PTE-BTK MÉDIA-, MOZGÓKÉP- ÉS KOMMUNIKÁCIÓTANÁR MESTERSZAK Felvételi témakörök filmes vagy kommunikációs előtanulmányokkal NEM rendelkező jelentkezők számára I. MOZGÓKÉPES ISMERETEK 1. Mutassa be és jellemezze történeti, kritikai, szellemtudományi vagy elméleti módszerrel azokat a vizuális elbeszélő formákat (a kezdetektől a XIX. századig), melyek a mozgókép főbb jellemzői (szekvencialitás, montázs, nézőponti beállítás, stb.) előzményeinek tekinthetők (sziklarajzok, narratív frízek, sorozat- vagy táblaképek, az eseményeket egy képen belül sűrítő vizuális ábrázolások, stb.) 2. Mutassa be és jellemezze történeti, kritikai, szellemtudományi vagy elméleti módszerrel a mozgókép XX. századi megjelenését megalapozó, előkészítő vagy elősegítő társadalmi és kulturális jelenségeket vagy azoknak egy meghatározó részét (pl. a fényképezés kialakulása és fejlődése, képzőművészeti irányzatok, stb.) 3. Mutassa be és jellemezze történeti, kritikai, szellemtudományi vagy elméleti módszerrel az avantgárd kísérleteket, irányzatokat, főbb alkotóit és azok műveit az elmúlt száz éveben, különös tekintettel az első, korai avantgárde (1920-as évek), a második avantgárd (1960-as évek) és a videokorszak és a kísérleti játékfilm módszereire (Bódy Gábor, Erdély Miklós), 4. Mutassa be és jellemezze történeti, kritikai, szellemtudományi vagy elméleti módszerrel a modernizmus főbb társadalmi és művészeti törekvéseit, formai és tartalmi eszközeit 5. Mutassa be és jellemezze történeti, kritikai, szellemtudományi vagy elméleti módszerrel a posztmodern törekvések formai és tartalmi eszközeit a mozgókép kultúrában. Válasszon egy szerzőt az alábbiak közül: Pedro Almodóvar, David Cronenberg, Derek Jarman, Jim Jarmusch, David Lynch, Christopher Nolan, Quentin Tarantino és illusztrálja a poszdern jegyeit a munkásságukon keresztül! 6. Mutassa be és jellemezze a dokumentarista filmkészítést filmtörténeti példákon keresztül. Értelmezze a fikciót és a valóságot ábrázoló stílusjgyeket, technikákat stb. Melyek azok, amelyek a fickió/valóság különbséget hordozzák, illetve elbizonytalanítják? Esetleg térjen ki a magyar ún.
fekete széria alkotóira és filmjeire. Lehetséges szerzők a teljesség igénye nélkül: Fehér György, Forgács Péter, Jeles András, Mike Leigh, Tarr Béla, Zolnay Pál, és sokan mások. 7. Mutassa be és jellemezze a televízió szerepét az elmúlt 50 év kulturális és társadalmi környezetében. Térjen ki a főbb műfajok tömegkommunkációs és kultúraközvetítő jellegére (lásd pl. sorozatok, híműsorok, szorakoztató műsorok stb.) 8. Mutassa be és jellemezze a kortárs mozgókép formáit, műfajait (Youtube, web sorozatok, digitális animáció, valóságshow, tehetségkutató stb.) és kulturális szerepét napjaink társadalmában! 9. Válasszon ki a filmtörténeti korszakot, irányzatot, jelenséget és mutassa be és jellemezze annak kialakulását, stílusjegyeit, tematikáját! (Lehetséges témák: némafilm, hangosfilm a két világháború között, neorealizmus, film noir, újhullámok, modernizmus, posztmodern) 10. Mutassa be és jellemezze a magyar film főbb tendenciáit a hatvanas évektől napjainkig! (Jancsó Miklós, Szabó István, Gaál István, Kósa Lajos, Kovács András, Tarr Béla Gothár Péter, Jeles András, Janisch Attila, Enyedi Ildikó, Pálfi György, Hajdú Szabolcs filmjei a teljesség igénye nélkül). A szóbeli beszélgetéshez felhasználandó filmek és irodalom: Filmek (A beszélgetéshez válasszon ki az alábbi filmek közül legalább kettőt, egy magyar és egy külföldi filmet, helyezze el a megfelelő filmtörténeti korszakban, vázolja röviden annak jellemzőit, mutatassa be a film egyedi tartalmi-formai sajátosságait. Esetleg térjen ki arra is, hogy pedagógiai célú elemzés esetén mit emelne ki a filmből!) A) külföldi filmek 1. Antonioni: Nagyítás, 1966 2. Bergman: Csend, 1962 3. Bunuel: Szabadság fantomja, 1965 4. Chaplin: Modern idők, 1936 5. De Sica: Biciklitolvalyok, 1948 6. Fellini: Országúton, 1954 7. Godard: Kifulladásig, 1960 8. Stanley Kubrick: Shining, 1980 9. Kurosawa Akira: A Vihar kapujában, 1950 10. Menzel: Szigorúan ellenőrzött vonatok, 1965 B) magyar filmek
1. Fábry Zoltán: Ötödik pecsét, 1976 2. Gothár Péter: Megáll az idő, 1981 3. Hajdú Szabolcs: Fehér tenyér, 2006 4. Huszárik Zoltán: Szindbád, 1973 5. Jeles András: Kis Valentino, 1977 6. Makk Károly: Szerelem, 1971 7. Nemes Jeles László: Saul fia, 2014 8. Pálfi György: Hukkle, 2002 9. Szabó István: Mephisto, 1981 10. Zolnay Pál: Fotográfia, 1973 Források: Mindegyik témához bőséggel található felkészülési anyag a Metropolis folyóirat tematikus számaiban Ezen kívül haszonnan forgatható könyvek cikkek: B. Bernáth István et alii (2012): Média, kultúra, kommunikáció. Budapest. Libri. Bordwell, D. (1996): Elbeszélés a játékfilmben. Budapest: Magyar Filmintézet. Crary, J. (1990): A megfigyelő módszerei. Budapest: Osiris. 40-72. Gelencsér Gábor (2002): A Titanic zenekara. Budapest: Osiris. Gregor, U. - Patalas, E. (1966): A film világtörténete. Budapest: Gondolat. Maquet, J. (2003) [1986]: Az esztétikai tapasztalat. Miskolc: Csokonay Kiadó Panofsky, E. (1984) [1927]: A jelentés a vizuális művészetekben. Budapest: Gondolat. 170-198. Sontag, Susan (2007) [1973]: A fényképezésről. Budapest: Európa. Thomson, K. - Bordwell, D. (1994)(2007): A film töténete. Budapest: Palatinus Kiadó Zsugán István (1994): Szubjektív magyar filmtörténet (1964-1994). Budapest: Osiris Századvég. II. MÉDIAISMERET (1) A klasszikus kommunikációelmélet legfontosabb modelljei - Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. A kommunikáció általános elméleti modellje és a társadalmi kommunikáció rendszerének alapvonalai. Budapest, Animula, 1986 II. 49-68. - Griffin, E.: Az interakcionális nézőpont. In Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat, 2003. 34-48. (3. fejezet)
(2) A vizuális kommunikáció - Barthes, R.: A kép retorikája. In Filmkultúra, 1990/5. 64-72. - Mitchel W. T. J.: Mi a kép? In Bacsó B. (szerk.): Kép, fenomén, valóság. Budapest, Balassi, 1997. 338 348. (3) Klasszikus médiaelméletek - Morgan, M. Shanahan, J.: A kultivációkutatás két évtizede: értékelés és metaanalízis. In Angelusz Róbert - Tardos Róbert - Terestyéni Tamás (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Budapest, Gondolat. 196-209. - Tamás Pál: A tematizációról. In Béres István és Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest: Osiris, 1999. 139 151 (4) A médiakutatás néhány aktuális kérdése - Császi Lajos: A média rítusai: ceremóniák és tabloidok. In Cászi: A média rítusai. Budapest, 2002, MTA ELTE Osiris. 86-108. - Munk Veronika: Sztárság elmetéltben. In Médiakutató 2009 tavasz. http://www.mediakutato.hu/cikk/2009_01_tavasz/01_sztarsag_elmeletben (5) A nyilvánosság a modern társadalmakban - Jostein Gripsrud: Médiakultúra, médiatársadalom. Nyilvánosság és demokrácia: ideál és valóság. Budapest, Új Mandátum, 2007. 208-240. (6) Új médiumok és hálózati kommunikáció - Michel: W. J. T. Mitchell: A műalkotás a bio-kibernetikus reprodukció korszakában. Magyar Építőművészet 19.sz. http://magyarepitomuveszet.mm-art.hu/hu/vizkult.php?id=783
- Vályi Gábor: Közösségek hálózati kommunikációja. Szociológiai Szemle, 2004/4. 47-60. (7) A kritikai kultúrakutatás - During, S.: A kritikai kultúrakutatás történetéről, Replika (7 18), 1995. 157 180. - Jane Stokes: A kommunikáció és kultúrakutatás gyakorlata. Kutatási paradigmák a média-, film és kultúrakutatásban. Budapest, Gondolat, 2008. 33-41. (8) Mutasson be egyet-egyet a társadalomkutatásban alkalmazható kvalitatív és kvantitatív módszerek közül! - Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi, 1996. - Kovács Éva (szerk.) Közösségkutatás. Módszertani jegyzet. Budapest Pécs, Néprajzi Múzeum - PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2007.