Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna 2018. február. 22.
Csillagképek születése Évszakok periodikus ismétlődése adott csillagképek az égen Szíriusz (Egyiptom): heliákus kelése a Nílus áradását jelezte előre Fiastyúk (Görögország): ha eltűnik az égről fel kell szántani a földet (Hésziodosz: Munkák és napok ) Tájékozódás (Sarkcsillag) Hol vagyok most? Merre van észak?
Csillagképek születése Nagy Kutya Canis Major Bika Fiastyúk - Plejádok
Csillagképek születése
Csillagképek születése
Csillagképek egységesítése IAU: Nemzetközi Csillagászati Unió (1928) Összesen 88 csillagkép Bizonytalan nevek egységesítése Határok a rektaszcenziós-deklinációs körökkel párhuzamos vonalak
Állatövi csillagképek kiemelt szerepe Nap vándorlása az égen napfordulók Tavaszpont Tavaszpont: az égboltnak egy nevezetes fiktív pontja: az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során a déli félgömbről az északira lép. Tavaszi napéjegyenlőség: márc. 21.
Állatövi csillagképek kiemelt szerepe Régen: Tavaszpont a Kosban Őszpont a Mérlegben Ma: Tavaszpont a Halakban Őszpont a Szűzben
Állatövi csillagképek kiemelt szerepe Régen: Tavaszpont a Kosban Őszpont a Mérlegben Ma: Tavaszpont a Halakban Őszpont a Szűzben Oka: precesszió = a Föld forgástengelye egy kúpfelületet súrol
Asztrológia vs. Asztronómia Az határozza meg egy csillagjegy idejét, hogy mikor tartózkodik a Nap az adott csillagképben A csillagjegyek mára el vannak csúszva Pl. Oroszlán: Asztrológusoknál: júl. 23. aug. 22. IAU: aug. 11. szept. 17. Önkényesen választottak 12 jegyet
Állatövi csillagképek kiemelt szerepe Sárga vonal: ekliptika Kék vonal: égi egyenlítő 13. állatövi csillagkép: Kígyótartó (Ophiuchus)
Csillagkatalógusok Hipparkhosz (Kr. e. kb. 160 120) Kb. 1000 csillag (saját mérések) Ekliptikai és egyenlítői koordinátákkal Fényesség (magnitúdóskála: 1-6) Csillagképek szerint csoportosítva (Precessziót felfedezője, első éggömböt ő készítette)
Csillagkatalógusok Tycho Brahe (1546 1601) Kb. 800 csillag 1 pontosságú helymeghatározás Mérései alapján születtek a Kepler-törvények Szupernóva észlelése (SN 1572)
Csillagkatalógusok Johann Bayer (1572 1625) Csillagatlasz (1603) Csillagképeken belül görög betűkkel, fényességi sorrendben tüntette fel a csillagokat A legfényesebb csillag α elnevezést kapta tipikusan Néhol következetlen: pl Nagy Medve alfája nem a legfényesebb csillag Ahol nem volt elég a görög betű, latin betűket is használt
Csillagkatalógusok John Flamsteed (1646 1719) Kb. 3000 csillag Új elnevezésrendszer: fényességalapú görög betűs jelölés helyett rektaszcenzió mentén sorszámozta a csillagokat Változócsillagok jelölése
Csillagkatalógusok Charles Messier (1730 1817) Üstökösök megfigyelése Zavaró üstökösszerű objektumok listája Legfényesebb mélyégobjektumok Nyílthalmazok Gömbhalmazok Extragalaxisok Szupernóva maradványok
Csillagkatalógusok Henry Draper (1837 1882) Több százezer csillag Spektroszkópiai osztályozással Posztumusz adták ki a katalógusát
Csillagkatalógusok John Louis Emil Dreyer (1852 1926) NGC: New General Catalogue A Messier-katalógus bővített változata William Herschel és John Herschel mérései alapján (később több bővítés) Több ezer objektumot tartalmaz
Csillagkatalógusok Modern katalógusok SAO 2MASS SDSS HIPPARCOS GAIA és még sok más
Csillagkatalógusok Adatbázisok SIMBAD http://simbad.u-strasbg.fr/simbad/ ALADIN http://aladin.u-strasbg.fr/aladin.gml VIZIER http://vizier.u-strasbg.fr/viz-bin/vizier NED (extragalaxis katalógus) https://ned.ipac.caltech.edu/
Jelölésrendszer Naprendszer nagy égitesteinek saját neve van Bolygók, törpebolygók ókori római mitológia alapján Pl. Mars a hadisten után kapta nevét két holdja pedig a Phobos = félelem és a Deimos = rettegés
Jelölésrendszer Naprendszer Kisbolygók Főként magas forrásponttal rendelkező anyagból áll Ideiglenes név: felfedezés éve + félhónap sorszáma betűvel + félhónapon belüli nap sorszáma betűvel + felfedezési sorrend száma pl. 2004 PO1 Végleges név: kap egy sorszámot és a felfedező által választott nevet pl. (157141) Sopron Üstökösök Magas és alacsony forrásponttal rendelkező anyagok keveréke Eleinte a felfedező nevéről kapta a nevét Ma: felfedezés éve + félhónap száma betűvel + felfedezési sorrend számmal pl. 2006 D4
Jelölésrendszer Csillagok Ókor: legfényesebb csillagok saját nevet kapnak Ma a fényesebb csillagokra: Bayer-féle elnevezések Az összes objektumra: katalógus vagy felmérés neve és sorszám vagy J + koordináták (rektaszcenzió + deklináció) Pl: Vega = α Lyr = HD 172167 = 2MASS J18365633+3847012
Jelölésrendszer Változócsillagok Csillagkép neve + felfedezés sorrendje szerint nagy betű R-től Z-ig Amikor ez nem volt elég betűpárt is használtak: RR,, ZZ ZZ után az abc elején lévő betűket is használtak: AA,,QZ (A J-t kihagyták, mert összekeverhető az I-vel) Ezután V betű + számozást kezdtek használni: pl. V 335 Kettőscsillagok Nagy latin betűkkel különböztetik meg őket: A a fényesebb vagy nyugatabbra lévő pl. β Per A
Jelölésrendszer Szupernóvák SN + felfedezés éve + félhónap sorszáma betűvel + sorszám betűvel Pl. SN 1572, SN 2005cs Pulzárok: PSR + J + koordináták (rektaszcenzió + deklináció) Pl. PSR 1913+167 Fekete lyukak: nincs egységes elnevezés felmérés neve és J + koordináták (rektaszcenzió + deklináció) Pl. SDSS J0100+2802 Sgr A*: Tejút központjában lévő szupernagytömegű fekete lyuk J azt jelöli, hogy a J(2000)-es epochára vonatkoznak a koordinátái J helyett néhány objektumnál láthatunk B jelzést is, ami a B(1950)-es epochához tartozó koordinátákat használ
Jelölésrendszer Kiterjedt objektumok (ködök, galaxisok) Katalógus jelölése + sorszám pl. M13, M31, NGC 1976 Exobolygók Csillag neve utáni kis latin betűvel jelölik pl. 51 Pegasi b, α Centauri Bb, Kepler-34(AB) b