A fa, a lelkét, hogy kiadta, gyantás átok sírt alatta és körötte táncot lejtett, szomorú gyászkönnyet ejtett megannyi kobold. Winkler András Forgácslap élet letútj tjának bemutatása ökom komérleg használat latával 2005. március 11. Széll Andrea doktorandusz NyME FMK, Lemezipari Tanszék Sopron
A környezet k szennyezésének nek megáll llítása csökkent kkentése a XXI. század zad legnagyobb kihívása. és Ehhez természetesen nemcsak a társadalom és a döntéshozók hozzáállásán kell gyökeresen változtatni, hanem a gazdasági szektor további, ezirányú fejlődésének is mihamarabb végbe kell mennie. Kutatási területemen, a faiparban is az egyik lehetséges mód, hogy a termelés számára kézzelfogható tájékoztatást adjunk a (fa)termékek, gyártási folyamatok lehetséges környezeti hatásairól és kockázatairól, s ezáltal a tervezés korszerűbb megvalósításához hatékonyabb segítséget nyújtsunk, az életciklus elemzés használata.
Egy termékre vonatkozó ökomérleg elkészítésekor bölcsőtől l a sírigs vizsgáljuk a felhasznált alap- és segédanyagok, energiák útját a keletkező késztermékig és emissziókig, káros anyagokig. A szabványok szerint készített ökomérleg lehetőséget ad hasonló funkciójú, ám más alapanyagokból készült termékek összehasonlítására, környezetre gyakorolt hatásuk alapján. Ez a későbbi döntéshozatal és a versenyképesség fenntartásának egyik fontos momentuma lehet.
A faiparban munkáját végző szakember és a tudós számára mindig is fontos volt a fa, mint az erdő egyik sokoldalú és s csodálatos terméke minél sokoldalúbb, ezáltal hulladékszegény és környezetbarát felhasználása. Az ipar számára másodlagos nyersanyagként szóba jöhet: a fafeldolgozás és megmunkálás során keletkező forgács, fapor, eselékek, szélezési és hámozási maradékok stb.; ezek segítségével újra terméket, pl. forgácslapot lehet előállítani. Így kevesebb élőfa kivágására van szükség a faipari termékelőállításhoz.
A ma virágkorát élő környezetvédelem, a környezet megóvásával foglalkozó tudományok és a környezeti menedzsment egyik elterjedőben lévő és sokrétűen felhasználható eszköze: az életciklus-elemzés s módszere, m amely termékre, folyamatra vonatkozhat, és a fellépő környezeti terheket számszerűsíti. Külföldi és hazai források segítségével kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk a forgácslap gyártásának fázisait, és elkészítettük a rá vonatkozó ökomérleget tudásunk és ismereteink mai szintjén...
Ökomérleg felépítése Célmeghatározás és vizsgálati keretek kijelölése Szakmérleg elkészítése Hatásvizsgálat K i é r t é k e l é s Felhasználás: -termékfejlesztés -stratégiai tervezés -politikai döntések -marketing -egyéb Forrás: 3
Egy termék ökomérleg általános sémája Energia Alapanyag Segédanyag Melléktermék Alapanyag kinyerés Átalakítás Szállítás Főtermék Felhasználás Hulladék felhasználás Emisszió Ö K O M É R L E G Alapanyag felhasználás Energia felhasználás Légszenynyezés Vízszenynyezés Talajszenynyezés Újrahasznosítás Emissziós hatások Egyéb Forrás: 3
Teljes életútelemzés forgácslapból készült termékre Az erdő produktumai erdei faválasztékok, rönkök apríték, forgácsfa Fafeldolgozás, faipar fűrészipari hulladék, apríték, forgács, stb. energia, kötőanyag, csomagolóanyag, segédanyagok energia, segédanyagok Forgácslap gyártása Forgácslap felhasználási fázis Anyagi hasznosítás Utóhasznosítás Energetikai hasznosítás emisszió, hulladék, szennyvíz, zaj emisszió, hulladék, szennyvíz, zaj hulladék, energia, emisszió recycling Forrás: 3
Forgácslapgyártás ökológiai mérlege I. a szombathelyi FALCO Rt. adatai alapján a mérleg erősen kapcsolódik a gyártásban követett technológiai folyamathoz és az alkalmazott technikai eszközökhöz (más technológiai megoldásnál és más géppark használatánál a mérleg adatai módosulhatnak) a forgácslapgyárak alapanyag ellátásában az egész világon változások következtek be: a kitermelt forgácsfa iránt egyre nagyobb az igény, azaz: fatüzelésű erőművek növekvő nyersanyagigénye átrendezte a faanyag iránti keresletet, így a forgácslapgyáraknak más alapanyag felé kellett nyitniuk, felértékelődött a másodlagos nyersanyag szerepe Forrás: 2
- Szombathelyen az üzemben az a felhasznált éves 211alapanyagnak 024 tonna több, forgácslap mint a előállításához felét a másodlagos 296 450 nyersanyag tonna alapanyagot (szélhulladék, használnak apríték, forgács, fel: az alapanyagban használt fatermékek) 144 045 teszi tonna kiún. forgácsfa és 152 375 tonna másodlagos nyersanyag van - A a másodlagos gyártás külsőnyersanyagot energiafelhasználását fűrész-, bútor- jelentős és mértékben épületasztalosipari csökkentik üzemekből a gyártás gyűjtik során össze (nagy keletkező része facsiszolatpor apríték, fűrészpor, elégetésével szélanyag, nyert energiával és egyre nagyobb mértékben elhasznált raklapok, faelemek) ennek megfelelőn 1 tonna forgácslap előállításához 1,4 -tonna A szennyezőanyag alapanyagot (71,2 kibocsátásának %-os kihozatal) nagy használnak részét el, a forgácslapok amiből 0,67 tonna laminálásánál az ún. forgácsfa keletkező és 0,71 laminát tonna a hulladék másodlagos teszi nyersanyag ki, amit mint veszélyes anyagot meg kell semmisíteni a kihozatal javítására felülvizsgálták és szigorították a hulladékgazdálkodási rendszerüket Forrás: 2
0,67 t forgácsfa 0,71 t másodl. nyersanyag Segédanyagok: -kötőanyagok -laminát -hidraulika olaj -kenőanyagok -vegyszerek külső energia 3,09 GJ Gyártás belső energia 1,51 GJ veszélyes olajszármazékok 0,07 kg veszélyes szilárd szennyezőanyag 0,02 kg laminát hulladék 2,26 kg formaldehid (CH 2 O) 0,13 kg csomagoló eszköz 0,09 kg fapor 2,35 kg CO, CO 2 1,71 kg NO x 1,46 kg 1 t forgácslap korom, pernye 0,62 kg Forrás: 2
Forgácslapgy cslapgyártás fajlagos energiaigénye nye Éves termelés 211 024 tonna forgácslap. Külső energiafelhasználás: villamos energia 51 535 000 kwh = 185 526 GJ földgáz 9 191 000 m 3 = 306 980 GJ vásárolt kéreg 13 053 t = 160 552 GJ összes = 653 058 GJ Fajlagos érték: 3,09 GJ/t Belső energiafelhasználás: csiszolatpor 18 206 t = 318 605 GJ Fajlagos érték: Összes fajlagos: 1,51 GJ/t 4,60 GJ/t termék Forrás: 2
Forgácslapgyártás fajlagos környezetkárosító anyagai Szennyezőanyag veszélyes olajszármazékok veszélyes szilárd szennyező anyag laminát hulladék formaldehid (CH 2 O) csomagoló eszköz Kibocsátott mennyiség (kg) 14 000 5 100 476 000 26 500 20 000 Fajlagos érték (kg/t forgácslap) 0,07 0,02 2,26 0,13 0,09 fapor 497 000 2,35 CO, CO 2 361 000 1,71 NOx 308 000 1,46 pernye, korom 130 000 0,62 Forrás: 2
Forgácslapgyártás ökológiai mérlege II. 10 németországi forgácslapgyár adatai alapján a lapok előállításához szükséges energia 75 %-át fából nyerik az alapanyag 70 %-ban fűrészipari hulladék, 20 %-ban ipari fa és 10 %-ban használt fatermék alkalmazott kötőanyag 5-10 % karbamid formaldehid (KF) gyanta az elhasznált forgácslapok (anyagi és energetikai) újrahasznosítása Németországban problémamentes. A jogi szabályozás (Altholzverordnung) négy (AI - AIV) kategóriát különböztet meg, amely szerint az elhasznált forgácslap AII kategóriájú és fatüzelésű kazánokban elégethető. Forrás: 1
Elektromos energia 1274 MJ Hőenergia 357 MJ (fosszilis) Hőenergia 1072 MJ (fa) Víz 146 kg Kötőanyag 62 kg Olaj, zsír 1 kg Egyéb vegyszerek 0,1 kg Csomagolóanyag 2 kg Fém 5 kg Forgácslap gyártása Nyersanyag tárolása Terítékképzés Osztályozás Szárítás Gyantabekeverés Forgácsképzés Préselés Szélezés, csiszolás Forgácslap 1 m 3 ; (734 kg; u = 8 %) Fa 1285 kg; u = 60 % Szabás Energia nyerése Üz.bel. közlek. Csomag., szállítás CO 2 88,76 kg (fosszilis) CO 2 102,7 kg (fahulladék) CO 0,155 kg CH 4 0,001 kg SO 2 0,068 kg NO X 0,485 kg N 2 O 0,001kg Vízgőz 675 kg Szennyvíz 88 kg Forrás: 1
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Felhasznált irodalom: 1. Ökobilanzen Holz. DGfH,, 1997. 2. NKFP Erdő és s Fa 7.6 alprogram. NyME,, FMK. 2004. 3. Széll Andrea: PhD írásbeli szigorlat 2003.