SLA11-110 A szláv népek kultúrája 1.: A szláv kultúrák összefoglaló áttekintése Tanár: Szokolov Makarné 2013.
Fontos linkek Szláv és Balti Filológiai Intézet: http://szlavintezet.elte.hu/ http://szlavintezet.elte.hu/szlavanyagok/slav_civil/main.html = Szláv civilizáció http://szlavintezet.elte.hu/staff/szokolov/szokolov.shtml Tárgy Tematikák Kötelező olvasmányok BBN-SLA11-110 A szláv kultúrák összefoglaló áttekintése: Bevezetés a szláv kultúrák tanulmányozásába (előadás) Tematika és vizsgatételek:pdf Prezentációk 2013 1 PDF PPT 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 BBN-SLA11-120 A szláv irodalmak összefoglaló áttekintése (panelelőadás): Bolgár irodalom Jordan Jovkov: Sibil Hriszto Botev: Hadzsi Dimitar Prezentáció
Követelmények: Szóbeli vizsga három részből: az előadás anyagából összeállított tételsor (1 tétel), mindenkinek a saját szakából választott egy (magyar vagy az adott nyelven olvasott) kulturológiai cikk vagy könyv rövid (5 10 perces) ismertetése teljes bibliográfiai adatokkal. A felkészüléshez: az előadások anyaga kevés kötelező és sok ajánlat irodalom önálló kutatás
Kultúra és kulturológia
I. /1. Alapfogalmak Kultúra culture (fr.,eng.), Kultur (ném. ), культура colere (lat. ) 1) lakni valahol, 2) művelni (a föld művelése), gondozni, ápolni, gondoskodni, 3) tisztelni Istent, 4) ékesíteni, díszíteni. Marcius Porcius Cato Maior A földművelésről (De agricultura) c. munkájában (i. e. III II sz.). Marcus Tullius Cicero Tusculumi eszmecsere (Tusculanae disputationes, i. e. 45): Cultura autem animi philosophia est nevelés, lélek művelése (metaforikus használat, hasonlat)
15. századtól olasz humanisták 18. században az ész kultúrája (fejlesztése, művelése) metafora fogalom: fejlődés / fejlesztés, tökéletesedés / tökéletesítés A felvilágosodás-kori jelentése: az emberiség erkölcsi fejlődésének bizonyos szintje, jellemzi az emberiség valamilyen fejlődési szakaszát = magában hordozta annak az értékítéletét (oikumené barbárság) 18. századtól civilizációk = szociokulturális fenoménok, meghatározott téridőben léteznek, és sajátos szellemi, gazdasági, technikai és politikai fejlődéssel rendelkezne
Civilizáció Civilis (lat.) 1. polgári, 2. közösségi, 3. nyájas, előzékeny, udvarias, 4. nyilvános, állami, politikai civis (lat.) polgár civiliser (fr.) és civilize (eng.) az erkölcsöket és szokásokat nemesíteni, felvilágosítani civilization (jog) törvény, a büntetőjogi eljárásnak polgári üggyé átvezetése 18. században a barbárság ellentéte Victor Riqueti de Mirabeau: Értekezés a népességről (L'ami des hommes, ou Traite de la population, 1757) Adam Ferguson: Esszé a polgári társadalom történetéről (An Essay on the History of Civil Society, 1767) Kultúra civilizáció
I./2. A kultúra mint jelenség 1. A társadalom életének meghatározott szféra, amely intézményekben is testesül meg 2. A szellemi értékek és normák összessége, amely valamely nagy szociális csoportra, közösségre, népre vagy nemzetre jellemző 3. A szellemi teljesítmények fejlettségének magas szintje (kulturáltság) A kultúra összetett egész, amely magában foglalja a tudást, a hiedelmeket, a művészeteket, az erkölcsöt, a törvényeket, a szokásokat, valamint más képességeket és gyakorlati jártasságokat, amelyeket az ember elsajátít a társadalom tagjaként (Edward Taylor, 1871.) A. L. Kroeber, C. Kluckhohn: Culture: A Critical Review of Concepts and Definitions (Cambridge, MA: Peabody Museum, 1952) D. Kaplan, R. A. Manners: Culture Theory (New York, 1972)
I. / 3. A kultúra megnyilvánulási formái eredmény; folyamat; tevékenység; mód kapcsolódások és viszonyok; norma; rendszer. A kultúra magába foglalja mindazt, ami megkülönbözteti az emberek életét a természet életétől, vagyis a kultúra az emberi lét minden megnyilvánulása.
II. / 1. A kulturológia mint tudomány A történelem, filozófia, pedagógia, etika, szociológia, etnográfia, antropológia, szociálpszichológia, esztétika, művészetelmélet stb. tudományainak határvidékén alakult ki. A kulturológia kutatási területe: 1. a kultúra lényege és szerkezete, 2. a kultúra kialakulásának története és fejlődése, 3. a kultúra működése, 4. a világ népeinek kulturális nemzeti-etnikai sajátosságai, 5. az emberiség szellemi és alkotói eredményei, 6. a kultúrák folytonossága és átöröklése, a kultúrák / civilizációk kölcsönhatásai, stb.
II. / 2. A kulturológia szakterületei 1. Kultúratörténet 2. A kulturológiai koncepciók története (J. G. Herder) 3. Kultúrafilozófia (kultúraelmélet) 4. Kultúrszociológia 5. Kulturális antropológia 6. Kulturális pszichológia II. / 3. A kulturológia fogalma Kulturologie a szót először Wolfgang-Friedrich Ostwald Nobel-díjas német vegyésztudós használta (1913) Culturology Lesley Ervin White amerikai antropológus használta és határozta meg (1949).
II. / 4. A kulturológia története 1. A kultúráról való gondolkodás forrásai, kezdetei az első kulturológiai koncepciók megfogalmazódásáig (a XVIII század végéig). 2. A kultúrának mint a tudományos megismerés egyik tárgyának a felfogása (1940-es évekig). 3. A kulturális antropológia előretörése (1940 1980): több kultúramodell létrejötte 4. A 20. sz. végi 21. sz. eleji szakasz kulturológia mint meta-tudomány