2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés
Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói kérdőívet töltöttek ki, amely személyes adatokra kérdezett rá. A mérést végzők a kitöltés után néhány tesztet, amelyet véletlenszerűen választottak ki, magukkal vittek, és a központi értékelés során ezeknek a teszteknek az eredményeit vették figyelembe. A tesztek eredményei alapján 95 %-os valószínűséggel következtettek a többi diák lehetséges eredményére, ezeket az eredményeket ún. konfidencia intervallumban adták meg. Ezt azért fontos tudni, mert a kiszámított átlagok nem mindig adnak pontos képet az egyes iskolák teljesítményéről. Minden egyes iskoláról készült ún. OKM FIT jelentés, amely lehetőséget ad a diákok és az iskolák teljesítményének megismerésére. A jelentésben található adatok lehetőséget adnak arra is, hogy a kerületi iskolákban tanuló diákok teljesítményét összevethessük, és ez alapján következtessünk az iskolák rangsorára. Az OKM FIT jelentés alapján készült az alábbi összefoglaló. Az összefoglaló jelentés nem tartalmazza a családi háttér index mutatót, mivel a tanuló általi adatszolgáltatás nem valósult meg. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség Kutatószemlélet 2
A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés: a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége, a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. Szövegértésből gondolkodási műveleteket mértek a feladatlapok (információ visszakeresése, kapcsolatok, összefüggések felismerése és értelmezése). Az eredmények alapján négy képességszintet különböztettek meg, az iskolai értékelésnek megfelelően az 1-es a leggyengébb és a 4-es a legmagasabb szint. Országos kompetenciamérés iskolánk eredményei A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A felmérés tartalmi keretét a 3/2002. OM rendelet, valamint a közoktatás minőségbiztosításáról szóló rendelet tartalmazza. 3
Feladatunk, hogy a szövegértési készségeket tovább emeljük, további mérhető fejlődést mutassanak diákjaink az elért teljesítmény mellett is. Magyarból erősítjük és folytatjuk az utóbbi tanévek új típusú megközelítését, a tevékenykedtető gondolkodtató - értelmező feladatok alkalmazását. 1. Iskolánk átlageredménye 2008 májusában szövegértésből a többi iskola eredményeihez viszonyítva Az összes iskolához képest iskolánk átlageredménye egy kicsit eltér az országos átlagtól, 30 képességponttal az átlag alatt teljesített. A szakközépiskolák között elért eredményeket vizsgálva 24 képességpont az eltérés, vagyis megállapítható, hogy nem egész 1 szórás (100 képességpont). 4
A görbe alakjából arra következtethetünk, hogy csak kevés iskola gyengébb nálunk (a görbe meredek és rövid), viszont majdnem háromszor több azon iskolák száma, amelyek jobban teljesítettek (a görbe felső szakasza hosszabb). Az alábbi ábra százalékosan is megerősíti az előbb leírtakat: A hasonló intézmények közül országos szinten szövegértésből 279 intézmény (27.5%) ért el tőlünk gyengébb eredményt, 152 (15%) hasonlót, 581 (57.5%) jobbat; a szakközépiskolák viszonylatában 90 (16%) gyengébb, 174 (31%) hasonló, 291 (29%) jobb eredmény tapasztalható. A középmezőnyben helyezkedünk el, a szignifikánsan jobban teljesítő iskolák száma 291, de vigasztaló az a tény, hogy az iskolák 16 %-a a miénk alatt teljesített. A statisztikai eredmény érdekessége az, hogy a hozzánk hasonló iskolák intervalluma nagyon széles, hiszen az iskolák több mint 45%-a ide sorolható. Sajnos a felettünk elhelyezkedő sáv (40%) is igen széles. 5
2. A tanulók képességeloszlásának néhány jellemzője szövegértésből A képességeloszlás elemzésének egyik módja az eredmények negyedelési technikája. Ez látványos diagramokat generál. A 25 percentilis és a 75 percentilis, valamint az átlag konfidencia intervallumának szélessége jó összehasonlítási alapot képezhet. Az országos szűk konfidencia intervallumhoz képest (497; 497) a mi iskolánk konfidencia intervalluma sokkal szélesebb (455; 474). A 75 percentilis alig lépi át az átlag 500 képességpontot, de a 25 percentilis megfelel az országos átlagnak, ami a nagyon jó képességű diákok hiányát jelzi. A tanulók képességeloszlása jobbról aszimmetrikus jellegű, az országoshoz és a szakközépiskolákhoz képest gyengébb eredményekre utal, nagyobb szóródást mutat. 6
3. Standardizált képességek szövegértésből iskolatípusonként A statisztikai adathalmaz feldolgozásának legismertebb eloszlása a normál eloszlás. A Gauss - féle haranggörbe szépen szemlélteti a mediánt, a szórást, és könnyen összehasonlítható más normál eloszlással, a különbségek szembetűnőek, azonnal leolvashatóak. Az országos mintavétel eredménye kissé eltér a normális gyakorisági görbétől, balra elnyúló, aszimmetrikus eloszlást mutat, melyben a medián az átlag és a módusz között helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy az 1. szintbe tartozó tanulók száma több, mint a 3. szintet teljesítőké, a 4. szintet pedig senki nem érte el. A normál eloszlású ábrán belül a haranggörbe öt szintre osztható, ezért jobban összehasonlíthatók a különböző illetve az azonos nehézségi szintet teljesítő tanulók. A hisztogramról jól leolvasható, hogy a tanulók többsége az 1. és 2. szintbe sorolható, vagyis teljesítményük 350 és 550 képességpont között mozog, képességszintjük alacsony, az 7
egyre nehezedő feladatokat nem tudták megoldani. Sajnos van az egy, 1. szint alatti eredményt produkáló tanulónk, de nincs 4. szintet teljesítő, kimagasló képességű tanuló. Az átlagos 500 képességpont alatt 67 diák szerepelt, a 3. szintet 9 tanuló érte el. Összességében elmondható, hogy nincs kimagasló képességű diákunk, a legtöbb tanuló a középső szintbe sorolható. A fenti ábra a normál eloszlású haranggörbe százalékos megjelenítése. Az összes szakközépiskolára jellemző, hogy 3,3 % 1. szint alatti, nagyon kevés (1,8 %) a 4. szintet elérő tanulók száma. Legtöbben a 2. szintbe sorolhatók, és ez 48,6 %- ot jelent. A mi iskolánk eredményei három ponton térnek el: 3,6 % az 1. szint alatti 23% a 3. szint nincs 4. szinten szereplő tanulónk Ez az ábra is bizonyítja, hogy diákjaink többsége az országos átlagnak megfelelően teljesített, csak a nagyon jó képességű diákok hiánya szélesítette ki a 2. szintet. 8