Eurázsiai borz (Meles meles) Felismerés jegyei: A borz feje és nyaka fehér, két a szem és a fül vonalában húzódó - fekete sávval. A fej vékony és hegyes, a test és a lábak rövidek. A szemek és fülek kicsik, a farkat hosszú szr borítja. A bundája kemény fedszrzet, kevés gyapjúszrzettel. Színe barnásszürke, alsó testrészén gyakoribb a fekete szr. A hát is sötétebb, mint a testoldal. A kan sötétebb, mint a nstény, testmérete is valamivel nagyobb. Emlinek száma 3 pár. Jellegzetes talp és nyomképlete nem téveszthet össze semmivel. A borz nyoma és nyomképlete
Csapája a hóban Koponyáján igen ers taréj található. A borz koponyája Fogképlete: 3 1 4(3) 1 ------------- = 38 (34 3 1 4(3) 2
Elterjedése: A borz Európa nagy részét, Ázsia középs és Dél-keleti területén található meg. Skandinávia északi vidékeit kivéve egész Európában elterjedt faj. Magyarországon, ahol számára alkalmas a terület mindenütt jelen van. Él helye: Els sorban a hegy- és dombvidéki, nagyrészt lombhullató erd kben él, de a síkságon is el fordul. Erd n kívül ritkán telepszik meg, viszont a bokros, erd sávokkal, erd foltokkal tarkított kisparcellás mez gazdasági területeket is kedveli. Mivel kotorékot készít a terület talaj és hidrológiai feltételei befolyásolják megtelepedését. A kotorék bejáratára jellemz, hogy vízszintesen ovális 20 cm feletti átmér vel, el tte jellegzetes barázdával. A belsejét szénával, száraz falevelekkel, mohával bélelik ki. Borzkotorék bejárata Szaporodása: Másféléves korában ivarérett. Az ivarzás alatt a n stény több hímmel is párosodhat. A párzás a kotorékban vagy azon kívül történik. A borítás néhány perct l akár egy óráig is eltarthat. Párzási id szaka április végét l augusztusig tart. Vemhessége ún. elnyújtott vemhesség, 11-12 hónapig tar. Az ellés után a n stény azonnal párzik, de a megtermékenyített petesejt a kezdeti barázdálódás után pihen decemberig, ekkor ágyazódik be a méh falába, s indul fejl désnek. Az anya január vége április eleje között hozza világra 2-5 utódját. A kölykök 2-2 és fél hónapig szopnak, de a 10. hétt l már szilárd táplálékot is fogyasztanak. A kölykök a 8. hét után jönnek ki a kotorékból. A fiatalok a táplálékszerzésben az 5. hónap után vállnak önállóvá. A fiatal borzok az els év novemberében hagyják el a közösséget. Egyedfejl dés: A kisborzok vakon jönnek a világra. Szemüket 4-5 hetes korban nyitják ki. Az újszülöttek fehér sz rzetüket már az els héten levedli és fokozatosan alakul ki a fajra jellemz színforma. A
fiatalok 9-10 hónapos korban közelítik meg a felnttek testtömegét. Ivari és korviszonyok: Táplálkozás: A borz születéskori és fiatalkori ivararánya 1:1, amely a hímek magasabb mortalitása miatt a késbbiekben a nstények javára eltolódik. A borz az európai menyétfélék közül a legkevésbé ragadozó életmódú faj, bár ha sarokba szorítják keményen, morgó hangot hallatva védekezik. (Hangját letöltheted: http://www.hunterarchery.extra.hu/dok/dachs.mp3 Táplálkozása közben agresszíven védi a helyet, a vaddisznót is képes elzavarni a szóróról. Tulajdonképpen mindenev, egyedül jár táplálékot keresni. Napi táplálék szükséglete 560-850 g. Egyes idszakokban domináns az állati eredet táplálék, de gabonaérés idején a magvak kerülnek túlsúlyba. Étlapján giliszta, rovarok, csigák, pocokfélék, madárfiókák, tojások, elhullott állatok tetemei is szerepelnek. A növényi eredet táplálék fontos szerepet tölt be étrendjében. A borz ürüléke Állományviszonyok: Mozgáskörzet, migráció: Európai és országonkénti állománynagyságra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A kontinens különböz területein végzett becslések alapján általában 1-3 példány/km 2 -es srséget említenek. Magyarországi becsült egyedszáma 2007- ben 35.306 példány. Éjjel aktív, évszaktól és idjárástól függen 3-90 ha-nyi területet járhat be. A borcsalád rendszerint egy fkotorékban és a hozzá kapcsolódó mellék-, illetve egyes kotorékban lakik.
Gazdasági jelentsége: Tojásfogyasztása miatt szabadterületi szárnyasvadgazdálkodásra szakosodott, illetve madárvédelmi területeken jelents károkat okozhat. A borz ugyancsak terjesztje lehet a veszettségnek, így állományszabályozása mindenképpen indokolt. Terítéke 2007-ben 3570 példány volt. Trófeabírálat: A borz koponya bírálati képlete: Koponya hossza cm-ben x 1 Koponya szélessége cm-ben x 1 22,00-22,49 bronzérem 22,50-22,99 ezüstérem 23,00- aranyérem Vadászati lehetsége íjjal: Mivel éjjel aktív, így napközben aránylag ritkán kerül szemünk elé. Kotorékát általában szürkületkor hagyja el és napfelkelte eltt tér vissza. Vadászatára két lehetség kínálkozik. A kotorék eltti esti, illetve hajnali les, mikor az íjász megfelel távolságban, jó széllel, megfelel takarásban leül a kotorék közelében és várja az éppen táplálékszerz körútjára induló, vagy onnan visszaérkez borzot. A másik lehetség szórókon. A borz elszeretettel keresi fel a kotoréka közelében kialakított szórókat, ahol szinte minden növényi eredet táplálékot szívesen elfogyaszt, kedvencei közé tartozik a kukorica. Jó lövéssel is képes messzire elmenni, ha kotoréka a közelben van, oda menekül. Utánkeresése nehéz feladat, mert a vastag zsírréteg miatt a seb bezáródik. Ezért vérnyomot minimálisan, vagy egyáltalán nem hagy maga után. Vadászatára bármilyen íj alkalmas, a vesszket hagyományos tollazással, pengés vadászheggyel szereljük. Szakirodalom jegyzék: 1. Bakonyi G. Juhász L. Kiss I. Palotás G. (1995) Állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 2. Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 3. Khalmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mezgazda Kiadó, Budapest 4. Országos Vadgazdálkodási Adattár 5. Preben B. Preben D. (2006) Állatnyomok és jelek. M-érték Kiadó, Budapest 6. Szidnai L. (1978) Vadásztrófeák kikészítése és bírálata. Mezgazda Kiadó, Budapest