1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra Munkanélküliség Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 5. Előadás Fazekas Tamás Munkapiaci alapfogalmak Munkapiac A munkaerő mint termelési tényező közgazdasági értelemben vett piaca, ahol az eladók (a munkavállalók) és a vevők (a munkaadók) között a munkaerő cseréje zajlik. (A munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége.) Munkakereslet Azt fejezi ki, hogy a gazdaság közvetlen szereplői egy meghatározott időszakban milyen létszámú és összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. A munkaerőpiac vevői oldala. Munkakínálat A munkaerőpiac eladói oldalát képviseli, azok a munkavállalók alkotják, akik dolgoznak, illetve rövid időn belül munkába kívánnak állni. 1
A munkakereslet Makrogazdasági szinten: reál bér = munka határterméke W/P L D L A MunkakínálaT Egy ország népessége állásukat elhagyók Munkanélküliek (U) állásukat elveszítők gazdaságilag aktív népesség (L): munkaerőforrás Foglalkoztatottak (E): alkalmazott, vállalkozó (önfoglalkoztató) inaktív keresők: katona, GyES gazdaságilag inaktív népesség: munkaerőforráson kívüliek eltartottak: tanuló, nyugdíjas Makrogazdasági szinten: A munkakínálat W/P L S (W/P) 1 (W/P) 0 L A L 2
Egyensúly a munkapiacon W/P L S (W/P)* L* L A L D L Munkapiaci fogalmak - általában Foglalkoztatott: fizetett munkával rendelkezik. Munkanélküli: nem rendelkezik fizetett munkával, de aktívan keres, és készen áll a munkába állásra Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktívak: nem rendelkezik fizetett munkával, és nem is keres állást. Pl. tanulók, a nem dolgozó nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások az idényen kívül, Sajátos csoport: passzív munkanélküliek, akik reményvesztettek, és ezért nem keresnek aktívan munkát. Foglalkoztatottak (KSH) Azok száma, akik egy adott időszakban (ún. vonatkozási héten) legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. 3
Munkanélküliek (ILO, KSH) Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem folytatott legalább 1 óra jövedelemszerző tevékenységet (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. (A három kritériumnak egyidejűleg szükséges teljesülnie!) Munkanélküliek (regisztrált álláskeresők) Álláskeresőnek tekintendő az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. mutatók Foglalkoztatási ráta = Foglalkoztatottak száma/munkaképes korú népesség (Magyarország 2012. 3. negyedév: 51,4%) Aktivitási ráta = Aktív népesség/munkaképes korú népesség (Magyarország 2012. 3. negyedév: 57,4%) Munkanélküliségi ráta = Munkanélküliek száma/aktív népesség (Magyarország 2012. 3. negyedév: 10,4%) Munkanélküliségi ráta torzításai: Nem veszi figyelembe a passzív munkanélküliséget, így alábecsül. Nem veszi pontosan figyelembe a feketemunkát. 4
Munkapiaci részvétel Magyarországon A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása Magyarországon (2012. III. negyedév, KSH) 15-74 éves népesség (7 millió 653 ezer fő) Munkanélküliek (457,7 ezer fő) Inaktív népesség (3 millió 259,8 ezer fő) Foglalkoztatottak (3 millió 935,5 ezer fő) Munkanélküliség Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerőpiacán a kialakult bérszinten elhelyezkedni szándékozók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkanélküliség okai Állásukat elvesztők (akiket elbocsátottak) Állásukat elhagyók (akik saját kezdeményezésükre váltak meg munkahelyüktől) Munkaerőpiacra újonnan belépők (pályakezdők és más, korábban még nem foglalkoztatottak) Munkaerőpiacra visszalépők (akik korábban már dolgoztak) 5
A munkanélküliség természetes rátája A természetes ráta: a munkanélküliség időben átlagos rátája. A gazdasági ciklusoktól független, a tényleges munkanélküliségi ráta ekörül ingadozik. Recesszió esetén a tényleges munkanélküliségi ráta a természetes ráta fölé emelkedik (a ciklikus munkanélküliség pozitív). Fellendülés esetén a tényleges munkanélküliségi ráta a természetes ráta alá süllyed (a ciklikus munkanélküliség negatív). A munkanélküliségi ráta kontraciklikus változó. Munkanélküliségi ráta, USA, 1948-2012 Forrás: Federal Reserve Bank of St. Louis (FRED adatbázis) A természetes ráta modellje I. Exogén változók: A munkaerő-állomány (L) konstans. Állásvesztési ráta (s): adott hónapban a dolgozók hány százaléka veszti el állását (job separation rate). Állásszerzési ráta (f): adott hónapban a munkanélküliek hány százaléka szerez állást (job finding rate). Endogén változók: Foglalkoztatottak száma (E = L U) Munkanélküliek száma (U) Munkanélküliségi ráta (u = U/L) 6
A természtes ráta modellje I. Állásvesztők száma = se Munkanélküliek száma (U) Foglalkoztatottak száma (E) Állásszerzők száma = fu A természetes ráta modellje III. Az állandósult (stacionárius) állapotban konstans a munkanélküliségi ráta. Ennek feltétele: Állásszerzők száma = állásvesztők száma. fu = se. fu = s(l U). fu = sl su. (s + f)u = sl. A stacionárius munkanélküliségi ráta = = U/L = = s/(s + f) A természetes ráta modellje IV. Példa: Minden hónapban a dolgozók 2 %-a veszti el állását (s = 0,02). Minden hónapban a munkanélküliek 18 %-a talál állást (f = 0,18). Így a stacionárius ráta: u = s/(s+f) = 0,02/0,2 = 0,1, vagyis 10 %-os. 7
Gazdaságpolitikai következmény Mivel a természetes ráta csak s és f függvénye, ezért a természetes ráta csökkentéséhez csökkenteni kell s-et, az állásvesztési rátát, és/vagy növelni kell f-et, az állásszerzési rátát. A természetes munkanélküliség okai Frikciós (súrlódásos) munkanélküliség: a megfelelő állás megtalálásához szükséges idő miatt alakul ki. Várakozási munkanélküliség: a reálbérek rugalmatlanságához kapcsolódik. Frikciós munkanélküliség I. Okai: A munkakereslet szakmai és földrajzi szerkezete gyorsabban változik, mint a munkakínálat szerkezete (szektorális változások) Az így kialakuló munkanélküliséget szokták strukturális munkanélküliségnek is nevezni. Tökéletlen informáltság a betöltetlen állásokról és a munkavállalókról. 8
Frikciós munkanélküliség II. A gazdaságpolitika enyhítheti a frikciós munkanélküliséget Információ közvetítés (munkaügyi központok). Átképző programok. Növelik az állásszerzés rátáját (f-et). Ugyanakkor a munkanélküli járadék révén a gazdaságpolitika növeli a frikciós munkanélküliséget. A munkanélküli járadék hatásai A munkanélküli járadék a munkás bérének bizonyos hányada, amely az állásvesztés után meghatározott időszakban jár. Magyarországon álláskeresési járadéknak nevezik a bér 60 %-a (bizonyos határok között), max. 90 napig. 2012-től csökkent a folyósítás időtartama 270 napról 90 napra. A munkanélküli járadék hatásai A munkanélküli járadék növeli a frikciós munkanélküliséget és a természetes rátát, mert csökkenti a munkanélküliség alternatív költségét, így a dolgozó könnyebben megválik munkahelyétől è nő s, az állásvesztési ráta. csökkenti a munkahely találásának sürgősségét è csökken f, az állásszerzési ráta. Empirikus tanulmányok szerint minél hosszabb ideig jár a munkanélküli járadék, annál hosszabb a munkanélküliség átlagos időtartama. Eszerint a 2012-ben Magyarországon bevezetett szigorítások csökkentik a frikciós munkanélküliséget és a természetes rátát. 9
Munkanélküli járadék hatásai A munkanélküliségi járadék társadalmi haszna: Lehetővé teszi a hosszabb ideig tartó munkahely keresést, így jobban megtalálják a megfelelő munkahelyet à nagyobb termelékenység és jövedelem. Várakozási munkanélküliség A rugalmatlan reálbérek miatt a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet: Reálbér Rugalmatlan reálbér L D L S Várakozási munkanélküliség Piactisztító reálbér 0 Foglalkoztatás Munkaerő A reálbér merevség okai Minimálbérek Szakszervezetek Hatékony bérek 10
Minimálbérek A kormányzat megakadályozza, hogy a bérek az egyensúlyi szintjükre süllyedjenek. Eredmény: munkanélküliség Szakszervezetek A szakszervezetek monpolista pozícióban vannak. A szakszervezeti tagok bérét a szakszervezeti vezetők és a cég igazgatóinak kollektív alkuja határozza meg, nem pedig a kereslet-kínálat egyensúlya. A végső megállapodás gyakran az egyensúlyi fölé emeli a béreket, és a vállalat számára lehetővé teszi, hogy meghatározza a foglalkoztatást. Eredmény: foglalkoztatottak száma csökken, a munaknélküliség növekszik. Hatékony bérek Amelyekben a piactisztítónál magasabb bérszint növeli a termelékenységet. Jobb képességű jelentkezőket vonz (csökkenti a kontraszelekciót). Csökkenti a lógást. Csökkenti a fluktuációt. Javítja a munkások egészségét (fejlődő országokban). 11
A munkanélküliség további fajtái Abszolút munkanélküliség A munka összkeresletének alacsony szintje. Jelentős nagyságú egyensúlyvesztés. Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség A munkahelyek szerkezete és az állást keresők szerkezete, vagyis a szakmastruktúra eltér egymástól. Szezonális munkanélküliség A szezonális gazdasági ágak (pl.:idegenforgalom, mezőgazdaság, építőipar) munkaerő-keresletének előre látható hullámzásaihoz igazodik. Speciális típusok Pl.:Technológiai munkanélküliség; ifjúsági munkanélküliség; tartós munkanélküliség; női munkanélküliség; regionális munkanéküliség; konjunkturális munkanélküliség,stb. 12