ábra - Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? munkaviszony szerint, érdemben válaszolók, a tanulás mellett dolgozó hallgatók körében, N=66, % érdemben válaszolók 1 50 19 15 munkaviszony állandó jellegű 19 55 16 11 határozott időre szóló 24 5 14 5 megbízás jellegű 50 0 20 alkalmi 9 40 6 16 diákmunka, gyakornoki munka 1 46 16 21 0% 20% 40% 60% 0% 0% csak a saját szakterület egészen más szakterület a saját és a kapcsolódó szakterületek bármilyen szakterület A megkérdezett hallgatók 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája kizárólag tanult szakterületének felel meg. További 50 százaléknyian tartják úgy, hogy a munkájuk saját és az ahhoz kapcsolódó szakterületnek egyaránt megfelel. A tanultaktól egészen más szakterületnek a hallgatók 19 százaléka, míg bármilyen szakterületnek a 15 százaléka nyilvánította jelenlegi munkáját. A munkaviszony szerinti bontás azt tükrözi, hogy az állandó jellegű, valamint a határozott időre szóló munkaviszonyban dolgozó hallgatók inkább a saját, vagy a saját és a kapcsolódó szakterületnek felelteti meg a munkáját. A többi munkaviszonytípusban dolgozó hallgatók esetében pedig nagyobb hangsúlyt kap az egészen más, illetve a bármilyen szakterületnek való megfeleltetés. 26. ábra - Dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? érdemben válaszolók, N=9, % 11% igen, dolgoztam 9% A válaszadók 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már rendelkezik külföldi munkatapasztalattal. 2
Intézményi kérdések Személyes kötődés 2. ábra - Mennyire érzi jól magát mindent figyelembe véve a BGF-en? érdemben válaszolók, N=9, % 2% 6% 14% 2% 46% nagyon jól jól közepesen jól nagyon rosszul A BGF jelenlegi hallgatóinak 14 százaléka nagyon jól, 46 százaléka jól, 2 százaléka pedig közepesen érzi magát a főiskolán. A fennmaradó százalék pedig jól, vagy kifejezetten nagyon rosszul érzi magát ebben az intézményben. 2. ábra - Mennyire kötődik a BGF-hez? érdemben válaszolók, N=99, % % 9% 14% % 4% egyáltalán kismértékben közepesen nagymértékben teljes mértékben A megkérdezettek százaléka teljes mértékben, százaléka nagymértékben, 4 százaléka pedig közepes mértékben kötődik a Budapest Gazdasági Főiskolához. A fennmaradó 2 százalék kismértében, vagy egyáltalán kötődik az intézményhez.
Felvételi 29. ábra - A jelentkezési lapon hányadik helyen jelölte meg jelenlegi szakját? érdemben válaszolók, N=99, % 2% % 5% első második 20% harmadik 65% negyedik vagy sokadik pótfelvételi során jutott az intézménybe A jelenlegi hallgatók döntő többsége (65%) első helyen jelentkezett felvételikor a BGF-re. További 20 százaléknyian a második, százaléknyian pedig a harmadik helyen jelölték meg a főiskolát. A pótfelvételi eljárás a válaszadók mindössze 2 százalékát érintette. 4
0. ábra - A jelentkezési lapon hányadiknak jelölte meg jelenlegi szakját? - érdemben válaszolók, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, N=99, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány zetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus vendéglátás középiskola hagyományos gimnázium hagyományos gimnázium szakközépiskola tagozat nappali levelező távoktatás finanszírozási forma állami kötségtérítéses korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 2-25 évesek 26-29 évesek legalább 0 évesek 59 65 2 4 54 65 64 56 2 5 66 60 5 61 5 65 65 6 62 59 66 0 90 9 25 22 22 19 20 12 20 1 21 2 25 20 2 1 20 24 2 19 16 12 9 16 16 1 9 5 2 12 5 1 5 21 9 5 2 6 4 6 9 6 1 1 6 2 2 9 4 2 5 21 9 4 1 2 16 5 2 5 1 2 5 5 1 6 11 6 4 2 5 21 1 4 0% 20% 40% 60% 0% 0% első második harmadik negyedik vagy sokadik pótfelvételi során jutott az intézménybe Minél idősebb a hallgató, annál nagyobb a valószínűsége, hogy első helyen jelölte meg a szakját. Tagozat szerinti bontásban azt láthatjuk, hogy a levelező, illetve távoktatásos hallgatók nagyobb arányban jelölték meg első helyen szakjukat, mint nappalis társaik. Finanszírozási forma szerinti részletes alapján elmondható, hogy az államilag támogatott hallgatók körében kevesebben jelölték meg első helyen szakjukat, mint költségtérítéses hallgatótársaik. Szakok esetében a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások, valamint a pénzügy és számvitel szak hallgatóiról elmondhatjuk, hogy céltudatosabban akartak szakjukra bejutni a felvételi eljárás során. Kar szerinti bontás pedig arra mutatott rá, hogy a KVIK és 5
GKZ hallgatói nagyobb arányban jelentkeztek első helyen a szakjukra, mint a többi kar hallgatói. 1. ábra - Mennyire volt könnyű, illetve nehéz bejutni ide a BGF-re? érdemben válaszolók, N=96, % 26% % nagyon könnyű volt 12% bejutni könnyű volt bejutni 22% közepesen nehéz volt bejutni nehéz volt bejutni % nagyon nehéz volt bejutni A jelenlegi hallgatók százaléka szerint nagyon nehéz, 26 százaléka szerint pedig nehéz volt bejutni a főiskolára. Az érdemben válaszolók százaléka közepesen nehéznek ítélte meg a bejutást. A fennmaradó 4 százalék pedig inkább könnyebbnek érezte a bejutást. 6
Szakmai gyakorlat 2. ábra - Mennyire tartja valószínűnek, hogy talál igényeinek megfelelő szakmai gyakorlati helyet? érdemben válaszolók, N=92, % 0% 49% 9% 0% 12% már találtam igen, biztos valószínű valószínű biztosan A jelenlegi hallgatók 0 százaléka talált már magának igényeinek megfelelő kötelező szakmai gyakorlati helyet. A válaszadók közel fele nyilatkozott úgy, hogy valószínű találni fog magának megfelelő helyet. Ennél bizakodóbb a megkérdezettek 12, kevésbé bizakodóbb a válaszadók 9 százaléka.. ábra - Mennyire tartja valószínűnek, hogy talál igényeinek megfelelő szakmai gyakorlati helyet? érdemben válaszolók, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, N=92, % érdemben válaszolók férfi nő tagozat nappali levelező távoktatás tanulmányi eredmény elégséges közepes jó jeles, kiváló korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 2-25 évesek 26-29 évesek legalább 0 évesek 4 0 29 0 25 24 1 2 45 24 29 42 12 55 5 1 1 54 59 1 12 49 44 51 52 9 4 4 54 6 52 6 14 6 26 1 22 9 11 1 1 1 5 2 14 1 1 5 11 12 2 2 0% 20% 40% 60% 0% 0% már találtam igen, biztos valószínű valószínű biztosan
Minél idősebb a hallgató, annál nagyobb a valószínűsége, hogy már talált magának számára is megfelelő gyakorlati helyet. Ugyanez rajzolódott ki a tanulmányi eredmény alapján is, azaz, minél jobb eredménnyel végzi a tanulmányait a hallgató, annál nagyobb az esélye, hogy megtalálta már a számára kívánatos gyakorlati helyet. A tagozat szerinti bontást vizsgálva meglepő, hogy a levelező, illetve a távoktatásos hallgatók nagyobb arányban rendelkeznek már gyakorlati hellyel a nappalis hallgatótársaikhoz képest. A szerinti bontásban pedig releváns különbség mutatkozott. Összességében az is elmondható, hogy a hallgatók inkább pozitívan vélekednek a megfelelő szakmai gyakorlati helyük megtalálását illetően. 4. ábra - Mi a véleménye a kötelező szakmai gyakorlatról összességében? érdemben válaszolók, N=9, % 20% % 5% egyáltalán megfelelő inkább megfelelő 1% megfelelő is, meg is inkább megfelelő 41% teljes mértékben megfelelő A jelenlegi hallgatók 1 százaléka mondhatjuk, hogy semlegesen ítéli meg a főiskola kötelező szakmai gyakorlati rendszerét. A válaszadók 41 százaléka szerint inkább megfelelő, illetve további 20 százaléka szerint teljesen megfelelő a rendszer. Az érdemben válaszolóknak csupán százaléka fejezte ki elégedetlenségét a témában.
6. táblázat - Mennyire a szakmai gyakorlat jelenlegi formájával? érdemben válaszolók, N=90-9, % és átlagok ötfokú skálán szakmai gyakorlat hossza szakmai fejlődés lehetősége szakmai gyakorlat rendszere érdeklődési körömnek megfelelő szakmai gyakorlat elérhetősége szakmai gyakorlati helyek/lehetőségek száma külföldi szakmai gyakorlat lehetősége lehetőségek területi eloszlása egyáltalán inkább is-is inkább teljesen tudja átlag 5 5 16 25 19 0,69 6 11 1 20 11 4,0 5 20 19 40,29 6 12 1 1 11 6,25 1 1 14 9 6 2,99 9 12 15 11 46 2,94 12 20 14 5 41 2,92 A szakmai gyakorlattal kapcsolatos kérdések esetében nagyon szembetűnő, hogy a válaszadók igen nagy része tudott érdemben nyilatkozni a különböző kérdésekben. Viszont az érdemben válaszolók átlagosan közepesnek ítélték meg a különböző szempontokat. Mondhatni, hogy a hallgatók a szakmai gyakorlat hosszával a legebbek a felsoroltak körül. A legkevésbé pedig a szakmai gyakorlati helyek területi eloszlásával kapcsolatosan fejezték ki ségüket a hallgatók. 9
Tanulmányi tájékozódás 5. ábra - Milyen módon tájékozódik leginkább tanulmányaival, a szolgáltatásokkal kapcsolatosan? érdemben válaszolók, N=92, % 2% személyesen 6% 4% telefonon online lehetőségeken keresztül (honlap, email) A jelenlegi hallgatók több mint kétharmada elsősorban online módon tájékozódik tanulmányaival kapcsolatban. A Telefonos tájékozódást a megkérdezettek csupán 4 százaléka választja, míg személyesen a válaszadók 2 százaléka jár utána a tanulmányi ügyeinek. 6. ábra - Igényelne-e személyes tájékoztatást a tanulmányaival, szolgáltatásokkal kapcsolatosan, vagy elegendő a telefonos és on-line tájékoztatás? érdemben válaszolók, N=92, % 2% 2% szükséges a személyes tájékoztatás személyes, telefon, és online tájékoztatásra is egyaránt szükség van elegendő csak a telefonos és az online tájékoztatás 54% A hallgatók többsége személyes, online és telefonos tájékoztatási lehetőséget egyaránt kívánatosnak tart. A válaszadók 2 százaléka a személyes ügyintézésre helyezi a hangsúlyt, és további 2 százalék számára elegendő az online. illetve telefonos tájékoztatás. A hallgatókról továbbá elmondható az is, hogy amelyik tájékoztatási módozat szükségességét érzik, azokat valóban igénybe is veszi a tájékozódásra. 40
. ábra - Milyen módon tájékozódik leginkább tanulmányaival, a szolgáltatásokkal kapcsolatosan? érdemben válaszolók, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, N=92, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA tagozat nappali levelező távoktatás korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 2-25 évesek 26-29 évesek legalább 0 évesek 9 12 2 1 0 26 29 1 21 9 26 1 19 6 4 4 4 4 2 6 64 6 66 6 2 2 1 66 64 1 0% 20% 40% 60% 0% 0% 6 6 személyesen telefonon online 50 A személyes tájékozódás esetében elmondható, hogy ez a tájékozódási módozatot inkább a fiatalabb hallgatók veszik igénybe. Minden korcsoportra jellemző továbbá, hogy az online tájékozódás a legjelentősebb. Az idősebb hallgatók pedig a fiatalabb társaikhoz képest magasabb arányban veszik igénybe a telefonos információszerzést. A tagozat szerinti bontás hozott meglepő eredményt, hisz a nappalis hallgatók nagyobb eséllyel veszik igénybe a személyes tájékozódást, mint levelezős, illetve távoktatásos társaik. Ezzel összefüggésben a levelezős, valamint távoktatásos hallgatók jobban támaszkodnak a telefonon történő információszerzésre, mint nappalis társaik. Itt is elmondható ugyanaz, mint a korcsoport szerinti bontásban, hogy bármilyen tagozatra is jár a hallgató, erősen támaszkodik az online tájékozódás lehetőségére. Karok szerinti bontásban pedig az láttuk, hogy a KKK hallgatói kisebb arányban élnek a személyes informálódás lehetőségével, mint a többi kar hallgatói, viszont a karok közül az itt tanuló hallgatók szerzik a legnagyobb arányban az információkat az internetről a tanulmányaikkal, illetve a szolgáltatásokkal kapcsolatosan. 41
. ábra - Igényelne-e személyes tájékoztatást a tanulmányaival, szolgáltatásokkal kapcsolatosan, vagy elegendő a telefonos és on-line tájékoztatás? érdemben válaszolók, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, N=92, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA tagozat nappali levelező távoktatás korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 2-25 évesek 26-29 évesek legalább 0 évesek 9 5 2 2 1 24 22 24 2 25 20 2 1 20 56 5 5 54 54 6 5 45 52 54 60 51 5 52 54 19 20 2 5 24 1 21 29 20 1 25 9 0% 20% 40% 60% 0% 0% szükséges a személyes tájékoztatás személyes, telefon, és online tájékoztatásra is egyaránt szükség van elegendő csak a telefonos és az online tájékoztatás 2 Nagy hasonlóságot lehet felfedezni aközött, hogy a hallgató él-e a személyes tájékozódás eszközével, illetve, hogy szükségét érzi-e ennek a csatorna meglétének. Bármelyik korcsoportról is essen szó, az esetek felében mindhárom tájékozódási csatorna szükségességét érzi a hallgató. Az idősebb hallgatók egyre nagyobb arányban elégednek meg csupán a telefonos, illetve online tájékozódással. A levelező, illetve távoktatásos hallgatók nagyobb arányban adták azt a választ, hogy elegendő csak a telefonos, illetve az online tájékozódás, mint a nappalis hallgatótársaik. De itt is jellemző az, hogy inkább mindhárom információszerzési módozat szükségességét érzik a hallgatók. A karok viszonylatában pedig a GKZ hallgatói között találjuk legnagyobb arányban azokat a hallgatókat a többi karhoz képest, akiknek elegendő a telefonos és online tájékozódás lehetősége. 42