FOGYASZTÓI VÉLEMÉNYKUTATÁS A FŐTÁV RT. SZÁMÁRA (2000)
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE, ELEMZÉSE... 8 2.1. A FŐTÁV RT. TÁJÉKOZTATÓ TEVÉKENYSÉGE... 8 2.2. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI TÖRVÉNY ÉS ANNAK VÉGREHAJTÁSA... 10 2.2.1. A mérés szerinti elszámolásra történő áttérés ütemezése, határideje... 11 2.2.2. A mérés szerinti elszámolás alapegysége... 12 2.3 A FŰTÉSHEZ IGÉNYELT HŐENERGIA MENNYISÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK... 15 2.3.1. A fűtési időszak alatti hőmérséklet... 15 2.3.2. A távhő fogyasztás alakulása... 16 2.3.3. A fűtési hálózat állapota mennyre befolyásolja a hőenergia mennyiségét?... 17 2.3.4. A fűtési hálózat korszerűsítéséről... 19 2.4. A TÁVFŰTÉS IMÁZSA, A TÁVFŰTÉSSEL KAPCSOLATOS ÉRTÉKÍTÉLETEK... 22 2.4.1. A távfűtés és a környezetvédelem kapcsolata... 22 2.4.2. Mely tényezők növelnék egy, a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakás piaci értékét?... 23 2.4.3. Melyik tényező megvalósulása csökkentené a legnagyobb mértékben a távfűtés árát?... 24 2.4.4. A Főtáv Rt.-ről összességében kialakult kép... 25 2.5. A FOGYASZTÓK SZOCIÁLIS HELYZETE... 26 2.5.1. A családok anyagi helyzetének alakulása... 26 2.5.2. A budapestiek anyagi helyzetének alakulása a fogyasztók szerint... 29 2.5.3. Inflációs várakozások... 32 2.5.4 A rezsi szerepe a családok költségvetésében... 33 2.5.5. A távhőszolgáltatás költségeinek aránya a család jövedelméhez képest... 35 2.5.6. A lakások értékének alakulása... 38 3. ÖSSZEGZÉS... 40
3 1. BEVEZETÉS A Főtáv Rt. az elkövetkező időszakban két egymással szorosan összefüggő kampányt készül indítani, melyek célja egyrészt: a lakossági fogyasztói kör távhőszolgáltatási törvénnyel kapcsolatos ismereteinek kiszélesítése, elmélyítése, másrészt: a távfűtés - s ezzel együtt a Főtáv Rt - imázsának javítása. A tervezett kampányokat egy fogyasztói véleménykutatással kívánta megalapozni, melynek elvégzésével a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaságot bízta meg. A kampánycéloknak megfelelően a felmérés fókuszába a távhőszolgáltatási törvénnyel - és annak hatásaival - kapcsolatos ismeretszint mérését, illetve a távfűtés és a Főtáv Rt. imázsának vizsgálatát állítottuk. Az adatfelvételekre 2000. március 4. és 19. között került sor, egy 1005 elemszámú háztartási mintában. A mintát hőszolgáltatási körzetek szerint alakítottuk ki, a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma szerint súlyozva. A megkérdezendők köréből kizártuk azokat a társasházakat, ahol már jelenleg is mérés alapján történik a költségek elszámolása. A megkérdezéseket a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság kérdezőbiztosai végezték, face-to-face módszerrel, strukturált kérdőív segítségével. A felkeresett háztartások képviseletében egy-egy, a háztartáshoz tartozó, a válaszadásra kompetens, felnőtt (minimum 18 éves) véleményét rögzítettük. A minta ismérvek szerinti megoszlását a következő ábrák szemléltetik.
4 1. ábra A minta megoszlása a lakóépület típusa szerint panel 96% hagyományos építésű 4% N = 1005 A minta megoszlása a lakás mérete szerint 1 + fél szoba 30% 2. ábra 1 + 2 fél szoba 27% 2 szoba 16% 2 + fél szoba 17% 1 szoba 4% 3 szoba 3% 2 + 2 fél szoba 3% N = 1005
5 A minta megoszlása a háztartás létszáma szerint 3-4 fő 40% 3. ábra 5 vagy több fő 8% 1 fő 17% 2 fő 35% N = 1005 A minta megoszlása a háztatás aktív keresőinek száma szerint 2 fő 38% 4. ábra 4 vagy több fő 1% 3 fő 6% nincs 33% 1 fő 23% N = 1005
6 A minta megoszlása az egy főre eső havi jövedelem szerint 5. ábra 36-40.000 Ft 17% 31-35.000 Ft 22% 26-30.000 Ft 16% 15.000 Ft alatt 2% 15-20.000 Ft 4% nincs válasz 15% 41-50.000 Ft 9% 21-25.000 Ft 9% 50.000 Ft felett 7% N = 1005 A minta megoszlása a válaszadó neme szerint férfi 41% 6. ábra N = 1005 nő 59%
7 A minta megoszlása a válaszadó kora szerint 7. ábra 41-60 év 41% 60 év felett 32% 31-40 év 21% 18-30 év 6% N = 1005 Jelen tanulmányban a felmérés során feltárt összefüggések, jelenségek közül azokat emeljük ki, amelyek megítélésünk szerint a legmarkánsabban fejezik ki a megkérdezettek véleményét. A tanulmány mellékletében az összes gépi táblát közöljük annak érdekében, hogy a Megbízó a lehető legnagyobb mértékben fel tudja használni a kutatás során feltárt információkat.
8 2. A FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE, ELEMZÉSE 2.1. A Főtáv Rt. tájékoztató tevékenysége A felmérés első lépésében azt térképeztük fel, hogy a lakossági fogyasztókat milyen mértékben éri el a Főtáv Rt. a különböző tájékoztatási csatornákon keresztül. A megkérdezettek 59%-a találkozott már a távhőszolgáltató tájékoztató anyagaival, azaz ha minimális mértékben de nő azok aránya, akikhez eljutnak a szolgáltató információi. (1999- ben ez az érték 56% volt). 8. ábra Találkozott-e már Ön a Főtáv Rt. tájékoztató anyagaival? 2000 59 41 1999* 58 42 1997* 57 43 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen nem * Az MC/OPK felmérése alapján A szegmentációs elemzések tanúsága szerint a szolgáltatónak elsősorban a 31-60 év közöttieket, a 3-4 fős családban élőket, illetve a jobb anyagi helyzetben lévőket sikerült elérnie. Az információs források listáját akárcsak tavaly - messze a Főtáv Rt. kiadványai vezetik, a többi lehetséges csatorna említetési aránya jelentős mértékben elmarad ezektől.
9 9. ábra Hol találkozott Ön a Főtáv Rt. információs anyagaival? százalék 80 75 60 40 20 25 17 16 12 11 0 Főtáv Rt. kiadványai kerületi lap napilap/ok/ reklám-, hirdetési újság országos sugárzású TV regionális TV 2 egyéb N = 1005 A következőkben az egyes szegmensek információszerzésével kapcsolatosan néhány érdekes jelenségre hívjuk fel a figyelmet: a férfiak, a Főtáv Rt. kiadványait kivéve, minden csatornán keresztül jobban elérhetők, mint a nők, azaz a férfiak szélesebb körben, a nők viszont kötelességtudóbban tájékozódnak, a napilapokból elsősorban a 30 év alattiak illetve a 60 év felettiek szereztek Főtávval kapcsolatos ismereteket, a szolgáltató tájékozató kiadványai leginkább a 31-40 éveseknek szolgáltak ismeretforrásul.
10 2.2. A távhőszolgáltatási törvény és annak végrehajtása A megkérdezettek valamivel több, mint a fele tudja, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény az átalánydíj helyett az elfogyasztott hőmennyiség mérése alapján történő elszámolást teszi kötelezővé. Azok körében, akik találkoztak már a Főtáv Rt. tájékoztató anyagaival szignifikánsan magasabb volt a rendelkezést ismerők aránya, mint az azokat nem ismerők között. 10. ábra Tudja-e, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény, kötelezővé teszi az elfogyasztott hőenergia mérésén alapuló díjfizetést? találkozott a Főtáv Rt. táj. anyagaival 77 23 nem találkozott azokkal 32 68 átlagosan 53 47 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen nem N = 1005 A kérdést szegmensenként vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az átlagosnál tájékozottabbak a három fős vagy annál nagyobb háztartások képviseletében nyilatkozók, a jobb szociális helyzetben /több aktív kereső, magasabb jövedelem / lévők, a 30-60 év közötti válaszadók, illetve a férfiak.
11 2.2.1. A mérés szerinti elszámolásra történő áttérés ütemezése, határideje A kötelező átállásról tudomással bíró válaszadók közel kétharmada azzal is tisztában van, hogy azt több lépcsőben kell végrehajtani. 11. ábra Az áttérést egy időben vagy több lépcsőben kell végrehajtani? több lépcsőben 62% egyidőben 7% nem tudja 31% N = 535 E téren a 3-4 fős, illetve a több aktív keresővel rendelkező családok képviselői, a 26-30 ezer Ft/fő/hó jövedelemmel rendelkezők és a 40 év alattiak bizonyultak jól informáltnak. Ugyanakkor az átállás befejezésének határideje már körükben is csak 44%-ban volt ismert, azaz az összes megkérdezett közül 146 fő /15%/ volt tisztában azzal, hogy a távhőszolgáltatási törvény által kötelezően előírt mérés szerinti elszámolásra való áttérést 2003-ig kell befejezni. A válaszadók 46%-a nem vállalkozott dátum megjelölésére, megnevezésre. Akik igen, és tévedtek /35 fő/, azok két kivételtől eltekintve, a tényleges végrehajtási időhöz képest korábbi időpontot jelöltek meg.
12 2.2.2. A mérés szerinti elszámolás alapegysége A következő ábrából kitűnik, hogy a mérés alapegységével kapcsolatban a megkérdezettek többsége vagy nem rendelkezik információval, vagy téves adatok birtokában van. 12. ábra A mérés szerinti elszámolásnál mely alapegység mérését teszi kötelezővé a törvény? nem tudja 41% más 1% lakás 32% épület 26% N = 1005 A vizsgált csoportok közül a 3-4 fős, két aktív keresős, 41-60 év közötti családfő vezette, magasabb egy főre eső jövedelmű háztartásokban élő válaszadók, illetve a fiatalok /18-30 éves/ valamint a férfiak bizonyultak átlagon felül tájékozottnak. Ugyanakkor a Főtáv Rt. tájékoztató anyagait ismerők körében 36%, a távhőtörvény kötelező mérés szerinti áttérést előíró határozatáról tudók között pedig 39% volt a helyes választ adók aránya.
13 Azoktól, akik tisztában voltak azzal, hogy az épület a mérés kötelezően előírt alapegysége, megkérdeztük azt is, hogy ismereteik szerint kit terhel a hőmennyiség-mérés feltételeinek kialakítása akkor, ha azok jelenleg nincsenek meg. A kérdésre válaszadók közel felének tudomása szerint a hőmennyiség-mérés feltételeinek kialakítása a Főtáv Rt.-t terheli, mintegy harmaduk szerint viszont az a lakástulajdonosok közösségét terheli. 13. ábra Kit terhel a hőmennyiség mérés feltételeinek kialakítása azoknál az épületeknél, ahol azok jelenleg nincsenek meg? Főtáv Rt. 48% nem tudja 9% lakástulajdonosok 35% más 7% N = 264 A felmérés keretében azt is feltérképeztük, hogy mit gondolnak a lakásonkénti mérés megvalósításának lehetőségéről.
14 14. ábra Ön szerint van-e lehetőség emellett lakásonkénti mérésre? 50% 9% 22% 19% nincs nem tudja igen, a tulajdonosok költségén, de akkor minden épületrészben meg kell valósítani igen, a meglévő műszaki feltélelek lehetővé teszik N = 264 E körben vizsgáltuk meg azt a kérdést is, hogy a mérés szerinti elszámolásnál hogyan történik a távhőszolgáltatási költségek kiegyenlítése. A válaszadók közel fele /48%/ tudta azt, hogy a fogyasztói közösség megállapodásától függ, hogy együttesen vagy külön-külön fizetnek. Akik tudják azt, hogy van lehetőség a külön-külön fizetésre is, azok szinte teljes mértékben elvetették azt a lehetőséget, hogy alapvetően a Főtáv Rt. dönthet a költségek felosztásáról.
15 15. ábra Külön-külön való fizetés esetén ki dönt a felosztás arányairól? 47% 3% 5% 45% alapvetően a fogy. köz., ha nem tudnak megállapodni akkor a Főtáv Rt. a légtérfogat arányában a fogyasztói közösség a Főtáv Rt. nem tudja N = 126 2.3 A fűtéshez igényelt hőenergia mennyiségét befolyásoló tényezők 2.3.1. A fűtési időszak alatti hőmérséklet A megkérdezettek kétharmada elégedett lakása fűtési időszak alatti hőmérsékletével. A következő ábrán látható, hogy a tavalyi értékhez képest némileg csökkent a hőmérsékletet megfelelőnek tartók aránya, s minimális mértékben nőtt a túl hidegnek illetve a túl melegnek érzőké.
16 16. ábra Fűtési időszakban milyen az Önök lakásának hőmérséklete? 2000 1 12 68 19 1999* 10 71 16 1997* 11 72 14 1996* 7 66 26 0% 20% 40% 60% 80% 100% nem tudja túl meleg éppen megfelelő túl hideg * Az MC/OPK felmérése alapján 2.3.2. A távhő fogyasztás alakulása A válaszadók valamivel több, mint fele /56%/ átlagosnak tartja lakóépülete egy légköbméterre vetített távhő fogyasztását. Az MC/OPK tavalyi felmérésének eredményéhez képest nőtt az átlagos, s csökkent a nem tudja választ adók aránya. Ennek hátterében az állhat, hogy aki igazából nem tud állást foglalni, az sokszor az átlagos értéket választja. Érdekes, hogy akik túl hidegnek, illetve túl melegnek tartják otthonukat, azok egyrészt: az átlagosnál nagyobb arányban nem tudták megbecsülni a lakás távhő fogyasztását, másrészt: hajlamosak ezt az értéket a lakás hőmérséklete alapján értékelni, azaz ha szerintük túl meleg, akkor átlag feletti, illetve ha túl hideg, akkor átlag alatti a fogyasztás.
17 17. ábra Annak az épületnek, ahol az Ön(ök) lakása van, milyen az egy légköbméterre vetített távhő fogyasztása? A lakás túl meleg 35 27 2 35 éppen megfelelő 6 69 1 25 túl hideg 14 27 17 41 nem tudja 50 10 40 átlagosan 11 58 4 29 0% 20% 40% 60% 80% 100% átlagosnál magasabb átlagos átlagosnál alacsonyabb nem tudja N = 1005 A lakóépületük távhőfogyasztását átlagon felülinek tartók mindössze harmada /35%/ gondolja úgy, hogy neki, illetve a tulajdonosok közösségének van tennivalója a fogyasztás csökkentése érdekében. Ez az MC/OPK által tavaly mért értéknél 12%-kal kisebb, azaz jóval kevesebben hiszik azt, hogy tudnak valamit tenni e téren. Akik mégis erre az álláspontra helyezkedtek, azok elsősorban a szigetelés javítását tartják fontosnak /21 fő/. Az említett visszaesésben megítélésünk szerint szerepet játszott az, hogy a 90-es évektől a lakosság mind jobban rákényszerül az energiával való takarékoskodásra. Ezért az energiatakarékosság lehetőségei számukra egyre jobban beszűkülnek. 2.3.3. A fűtési hálózat állapota mennyire befolyásolja a hőenergia mennyiségét? A felmérés eredményei szerint a távhőszolgáltatás fogyasztói egyértelműen úgy látják, hogy az épület illetve a fűtési hálózat állapota egyaránt jelentős mértékben meghatározza a fűtéséhez igényelt hőenergia mennyiséget.
18 Az épület fűtéséhez igényelt hőenergia mennyisége milyen mértékben függ az épület illetve a fűtési hálózat állapotától? 18. ábra az épület állapotától 35 48 9 21 5 a fűtési hálózat állapotától 30 53 11 21 3 0% 20% 40% 60% 80% 100% döntő mértékben nagy mértékben közepesen kis mértékben nem függ tőle nem tudja N = 1005 A szegmentációs elemzések tanúsága szerint ugyanazok a csoportok tartják kiemelkedően fontosnak az épület, illetve fűtési hálózat állapotát, nevezetesen a 18-30 közötti válaszadók és a magas /min. 50.000 Ft/fő/hó/ nettó jövedelemmel rendelkező családok képviselői. A két kérdés összefüggéseit vizsgálva általában megállapíthatjuk, hogy aki az egyik tényezőt meghatározónak tartja, az, jelentőséget tulajdonít a másiknak is, azaz az egyes válaszadók vagy mind a két tényezőt fontosnak tartják, vagy egyiket sem.
19 2.3.4. A fűtési hálózat korszerűsítéséről A megkérdezettek alig több mint egy harmada van csak tisztában azzal, hogy az épületen belüli fűtési hálózat a társasház, szövetkezet osztatlan tulajdona. Az épületen belüli fűtési hálózat kinek a tulajdona? 45% 19. ábra 15% 38% 1% N = 1005 a Főtáv Rt. tulajdona a társasház, szövetkezet tulajdona másé nem tudja Az átlagosnál tájékozottabbak voltak a három aktív keresővel rendelkező családok képviselői, a minimum 40.000 Ft/fő/hó jövedelemmel rendelkezők és a férfiak. Azok, akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy találkoztak a Főtáv Rt. kiadványaival, szintén jobban informáltak voltak, körökben 49% -os volt e tény ismertsége. Megvizsgáltuk azt is, hogy a fogyasztók mit várnak a fűtési hálózat esetleges korszerűsítésétől. A kapott válaszokat a következő táblázatban foglaltuk össze.
20 1.tábla Amennyiben korszerűsítik a fűtési hálózatot, akkor /a válaszadók százalékában/ Kérdés igen nem nem tudja megvalósul-e a fűtés egyedi szabályozása? 47 19 34 megakadályozható lesz a felesleges hőenergia 55 16 30 fogyasztás /pl. túlfűtés/? értékesebbek lesznek az épületben található lakások? 69 8 23 A táblázatból kitűnik, hogy a megkérdezettek viszonylag jelentős része nem tudott nyilatkozni az egyes kérdésekről. A szegmentációs elemzések tanúsága szerint határozott véleménnyel elsősorban a több aktív keresővel illetve a magasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családok képviseletében nyilatkozók, a fiatalabb /max. 40 éves/ válaszadók és a férfiak rendelkeztek. Ezzel szemben azzal kapcsolatosan, hogy különböző feltételekkel részt vennének-e a fűtési hálózat korszerűsítésében, sokkal határozottabban tudtak állást foglalni a megkérdezettek.
21 Részt venne-e az Önök háztartása a fűtési hálózat korszerűsítésében, ha 20. ábra az 30-50 e Ft/lakás lenne? 11 27 21 28 12 és ha ehhez kedvező feltételekkel kapna kölcsönt? 13 31 17 22 16 0% 20% 40% 60% 80% 100% biztosan igen valószínűleg igen valószínüleg nem biztosan nem nem tudja N = 1005 Azt, hogy 30-50.000 Ft/lakás költségvonzat mellett biztosan részt vennének a programban elsősorban a fiatalok /max. 40 év/ és a magasabb /min. 41.000 Ft/fő/hó/ nettó jövedelemmel rendelkezők nyilatkozták. A részvételüket valószínűnek tartók a nem egyszemélyes háztartások képviselői, illetve szintén a fiatalok /max. 40 év/ és a magasabb /min.41.000 Ft/fő/hó/ nettó jövedelemmel rendelkezők köréből kerültek ki elsősorban. A kedvező feltételekkel kapható kölcsön lehetősége a már említett csoportok mellett elsősorban a két vagy három aktív keresővel rendelkező családok képviselőit vonzotta.
22 2.4. A távfűtés imázsa, a távfűtéssel kapcsolatos értékítéletek 2.4.1. A távfűtés és a környezetvédelem kapcsolata A kérdéskör vizsgálatának első lépésében azt térképeztük fel, hogy a különböző fűtési módokat mennyire tartják környezetszennyezőnek a Főtáv Rt. fogyasztói. 21. ábra Mennyire környezetszennyezőek az egyes fűtési módok? 7 átlag 6 5,87 5 4,84 4,97 4 3 2 1,94 2,66 3,42 3,86 1 0 N = 1005 távfűtés kp.-i fűtés gázkazánnal egyedi fűtés gázzal kp.-i fűtés tüzelőolajjal egyedi fűtés tüzelőolajjal /max. ért. = 7/ kp.-i fűtés szilárd tüzelőanyaggal egyedi fűtés szilárd tüzelőanyaggal Az ábrából kitűnik, hogy a megkérdezettek magasan a távfűtést tartják a leginkább környezetkímélő fűtési megoldásnak. Az egyes csoportok véleménye nagymértékben nem tért el egymástól, s a távfűtés első helye minden szegmensben egyértelmű volt. A válaszadók kétharmada úgy látja, hogy a 240.000 távfűtött lakás ténye hozzájárul ahhoz, hogy a fővárosban csak néhány körzetben fordul elő a levegő kritikus mértéket meghaladó szennyeződése.
23 22. ábra A 240.000 távfűtött lakás ténye hozzájárul-e ahhoz, hogy a fővárosban csak néhány körzetben fordul elő a levegő kritikus mértéket meghaladó szennyeződése? igen 69% nem 8% nem tudja 23% N = 1005 Az ábrából az is kitűnik, hogy akik ezzel nem értének egyet, általában azok sem ellentétes állásponton vannak, hanem nem tudják megítélni a kérdést. 2.4.2. Mely tényezők növelnék egy, a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakás piaci értékét? A kutatási cél maximális elérése érdekében megvizsgáltuk azt is, hogy a távhőszolgáltatásba bekapcsolt otthonokban élők szerint mely tényezők növelnék lakásuk piaci értékét. A kapott válaszokat a következő táblázatban foglaltuk össze. 2.tábla Növelné-e egy, a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakás piaci értékét az, ha Kérdés igen, jelentős mértékben igen, kis mértékben nem nem tudja vízórákkal szerelnék fel? 41 46 7 6 korszerűsítenék és jól szabályozhatóvá tennék a lakás illetve az épület fűtési 68 26 3 4 rendszerét? fűtési rendszerét fölgázzal üzemelő központi 49 21 9 20 fűtésre cserélnék? a földgáz ára jelentősen megnőne? 14 22 42 22
24 A válaszadók tehát elsősorban a meglévő fűtési rendszer korszerűsítését tartják értéknövelő tényezőnek. 2.4.3. Melyik tényező megvalósulása csökkentené a legnagyobb mértékben a távfűtés árát? A válaszadókat arra is felkértük, hogy három, előre megadott tényező közül válasszák ki azt, amelyik megvalósulása szerintük a legnagyobb mértékben csökkentené a távfűtés árát. Melyik tényező megvalósulása csökkentené a legnagyobb mértékben a távfűtés árát? 55% 23. ábra 13% 17% N = 1005 15% ha korszerűbb technológiával olcsóbban termelnék a hőt ha távfűtő vállalat kisebb lenne és így kisebb lenne a működési költsége ha távhővezeték nagyobb részét jobb csővezetékre cserélnék nem tudja Az ábrán jól látható, hogy a fogyasztók elsősorban a korszerűbb technológia alkalmazásában bíznak. Az ismérvek szerinti elemzések ennél a kérdésnél nem hoztak felszínre említésre méltó eltéréseket. Az egyes szegmensek homogén álláspontot alkottak arról, hogy, a távfűtés árát legnagyobb mértékben a korszerűbb technológia bevezetése csökkentené.
25 2.4.4. A Főtáv Rt.-ről összességében kialakult kép A válaszadók a távhőszolgáltatót összességében egy ötfokú skálán, az iskolai osztályzásnak megfeleleőn értékelték, az alábbiak szerint. 24. ábra Összességében milyen kép alakult ki Önben a Főtáv Rt.-ről és tevékenységéről? /max. ért = 5/ százalék 40 40 37 30 20 10 0 13 5 2 3 1 2 3 4 5 nem tudja N = 1005 A kapott eredményt az MC/OPK által korábban elvégzett felmérések eredményével összevetve megállapíthatjuk, hogy a szolgáltatóról a lakossági fogyasztók körében kialakult kép évek óta változatlan. Az értékekből kapott átlagok alakulása 1996 1997 1999 2000 3.3 3.4 3.3 3.3
26 2.5. A fogyasztók szociális helyzete A kérdéskör vizsgálatának első lépésében a családok anyagi helyzetének alakulását vizsgáltuk meg. 2.5.1. A családok anyagi helyzetének alakulása A válaszadók közel kétharmada úgy ítélte meg, hogy az elmúlt öt évben családja anyagi helyzete romlott valamilyen mértékben. 25. ábra Az elmúlt öt évben hogyan alakult az Ön illetve családja anyagi helyzete? némileg romlott 40% jelentősen romlott 21% jelentősen javult 1% kis mértékben javult 10% nem változott 28% N = 964 A kapott válaszokat az MC/OPK felméréseinek adataival összevetve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek javuló tendenciája megfordult, a válaszadók kedvezőtlenebbül ítélik meg anyagi helyzetüket, mint egy évvel ezelőtt tették.
27 26. ábra A család anyagi helyzetének megítélése 2000 1 10 28 40 21 1999* 1 10 36 33 20 1997* 2 8 18 35 34 1996* 1 3 20 39 38 0% 20% 40% 60% 80% 100% jelentősen javult kis mértékben javult nem változott némileg romlott jelentősen romlott * A MARKETING CENTRUM felmérése alapján A család anyagi helyzete az átlaghoz képest nagyobb mértékben romlott az egy szobás lakások tulajdonosainak körében az egy fős háztartásokban ahol a családfő 60 évesnél idősebb illetve ahol a család egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 25 ezer forintot. Ugyanakkor a következő egy évre vonatkozó prognózis, ha nem is optimista, nem annyira pesszimista, mint az elmúlt időszak megítélése. Ezt szemlélteti a következő ábra.
28 27. ábra Várakozása szerint az elkövetkező egy évben hogyan fog alakulni az Önök anyagi helyzete? nem változik 35% némileg romlik 32% kis mértékben javul 12% jelentősen romlik 5% nem tudja 15% jelentősen javul 1% N = 974 Jövőbeni anyagi helyzetüket leginkább a 3-4 fős háztartások képviselői a két aktív keresővel rendelkező családok, valamint azok ítélték meg a legderűlátóbban, ahol a háztartásfő életkora 30 évnél fiatalabb. A kapott értékeket az MC/OPK korábbi eredményeivel összevetve megállapíthatjuk, hogy idén csökkent a változatlanságot várók aránya, s ezzel párhuzamosan bővült mind az optimisták, mind a pesszimisták tábora.
29 A család anyagi helyzetének alakulásával kapcsolatos várakozások alakulása 28. ábra 2000 1 12 35 32 5 15 1999* 11 42 26 6 14 1997* 1 9 42 28 15 7 1996* 4 21 33 34 9 0% 20% 40% 60% 80% 100% jelentősen javul kis mértékben javul nem változik némileg romlik jelentősen romlik nem tudja * Az MC/OPK felmérése alapján 2.5.2. A budapestiek anyagi helyzetének alakulása a fogyasztók szerint A távhőszolgáltatásba bekapcsolt budapesti lakosság a főváros egészének anyagi helyzetét egyrészt: kevésbé tudja megítélni, mint a sajátját, másrészt: ebben a vonatkozásban kevésbé pesszimista.
30 29. ábra Várakozása szerint az elkövetkező egy évben hogyan fog alakulni a budapestiek anyagi helyzete? nem változik 29% némileg romlik 34% kis mértékben javul 8% jelentősen romlik 5% nem tudja 25% N = 965 A budapestiek anyagi helyzetének romlására különösen azok számítanak, ahol a háztartás létszáma egy fő aktív kereső nincs a családban illetve a háztartásfő 60 évesnél idősebb. Ezeket az adatokat is összevetettük az MC/OPK eredményeivel. E szerint a budapestiek anyagi helyzetének alakulásával kapcsolatos várokozások némileg borúlátóbbak, mint az előző években.
31 30. ábra A budapestiek anyagi helyzetének alakulásával kapcsolatos várakozások alakulása 2000 8 29 34 5 25 1999* 7 33 30 4 26 1997* 11 29 34 14 11 1996* 1 7 45 40 7 0% 20% 40% 60% 80% 100% kis mértékben javul nem változik némileg romlik jelentősen romlik nem tudja * Az MC/OPK felmérése alapján
32 2.5.3. Inflációs várakozások A felmérés tapasztalata szerint a Főtáv Rt. fogyasztói az idei esztendőre a hivatalos előirányzatot meghaladó mértékű inflációt prognosztizálnak. Hány százalékos lesz az infláció a következő egy év során? 10-15% 46% 31. ábra magasabb 9% nem tudja 19% 3-5% 1% 6-9% 25% N = 1000 Az inflációt illetően különösen az egy fős háztartások képviselői pesszimisták. Ez talán azzal magyarázható, hogy az egyedülállók nagyobb hányada, a nyugdíjas korosztályhoz tartozik, így őket az infláció erőteljesebben érinti. Az energia árak várható alakulásának tekintetében a válaszadók még ennél is pesszimistábbnak bizonyultak. A vizsgálatba bevont megkérdezettek egynegyede úgy ítéli meg, hogy idén az energiaárak átlagos emelkedése meghaladja a 15%-os értéket.
33 32. ábra Hány százalékos lesz az energia árak átlagos emelkedése a következő egy év során? 15 %-nál magasabb 25% 10-15% 27% nem tudja 24% 3-5% 2% 6-9% 22% N = 1000 A szegmensenként elvégzett összehasonlító vizsgálat során megállapíthatjuk, hogy: a három, illetve ennél több szobás lakások tulajdonosai a 3-4 fős háztartások képviselői és a nyugdíjas korúak tartanak attól különösen, hogy az energia árak emelkedése idén 15% felett lesz. 2.5.4 A rezsi szerepe a családok költségvetésében A felkeresett háztartások ötödében a jövedelem legalább fele a rezsi költségek fedezésére megy el. A rezsiköltségek kifizetése továbbra is az egyedül álló, inaktív, idős fogyasztókat valamint a nagy létszámú családokat terheli a legnagyobb mértékben.
34 33. ábra A rezsi aránya a családok költségvetésében 2000 1 6 10 33 23 22 5 1999* 3 9 22 23 18 22 4 1997* 1 8 11 20 18 39 4 1996* 4 13 21 18 40 4 0% 20% 40% 60% 80% 100% 10% alatti 10-19% 20-29% 30-39% 40-49% min. 50% nem tudja * Az MC/OPK felmérése alapján Az idei eredményeket a korábbi MC/OPK által mért adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek javuló tendenciája megfordult, a megkérdezettek ismét növekvő tehernek érzik a rezsit. Ezzel párhuzamosan csökkent az elviselhetőnek tartott rezsi aránya a jövedelemhez képest. -
35 34. ábra A még elviselhető rezsi a jövedelem százalékában 2000 4 10 27 35 9 6 2 7 1999* 4 12 28 39 8 1 6 1997* 14 17 23 25 9 3 2 7 1996* 15 14 23 29 8 21 9 0% 20% 40% 60% 80% 100% nagyon kicsi 10% alatti 10-19% 20-29% 30-39% 40-49% min. 50% nem tudja * Az MC/OPK felmérése alapján 2.5.5. A távhőszolgáltatás költségeinek aránya a család jövedelméhez képest A fogyasztók a rezsi költségek arányának emelkedésével párhuzamosan úgy érzik, hogy a fűtési költségek is egyre nagyobb részt visznek el a jövedelmükből, mind a fűtési, mind pedig az azon kívüli időszakban.
36 A távhőszolgáltatás díjának aránya a háztartás jövedelmében fűtési időszakban 35. ábra 2000 3 17 34 24 14 3 6 1999* 6 35 29 15 5 4 5 1997* 4 23 28 17 7 9 11 1996* 4 22 30 19 9 8 9 0% 20% 40% 60% 80% 100% * Az MC/OPK felmérése alapján 10% alatti 10-19% 20-29% 30-39% 40-49% min. 50% nem tudja A távhőszolgáltatás díjának aránya a háztartás jövedelmében fűtési időszakon kívül 36. ábra 2000 4 35 38 12 1 8 1999* 5 41 33 10 2 7 6 1997* 2 29 28 16 9 3 11 1996* 1 22 41 17 6 4 9 0% 20% 40% 60% 80% 100% * Az MC/OPK felmérése alapján nagyon kicsi 10% alatti 10-19% 20-29% 30-39% min. 40% nem tudja
37 Ugyanakkor a megkérdezettek jelentős része úgy gondolja, hogy a mérés szerinti elszámolás bevezetésével csökkenni fognak a távhőszolgáltatási díj kiegyenlítésére fordított kiadásai. Várakozása szerint a mérés szerinti elszámolás megvalósulása után hogyan fog változni az Ön(ök) távhőszolgáltatási számlája? némileg csökken 44% 37. ábra jelentősen csökken 10% nem változik 13% nem tudja 22% jelentősen nő 1% némileg nő 10% N = 1005 Elsősorban a 30 év alatti válaszadók, a magasabb /min. 41.000 Ft/fő/hó/ jövedelműek, illetve a több aktív keresővel rendelkező háztartások képviselői számítanak arra, hogy a mérés szerinti elszámolás a nekik számlázott összeg csökkenését fogja eredményezni.
38 2.5.6. A lakások értékének alakulása A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy a lakásának értéke az elmúlt egy év során jelentős mértékben megnőtt. Az Önök lakásának értéke hogyan változott az elmúlt egy év alatt? 38. ábra némileg nőtt 46% nem változott 5% némileg csökkent 4% N = 1005 nem tudja 8% jelentősen nőtt 37% Különösen a fiatal /max. 40 év/ és a magasabb jövedelmű /min. 40.000 Ft/fő/hó/ válaszadók tartják nagymértékűnek lakásuk értéknövekedését. A lakások értékének alakulásával kapcsolatos várakozások is kedvezőek, még ha nem is ilyen mértékben.
39 39. ábra Várakozása szerint az Ön(ök) lakásának értéke hogyan fog alakulni a következő egy év során? némileg nő 58% N = 1005 nem változik 8% némileg csökken 5% nem tudja 16% jelentősen nő 13% Lakásuk értékének jövőbeni növekedésére elsősorban az egy szobás lakások tulajdonosai illetve a 30 évnél fiatalabb válaszadók számítanak.
40 3. ÖSSZEGZÉS A kutatás során feltárt adatok, információk birtokában témakörönként a következő fő megállapításokra hívjuk fel a figyelmet: A Főtáv Rt. tájékoztató tevékenysége A megkérdezettek 59%-a találkozott már a távhőszolgáltató tájékoztató, információs anyagaival. Az információs források listáját messze a Főtáv Rt. kiadványai vezetik, a többi lehetséges csatorna említési aránya jelentős mértékben elmarad ezektől. A férfiak minden csatornán keresztül jobban elérhetők, mint a nők, kivéve a Főtáv Rt. kiadványait, azaz a férfiak szélesebb körben, a nők viszont kötelességtudóbban tájékozódnak. A napilapokból elsősorban a 30 év alattiak illetve a 60 év felettiek szereztek Főtávval kapcsolatos ismereteket. A szolgáltató tájékozató kiadványai leginkább a 31-40 éveseknek szolgáltak ismeretforrásul. A távhőszolgáltatási törvény és annak végrehajtása A megkérdezettek valamivel több, mint a fele tudja, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény az átalánydíj helyett az elfogyasztott hőmennyiség mérése alapján történő elszámolást teszi kötelezővé. Azok körében, akik találkoztak már a Főtáv Rt. tájékoztató anyagaival, szignifikánsan magasabb volt a rendelkezést ismerők aránya, mint az azokat nem ismerők között. A kötelező átállásról tudomással bíró válaszadók közel kétharmada azzal is tisztában van, hogy azt több lépcsőben kell végrehajtani. Az összes megkérdezett 15%-a tudja azt, hogy a távhőszolgáltatási törvény által kötelezően előírt mérés szerinti elszámolásra való áttérést 2003-ig kell befejezni. Akik ezzel kapcsolatban téves dátumot jelöltek meg, azok korábbi időpontra tették az átállás határidejét. A mérés alapegységével kapcsolatban a megkérdezettek többsége vagy nem rendelkezik információval, vagy téves adatok birtokában van. A fűtéshez igényelt hőenergia mennyiségét befolyásoló tényezők A megkérdezettek kétharmada elégedett lakása fűtési időszak alatti hőmérsékletével. Akik nem, azok inkább érzik otthonukat túl hidegnek, mint túl melegnek. A válaszadók valamivel több, mint fele /56%/ átlagosnak tartja lakóépülete egy légköbméterre vetített távhő fogyasztását.
41 A lakóépületük távhőfogyasztását átlagon felülinek tartók mindössze harmada /35%/ gondolja úgy, hogy neki, illetve a tulajdonosok közösségének van tennivalója a fogyasztás csökkentése érdekében. Akik erre az álláspontra helyezkedtek, azok elsősorban a szigetelés javítását tartják fontosnak /21 fő/. A felmérés eredményei szerint a távhőszolgáltatás fogyasztói egyértelműen úgy látják, hogy az épület-, illetve a fűtési hálózat állapota jelentős mértékben meghatározza a fűtéséhez igényelt hőenergia-mennyiséget. Általában megállapíthatjuk, hogy aki az egyik tényezőt meghatározónak tartja, az jelentőséget tulajdonít a másiknak is, azaz az egyes válaszadók vagy mind a két tényezőt fontosnak tartják, vagy egyiket sem. A megkérdezettek alig több mint harmada van csak tisztában azzal, hogy az épületen belüli fűtési hálózat a társasház, szövetkezet osztatlan tulajdona. A felmérésbe bevont háztartások 38%-a részt venne az épület fűtési hálózatának korszerűsítésében, ha annak költsége 30-50 ezer forintot igényelne. A fűtési hálózat korszerűsítésében elsősorban a fiatalok /max. 40 év/ és a magasabb /min.41.000 Ft/fő/hó/ nettó jövedelemmel rendelkezők vennének részt. A távfűtés imázsa A megkérdezettek magasan a távfűtést tartják a leginkább környezetkímélő fűtési megoldásnak. A válaszadók kétharmada úgy látja, hogy a 240.000 távfűtött lakás ténye hozzájárul ahhoz, hogy a fővárosban csak néhány körzetben fordul elő a levegő kritikus mértéket meghaladó szennyeződése. A fogyasztók véleménye szerint elsősorban a korszerűbb technológia eredményezheti a távfűtés árának csökkenését. A kutatás eredményét az MC/OPK által korábban elvégzett felmérések eredményeivel összevetve megállapíthatjuk, hogy a lakossági fogyasztói kör Főtáv Rt.-vel kapcsolatos értékítélete gyakorlatilag változatlan. A fogyasztók szociális helyzete A válaszadók közel kétharmada úgy ítélte meg, hogy az elmúlt öt évben családja anyagi helyzete romlott valamilyen mértékben. A Főtáv Rt. fogyasztói az idei esztendőre a hivatalos előirányzatot meghaladó mértékű inflációt prognosztizáltak, az energia árak várható alakulásának tekintetében még ennél is pesszimistábbnak bizonyultak. A felkeresett háztartások ötödében a jövedelem legalább fele a rezsi költségek fedezésére megy el.
42 A fogyasztók a rezsi költségek arányának emelkedésével párhuzamosan úgy érzik, hogy a fűtési költségek is egyre nagyobb részt visznek el a jövedelmükből, mind a fűtési, mind pedig az azon kívüli időszakban. Ugyanakkor a megkérdezettek jelentős része (54%) úgy gondolja, hogy a mérés szerinti elszámolás bevezetésével csökkenni fognak a távhőszolgáltatási díj kiegyenlítésére fordított kiadásai. A megkérdezettek 83%-a tisztában van azzal, hogy a lakásának értéke az elmúlt egy év során emelkedett. A távfűtött lakások tulajdonosainak döntő többsége (71%) úgy ítéli meg, hogy az elkövetkezendő egy évben lakásának értéke tovább fog emelkedni. A megkérdezettek véleménye szerint (68%) a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakások piaci értékét jelentős mértékben növelné, ha az épület, lakás fűtési rendszerét korszerűsítenék.