A SERTÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA, REPRODUKCIÓS ÉRTÉKMÉRŐI, A SZAPORÍTÁS TECHNOLÓGIÁJA. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
A koca nemi működése
A PETEFÉSZEK A petefészek keresztmetszete. Forrás: Salamon, 1976 1: csírahám 2: a petefészek tokja 3: elsődleges tüsző 4: másodlagos tüsző 5: fejlődő harmadlagos tüsző 6: harmadlagos vagy Graaf tüsző 7: petesejt 8: sárgatest (Corpus Luteum, CL)
A PETEVEZETŐ Forrás: Húsvéth, 2000
A MÉH A méh típusai háziállatokban (vázlatos rajz, Seiferle szerint) A ló méhe (Nickel Schummer Seiferle szerint)
Az ivari működés hormonális irányítása
H Y P O T H A L A M U S GnRH H I P O F Í Z I S E L Ü L S Ő LEBENYE FSH LH ösztrogén PETEFÉSZEK tüszőérés ovulació CL érés progeszteron M É H PGF2α Tüsző fázis (6-7 nap) Sárgatest fázis (14-16 nap) Negative feed-back (gátlás) Positive feed-back (stimuláció)
A sertés szaporodási típusa szerint multipara, poliösztruszos állat. A kifejlett emse ivarzását ciklikusság jellemzi, a ciklus hossza 21 (19-23) nap. A nemi érdeklődés legkorábban 4 hónapos korban figyelhető meg, szabálytalan periódusokban, ivarzás-szerű tünetekkel, de tűrési reflex nélkül. Az első, valódi ivarzás csak az első ovulációkkal jelentkezik, legkorábban 5-6 hónapos korban. A kanok jelenléte stimulálja az ivarérést.
A koca petefészkében születéskor 400-450 ezer primordinális tüsző található (35-100 µm nagyságúak). A preantralis tüszőktől a Graaf-tüszőkig tartó fejlődési szakasz az ivarzási ciklus. A tüsző egész fejlődési szakasza (growing pool) - a primordinálsi tüszőtől az ovulció előtti Graaf tüszőig - 110-115 napig tart.
A kan nemi működése
A sertés kan ivarszervei
Spermiogenezis a here kanyarulatos csatornácskáiban
A spermiomorfogenezis, a spermium részei, az akroszóma reakció
A kanok 5-8 hónapos korban válnak ivaréretté. A fertilitás 1-2 éves korban lesz teljes. A spermiogenezis kb.30 napig tart A sperma mennyisége: 150-300 ml/adag, a spermiumok száma: 2-300 millió/ml, ph: 6,8-7,2 A prostata váladéka az ondó 30-60%-a, amely az ondósejtek aktivitására ható ionokat is tartalmaz. A Cowper mirigy váladéka az ejakuláció végén ürül, sűrű, enyhén lúgos kémhatású, dugót képez a méhszájnál. Az ejakulált sperma nagy rész egyenesen a méh üregébe jut, ezután szétterjed a két méhszarvba. A spermatermelést befolyásolja az állat kora, fajtája, a takarmányozás, az évszak, és az ondóvétel gyakorisága.
A here működésének hormonális irányítása (Forrás: Becze, 1983)
A párzás és a termékenyülés
A párzás Ivarzási tünetek Tűrési reflex Hím nemi reflexek Flehmen-reflex Kapuív reflex Fergusson reflex
A koca ivarzási tünetei Az ivarzás tünetei alapvetően három csoportba sorolhatók: A nemi szervek változásának külső, látható jelei, amelyek során a péraajkak megduzzadnak, vérbővé válnak, kipirulnak, a hüvely fala fényes, sikamlós. A genitális és regulációs szervek nehezebben érzékelhető belső elváltozásai: a méh erigáltsága, a hüvely, a méh, a petevezető nyálkahártyájának proliferációja ill. szekréciós átalakulása, a nemi hormonok vérszintjének jellegzetes alakulása, a petefészkeken tüszőérés majd ovuláció. A szexuális viselkedés megváltozása: érdeklődés, vonzódás, érintkezés, tűrés, receptivitás és amelyek még rendszerint az alapanyagcsere élénkülése is kísér. Az ivarzási tünetek élénksége, intenzitása függ a koca életkorától, az ellés óta eltelt időtől, a fajtától, az egyedtől, de befolyásolja az állat tartásmódja és takarmányozása is.
Az ivarzó kocák kiválogatása Az ivarzás elbírálása legegyszerűbb és leghatékonyabb u.n. kereső kan segítségével. A próbakant nem szükséges vazektomizálni, mert a hosszabb udvarlás és előkészület módot és időt ad arra, hogy időben elválasszák a kocától. Kan nélküli próbáltatáskor a hátalási próba alkalmazása ajánlható, aminek hatása még fokozható kanszagot utánzó stimuláló anyagok alkalmazásával. A kannal való kerestetés fölényben van ugyan az emberi próbákkal szemben, azonban ha ez utóbbi megfelelő szakértelemmel és körültekintéssel, valamint türelemmel történik, úgy alig van különbség a két módszer között.
A hím nemi reflexek 1. Erekció. A makk bőrében lévő receptorok ingerlése, vagy érzékszervi hatások váltják ki. A reflex központja a gerincvelő kereszttáji szelvényében van, ahonnan paraszimpatikus efferentáció indul ki és vasodilatiot okoz a corpus cavernosusban. A hímvessző megmerevedik, a hím felkészül az ugrásra. 2. Felugrás, átölelés 3. A hímvessző bevezetésének reflexe. Az erogált pénisz keresőmozgásokat végez, majd megtörténik az emissio. 4. Utólökés és ejakuláció : A makk bőrében lévő receptorok ingere váltja ki, reflexközpontja a gerincvelő hát-ágyéki szakaszán van, efferentációja szimpatikus. A húgyhólyag belső záróizmának záródása megakadályozza, hogy vizelet jusson az ondóba.
Az érett és ovulált tüszők száma fiatal állatokban 12-16, többet ellett kocákban 15-25. Termékenyítés optimális időpontja: a tűrési reflex megjelenése után 12-14 órával. A kan pénisze a nyakcsatorna spirális ráncaiba ékelődik, az ejakulátum a méhbe jut. A petesejtek 6-12 óráig termékenyülő képesek A spermiumok 20-24 óráig termékenyítő képesek Zárt rendszerű sertéstarásban a legtöbb szaporodásbiológiai problémát a csendes ivarzás, illetve az anösztrusz (ivarzás hiánya) jelenti.
A spermiumtranszport Spermiumok aktív mozgását segítik: - hüvelyi savas ph (kedvezőtlen környezet) - a női nemi utak antiperisztaltikája (Fergusson reflex, ondó prosztaglandin tartalma) - ivarzási nyálka (méhnyaknyák) szerkezete utat készít a spermiumoknak
A Fergusson-reflex Az oxitocin elválasztás szabályozása nőivarú állatokban. Forrás: Húsvéth, 2000.
A kapacitáció Kapacitáció: a spermiumok érési átalakulása a női nemi utakban (kb.6-12 órás folyamat) Női nemi utakból származó impulzusok hatására Fokozódik a spermiumok mozgása, anyagcseréje Acrosoma reakció A spermiumok 1-3 napig termékenyítő-, a petesejt 24 óráig termékenyülő képes.
A termékenyülés Cortikális reakció: a petesejt membránja átjárhatóvá válik (Ca beáramlás hatására) Zona pellucidán való átjutás Megtapadás Zóna reakció: átjárhatatlan réteg (termékenyülési membrán) alakul ki a zigóta körül Fúzió (2. meiotikus osztódás folytatása, pronucleus képződése) A megtermékenyülés kb. 6-24 órát vesz igénybe Sejtosztódás megindulása (moruláció, blasztuláció)
A termékenyülés fázisai 1. Áthatolás a corona radiatan (csak a capacitált spermiumok jutnak át szabadon) 2. Zona pellucida penetrálása: a z.p. permeabilitása megváltozik, amint a spermium érintkezik vele. A corticalis granulumokból lysosomaenzimek szabadulnak fel (megakadályozzák a további spermiumok bejutását, inaktiválják a zona felszínén lévő spermiumreceptorokat). 3. Oocyta és spermiummembrán egyesülése. Ekkor befejeződik a II. meiotikus osztódás. Forrás:internet)
Szaporodásbiológiai mutatók különböző állatfajoknál Állatfaj Ivari ciklus hossza (nap) Oestrus hossza Ovuláció idő - pontja Vemhesség hossza (nap) Méhregeneráció (nap) Szerviz periódus (nap) Sertés (koca) 21 2-3 nap Ivarzás kezdete után 24-42. óra 114-116 21 21-28 Juh (jerke, anyajuh) 16-17 24-36 óra 147-151 20-25 40-60 Szarvas marha (üsző, tehén) 21 12-36 óra 270-290 (285) 42-50 120 (60-80) Ló (kanca) 21 4-9 nap 335-339 5-8 9
A vemhesség
A vemhesség szakaszai BLASZTOGENEZIS: zigóta osztódása, barázdálódása EMBRIOGENEZIS: differenciálódás, organogenezis (sertésben 16-35 nap) MAGZATI FEJLŐDÉS
PETEVEZETŐBEN Moruláció, blasztuláció Táplálékfelvétel minimális (szikanyag) Anyai szervezettel való kommunikáció (EFP: early pregnancy factor; PGE2, trofoblaszin, interfeon, egyéb anyagok) MÉHBEN A csíra megtermékenyülés után 3-4 nap múlva ér a méhbe Méhtejjel való (histiotroph) táplálkozás A trophoblast sejtek jelzéseket adnak le a méhnyálkahártya felé Megtapadás (implantáció) Beágyazódás (nidatio) ( a 24-25. napon) A blasztociszta stádiumú embrió kikelése a zona pellucidából Embrionális fejlődés
A blasztogenezis Osztódás a zona pellucidán belül Szedercsíra (morula) Üreg (blastocoel) képződik Hólyagcsíra (blastula) Zonap pellucida feltörése, embriócsomó és trofoblaszt kialakulása
Az embriók egyenletes eloszlását a méhen belüli vándorlás (migratio transuterina) eredményezi. (általában a 11.-13. napon). A zigóták az ovuláció után 24-30 órával érkeznek a tuba uterus szájadékába és a 30.-50. órában a méhbe (a fedeztetés után 2-2,5.napon)
Az embriogenezis Bélcsíra (gastrula): a sejtek szöveti differenciálódása megindul (totipotensből pluri-, ill. unipotens sejtek) Csíralemezek és szervek kialakulása: - endoderma: bőr, idegrendszer, - ectoderma: bélcsatorna, néhány zsigeri szerv, - mesoderma, mesenchyma : a szervek nagyobb része.
A magzatburkok A csíralemezek kialakulásával egyidőben a köldöktájékról kifejlődnek a sziktömlő és a magzatburkok. Magzating- amnion Húgytömlő- allantois Irhahártya- chorion (Forrás: Husvéth, 2000)
A köldökzsinór A magzatburkok a köldökzsinór útján függnek össze a magzattal. Összekapcsolja a magzatot a kialakuló méhlepénnyel A húgyinda, a köldökartériák és a köldökvénák haladnak benne. (Forrás: Husvéth, 2000)
A placenta A külső magzatburkok bolyhai (magzati placenta) benyomulnak a méh nyálkahártyájának mélyedéseibe (anyai placenta) és kialakul a foetomaternalis kapcsolódás, a placenta, a méhlepény. Erre az időszakra befejeződik az organogenezis, kialakulnak a szervrendszerek, elkezdődik a magzati fejlődés.
A placenta szöveti szerkezete, placentatípusok Az anyai és a magzati placenta is 3-3 rétegű A háziállatok placentája eltérő szerkezetű. 1. hámhoz kapcsolódó (epitheliochorialis), pl. ló, sertés- leglazább, 6 sejtrétegű 2. kötőszövethez kapcsolódó (syndesmochorialis) pl. kérődzőknél, 5 rétegű 3. érbelhámhoz kapcsolódó (endothelochorialis) pl. húsevőknél, 4 rétegű 4. vérbemerülő (haemochorialis) pl. főemlősöknél, 3 rétegű
6 rétegű: 3 magzati + 3 anyai 5 rétegű: -1 anyai, nincs epithel 4 rétegű: -2 anyai 3 rétegű: -3 anyai. (Forrás: Husvéth, 2000)
A fialást megindító hormonális tényezők (Forrás: Rudas-Frenyó,1995)
Az emelkedő ösztrogén szint ellésre felkészítő változásai A nemi utakban vérbőség, ödéma lép fel, a hüvelyben váladéktermelés indul meg Prosztaglandin termelést indukál, mely megindítja a luteolízist, fokozza nemi utak simaizomzatának összehúzódását A méh simaizom sejtjei megnagyobbodnak, számuk megnő, kiépülnek az oxitocin-kötő receptorok Relaxin termelést indít meg, mely megkezdi a nemi utak kötőszöveti állományának fellazítását Gátolja PIH-t, a kiáramló prolaktin pedig megindítja a tejtermelést
A fialás A fialás az az élettani folyamat, melynek során a magzat, a magzatburkokkal együtt a világra jön. Az ellésre/fialásra, az ezzel együtt járó fizikai, idegi és hormonális változásokra való felkészülés már a vemhesség utolsó szakaszában megkezdődik.
A fialás szakaszai 1. Előkészítés 2. Jósló fájások szakasza 3. Megnyílási szakasz 4. Kitolási szakasz (3-4 óra) 5. Utószakasz (2-4 óra) Involúció:A méh visszaalakulása. 18-21 nap. A szoptatás ideje alatt a koca nem ivarzik választással ivarzás váltható ki (rebound hatás).
A sertések reprodukciós értékmérő tulajdonságai Termékenység: fogamzó és termékenyítő képesség Szaporaság Vehemnevelő képesség Tejtermelő képesség Malacnevelő képesség Egészségi állapot Szervezeti szilárdság
Termékenység Kocáknál a fogamzó képesség Kanoknál a termékenyítő képesség Termékenyítési index: egy vemhesülésre jutó pároztatások száma (opt.: 1,25-1,35) Vemhesülési %: Adott időszakban (évben) mennyi az eredményes pároztatások aránya (opt.: 85% feletti) + és kondíció sem jó 4-5-6 fialás az átlagos egy-egy kocára
Szaporaság a kocák fialásonkénti vagy évenkénti malacainak száma. h 2 értéke 0,10-0,20 Környezeti tényezők jelentősen befolyásolják Különböző fajták szaporasági teljesítménye között jelentős különbségek lehetnek. A keresztezett állatok szaporasága a heterózis hatás miatt általában jobb Az az optimális, ha rendszeresen olyan létszámú almot fial a koca, amelyben a malacok kiegyenlített fejlettségűek és kedvező testtömegűek. Fialási gyakoriság:évenkénti fialások száma (2,1-2,2-2,4). A két fialás közti idő: 165-170 nap
Vehemnevelő képesség mutatója az egynapos alomtömeg h 2 értéke: 0,2- környezet befolyásolja Egy malac átlagosan 1,2-1,5 kg h 2 értéke: 0,1-0,2
Tejtermelő képesség A koca tejtermelő képességét a 21 napos kori alomtömeg határozza meg. Az újszülött malac a 14.-36.óra között jusson föcstejhez A kocák laktációs görbéje hirtelen emelkedő, majd a 21-23. napon éri el a maximumát Növekvő alomszám esetén nő a koca tejtermelése is. A kocák a 3.-6. fialásuk között termelik a legtöbb tejet.
Malacnevelő képesség a választásig felnevelt malacok száma, testtömege és az alom kiegyenlítettsége. A jó anyai tulajdonságokkal rendelkező, nyugodt vérmérsékletű, malacait gyakran szoptató, figyelmesen mozgó koca a jó malacnevelő képességű. A hazai sertéstenyésztésben a 10 % alatti malacelhullás csekély,a 10-20% között kiesés közepes, a 20% feletti nagy veszteségnek értékelhető.
A szaporaságot befolyásoló tényezők Életkor (4 fialás az átlagos) Az alomnagysággal a veszteségek is nőhetnek (elnyomás, halvaszületés, életképtelen) Optimális időben termékenyítés Termékenyítés módja Méhkapacitás Takarmányozás Hőmérséklet Választási idő
Hőmérséklet: komfortzónát figyelembe kell venni /Szezonális infertilitás./ C o Hőmérsékleti komfortzónák Újszülött A sertés élőtömege
Vehemnevelő képesség Eredmény, ha malacok megjelennek Milyen az alomsúly? Milyen az alom kiegyenlítettség? Alomkiegyenlítettség: az átlagsúlytól való eltérés összegének felét elosztjuk az alomsúllyal, majd szorozzuk 1000-rel és kivonjuk 1000- ből. Befolyásoló tényezők: életkor, fajta, vemhesség utolsó harmadában takarmány Malacok jó környezetben kompenzálni tudnak hátrányokat.
Tejtermelő képesség A tejtermelés megállapításának módszerei: 1. Súlymérés / alom 2. Fejőgép 3. Kézi fejéssel (ami meglehetősen pontatlan)
Tejtermelő képesség h2=0.10-0.20 Genotípus, fajta: mangalica: 3-5 l/nap magyar nagyfehér: 7-8 l/nap lapály fajták: 9-10 l/ nap g
Tejtermelő-képesség Az alomszám növekedésével nő a tejtermelés
A kolosztrum és a normál kocatej összetétele
Az ellenanyagok felszívódása a malacokban: óra
Malacnevelő képesség A malacnevelő képesség nem egyenlő a tejtermelő képességgel. A tejtermelő képesség a malacnevelő képesség egyik eleme Csecsszám: h 2 = 0,2-0,4 szelektálni kell és érdemes A koca lehet ideges, flegma / malactaposás stb./ A malacra a kocának kell vigyáznia, ez is része a malacnevelő képességnek.
A kocák szaporodásbiológia zavarai Párzásképtelenség: testi fejlettségi hiányosságok, köröm- és egyéb végtag problémák miatt Csendes ivarzás (tünetmentes ovuláció): hormonális vagy viselkedésbeli zavarok Anösztrusz: ivarzás elmaradása. (pl. süldők késői ivarérése, szezonhatás, akklimatizációs anösztusz, állandósult sárgatest miatt, takarmányozási hiba miatt) Termékenyülési zavar: méhgyulladás, fertőző betegségek, takarmányban lévő toxin, magas hőmérséklet miatt
A kanok szaporodásbiológia zavarai Párzásképtelenség: lábfájás, köröm károsodás, szűk vaszora-nyílás, esetlegesen hormonális zavarok miatt. Termékenyítő képesség zavara: túl kevés ondó, fejletlen, éretlen spermiumok jelenléte, túl híg ondó, takarmányban lévő toxinok, heregyulladás, magas környezeti hőmérséklet miatt.
Involúciós szövődmények (MMA szindróma) Az 1950-es években az USA-ban írták le a kocák "metritismastitis-agalactia" szindrómáját. Rendszerint az elhúzódó ellésekhez társul és már 12-48 órával a fialás után jelentkezik. Agalactia esetén a tejelválasztás szünetel, a tőgy ödémás vagy gyulladásosan beszűrődött. A csecsekből gyulladásra utaló vörhenyes váladék vagy normális összetételű, de bűzös tej fejhető. A tőgy fájdalmas, ami miatt a koca hasonfekszik és nem szoptat. A metritisre a hüvelyből ürülő savós-gennyes vagy savósnyálkás, súlyosabb esetekben vörösbarnás bűzös váladék utal. A betegség rendszeres kísérője az emésztőtraktus atóniája (bélműködés renyhesége), és ezzel együtt bélsár-rekedés, de csatlakozhat még izomgyengeség, vérkeringési zavarok, és ízületi gyulladások is. A három betegség nem mindig együtt jelentkezik, általában a három közül csak egy-egy áll az előtérben.
Az MMA szindróma oktana nem teljesen tisztázott. Az az általános feltevés, hogy endokrin háttérben a tartáshibák következtében lép fel. Okaként említik a csökkent, általános ellenállóképességet, a túltakarmányozást, a bélsár pangást okozó diétát, a romlott vagy esetleg ösztrogéntartalmú takarmányt. Szóba jöhet még a túl meleg istálló vagy esetleg hirtelen környezetváltozás is. Általában az elhúzódó ellések számának növekedésével egyenes arányban nő az involució szövődményeinek a száma is. Az MMA szindróma csak ritkán okoz koca elhullást. A szeptikus méhgyulladás is általában gyakran gyógyul, tartós fogamzás kimaradást nem szokott okozni. Az igazi kártétele az éhező malacok elhullásából ered, ha csak nem gondoskodnak azok időben történő dajkásításáról, mesterséges felneveléséről.
A szaporítás-szervezés irányelvei (1) Az üzemvitel szempontjából szükséges létszámok biztosítása érdekében akkora kocacsoportokat alakítanak ki, amelyektől annyi malac várható, amennyivel a folyamatos termelés biztosítható. Így az épület kihasználás, a munkaerő foglalkoztatása, a termelési program teljesíthető, a jövedelmező.
A szaporítás-szervezés irányelvei (2) Azonos termelési fázisban lévő kocák egy-egy csoportban: Ivarzó, búgatás alatt lévő kocák Vemheskoca szállás Fiaztató: Fialó és szoptató kocák Választás utáni kocák Búgatás alatt lévő kocasüldők Ritmusidő: az az időszak, amely alatt bizonyos számú kocát és süldőt búgatnak, fedeztetnek. (pl. 7 napos ritmusidő: 50 koca+100 süldő = heti 150 malac, éves választott malac: 8000 db). Az egyszerre töltés és ürítés, valamint fertőtlenítést teszi lehetővé. Az egyes hasznosítási csoportok befogadására szolgáló épületek férőhelyeit a kiinduló szaporulat létszámához kell tervezni. Számítógépes nyilvántartás szükséges.
BOLD-AGRO KFT (Derecske) Naturális mutatók a tenyésztésben: alomszám 15,6-16,9 választott malac szám 13,6-14 db alom/koca/év (kocaforgó) 2,38-2,48 üres napok száma: 4-5 egy koca utáni hízókibocsájtás 31-34 választási súly: 6,7-7,0 kg elhullás a fiaztatóban: 8%
Köszönöm a figyelmet