BUDAPEST I. KERÜLET (OM: 035344) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015. 1
Tartalom I. BEVEZETÉS, ÁLATLÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 7 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE... 12 III.1.1. AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS VEZETŐI... 12 III.2.1. Az intézményvezető személye és felelőssége... 15 III.2.2. Az intézményvezető jogköre, kiemelt feladatai... 16 III.3.1. Az iskola vezető testülete... 17 III.3.2. Az intézményvezető-helyettesek személye, jogköre és felelőssége... 17 III.3.3. A vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje... 18 III.3.4. A munkaközösség-vezetők feladat- és hatásköre... 18 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK... 19 IV.1.1. Közalkalmazottak és jogaik... 19 IV.1.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje... 20 IV.2.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok... 20 IV.2.2. A diákközgyűlés (iskolagyűlés)... 21 IV.3.1. A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei... 21 IV.3.2. A diákönkormányzat jogai... 21 IV.3.3. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás... 22 IV.4.1. Szülői Választmányi Testület (SzMK)... 22 IV.4.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás... 22 IV.4.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje... 23 IV.4.4. A szülök írásbeli tájékoztatási rendje... 23 IV.4.4.1. Az elektronikus napló használatának rendje... 23 IV.5.1. Az iskolaszék és jogai... 25 IV.5.2.A kapcsolattartás rendje... 25 IV.5.3. Az iskolaszék szülői fogadóórái... 25 V. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE... 28 VI. A TANTESTÜLET ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖZÖSSÉGEI... 29 VI.1.1. A tantestület feladatai, kötelességei és jogai... 29 VI.1.2-A tantestület értekezletei és határozatai... 29 VI.1.3. A tantestület feladatainak átadása és a bizottságok... 30 2
VI.2.1. A szakmai munkaközösségek célja és feladatai... 31 VI.2.2. A munkaközösség-vezető feladata és hatásköre... 31 VI.2.3. Az iskola munkaközösségei:... 31 VI.2.4. Kibővített iskolavezetés... 32 VI.2.5. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök... 32 VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE... 34 VII.1.1. A tanév rendje és annak közzététele... 34 VII.1.2. Az intézmény nyitva tartása... 34 VII.2.1. A tanítási órák rendje... 34 VII.2.2. Az óraközi szünetek rendje... 35 VII.2.3.Az intézményi felügyelet rendszabályai... 35 VII.3.1. A vezetők munkarendje... 36 VII.3.2 A közalkalmazottak munkarendje és munkaköri leírása... 36 VII.3.3. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 37 VII.3.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 39 VII.3.5. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje... 40 VII.3.6. A tanulók munkarendje... 40 VII.3.7. Idegenek bent tartózkodása... 41 VIII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK... 42 VIII. 1.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje... 42 VIII. 1.2. A tanulószobai foglalkozások... 42 VIII. 1.3. Szakkörök... 42 VIII. 1.4. Önképzőkörök és énekkar... 43 VIII. 1.5. Iskolai sportkörök... 43 VIII. 1.6. A könyvtár... 43 VIII. 1.7. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)... 44 IX. TANÓRÁN KÍVÜLI ESETENKÉNTI FOGLALKOZÁSOK... 45 X. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA... 47 X.1. 1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei... 47 X.1. 2. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák... 47 X.1. 3. Előre hozott érettségi... 47 X.1. 4. Felmentések, magántanulók... 48 XI. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSA ÉS ANNAK IGAZOLÁSA... 49 3
XII. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI... 50 XII.1. 1. A dicséret és a jutalmazás elvei... 50 XII.1. 2. A dicséret és jutalmazás formái... 50 XIII. A TANULÓK FEGYELMEZÉSE... 51 XIII.3.1. A fegyelmi eljárás rendje... 54 XIII.3.2. A fegyelmi eljárás célja:... 54 XIII.3.3. A fegyelmi eljárás megindítása:... 54 XIII.3.4. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje... 55 XIV. LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE... 58 XIV.1.1. Az épület rendje... 58 XIV.1.2. Biztonsági szabályok... 58 XIV.1.3. Bombariadó esetén szükséges teendők... 58 XIV.1.4. Reklám:... 59 XV.A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE... 60 XVI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE... 62 IX.1. 1. A hagyományápolás célja és feladatai... 62 IX.1. 2. Nemzeti ünnepélyek és hagyományos rendezvények... 62 XVII.A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, FELADATAI... 64 XVIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK... 65 XVIII.1. 1. Az egészségügyi prevenció rendje... 65 XVIII.1. 2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje... 65 XVIII.1. 3. Az egészséges életmódra nevelés... 66 XIX. A TÉRÍTÉSI DÍJAK ÉS A TANDÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE... 67 XX. SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI... 67 XXI. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK... 68 XXII. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA, HATÁLYBA LÉPÉSE... 69 4
I. BEVEZETÉS, ÁLATLÁNOS RENDELKEZÉSEK A Budapest I. Kerületi Kosztolányi Dezső Gimnázium (székhely: 1012 Budapest, Attila út 135-OM 035344) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésre való utalással és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25 (1) bekezdése alapján valamint a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 4 alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról módosított működési rendjének, szervezeti felépítésének, belső és külső kapcsolatainak szabályzatát az alábbiakban határozza meg. I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja Jelen szabályzat határozza meg a Budapest I. kerületi Kosztolányi Dezső Gimnázium szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Jelen dokumentum tartalmazza azokat a biztonságos működést garantáló szabályokat, melyek megtartása kötelező a Köznevelési intézményben dolgozóknak, tanulóknak és az intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a Köznevelési intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. I.2. Jogszabályi háttér Az SZMSZ a következő törvények és rendeletek alapján készült: 2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről (2014. évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2014. évi CXCIX. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról 2012. évi CXXIV. tv. A köznevelési módosításáról 229/2012. (VIII. 28.) korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról (2013. augusztus 31-ig) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési- oktatási intézmények működéséről 2012. évi CLXXXVIII. tv. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 26/ 1997. (IX.3.) NM rendelet Az iskola-egészségügyi ellátásáról 1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. tv. A tankönyvpiac rendjéről és az ezt módosító 2004. évi XVII. tv. 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről valamint A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 5
2012. évi CXXV. tv. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. Módosításáról 2012. I. tv. A munka törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet. 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm.rendelet Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről Kormány 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelete a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról valamint a legutóbb a 346/2013. (IX. 30.) Kormányrendelettel, s többször módosított 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló rendelet 2011. évi XXX. törvény egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról A Kormány 268/2014. (XI. 3.) Korm. rendelete egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet. A Szervezeti és Működési Szabályzatot és annak módosítását az intézményvezető előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Az SZMSZ és a mellékletét képező intézményvezetői utasítások betartása kötelező érvényű az iskola minden közalkalmazottjára és az intézménnyel jogviszonyban állókra. 6
II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI II.1. Az intézmény 1.) Az intézmény jellemző adatai Név: Budapest I. Kerületi Kosztolányi Dezső Gimnázium Székhely: 1012 Budapest, Attila út 135-137. Szakmai alapdokumentum: többször módosított 42/11/2002.(III.2/.) Kt.sz. határozat, legutóbbi 112/2006. (V.25.) Kt.sz. szerint Intézménytípus: közoktatási intézmény (gimnázium) PIR azonosítója: 186008 Tagintézménnyel és székhelyen kívüli telephellyel az iskola nem rendelkezik. Az engedélyezett tanulócsoportok száma: 17 tanulócsoport, és 2 csoport tanulószoba. Az engedélyezett teljes óraszámú pedagógus álláshelyek száma: 40,5 pedagógus munkát segítő helyek száma: 5. Az iskola maximális létszáma: 520 fő 2.) Az intézmény jogállás Az iskolát 1894-ben alapította Budapest székesfőváros. Nyolc évfolyamos gimnáziumi működési engedélyt kapott 1991-től. 2.1: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 2.2. Alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 2.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 2.4 Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2.5.Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Budapest I. Tankerület 1011Budapest, Iskola utca 10. 2.6 Működtetője: Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1, Budavári GAMESZ Budapest, 1011 Iskola utca 16. 7
3.) Az intézmény TEÁOR besorolása a, Az intézmény alaptevékenységi köre TEÁOR besorolás alapján: 853100 általános középfokú oktatás b, Az intézmény szakágazata: 853100 általános középfokú oktatás c, Az intézmény alapvető szakfeladatai: 853111 általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása - integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos) d, Az intézmény kiegészítő szakfeladatai: 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 890111 Esélyegyenlőség elsegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890112 Az egyenlőbánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 890114 A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931301 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása 931903 Máshova nem sorolható egyéb sporttámogatás 932918 Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás 932919 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység 949900 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység Úszásoktatás gyakorló iskolai feladat (együttműködésben: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Semmelweis Egyetem, Testnevelési Egyetem Sporttudományi Kar Adószáma: 15501129-2-41 Az intézmény törzsszáma: 501.123-0-00 KSH azonosítója: 4.) A feladatellátást szolgáló vagyon es a felette való rendelkezés joga 4.1. 1012 Budapest, I. Attila u. 135-137. 4.1.1. Helyrajzi száma; 6797 4.1.2. Hasznos alapterülete: 3891 nm 8
4.1.3. Intézmény jogköre; ingyenes használati jog 4.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 4.1.5. Működtető neve: Budapest 1. kerület Budavári Önkormányzat 4.1.6. Működtető székhelye: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1, 5.) Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 6.) Az épület termeit a következő intézmények használják: 1. Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat (1122 Budapest, Maros u. 16.) A Képviselő-testület döntése alapján az iskola 2 tantermének használati jogát az Egészségügyi Szolgálat kapta meg. A fenntartási költségek a Szolgálatot terhelik. A közös bejárat miatt részletes szabályozást írtunk alá. 2. Farkas Ferenc Zeneiskola (1016 Budapest, Dezső u. 8.) Az önkormányzati fenntartású zeneiskolával együttműködési megállapodást kötöttünk. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A működés pénzügyi fedezetét a Budavári Önkormányzat Képviselőtestülete évenként költségvetésben irányozza elő. A belső ellenőrzés működését a 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet írja elő, az intézmény tevékenységére és gazdálkodására irányulóan, amelyet a) valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés, c) a függetlenített ellenőrzés útján kell ellátni. A belső ellenőrzés keretében működtetett vezetői ellenőrzés eszközei: a jogszabályok felügyeleti szervi és vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk, a rendszeres vagy eseti statisztikai és egyéb adatok elemzése értékelése, a beosztott vezetők és dolgozók rendszeres eseti beszámoltatása a feladatok meghatározásáról és teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról, közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés, indokolt esetben munkaterven kívüli belső ellenőrzések, vizsgálatok elrendelése, a belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése. A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie. Az intézmény vezetőjének rendelkeznie kell: az adott munkafolyamatban az ellenőrzési pontok kijelöléséről, az ellenőrzés módjának meghatározásáról, 9
arról, hogy a következő munkafázis az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg, továbbá, hiányosság észlelése esetén a teendők. 7.) Az SzMSz elfogadása: Jelen szabályzat visszavonásig, illetve új, vagy módosított szabályzat kiadásáig érvényes. A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, miután kikérte a diákönkormányzat és az iskolaszék véleményét. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. A szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola könyvtárában és honlapján II.2. Az iskola feladatai, jogosultsága és alapdokumentumai 1.)Feladatok és jogosultságok Alapfeladat az 5-12. évfolyamon: a nyolc évfolyamos jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelelő oktatás, a 10-18 éves fiatalok általános műveltségének megalapozása, felkészítés az érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, valamint a munkára előkészítő oktatás és nevelés. A gimnázium a 11-12. évfolyamon biztosítja a humán és reáltagozatú felkészítést a kétszintű érettségire emelt óraszámban. Az iskola egyéb feladatként étkeztetést és gyermekfelügyelet biztosít, és a pedagógiai programmal összhangban álló kulturális és pedagógiai szolgáltatást szervez. Az intézmény jogosultsága az alapfokú és középfokú képzést, valamint az állami (érettségi) vizsgák letételét igazoló bizonyítványok kiállítása. 2.) Az intézmény alapdokumentumai Az szakmai alapdokumentum az intézményre vonatkozó lényegi megállapításokat tartalmazó, és a fenntartó által hitelesített dokumentum, mely az iskola jogszerű működését az országos nyilvántartásba vétellel biztosítja. Az intézmény által ellátandó alaptevékenység: A 8 évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény középfokú oktatást biztosít. A gimnázium a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program szerint az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra felkészítő nevelést és oktatást végez, továbbá biztosítja a gyógytestnevelést. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervhez kapcsolódva szabályozza a feladatellátás szakmai alapjait. A pedagógiai program tartalmazza: a nevelés és az oktatás programját, célját és feladatait 10
a képzési rendet, a minősítés szempontjait, módjait az iskola élet- és munkarendjét az iskola hagyományait a helyi tantervet és óratervet az egyes évfolyamok követelményeit és a vizsgaszabályzatot, a program megvalósításának személyi és tárgyi feltételeit, a differenciált képzés kapcsán a tehetséggondozás és a felzárkóztatás formáit, az egészségnevelési és környezeti nevelési programot együttműködési megállapodásokat Az iskola egy tanévre való tantárgyfelosztása a pedagógusok számára adja meg a kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat, kijelölve a tanulócsoportokat, a csoportbontásokat, a kétszintű érettségire való felkészítést szolgáló óraszámokat és az iskola heti összes tanóraszámát. A tantárgyfelosztást a vezetőhelyettesek javaslatát meghallgatva az intézményvezető adja ki, és továbbítja a fenntartónak. A tantárgyfelosztás alapján készíthető el az intézmény heti órarendje, melyet a Közalkalmazott Tanács (KAT) is véleményezhet. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza, az időpontok, valamint a határidők kitűzésével és a felelősök megjelölésével. A munkatervet az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a Diákönkormányzatot segítő tanár, valamint az intézményvezető helyettes készíti el egy felkérés alapján kialakított munkacsoport segítségével. A nevelőtestület tagjai a tanévnyitó értekezleten véglegesítik. 11
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE III.1. A SZERVEZETI EGYSÉGEK III.1.1. AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS VEZETŐI A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A pedagógiai kötelezettségek megvalósítása érdekében végzett munka, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi igények és körülmények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Ezek élén felelős vezetőként intézményvezető-helyettesek állnak. Intézményünk szervezeti felépítése a következő: 12
Budapesti I. Kerületi Kosztolányi Dezső Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskola szervezeti felépítése Intézményi tanács Intézményvezető Közalkalmazotti tanács Intézményvezetőhelyettes Intézményvezetőhelyettes Magyar mk. Matematika mk. Természet tudományi mk. Önértékelési csoport,mk. O-főnöki mk. Integráló és tehetséggondoz ó mk. Művészetek mk. Történelem mk. Testnevelés mk. Idegen nyelvi mk. Pedagógusok, nevelőtestület Hittant, filozófiát oktatók Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak 13 Titkárság iskolatitkár iskolatitkár
14
közalkalmazotti tanács intézményvezető-helyettesek intézményi tanács munkaközösség-vezetők intézményvezető tanárok diákszervezet oktatást segítők: iskolatitkár, rendszergazda, laboráns szülői szervezet (SzMK) Munkaköri leírások: Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásoknak névre szólóan tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően jogait és kötelezettségeit. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladatváltozás esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: az intézményvezető és helyettesei III.2. AZ ISKOLA VEZETŐJE III.2.1. Az intézményvezető személye és felelőssége Az intézmény intézményvezetője kiemelt vezető, személyének kiválasztása a köznevelési törvény alapján történik. Az intézményvezetői megbízás legfontosabb feltétele az intézménytípusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, a határozatlan idejű alkalmazás és a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, ami előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskola szülői szervezetének, a diákönkormányzatnak vezetői pályázattal kapcsolatos véleményét. Az intézményvezető a megbízást adó fenntartónak tartozik felelősséggel a köznevelési törvénynek megfelelően az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működés, a pedagógiai munka és az ifjúságvédelmi feladatok ellátása, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a balesetek megelőzése és a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátása. 15
III.2.2. Az intézményvezető jogköre, kiemelt feladatai Az intézményvezető feladatait, jogkörét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a közoktatási intézmény vezetője, az intézményvezető a köznevelési törvény előírásai szerint- felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a fenntartó által átruházott jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a külső és nemzetközi kapcsolatok és együttműködések kialakításáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézményvezető dönt a felvételi és átvételi kérelmekről, vagyis a tanulói jogviszony létesítéséről, a tanulók csoportba sorolásáról, a tanuló által választott tantárgy megváltoztatásáról vagy leadásáról, valamint a hozzá intézett szülői, illetve tanulói kérelmekről, különösen hosszabb (3 napot meghaladó) előre látható hiányzás esetében, valamint dönt a mentességi kérelmekről. Az intézményvezető jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. a nevelő-és oktatómunka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése és a nevelőtestületi döntések előkészítése, a feladatok végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés biztosítása az iskolaszékkel és intézményi tanáccsal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó méltó megtartása, a gyermek- és ifjúságvédelem és balesetek megelőzésének irányítása, a döntés az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy szerződés nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: közalkalmazotti kinevezés előterjesztése és tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, Az iskolavezetésnek címzett beadványokra (szülőtől, pedagógustól) maximum 30 napon belül írásban kell választ adnia. Az intézményt érintő kérdésekben a tantestület számára tájékoztatási kötelezettsége van. III.3. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE 16
III.3.1. Az iskola vezető testülete Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a munkaközösség-vezetők, az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának elnöke és a diákság pedagógus-összekötője. Az intézmény vezetősége félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. III.3.2. Az intézményvezető-helyettesek személye, jogköre és felelőssége Az intézményvezető feladatait a pedagógiai vezetőhelyettes közreműködésével látja el. Vezetőhelyettesi megbízást az intézményvezető ad a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. Nevelési-oktatási tanügyigazgatási intézményvezető-helyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év. pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek lehetnek. A pedagógiai vezetőhelyettesek irányítják és ellenőrzik közvetlenül a pedagógusok munkáját. A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre kiterjed egész munkaterületükre, személyes felelősségük vonatkozik teljes feladatkörükre. A vezetőhelyettesek felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének, beszámolási kötelezettségük kiterjed az iskola állapotára, az intézmény egész működésére, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézményvezető-helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízás határozott időre, legfeljebb öt évre szól. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Feladatuk alapvetően a következőkre terjed ki: a) eseti helyettesítés elrendelése és túlórák nyilvántartása b) órarendkészítés c) a vizsgák (felvételi, érettségi, javító, osztályozó, különbözeti, belső) szervezése d) továbbképzések koordinálása e) az elektronikus napló adminisztrátori kezelése g) rendezvények koordinálása h) a munkaközösségek munkájának koordinálása, ellenőrzése i) a tanárjelöltek fogadása, kapcsolattartás a küldő intézményekkel j) versenyek koordinálása 17
k) statisztikák, beszámolók készítése l) a tantestület, a diákok és a szülők tájékoztatása a hozzájuk tartozó területekről III.3.3. A vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos. A vezetők a szükségletnek megfelelő rendszerességgel - általában hetente - tartanak vezetői megbeszéléseket. Az iskola vezetősége a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tartja, amelyekről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken rendszeresen beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint tartós távolléte esetén - általános helyettesként - az általa megbízott általános intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető az előre látható tartós távolléte idejére a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezetőhelyettesek helyettesítése távollétük esetén: A két intézményvezető-helyettes egymást helyettesíti. Valamennyi vezető távolléte esetén az osztályfőnöki munkaközösség-vezető vagy az iskolavezetés által megbízott pedagógus látja el a feladatot. III.3.4. A munkaközösség-vezetők feladat- és hatásköre A munkaközösség-vezetők feladatai a következők: A kijelölt területek szakmai tevékenységének koordinálása, az osztályfőnökök nevelőmunkájának irányítása. A pedagógusok tájékoztatása a vezetői értekezletek alapján, a pályakezdők és az új kollégák munkájának segítése. A Köznevelést érintő törvények, rendeletek, belső szabályzatok és a munkaközösség tagjai nevelőmunkájának, valamint munkafegyelmének ellenőrzése, esetenként figyelmeztetése. Részvétel a tanév munkatervének elkészítésében és a feladatok határidőre történő megvalósításában. Az osztályok tanügyi dokumentációjának ellenőrzése, valamint a statisztikai adatok összegzése. Rendszeres beszámolási kötelezettség a nevelőtestületnek. A tanulók számára a vizsgák (felvételi, különbözeti, évfolyam-, javító, osztályozó, alapműveltségi, érettségi) szervezése, a lebonyolítás ellenőrzése és a dokumentáció összesítése. A tanulók dicsérete, javaslat fegyelmi eljárás lefolytatására. 18
Esetenkénti kapcsolattartás a társintézményekkel, az egészségügyi szervezetekkel, az iskolát támogató cégekkel. A szülők korrekt tájékoztatásának ellenőrzése, a látogatók fogadása, az ügyintéző pedagógusok ellenőrzése. Javaslattétel a pedagógusok szakmai és módszertani továbbképzésére, kitüntetésére és jutalmazására, a minőségi pótlékok és a megbízások odaítélésére, intézményvezetői intézkedésekre. IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK IV.1. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE IV.1.1. Közalkalmazottak és jogaik Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve (Mt.) mellett a Közalkalmazotti törvény (Kjt.) szabályozza. A közalkalmazottak egy része pedagógus, más közalkalmazottak a pedagógusi munkát közvetlenül segítik (iskolatitkár, könyvtáros, pszichológus, rendszergazda, laboráns, stb.). A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét (tantestület), mely alapvetően meghatározza az intézmény tartalmi munkáját. Az alkalmazotti közösséget és képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Retorzió nélküli véleményezési jog illet meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során mérlegelni kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell, 30 napon belül írásban. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabály biztosít. Személyes döntési jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben dönt. Testületi jogkör esetén a testület határozatának alapja az abszolút 19
többség (50% + 1 fő) álláspontja. 50-50%-os szavazatarány esetén a felelős vezető szavazata dönt. A testület akkor határozatképes, ha a testület tagjainak kétharmad része jelen van. IV.1.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, közös levelezési lista, elektronikus naplón keresztül küldött üzenetek. Az értekezletek rendszeres időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokon, a nevelőtestületi és az alkalmazotti értekezleteken a vonatkozó napirendi pontnál a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló személyek és a közösségek által delegált képviselőnek jelen kell lennie, és nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. A közösség összehívását a KAT, illetve az alkalmazotti közösség is kezdeményezheti. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről emlékeztetőt kell vezetni. IV.2. A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE IV.2.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályok tanulólétszámát jogszabály határozza meg. Az osztályközösség élén felelős pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. akit az intézményvezető - a pedagógussal egyeztetve - bíz meg a tanulócsoport pedagógiai vezetésével. Az osztályfőnök nevelőmunkájának aktív segítésére az osztályfőnök helyettest választhat, lehetőleg osztályának pedagógusai közül. Bontott tanulócsoportban vesznek részt a diákok azokon a tanítási órákon. melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák. technikaórák stb.). A tanulócsoportok bontását a tanulócsoport összetétele és a tanrend szervezése is indokolhatja. 20
IV.2.2. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló részt vehet és megteheti közérdekű észrevételeit vagy javaslatait. A diákközgyűlés az intézményvezetője által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola vezetője és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok írásos kéréseire az intézményvezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola vezetője kezdeményezi, ilyenkor nem kell a napirendet előre közölni. IV.3. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS MŰKÖDÉSE IV.3.1. A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekképviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre, melynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat szervezeti és működési rendje a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott, az SZMSZ alapján készül, és annak mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei. Minden osztályközösség megválaszthatja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott iskolai diákbizottság látja el, melynek tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működési feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. IV.3.2. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 21
A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézményi SZMSZ és a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek és munkatársainak megbízására, elszámolási kötelezettséggel a biztosított költségvetés felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára. IV.3.3. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény intézményvezetőjével. Az iskolai diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, nevelőtestületi, valamint iskolaszéki értekezletének vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezetői fogadóórák időpontját tanévenként a munkaterv tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata. IV.4. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE IV.4.1. Szülői Választmányi Testület (SzMK) A szülők a Köznevelési törvény alapján meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és önmaga képviseletéről. Iskolánkban hagyományosan jól működik a Szülői Választmányi Testület, amely képviseleti úton választott szülői szervezet: a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, ezért jogosan jár el valamennyi szülő képviseletében, illetve az iskola egészét érintő ügyekben. IV.4.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztályközösség szülőivel az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. A szülőknek az intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Választmányi Testületet az éves 22
munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább háromszor hívja össze, és tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Választmányi Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. IV.4.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az iskola - a Köznevelési törvénynek megfelelően - a tanulókról rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három - munkatervben rögzített időpontú - rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről és feladatairól, valamint az osztályfőnök bemutatja az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője az osztályközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként három, - a munkatervben rögzített időpontú - rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen elmaradó tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett pedagógussal a tanév elején meghatározott egyéni fogadóórák szerint, melyet a pedagógusok a délelőtti órarendbe illesztve heti rendszerességgel tartanak. IV.4.4. A szülök írásbeli tájékoztatási rendje IV.4.4.1. Az elektronikus napló használatának rendje Intézményünk elektronikus naplót használ. [Intézményünk a MaYoR elektronikus naplót használja.] Az elektronikus napló [MaYoR] az iskola saját szerverén fut, az abban keletkező adatokról rendszeresen biztonsági másolatot készít. Az adatokat harmadik félnek csak a törvényben meghatározott esetekben adja ki. (Kötelező adatszolgáltatások, statisztikák, érettségi jelentkezés stb...) Az információs rendszerbe történő belépésre az intézményben tanító pedagógusok, itt dolgozó pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, diákok, valamint a diákok gondviselői jogosultak, kizárólag az őket érintő adatok megismerhetősége érdekében. A felhasználók különböző jogosultsági szinten férhetnek hozzá az információkhoz. Adminisztrátori jogosultsággal az intézményvezető által megbízott elektronikus napló adminisztrátor rendelkezik. 23
Vezetőségi jogosultsággal a az intézmény vezetője és helyettesei rendelkeznek. Titkársági jogosultsággal az intézmény adminisztrációjában részt vevő alkalmazottak rendelkeznek. Tanári jogosultsággal az intézményben oktató tanárok rendelkeznek. Diák jogosultsággal az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő diákok rendelkeznek Szülő jogosultsággal az intézménybe járó diákok gondviselői rendelkezhetnek. Az elektronikus napló speciális alkalmazások nélkül, minden internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépről használható. Minden tanév végén az intézmény elkészíti a haladási és osztályozó naplókat, azokat a megfelelő záradékkal ellátja, hiteles módon lezárja és a törvényben meghatározott módon és ideig archiválja. Köznevelési intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és megadjuk az aktuális információkat. A szülőkkel való kommunikáció teljes értékű formája az elektronikus napló, amennyiben a szülő az iskola rendelkezésére bocsátotta e-mail címét. Ugyanakkor írásban kell értesíteni a szülőket a félévi és az év végi osztályzatokról a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány kiadásával, valamint a tanuló felvételéről, felvételi kérelmének elutasításáról, az írásban beadott kérelmekre születő döntésekről, határozatokról, valamint fegyelmi eljárás megindításáról. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet az e- osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott ellenőrző füzetbe is beírni, azt dátummal és aláírással ellátni (a szóbeli feleletet azonnal, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján), 8. évfolyammal bezárólag. A 9 12. évfolyamon az érdemjegyek beírása a tanuló kötelessége. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt az ellenőrző füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. A tanuló tájékoztató füzetének hiányát az osztálynaplóba vagy a magatartás füzetbe dátummal és aláírással ellátva kell bejegyezni. Az osztályfőnök helyettesével köteles havonta ellenőrizni - az osztálynapló és a tanulók tájékoztató füzeteinek összevetésével - az érdemjegyek pontos bejegyzését. Szükség esetén pótolják az ellenőrzőkben a tanulók hiányzó érdemjegyeit. Az osztályfőnök a negyedévi és a háromnegyedévi írásos értékelés során értesíti a szülőket a belépő tanulók magatartásáról, szorgalmáról és tantárgyi felkészültségéről. A többi tanuló szüleit csak indokolt esetben kell írásban tájékoztatni. A mulasztott órákról az Oktatási Törvény 11/1994. számú rendeletek alapján tájékoztatja az osztályfőnök a gondviselőt. 24
Az iskola honlapja is fontos információforrás. Itt van közzé téve a pedagógia program, a házirend, az éves munkaterv és az úgynevezett aktuális rovatban a mindenkit vagy egyes csoportokat érintő hírek, így különösen az ebédbefizetés időpontja, az iskolai rendezvények helye és ideje. IV.5. AZ ISKOLASZÉK ÉS AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE IV.5.1. Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő- és oktatómunka segítésére, az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik. Az iskolaszék a szülők és a nevelőtestület 3-3 választott tagjából, valamint az önkormányzat képviselőjéből és a diákönkormányzat vezetőjéből áll. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény. egész működésével kapcsolatban, különösen a pedagógiai program elfogadása, a vezető személye és az intézmény feladatellátása vonatkozásában. Az iskolaszéknek joga van maga elé hívni az iskolával jogviszonyban álló felnőttet vagy gyermeket. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ elfogadásakor, a házirend elfogadásakor, a vállalkozás alapján folyó tevékenység feltételeinek meghatározásakor. IV.5.2.A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések előzetes egyeztetés után való rendelkezésre bocsátásával. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja a nevelőtestületet az iskolaszék működéséről és munkaprogramjáról. IV.5.3. Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék szülői tagjai hagyományosan az intézmény tanári fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézményvezetőt a szülői fogadóórák tapasztalatairól és a szülők észrevételeiről. 25
IV.6. AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS FELADATAI ÉS JOGKÖREI Az intézményi tanácsnak mint az intézmény működésében érdekelt, törvényben nevesített közösségek érdekképviseltének hatékony megvalósítása céljából létrehozott önálló jogi személyként működő szervezetnek az a feladata, hogy az iskola nevelő-oktató tevékenységét érintő kérdésekben véleményt nyilvánítson, a pedagógiai munka eredményességének értékelése tárgyában javaslatokat fogalmazzon meg, s a felvetett kérdések ügyében tanácsait, álláspontját megfogalmazza a delegáló közösségek érdekében. Az intézményi tanács döntési jogkörrel rendelkezik: éves munkaprogramjának elfogadása; ügyrendjének meghatározása; tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása; a nevelőtestület által az intézményi tanács döntési jogkörébe átruházott kérdések ügyében. Az intézményi tanács véleményezési jogkörrel rendelkezik: a nevelési-oktatás intézmény működését érintő valamennyi kérdés; a pedagógiai program elfogadása; a házirend elfogadása; az éves nevelőtestületi munkaterv elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat elfogadása; a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál túl nem léphető legmagasabb összeg meghatározása; a köznevelési szerződés megkötése; az iskolában folyó fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása; az nevelőtestület által félévkor és a tanítási végén elkészített az iskolában folyó szakmai munka eredményessége, hatékonysága értékelése ügyében. Az intézményi tanács véleményét kötelező kikérni: a pedagógiai program; a szervezeti és működési szabályzat; a házirend; a munkaterv elfogadása; a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács javaslattételi jogköre az alábbiakat foglalja magába: a nevelési-oktatás intézmény működését érintő valamennyi kérdésben javaslatokat fogalmazhat meg a nevelőtestület illetve az iskolavezetés felé; 26
az intézményvezető által az iskola működéséről szóló, félévi rendszerességgel történő beszámolóval kapcsolatos álláspont megfogalmazása és eljuttatása a fenntartóhoz; a nevelőtestület ülésének összehívását kezdeményezheti. Az intézményi tanács véleményalkotási jogkörének gyakorlása érdekében együttműködik a jogszabály által véleményalkotásra feljogosított többi iskolai közösséggel illetve szervezeti egységgel (a továbbiakban: az iskolában működő egyeztető fórumok). Az első és a második félév (a tanítási év utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskolának a nevelőtestületi értekezleten elvégzett, a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát tartalmazó jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az intézményi tanácsnak. 27
V. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE V.1. A külső kapcsolatok célja és módja Iskolánk a feladatok eredményes végzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak különböző intézmények azonos beosztású munkatársaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás módjai közös értekezletek, módszertani bemutatók tartása; szakmai előadásokon és találkozókon való részvétel; közös ünnepélyek rendezése és intézményi rendezvények látogatása; hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. V.2. Rendszeres külső kapcsolatok Napi munkakapcsolat köti az intézményt a Budapest I. Budavári Önkormányzat fenntartásában működő társintézményekhez. Az iskola kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartó Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KLIK), I. tankerülete az I. kerület Köznevelési intézményeivel és a sportegyesülettel. a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal: rendőrséggel, bírósággal és az önkormányzat jegyzőjével, stb., a Nevelési Tanácsadó szolgálattal, a Családsegítő Központtal és a Gyermekjóléti Szolgálattal. a történelmi egyházakkal KSH-val az OH-val. az intézményt támogató Attila Alapítvánnyal, a számlavezetőjével az OTP bankkal és patronáló cégekkel. Budapest I. kerületi Rendőrkapitánysággal Budapest I. kerületi Polgárőrséggel Budapest I. ker. Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálattal bu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel Károli Gáspár Református Egyetemmel közösségi szolgálat partner szervezeteivel Esterházy Károly Főiskolával 28