Hogyan készüljünk a munkába visszatérésre gyermekvállalás után?

Hogyan készüljünk a munkába visszatérésre gyermekvállalás után? A dél-békési fiatalok családi életre nevelése és komplex, családbarát szolgáltatások kialakítása a Dél-Békési termelő családok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány TÁMOP-5.5.1. B-11/2-2011-0024

Tartalomjegyzék 1 Kismamák alkalmazása...3 1.1 Megmaradt a kismamák felmondási védelme és juttatásaik rendszere... 3 1.1.1 Nincs terhességi teszt... 4 1.1.2 Anyasági támogatás, terhességi-gyermekágyi segély... 4 1.1.3 Gyermekgondozási segély... 5 1.1.4 Gyermekgondozási díj... 5 1.1.5 Gyermeknevelési támogatás...6 1.1.6 Családi pótlék...6 1.2 A kismamák helyzete az új munka törvénykönyve hatályba lépése után.. 6 1.2.1 A munkáltató munkakör felajánlási kötelezettsége a várandós munkavállalónak...6 1.2.2 Kötelező munkaszerződés módosítás részmunkaidőre... 7 1.2.3 A munkaidő beosztásával kapcsolatos kedvezmények... 7 1.2.4 Fizetés nélküli szabadság, a kismama visszatérése a munkába...8 1.2.5 Kötelező bérfejlesztési ajánlat...8 1.2.6 Felmondási védelem, felmondási korlátok...8 1.3 Miért nem akarnak a munkáltatók kismamákat foglalkoztatni?... 9 1.3.1 Milyen indokokat hallunk a leggyakrabban a munkáltatóktól?...9 1.3.2 Mit is kell fizetni egy visszatérő kismamának... 10 1.4 A Munka Törvénykönyve az alábbi védelmet biztosítja a terhes nőknek. 11 1.4.1 A kisgyermekes szülőket az alábbi munkajogi kedvezmények illetik meg 11 1.5 A kismamák foglalkoztatásával adót spórolhat a Munkáltató...12 1.5.1 Kinek jár a kedvezmény?...12 1.5.2 A kedvezmény mértéke... 13 1.5.3 Hogyan érvényesíthető a kedvezmény?... 13 2 Kismamák visszatérése a munka világába... 14 2.1 Munkáltatói kötelezettségek... 14 2.1.1 A munkáltató munkakör felajánlási kötelezettsége a várandós munkavállalónak... 14 2.1.2 Kötelező munkaszerződés módosítás részmunkaidőre... 14 2.1.3 A munkaidő beosztásával kapcsolatos kedvezmények... 15 2.1.4 Fizetés nélküli szabadság, a kismama visszatérése a munkába... 15 2.1.5 Kötelező bérfejlesztési ajánlat... 15 2.1.6 Felmondási védelem, felmondási korlátok... 15 1

3 Mi a teendő, ha a kismamának nincs hová visszamennie?... 18 3.1 Megszűnt a munkáltató vagy csak átalakult?... 18 3.2 Honnan lehet megtudni?... 18 3.3 Mi az, ami jár?... 19 3.4 És ha csak járna, ami jár?... 19 2

1 Kismamák alkalmazása Repka Ágnes kutatása a várandósok foglalkoztatásáról, illetve a kismamák reintegrálásáról szól. Az első megállapítás az volt, hogy a várandós nőket és a kisgyerekes anyukákat általában gyakran éri diszkrimináció a munkahelyeken, de még a kérdés feltevőit is meglepte, hogy 91 százaléknál is magasabb volt azok aránya, akik ezt állították. A cégek 41 százaléka szerint a rugalmas munkaidőben dolgozó nők jobban teljesítenek, mint az irodában ülők, 52 százalék szerint ugyanúgy, és csak 7 százalék gondolta úgy, hogy rosszabb lenne a teljesítményük. Hasonló volt a válaszok megoszlása a várandós nőkre vonatkozó kérdés esetében is. "Hát akkor miért nem adjuk meg nekik a lehetőséget?" - tette fel a kérdést Repka Ágnes. A megkérdezett cégek 37 százaléka él a rugalmas foglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel. A felmérésből az is kirajzolódott, hogy a vezetői hozzáállástól, a munkavállalók érettségétől, a vállalat tevékenységétől, a munkakörtől és a mérettől függ, bevezetik-e a rugalmas foglalkoztatást. A cégek 76 százalékát ebben a munkaerő megtartása motiválta, 52 százalékát az ösztönzés, és 19 százalékát a jutalmazás. Ami az eszközöket illeti, 67 százalék a rugalmas munkaidőt választotta, 48 százalék a home office-t, 24 százalék pedig a részleges távmunkát. Arra a kérdésre, hogy miért nem alkalmazzák a rugalmas foglalkoztatást, részben technikai gátakat (nincs ilyen munkakör, nem egyértelműek a jogszabályok, problémák lehetnek az adatvédelemmel), részben pedig vezetési-szervezési gátakat (nem felel meg a vállalati filozófiának, nyomon követhetetlen a munkafolyamat stb.) említettek. A válaszadó cégek közül 39 százaléknál vannak olyan programok, amelyek a kisgyerekes anyukák munkába való visszatérését segítik, 21 százaléknál nincs, és kis bizakodásra adhat okot, hogy 40 százaléknál nincs, de tervezik. A lehetséges fejlesztési irányok: a kommunikáció fejlesztése, a tulajdonosi-vezetői szemléletváltás, és a rugalmas munkavégzési formák közül a megfelelő kiválasztása. 1.1 Megmaradt a kismamák felmondási védelme és juttatásaik rendszere Nem változtak lényegesen a kismamák felmondási védelmére, illetve alanyi, és biztosítási jogviszony alapján járó jogosultságaira vonatkozó előírások, paragrafusok. Változás azonban, hogy a védelem fennállására a munkavállaló csak abban az esetben hivatkozhat, ha a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót. 3

A munkáltató a Munka törvénykönyvének nyári hatálybalépését követően sem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A felmondási védelem a gyermek három éves koráig áll fenn, és akkor is megilleti a munkavállalót, ha a gyermek három éves koráig visszatér dolgozni. A védelem alkalmazása szempontjából továbbra is a felmondás közlésének időpontja irányadó, azonban változás, hogy a védelem fennállására a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Ez alól kivétel azon eset, ha a munkavállaló képessége indokolja ezt, vagy a munkáltató működésével összefüggő okból szükséges, továbbá a munkáltatónál nincs a munkavállaló munkaszerződése szerinti munkahelyen egy másik olyan, betöltetlen munkakör, ami az anya képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő lenne. Az is a kivételek körébe tartozik, ha ugyan van ilyen munkakör, de az anya az ajánlatot elutasítja, vagy a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi. 1.1.1 Nincs terhességi teszt Nem lesz kötelező terhességi teszt sem (tavaly jelentek meg erre vonatkozó információk), a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele, vagy adat közlése kérhető, illetve, vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyhez fűződő jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése, illetőleg teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Azaz, a magánélet továbbra sem ellenőrizhető, a munkáltatónak nincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával. 1.1.2 Anyasági támogatás, terhességi-gyermekágyi segély Az anyasági támogatást idén is egyszeri alkalommal lehet igénybe venni, melyre közvetlen a szülés után van lehetőség. Egyetlen feltételnek kell csupán teljesülnie a folyósításhoz, mégpedig annak, hogy a helyi védőnők által tartott terhesgondozáson legalább négy alkalommal részt vegyen a várandós kismama, illetve, ha koraszülés lépne fel, akkor a négy alkalom helyett elég egy visszaigazolt részvétel is. 4

A 2010. május elsejét követően született gyermekekre tekintettel igényelt ellátás vonatkozásában a terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül. Annak jár továbbá, aki a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül, vagy a biztosítás megszűnését követően táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság időtartamát klasszikusan a Munka Törvénykönyve szabályozza, de más biztosítási jogviszonyban állókra, így például, egyéni és társas vállalkozókra, megbízási szerződéssel dolgozókra, álláskeresési támogatásban részesülőkre is ugyanúgy kell alkalmazni. 1.1.3 Gyermekgondozási segély Alanyi jogon jár, és összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Jogosult rá a szülő, nevelőszülő, gyám a saját háztartásában nevelt gyermek harmadik életévének betöltéséig, ikergyermekek után a gyermekek tankötelessé válása évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek tízedik életévének végéig. A gyes melletti munkavégzés lehetőségét heti harminc órára korlátozták úgy, hogy a gyes-t igénylő a gyermek egyéves koráig egyáltalán nem vállalhat munkát, a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat munkavégzést, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. 1.1.4 Gyermekgondozási díj Biztosítási jogviszony alapján jár. A gyed legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve ha azt nem vették igénybe, akkor az annak megfelelő időtartam (szüléstől 168 nap) lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek második életévének betöltéséig jár. A gyed igényléséhez 365 napos munkaviszonnyal kell a szülés előtti időben rendelkezni. A gyed összege egyébként a naptári napi átlagkereset hetven 5

százaléka, amit a szülés idejét megelőző, biztosított viszony idejéig, vagy maximum két évig kapható. 1.1.5 Gyermeknevelési támogatás Az alanyi jogon járó gyermeknevelési támogatásra jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévének betöltésétől nyolcadik életévének betöltéséig jár. A gyed összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal, a jogosultság független az előzetes biztosítási időtől, illetve a család jövedelmi, vagyoni helyzetétől. A gyet-ben részesülő személy heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, illetve, ha a saját otthonában történik, akkor időkorlátozás nélkül. Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak egy szülő részére lehet megállapítani. 1.1.6 Családi pótlék Alanyi jogon jár a saját háztartásában tizennyolc év alatti gyermeket nevelőknek - szülő, örökbefogadó szülő, nevelőszülő, gyám - a gyermek tizennyolc éves koráig. Ha esetleg a gyermek tovább is tanulmányokat folytat, akkor a huszadik születésnapjáig jár. Az igénylést a magyar államkincstárhoz kell benyújtani a szülést követő hatvan napon belül. 1.2 A kismamák helyzete az új munka törvénykönyve hatályba lépése után A 2012. július 1-én hatályba lépő új munka törvénykönyve több új rendelkezést is tartalmaz a várandós munkavállalókra és a kismamákra vonatkozóan. E rendelkezések egy része új kedvezményeket biztosít a kismamák részére, lesznek viszont olyan szabályok is, melyek visszalépést jelentenek a korábbi szabályozáshoz képest. 1.2.1 A munkáltató munkakör felajánlási kötelezettsége a várandós munkavállalónak Hasonlóan a régi Mt. szabályaihoz, a munkáltató köteles lesz várandós munkavállalójának másik munkakört felajánlani, ha orvosi vélemény alapján a munkavállaló az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ez a kötelezettség nem csak a várandósság alatt terheli a munkáltatót, hanem egészen a gyermek 6

egy éves koráig. A felajánlott munkakörnek olyannak kell lennie, melyet a munkavállaló egészségi állapotának megfelelően el tud látni. Egyéb követelményt az új Mt. nem támaszt a felajánlott munkakörrel kapcsolatosan, de nyilvánvalóan figyelemmel kell lenni a munkavállaló képességeire és végzettségére is. Ha a felajánlott munkakört a munkavállaló elfogadja, és az új munkakörre a munkáltató magasabb alapbért fizet, akkor ezt a magasabb alapbért kell a kismamának is kifizetni. Ha viszont alacsonyabb bérszínvonal tartozik az új munkakörhöz, akkor a munkavállaló nem ezt az alacsonyabb alapbért fogja megkapni, hanem az eredeti munkaszerződés szerinti alapbérét. Ha a munkáltató nem tud megfelelő munkakört felajánlani, akkor a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól, és a felmentés idejére a munkavállaló a munkaszerződés szerinti alapbérére lesz jogosult. Ha viszont a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el, akkor nem jár az alapbér a felmentés idejére. 1.2.2 Kötelező munkaszerződés módosítás részmunkaidőre A kismamákra nézve kedvező új szabály, hogy ha a munkavállaló a gyermekének hároméves koráig kéri, hogy részmunkaidőben dolgozhasson, akkor a munkáltató köteles a munkavállaló munkaszerződését a teljes munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Mivel a jogszabály csak arról rendelkezik, hogy a munkáltatónak e kötelezettségét a munkavállaló ajánlatára kell teljesítenie, így ezzel a lehetőséggel nemcsak az anyák, hanem az apák is élhetnek. 1.2.3 A munkaidő beosztásával kapcsolatos kedvezmények A kismamák részére a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, és a gyermeket egyedül nevelő apa részére szintén a gyermek három éves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztást megállapítani csak a hozzájárulásuk esetén lehet, a heti pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani nem lehet, rendkívüli munkát, éjszakai munkát és készenlétet elrendelni nem lehet. Ha az apa vagy anya egyedül neveli a gyermekét, akkor a gyermek hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munka vagy készenlét csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el. 7

1.2.4 Fizetés nélküli szabadság, a kismama visszatérése a munkába A fizetés nélküli szabadságot továbbra is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, és arról is munkavállaló jogosult dönteni, hogy mikor kíván visszatérni a munkába. Új szabály viszont, hogy legkorábban a visszatérés szándékának bejelentésétől számított harmincadik napon köteles a munkáltató a munkavállalót munkába állítani. Továbbra is a gyermek hároméves koráig jár fizetés nélküli szabadság a munkavállalónak. A fizetés nélküli szabadságnak csak az első hat hónapjára jár a munkavállalónak szabadság. A szabadságot pedig a munkavállaló visszatérését követő hatvan napon belül kell majd kiadni. 1.2.5 Kötelező bérfejlesztési ajánlat A fizetés nélküli szabadság letelte után a munkáltató köteles ajánlatot tenni a visszatérő kismama számára a munkabér módosítására vonatkozóan. Ennek során az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ha nincsenek azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, akkor a ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértékét kell figyelembe venni. 1.2.6 Felmondási védelem, felmondási korlátok Legjelentősebb módosulással a felmondási védelem terén kell a kismamáknak számolniuk. A várandósság, a 24 hetes szülési szabadság és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés tartamára változatlanul felmondási védelem illeti meg a munkavállalót. Változás, hogy ez utóbbi esetben csak a kezelés megkezdésétől számított első hat hónapra illeti meg a nőt a védelem. Kimondja viszont az új Mt., hogy a várandósságra és a reprodukciós eljárásban történő részvételre, mint felmondási védelmi okra csak akkor hivatkozhat a munkavállaló, ha a felmondás közlését megelőzően erről a munkáltatót tájékoztatta. Ha a munkáltató személyesen kívánja átadni a felmondást, akkor a tájékoztatási kötelezettség álláspontom szerint teljesíthető közvetlenül a felmondás átadása előtt. Más a helyzet viszont, ha a munkáltató postán küldi el a felmondást, amely a levél átvételével lép hatályba. Ebben az esetben már nincs a munkavállalónak lehetősége arra, hogy tájékoztassa a munkáltatót. Megfontolandó ebből az okból kifolyólag, hogy a munkavállaló a terhességéről való tudomásszerzést, illetve a reprodukciós kezelés megkezdését követően rögtön tájékoztassa a munkáltatót e körülményekről. 8

Lényeges változás a felmondási védelem terén, hogy a gyermek hároméves koráig csak akkor áll védelem alatt a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ha viszont úgy dönt, hogy visszatér a munkába, akkor a felmondási védelem megszűnik. Ebben az esetben a gyermek hároméves koráig is megszüntethető lesz a munkavállaló munkaviszonya (rendes) felmondással, viszont csak bizonyos korlátozásokkal. E felmondási korlátozások a gyermek hároméves koráig nemcsak az anyát védik, hanem a gyermeket egyedül nevelő apát is. A felmondási korlátok a következőek: Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát a munkavállaló magatartására hivatkozással akkor lehet felmondással megszüntetni, ha ez olyan súlyos ok, mely azonnali hatályú (rendkívüli) felmondási oknak felel meg. Ha pedig a munkáltató a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból kíván felmondással élni, akkor a munkáltatónak először meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan betöltetlen munkakör, mely a munkavállaló képességének, végzettségének és gyakorlatának megfelel. Ha igen, akkor ezt a munkakört fel kell ajánlani a munkavállalónak. Ha a munkavállaló a felajánlott munkakört elfogadja, akkor a munkaszerződését módosítani kell, és a foglalkoztatás a módosított munkaszerződés alapján fog történni. Ha a munkavállaló bármilyen okból kifolyólag nem fogadja el a felajánlott munkakört, akkor a munkáltató élhet a munkavállaló képességére illetve a működési okra alapított felmondással. 1.3 Miért nem akarnak a munkáltatók kismamákat foglalkoztatni? Ezen gyakori és visszatérő probléma, mely rendkívül sok kismamát és kisgyermekes szülőt érint manapság elgondolkoztat mindenkit. Igen, hiszen sokat hallunk arról, hogy nem akarják a kismamákat visszavenni, illetve, ha vissza is veszik, akkor inkább csak az érintett kikészítése a cél, annak érdekében, hogy minél hamarabb felmondjon. 1.3.1 Milyen indokokat hallunk a leggyakrabban a munkáltatóktól? Túl gyakran lesz beteg a gyerek, így sokat fog hiányozni a kismama. A legváratlanabb helyzetekben jelent beteget a szülő (leginkább az anyuka) a gyermek betegsége miatt. Nem lehet rá számítani, hiszen reggel nem tud korán jönni, délután is kötötten kell indulnia, mert a gyereket kirakják a óvodából, bölcsődéből. 9

Nem tud túlórázni, vagy ha tovább marad, akkor csak a probléma lesz vele, mert unottan és hisztérikusan viselkedik. Nyáron állandó probléma a gyermek elhelyezése, így sokat lesz szabadságon. Ilyen és ehhez hasonló érvek merülnek fel a foglalkoztatásuk során, ám amikor vissza szeretnének térni, már akkor szembesülniük kell azzal, hogy a munkáltatók többsége sok esetben jogtalannak tartja, hogy fizetni kell részükre, vagy, hogy jogait és kiemelt védettségük van. 1.3.2 Mit is kell fizetni egy visszatérő kismamának Felgyülemlett szabadságot átlagosan és megközelítően 20-45 nap között/gyermek; Bérkorrekció (mértéke az átlagos és éves béremeléssel egyenértékű); Ha nincs munkakör, akkor állásidőt (átlagbérrel egyenértékű) a pici 3 éves koráig; Amennyiben nincs továbbfoglalkoztatásra lehetőség a védelem leteltét követően felmondási időre járó juttatást és végkielégítést, valamint, ha van még szabadsága, akkor annak megváltását. Ez természetesen lehet sok pénz is, függően a korábbi bérétől a kismamának, ám sok esetben tapasztalom azt, hogy a munkáltató nem is próbál emberként közelíteni, hanem jogászokkal és HR-sekkel körbeveszi magát és támad, pedig elképzelhető, hogy a kismama megértené a helyzetet és kevesebbel is beérné. Magyarországon az Alkotmány és a Munka törvénykönyvének több paragrafusa is védi a terhes, illetve gyermekét nevelő nőt a munkaerőpiacon. A tapasztalatok szerint sok női munkavállaló nincs tisztában a törvényi szabályozással, ezért rövid áttekintést adunk a terhes nők, kismamák jogi védelméről. Az Alkotmány 66. (2) bekezdése szerint az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani, míg a (3) bekezdése szerint a munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. A terhes nők védelmét az Alkotmányon kívül a Munka Törvénykönyve is biztosítja. A Munka Törvénykönyve 75. (1) bekezdése általános szabályként megállapítja, hogy nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. 10

1.4 A Munka Törvénykönyve az alábbi védelmet biztosítja a terhes nőknek a nőt terhessége megállapításától a gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára igénybe venni nem lehet, (121. ) a nő terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig túlmunkára (készenlétre) nem vehető igénybe, (128. (2) bekezdés) a terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, melyet úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen (138. ) a nőt a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő kedvezmény jár (ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértében jár) (138. (5) bekezdés) A terhes nők áthelyezésére, illetve megváltozott feltételek melletti foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szerint az intézkedés a terhes nő kezdeményezésétől függően következik be, és a foglalkoztatási feltételek átmeneti megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nő beleegyezése. Az áthelyezett nő keresete nem csökkenhet. (Mt. 86. (1) és (2) bekezdés) 1.4.1 A kisgyermekes szülőket az alábbi munkajogi kedvezmények illetik meg A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; beteg gyermek esetén 10. életévéig; és a GYES lejárta után a gyermek 12. életévéig a beteg gyermek otthoni ápolása céljából. A szülő döntése alapján a munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb gyermekei után pótszabadság illeti meg. A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt. (Mt. 90. (1) bekezdés) E két kedvezmény bármelyik szülő választásuk szerint igénybe veheti. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet az Európai Közösségek 11

Tanácsának 1992. október 19-én kelt, a terhes dolgozók, valamint a nemrégen szült, illetve szoptató dolgozók munkahelyi biztonságának és egészségének javítására irányuló intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK számú irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A rendelet alapján a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre -, nemrégen szült, szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a rendelet mellékletében felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. 1.5 A kismamák foglalkoztatásával adót spórolhat a Munkáltató 2013. január 1-től a munkahelyvédelmi akcióterv keretében új kedvezményeket vehetnek igénybe a munkáltatók, ha kisgyermekes munkavállalókat foglalkoztatnak. A kedvezmény mértéke az első két évben a munkáltatói teher 100%-a, a harmadik évben pedig 50%-a. 1.5.1 Kinek jár a kedvezmény? 2013. január 1-től kedvezményre jogosultak a munkáltatók azok után a kisgyermekes szülők után, akik gyermekgondozási díj (Gyed) gyermekgondozási segély (Gyes) vagy gyermeknevelési támogatás (Gyet) alatt vagy után állnak munkába. A terhességi-gyermekágyi segély (Tgyás) után visszatérők után nem jár a kedvezmény. A munkáltatói kedvezményre való jogosultság nem függ attól, hogy a munkavállalót hány órában foglalkoztatják, de a kedvezmény mértéke igen. A jogszabály nem tesz különbséget, hogy a kisgyermekes munkavállaló 2013. január 1-je előtt, vagy után tér vissza a munkaerő-piacra, vagyis a kedvezmény a 2013. előtt visszatérő kisgyermekes munkavállalók után is igénybe vehető. Legkorábban 2013. január 1-től érvényesíthető, de csak az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig. 12

A kedvezményt a START-kártyákkal ellentétben nem csak új munkaviszony létesítésekor lehet igénybe venni, hanem akkor is, ha a kismama korábbi munkahelyére tér vissza. 1.5.2 A kedvezmény mértéke az 1-2. évben a foglalkoztatói teher 100%-a, azaz nem kell megfizetni a bruttó munkabér utáni 28,5%-os terhet (27% szociális hozzájárulási adó, 1,5% szakképzési hozzájárulás); a 3. évben a foglalkoztatói teher 50%-a, azaz csak a bruttó munkabér utáni teher felét, 14,5%-ot kell megfizetni. A kedvezmény felső határa bruttó 100.000 Ft munkabér. Ha magasabb a munkavállaló bére, akkor bruttó 100.000 Ft-ig érvényesíthető a kedvezmény, a munkabér 100 ezer forint feletti részére pedig a teljes közterhet meg kell fizetni. A kedvezmény részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló után is jár, ebben az esetben a kedvezmény felső határa a 100.000 Ft-nak a részmunkaidő arányában csökkentett összege. (Például 6 órás foglalkoztatásnál 75.000 Ft, 4 órás foglalkoztatásnál 50.000 Ft.) 1.5.3 Hogyan érvényesíthető a kedvezmény? A kedvezményt a munkáltató érvényesítheti, havonta, legkorábban a 2013 január havi bér után. Érvényesítéséhez igazolás szükséges, melyet a munkavállalónak kell beszereznie az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szervtől, társadalombiztosítási kifizetőhelytől vagy családtámogatási kifizetőhelytől. A kedvezmény legkorábban a munkába állás napjától igényelhető, és az ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig számolható el. Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a később folyósított családtámogatási ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható. 13

2 Kismamák visszatérése a munka világába Az új munka törvénykönyve több új rendelkezést is tartalmaz a várandós munkavállalókra és a kismamákra vonatkozóan. E rendelkezések egy része új kedvezményeket biztosít a kismamák részére, lesznek viszont olyan szabályok is, melyek visszalépést jelentenek a korábbi szabályozáshoz képest. Cikkünkben összefoglaljuk a kismamákra vonatkozó legjelentősebb szabályokat. 2.1 Munkáltatói kötelezettségek 2.1.1 A munkáltató munkakör felajánlási kötelezettsége a várandós munkavállalónak Hasonlóan a régi Mt. szabályaihoz, a munkáltató köteles lesz várandós munkavállalójának másik munkakört felajánlani, ha orvosi vélemény alapján a munkavállaló az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ez a kötelezettség nem csak a várandósság alatt terheli a munkáltatót, hanem egészen a gyermek egy éves koráig. A felajánlott munkakörnek olyannak kell lennie, melyet a munkavállaló egészségi állapotának megfelelően el tud látni. Egyéb követelményt az új Mt. nem támaszt a felajánlott munkakörrel kapcsolatosan, de nyilvánvalóan figyelemmel kell lenni a munkavállaló képességeire és végzettségére is. Ha a felajánlott munkakört a munkavállaló elfogadja, és az új munkakörre a munkáltató magasabb alapbért fizet, akkor ezt a magasabb alapbért kell a kismamának is kifizetni. Ha viszont alacsonyabb bérszínvonal tartozik az új munkakörhöz, akkor a munkavállaló nem ezt az alacsonyabb alapbért fogja megkapni, hanem az eredeti munkaszerződés szerinti alapbérét. Ha a munkáltató nem tud megfelelő munkakört felajánlani, akkor a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól, és a felmentés idejére a munkavállaló a munkaszerződés szerinti alapbérére lesz jogosult. Ha viszont a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el, akkor nem jár az alapbér a felmentés idejére. 2.1.2 Kötelező munkaszerződés módosítás részmunkaidőre A kismamákra nézve kedvező új szabály, hogy ha a munkavállaló a gyermekének hároméves koráig kéri, hogy részmunkaidőben dolgozhasson, akkor a munkáltató köteles a munkavállaló munkaszerződését a teljes munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Mivel a jogszabály csak arról rendelkezik, hogy a munkáltatónak e kötelezettségét a munkavállaló ajánlatára kell teljesítenie, így ezzel a lehetőséggel nemcsak az anyák, hanem az apák is élhetnek. 14

2.1.3 A munkaidő beosztásával kapcsolatos kedvezmények A kismamák részére a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, és a gyermeket egyedül nevelő apa részére szintén a gyermek három éves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztást megállapítani csak a hozzájárulásuk esetén lehet, a heti pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani nem lehet, rendkívüli munkát, éjszakai munkát és készenlétet elrendelni nem lehet. Ha az apa vagy anya egyedül neveli a gyermekét, akkor a gyermek hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munka vagy készenlét csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el. 2.1.4 Fizetés nélküli szabadság, a kismama visszatérése a munkába A fizetés nélküli szabadságot továbbra is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, és arról is munkavállaló jogosult dönteni, hogy mikor kíván visszatérni a munkába. Új szabály viszont, hogy legkorábban a visszatérés szándékának bejelentésétől számított harmincadik napon köteles a munkáltató a munkavállalót munkába állítani. Továbbra is a gyermek hároméves koráig jár fizetés nélküli szabadság a munkavállalónak. A fizetés nélküli szabadságnak csak az első hat hónapjára jár a munkavállalónak szabadság. A szabadságot pedig a munkavállaló visszatérését követő hatvan napon belül kell majd kiadni. 2.1.5 Kötelező bérfejlesztési ajánlat A fizetés nélküli szabadság letelte után a munkáltató köteles ajánlatot tenni a visszatérő kismama számára a munkabér módosítására vonatkozóan. Ennek során az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ha nincsenek azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, akkor a ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértékét kell figyelembe venni. 2.1.6 Felmondási védelem, felmondási korlátok Legjelentősebb módosulással a felmondási védelem terén kell a kismamáknak számolniuk. A várandósság, a 24 hetes szülési szabadság és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés tartamára változatlanul felmondási 15

védelem illeti meg a munkavállalót. Változás, hogy ez utóbbi esetben csak a kezelés megkezdésétől számított első hat hónapra illeti meg a nőt a védelem. Kimondja viszont az új Mt., hogy a várandósságra és a reprodukciós eljárásban történő részvételre, mint felmondási védelmi okra csak akkor hivatkozhat a munkavállaló, ha a felmondás közlését megelőzően erről a munkáltatót tájékoztatta. Ha a munkáltató személyesen kívánja átadni a felmondást, akkor a tájékoztatási kötelezettség álláspontom szerint teljesíthető közvetlenül a felmondás átadása előtt. Más a helyzet viszont, ha a munkáltató postán küldi el a felmondást, amely a levél átvételével lép hatályba. Ebben az esetben már nincs a munkavállalónak lehetősége arra, hogy tájékoztassa a munkáltatót. Megfontolandó ebből az okból kifolyólag, hogy a munkavállaló a terhességéről való tudomásszerzést, illetve a reprodukciós kezelés megkezdését követően rögtön tájékoztassa a munkáltatót e körülményekről. Lényeges változás a felmondási védelem terén, hogy a gyermek hároméves koráig csak akkor áll védelem alatt a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ha viszont úgy dönt, hogy visszatér a munkába, akkor a felmondási védelem megszűnik. Ebben az esetben a gyermek hároméves koráig is megszüntethető lesz a munkavállaló munkaviszonya (rendes) felmondással, viszont csak bizonyos korlátozásokkal. E felmondási korlátozások a gyermek hároméves koráig nemcsak az anyát védik, hanem a gyermeket egyedül nevelő apát is. A felmondási korlátok a következőek: Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát a munkavállaló magatartására hivatkozással akkor lehet felmondással megszüntetni, ha ez olyan súlyos ok, mely azonnali hatályú (rendkívüli) felmondási oknak felel meg. Ha pedig a munkáltató a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból kíván felmondással élni, akkor a munkáltatónak először meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan betöltetlen munkakör, mely a munkavállaló képességének, végzettségének és gyakorlatának megfelel. Ha igen, akkor ezt a munkakört fel kell ajánlani a munkavállalónak. Ha a munkavállaló a felajánlott munkakört elfogadja, akkor a munkaszerződését módosítani kell, és a foglalkoztatás a módosított munkaszerződés alapján fog történni. Ha a munkavállaló bármilyen okból kifolyólag nem fogadja el a felajánlott munkakört, akkor a munkáltató élhet a munkavállaló képességére illetve a működési okra alapított felmondással. Összegzés - A fenti szabályok összevetése után megállapítható, hogy a fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő kismamák nem kerülnek lényegesen hátrányosabb helyzetbe az új munka törvénykönyve hatályba lépésével. Kivétel ez 16

alól a felmondási idő és végkielégítés szempontjából figyelembe veendő szolgálati idő számításának szabálya. Más a helyzet viszont, ha a kismama vissza kíván térni a gyermek hároméves kora előtt a munkába. Ebben az esetben egyrészről kedvezőbb lesz a helyzetük, ha részmunkaidőben szeretnének dolgozni, hiszen ehhez a munkáltató köteles lesz hozzájárulni. Másrészről viszont megszűnik az abszolút felmondási védelem, és a visszatérő kismamának számolnia kell azzal, hogy a munkáltató felmondással megszüntetheti a munkaviszonyát. 17

3 Mi a teendő, ha a kismamának nincs hová visszamennie? Számos alkalommal hallhatunk olyan esetekről, amikor a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő munkavállaló azzal kénytelen szembesülni, hogy munkájára már nincs szükség, és a munkáltató jogszerűtlenül akár a felmondási védelem alatt álló szülőt is távozásra készteti, és a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik. De vajon jobb vagy rosszabb a helyzete annak a munkavállalónak, aki az otthon töltött időszak közepén kénytelen arról értesülni, hogy nem csak pozíciója, de a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt egyenesen a munkahelye szűnik meg? 3.1 Megszűnt a munkáltató vagy csak átalakult? A munkaviszony megszűnését eredményezi, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg. Ennek a legjellemzőbb esetei a munkáltató társaság végelszámolás, rosszabb esetben felszámolás miatti megszűnése. Ilyen esetekben a felmondási tilalom nem vonatkozik a gyesen, gyeden vagy éppen táppénzen lévő munkavállalókra sem, a munkaviszony a megszűnést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján az ilyen munkavállalók esetén is megszűnik. Nem tekinthető azonban a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének, ha csak a munkáltató személyében következik be változás. Tehát például a munkáltató társasági jogi átalakulása (egyesülése, szétválása), névváltozása miatt nem szűnik meg a munkaviszony. A jogutódlás önmagában a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetését sem alapozhatja meg, és ilyen esetben is fennáll a gyermeknevelésre fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalóval kapcsolatos felmondási tilalom. 3.2 Honnan lehet megtudni? A munkáltató általános kötelezettsége, hogy minden jelentős tényről tájékoztassa a munkavállalókat. Emellett a végelszámolásra, felszámolásra vonatkozó jogszabályok a munkavállalók haladéktalanul történő tájékoztatását írják elő a vezető tisztségviselőnek az adott eljárás megkezdésekor. Nem kell ezért arra gondolni, hogy a gyesen, gyeden lévő munkavállaló a munkaviszony megszűnéséről akkor szerez tudomást, amikor a megszűnéskor kiállított iratokat és a járandóságokat a munkáltató részére postázza. A munkavállalónak már jóval korábban tudomást kell szereznie a felszámolás, végelszámolás kezdetéről, és bár ezek az eljárások nem jelentik minden esetben a 18

társaság megszűnését is, innentől kezdve azért arra lehet számítani, hogy a fizetés nélküli szabadság leteltével nem lesz hova visszamenni dolgozni. Ami a munkáltatói adminisztrációt illeti, az esetleges járandóságok átutalásával és az igazolás postai úton történő megküldésével a munkáltató jogszerűen teljesíti a számára előírt kötelezettségeket. 3.3 Mi az, ami jár? Megnyugtató, hogy a gyes, gyed, mint a társadalombiztosításból finanszírozott ellátások, a munkáltató megszűnésétől függetlenül járnak. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén is jár emellett a munkavállalónak a végkielégítés. Ez már csak azért sem elhanyagolható tényező, mert a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot is figyelembe kell venni. Ezzel egy több éve gyesen, illetve gyeden lévő szülő jó eséllyel számíthat arra, hogy végkielégítés címén juttatásban részesül. A gyes, illetve gyed időtartamára rendes szabadság is jár, amelyet normál esetben a fizetés nélküli szabadságot követően vesz ki a visszatérő munkavállaló. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor a munkaviszonyban eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt a munkáltatónak pénzben meg kell váltania a jogutód nélküli megszűnéskor. Emellett nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a gyesen, gyeden lévő munkavállalók a felmondási idő kapcsán sem, hiszen a jogszabály szerint a felmondási időre járó díjazásra jogosult a munkavállaló a jogutód nélküli megszűnés esetén is. 3.4 És ha csak járna, ami jár? Amennyiben végelszámolással szűnik meg a munkáltató, úgy a munkavállaló nincs kiszolgáltatott helyzetben, hiszen a végelszámolás befejezésére csak akkor van lehetőség, ha a munkáltató minden tartozását kiegyenlítette. Felszámolás esetén viszont más a helyzet. A munkavállalók természetesen felszámolás esetén is a sor legelején állnak, hiszen a munkabéreket, végkielégítéseket a felszámolás költségei között minden hitelezőt megelőzően kell kifizetni, ennek ellenére is elképzelhető, sőt gyakori, hogy a fizetésképtelen adós nem lesz képes fizetni még a munkabéreket sem. 19