Előszó Tisztában vagyok vele, hogy a mai rohanó világban és felpörgetett életritmusban egyre kevesebb idő marad információszerzésre és a tudás gyarapítására. Én mégis arra kérlek, hogy szánj rá egy kis időt és olvasd végig figyelmesen ezt a kis könyvecskét. Természetrajongó lévén, nagyon sokfelé jártam már Erdélyben, de a túravezetői tevékenységemet mégis az Erdélyi-szigethegységre öszpontosítottam, mert sokszínűségével és változatosságával ez bűvölt el a legjobban. Mivel a honlapomon csak ennek a környéknek a természeti csodáiról kapsz ízelítőt, ezt a könyvecskét azért hoztuk létre, hogy Erdély leg - jeiről is hasznos és érdekes tudnivalók és információk birtokába juthass! Olvasd végig! Nem fogod megbánni! Kellemes időtöltést és jó kalandozást! B. Varga Tibor erdélyi túravezető a http://erdelyi-utazas.hu oldal tulajdonosa Erdélyi utazás - 2 - http://erdelyi-utazas.hu
Tartalomjegyzék Könyvünkben információkat találsz Erdély: legnagyobb városáról legmagasabb pontjáról legmélyebben fekvő városáról legmagasabban fekvő lakott településéről leghidegebb településéről legcsapadékosabb régiójáról legszárazabb térségéről Erdélyi utazás - 3 - http://erdelyi-utazas.hu
Erdély legnagyobb városa: Kolozsvár Kolozsvár Erdély modern fővárosa, történelmi központja, az EU 93. legnépesebb települése. Magyar testvérvárosa Pécs. Lakossága és annak alakulása A 2011-es népszámlálás alapján 309.136 lakosa van, melyből 15,97%, azaz 49.375 fő magyar ajkú. Ezzel a számmal Románia 3. legnagyobb városa, csak Bukarest és Jászvásár előzi meg, bár utóbbi csak pár ezer fővel. Sajnos a magyar lakosság számát csökkenő tendencia uralja, hiszen 2002-ben még ez a szám több mint 60.000 fő volt. A 2011-es népszámlálás adatai Magyar lakosság Román lakosság Kolozsvár lakosságának nemzetiségi összetétele az elmúlt évszázadban: 300000 250000 200000 150000 100000 Román lakosság Magyar lakosság 50000 0 1910 1930 1941 1948 1978 1992 2002 Erdélyi utazás - 4 - http://erdelyi-utazas.hu
Fekvése Az Erdélyi-medence peremén, a Mezőség szívében található. Az egykori Kolozs vármegye, ma a 6674 km² területű, 700.000 lakosú Kolozs megye székhelye. Három oldalról 600-800 méteres dombok veszik körül, viszont maga a város 346 méteresen tengerszint fölötti magasságban fekszik. Legfőbb folyója a Kis-Szamos, viszont 180 km 2 es területén folyik még három kisebb patak(a Nádas-patak, Kajántó-patak és a Borháncs-patak). Átszeli a várost az E60-as nemzetközi út, melyen a legrövidebben megközelíthető (160 km a határtól). Történelme Ásatások szerint a város területe már a paleolitikum óta lakott. Az ókorban a római birodalom része volt, akkor Napoca néven(innen jön mai román neve: Cluj-Napoca). Az utolsó évszázad 1910-ben 60 808 lakossal rendelkezett, melyből 50 698 magyar, 7562 román, 1682 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. 1918-tól egész Erdély román kézbe került, majd 1940-ben a bécsi döntésnek köszönhetően Észak-Erdélyt újra Magyarországhoz csatolták. Kolozsvárra szept. 11.- én vonultak be a magyar csapatok. A német csapatok bevonulása 1944 márc. 23-án következett be, majd május 3.-tól elkezdték a zsidók gettóba gyűjtését(kolozsváron több mint 15 000 személyről volt szó). Május 25.-én kezdték elszállításukat a német haláltáborokba. 1944 július 2.-án a vasútállomást bombatámadás érte, melynek következtében több százan meghaltak. 1944 október 10.-én Kolozsvár újra kicsúszott Magyarország kezéből és az szovjet-ukrán csapatok elfoglalták a várost, majd a román közigazgatás 1945 márciusában vette át. Az elkövetkezendő időszakban a várost iparosítás jellemezte és számos gyárat hoztak létre, ilyen pl. a Tehnofrig hűtőgyár, a Carbochim köszörűgyár stb. Az iparosításnak köszönhetően a város lakossága rohamosan kezdett nőni, ezért szükséges lett újabb lakótelepek építése. Erdélyi utazás - 5 - http://erdelyi-utazas.hu
Bár a 2. világháborút követően a város lakossága javarészt magyar volt, rengetek román családot telepítettek be(mint az összes erdélyi nagyvárosba), főleg Moldovából a nemzetiségi arculat megváltoztatásának érdekében. Kultúra és oktatás Erdély első magyar egyeteme Báthory István nevéhez és Kolozsvárhoz köthető, hiszen 1581 májusában írták alá a Kolozsvári Jezsuita Akadémia alapítólevelét. Ez a bizonyos egyetem ma talán egész Erdély leghíresebb egyeteme, nagyon sokan jönnek ide tanulni távolabbról is, mely a Babeș-Bolyai Tudományegyetem nevet viseli. Jelenlegi nevét Victor Babeșről(román orvos) és Bolyai Jánosról(magyar matematikus, a város szülöttje) kapta. Kolozsvár napjainkra egyetemi várossá nőtte magát és 11 felsőfokú oktatási intézményével az ország fontos kulturális központjává vált. E mellett két operával(1 magyar, 1 román), két színházzal(1 magyar, 1 román), 9 múzeummal és több mint 25 középiskolával büszkélkedhet. Erdélyi utazás - 6 - http://erdelyi-utazas.hu
Erdély legmagasabb pontja: A Moldoveanu csúcs Erdély legmagasabb pontja a Déli-Kárpátok legnagyobb kristályos hegységében, a Fogarasihavasokban található és egyben Románia legmagasabb pontja is, mivel, hogy Brassó és a havasalföldi Argeș megye határán fekszik. Maga a hegység a nevét a tőle alig 10-15 kmre északra fekvő Fogaras nevű kisvárosról kapta. A Moldoveanu csúcs magassága 2544 méter, érdekessége pedig, hogy nem a főgerincen, hanem valamivel délebbre, egy mellékgerincen található, ezért a Fogarasi-medencéből nem látható. A Fogarasi-havasokban a Moldoveanu csúcson kívül még 5 hegy emelkedik 2500 méter fölé: a Butean, a Dara, a Leszpez, a Nagy-Vist és a Negoj. A Fogarasok nyugati szomszédja az Olt folyó, keleten pedig a Barca patak völgye határolja. Főgerincének magassága mindenhol meghaladja a 2000 méteres tengerszint fölötti magasságot. Mivel a jégkorszak idején a Kárpátok 2000 méter fölötti csúcsait gleccserek borították, ezért a Fogarasi-havasok is számos glaciális tóval van tarkítva. Ilyen tó pl. (az alul látható képen) Kecske-tó, a Kis-Podragu-tó, a Balea-tó. Utóbbi a Fogarasokat átszelő 7C úttól csak néhány lépésre van. Erdélyi utazás - 7 - http://erdelyi-utazas.hu
Erdély legmélyebben fekvő városa: Orsova Orsova, alig 65 méterrel található a tengerszint fölött, a Bánság leg dél-keletibb csücskében, a Cserna folyó torkolatánál, a Duna északi partján. Szerbia innen mindössze pár száz méterre van, hiszen az országhatár a Duna közepén húzódik. A román-jugoszláv beruházásból készült Vaskapu I vízi erőmű építésekor a város a Duna vízszintje alá került, ezért 1966 és 1974 között újjá kellett építeni. Ekkor ide lett költöztetve még 3 kisebb település lakossága is az orsovain kívül: a Koramnik-i, a Nagyzsupanek-i, és a Tuffieri. Bár 2000-ben municípium rangot kapott, metropolisznak cseppet sem mondható, hiszen csak 12 965 lakosa van. 1900-as évek elején még a város 1/3-a német, 1/3-a román és 1/3-a magyar volt, de mára már csak 151 magyar lakosa van, mely alig több mint 1%. Erdélyi utazás - 8 - http://erdelyi-utazas.hu
Erdély legmagasabban fekvő települése: Fundáta Fundáta egy szórt település Brassó megye legdélibb csücskében, Brassótól 47 km-re, Erdély határán. A falu átlag, 1309 méteres tengerszint fölötti magasságban fekszik a Bucsecshegységben, a Törcsvári-hágó fölött. Lakosságának nagy része fafeldolgozásból, juhtenyésztésből él, valamint a brassói gyufagyár számára itt készítik a fapálcikákat. Területe hozzávetőlegesen 37 km 2, lakosságának száma pedig csak 526 fő. Valószínűleg itt nem kell feljelenteni a szomszédot csendháborításért. Erdélyi utazás - 9 - http://erdelyi-utazas.hu
Erdély leghidegebb települése: Gyergyóditró Gyergyóditró, vagy Ditró Székelyföld szívében, Hargita megyében, Gyergyószentmiklóstól 15 km-re északra található. 5274 lakosából 5218 magyar(99%!). Alig 800 m-es tengerszint fölötti magasságban fekszik, mégis ez Erdély leghidegebb települése. Hogy miért? Olvass tovább! Fekvése Ditró, a Keleti-Kárpátok szívében, a Görgényi- és a Gyergyói-havasok által közrezárt Gyergyói medence északi felén fekszik. Az időjárás sajátosságát a medence jelleg határozza meg, mely úgy viselkedik mint fedő az edényen. Nagy szerepet játszik még Ditró időjárásában az észak-nyugatról fújó óceáni nedves légtömegeket hozó-, és az észak-keleti száraz kontinentális szél. Az Oroszország felől érkező hideg légtömeg ide beszorul, majd hosszú hónapokig nem távozik. Ebből kifolyólag a fagyos napok száma 175 fölött van, a közeli hegyeket pedig 190-200 napig hótakaró borítja. Az óceáni légtömegek munkájának köszönhetően, főként télen és ősszel, a napsugarak el sem jutna a medence aljáig, hiszen a beszoruló köd, pára és a felhők nem engedik azt, míg a hegyek tetején hét ágra süt a nap. Ami még érdekes: hőmérsékleti inverzió figyelhető meg Ditróban, hiszen a meleggel is hasonló a helyzet. Ha egyszer fel bír melegedni a medence, az a légtömeg egy jó ideig ott is marad. Tehát, bár a leghidegebb településről beszélünk, az sem ritka, hogy a nyári csúcshőmérséklet eléri a 30-32 C-ot. Ditró Erdély, Románia, és Európa egyik hidegpólusa is. Az éves átlaghőmérséklet 5,1 C. A nyári napi hőmérsékletingadozás néha eléri a 25-27 C-ot. A Ditróban valaha mért leghidegebb hőmérsékletet 1929 február 11.-én jegyezték fel, mely -36,5 C volt, ami valljuk be egy kicsit csípős. Ditró látképe. Szépen halad a kisváros rang kiérdemlése felé Erdélyi utazás - 10 - http://erdelyi-utazas.hu
Erdély legcsapadékosabb régiója: A Bihar-hegység Elhelyezkedése, vonzereje: A Bihar-hegység az Erdélyiszigethegység nyugati oldalán észak-dél irányban elnyúlt hegytömb. Itt található a Szigethegység legmagasabb pontja is, a maga 1848 méterével. A hegység legnagyobb része Bihar és Kolozs megyében fekszik, de egy-egy kis szelet jut Arad és Fehér megyének is. A Bihar-hegység fő vonzereje nem az egekig érő hegycsúcsokban rejlik. Itt található a pádisi karsztfennsík, melynek területe mindössze 36 km 2, de kutatások szerint, annyi természeti látnivaló található ezen az apró területen összezsúfolva, mint sehol máshol a világon (erről részletes leírás itt olvasható). Éghajlata: De miért ez Erdély legcsapadékosabb vidéke? A válasz igazából nagyon egyszerű. A nyugatról érkező óceáni nedves légtömeg a hegyeknek ütközve kénytelen felemelkedni, ahol lehűl és csapadék formájában leesik. A csapadékos napok száma 150-155 körül ingadozik, amiből 40-60 nap havazás(nem ritka, hogy télen 3-4 méteres hó van). Az éves átlag csapadékmennyiség 1400 mm fölött van, ami a 800 mm-s erdélyi átlaghoz képest elég soknak számít. A hegység magassága 1000-1850 méter, de különleges klímájának köszönhetően ezt sokkal magasabbnak érzékeljük. Az éves átlaghőmérséklet 2 C, s nem ritka, hogy a nyár közepén éjszaka fagypont alá esik a hőmérséklet. A napos órák száma 1500-1600 évente, míg a borús napok átlaga 200-220. Erdélyi utazás - 11 - http://erdelyi-utazas.hu
Erdély legszárazabb vidéke: A Mezőség A Mezőség éghajlata mérsékelt kontinentális és az Atlanti-óceáni hatás a domináns, bár klímája nagymértékben függ az Erdélyiszigethegység klímájától. A Mezőségen az éves átlag csapadék mennyiség 500-600 mm. Ez az Erdélyi átlagtól 200 mm-el marad el, a Bihar-hegységinek pedig majdnem a harmada. A mezőségi nyarak melegek. Az utóbbi években a nyári középhőmérséklet 25 C körül ingadozott, viszont a telek elég hidegek. A januári középhőmérséklet -4 C. Tavasszal és ősszel a napi 15 C - 20 C-os hőmérsékletingadozás sem meglepő. Erdélyi utazás - 12 - http://erdelyi-utazas.hu