BETON VISELKEDÉSE ÉS TERVEZÉSE TŰZRE

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BETON VISELKEDÉSE ÉS TERVEZÉSE TŰZRE"

Irén Pappné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 BETON VISELKEDÉSE ÉS TERVEZÉSE TŰZRE Dr. Majorosné dr. Lublóy Éva Mezei Sándor tű. hadnagy Kecskemét, december 14.

2 HŐTERHELÉS HATÁSA A SZERKEZETRE

3 Delft június 10.

4 Delft, május 13.

5 Az utóbbi évtizedekben számos épület- és alagútkatasztrófa igazolta, hogy a tűzkutatás továbbra is szükséges és aktuális. Budapest, Sportcsarnok, 1999 World Trade Center, New York, 2001 Debrecen, 2007 Gretzenbach, 2004

6 Testnevelési Egyetem, október 15.

7 Vasbeton oszlop tűzeset után (1985)

8 Tűzkárosult fesztett vasbetongerenda fesztáv 18 m, tűzeset 1985)

9 Kordina, 1997

10 TŰZ HATÁSA A BETONRA

11 Mi történik a betonnal magas hőmérséklet hatására? Szerkezeti elem tönkremenetele Gotthard alagút, 2001 Szerkezeti anyag károsodása

megszilárdult cementpép adalékanyag polipropilén szálak 1200 C olvadás 1000 C 800 C

12 ÖSSZETEVŐK - megszilárdult cementpép - adalékanyag - szálak kémiai és fizikai változások Hőm. megszilárdult cementpép adalékanyag polipropilén szálak 1200 C olvadás 1000 C 800 C CaCO 3 bomlása 700 C CSH bomlása 600 C kvarc 500 C Ca(OH) 2 bomlása átalakulása 400 C bomlás 200 C a cementkő dehidratációjának kezdete olvadás 100 C víz távozása

13 A BETON s-e DIAGRAMJÁNAK VÁLTOZÁSA A HŐTERHELÉS HATÁSÁRA (fib bulletin 38, 2007)

14 A BETON SZILÁRDSÁG FÜGG - az adalékanyag típusától - a víz-cement tényezőtől - a beton kezdeti nedvességtartalmától - az adalékanyag-cement tényezőtől - a cement típusától - a hőterhelés módjától

15 LEHET-E VESZÉLYES A BETON TŰZBEN?

16 RÉTEGES LEVÁLÁS SPALLING

18 SPALLING Winterberg, Dietze, 2004

19 Spalling

20 Spalling okai pórus-gőznyomás hőtágulás előbbiek kombinációja

21 Robbanásszerű spalling befolyásoló tényezői 1) áteresztő-képesség tömörebb szerkezet veszély nagyobb 2) beton kora idősebb beton kisebb nedvességtartalom kisebb kockázat 3) beton szilárdsága nagyobb szilárdság tömörebb szerkezet nagyobb kockázat 4) adalékanyag típusa kisebb lináris hőtágulás kisebb kockázat könnyű ad. a. < bazalt < mészkő < kvarckavics

22 5) adalékanyag szemnagysága nagyobb szemnagyság nagyobb kockázat 6) repedések 7) vasalás mikrorepedés segít makrorepedés növeli a kockázatot kedvezőtlen elhelyezés repedések számát növeli nagyobb kockázat 8) betonfedés nagyobb betonfedés nagyobb kockázat

23 9) kiegészítő vasalás kiegészítő kéregvasalás (vasháló) csökkenti a kockázatot 10) száladagolás PP szálak NC kockázatot csökkent UHPC nem bizonyított a kedvező hatás 11) Légpórus tartalom pórus-gőznyomást csökkent kisebb kockázat

26 A BETON VÁLASZA A HŐMÉRSÉKLET EMELKEDÉSÉRE anyagszerkezeti változások a cement és az adalékanyag eltérő hőtágulása belső víz-gőznyomás a keresztmetszeten belüli, illetve az elem menti eltérő hőmérsékletek túlzott lehajlás (beleértve a hő hatására bekövetkező kúszás és fajlagos alakváltozás okozta növekményt) túlzott repedezettség a beton és a betonacél közötti tapadás és lehorgonyzó képesség leromlása betonfedés réteges leválása teherbírás vesztés (beleértve stabilitás vesztés és átszúródás)

27 A TŰZTEHERRE VALÓ BETONTERVEZÉS 1. Cement: - Mészkőliszt kiegészítő tartalmú cementek alkalmazása nem javasolt - kohósalak kiegészítő tartalmú cementek kedvezőek CEM I 52,5N CEM II/A-S 42,5 N CEM III/A 32,5 N CEM III/B 32,5 N-S Kohósalak tartalom: 0% 16% 46% 66%

28 Magas hőmérséklet hatására a megszilárdult cementpép maradó relatív nyomószilárdság alakulása a cement típus függvényében fc,t/fc,20 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 CEM III/B 32,5 N CEM III/A 32,5 N CEM II/A-S 42,5 N CEM I 42,5 N CEM I 52,5 N a hőterhelés maximális hőmérséklete [ C] Hőterhelés és törés időpontja: 28 nap Törési hőmérséklet: 20 C Pontok: 3-3 mérési eredmény átlaga

29 A DERIVATOGRÁFOS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI DTG (dm/dt, mg/ C) CEM I 52,5 N ettringit, absorbált és rétegvíz portlandit CSH CEM II/B-S 32,5 N CEM III/B 32,5 N-S

N cementtel készült beton repedésképe a 800 C-os hőterhelést követően CEM

30 Magas hőmérséklet hatására kvarckavics adalékanyagú betonok felületén megjelenő repedések száma és mérete a cement típus függvényében CEM I 42,5 N cementtel készült beton repedésképe a 800 C-os hőterhelést követően CEM III/A-S 32,5 N cementtel készült beton repedésképe a 800 C-os hőterhelést követően

31 Magas hőmérséklet hatására kvarckavics adalékanyagú betonok maradó, relatív nyomó- szilárdsága, a cement típus függvényében Hőterhelés és törés időpontja: 28 nap Törési hőmérséklet: 20 C Pontok: 3-3 mérési eredmény átlaga fc,t/fc,20 (-) 1,1 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 beton CEM III/B 32,5 N-S ből beton CEM III/A 32,5 N-ból beton CEM II/A 32,5 N-ből beton CEM I 42,5 N- ből a hőterhelés maximális hőmérséklete, T ( C)

32 A A P P P P CSH CSH A adalékanyag, P portlandit, CSH kalcium-szilikát-hidrát CEM I 52,5 N-ből készült beton elektronmikroszkópos felvétele CEM III/B 32,5 N-S-ből készült beton elektronmikroszkópos felvétele

szálakkal együtt javasolt Habüveg1 adalékanyagos beton 2 órán át tartó 800 o C-os

33 2. Adalékanyag: - Mészkő adalékanyag alkalmazása nem javasolt - Duzzasztott habüveg adalékanyagú beton nem javasolt - Duzzasztott agyagkavics csak kizárólag PP szálakkal együtt javasolt Habüveg1 adalékanyagos beton 2 órán át tartó 800 o C-os hőterhelést követően Habüveg2 adalékanyagos beton 2 órán át tartó 800 o C- os hőterhelést követően

34 adalékanyag cementkő Duzzasztott agyagkavics adalékanyagú beton optikai mikroszkópos felvétele Duzzasztott agyagkavics adalékanyagú beton elektronmikroszkópos felvétele

3. Szálak: -Műanyag szálak alkalmazása javasolt nagy

Műanyag szálak alkalmazása esetén ügyelni kell a

szálak égés nyomok nem látható 150 C 200 C 300 C 400 C

35 3. Szálak: -Műanyag szálak alkalmazása javasolt nagy szilárdságú, illetve kis porozitású beton esetén - Műanyag szálak alkalmazása esetén ügyelni kell a megfelelő szálgeometriára felületi károsodás megolvadt szálak égés nyomok nem látható 150 C 200 C 300 C 400 C 800 C 20 C 200 C 400 C Hosszú, nagy átmérőjű műanyag szálakkal

36 VASBETON-SZERKEZETEK TŰZESETI VISELKEDÉSE

37 VASBETON SZERKEZETEK TŰZESETI VISELKEDÉSE

38 SPALLING A betonfelületek réteges leválásának két fő oka lehet: (1) a betonból távozó vízgőz lefeszíti a felületi rétegeket; (2) a terhelt zóna már nem tudja a hőtágulásból származó újabb erőket felvenni és leválik.

39 VÉKONY GERINCŰ VASBETON TARTÓ DEFINÍCIÓ Vizsgálati szabvány: EN : 1999: Fire resistance tests Part 1: General requirements A vékony gerincű vasbeton tartók nagy fesztávolságok áthidalására alkalmasak. Ezek általában I vagy T keresztmetszettel készülnek, amelyek sok esetben vékony gerinccel rendelkeznek, és nagyszilárdságú betonból készülnek.

40 VÉKONY GERINCŰ VASBETON TARTÓ DEFINÍCIÓ Vizsgálati szabvány: EN : 1999: Fire resistance tests Part 1: General requirements A vékony gerincű vasbeton tartók nagy fesztávolságok áthidalására alkalmasak. Ezek általában I vagy T keresztmetszettel készülnek, amelyek sok esetben vékony gerinccel rendelkeznek, és nagyszilárdságú betonból készülnek.

41 VIZSGÁLATI MINTA

42 VIZSGÁLATI MINTA

43 VIZSGÁLATI MINTA A feszítőpászmákra kifejtett kezdeti feszítőerő: 130 kn Beton jele: C40/50-XC2-16-F4 Betonacél jele: B60.50 (S500B) Feszítőpászma jele: FP-100/1770-R2 (MSZ EN 10138)

44 Szabványos tűz hőmérsékleti görbéje T To = 345 lg ( 8 t + 1 ) [K] Hőmérséklet [K] Idő [perc] Szabványos hőmérséklet-idő görbe Tűréshatár - Tűréshatár +

45 1. VIZSGÁLAT Gerenda sorszáma Kiegészítőanyag típusa PP száladagolás [kg/m 3 ] Terhelés, [kn] Tönkremenetel időpontja [perc] 1. mészkőliszt mészkőliszt mészkőliszt kohósalak

46 1. VIZSGÁLAT

47 1. VIZSGÁLAT

48 1. VIZSGÁLAT

49 1. VIZSGÁLAT

50 1. VIZSGÁLAT

51 1. VIZSGÁLAT

52 1+. VIZSGÁLAT Gerenda sorszáma Kiegészítőanyag típusa PP száladagolás [kg/m 3 ] Terhelés, [kn] Tönkremenetel időpontja [perc] 1. mészkőliszt mészkőliszt mészkőliszt kohósalak

53 1+. VIZSGÁLAT

54 1+. VIZSGÁLAT

55 1+. VIZSGÁLAT

56 2. VIZSGÁLAT Gerenda sorszáma Kiegészítőanyag típusa PP száladagolás [kg/m 3 ] Terhelés, [kn] Tönkremenetel időpontja [perc] 1. mészkőliszt mészkőliszt mészkőliszt kohósalak

57 2. VIZSGÁLAT

58 2. VIZSGÁLAT

59 2. VIZSGÁLAT

60 2. VIZSGÁLAT

61 3. VIZSGÁLAT Gerenda sorszáma Kiegészítőanyag típusa PP száladagolás [kg/m 3 ] Terhelés, [kn] Tönkremenetel időpontja [perc] 1. mészkőliszt mészkőliszt mészkőliszt kohósalak

62 3. VIZSGÁLAT

63 3. VIZSGÁLAT

64 3. VIZSGÁLAT

65 3. VIZSGÁLAT

66 3. VIZSGÁLAT

67 ÖSSZEFOGLALÁS A gerendakísérlet eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a gerinc betonfedésének leválása a betonösszetételre, valamint a nedvességtartalomra és nem a terhelés mértékére volt visszavezethető. A mészkőliszt kiegészítőanyaggal és 2 kg/m 3 száltartalommal készült betongerendák tönkremenetele 44 perc után következett be. A tűzállóság jelentős növekedését azonban csak a mészkő adalékanyag kohósalak adagolásra való cseréjével és egyidejű 1 kg/m 3 PP száladagolással sikerült elérni (71 perc). Kísérleteinkkel igazoltuk, hogy a betonösszetétel optimalizálásával a vizsgált gerenda tűzállósága jelentősen javítható volt.

68 ÖSSZEFOGLALÁS A valóságban azonban minden másképp történik: - Laboratóriumi tűzállósági határérték vizsgálatokat vasbeton-szerkezetekre nem végeznek - EuroCode alapján határozzák meg a tűzállósági határértékeket - Az EuroCode a betonösszetételt figyelmen kívül hadja - Így a tervező csak azt tudja megmondani, hogy nagy valószínűséggel a tervezett szerkezetének milyen tűzállósági határértéke lehet - Használatbavétel!!!

69 KÖSZÖNJÜK A SZÍVES FIGYELMÜKET! Dr. Majorosné dr. Lublóy Éva Mezei Sándor tű. hadnagy

Hasonló dokumentumok

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A BETONOK TŰZÁLLÓSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A BETONOK TŰZÁLLÓSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Dr. Lublóy Éva Eszter, PhD Dr. Kopecskó Katalin 2016. Március 2. 1 Mi történik a betonnal magas hőmérséklet hatására? Szerkezeti elem tönkremenetele