A könnyűadalékanyagos betonok összetételének tervezése és szilárdságának előbecslése

. Bevezetés KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉS A könnyűadalékanyagos betonok összetételének tervezése és szilárdságának előbecslése UJHELYI JÁNOS okl.mérnök Az értekezés készült: Építéstudományi Intézet, Budapest, 967 A KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉS TÁRGYA: Az értekezés tárgya a Magyarországon nagyobb mennyiségben felhasznált természetes és mesterséges porózus adalékanyagokkal készített betonok legfontosabb tulajdonságainak a vizsgálata, az e tulajdonságokra hatást gyakorló tényezők feltárása s ennek alapján a betonszilárdság előbecslésére alkalmas módszerek kidolgozása, illetve a betonösszetétel tervezési módszerének a meghatározása A könnyűbeton századunk egyik nagyfontosságú építőanyaga. Kezdetben a magasépítés hasznosította lakó- és ipari épületek falszerkezeteinek a készítéséhez, később hőszigetelés és hanggátlás céljára, azonban az utóbbi évtizedben egyre nagyobb számban találunk olyan törekvéseket, amelyek a betonadalékanyagokkal egyébként jól ellátott országokban is nagyszilárdságú szerkezeti betonkénti alkalmazására irányulnak a magas- és a mélyépítésben egyaránt. A könnyűbeton gazdasági előnye abból származik, hogy egyrészt egyidejűleg, egyfajta anyaggal többféle igényt is képes kielégíteni (teherhordás, hőszigetelés, hanggátlás, hő- és tűzállóság stb.), másrészt a várható súlymegtakarítás jelentős, ennek révén []: - a szállítási költségekben amelyek az építmények költségének 5-2 %-át teszik ki az elérhető megtakarítás az építmény teljes költségére vetítve 4-8 %. A felszabaduló 6- %- os szállítási kapacitás még nagyobb jelentőségű; - az építéshez szükséges össze élőmunka ideje a szerkezetek előregyártása lés egyszerű helyszíni összeépítése miatt a felére csökken, ami elősegíti az építőipari munkáshiány csökkentését is. Ez a helyszíni munkabérköltségeket 2-5 %-ról 8- %-ra csökkenti, a várható megtakarítás az építményre vetítve 4-5 %; - a kevesebb helyszíni szerelést igénylő épületek építési idejében 25-3 % időmegtakarítás érhető el, ez csökkenti az eszközlekötési járulékot olyan mértékben, hogy az épület építése során 3-5 % megtakarítás érhető el; - az épület kisebb súlya az alapozási költségekben 4- % megtakarítást tesz lehetővé. Az összes várható költségcsökkentés tehát 5-28 % lehet, így a könnyűbeton szerkezetek még akkor is gazdaságosak, ha előállításuk önköltsége az azonos igényeket kielégítő hagyományos szerkezetekét max. 5 %-kal meg is haladja. A könnyűbeton elterjedése rohamos, különösen az elmúlt évtizedben. Erre vonatkozón szerző a IV. ötéves terv építőipari fejlesztési koncepciójának kialakítása során végzett tanulmányokat [2], amelyből egyetlen számadatot idézünk: a Szovjetunióban 965. évben 5 millió m 3 volt a könnyű adalékanyagok gyártása, 97 évben viszont 3 millió m 3 előállítását tervezik. A rendszeres kutatómunkát majd mindenütt megelőzte az ipari alkalmazásba vétel, néhány vizsgálati adat birtokában is elkezdték a felhasználását. A részletes kutatómunka egyrészt a könnyű adalékanyagos betonok összetételének a meghatározására, másrészt a készítés optimális feltételeinek a tisztázására még ma is folyik, egyelőre azonban általában az empíria

2 szintjén. A Réunion Internationale des Laboratoires sur les Éssais et les Recherches des Matériaux et des Constructions (RILEM) 967 évi budapesti könnyűbeton szimpóziuma az elméleti alapok tisztázására is erőfeszítéseket tett, mindenekelőtt a betonösszetétel tervezésének a területén. A beküldött előadások alapján a generálreferátumot szerző állította össze [3], jelen dolgozatban ezeknek az előadásoknak a legfontosabb téziseit is ismertetjük. Az Építéstudományi Intézet Betontechnológiai osztályán szerző 956 évben kezdett könnyűbetonokkal foglalkozni, kutatásainak eredményeit több jelentésben foglalta össze [4]-[9]. Az itt szerzett tapasztalatok alapján 966-67 évben újabb kutatásokat végzett, ebben résztvett és értékes eredményei révén sok segítséget adott az ÉKME Építőanyagok Tanszéke is. Jelen dolgozatban ezeknek a vizsgálatoknak, illetve az ezekből levonható következtetéseknek az összegezése található. 2. A vonatkozó irodalom összefoglalása és értékelése Az adalékanyagos könnyűbetonok összetételének a tervezésére vonatkozó tanulmányok feldolgozása bizonyos alapelveket követel, különben áttekinthetetlenül szerteágazó, nehezen követhető a rendelkezésre álló anyag. Mindenek előtt csoportosítanunk kellett a könynyűbetonokat a felhasználás, azaz a tulajdonságaikkal szemben támasztott követelmények alapján. Legalkalmasabbnak az alábbi rendszerezés bizonyult: a) Azok a könnyűbetonok, amelyeket csak teherhordásra veszünk igénybe, azaz lényegében a szokványos kavicsbetonokat helyettesítő betonok. Ezeket régebben elsősorban azokban az országokban alkalmazták, ahol nagy területeken nem volt elérhető közelségben homokos kavics, vagy kőzúzalék. Ezeknek a könnyűbetonoknak legfontosabb megkövetelt tulajdonsága a szilárdság, emellett azonban megkövetelhetők térfogatváltozási, időállósági, lassú alakváltozási és egyéb tulajdonságai is. Lényegében ez a beton tehát ugyanolyan szerkezeti beton, mint a homokoskavicsból, vagy a kőzúzalékból készített, ezért a vele szemben támasztott követelmények is azonosak. Természetesen tudomásul vesszük azt is a szerkezetek önsúlyának a számításakor, hogy ez a betontípus könnyebb, mint a kavicsbeton, de csak olyan mértékig, hogy pl. a térfogatsúlya 8 vagy 9 kg/m 3 -t nem halad meg. b) Azok a könnyűbetonok, amelyeket teherhordásra veszünk igénybe, de ezzel egyidejűleg megköveteljük akár a szerkezet súlyának csökkentése, akár épületfizikai (pl. hőszigetelési) szempontból a kavicsbetonhoz képest jelentős mértékben csökkentett súlyt is. Ezeket a betonokat olyan területeken alkalmazták már eddig is, ahol található szokványos betonadalékanyag. A cél tehát nem a homokos kavics pótlása, hanem új tulajdonságokkal rendelkező beton készítése. Ezeknek a betonoknak két alcsoportja lehet. Az egyik az épületsúlyok csökkentésére hivatott, itt tehát a nyomószilárdság és a térfogatsúly értékét írjuk elő. A másik az épületek hővédelmét szolgálja, itt tehát a hővezetési tényezőt és a szilárdságot követeljük meg. Mindkét betontípus esetén további, az a) alatt felsorolt tulajdonságokat is kiköthetünk. c) Azok a könnyűbetonok, amelyeket hőszigetelés céljára veszünk igénybe. Ezeknek a betonoknak a hővezetési tényezőjét írjuk elő. Emellett követelmény lehet valamely minimális értékű szilárdság, vagy egyéb tulajdonság, pl. kötött páradiffúziós tényező, minimális vízfelvétel stb. Ha valóban ez a hármas tagozódás tartalmazza a jelenleg használatos valamennyi könnyűbeton fajtát, akkor segítségével szabatosan és maradéktalanul megfogalmazhatók a tervezési módszerekkel szemben támasztott igények is. A hármas tagozódásból kiindulva ezek az igények a következők: ) Az első csoportba tartozó könnyűbetonok összetételének tervezése során az előírt szilárdságot kellő biztonsággal, alulról korlátosan kielégítő betonkeveréket kell meghatározni. Azokat az összefüggéseket kell tehát megkeresni, amelyek az erőteljesen bedolgozott be-

3 ton szilárdságát befolyásolják, és ezekből kísérleti, matematikai vagy szilárdságelméleti megfontolásokkal kiválasztani azokat a tényezőket, amelyek a szilárdságot elsősorban meghatározzák. Az ezekből kialakított tervezési képletekben a paraméterek száma legyen minimális s azok egyszerű, könnyen kezelhető összefüggésben álljanak a gyakorlat számára rendelkezésre. A cél tehát az I. ábrán bemutatott összefüggések kiderítése. A koordinátarendszer vízszintes tengelyén a legfontosabbnak ítélt paraméter, a függőleges tengelyén a betonszilárdság látható. 2) A második csoportba tartozó könnyűbetonok összetételének a tervezése során az a feladat, hogy olyan keverékek összeállítását tegyük lehetővé, amelyek az előírt térfogatsúlyt felülről, az előírt szilárdságot alulról korlátosan, kellő biztonsággal és kis szórással megközelítsék. Meg kell keresni tehát azokat az öszszefüggéseket, amelyek az adott nyomószilárdság mellett a térfogatsúlyt, illetve adott térfogatsúly mellett a nyomószilárdságot befolyásolják, majd ezek közül ki kell választani a legfontosabbakat. Az ezek segítségével kialakított tervezési eljárás révén tehát a két legfontosabb betonjellemzőt (szilárdság és térfogatsúly, illetve szilárdság és hővezetési tényező) egyidejűleg kielégítő betonösszetétel meghatározásának lehetővé kell válnia. A cél tehát a II. ábrán bemutatott jelleggel bíró összefüggés kiderítése. A koordinátarendszer vízszintes tengelyein a legfontosabbnak ítélt paraméterek, a függőleges tengelyén a beton szilárdsága van feltüntetve, míg a görbefelületek az első esetben a beton különböző térfogatsúlyát, második esetben a különböző hővezetési tényezőket mutatják. 3) A harmadik csoportba tartozó betonok összetételének tervezése során az a feladat, hogy olyan keverékek összeállítását tegyük lehetővé, amelyek az előírt hővezetési tényezőt felülről korlátosan, kellő biztonsággal megközelítsék, ugyanakkor valamilyen előírt (minimális értékű) szilárdsággal is rendelkezzenek. A cél tehát a III. ábrán bemutatott jelleggel bíró összefüggés kiderítése. A koordinátarendszer vízszintes II. ábra: A szilárdsági és térfogatsúly, ill. hőszigetelési követelményeket egyaránt kielégítő könnyűbetonok összetételének tervezéséhez szükséges alapösszefüggések tengelyén a hővezetési tényező látható, a görbék a könnyűbeton különböző szilárdságait mutatják. Az irodalmi adatokat a fenti csoportosításnak megfelelően elemeztük. Megjegyezzük, hogy elsősorban a RI- LEM 967 évi budapesti I. ábra: A csak szilárdsági követelményeket kielégítő könnyűbetonok szilárdság előbecslésének alapösszefüggése III. ábra: A csak hőszigetelési igényeket kielégítő könnyűbetonok öszszetétel-tervezésének alapelve szimpóziumára beküldött tanulmányokkal foglalkoztunk (ez volt ugyanis az első, e tárgyban teljes körben rendezett nemzetközi tanácskozás), és szükség esetén figyelembe vettük a régebben megjelent dolgozatokat is, amennyiben szükséges volt a teljes áttekintéshez. Megje-

4 gyezzük továbbá, hogy az irodalmi adatokat nemcsak e fejezetben, hanem saját kísérleteink összefoglalása során is értékeljük. 2.. Teherhordó könnyűbetonok összetételének tervezése Az első csoportba tartozó könnyűbetonok tervezésének a módszereire vonatkozó tájékoztatást lehet találni a []-[8] irodalmi hivatkozások alatt felsorolt tanulmányokban. Ha eltekintünk a beton térfogatsúlyától és csak a beton szilárdságát vesszük figyelembe, akkor a fenti tanulmányok alapján három, egymástól eltérő tervezési elvvel lehet találkozni. Buzsevics szerint [] a Bolomey-formulával azonos jellegű kifejezés alkalmazható a könnyűbetonok szilárdságának előbecslésére is. Amíg azonban a Bolomey-formula a æ c ö K B = A ç - B () è v ø kifejezés szerinti, addig Buzsevics a következő összefüggéshez jutott: B o c ( c C ) K = k K - (2) ahol K B = a beton kockaszilárdsága, kp/cm 2 ; A, B ill. C o = kísérleti állandók; c = cementtartalom, kg/m 3 ; v = víztartalom, kg/m 3 ; K C = a cement szabványszilárdsága, kp/cm 2 ; k o = a cementfajtától függő korrekciós tényező. Ez tehát azt jelenti, hogy amíg az () kifejezés a cement/víz tényezőre épül, addig a (2) kifejezés csak a cementtartalomra. Ezzel azonos elveket tükröz Petkov tanulmánya is [5], amely szerint a könnyűbeton szilárdsága a következő formulával fejezhető ki: K B = a + b c (3) ahol a és b = kísérleti állandók; c = cementtartalom, kg/m 3. A képlet 2-5 kg/m 3 cementtartalomra érvényes. E módszer bírálatára az értekezés 4.. fejezetében térünk ki. A másik tervezési elvet például Kruml dolgozatában [] lehet nyomon követni. Szerinte a könnyűbeton nyomószilárdsága és annak a cementből, finom adalékanyagból és homokból álló cementhabarcsnak a szilárdsága között, amelyből a betont készítettük, szoros összefüggés van. Ez az összefüggés a IV. ábra szerint jellemezhető. Az ábra két szakaszra bontható: az első szakaszban a habarcsszilárdság és a kockaszilárdság közötti összefüggés lineáris, a második szakaszban görbementi. Kruml véleménye szerint, amíg a linearitás érvényes, a beton szilárdsága a következő formulával fejezhető ki: IV. ábra: A habarcs- és a betonszilárdság æ c ö összefüggése [] K B = k K c ç - k 2 (4) è v ø ahol k és k 2 kísérleti állandók, a többi az () szerinti. Amidőn a görbementi összefüggés érvényesül, a beton szilárdsága már nem tervezhető a Bolomey-formulával megegyező kifejezéssel, hanem arra új összefüggést kell kidolgozni. Bizonyos mértékben ide sorolható Stork [7] tervezési alábbi képlete is: o K B = K H k (,.g A,35.g 2 A,6) +,3.g A,.g 2 A 6 2 é æ v ö æ v ö ù K H = ê4 ç -3ç + 9ú êë è c ø è c ø úû és (5) ahol K H = a habarcs sajátszilárdsága, kp/cm 2 ; g A = az adalékanyag térfogatsúlya, kg/m 3 ; k = a homok fajtájától függő korrekciós tényező. A képlet érvényes, ha K H 5 kp/cm 2, ha a ce-

5 ment:homok arány :3 és ha V H 4 %, ahol V H = a habarcs térfogata a beton térfogatához viszonyítva. Az (5) szerint a beton szilárdságát elsősorban a habarcs szilárdsága szabja meg, valamint az adalékanyag önszilárdsága. Mivel azonban a duzzasztott agyag adalékanyag önszilárdsága és térfogatsúlya között szoros összefüggés van, ezért az önszilárdságot az egyszerűbben mérhető térfogatsúllyal lehet helyettesíteni. Mivel pedig a habarcs szilárdságát a víz/cement tényező határozza meg, a tervezési eljárás a víz/cement tényező szabályból indul ki. E csoportba tartozik Murata [3] tanulmánya is, aki ugyan nem részletezi tervezési módszerét, hanem elsősorban az adalékanyag maximális szemnagyságának és a légpórusképző adalékszer mennyiségének megválasztásával foglalkozik, de kiinduló tervezési elvként lerögzíti, hogy első lépésben a beton víz/cement tényezőjét kell a megkívánt nyomószilárdságnak megfelelően beállítani. Végezetül itt kell említést tenni Shirayama dolgozatában [6] közölt alábbi képletről: K B = K c æ c ö çb -, 34 (6) è v ø ahol a jelölések az () szerintiek, továbbá b = a homok fajtájától függő állandó. Ez a képlet is a víz/cement tényezőt választja a tervezés alapjául. A víz/cement tényezőre alapozott tervezési eljárások létjogosultságával saját kísérleteink eredményeinek ismertetése után a 4.2. fejezetben foglalkozunk. A harmadik tervezési elven alapuló módszerek közül elsőként Shirayama tanulmányát [6] kell megemlíteni, aki részletesen tárgyalja Hiraga (7), valamint saját (8) tervezési formuláját: K B = 2,9 3,6 Kc v lb Va g +,5 + æ B ö k c c c ç - è g A ø ahol l B = a beton levegőtartalma, l/m 3 ; V A = a beton adalékanyag tartalma, kg!m 3 ; g B = a beton térfogatsúlya, kg/m 3 ; k =az adalékanyag fajtájától függő korrekciós tényező. (7) K b = K c é ù ê æ C ö K 25 ç, ú ë è l + +. +. 5 K VK k PA k2 PA 2 ø û (8) ahol C K = a cementkő cementtartalma, l/m 3 ; l K = a cementkő levegőtartalma, l/m 3 ; V K = a cementkő víztartalma, l/m 3 ; P A = a finom adalékanyag levegőtartalma, l/m 3 ; P A2 = a durva adalékanyag levegőtartalma, l/m 3 ; k és k 2 = kísérleti állandók. Mindkét kifejezés végeredményben a víz/cement tényező mellett bevonja a könnyűbeton szilárdságát meghatározó tényezők közé a levegő/cement tényezőt, valamint a beton pórustartalmát és a felhasznált durva adalékanyag mennyiségét is. Igen részletes vizsgálati anyag található Mikos és Kubica tanulmányában [2], akik közel 3 próbatest vizsgálati eredménye alapján variancia analízissel állapították meg azokat a tényezőket, amelyek a könnyűbeton szilárdságát elsősorban meghatározzák. Ezeknek az elemzéseknek a segítségével az alábbi képleteket dolgozták ki: K B = 59,68 c c _ + 5,32 96,23 (9) l B v K B = 263, c l B + v + 23,4 c 88,37 () l B

6 ahol l B = a beton levegőtartalma, liter/m 3 ; l B+v = a beton levegő- és víztartalma, liter/m 3. A sokszoros korrelációszámítás eredményeképpen azt találták, hogy a könnyűbeton nyomószilárdságát elsősorban a cementpórus- és a cementvíz-tényező dönti el. Ha a könnyűbeton pórustartalma -27 liter/m 3 között van, akkor mind a két képlet azonos eredményt ad. Ettől eltérő pórustartalmak esetén a (9) képlet ad nagyobb, a gyakorlatot jobban megközelítő eredményt. Ugyanígy a víz-levegő-cement tényező hatására utal Tevan [8] dolgozata is. Ezt mutatja az V. ábra azoknak az eredményeknek a kiértékelése alapján, amelyeket téglazúzalékkal, ill. zsugorított pernyeadalékanyaggal végzett vizsgálatai során kapott. Ezekből a görbékből látható az erőteljesen tömörített (vibrált) könnyűbetonok esetében a víz-levegő-cement tényezőnek a nyomószilárdságot befolyásoló hatása. Wishibayashi dolgozatában [4] leszögezi, V. ábra: A [8] szerinti vizsgálatok eredményeinek értékelése hogy a könnyűbetonok nyomószilárdságát elsősorban a cementtartalom, a víz/cement tényező, a durva és a finom adalékanyag aránya, a térfogatsúly és a légpórustartalom szabja meg. Kár, hogy ezeknek a tényezőknek a számszerű hatását a tanulmány nem ismerteti. Újra meg kell említeni Kruml tanulmányát [], aki úgy véli, hogy abban a tartományban, ahol a habarcs- és betonszilárdság összefüggése nem lineáris, a betonszilárdság meghatározására az alábbi függvény ad lehetőséget: K B = f (K c, K A, c/v, å K, å E) () ahol K A = az adalékanyag sajátszilárdsága; å K = korrekciós tényezők; å E = az adalékanyag és a habarcs alakváltozási tényezői. Tekintettel azonban a változók nagy számára, az ennek megfelelően kidolgozott képletet szerző legfeljebb ± 25 % (vagy több) hibával tartja alkalmazhatónak. Az itt felsorolt tanulmányokat áttekintve megállapíthatjuk, hogy a könnyűbetonok térfogatsúlytól független tervezésére felállított függvénykapcsolatok a következő formulákkal jellemezhetők (ahogyan ezt dolgozatában Kruml [ is felvázolta): a) K B = f(c, K c, å k) (2) b) K B = f(v/c, K c, å k) (3) c) K B = f(v/c, l/c, K c, K A, å k) (4) ahol K B = a beton kockaszilárdsága, kp/cm 2, c = cementtartalom, kg/m 3, K c = a cement szabványszilárdsága, kp/cm 2, v = víztartalom, liter/m 3, l = levegőtartalom, liter/m 3, K A = az adalékanyag sajátszilárdsága, kp/cm 2, å k = korrekciós tényezők. A három formula közül a (2) csak a cementtartalomra és a cement szabványszilárdságára építi a beton szilárdságát, a (3) ezek mellé a változók mellé a víz/cement tényezőt is bevonja, a (4) pedig mindezeket kiegészíti a víz-levegő-cement tényezővel, ill. az adalékanyagok tulajdonságaival. 2.2. Teherhordó és hőszigetelő könnyűbetonok összetételének a tervezése A második csoportba, azaz a teherhordó és egyúttal hőszigetelő könnyűbetonok csoportjába tartozó anyagokra tájékoztatást lehet találni a következő dolgozatokban: (), (5), továbbá (7)-(28). Ez esetben a könnyűbeton nyomószilárdságát és térfogatsúlyát együtt kívánjuk megtervezni, feladatunk tehát az előírt térfogatsúlyúnál nem nehezebb, és az előírt szilárdságnál nem gyengébb könnyűbeton összetételének a meghatározása.

7 Ezek a tanulmányok alapelvüket tekintve két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba azok tartoznak, amelyek nomogram alapján, a beton kitüntetett paramétereiből kiindulva határozzák meg a kívánt nyomószilárdságot és térfogatsúlyt biztosító betonösszetételt. A második csoportba azokat a módszereket lehet sorolni, amelyek a könnyűbetont durva adalékanyagvázból és az ezt a vázat összetartó cementhabarcsból összetettnek tekintik, és a két alkotórész egyedi szilárdsági értékei alapján próbálják meghatározni a beton nyomószilárdságát, ill. térfogatsúlyát. A nomogramos tervezési módszer egyike Kazimir gipszkötésű keramzit kísérleteiből származik [23], amely módszer azonban cementkötésre is átvihető. E szerint az alapösszefüggést a kötőanyag tartalom és az adott bedolgozhatósághoz szükséges víz/kötőanyag tényező korrelációja adja (lásd a VI. ábrát). Erre építve meghatározható a kötőanyagtartalom és a hajlítószilárdság, a kötőanyagtartalom és a térfogatsúly, valamint a kötőanyagtartalom és a durva adalékanyag-tartalom összefüggése is. Bár az összefüggések linearitásának a feltételezése miatt a közölt adatok csak első közelítésnek tekinthetők, bizonyítják a nomogramos tervezési módszer létjogosultságát egyegy anyagfajtára. Itt említendő meg Ihtiyaroglu [22] és Rigan [24] tanulmánya, akik ugyan vizsgálati eredményeik összefoglalásával adósak maradtak, de az egyes tényezők hatását nomogramokban feldolgozva ismertetik. Igen részletes nomogram-sorozatokat lehet találni a szovjet gyakorlatban, amelyből példakép- VII. ábra: BK 35 minőségű, vibrálással tömörített könnyűbeton összetétele [26] pen Popov és társai tanulmányából idézünk [26]. A könnyűbetonok összetételét adalékanyag fajtánként és megkövetelt nyomószilárdságonként külön-külön kidolgozott háromszögnomogramok alapján állapítják meg (VII. ábra). Ezek három ordinátáján az adalékanyag különböző szemcsefrakcióit jelölik ki, míg egy görbesereg a cementtartalom, a másik görbesereg a térfogatsúly meghatározására szolgál. VI. ábra: Kazimir nomogramja gipszkötésű könnyűbetonra [23]

8 VIII. ábra: Könnyűbetonok szilárdságának előbecslése Rothfuchs eljárásával [27] Ugyancsak nomogramos tervezési módszert ismertet Rothfuchs [27] téglatörmelékes betonokra kidolgozott eljárásában (VIII. ábra). Az adalékanyag fajsúlyából és súlyából, továbbá a cementtartalomból kiindulva megállapítja a megszilárdult beton pórustartalmát, majd a cement:pórus arány, valamint a cement sajátszilárdsága segítségével a beton várható 28 napos kockaszilárdságát. A hazai gyakorlat a kohó- -habsalak betonok összetételének a tervezésére tíz éve alkalmazza szerző nomogramos módszerét [6]. Mindenekelőtt meg kell állapítani az adalékanyag halmaztérfogatsúlyát, majd a cement- és a víztartalom függvényében meghatározható a laza könnyúbetonkeverék halmaztérfogatsúlya (vagy ez az adat közvetlenül megmérhető). Ha a betömörített beton térfogatsúlyának és a laza halmaztérfogatsúlynak a különbségét a laza IX. ábra: Kohóhabsalak beton összetételének a tervezése [6] halmaztérfogatsúlyhoz viszonyítjuk, akkor ezáltal kiszámíthatjuk a tömörítés mértékét. A kísérletek szerint ennek a viszonyszámnak és a cementtartalomnak a szorzata olyan segédmennyiséget szolgáltat (bedolgozási modulus), amelynek és a beton laza halmaztérfogatsúlyának a függvényében a beton várható 28 napos szilárdsága jól becsülhető (IX. ábra). A módszer ismertetésére a 4.2. fejezetben még visszatérünk. A betont két alkotórészből összetettnek feltételező módszerekre is több tanulmányt lehet találni. Megjegyzendő, hogy e módszer alapelveit tudomásunk szerint először szerző publikálta. [5]. Weirich szerint [28] a porózus adalékanyagú beton szilárdságát elsősorban a habarcsváz szilárdsága, az adalékanyag felületi tulajdonságai és a beton pórustartalma szabja meg. Matematikailag ezeket a hatásokat az alábbi képlettel lehet kifejezni:

9 K B = K H (V c + V a + V v ) f (5) ahol K B = a beton kockaszilárdsága, kp/cm 2, K H = a habarcs nyomószilárdsága, kp/cm 2, V c, V a és V v = rendre a cement, az adalékanyag és a víz tömör térfogata, liter/m 3, f = a szemcsefelület és alak hatását kifejező korrekciós tényező, amely f = V l n kifejezéssel helyettesíthető, ahol V l = a beton hézagtartalma, liter/m 3, n = a szemcsetulajdonságoktól függő kitevő. Ebben a képletben az f korrekciós tényező a beton tömörségével és a szemcsetulajdonságoktól függő kitevővel helyettesíthető. Weirich kísérletei szerint az n kitevő értéke habsalakra 5, lávasalakra 3,5, horzsakőre 3 és keramzitra 2,5. Buzsevics tanulmányában [] Vaganov alábbi képletét ismerteti, amelyet a szovjet könnyűbeton kutatás és ipar a könnyűbetonok szilárdságának előbecslésére egyik alapelvként alkalmaz: K B = (a K A ) V A + (a 2 K H ) V h (6) ahol V A és V H = rendre a durva adalékanyag és a habarcs térfogata, liter/m 3 ; K A és K h = rendre a durva adalékanyag és a habarcs szilárdsága, kp/cm 2 ; a és a 2 = rendre a durva adalékanyag és a habarcs alakváltozási tulajdonságaitól függő állandók. Figyelemre méltó Bache [2] tanulmánya, aki agyagkavics és pernyekavics adalékanyagokkal készített betonok vizsgálata során igazolta az alábbi képlet alkalmazhatóságát: æ K A K B K H K ö = ç (7) è H ø ahol K B, K H és V A, mint a (6) képlet esetén. Bache kísérletei során az elsődleges cél az adalékanyag önszilárdságának meghatározása volt, mert egyéb úton nem látja lehetőségét az adalékanyag-szilárdság megállapításának. Meg kell azonban jegyezni, hogy az így megállapított adalékanyag-szilárdság tulajdonképpen a felületi tulajdonságok, a cementhabarcs és az adalékanyag közötti tapadás, a tömörítés stb. együttes hatásának a kifejezése. Tevan tanulmányában [8] a szerző által felállított összefüggések [5] érvényességét mutatta ki pernyekavics és téglazúzalék betonokra, ennek részletezésére még a 4.22. fejezetben visszatérünk. A habarcsszilárdság hatásának kiderítésére végzett kísérletek során a habarcs tényleges szilárdságának megállapítására többféle eljárást követnek. Bache [2] a felhasznált habarcsot a nyomószilárdság vizsgálathoz alkalmazott próbatestekbe a betonnal azonos módon tömörítette. Tevan először a habarcs cementtartalmának, térfogatsúlyának és nyomószilárdságának az összefüggését állapította meg 2 cm élhosszúságú kockákon [8], majd a betonban lévő habarcs szilárdságát annak térfogatsúlya és cementtartalma alapján számította. Ebből a szempontból érdeklődésre tarthat számot Petkov [5] vizsgálata, aki a habarcs sajátszilárdságát a friss betonkeverék egy részéből kiszitált habarcson állapította meg, 8 cm magasságú és 8 cm átmérőjű hengerekbe bedolgozva. Ugyanilyen méretű próbatesteket alkalmaztak Zielinsky és társai [25] duzzasztott agyag adalékanyaggal végzett habarcs- és betonkísérleteik során, akik egyébként Vaganovnak a (6) szerinti formulájából indultak ki s alkalmazásának lehetőségeit saját vizsgálataikkal igazolták. Újra utalhatunk Stork dolgozatára [7], akinek a beton szilárdságának és térfogatsúlyának, valamint a hővezetési tényező kiszámítására megadott képletei a következők: K B = K H (, g A,35 g A 2,6) +,3 g A, g A 2 6 (8) g B =,95 g A ( +, v ) +, g H c ( + S c V A v c g s + g c S S s c ) (9) l =, +,25 g B 2,5 g B (2)

ahol K B és K H = a beton és a habarcs szilárdsága, kp/cm 2 ; g A ; g H és g B = rendre az adalékanyag, a habarcs és a beton térfogatsúlya, kg/m 3 ; v = az adalékanyag víztartalma, liter/m 3 ; c = cementtartalom, kg/m 3 ; v = víztartalom, kg/m 3 ; S c és S s = a cement és a homok fajsúlya, g/cm 3 ; g c és g s = a cement és a homok térfogatsúlya, kg/m 3 ; l= hővezetési tényező, kcal/mó o C. Frank [2] tanulmányában két duzzasztott agyag adalékanyaggal dolgozó üzem termékeinek minőségellenőrzési eredményeit elemezte a Gauss-Laplace sűrűségfüggvény segítségével. Igen nagyszámú vizsgálati eredményéből számította egyrészt az alapanyagok önszilárdságának és térfogatsúlyának, másrészt a megszilárdult beton nyomószilárdságának és térfogatsúlyának átlagértékeit, szórását és korrelációját, majd ennek alapján sikerült kimutatnia a habarcsképző anyagok hatásának elsőrendű voltát. 2.3. Hőszigetelő könnyűbetonok összetételének a tervezése A harmadik csoportba azok a könnyűbetonok tartoznak, amelyeknek hővezetési tényezőjét kívánjuk az előírt értéket kielégítő módon megtervezni. Stork tanulmányáról [7] már az előbb említést tettünk. A (2) kifejezés tartalmazza a hővezetési tényező tervezését a beton térfogatsúlya alapján, míg a beton térfogatsúlyára szerző ugyancsak összefüggést állít fel az adalékanyag és a habarcs térfogatsúlyának figyelembe vételével. Řehánek [29] horzsakő, duzzasztott agyag és duzzasztott agyagpala betonokra közöl a- datokat, amelyek alapján megállapította, hogy elsősorban a cement és az adalékanyag menynyisége befolyásolja a hővezetési tényezőt, míg a víz/cement tényezőnek nincs szerepe. A hővezetési tényező a beton térfogatsúlyának függvényében a következő: horzsakő betonra: g B =,3 C +,953 A és l =,73-7 g B 2,366 K g B (2) duzzasztott agyagkavics betonra: g B =,8 C +,35 A és l =,45-5 g B,75 K 2 g B (22) ahol C = cementtartalom, kg/m 3 ; A = adalékanyag tartalom, kg/m 3 ; K és K 2 = korrekciós tényezők az alábbi táblázat szerint: Horzsakő beton Agyagkavics beton g, kg/m 3 3 4 5 6 7 g, kg/m 3 2 3 K,4,,9,26,3 K 2,9,,8,5 A beton térfogatsúlya a felhasznált adalékanyag és cement mennyiségéből állapítható meg. A [29] alatti tanulmánnyal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a hazai vizsgálatok csak a ho-mok fajtájának hatását mutatták ki, a beton egyéb alapanyagainak a változása azonban a kísérletek szerint nincs hatással a hőszigetelésre. Az ellentmondás oka az lehet, hogy Řehánek nem kísérelte meg azonos térfogatsúlyú, de különböző összetételű betonok vizsgálatát, s így eredményeiből elsősorban a térfogat alakulására lehet következtetést levonni. 3. A kísérleti munka leírása Az eddigi hazai könnyűbeton vizsgálatok során tendenciákat állapítottunk meg és több esetben tettünk kísérletet a könnyűbeton szilárdság-előbecslés lehetőségeinek és alapelveinek meghatározására [4]-[9], ill. több tanulmányt adtunk közre, amelyekben ezekkel a problémákkal foglalkoztunk [29]-[35]. Az így nyert tapasztalatok birtokában 966-67 évben új vizsgálatsorozatot kezdtünk pécsi duzzasztott agyagkavics, dunaújvárosi kohóhabsalak, mázai kazánsalak, bodrogkeresztúri riolittufa, újlaki téglatörmelék és csepeli kísérleti pernyekavics felhasználásával. Az első négy adalékanyaggal a kísérleteket az Építéstudományi Intézet Betontechnológiai osz-

tályán, az utolsó két adalékanyaggal az ÉKME Építőanyagok Tanszékén folytattuk. Az adalékanyagok legfontosabb jellemzőit az ÉKME vizsgálatok alapján [36] az. táblázat tartalmazza. Az adalékanyagokból betonkeverékeket készítettünk a következő paraméterek változtatásával: - a finom adalékanyag fajtája: könnyű adalékanyagból aprított homok és dunai homok (- mm szemnagyság); - a cementhabarcsváz konzisztenciája: földnedves és plasztikus; - összetétel: a betonkeverék cementtartalma és durva adalékanyag tartalma közötti arány; - a tömörítés módja: ÉTI kísérletek esetében lazán bedolgozva; asztalvibrátoron 4 s vibrálás és döngölés 2 rétegben, rétegenként 32 ütéssel; ÉKME kísérletek esetében csömöszölve, döngölve és tűvibrátorral tömörítve. A kísérletek során megvizsgáltuk először a cementből, vízből és a - mm szemnagyságú homokból álló habarcs sajátszilárdságát különböző konzisztencia és cementtartalom mellett. Ezeket a vizsgálatokat az ÉTI kísérletei során 7.7.25 cm élhosszúságú hasábokon végeztük, amelyeknek mértük a nyomó- és hajlító-húzó szilárdságát, az ÉKME kísérletei során pedig 2 cm élhosszúságú kockákon, amelyen a nyomószilárdságot ellenőriztük. A habarcspróbatesteket a betonpróbatestekkel azonos módon dolgoztuk be, azaz az ÉTI-ben lazán, asztalvibrátoron tömörítve és döngölve, az ÉKME kísérletei alkalmával csömöszölve, döngölve és tűvibrátorral tömörítve. A habarcsok keverési arányát a 2. táblázatban, a szilárdságvizsgálatok eredményeit a 3.-8. táblázatokban közöljük. A 3.-7. táblázat az ÉTI, a 8. táblázat az ÉKME vizsgálatait tartalmazza. A 3.-8. táblázatok szerinti tulajdonságokkal rendelkező habarcsokból és az adalékanyagok mm-nél (pernyekavics esetén 7 mm-nél) nagyobb szemcséiből különböző arányú keverékeket készítettünk földnedves és plasztikus konzisztenciával s e betonkeverékeket a habarcskeverékekkel azonosan, a megadott háromféle tömörítési módszerrel dolgoztuk be a 2 cm élhosszúságú kockaformákba. A betonok szilárdságát 28 napos korban állapítottuk meg. A betonok összetételét és a vizsgálatok eredményeit a 9.-24. táblázatok tartalmazzák.. táblázat: A vizsgálatokhoz alkalmazott durva adalékanyagok jellemzői Megnevezés A -3 mm pécsi duzzasztott agyagkavics B -5 mm dunaújvárosi Kohóhabsalak C -2 mm bodrogkeresztúri tufa Fajsúly, g/cm 3 kg/m 3 Térfogatsúly, Halmaz- térfogat- súly, kg/m 3 órás súly% Pórustartalom, liter/m 3 vízfelvétel, szemcse halmaz összes 2,55 975 56 8 6 7 78 2,76 542 77 2 44 28 72 2,24 34 75 2 4 27 67 D -5 mm mázai kazánsalak 2,46 37 744 25 44 26 7 E-5 mm újlaki téglazúzalék 2,6 596 853 28 39 28 67 F 7-3 mm kísérleti pernyekavics 2,9 2 75 2 45 2 66

2. táblázat folytatás Megne- Önszilárdság Szemszerkezet, súly % vezés Hummel amerikai -3-5 3-7 5-6 5-5 7-5 7-3 -2 5-3 A,823 22 25 25 5 B,26 5 5 5 C,39 27 33,3 33,3 33,3 D,92 2 5 5 E,53 58 25 4 35 F,23 7 2 8 2. táblázat: Vizsgálati habarcsok súly szerinti keverési arányai (cement : homok : víz) Megnevezés földnedves Dunai homok (ÉTI kísérletei) : 2: :,386 :,5 :,328 :, :,245 Keramzithomok : 2, :,8 :,25 :,575 :,85,455 Habsalakhomok : 2, :,45 :,3 :,37 :,6 :,28 Tufahomok : 2, :,7 :,5 :,575 :,8 :,4 Kazánsalakhomok : 2, :,422 :,4 :,359 :,7 :,285 Dunai homok (ÉKME kísérletei) : 2, :,386 :,5 :,328 :, :,272 Konzisztencia Plasztikus : 2, :,422 :,5 :,374 :, :,37 : 2,5 :,2 :,25 :,72 :,85 :,54 : 2, :,6 :,3 :,46 :,6 :,32 : 2, :,9 :,5 :,725 :,8 :,48 : 2, :,7 :,4 :,556 :,7 :,379 : 2, :,422 :,5 :,374 :, :,358

3 Jel Konzisztencia fn 3. táblázat: Dunahomokos habarcsok adatai (ÉTI vizsgálatok) Keverési Halmaz- Készítési Cement Homok Víz arány térfogatsúly, kg/m 3 mennyisége, kg/m 3 H :2 :,386 26 44 2225 225 RS : 2 :,386 45 6 229 235 TH : 2 :,386 8 24 6 232 MH : 2 :,386 36 45 28 229 H II pl : 2 :,422 45 58 24 29 MH III : 2 :,422 45 57 27 226 T III fn :,5 :,328 225 42 934 2275 TS II :,5 :,328 44 65 229 234 MH III :,5 :,328 35 54 229 2 H IV pl :,5 :,374 735 744 2275 2225 HS III :,5 :,363 95 975 232 233 TH II :,5 :,374 265 7 232 239 MH IV :,5 :,374 57 76 226 23 H V f : :,245 8 32 92 235 H VV : :,245 3 75 222 HS IV : :,245 375 39 28 2235 TH III : :,245 8 4 22 232 TH III : :,245 2 28 22 27 MH V : :,245 425 54 23 23 H VI pl : :,37 92 255 235 24 HH VI : :,37 875 885 222 224 MH VI : :,37 67 9 23 23 425 658 664 474 676 695 366 475 684 428 64 675 462 596 6 458 64 659 496 684 84 568 8 826 544 8 745 66 79 774 69 8 83 59 86 83 62 786 84 587 855 3 53 764 988 62 97 995 57 898 32 569 899 92 686 24 28 887 923 85 96 968 825 995 995 85 35 33 95 352 39 732 95 37 854 228 353 922 93 22 96 2 32 743 26 27 852 25 239 86 25 8 9 88 6 35 25 22 888 2 249 98 8 28 587 855 3 53 764 988 62 97 995 57 898 32 569 899 92 686 24 28 887 923 85 96 968 825 995 995 64 254 256 85 262 265 4 85 264 65 237 26 96 25 26 93 256 279 63 224 264 85 265 275 78 265 245 227 296 29 25 295 297 22 32 3 229 294 3 46 2 255 24 87 244 5 24 245 25 22 253 4 22 226 68 25 252 28 35 294 255 3 34 262 35 35

4 Jel H 44 224 226 RS 6 23 3. táblázat folytatása Cement Homok Víz Tömör Pórustartalom, liter Vízlevegő/ Nyomó- Hajlítótömör térfogat, liter térf. liter friss kiszárítva /cement szilárdság beton tényező Kp/cm 2 322 64 63 37 47,28 3 5, 496 254 974 26 8,43 349 37,8 52 256 984 6 73,4 359 4,7 236 TH 24 6 222 MH 45 29 229 H II 57 22 27 MH III 56 25 224 T III 68 232 274 TS II 93 276 28 MH III 85 276 253 H IV 26 268 263 HS III 234 276 276 TH II 2 274 282 MH IV 28 267 274 H V 99 29 35 H VV 7 26 346 HS IV 2 33 338 TH III 72 35 35 TH III 9 36 33 MH V 233 348 353 H VI 32 34 34 HH VI 277 326 329 MH VI 28 338 338 358 5 525 276 358 58 322 464 52 348 45 46 346 456 498 28 397 455 322 458 467 38 458 422 344 448 439 39 458 46 355 456 47 347 446 456 222 322 399 9 288 376 234 365 375 9 339 39 24 339 347 259 386 388 335 377 348 37 362 365 3 375 375 85 262 265 4 85 274 65 237 26 96 25 26 93 256 279 63 224 264 85 265 275 76 265 245 227 296 29 25 295 297 22 32 3 229 294 3 46 2 255 24 87 244 5 24 245 25 22 253 4 22 226 68 25 252 28 35 294 255 3 34 262 35 35 74 3 26 54 74 4 632 9 2 7 93 927 695 97 6 853 993 7 999 23 67 999 92 777 2 992 875 29 33 756 32 64 784 7 3 567 823 4 485 735 966 595 936 958 488 864 994 544 865 886 66 985 993 98 32 956 839 988 998 853 28 28 296-3 - 26 459 296-4 368 9-2 299 97 73 35 83 389 47 7 3-23 329 79 223-2 8 25-29 - 33 244-32 - 64 26-7 - 3 433 77-4 55 265 34 45 64 42 52 36 6 456 35 4 34 5 7 82-32 44 6 2 2 47-28 - 28 4 58 25 535 4 57 469 235 48 426 259 25 429 248 79 477 268 5 4 44 28 425 44 22 359 65 82 272 44 42 377 49 23 353 69 49 49 359 96 563 337 3 462 58 38 56 22 4 5 22 22 55 2 5 232 33 2 294 68 6 285 38 38,,39,38,64,,4,25,53,39,7,58,55,9,56,42,,54,46,86,33,33,93,33,44,74,37,39,54,36,36,79,37,37,73,37,37.99,45,25,27,59,28,9,3,29,26,4,25,5,4,37,74,26,25,4,32,37,5,33,32,5,32,32 28 54 489 3 47 738 5 432 45 23 393 343 3 449 49 7 2 424 36 64 65 23 486 629 6 523 463 25 675 67 66 832 85 9 477 69 5 27 599 3 69 59 8 743 79 3 25 779 34 229 7 29 64 482 26 634 62 44 69 589 63 787 762 6, 68,2 62,8,7 8, 48,9 5,7 63, 69,5,2 32,4 3,3 2,2 6,7 66 4,8 28,2 73,8 6,8 65,5 65 9 7 67,5 25,2 72,9 58,8 38,6 73,9 59,4 24, 3,3 5,6 3,4 8,4 84,6 3, 37,5,,8 24,2 9,5 3,3 72,9 63,2,4 5,9 4,9 2,9,5 2,8 3,3 96,7 83,5 56,7 78,4 65,5 36,2 8, 72,5 32,7 9,5 85,

5 4. táblázat: Keramzithomokos habarcsok adatai Jel Konzisztencia Keverési arány Halmaz- Készítési Cement Homok Víz térfogatsúly, kg/m 3 mennyisége, kg/m 3 A I fn : 2,5 :,8 48 825 8 244 424 42 69 6 52 95 34 337 A II pl : 2,5 :,2 46 77 8 8 377 385 385 942 963 963 45 462 462 A III fn :,25 :,575 2 3 87 9 A IV pl :,25 :,72 542 73 73 88 A V fn :,85,455 7 3 95 99 A VI pl :,85 :,54 56 85 95 975 Jel A I 83 44 43 A II 28 3 3 A III 58 225 229 A IV 98 98 25 A V 94 288 294 A VI 253 278 28 464 66 675 584 584 634 569 846 864 774 86 826 58 826 847 726 726 79 484 79 734 658 694 763 4. táblázat folytatása 266 38 388 42 42 456 257 385 392 48 44 446 Cement Homok Víz Tömör Pórustartalom, liter Víz+levegő/cement Nyomó Hajlító tömör térfogat, liter térfogat, friss betorítva kiszá- szilárdság, kp/cm 2 liter tényező 238 95 56 484 542 2,78 3,8 46 34 9 99 376,4 2 43,9 42 337 892 8 382,6 93 43,2 37 377 377 227 324 332 285 285 3 9 282 288 258 272 3 45 462 462 266 38 388 42 42 456 257 385 392 48 44 446 949 97 97 65 929 949 93 93 98 64 955 974 929 99 27 5 3 3 349 7 5 97 97 9 359 45 26 7-27 445 434 434 545 352 338 429 429 38 53 33 288 373 328 295 5. táblázat: Habsalak habarcsok adatai,33,28,28,33,68,65,89,89,75,8,5,48,63,55,54 5 76 73 9 333 39 277 37 293 27 46 444 355 458 442 Jel Konzisztencia Keverési arány Halmaz- Készítési Cement Homok Víz térfogatsúly, kg/m 3 mennyisége, kg/m 3 B I fn : 2, :,45 9 225 84 2 355 533 68 7 66 26 6 24 276 B II pl : 2, :,6 4 445 97 26 4 548 6 8 96 2 245 326 36 B III fn :,3 :,37 27 2 223 254 B IV pl :,3 :,46 65 77 223 246 B V fn :,6,28 4 4 24 23 B VI pl :,6 :,32 995 24 23 2325 45 835 95 64 85 89 74 4 22 5 2 585 95 24 835 55 6 45 68 735 67 665 726 33,9 35, 3,4 7,9 56,8 53,3 48,5 4, 48,7,9 23,5 3, 22,2 24,4 2,4 65 3 35 295 37 4 2 32 345 355 355 389

6 Jel B I 24 8 26 B II 36 86 24 B III 53 284 323 B IV 27 274 33 B V 252 388 45 B VI 379 378 4 5. táblázat folytatása Cement Homok Víz Tömör Pórustartalom, liter Víz+levegő/cement Nyomó Hajlító tömör térfogat, liter térfogat, friss betorítva kiszá- szilárdság, kp/cm 2 liter tényező 254 6 538 462 569,75 3,8 38 24 83 97 358,82 27 45,6 434 276 96 84 269,65 27 62,3 285 39 429 29 39 443 299 377 44 6 243 263 239 238 26 245 326 36 65 3 35 295 37 4 2 32 345 355 355 389 66 93 993 527 985 6 8 92 27 623 95 23 973 97 6 384 97 7 473 5-6 89 79-27 377 49-23 27 29-6 569 79 277 57 2 9 388 328 49 476 98 39 25 28 48 6. táblázat: Tufahabarcsok adatai,57,72,6,42,39,25,76,6,32,79,32,26,34,34,27 2 296 27 2 483 496 76 444 466 37 778 57 546 459 77 Jel Konzisztencia Keverési arány Halmaz- Készítési Cement Homok Víz térfogatsúly, kg/m 3 mennyisége, kg/m 3 T I fn : 2, :,7 95 94 45 84 254 383 497 58 766 994 78 268 348 T II pl : 2, :,9 94 4 725 69 292 442 433 584 884 866 24 398 39 T III fn :,5 :,575 88 9 32 85 T IV pl :,5 :,725 3 65 76 73 T V fn :,8,4 925 94 47 96 T VI pl :,8 :,48 3 865 93 Jel T I 86 3 69 T II 99 5 47 T III 46 26 T IV 2 85 82 T V 45 227 33 T VI 64 278 288 296 43 62 33 544 535 426 667 892 482 87 846 444 645 93 495 86 82 342 534 73 386 654 677 6. táblázat folytatása,2 58,9 59,3 3,3 82,2 8,5 29,9 72, 66,7,2 86,4 58,6 6,5 75, 55,7 7 249 346 239 395 388 7 267 356 232 392 47 Cement Homok Víz Tömör Pórustartalom, liter Víz+levegő/cement Nyomó Hajlító tömör térfogat, liter térfogat, friss betorítva kiszá- szilárdság, kp/cm 2 liter tényező 226 78 49 5 65 2,7 34 268 738 262 472,38 29,5 44 348 958 42 35,79 6 3,6 26 393 385 97 287 4 2 363 357 52 238 37 7 29 3 24 398 39 7 249 346 239 395 388 7 267 356 232 392 47 563 94 922 468 682 953 57 943 927 468 732 976 567 96 996 437 59 78 532 38 47 429 57 73 532 268 24 433 39 4 597 39 43 658 52 293 68 27 38 639 435 246 593 39 284 2,2,3,8 2,37,32,65 2,2,83,86,65,8,43,38,53,49 8 39 56 2 29 4 56 25 2 49 349 6 276 359 2,3 29,9 28,9,4 8,3 53,,7 27,3 33,2,4 2,6 79, 2, 48, 54,2

7 7. táblázat: Kazánsalak habarcsok adatai Jel Konzisztencia Keverési arány Halmaz- Készítési Cement Homok Víz térfogatsúly, kg/m 3 mennyisége, kg/m 3 M I fn : 2, :,442 8 86 6 3 25 337 38 5 674 76 49 68 M II pl : 2, :,7 265 865 88 34 52 56 682 4 2 242 357 36 M III fn :,4 :,359 82 9 7 28 M IV pl :,4 :,556 8 255 89 89 M V fn :,7,285 998 5 455 5 M VI pl :,7 :,379 5 3 2 24 Jel M I 85 5 29 M II 6 7 72 M III 44 58 M IV 44 28 28 M V 72 249 257 M VI 22 329 334 326 424 64 424 639 639 55 732 755 624 966 98 467 594 65 594 895 895 354 53 529 437 676 686 7. táblázat folytatása 7 52 67 236 356 356 44 29 26 237 367 372 Cement Homok Víz Tömör Pórustartalom, liter Víz+levegő/cement Nyomó Hajlító tömör térfogat, liter térfogat, friss betorítva kiszá- szilárdság, kp/cm 2 liter tényező 23 398 62 674 2,85,5 274 49 538 462 56,8 6 7, 39 68 66 394 56,48 2 8, 276 49 43 9 242 264 242 364 364 44 29 26 78 275 279 242 357 36 7 52 67 236 356 356 44 29 26 237 367 372 634 937 945 48 538 589 622 938 938 46 667 689 627 97 985 366 63 55 582 462 4 378 62 62 54 333 3 363 29 5 557 345 339 65 55 58 55 322 322 68 432 44 66 25 24,78,84,82 2,4,45,25,45,65,65,35,74,7,98,4,4 8. táblázat: Dunahomokos habarcsok adatai (ÉKME vizsgálatok) 4 26 28 5 7 5 278 283 2 5 6 25 52 557 4,3 55,9 59,9 4,3 7,8 6,5 7,5 7,8 69,6 2, 6,7 7,7 2,7 8,4 82,4 Jel HA HA2 HA3 HB HB2 HB3 HC HC2 HC3 HD HD2 HD3 HE HE2 HE3 HF HF2 HF3 Friss térf. súly kg/m 3 64 27 222 93 24 222 66 28 22 92 24 28 56 2 23 94 24 28 Cement Homok Víz Cement Homok Víz mennyisége, tömör térfogata, kg/m 3 liter 485 6 655 565 625 65 586 735 778 668 745 76 686 885 94 625 9 925 966 22 3 28 25 3 88 65 5 5 4 686 885 94 825 9 925 86 236 253 238 267 273 95 245 255 25 278 286 86 24 254 294 322 33 62 23 25 55 28 27 95 245 266 223 238 253 225 295 33 275 33 38 365 46 493 425 47 49 332 45 438 38 42 428 258 332 35 3 344 35 86 236 253 238 267 273 95 245 255 25 278 286 86 24 254 94 322 33 Össz. tömör térf. liter 73 899 968 88 946 98 722 95 959 853 936 967 669 867 98 88 969 988 Friss hab. pórust. liter 287 32 82 54 2 278 95 4 47 64 33 33 33 82 2 3 2 Víz levegő cement tény.,98,55,44,75,52,45,8,46,38,59,46,42,75,42,36,5,39,36 Térf. súly száraz kg/m 3 567 925 265 777 967 244 553 945 26 774 974 28 455 95 27 77 955 99 Pórustart. száraz liter 4 246 55 335 227 96 385 23 8 293 23 25 29 238 295 29 26 22 Szil. K H kp/cm 2 4 22 42 8 294 383 44 27 5 49 34 368 25 248 42 76 46 54

8 9. táblázat: Keramzithomok habarccsal készített keramzitbetonok vizsgálati eredményei Az oszlopok jelmagyarázata: Jel 2 Konzisztencia 3-3 mm-es adalékanyag súlya, kg 4-3 mm-es adalékanyag térfogata, V A, m 3 5 Habarcs térfogata, V H, m 3 6 Habarcsalkotó cement, kg 7 Habarcsalkotó - mm-es homok, kg 8 Habarcsalkotó víz, kg 9 A habarcs súlya, kg A habarcs térfogatsúlya, kg/m 3 A habarcs cementtartalma, kg/m 3 2 A habarcs szilárdsága, K H, kp/cm 2 3 Az adalékanyag nyomószilárdsága, K A, kp/cm 2 4 A K A V A szorzat (4. és 3. oszlop) 5 A K H V H szorzat (5. és 2. oszlop) 6 A beton K B nyomószilárdságának a (3) képlet szerint számított értéke, kp/cm 2 7 A beton K B nyomószilárdságának mért értéke, kp/cm 2 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 B I/ B I/4 B I/7 B II/ B II/4 B II/7 B III/ B III/4 B I/II7 B IV/ B IV/4 B IV/7 B IV/ B V/4 B V/7 BV I/ B VI/4 B VI/7 B VII/ B VII/4 B VII/7 B VIII/ B VIII/4 B VIII/7 B IX/ B IX/4 B IX/7 B X/ B X/4 B X/7 B XI/ B XI/4 B XI/7 B XII/ B XII/4 B XII/7 fn 537 668 732 fn 437 657 642 pl 556 7 76 pl 433 639 634 fn 524 624 7 fn 46 574 598 pl 536 68 72 pl 438 666 632 fn 542 64 722 fn 422 58 66 pl 534 668 7 pl 45 696 656,54,67,73,44,66,64,56,7,76,45,64,63,52,62,7,4,57,6,54,68,72,44,67,63,54,6,72,42,58,6,53,67,7,45,7,66,46,33,27,56,34,36,44,3,24,57,36,37,48,38,3,59,43,4,46.32,38,56,33,37,46,39,28,58,42,39,47,33,29,55,3,34 58 73 79 8 63 59 63 77 84 99 46 45 85 4 54 26 227 86 6 58 242 229 8 23 44 92 263 274 3 29 37 88 29 274 46 82 96 27 47 398 57 95 27 247 365 362 3 27 4 92 272 284 4 34 4 98 32 286 92 4 22 63 224 233 88 9 6 6 248 233 46 58 63 86 3 27 76 92 9 75 74 49 58 66 88 24 3 62 79 83 4 74 65 49 56 66 87 2 24 56 7 74 9 8 25 33 338 465 7 684 296 364 392 465 687 68 237 286 32 434 62 642 252 323 339 47 78 68 249 283 332 442 67 63 247 38 327 439 64 65 54 95 25 83 26 9 67 2 63 82 9 84 5 75 7 74 42 6 55 89 84 28 84 54 73 8 76 4 62 53 93 3 8 23 8 25 22 289 93 48 44 43 258 348 75 47 393 78 267 38 264 56 57 87 344 34 283 735 62 234 37 47 33 625 73 222 39 475 343 96 86 2 5 32 23 3 2 5 2 6 3 2 47 27 2 3 65 4 5 5 4 6 32 22,9 4,7 6, 22 9,7 4,5 4, 22 2,3 5,4 6,7 22 9,4 4, 3,9 22,4 3,6 5,4 22 9 2,5 3,2 22,9 5 5,8 22 9,7 4,7 3,8 22,9 3,4 5,8 22 9,2 2,7 3,4 22,7 4,7 5,6 22 9,9 5,4 4,5,7 4,6 9 83 3 26,4,6 8 74,4 3,6 22 48,9, 55,8 2,8,7 27 54,6,7 4,4 2,2 8 9,9 5,4 2,,3 24 97, 2,3 8,4 43 22 88,4 2 8,4 9.6 35 6,9 6,9 6,8,8 7 4,9 4,2 8,6,9 45 68,7 6,7 2, 2, 95 34 2 2 28 7 6 9 3 3 4 8 2 97 3 2 27 5 59 64 6 35 37 3 56 24 4 6 3 7 63 74 6 42 44 6 6

9. táblázat: Dunahomok habarccsal készített keramzitbetonok vizsgálati eredményei Az oszlopok jelmagyarázata: Jel 2 Konzisztencia 3-3 mm-es adalékanyag súlya, kg 4-3 mm-es adalékanyag térfogata, V A, m 3 5 Habarcs térfogata, V H, m 3 6 Habarcsalkotó cement, kg 7 Habarcsalkotó - mm-es homok, kg 8 Habarcsalkotó víz, kg 9 A habarcs súlya, kg A habarcs térfogatsúlya, kg/m 3 A habarcs cementtartalma, kg/m 3 2 A habarcs szilárdsága, K H, kp/cm 2 3 Az adalékanyag nyomószilárdsága, K A, kp/cm 2 4 A K A V A szorzat (4. és 3. oszlop) 5 A K H V H szorzat (5. és 2. oszlop) 6 A beton K B nyomószilárdságának a (3) képlet szerint számított értéke, kp/cm 2 7 A beton K B nyomószilárdságának mért értéke, kp/cm 2 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 BXiiI/ BXIII/4 BXIII/7 BXIV/ BXIV/4 BXIV/7 BXV/ BXV/4 BXV/7 BXVI/ BXVI/4 BXVI/7 BXVII/ BXVII/4 BXVII/7 BXVIII/ BXVIII/4 BXVIII/7 BXIX/ BXIX/4 BXIX/7 BXX/ BXX/4 BXX/7 BXXI/ BXX/4 BXXI/7 BXXII/ BXXII/4 BXXII/7 BXXIII/ BXXIII/4 BXXIII/7 BXXIV BXXIV/4 BXXIV/7 fn 54 62 668 fn 386 524 562 pl 534 674 74 pl 433 588 59 fn 494 64 66 fn 388 57 572 pl 56 65 688 pl 4 594 6 fn 54 644 674 fn 364 496 544 pl 498 634 686 pl 353 52 552,5,6,67,39,52,56,53,67,7,4,59,59,49,6,66,39,57,57,5,65,69,4,59,6,5,64,67,36,5,54,5,63,69,35,5,55,5,49,33,6,48,44,47,33,29,6,4,4,5,39,34,6,43,43,46.35,3,6,4,4,5,36,33,64,5,46,5,37,3,65,49,45 4 3 43 84 25 266 3 42 5 9 278 279 26 57 69 222 324 325 26 62 72 224 332 333 6 25 25 26 358 393 56 2 24 25 36 39 25 262 285 372 54 536 225 286 3 38 556 557 88 234 25 33 487 489 89 244 258 34 56 5 6 25 25 63 358 393 56 2 24 25 36 39 4 5 55 7 97 3 48 6 63 8 7 8 4 52 55 73 6 6 47 6 64 84 24 24 4 5 53 64 68 96 49 63 68 8 4 24 359 442 483 627 85 95 386 488 54 65 95 954 355 443 475 625 97 92 362 467 494 548 962 968 362 46 483 576 84 882 36 463 496 582 836 94 72 9 46 3 77 26 82 48 77 8 232 232 7 4 4 2 23 24 74 33 59 8 234 242 72 28 46 92 6 69 72 25 6 9 7 2 2 263 427 3 48 62 24 433 58 36 68 68 248 43 495 36 753 756 256 46 55 374 8 838 32 57 65 4 76 854 3 54 69 389 74 865 3,5 68 95, 5 7 2 49 49 3 2 2 29 295 3 2,5 65 85, 9 2 2 45 65, 7 4 2 22 22, 3,4 4,7 22 8,6,4 2,3 22,7 4,7 5,6 22 8,8 3, 3, 22,8 3,6 4,5 22 8,6 2,5 2,5 22,2 4,3 5,2 22 8,8 3, 3,2 22, 4, 4,7 22 7,9,,9 22, 3,9 5,2 22 7,7,2 2,,5 4,3,9 32,6 85,8 5 2,3,2 2 2,2 4,,2 25 27 3,9 9,3,5 266 34 3,2 6,6,3 22,5 76 2,6 2,4,7 59 99 4 9 44 99 2 2 36 2 24 24 5 9 37 39 8 25 279 353 7 2 9 34 88 7 28 8 7 3 23 38 6 79 29 56 68 5 94 67 3 29 4 7 7 4 6 53 65 8 25 98 2 3 39 4 64 7 5 42 59 6 85 33

2. táblázat: Habsalakhomok habarccsal készített habsalakbetonok vizsgálati eredményei Az oszlopok jelmagyarázata: Jel 2 Konzisztencia 3-3 mm-es adalékanyag súlya, kg 4-3 mm-es adalékanyag térfogata, V A, m 3 5 Habarcs térfogata, V H, m 3 6 Habarcsalkotó cement, kg 7 Habarcsalkotó - mm-es homok, kg 8 Habarcsalkotó víz, kg 9 A habarcs súlya, kg A habarcs térfogatsúlya, kg/m 3 A habarcs cementtartalma, kg/m 3 2 A habarcs szilárdsága, K H, kp/cm 2 3 Az adalékanyag nyomószilárdsága, K A, kp/cm 2 4 A K A V A szorzat (4. és 3. oszlop) 5 A K H V H szorzat (5. és 2. oszlop) 6 A beton K B nyomószilárdságának a (3) képlet szerint számított értéke, kp/cm 2 7 A beton K B nyomószilárdságának mért értéke, kp/cm 2 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 S I/ S I/4 S I/7 S II/ S II/4 S II/7 S III/ S III/4 S III/7 S IV/ S IV/4 S IV/7 S V/ S V/4 S V/7 S VI/ S VI/4 S VI/7 S VII/ S VII/4 S VII/7 S VIII/ S VIII/4 S VIII/7 S IX/ S IX/4 S IX/7 S X/ S X/4 S X/7 S XI/ S XI/4 S XI/7 S XII/ S XII/4 S XII/7 fn 64 86 884 fn 454 62 65 pl 76 92 pl 494 648 678 fn 69 84 924 fn 484 666 74 pl 7 868 95 pl 52 732 73 fn 76 94 978 fn 5 778 784 pl 74 948 4 pl 532 772 776,39,5,54,28,37,4,47,56,62,3,4,42,42,52,57,3,4,43,44,53,58,3,45,45,44,55,6,3,48,48,45,58,62,33,47,48,6,5,46,72,63,6,53,44,38,7,6,58,58,48,43,7,59,57,56.47,42,69,55,55,56,45,4,69,52,52,55,42,38,67,53,52 37 76 88 26 286 37 87 4 7 225 296 33 87 23 252 34 48 434 88 229 25 32 438 437 276 35 377 446 68 662 286 364 385 458 66 66 273 345 375 43 572 64 73 27 227 45 585 68 244 297 327 386 53 562 244 298 326 45 57 567 66 2 226 267 49 4 68 25 229 275 4 4 84 8 4 99 3 4 84 2 2 3 64 78 92 2 6 8 49 58 9 34 47 38 92 9 98 26 37 2 83 84 7 47 56 38 99 99 494 629 677 746 988 6 344 43 446 85 45 9 523 639 695 798 87 54 54 66 724 873 2 94 54 686 739 833 272 277 57 726 77 87 259 26 8 26 47 2 57 77 65 94 7 5 74 9 9 33 62 4 84 23 97 4 72 26 28 27 97 53 85 2 244 245 4 73 22 3 237 242 225 35 4 296 455 5 72 25 282 326 495 545 32 48 58 43 695 77 336 485 59 46 8 795 495 78 945 65 3 3 52 865 685 25 27, 3 32 9,2 5 5 75 5,2 2 5 5 45 27,3 22 7 37 36,5 56 25 6 77 78 5 34 3 7 75 5 6,3 8 8,7 5 4,5 5,9 6,3 5 7,4 8,9 9,9 5 4,8 6,3 6,6 5 6,8 8,3 9 5 4,7 6,5 6,9 5 6,9 8,4 9,3 5 5 7,2 7,2 5 7, 8,7 9,6 5 5 7,7 7,7 5 7,7 9,3 9,8 5 5,3 7,5 7,5, 5 3,8,7 2 54,9 3, 45 66,8, 9,6 2,5 3,5 85,5 254,2,4 29,4 6,9 23 98,3 25,2 82, 4 46,6 48,4 29 2, 37 388 6 3 23 5 26 6 7 9 2 8 5 73 7 8 3 8 92 6 7 9 39 2 2 25 7 34 92 6 48 44 8 58 39 25 379 396 4 24 38 3 62 95 2 9 5 7 7 98 39 66 8 27 63 5 4 6 33 246 29 2 77 5 29 453 483 25 9 3 27 458 42

2 2. táblázat: Dunahomok habarccsal készített habsalakbetonok vizsgálati eredményei Az oszlopok jelmagyarázata: Jel 2 Konzisztencia 3-3 mm-es adalékanyag súlya, kg 4-3 mm-es adalékanyag térfogata, V A, m 3 5 Habarcs térfogata, V H, m 3 6 Habarcsalkotó cement, kg 7 Habarcsalkotó - mm-es homok, kg 8 Habarcsalkotó víz, kg 9 A habarcs súlya, kg A habarcs térfogatsúlya, kg/m 3 A habarcs cementtartalma, kg/m 3 2 A habarcs szilárdsága, K H, kp/cm 2 3 Az adalékanyag nyomószilárdsága, K A, kp/cm 2 4 A K A V A szorzat (4. és 3. oszlop) 5 A K H V H szorzat (5. és 2. oszlop) 6 A beton K B nyomószilárdságának a (3) képlet szerint számított értéke, kp/cm 2 7 A beton K B nyomószilárdságának mért értéke, kp/cm 2 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 SH I/ SH I/4 SH I/7 SH II/ SH II/4 SH II/7 SHIII/ SHIII/4 SHII/7 SHIV/ SHIV/4 SHIV/7 SH V/ SH V/4 SH V/7 SHVI/ SHVI/4 SHVI/7 SHVII/ SHVII/4 SHVII/7 SHVIII/ SHVIII/4 SHVIII/7 SH IX/ SH IX/4 SH IX/7 SH X/ SH X/4 SH X/7 SHXI/ SHXI/4 SHXI/7 SHXII/ SHXII/4 SHXII/7 fn 72 94 98 fn 524 76 762 pl 742 94 98 pl 55 742 754 fn 726 924 992 fn 52 78 78 pl 76 95 pl 58 762 77 fn 76 934 fn 494 786 784 pl 744 966 6 pl 558 77 784,44,56,6,32,47,47,46,56,6,34,46,46,45,57,6,32,48,48,47,58,6,36,47,47,44,57,62,3,48,48,46,59,62,34,47,48,56,44,4,68,53,53,54,42,4,66,54,54,55,43,4,68,52,52,53,42,39,64,53,53,56,43,38,7,52,52,54,4,38,66,53,52 54 94 22 256 364 366 58 2 2 267 365 367 89 24 256 33 455 454 94 24 257 334 44 445 23 34 325 36 572 57 237 37 32 398 55 563 3 388 42 5 735 737 37 4 42 534 722 73, 28 356 38 45 675 674 29 363 387 5 654 66 23 34 325 36 572 57 237 37 32 398 55 563 45 6 64 77 52 6 63 6 8 9 52 66 7 82 23 22 54 66 7 92 2 22 57 76 82 9 42 42 59 76 8 98 37 4 5 642 697 843 29 2 527 66 693 86 95 26 52 662 76 835 253 25 538 67 75 926 25 228 57 684 732 8 285 282 533 69 722 894 237 266 9 4 74 24 228 229 98 57 73 35 22 223 93 54 77 23 24 4 6 83 45 229 232 92 59 93 6 247 246 99 68 9 36 233 243 276 34 53 377 694 696 298 476 525 396 672 678 337 566 64 445 87 86 364 577 66 523 825 835 4 78 856 56 9 44 748 846 65 35 8, 2 65 7 425 43,2 25 62 2 32 35,2 25 75 7 74 7 32 7 54 59 4 8 3 85 84 6 5 2 7 85 5 7, 8,7 9,9 5 5, 7,3 7,3 5 7,2,,5 5 5,4 7,4 7,4 5 7, 9, 9,6 5 5, 7,7 7,7 5 7,5 9,3 9,8 5 5,7 7,5 7,7 5 7, 9,2 9,8 5 4,8 7,7 7,7 5 6,3 9,5 9,8 5 6,4 7,4 7,7,,9 26 4,8 225 228,,5 24,8 3,2 73 89,,8 3 4,8 384 353,5 3,4 39 286 32,6 7,2 68,4 2, 44 436,5 24,6 57 3,2 37 44 Ű7 36 232 235 7 2 35 9 8 96 7 2 4 39 36 8 23 49 7 294 32 8 26 78 7 449 444 7 34 67 2 378 448 9 45 74ű 22 226 232 5 7 28 25 2 2 66 94 2 367 32 7 7 94 45 34 39 4 4 36 8 397 397 2 4 45 397 38