PANNON EGYETEM A SAJÁTOS SZÜKSÉGLETŰ HALLGATÓKAT SEGÍTŐ SZABÁLYZAT A Szenátus elfogadta: 2012. december 13. A határozat száma: 117/2012-2013.(XII.13.) Hatálybalépés: 2013. február 1. A szabályzat karbantartásáért felelős: oktatási igazgató 1
1. Általános rendelkezés (1) [Nftv. 11. (1) c) ] A Pannon Egyetem (továbbiakban: Egyetem) tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a fogyatékkal élő hallgató beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben. Az Egyetem létrehozza és működteti a Sajátos Szükségletű Hallgatókat Segítő Bizottságot (továbbiakban: SAS Bizottság). (2) A SAS Bizottság feladata, hogy a 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) és a 79/2006. (IV.5.) korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr) alapján az Egyetemre jelentkező, valamint az Egyetemen tanulmányaikat folytató, fogyatékossággal élő hallgatók számára a tanulmányaikhoz szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek megteremtése. (3) A SAS Bizottság munkáját az egyetemi koordinátor irányítja, akit a rektor bíz meg határozatlan időre. (4) A SAS Bizottság állandó tagjait a karok delegálják, a hallgatói körből pedig a Hallgatói Önkormányzat és a sajátos szükségletű hallgatók csoportja delegál tagokat. A SAS Bizottság állandó tagjai: 1 fő egyetemi koordinátor 1-1 fő kari koordinátor 2 fő HÖK által delegált hallgató 1 fő sajátos szükségletű hallgatók által delegált hallgató (5) A SAS Bizottság ülései nyilvánosak. 2. A SAS Bizottság feladatai (1) A testület tagjai figyelemmel kísérik az Egyetemre jelentkező sajátos szükségletű pályázó felvételi vizsgájának előkészítését, és az érintettek felvételi eljárásának lebonyolításához szükséges feltételek megteremtését. (2) Határozatba foglalja a sajátos szükségletű hallgatóknak adható kedvezményeket figyelembe véve az. (3) Felméri a sajátos szükségletű hallgatók oktatásával kapcsolatos igényeket hallgatói és oktatói oldalról egyaránt, és koordinálja a szükséges feltételek biztosítását. (4) Elbírálja és gondozza a sajátos szükségletű hallgatók segítségnyújtására, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit, illetve azok elutasítása esetén útmutatással szolgál az alternatív megoldási lehetőségeket illetően. (5) A SAS Bizottság kari koordinátorának véleményét ki kell kérni minden esetben a sajátos szükségletű hallgató kérelmét elbíráló kari tanulmányi ügyekkel foglalkozó bizottságoknak. (6) A SAS Bizottság kari koordinátorai rendszeresen konzultálnak a sajátos szükségletű hallgatókkal, tájékozódnak az esetleges újabb igényekről. Kapcsolatot tartanak a sajátos szükségletű hallgatók oktatóival. 2
(7) A SAS Bizottság, együttműködve a HÖK-kel és a segítő hallgatói csoportok tagjaival, elősegíti a sajátos szükségletű hallgatók egyetemi életbe való (s zabadidős, kulturális, sport programok) bekapcsolódását. 3. A SAS Bizottság működési rendje (1) A SAS Bizottság a szorgalmi időszak második hetének végéig a képzési helyenként illetékes oktatásszervezési egységtől a Neptun ETR-ben megkapja az Egyetemre felvételt nyert és fogyatékosságára tekintettel kérelmet beadó sajátos szükségletű hallgatók anyagát. (2) Minden tanulmányi félévben legkésőbb a harmadik hét végéig felülvizsgálja az adott hallgatók igényeinek megfelelő akadálymentességet, elérhetőséget. (3) A kari képviselő az érintett oktató megkeresésére a sajátos szükségletű hallgatónak tanácsot ad, támogatást nyújt. (4) A normatív támogatás összegének ismeretében a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság előzetes tájékoztatására, valamint a hallgatói és oktatói igényekre alapozva tervet készít, és javaslatot tesz az adott tanévben a sajátos szükségletű hallgatók tanulmányait segítő támogatás felhasználására, a dologi kiadásokra, eszközbeszerzésre. A SAS Bizottság javaslata alapján a támogatás felhasználásáról a rektor által megbízott személy dönt, és erről tájékoztatja az Egyetem gazdasági vezetőjét. (5) Folyamatosan figyelemmel kíséri az épületek akadálymentességét, javaslatokat tesz a környezet akadálymentességének javítására, felszerelések beszerzésére, korszerűsítésére, karbantartására. (6) A SAS Bizottság kari koordinátor tagjai rendszeresen fogadóórát tartanak a sajátos szükségletű hallgatók és az őket oktató kollégák számára a folyamatos segítségnyújtás, kapcsolattartás biztosítása érdekében. (7) A SAS Bizottság minden tanév elején leírást készít a kölcsönözhető, illetve más módon hozzáférhető tanulást segítő eszközökről, és erről, valamint a kölcsönzés módjáról tájékoztatja a sajátos szükségletű hallgatókat. (8) A SAS Bizottság segítségével az Egyetem folyamatosan bővíti, korszerűsíti a speciális formában elérhető tankönyvek, oktatási segédletek (pl. domború ábrák, stb.) körét, és ezeket a könyvtár állományába kölcsönzésre, nyilvántartásra átadja. (9) A SAS Bizottság önkénteseket toboroz a hallgatók közvetlen, illetve közvetett (pl. tananyag előállítás) segítésére, együttműködve a hallgatói csoportokkal. 4. Az egyetemi koordinátor feladatai (1) Irányítja a SAS Bizottság munkáját. (2) Gondoskodik a testület üléseinek megszervezéséről, a meghívottak értesítéséről, valamint arról, hogy az üléseken emlékeztető készüljön, melyet eljuttat a rektor által megbízott személyhez. (3) Kapcsolatot tart a SAS Bizottság tagjai, az Oktatási Igazgatóság vezetője, illetve az Egyetem gazdasági vezetője és a rektor által megbízott személy között. 3
(4) Minden tanév végén beszámolót készít a testület munkájáról és a munka során szerzett tapasztalatokról. (5) Egyéni konzultációk során megismeri a sajátos szükségletű hallgatókat. 5. A sajátos szükséglet megállapításának és igazolásának rendje Az Nftv.108. (1) bekezdése alapján fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedésfejlődési rendellenességű. (1) [Vhr.19. (1)]A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak időszakos vagy végleges voltát szakvéleménnyel igazolja. (2) [Vhr.19. (2)]A hallgató fogyatékosságát igazoló szakvélemény kiadására a) amennyiben a hallgató fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményekben részesült, az 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottság, b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, a rehabilitációs szakigazgatási szerv jogosult. (3) A hallgató a fogyatékosságát igazoló dokumentumokat, illetve azoknak az Oktatási Igazgatóság által hitelesített másolatát a Neptun egységes tanulmányi rendszeren keresztül beadott kérelméhez csatoltan nyújtják be, akik elektronikusan továbbítják azt a SAS Bizottság felé. 6. A sajátos szükségletű hallgatók jogai (1) [Vhr.18. (1)] A fogyatékossággal élő hallgató számára kérelmére az Egyetem a tanterv előírásaitól részben vagy egészben eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve figyelemmel az bekezdésére azok teljesítésétől eltekinthet. (2) Mozgáskorlátozott hallgató esetén a) biztosítani kell az akadálymentes környezetet, jogszabályokban és belső szabályzatokban foglaltak alapján a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (pl. speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékos hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél 30%-kal hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. 4
(3) Hallássérült hallgató (siket, nagyothalló) esetében a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget, b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az idegennyelv-tanulás és az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat, c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére, f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása, g) szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél 30%-kal hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (4) Látássérült hallgató (vak, gyengénlátó) esetében a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell, b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél 30%-kal hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (5) Beszéd-és más fogyatékos hallgatók (különösen a súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) esetében a) a súlyos beszédhibás fogyatékos hallgató aa) szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetére megállapított felkészülési időnél 30%-kal hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; ab) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) b) a diszlexiás-diszgráfiás hallgató ba) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát, vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet, bb) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) bc) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) 5
bd) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél 30%-kal hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, be) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, bf) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár), bg) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól; c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél 30%-al hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani. (6) Autista hallgatók esetében a) alkalmazhatók a szakvélemény és a hallgató kérelme alapján az egyéb fogyatékossággal élőknek meghatározott kedvezmények; b) a vizsgákon a felkészüléshez a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél 30%-kal hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. 7. Záró rendelkezések (1) A jelen szabályzatot a Szenátus a 2012. december 13-i ülésén a 117/2012-2013.(XII.13.) sz. határozattal elfogadta. Jelen szabályzat 2013. február 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 209/2009-2010. ( II.25.) sz. szenátusi határozattal elfogadott szabályzat. Veszprém, 2012. december 13. Dr. Friedler Ferenc rektor 6
7