Az adózás rendje 2007 Járulékminimum alatti kifizetés Változás 2007. január 1-tl. A minimum-járulékalaptól való eltérés bejelentése a 2006 decemberi törvénymódosítás szerint a havi adó- és járulékbevallás benyújtásával teljesítettnek minsül (tehát nem kell külön nyomtatványon bejelenteni). Foglalkoztatói bejelentés Változás 2007. január 1-tl. A foglalkoztatóknak a 2006 nyári, majd decemberi törvénymódosítás szerint az illetékes egészségbiztosítási szerv helyett az illetékes elsfokú állami adóhatósághoz kell bejelenteniük biztosított foglalkoztatottjaikat, elektronikusan vagy papíron. A bejelentést a biztosítási jogviszony els napját megelzen, de legkésbb a foglalkoztatás megkezdése eltt kell megtenni, de álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerre emelkedését követ 10 napon belül, ha viszont a biztosítást utólag bírálják el, legkésbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követ napon. A bejelentett adatokat az állami adóhatóság feldolgozza (beviszi a nyilvántartásába), majd azokat haladéktalanul vagyis egy-két napon belül továbbítania kell az egészségbiztosítási szervhez és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Ffelügyelséghez, az OMMF-hez. Adóbevallás munkáltatói közremködéssel Változás 2007. január 1-jétl. A munkáltató adómegállapítási kötelezettsége 2006 január 1- jével megsznt, de a 2006 decemberi törvénymódosítás elírja számára, hogy közremködjön a magánszemély adójának megállapításában. A közremködés formáját a munkáltató megválaszthatja: vagy megállapítja a magánszemély adóját, vagy segít neki kitölteni és továbbítani az adóhatósági adómegállapítás választásához szükséges nyilatkozatot. E döntésérl a munkáltatónak tájékoztatnia kell munkavállalóit. A munkáltatói adómegállapítás választásának lehetségébl a személyi jövedelmadó- törvény által nem kizárt munkavállaló február 15-ig nyilatkozhat a munkáltatójának, hogy kéri tle adója megállapítását (a munkáltató által megválasztott módon). A nyilatkozat alapján a munkáltató megállapítja a magánszemély adóját, s az adómegállapítást a tárgyévet követ év június 10-ig elektronikus úton továbbítja az adóhatósághoz. Az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély adatait, az általa érvényesítend adókedvezmények felsorolását és az esetleges további munkáltatók azonosító adatait. A munkáltató a megkapott nyilatkozatban feltüntetett adatokat összeveti a saját nyilvántartásában szerepl adatokkal, kijavítja az esetleges elírásokat, de egyebekben a magánszemély által közölt adatok valódiságáért nem felel. A munkáltatónak a nyilatkozatot az adóhatóság által rendszeresített várhatóan annak honlapjáról letölthet elektronikus rlapon minden év március 12-ig kell továbbítania az adóhatósághoz.ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a magánszemély nyilatkozata nyilvánvalóan a munkáltató érdekkörében felmerült okból hibás, hiányos vagy késedelmes, a munkáltató 200 ezer forint bírsággal sújtható.
Kifizeti, munkáltatói bevallás Új elírás 2007. január 1-jétl. A 2006 decemberi törvénymódosítás szerint a biztosítotti bejelentésnek, illetve a havi bevallásnak átmenetileg 2007-ben tartalmaznia kell a társadalombiztosítási azonosító jelet (a taj-számot). Az adóhatóság az adatokat az OEP-nek, az ONYF-nak, az OMMF-nek, valamint a magánnyugdíjpénztáraknak a taj-számon továbbítja. A taj-számot az adóhatóság csak az adattovábbításhoz használhatja, a saját feladatai ellátása érdekében vezetett nyilvántartásaiban nem szerepeltetheti. Változás 2007. január 1-jétl. A 2006 nyári, majd decemberi módosítás szerint a kifizetnek, a munkáltatónak a magánszemélyek (munkavállalók) egészségbiztosítási járulékával összefügg a természetbeni, illetve a pénzbeli ellátás alapjául szolgáló részekre bontva kell a havi bevallásban feltüntetniük. A magánnyugdíjpénztári tagdíjat az állami adóhatósághoz nem pedig a magánnyugdíjpénztárhoz kell havonta bevallani. A bevallás tagdíjra vonatkozó adatait az állami adóhatóság köteles továbbítani a magánnyugdíjpénztáraknak. A munkáltatónak nem minsül kifizet csak azokról a hónapokról köteles benyújtani havi adó- és járulékbevallást, amely hónapban magánszemély részére adó- (adóelleg-), illetve járulékalapot képez kifizetést, juttatást teljesített. Az egyéni vállalkozó, ha munkaviszonyban áll, és a foglalkoztatása a heti 36 órát eléri, csak arról a hónapról köteles benyújtani a havi adó- és járulékbevallást, amely hónapban vállalkozói kivétet számol el, illetve az átalányadózást választó vagy az egyszersített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó bevételt szerez. Ha a társas vállalkozás kizárólag társas vállalkozóként biztosított személyt foglalkoztat, aki egyidejleg olyan munkaviszonyban is áll, amelyben foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a társas vállalkozás a havi adó- és járulékbevallást csak arról a hónapról köteles benyújtani, amely hónapban a foglalkoztatott társas vállalkozó részére a személyes közremködésre tekintettel fizetett ki járulék, személyi jövedelemadó-elleg vagy százalékos mérték egészségügyi hozzájárulás alapját képez jövedelmet. Ha a társas vállalkozás által foglalkoztatott társas vállalkozó egyidejleg több gazdasági társaság személyesen közremköd tagja, csak az egyik tagsági jogviszonya után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Azt hogy melyik fizesse, azt a foglalkoztatott társas vállalkozó döntheti el. A többi társas vállalkozás csak arról a hónapról köteles benyújtani a havi adó- és járulékbevallást, amely hónapban a társas vállalkozónak személyes közremködés címén kifizetést teljesített. A munkáltató, a kifizet és a magánszemély a központi elektronikus szolgáltató rendszerbl kérheti le a havi bevallásokon alapuló saját adatait (az EMMA helyett). Magánpéztári tagdíj befizetése Változás 2007 január 1-jétl. A 2006 nyári, majd decemberi törvénymódosítás szerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem a magánnyugdíjpénztárakhoz, hanem a Magyar Államkincstár által az állami adóhatóság nevén, pénztáranként megnyitott számlákra kell megfizetni. A magánnyugdíjpénztári tagdíj (tagdíjkiegészítés) befizetésének késedelmes teljesítése esetén felszámolt késedelmi és önellenrzési pótlék jogosultja azonban
ellentétben az állami adóhatóság által nyilvántartott egyéb adókkal és egyéb járulékokkal nem a központi költségvetés vagy valamelyik állami pénzalap, hanem a pénztártag. A tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és a tagdíjfizetéshez kapcsolódó késedelmi és önellenrzési pótlék túlfizetéseit nem lehet más adókötelezettségekre elszámolni (visszatartani), elévülés címén törölni, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíjjal összefüggésben nem alkalmazható a nettópótlék-számítás. Tevékenységi kör bejelentése Nem változott. Bár a 2006. július 1-jén hatályba lépett új gazdasági társasági, illetve cégtörvény azt írja el, hogy a létesít okiratban és a cégjegyzékben csak a ftevékenységet kell feltüntetni, az adózás rendjérl szóló törvény a 2006 nyári módosítás révén megtartotta a korábbi szabályt, s továbbra is kötelezi az adózót, hogy az adóhatóságnak adja meg a cégjegyzékben nem szerepeltetett, de ténylegesen végzett tevékenységeit. Eszerint az adózó a cégbejegyzési kérelem benyújtását követ 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a létesít okiratában nem szerepeltetett tevékenységet, ha azt a kérelem benyújtásáig megkezdte. Ha az adózó a létesít okiratában, a cégnyilvántartásban nem szerepl tevékenységet késbb kezdi meg, illetve ha az adóhatóságnak eredetileg bejelentett tevékenységi kör változik, azt az általános változásbejelentési szabályok szerint, azaz a változást (a korábban nem szerepeltetett tevékenység megkezdését) követ 15 napon belül kell bejelenteni. Képvisel, könyvvizsgáló bejelentése Nem változott. A 2006 nyári törvénymódosítás nyomán szeptember 15-tl a cégbíróság a cégbejegyzési, illetve változásbejelentési kérelem alapján köteles közölni az állami adóhatósággal a cég szervezeti képviseletét és könyvvizsgálatát ellátó személy jogviszonya keletkezésének kezd és záró idpontját is. Adószám felfüggesztése Változás 2007. január 1-jétl. A 2006 decemberi törvénymódosítás szerint az adószám törlésérl szóló határozatot is hirdetményi úton kell közölni az adózóval (2006. szeptember 15-tl csak a felfüggesztés elrendelésérl szólót kellett). Az adóhatóság a felfüggeszt határozat, illetve az adószámot törl határozat jogerre emelkedését követ napon keresi meg az adózó nyilvántartását kezel szervet, illetve kezdeményezi a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásokat. A 2006 nyári törvénymódosítás nyomán szeptember 15-tl az állami adóhatóság felfüggeszti az adózó adószámát, ha eljárása során hitelt érdeml adatok utalnak arra, hogy Az adózó székhelye fiktív; Az adózó szervezeti képviselje (például ügyvezetje) fiktív személy, vagy az adózó nem jelentette be t az adóhatósághoz. Ezen esetekben az adóhatóság mérlegelés nélkül köteles határozatban elrendelni a felfüggesztést. A felfüggesztés idtartamára az adózó utóbb sem igényelhet (kaphat) vissza adót, s az adóhatóság csak a felfüggesztés megszüntetését követen teljesíti az adózó azon adó-
visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmeit is, amelyeket az még a felfüggesztés eltt vagy alatt terjesztett be. Adózási adatok nyilvánossága Új elírás 2007 január 1-jétl. A 2006 nyári törvénymódosítás nyomán az APEH-nek a honlapján meg kell jelentetnie az áfa- és evaalanyok adóhatósági nyilvántartásban szerepl alkalmazotti létszámát is. A 2006 nyári törvénymódosítás nyomán az apeh-nek a honlapján lekérdezheten közzé kell tennie az áfaalanyok mellett az aevaalanyok adatait, 2007. január 1-jétl pedig alkalmazottaik létszámát is. Állami adóhatósági feladatkör Változás 2007. január 1-jétl. A 2006 nyári törvénymódosítás szerint az állami adóhatóság feladatköre kibvül az illetékeztetéssel, valamint a szerencsejáték szervezésével, ellenrzésével összefügg feladatokkal. Erre tekintettel 2007. január 1-jével megsznnek az illetékhivatalok, illetve a szerencsejáték felügyelet (e szervezetek az állami adóhatóság szervezeti keretei között mködnek tovább). Átalakul az állami adóhatóság szervezete is. Az elsfokú megyei szervek helyett a statisztikai régiófelosztás szerinti, jellemzen három-három megye területét felölel illetékesség regionális igazgatóságok jönnek létre. A megyékben a regionális igazgatóságok szervezeti egységeket mködtetnek. Az illetékeket azonban továbbra is megyei szinten kell kezelni mivel a megyékben keletkez illetékbevétel egy része a megyei jogú városokat, illetve a megyei önkormányzatot illeti meg így illetékügyekben els fokon, vagyis megyei (fvárosi) illetékességgel a regionális igazgatóság nevében annak illetékügyekkel foglalkozó megyei (fvárosi) szervezeti egysége jár el. Mulasztási bírság új esetei Új elírás 2007. január 1-jétl. A 2006 nyári törvénymódosítás szerint ha az adózó az árusítás helyén nem tudja legalább másolatban átadni az áru eredetét igazoló bizonylatokat, vagy felhívásra az eredeti bizonylatot három munkanapon belül nem mutatja be, 200 ezer forint bírsággal sújtható. Az APEH meghatározza, hogy a bizonylatok elállítói mely számlasorszám-tartományokat alkalmazhatják, a részletszabályokat a 24/1995. PM-rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat megsért nyomtatvány-elállítót vagy nyomtatványforgalmazót az adóhatóság 200 ezer forintig terjed bírsággal sújthatja. Készpénzkezelés Új elírás 2007. február 15-étl. A 2006 decemberi törvénymódosítás szerintaz adóhatóság fokozottan ellenrzi, hogy az adózó betartja-e a számviteli törvény szerint megalkotott készpénzkezelési szabályzatában szerepl kötelezettséget. A szabályzat rendjének megsértése esetén az adózó 500 ezer forint összeg mulasztási bírsággal sújtható. Ha az adózó az adóhatóság felhívására sem készíti el a felhívásban megszabott határidre a szabályzatot, illetve nem szünteti meg a szabályzattól eltér gyakorlatot, az adóhatóság a korábban kiszabott bírság kétszeresét vetheti ki.
Minsített adózó Változás 2007. január 1-jétl. A 2006 nyári törvénymódosítás szerint csd- vagy felszámolási eljárás alatt álló adózó nem lehet minsített adózó.