ndorgyőlése Eger, 2010 aug. 31. A meteorológia oktatása a Nyugat-magyarorsz magyarországi gi Egyetem



Hasonló dokumentumok
PRODUKTUM MENNYISÉGÉRE ÉS S A TERMÉSSTABILIT SSTABILITÁSRASRA

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Lelovics Enikő :31 nimbus.elte.hu

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: október 20, december 8 Javítási lehetőség: január Ajánlott irodalom:

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

A villámdetekt tségei (2010)

: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat

rnök alapszak Pannon Egyetem, Mérnöki Kar

Gyakorlat. I. A mikroklíma

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

MIÉRT KELL ODAFIGYELNI AZ ÉGHAJLATV GHAJLATVÁLTOZ

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét

A hımérséklet a levegı fizikai állapotának egyik alapvetı termodinamikai jellemzıje. Mérését a következı körülmények teszik lehetıvé: A testek

A felhőzet megfigyelése

FELSZÍN N ALATTI VIZEK. 3.gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

Környezeti klimatológia: Növényzettel borított felszínek éghajlata II.

Tantárgy neve. Éghajlattan I-II.

METEOROLÓGIAI MŰSZERTAN

Farkas István és Seres István HÁLÓZATRA KAPCSOLT FOTOVILLAMOS RENDSZER MŐKÖDTETÉSI TAPASZTALATAI FIZIKA ÉS FOLYAMAT- IRÁNYÍTÁSI TANSZÉK

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Nemzetközi Éghajlatpolitika. 1. óra Az éghajlati rendszer február 14.

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Az éghajlat el rejelz

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

SZERVEZETI MAGATARTÁS S II.

A talaj szerves anyagai

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

forrás csadó mesterszak

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

AZ IPCC JELENTÉSEK SOROZATA: TÉNYEK, ERŐSSÉGEK, BIZONYTALANSÁGOK. Bartholy Judit

Geoinformatika II. (FDB1405)

Az emberi környezethasznk. rnyezethasználat fajtái

Nyíregyh. iskolán.

Hazai megfigyelt hőmérsh. rsékleti. Lakatos MónikaM. 36. Meteorológiai Tudományos Napok, MTA, november

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK


óra C

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok nemzetköziesed. ziesedése. Benke Zoltán Phd hallgató, IKU Innováci. Tatabánya, november 24.

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Határréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között. Kiss Melinda

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A METEOROLÓGIA OKTATÁSA ÉS KUTATÁSA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TURIZMUS ÉS FÖLDRAJZTUDOMÁNYI INTÉZETÉBEN. Tar Károly

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A légkör mint erőforrás és kockázat

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Környezettan alapszak (BSc(

Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Jó úton haladunk, most nem adhatjuk fel. Magyarországon)

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene*

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

LÉGKÖRTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Radiesztézia Nyáry Géza


AZ ID JÁRÁS SZÁMÍTÓGÉPES EL REJELZÉSE. rejelzése. lat. Földtudományos forgatag április 19.

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

Nemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági. gi integráci

Az egész. életen. pályázati projekt. julás

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II.

METEOROLÓGIAI TÉMAKÖRÖK A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KARÁN. Drüszler Áron

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Az emberi. Fekete-Kert. Ildikó

Vízgazdálkodástan Párolgás

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság

Magyar-szlov. Márta.

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése

Pneumatika. A pneumatika. Elvileg lehet más, m

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

Termhelyismerettan. Termhely fogalma Talajképz Legfontosabb talajképz A talajok szövete

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Általános klimatológia gyakorlat

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Fogalmi meghatározás

KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

znyomása Alapfogalmak A T rejelzés rejelzése (GCM) folyamatainak = m

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben

Egy sikeres akkreditálás eredményei

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

zszolgálati lati Egyetem Rendészettudom szettudományi kar

Átírás:

A meteorológia oktatása a Nyugat-magyarorsz magyarországi gi Egyetem Erdımérn rnöki Karán

Múlt: 1925. BányB nyászati és s Erdészeti Fıiskola F Erdıvegytani Tanszék, Vági V István 1947. Termıhelyismerettani Tanszék, Botvay Károly: Az éghajlattan önálló tárgy (Az általános meteorológia, idıjárástan és éghajlattan alapjai) 1960. Martos András: Mezoklíma és s mikroklíma ma kutatások elindítása és beépítése a képzk pzésbe. 1984. Vig Péter: Új j hely - új j szakok új j tárgyak t

Jelen: Környezet- és s FöldtudomF ldtudományi Intézet Erdımérn rnöki MSc osztatlan, környezetmk rnyezetmérnöki és s környezettan k alapképz pzés: Éghajlattan (3. szemeszter, A 2+1óra, 3 kredit) Környezetmérnöki alapképz pzés: Levegıtisztas tisztaság-védelem (4. szemeszter, A, 2+0 óra, 2 kredit) Vadgazda és s természetv szetvédelmi mérnm rnöki alapképz pzés: Termıhelyismerettan (2. szemeszter elsı fele, A, 3+2 óra 5 kredit) Erdımérn rnöki és s környezettudomk rnyezettudományi nyi MSc: : Klimatológiai módszerek m (6. szemeszter, 2+1 óra, 3 kredit )

Éghajlattan: - A meteorológia tárgya, t az atmoszféra ra. - A sugárz rzás. - A hımérsh rséklet. - A hidrometeorok. - A légnyoml gnyomás és s a szél. - A légtl gtömegek és s idıjárási frontok. - A Föld F éghajlati képek pe. - Hazánk éghajlata. - Az erdészeti klímaoszt maosztályozás, - Az erdı sugárz rzásháztartása és s hımérsh rséklete. - Az erdı vízgazdálkodása - Az erdı szerepe a meteorológiai folyamatokban. - A városok v klímája - A klímav maváltozás, a klímaingadoz maingadozás.

Éghajlattan gyakorlat - Az operatív v meteorológia eszközei zei és s módszerei. m - A sugárz rzás s mérése. m - A hımérsh rséklet mérése. m - A csapadék k mérése. m - A levegı páratartalmának mérése. m - A mikrocsapadék és s a párolgp rolgás s mérésének m módszerei. m - A légnyoml gnyomás és s a szél l mérése m - Mőszervizsga - Terepgyakorlat

Levegıtisztas tisztaság-védelem - A tárgy t helye a képzk pzésben; a levegıgazd gazdálkodás s fogalom kialakulása, tartalma. Az ember szerepe a környezet k összetételének alakításában; A levegı védelmét t tárgyalt rgyaló fontosabb konferenciák, k, kiadványok. - A légszennyezl gszennyezıdés s fogalma és s fajtái; a légkl gköri aeroszol. - Az emisszióforr források - A légszennyezl gszennyezı anyagok csoportosítása. sa. - A légszennyezl gszennyezési si határért rték. - A levegı öntisztulása, sa, és s az immisszió. - A transzmissziós s folyamatok legfontosabb modelljei elérhet rhetı szoftverek (Euler, Lagrange, Gauss). - A levegımin minıség g vizsgálati módszereinek m összehasonlító áttekintése. - Az emisszió csökkent kkentésének nek módszerei. m - A faállom llományok légtisztl gtisztító szerepe. - A légszennyezl gszennyezı anyagok növényekre n nyekre gyakorolt hatása. - A légszennyezl gszennyezı anyagok egészs szségkárosító és s a mővi m környezetre k gyakorolt hatása. - A légszennyezl gszennyezı anyagoknak a klimatikus rendszerben betölt ltött tt szerepe. - Magyarország g légterl gterének szennyezettsége.

Klimatológiai módszerekm - A klimatológia tárgya, t módszerei, m az éghajlat fogalma, az éghajlatalakító tényezık - Az éghajlati elemek idıbeli változv ltozásai a FöldF ldön, a hıháztarth ztartás összetevıinek éves menete - Az éghajlati elemek övezetes rendje - Az éghajlat ábrázolása, alaptípusai pusai - Éghajlati rendszerek - A Föld F éghajlati képek - A földtf ldtörténeti korok éghajlata - A klímav maváltozás - Hazánk éghajlata - Terepklimatológia. A városi v mezoklíma ma - A mikroklíma ma kialakulásának feltételei, telei, típusai. t A növényn nyállományok mikroklimatikus térszerkezete. - Növényállományok energiaháztart ztartása - A növényn nyállományok vízgazdv zgazdálkodása - Speciális mikroklímák k (barlang, pince, vízpart, v üvegház, stb.)

Klimatológiai módszerek m gyakorlat - Adatforrások - A Péczely P - féle klímaoszt maosztályozás - A Borhidi - féle klímazon mazonális vegetáci ciótípusok - A nedvességell gellátottsági mutatók - Egy faállom llomány sugárz rzásháztartása - Egy faállom llomány vízhv zháztartása - Egy faállom llomány szélkl lklímája - Az erdészeti tájaink t klimatikus összehasonlításasa - Terepgyakorlat

Magyar Meteorológiai Társaság XXXIII. Vá Infrastrukturális háttér - Botankerti klímaálomás - Hidegvízvölgyi hidrometeorológiai mérıkert

A közelmk zelmúlt lt lezárt kutatási projektjei A Klimabizonytalanság hatása a hazai erdıtakar takaróra NKFP pályp lyázat (2003-2006) GVOP 3.2.1-2004 04 0327/3.0 Klimatikus változv ltozások hatása a bükkb kkös állományok biológiai stabilitására (2004-2009) 2009) Jedlik: Stratégi giák és s technológi giák k az erdei ökoszisztémák és s az erdıgazd gazdálkodás s klímav maváltozáshoz alkalmazkodásának javítására (2007-2010) 2010)

Jövı TÁMOP, TIOP,

Köszönöm m a megtisztelı figyelmet!

Éghajlattan: Magyar Meteorológiai TársasT 1.A meteorológia tárgya, t az atmoszféra ra.. A meteorológia tárgya, t rövid r törtt rténete, helye a tudományok rendszerében, az idı,, idıjárás és éghajlat fogalma, a földi f légkör r kialakulása, összetétele, tele, rétegzr tegzıdése. 2.A sugárz rzás.. A sugárz rzás s fogalma és s fontosabb fizikai törvt rvényei (Stefan-( Boltzmann- és s Wien-törv rvény), a napsugárzás intenzitását t módosm dosító tényezık (beesési si szög, elnyelıdés s szóródás, s, visszaverıdés), s), a napsugárz rzás idıtartam tartamát t befolyásol soló tényezık k (nappalok hossza, orografikus horizontkorlátoz tozás), a földfelszf ldfelszín n kisugárz rzása, az albedó.. A felszín n sugárz rzási egyenlege. 3.A hımérsh rséklet.. A hımérsh rséklet fogalma; a hıközlés módjai; a levegı fölmelegedésének mechanizmusa; a talajok hıtani h tulajdonságai (sugárz rzáselnyelés, s, fajhı,, hıvezeth vezetés, hımérsh rsékletvezetés); a hımérsh rséklet periodikus és s aperiodikus változv ltozásai; a hımérsh rsékleti gradiens, az inverzió és az izotermia fogalma. 4.A hidrometeorok.. A levegı nedvessége és s az azt jellemzı fogalmak (abszolút nedvesség, relatív v páratartalom, p telítési hiány, specifikus légnedvessl gnedvesség, g, harmatpont, stb.); a levegı páratartalmát t befolyásol soló tényezık; a felhı és s a köd d képzk pzıdése, a száraz és s nedves adiabaták; ; a nemzetközi zi felhıoszt osztályozási rendszer; a csapadék k kialakulásának lehetıségei (köd, harmat, esıkelt keltés, jégesı-elhárítás); a zivatar, a hó. h

5.A légnyoml gnyomás és s a szél.. A légnyoml gnyomás s definíci ciója; az izobár r felületek letek kialakulása és s magassági gi képlet; k a Föld F izobár r térkt rképe; a konvekció és advekció kialakulása; a geosztrofikus szélmodell; a planetáris határr rréteg; a hemiszférikus cirkuláci ciós s rendszer; makroszinoptikus léptékő légmozgások; helyi szelek; a szél l iránya és s sebessége; a szélprofil, a felszín n súrls rlódási együtthat tthatója. 6.A légtl gtömegek és s idıjárási frontok.. A légtl gtömeg fogalma, osztályoz lyozása, konzervatív v tulajdonságai; a mérsm rsékeltövi és s trópusi ciklonok kialakulása és mozgása; az idıjárási frontok típusai, t hatásuk; az idıjárás s elırejelz rejelzése; az idıjárás s kártk rtételei. telei. 7.A Föld F éghajlati képek pe.. Az éghajlatot meghatároz rozó tényezık; az éghajlati típusok; az éghajlati jellemzık; a fenológia gia; ; a szoláris ris-; ; a KöppenK ppen- és s a Trewartha-féle éghajlatosztályozás. 8.Hazánk éghajlata.. Az éghajlat-alakító tényezık k alakulása hazánkban; hazánk éghajlat-osztályozási besorolásai; sai; a fontosabb éghajlati elemek; (globálsugárzás,, napfénytartam, nytartam, hımérsh rséklet, és s ingása, szél, csapadék, potenciális evapotranszspiráci ció, éghajlati vízhiv zhiány) alakulása hazánkban; hazánk éghajlati körzetei. k 9.Az erdészeti klímaoszt maosztályozás, mezoklíma ma mikroklíma. ma. A Borhidi-féle klímazon mazonális vegetáci ciótérkép; ; a Járó-féle J erdészeti klímaoszt maosztályozás; a Koncek-féle nedvességell gellátottsági index; a Budiko-féle ariditási index; a mezoklíma ma fogalma; a Yoshino-féle éghajlati skálák; k; a mikroklíma ma fogalma, típusai.

10.Az erdı sugárz rzásháztartása és s hımérsh rséklete.. Az erdı,, mint mikroklímatikus matikus tér; a koronaszint fényf ny-abszorpciója, reflexiója, albedója ja,, a levélfel lfelület-index (LAI); a törzstt rzstérbe rbe érkezı sugárz rzás s spektrális összetétele; tele; az erdı sugárz rzási mérlege; az erdı hımérsékleti profiljának napi és évszakos változv ltozásai; az erdı talajának hıgazdálkodása; ; az erdı hıháztartása. 11.Az erdı vízgazdálkodása és s a levegı áramlása az erdıben, az állományok légnedvesség-profiljainak változv ltozásai; a csapadék-intercepci intercepció fogalma; a csapadék k sorsa az erdıben az erdı vízmérlege; a szél l behatolása az erdıbe; az erdınek a felszín n súrls rlódási tényezt nyezıjére gyakorolt hatása; az erdı légtisztító képessége. 12.Az erdı szerepe a meteorológiai folyamatokban.. A levegı összetételére kifejtett hatás; az erdı szél l ellen védıv hatása; a felszín n sugárz rzásháztartására ra és s hıháztarth ztartására ra gyakorolt hatás; a levegı páratartalmára és s a talaj víztartalmára ra kifejtett hatás. 13.A városok v klímája s a légszennyezl gszennyezıdés-meteorológiai hatásai. A városi v felszín n sajátoss tosságai; a városi v "hısziget" sziget"; a város v vízgazdv zgazdálkodása; a városi v levegı összetétele; tele; a szél l alakulása a városokban; v a városok v átszellıztetése. 14.A klímav maváltozás, a klímaingadoz maingadozás.. az üvegházhatás s mechanizmusa; a légköri üvegházgázok zok koncentráci ciójának alakulása az elmúlt lt idıszakban; a klímav maváltozást befolyásol soló tényezık; a klímav maváltozás s regionális következményei; a klímav maváltozás s várhatv rható hatásai erdeinkre

Éghajlattan gyakorlat 1.Az operatív v meteorológia eszközei zei és s módszerei. m A Meteorológiai Világszervezet, az Idıjárási Világszolg gszolgálat lat szervezeti felépítése 2.A sugárz rzás s mérése. m Campbell-Stokes Stokes-féle napfénytartamm nytartammérı,, a Janisewsky, Kipp-Zonen Zonen,, lux-mérı) 3.A hımérsh rséklet mérése. m (állom( llomás-hımérı,, maximum-hımérı,, minimum-hımérı, termográf,, pontíró,, ellenáll llás-hımérık, sekély talajhımérık, Lamont- szekrény ny,) 4.A csapadék k mérése. m (Hellmann( Hellmann-f. ombrométer ter, ombrográf,, a billenıed edényes és cseppképz pzı szenzorok, Mougin,, az intercepció mérése) 5.A levegı páratartalmának mérése. m (hajszálas higrométer, poliméter ter,, August- és állomási aspiráci ciós pszichrométer ter, Assman,, automaták) 6.A mikrocsapadék és s a párolgp rolgás s mérésének m módszerei. m (Csomor-f. zúzmaramz zmaramérı keret, Hiltner-f.. harmatmérleg, rleg, Piche-féle evaporiméter ter,, párolgp rolgásmérı kádak, liziméterek terek,, kompenzáci ciós evaprotranszspirométer ter) 7.A légnyoml gnyomás és s a szél l mérése m (Fuess( Fuess,, aneroid barométer, barográf,, Beaufort- skála, Wild, Fuess, Cassela,, elektromos szélszenzorok, kézi k anemométerek terek) 8.Mőszervizsga 9.Terepgyakorlat

Levegıtisztas tisztaság-védelem 1. A tárgy t helye a képzk pzésben; a levegıgazd gazdálkodás s fogalom kialakulása, tartalma. Az ember szerepe a környezet k összetételének alakításában; A légkl gkör, mint befogadó ó ; ; A környezetszennyezk rnyezetszennyezés s okai; A levegı védelmét t tárgyalt rgyaló fontosabb konferenciák, k, kiadványok. 2. A légszennyezl gszennyezıdés s fogalma és s fajtái; a légkl gköri aeroszol. A levegı természetes összetétele; tele; A légkl gköri nyomanyagok eredete; A légkl gköri aeroszol fogalma, keletkezése. 3. Az emisszióforr források A pont-,, vonal- és s területi forrás s jellemzése; Az energiatermelés és s ipari tevékenys kenység, valamint a mezıgazdas gazdaság g kibocsátása, sa, a biológiai és s antropogén n források erıss sségének összehasonlítása; sa; jellemzésük, típusaik, t kibocsátásuk suk nagyságrendjei. grendjei. 4. A légszennyezl gszennyezı anyagok csoportosítása. sa. A szerves és s szervetlen vegyületek felépítése, eredete, légkl gköri tartózkod zkodási ideje. 5. A légszennyezl gszennyezési si határért rték. A légszennyezl gszennyezésre sre vonatkozó szabványok. A levegımin minıségi norma; A védettsv dettségi kategóri riák; A határért rtékkel szabályozott szennyezı anyagok területi besorolást stól l függf ggı határért rtékei. 6. A levegı öntisztulása, sa, a légszennyezl gszennyezés s terjedése és s az immisszió.. A légszennyezı anyagok elsıdleges és s másodlagos m kémiai k átalakulásai; A száraz és s nedves ülepedés s folyamatai; 7. A transzmissziós s folyamatok legfontosabb modelljei elérhet rhetı szoftverek (Euler, Lagrange, Gauss).

8. A levegımin minıség g vizsgálati módszereinek m összehasonlító áttekintése. A mintavételi teli eljárások; Az állomáshálózat tervezése; A legfontosabb mőszeres m mérési módszerek, m monitoring; A levegıállapot llapot minısítése. se. 9. Az emisszió csökkent kkentésének nek módszerei. m A porleválaszt lasztás, s, adszorpció, mosóberendez berendezések, oxidáci ciós s módszerek m összehasonlító áttekintése; A környezetkímélı technológiai folyamatok kiválaszt lasztása. sa. 10. A faállom llományok légtisztl gtisztító szerepe. A faállom llományok hatása a légtestek l mozgására; A száraz és s nedves ülepedés s a faállom llományokban; A kiülepedett légszennyezı anyagok ökoszisztémán n belüli li mozgása. 11. A légszennyezl gszennyezı anyagok növényekre n nyekre gyakorolt hatása. A fiziológiai és s kémiai k hatások; KárkK rképek; Krónikus és s akut károsodk rosodás, s, immissziórezisztencia rezisztencia; Bioindikátorok torok; ; Erdıpusztul pusztulás 12. A légszennyezl gszennyezı anyagok egészs szségkárosító és s a mővi m környezetre k gyakorolt hatása. Az egészs szségkárosítás s módjai; m A légszennyezl gszennyezı anyagok toxikológi giája, élettani hatásuk; Hazánk különbk nbözı szennyezettségő területeinek lakossági arányai; Mőszaki M károk k (épületek,( berendezések korrózi ziója). 13. A légszennyezl gszennyezı anyagoknak a klimatikus rendszerben betölt ltött tt szerepe. Albedó-cs csökkenés a hófelszíneken; ; A homályoss lyossági tényezt nyezı növekedése; A napsugárz rzás s spektrális összetételének megváltoz ltozása; Üvegház-hatás. 14. Magyarország g légterl gterének szennyezettsége. A regionális szennyezettség; A hazai kibocsátás s súlypontjai; s A különbk nbözı szennyezettségő körzetek elhelyezkedése;