Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember

Hasonló dokumentumok
Adaptív menetrendezés ADP algoritmus alkalmazásával

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

Nagyok és kicsik a termelésben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

Az időjárásfüggő egységek integrációjának hatása a magyar villamosenergia-rendszerre

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6.

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

Az óraátállítás hatásai a villamosenergia -rendszerre. Székely Ádám rendszerirányító mérnök Országos Diszpécser Szolgálat

MEE 56. Vándorgyűlés. Múlt és jövő: a rendszerirányítás 60 éve, a MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások. Tari Gábor vezérigazgató

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

különös tekintettel a kapcsolt termelésre

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Magyar Energetikai Társaság 3. Szakmai Klubdélután

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

2016. április 16. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

2015. március 15. Február. Rendszerterhelés forrásai február. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó


2018. április 19. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

A Kenyeri Vízerőmű Kft. 478/2008. számú kiserőművi összevont engedélyének 1. sz. módosítása

A MAVIR tevékenysége a minőségi szolgáltatások tekintetében

Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

HATÁROZATOT: I. A Hivatal a kérelemben foglaltaknak helyt ad, és az Engedélyt az alábbiak szerint módosítja:

Napenergia kontra atomenergia

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján

Üzemlátogatás a MAVIR ZRt. Hálózati. Üzemirányító Központjában és Diszpécseri. Tréning Szimulátorában

A mikro-chp rendszerek alkalmazhatósága a decentralizált energiatermelésben

Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon. Matisz Ferenc

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

Szekszárd távfűtése Paksról

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos hallgatói és oktatói kutatások a BME Villamos Energetika Tanszékének Villamos Művek és Környezet Csoportjában

A szélenergia helyzete Magyarországon

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Az elosztott termelés szabályozási környezete

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

26 ábra 14:40-től 15:00-ig

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

R36. A rendszerszintű teljesítőképesség-mérleg fogalma

Piac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A szélenergia helyzete a világban és Magyarországon

A megújuló-energiahasznosítás új szabályozási környezete. Ringhoffer Örs. osztályvezető. MET XIX. Energia Műhely április 6 HUNGEXPO, Budapest

II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 7. Villamosenergia termelés, szállítás, tárolás Hunyadi Sándor

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

A szélenergiából villamos energiát termelő erőművek engedélyezése

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

A Fóti Élhető Jövő Park kisfeszültségű hálózati szimulátora. MEE Vándorgyűlés Kertész Dávid ELMŰ Nyrt. Sasvári Gergely ELMŰ Nyrt.

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

A hangfrekvenciás solásban sban. BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek M

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A szélenergia helyzete, jövője hazánkban

A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Fenntartható (?) árampiac 2030

A rendszerirányító feladata és szerepe a piacnyitás időszakában

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

Napelemes Rendszerek a GIENGER-től

Háztartási kiserőművek

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Effects and opportunities of supplying electric vehicles by public charging stations

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

A városi energiagazdálkodás és a szabályozó hatóság Budapest november 25. Horváth Károly vezető-főtanácsos

Téma felvezető gondolatok. Szörényi Gábor

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról

Kereskedés a villamosenergia-piacon: a tréder egy napja

Átírás:

Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, 2010. szeptember

Tartalom Probléma ismertetése A létrehozott modell Ágenstechnológia általában Az alkalmazott modell részletes ismertetése Eredmények Összefoglalás 2

Probléma ismertetése A magyar VER (2009) 8298MW rendelkezésre álló teljesítmény, 6380MW csúcsterhelés Rendszerirányító: termelés és fogyasztás egyensúlyának fenntartása 2009: leszabályozás 7%, atomerőmű visszaterhelése 3

Probléma ismertetése Kötelező átvételi termelés (KÁT) Megújuló és nagy hatásfokú technológia támogatása A teljes energiafelhasználás 18%-a (2009) Kiserőművek többsége a KÁT-rendszer tagja Kapcsolt erőművek (994 MW) Biotermikus erőművek (130 MW) Szélerőművek (225 MW) Kötelező átvétel nehezíti a tartalékok kihasználását Gazdaságilag nincsenek ösztönözve Kapcsolt erőművekre vonatkozó hatásfok előírások miatt 4

Probléma ismertetése A megoldandó feladatok Kapcsolt erőműveknél Távfűtő szolgáltatás Hőigény modellezés Gázfogyasztás KÁT hatásfok előírásai Szélerőműveknél Szélsebesség modellezés Karbantartások és kiesések 5

Modell: Multi-ágens rendszer Ágens Önálló egység A környezet változásait érzékeli és azokra reagál Saját tudásbázis a döntések meghozására Kommunikáció egymással Környezet Az ágensek élettere Az ágensektől független paraméterek Szoftver technológia Ágensek~ objektumok privát változókkal és tagfüggvényekkel Környezet~ globális (sztochasztikus) változók 6

Modell: Alkalmazott ágensek Kiserőmű ágensek (DGAgent: CogenDG és WindDG) Valós paraméterek Stratégiák a döntések meghozatalához Állapottér módszer az általános algoritmusokhoz Erőmű-koncentrátor ágens Interfész a kiserőművek és az rendszerirányító között Tartalék igény kiszolgálása Környezet Idő, hőigény, szélsebesség, kiesések előidézése, tartalékigények generálása 7

Modell: Állapottér módszer Üzemeltetési szabályok technológiafüggőek Cél: azonos algoritmus minden technológiára Állapot Egy lehetséges üzemállapot Technológiától független paraméterek Pl. villamos teljesítmény, gépterhelések, szabályozási idő Elérhetőséghez feltételek Pl. üzemképes gépegységek száma, szélsebesség, (hőtároló kapacitás) 8

Modell: Állapottér módszer 9

10

Modell: Algoritmus Algoritmusok indító okai Menetrend Kiesés Tartalék Elv Szűrés Minősítés Optimalizálás Stratégiák alapján 11

Modell: Stratégiák Szempontok Korlátok/Stratégiák Menetrend Kiesés Tartalék Szűrés Üzemképes egységek + + + Szélsebesség + + + hőigény hőigény vill. igény 1,0 1,0 1,0 1,0 0,3 0,9 Hatásfok 0,2 0,1 0,4 Gázmenetrend 0,0 0,1 0,4 Hőszolgáltatás 0,5 0,7 0,9 Minősítés Optimalizálás Felfutás/üzemidő (α tényezők) Gépváltás profit (1 + α ct Ctrl + α gu GUCh + α ef Eff + α g Gas + α ththm ) 12

Modell: Verifikáció DGSimu MAVIR 140 120 100 80 60 40 20 0 0:00 3:00 6:00 9:00 12:00 15:00 18:00 21:00 13

Modell: Verifikáció DGSimu MAVIR 140 120 100 80 60 40 20 0 0:00 3:00 6:00 9:00 12:00 15:00 18:00 21:00 14

Modell: Összefoglalás A kiserőművek modellezése a technológiák eltérése és a számos korlátozó tényező miatt igen összetett probléma. Multi-ágens rendszer alkalmazásával minden egyes kiserőműnek önálló paraméterei lehetnek, saját stratégia szerint üzemelhetnek. Az állapottér módszer segítségével az optimalizálás áttekinthető, és könnyen további szempontokkal bővíthető. 15

Eredmények: Elérhető tartalék Tartalékigények a MAVIR 2009-es igényei alapján A szimulációban 450MW kapcsolt kiserőmű teljesítmény 16

Eredmények: Függőségek 17

Eredmények: Függőségek 18

Eredmények: Önköltség 19

Eredmények: Integráció foka 20

Eredmények: Összefoglalás Javaslat pilot projekthez 7-10 kiserőmű Beépített teljesítmény: 5-15 MW Technológiák: gázmotor és CCGT Legjobb teljesítési arány a következő igényeknél leszabályozás A névleges teljesítmény 10-15%-ának megfelelő igény 3-4 óra hosszan 21

Összefoglalás A magyar VER-ben igen szűkek a szabályozási lehetőségek A felállított multi-ágens modell alkalmas az elosztott (kapcsolt és szél-) erőművek üzemének modellezésére A modell segítségével lehetőség nyílik számos kérdés szimulációjára: Kapcsolt erőművekre vonatkozó eredmények: az elérhető tartalékteljesítményről az elérhető teljesítmény kapcsolata számos tényezővel különböző fokú integrálás hatásáról 22

Köszönöm a figyelmet! divenyi.daniel@vet.bme.hu

Felhasznált források A villamosenergia-rendszer adatai (2009), MAVIR Éves jelentés (2009), MAVIR Szabályozási tartalékok (2009), MAVIR Transzparencia A KÁT-ra jogosult kapcsolt termelő 2010. december 31. utáni támogatásáról (2009), MEH Kiserőművi engedélyesek, Villamos energia határozatok, MEH DGSimu program 24