RÉDEI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 1-8. OSZTÁLY 2014.

RÉDEI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 1-8. OSZTÁLY 2014.

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA... 3 1.1.HELYI TANTERVÜNK TARTALMI ÉS FORMAI BEMUTATÁSA... 3 1. 1. 1. A tantervek felépítése az alábbi... 4 1.1.2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának alapelvei... 5 1. 2. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 5 1.3. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 7 1. 4. MODULÁRIS OKTATÁS... 7 1. 5. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 7 1. 6. ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK... 7 1. 7. HÁZI FELADATOK... 7 1. 8. TANTÁRGYI RENDSZER... 8 1. 8. 1. A tantárgyak neve... 8 1.8. 2. Tantervi modulok... 8 1. 8.3. Új tanulásszervezési eljárások... 8 1.8.4. Hetes óraterv: Kt. 52. (3), (7), bekezdés... 9 1.8.5. Nem kötelező tanórai foglalkozás tervezete Kt. 52. (7), (11).... 12 1.8.6. Tantervek és szerzőik... 13

1. Móra Ferenc Általános Iskola 1.1.Helyi tantervünk tartalmi és formai bemutatása Pedagógiai programunkban általánosan képző, komplex személyiség- és képességfejlesztő pedagógiát megvalósító iskolaként definiáljuk intézményünket. Alapelveinkben is ez az öndefiníció fogalmazódik meg: esélyegyenlőség, nyitottság, komplexitás, személyközpontúság. A tanórákba és a tantervekbe minden tantárgy esetében beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési eljárásokat: - Kooperatív tanulás - Egyéni és páros munka - Tanórai differenciálás heterogén csoportokban - Dramatikus módszerek és technikák alkalmazása - Önellenőrzés, mások ellenőrzése - Ötletroham - Vita Alkalmassá teszünk egy tantermet arra, hogy abban újszerűen szervezhessük a tanítástanulás folyamatát. A helyiséget felszereljük korszerű IKT-eszközökkel Az IKT- eszközöket mindenféle tantárgy oktatásában felhasználjuk, a következő tevékenységekhez: - Házi feladatok készíttetése számítógéppel - Tanulók információgyűjtése - Tanári prezentációk projektorral - Tanulói prezentációk projektorral Az életpálya-építést és a szociális kompetencia fejlesztését egyrészt osztályfőnöki óra keretében végezzük, másrészt a hagyományos tantárgyak oktatásába, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokba is beépítjük. - Az alábbi életpálya-építő kompetenciákat fejlesztjük elsősorban: önismeret, önbemutatás, álláskeresési technikák, munkaerő-piaci ismeretek, tanulásmódszertan. - A szociális és életviteli kompetenciák közül pedig az alábbiak szerepelnek programunkban: környezettudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktív felelősségtudat, szociális érzékenység, problémamegoldó-képesség. - Együttműködés, empátia, tudatosság a kapcsolatokban, barátság, családi szerepek. - Önállóság, önbizalom, belső harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság, rugalmasság, mások elfogadása. Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét mindenfajta tanórán és minden évfolyamon. Az egyes közoktatási szakaszok váltásakor diagnosztizáló mérést végzünk szövegértésből, a fejlesztés megalapozásához. A rászorulóknak korrepetálást tartunk a felzárkóztatás érdekében. Törekszünk arra, hogy a tanórákon életszerű feladatokat adjunk a tanulóknak, a tanultakat leehetőség szerint kössük a tapasztalataikhoz. A hagyományos tantárgyak szummatív értékeléseikor kompetenciamérő feladatot is adunk.

4 1. 1. 1. A tantervek felépítése az alábbi. 1. Óraterv 2. A tantárgy tanításának célja és feladatai 3. Fejlesztési követelmények 4. Tananyag 5. A továbbhaladás feltételei 6. Ellenőrzés, értékelés 7. Szükséges taneszközök Az óraterv a Közoktatási Törvényben rögzítetteknek felel meg. A kötelező órák elválnak az adható óráktól. A kötelező órákon zajlik a Kerettanterv követelményeinek és a "rátett" követelmény-együttesnek a tanítása. A szabadon felhasználható órákon az ismeretek elmélyítése, bővítése, valamint tehetséggondozás és felzárkóztatás zajlik. Úgy gondoljuk, hogy a gyerekek heti terhelése ekkora óraszám és ennyi tanulnivaló esetén még éppen elviselhető. Ezt elérendő kompenzációs technikákat építünk bele az órarend készítésébe (pl.a "legerősebb nap" figyelemmel kísérése, elméleti és gyakorlati tantárgyak jól megválasztott napi aránya, órák tömbösítése, stb.). A tantárgy tanításának célja és feladatait nagy gonddal, a sokéves szakmai tapasztalatból és a Kerettanterv elvárásaiból kiindulva fogalmaztuk meg, illetve választottuk az intézményünkre adaptálható tantervet. Az "egyedi" és "általános" egységét, valamint a bevezető (1.-2. évf.), kezdő (3.-4. évf.), alapozó (5.-6. évf.) és fejlesztő (7.-8.) szakasz feladatainak egymásra épülését, koherenciáját reméljük sikerült megvalósítani. Különös figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra, a szociális-, magatartási-, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységekre. Első feladatunk, hogy minél hamarabb felismerjük a tehetségeket. Ezt követően a tehetséggondozás színtereit igyekszünk minél hatékonyabban működtetni. A további hatékonyság növelése érdekében kidolgoztuk a csoportbontások rendjét, órák differenciálását. Biztosítjuk a versenyeken való részvételt, melyet minden esetben fokozott felkészítés előz meg. Szem előtt tartjuk a versenyeztetés minél szélesebb skáláját, hogy minél több tanuló jusson sikerélményhez. Ilyen versenyek pl. elméleti tárgyak tanulmányi versenyei, sportversenyek, kulturális rendezvények, közlekedésbiztonsági vetélkedő, polgári védelmi vetélkedő, vöröskeresztes verseny. A szociális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdők problémájának enyhítése minden pedagógus feladata. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális foglalkozások nyújtanak segítséget. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés: pl. családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt tanítási nap. A tehetséges és a felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg.

A tanulók magatartása a társadalomban, családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk igyekszik lépést tartani a feladatokkal. A gyermek- és ifjúságvédelem a testület minden tagjának feladata, de van a területnek felelőse is. Elsődleges teendőnk a megelőzés. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben észleljük és jelezzük az illetékesnek (osztályfőnöknek, GYIV-felelősnek, igazgatónak, önkormányzat jegyzőjének). A probléma kordában tartásának, kezelhetőségének általunk alkalmazott eszköze a havonkénti magatartás és szorgalom értékelése is. Tartalmi sajátosságként megemlíteném az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásának, fejlesztésének a tervezetét. Az Ellenőrzés, értékelés tantárgyspecifikus. A lényegretörő megfogalmazásban a pedagógiai gyakorlat által is visszaigazolt alapelveket, módszereket, eljárásokat, mérőeszközöket tüntettük fel. Az intézmény részletes ellenőrzési, értékelési rendszere a Minőségirányítási Programban található. A Szükséges taneszközök problémás, talán vitatható egységek. Több területen határozott elképzelés alakult ki, hogy mely tankönyvcsaládokból fogunk oktatni. Sok kiadó jelent meg a piacon minősített tankönyveivel, melyek közül nehéz választani. 5 1.1.2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának alapelvei Tartalom Korszerűség Továbbfejleszthetőség Időtállóság Áttekinthetőség Esztétikusság Strapabíróság Bekerülési költség Kompetenciaalapú tankönyvek, programcsomagok 1. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az Nkszt. előírja az iskolakezdés feltételeit. Mi a rugalmas iskolakezdés lehetőségét ajánljuk a szülőknek. Az első osztályba történő beiratkozáshoz óvodai szakvélemény szükséges. Problémás esetekben szakértői vizsgálatot kérünk és javaslatukat figyelembe vesszük. A beiratkozás formai feltételei: - a tanuló adatai: név, születési hely és idő lakcíme - az apa neve - az anya neve - a tanuló hova járt óvodába és hány évig, vagy előkészítő foglalkozáson részt vett- e? A beiratkozás képességfeltétele: - óvodai szakvélemény - óvodai szakvélemény hiányában szakértői javaslat

6 Lehetőséget biztosítunk tanév közben és tanév végén iskolánkba való beiratkozásra. Amennyiben a tanuló nem tanulta az iskolánkban oktatott tantárgyak valamelyikét, 1 hónap elteltével különbözeti vizsgát köteles tenni.ez alól kivétel az idegen nyelv. A más iskolából érkező tanuló esetleges hátrányainak kiküszöbölése a gyermeket tanító valamennyi pedagógus feladata. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit a Nktsz. 50. -a határozza meg. Iskolánkra jellemző, továbblépés szempontjából alkalmazott periódus a tanév. A periódus folyamán szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés és a periódus végén átfogó írásos értékelés érdemjegye ad lehetőséget a magasabb évfolyamra lépésre. Konkrétan: A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az 1 évfolyamon félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, az iskolának értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetésére, adott esetben az osztályismétlésre. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 2. évfolyamtól a 8. évfolyam végéig 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történő értékelést alkalmazunk. Erkölcstan/Hit és erkölcstan tantárgyból szöveges értékelést alkalmazunk az alábbiak szerint: jól megfelelt megfelelt nem felelt meg. Ezeken túlmenően a tantárgyat oktató pedagógus/hitoktató további szöveges tájékoztatást is adhat. A továbbhaladásról döntő személyek:- osztálytanítók - szaktanárok - vitás esetekben a tantestület egésze Osztályt ismételni köteles az a tanuló, aki tanév végén 2-nél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Az elmarasztaló értékelést követő utólagos, egyedi korrekció lehetősége: - A következő tanév kezdetéig az érintett pedagógus által kiadott minimum követelményszint teljesítés, melyet a tanulóval a tanév végén ismertetni kell a sikeres felkészülés érdekében.

7 1.3. Egészségnevelési és környezeti nevelési program Ezen dokumentumok Pedagógiai Programunk mellékletét képezik. 1. 4. Moduláris oktatás A bevezetésre kerülő modulok a helyi tantervben kerültek meghatározásra. Értékelése és minősítése az egyéb tantárgyak értékelésével egyezik meg. A modulok követelményeinek sikeres teljesítése a magasabb évfolyamra lépés feltétele. 1. 5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskola testnevelő tanára által összeállított és a tantestület által is jóváhagyott feladatsor végrehajtása adja a mérés alapját. A fizikai mérést 1.-8. évfolyamokon végezzük. A mérésre a tanév során 2 alkalommal, szeptemberben és májusban kerül sor. A testnevelő tanár és az érintett osztálytanítók az elért eredményekről személyre szóló fejlődési lapot vezetnek. A fizikai állapot mérése során elért teljesítményt osztályzattal nem minősítjük. 1. 6. Írásbeli beszámoltatások Az írásbeli beszámoltatások tantárgyspecifikusak. A tantárgyankénti tanmenetek határozzák meg az írásbeli beszámoltatások rendjét. Formái: témazáró dolgozatok, tanév eleji diagnosztizáló mérések, tanév végi felmérések,alkalmankénti írásbeli beszámoltatások. Korlátai: Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható egy évfolyamban. A témazáró megírására mindig összefoglalást követően kerülhet sor. A témazáró megírásának idejét legkésőbb a megelőző órán közölni kell a tanulókkal. A témazáró dolgozatok javítására tanítónak, szaktanárnak egyaránt 1 hét áll rendelkezésére. A témazáró dolgozatok érdemjegyei a félévi és a tanév végi osztályzatoknál súlyozottan kerülnek beszámításra. 1. 7. Házi feladatok Írásbeli és szóbeli házi feladatot a tanulók lehetőség szerint minden alkalommal kapnak. Beleértendő ebbe a hét végére adott házi feladat is. Tanévközi szünetekre szorgalmi feladat adható. A kötelező olvasmányok elolvasására a nyári szünet áll rendelkezésre.

8 1. 8. Tantárgyi rendszer 1. 8. 1. A tantárgyak neve Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, állampolgári ismeretek Természetismeret Osztályfőnöki (5-8.) Földrajz Biológia Fizika Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Erkölcstan / Hit és erkölcstan 1.8. 2. Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. 8.3. Új tanulásszervezési eljárások Moduláris oktatás: hon- és népismeret tánc- és dráma mozgókép- és médiaismeret Erdei iskola program megvelósítása Színházlátogatások megszervezése

1.8.4. Hetes óraterv: Kt. 52. (3), (7), bekezdés (kimenő osztályok 2016/2017-es tanévig) Tantárgyak Heti órák száma Heti kötelező / szabadon tervezhetó Évfolyamok 1. 2. 2014/2015 3. 2015/2016 4. 2016/2017 Magyar nyelv és irodalom - - - - 7-7 - Komplex magyar 8 8 Magyar nyelv - - - - - - - - Magyar irodalom - - - - - - - - Történelem és állampolgári ismeretek - - - - - - - - Idegen nyelv - - - - - - 3 - Matematika 4 1 4 1 4 1 3 1 Informatika - - - - - - - - Természetismeret 1-1 - 2-2 - Fizika - - - - - - - - Biológia - - - - - - - - Kémia - - - - - - - - Földünk és környezetünk - - - - - - - - Ének-zene 1-1 - 1-1 - Rajz és vizuális kultúra 1-1 - 1-1 - Képességfejlesztés Technika és életvitel 1-1 - 1-1 - Testnevelés és sport 3-3 - 3-3 - Osztályfőnöki - - - - - - - - Modulok: Informatika 0.5 Tánc és dráma / Hon- és népismeret Mozgókép és médiaismeret Összesen: 19 1 19 1 19 1 21.5 1 Kötelező óraszám Kt. 52. (3) 20 20 20 22.5

10 1.8.4. Hetes óraterv: Kt. 52. (3), (7), bekezdés (kimenő osztályok 2016/2017-es tanévig) Tantárgyak Heti órák száma Heti kötelező / szabadon tervezhető Évfolyamok 5. 6. 7. 2014/2015 8. 2015/2016 Magyar nyelv és irodalom - - - - - - - - Komplex magyar 3 1 3 1 4 Magyar nyelv - - - - - - - - 2 - Magyar irodalom - - - - - - - - 2 - Történelem és állampolgári 1,5-2 - 2,5-2 - ismeretek Idegen nyelv 2,5-3 - 3-3 Matematika 2 1 1 2 1 1 3-3 - Informatika - - - 1-1 - Természetismeret 1,5-1,5 0,5 - - - - Fizika - - - - 2-1.5 0.5 Biológia - - - - 1 0.5 1,5 - Kémia - - - - 1-1 - Földünk és környezetünk - - - - 1 0.5 1 0.5 Ének-zene 0.5 0.5-0.5 0.5-1 - 1 - Rajz és vizuális kultúra 0.5 0,5 1-1 - 1 - Képességfejlesztés 2,5 2.5 Technika és életvitel 1.5-1 - 0,5-0,5 - Testnevelés és sport 1.5 0.5 0,5 2 0.5 0,5 2,5-2,5 - Osztályfőnöki - - 0,5-0,5-0,5 - Modulok: Informatika 0.5 Tánc és dráma / 0.5 0.5 Hon- és népismeret Mozgókép és 0,5 médiaismeret Összesen: 20,5 2 20.5 2 24 1 24 1 Kötelező óraszám Kt. 52. (3) 22,5 22,5 25 25

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1 4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 6 6 7 Idegen nyelvek 2 2 2 2 Matematika 4 4 4 5 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 2 2 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5 8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv 2 2 2 2 Magyar irodalom 2 2 2 2 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 3 3 Biológia-egészségtan 2 2 Fizika 2 2 Kémia 1 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret* 1 1 Informatika 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. 12 Az Ember és társadalomismeret, Etika modul a 7. osztályos Történelem és állampolgári ismeretek tantárgyba épült be. Az Egészségtan modul a 6. osztályos testnevelés és a 8. osztályos Biológia tantárgyakba épült be Szabadon tervezhető órakeret felhasználása: 1-2. oszt.: idegen nyelv 2 óra 3. oszt.: idegen nyelv, környezetismeret 2-1 óra 4. oszt.: magyar, matematika, környezetismeret 1-1 óra 5. oszt.: természetismeret, informatika 1-1 óra 6. oszt.: matematika, természetismeret, tánc- és dráma 1-1 óra 7. oszt.: magyar, matematika, földrajz 1-1 óra 8. oszt.: matematika, fizika, biológia 1-1 óra 1.8.5. Nem kötelező tanórai foglalkozás tervezete. A nem kötelező tanórai foglalkozások tanévenkénti indításának lehetőségét a fenntartóval történő egyeztetés előzi meg. A nem kötelező tanórai foglalkozások órakeretét tanévenként az alábbi területeken használjuk fel: 1.-4. évfolyam 5.-8. évfolyam - Felzárkóztatás, tehetséggondozás 8 óra 11 óra - Környezeti nevelés 1 óra 4 óra - Iskolai sport 2 óra 4 óra A nem kötelező tanórai foglalkozások órakeretének konkrét felhasználása a mindenkori tanévkezdéskor kerül meghatározásra. Rögzítése: Éves munkatervben Tantárgyfelosztásban

1.8.6. Tantervek és szerzőik 13 Magyar nyelv Magyar irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom 1-4. 1-4. 5-8. 5-8. Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: Apáczai Kiadó kerettanterve Adaptáció: Apáczai Kiadó kerettanterve Angol nyelv 4-8. Adaptáció: OM kerettanterve Német nyelv 4-8. Adaptáció: OM kerettanterve Matematika 1-8. Adaptáció: OM kerettanterve Történelem és állampolgári 5-8. Adaptáció: OM kerettanterve ismeretek Természetismeret 1-4. 5-6. Adaptáció: OM kerettanterve Adaptáció: OM kerettanterve Földrajz 7-8. Adaptáció: OM kerettanterve Biológia 7-8. Adaptáció: OM kerettanterve Fizika 7-8. Adaptáció: OM kerettanterve Kémia 7-8. Adaptáció: Mozaik Kiadó kerettanterve Ének - zene 1 8. Adaptáció: OM kerettanterve Rajz és vizuális kultúra 1-4 Adaptáció: OM kerettanterve 5-8. Informatika 5-8. Adaptáció: Mozaik Kiadó kerettanterve Technika és életvitel 1-8. Adaptáció: OM kerettanterve Testnevelés 1-8. Adaptáció: OM kerettanterve Tánc és dráma 5-6. Adaptáció: OM kerettanterve Hon- és népismeret 5-6. Adaptáció: OM kerettanterve Mozgókép és médiaismeret 8. Adaptáció: OM kerettanterve