Makroökonómia szeminárium 1. szeminárium Tájékoztató, alapfogalmak Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 6.
Tanítási módszertan Ajánlott a következ rendszer követése: El adások és szemináriumok minden héten Dolgozatok a 3. hétt l kéthetente! Év végén tesztes vizsga Amennyiben az évközi kritériumoknak nem felelsz meg: 100 pontos összevont vizsga 14 hét anyagából Elveszett minden évközi eredményed A vizsga SZÍVÁS! Kis er feszítéssel ez elkerülhet
Tanítási módszertan A szemináriumok struktúrája: Megpróbáljuk a problématípusokat azonosítani, és a közgazdasági problémákat megérteni, NEM CSAK TÍPUSFELADATOKAT megoldani Számtalan típusfeladat van a Tanszék által kiadott feladatgy jteményben, azokat önszorgalomból meg lehet csinálni Mi garantálja a jó szemináriumi dolgozatot? Minden témára 2 szeminárium lesz: az egyiken az anyagot tanuljuk meg, a másikon közvetlenül már a zh-ra készülünk Nincs kihagyható szeminárium, ezek egymásra épülnek, sok lesz a visszacsatolás, minden szemináriumon tanulunk újat Bevállt módszertan, f leg az félév végi teszt megírását segíti Félévközben a struktúrálás és szigor általában lazul, de az alapelv megmarad. :)
Tanítási módszertan Tananyag Mankiw, N. Gregory (2000): Makroökonómia Misz József, Palotai Dániel (2004): Makroökonómia Feladatgy jtemény El adáson és szemináriumon elhangzott ismeretek Tananyagot itt talász: reveszsandor.wordpress.com
Szemináriumi pontok 1. 5 dolgozatból maximum 60 pont 1.1 6 zh lesz, legjobb 5 számít, dolgozatonként 12 pont 2. szemináriumvezet által adott 12 2.1 Nagyon különböz elképzelések és példák. Nálunk ez összetett lesz. 3. Év végi 40 pontos teszt 3.1 A teszten el kell érni legalább 16 pontot!!! (40%)
Szemináriumi pontok A sokat kérdezett +12 pont 8 pont négy db kis zh-ból jön össze, egyenként két pontosak 4 pont két db egy-másfél oldalas beadandóból jön össze Amit a kis zh-ról tudni kell: Lesz be jelentett és be nem jelentett is (utóbbi elég könny lesz, és az adott zh tananyagához kapcsolódik) Az els kis zh id pontja a negyedik szeminárium (NEM összekeverend a normál, 3. szemináriumon írt zh-val) Nincs kivételezés, vagy pótlásra lehet ség! A többletpont egy plusz lehet ség, a Tanszék jófej. El z féléves csoport többletpont átlaga azok között, akik aktívan részt vettek a szemináriumokon: 10,5 pont, majdnem egy teljes zh értéke.
Kérdések, problémafelvetések sorrendje 1.? - Pre-demonstrátor A dolgozatok felét Ž javítja, f leg szakmai kérdésekkel zaklatható /?/ 2. Révész Sándor - szemináriumvezet demonstrátor Bármilyen kérdéssel zaklatható, a szemináriumi munka és pontok felel se /reveszsandor.mail@gmail.com/ 3. Reg s Gábor Ha a szemináriumvezet nem együttm köd, és továbbra is éget a probléma /regabor@freemail.hu/ 4. Szabó Bakos Eszter - el adó, tárgyfelel s Ha minden kötél szakad, és senki sem segített a problémát megoldani /eszter.szabo@uni-corvinus.hu/
Alapok Fogalmak Exogén vs. endogén változó Állomány vs. Folyamat változó GDP, GNI, GNDI nominális GDP vs reál GDP árindex vs. volumenindex Laspayers vs. Paasche GDP deátor vs. CPI árindex Munkanélküliségi ráta, aktivítási ráta Prociklikus, kontracilikus, aciklikus mutatók
Röviden: P x Q x GDP számítás Kiindulópont 1. Megközelítés A gazdaság szerepl inek összes jövedelme A termékekre és szolgáltatásokra fordított összes kiadás Egy periódus alatt az országhatáron belül létrehozott végs felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke 2. Megközelítés GPD = Output anyagfelhasznalas Hozáadott érték GDP vs. output: Az output egy periódus alatt az országhatáron belül létrehozott összes termék és a szolgáltaltás piaci áron számított értéke.
GDP számítás Egy válllalat termelési függvénye: y = f (x) Egy ország vállalatainak teljes kibocsátása: Y = F (x) GDP fogalmából a kínálati oldal: GDP = Y Keresleti oldala (kés bb vesszük): Y = C + I + G
SNA mutatók 1. GDP 2. GNP Bruttó Hazai Termék = Gross Domestic Product Az összes belföldön megtermelt jövedelem. Idetartozik a külföldiek által belföldön el állított jövedelem, de nem tartalmazza a hazai gazdasági szerepl k külföldön el állított jövedelmét. Bruttó Nemzeti Termék = Gross National Product Az összes hazai gazdasági szerepl által termelt jövedelem. Beletartozik a hazai szerepl k által külföldön termelt jövedelem, De nem számítható ide a külföldiek által belföldön termelt jövedelem 3. GNDP = GDP NFI NFI = nettó külföldi jövedelem (belföldiek külföldr l származó tényez jövedelme - külföldiek belföldr l származó tényez jövedelme)
Paasche indexek mindig Tárgyid szak súlyúak
Laspayers indexek mindig Bázisid szaki súlyúak
Mintafeladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy egy nemzetgazdaságban 2034-ben és 2035-ben csupán négy terméket: a-t, b-t, c-t és d-t állítanak el. Az egyes termékek árára és mennyiségére vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Q 2034 P 2034 Q 2035 P 2035 a. 500 2 450 3 b. 200 5 250 1 c. 100 7 150 4 d. 400 8 400 10 Bizonyos termékek létrehozása során a vállalatok felhasználtak más termékeket. E közbüls felhasználás mértékére utal a következ input-output táblázat (a táblázat adatai mindkét id szakot jellemzik): a. b. c. d. a. - - - - b. 0,02 - - - c. - 0,04 - - d. 0,01 0,03 0,05 -
Mintafeladatok 1. feladat 1. Adja meg a nominális GDP értékét 2034-ben!
Mintafeladatok 1. feladat 1. Adja meg a nominális GDP értékét 2034-ben! 2. Határozza meg a 2035-re vonatkozó nominális GDP nagyságát!
Mintafeladatok 1. feladat 1. Adja meg a nominális GDP értékét 2034-ben! 2. Határozza meg a 2035-re vonatkozó nominális GDP nagyságát! 3. Mekkora lesz a Paasche mennyiségi index értéke 2034 és 2035 között?
Mintafeladatok 1. feladat 1. Adja meg a nominális GDP értékét 2034-ben! 2. Határozza meg a 2035-re vonatkozó nominális GDP nagyságát! 3. Mekkora lesz a Paasche mennyiségi index értéke 2034 és 2035 között? 4. 2034-et tekintve bázisid szaknak adja meg a 2035-re vonatkozó (Laspeyres) GDP árindexet!
Mintafeladatok 1. feladat 1. Adja meg a nominális GDP értékét 2034-ben! 2. Határozza meg a 2035-re vonatkozó nominális GDP nagyságát! 3. Mekkora lesz a Paasche mennyiségi index értéke 2034 és 2035 között? 4. 2034-et tekintve bázisid szaknak adja meg a 2035-re vonatkozó (Laspeyres) GDP árindexet! 5. 2034-et tekintve bázisid szaknak, valamint feltételezve, hogy a fogyasztói kosár csupán a b és c termékeket tartalmazza, adja meg a 2035-re vonatkozó CPI -t.
Mintafeladatok 2. feladat Egy külkereskedelemmel nem rendelkez nemzetgazdaságban 2010-ben és 2011-ben három terméket: a-t, b-t és c-t termelnek. Az egyes termékek árát és mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza: Q 2010 P 2010 Q 2011 P 2011 a. 200 2 160 4 b. 100 5 150 5 c. 300 10 400 5 Az egyes termékek létrehozása során a vállalatok felhasználják a különböz termékeket. E közbüls felhasználás mértékére utal a következ táblázat: a b c a. - - - b. 0,05 - - c. 0,03 0,04 -
Mintafeladatok 2. feladat 1. Mennyi a nominális GDP 2010-ben?
Mintafeladatok 2. feladat 1. Mennyi a nominális GDP 2010-ben? 2. Mennyi a beruházás értéke 2010-ben, ha a lakossági és a kormányzati fogyasztás összértéke 3250?
Mintafeladatok 2. feladat 1. Mennyi a nominális GDP 2010-ben? 2. Mennyi a beruházás értéke 2010-ben, ha a lakossági és a kormányzati fogyasztás összértéke 3250? 3. Számolja ki a Paasche-féle mennyiségi indexet és a hozzá tartozó árindexet!
Otthoni feladatok 3. feladat Egy országban 4 vállalat m ködik. Az els gyár autókat készít, a második csavarokat, a harmadik pedig fémlemezeket. Egy autó el állításához 1 egység csavarra, 1 egység fémlemezre, 1 egységnyi munkára és 1 egységnyi t kére van szükség. Egy egységnyi csavar el állításához 1 egységnyi munkára van szükség. Egy egység fémlemez el állításához 1 egység fémre, 1 egységnyi munkára és 1 egységnyi t kére van szükség. A negyedik vállalat egy bánya, amely 1 egységnyi munka és 1 egységnyi t ke felhasználásával termel 1 egységnyi fémet. Az alábbi táblázat foglalja össze a két id szak termelési adatait és az egyes termékek árait: P 1 P 2 Q 1 = Q 2 fém 20 30 3000 csavar 5 6 100 fémlemez 35 50 50 autó 55 76 50 Számítsa ki az outputot és a GDP-t az els és a második évben!
1. kérdés A hazai gazdaságban megtermelt mák akkor számít végterméknek a GDP számbavétel szempontjából, ha 1. azt senki nem veszi meg a termelés évében, hanem a gazda raktárkészletét gyarapítja. 2. exportra kerül még a termelés évében. 3. egy hazai háziasszony veszi meg, aki mákos rétest süt a családjának. 4. mindhárom fentebbi esetben.
1. kérdés A hazai gazdaságban megtermelt mák akkor számít végterméknek a GDP számbavétel szempontjából, ha 1. azt senki nem veszi meg a termelés évében, hanem a gazda raktárkészletét gyarapítja. 2. exportra kerül még a termelés évében. 3. egy hazai háziasszony veszi meg, aki mákos rétest süt a családjának. 4. mindhárom fentebbi esetben.
2. kérdés A bruttó hazai termék 1. megegyezik a vállalatok összes termelési értékével. 2. megegyezik a hazai gazdasági szereplõk összes jövedelmével, akár hazai, akár külföldi eredetû a jövedelem 3. megegyezik a hazai gazdasági szereplõk hazai eredetû jövedelmével. 4. az ország területén adott idõszakban megtermelt, végs felhasználásra kerül termékek és szolgáltatások összértéke.
2. kérdés A bruttó hazai termék 1. megegyezik a vállalatok összes termelési értékével. 2. megegyezik a hazai gazdasági szereplõk összes jövedelmével, akár hazai, akár külföldi eredetû a jövedelem 3. megegyezik a hazai gazdasági szereplõk hazai eredetû jövedelmével. 4. az ország területén adott idõszakban megtermelt, végs felhasználásra kerül termékek és szolgáltatások összértéke.
3. kérdés Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minõsül fogyasztásnak, 1. ha egy háztartás új autót vásárol. 2. ha egy családi ház világítására villanyáramot használnak fel. 3. ha egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. 4. ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel.
3. kérdés Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minõsül fogyasztásnak, 1. ha egy háztartás új autót vásárol. 2. ha egy családi ház világítására villanyáramot használnak fel. 3. ha egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. 4. ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel.
4. kérdés A GDP kiszámításánál alkalmazott bruttó beruházás tartalmazza 1. a használt gépek vásárlását, ha azok nem importból származnak. 2. a részvények vásárlását. 3. a készletek növekedését. 4. a háztartások autóvásárlását.
4. kérdés A GDP kiszámításánál alkalmazott bruttó beruházás tartalmazza 1. a használt gépek vásárlását, ha azok nem importból származnak. 2. a részvények vásárlását. 3. a készletek növekedését. 4. a háztartások autóvásárlását.
5. kérdés Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minõsül kormányzati vásárlásnak, 1. ha kizetik a nyugdíjakat. 2. ha kizetik a közalkalmazottak bérét. 3. ha a hadsereg teherautókat vásárol. 4. ha egy minisztérium íróasztalokat vásárol.
5. kérdés Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minõsül kormányzati vásárlásnak, 1. ha kizetik a nyugdíjakat. 2. ha kizetik a közalkalmazottak bérét. 3. ha a hadsereg teherautókat vásárol. 4. ha egy minisztérium íróasztalokat vásárol.
6. kérdés A fogyasztói árindex 1. egy rögzített összetételû jószágkosár bázisévhez viszonyított beszerzési költségét mutatja. 2. a reálbérek értékvesztését mutatja. 3. a bázis év és a vizsgált év lakossági fogyasztási adatainak hányadosa. 4. mindig nagyobb, mint a GDP-deátor.
6. kérdés A fogyasztói árindex 1. egy rögzített összetételû jószágkosár bázisévhez viszonyított beszerzési költségét mutatja. 2. a reálbérek értékvesztését mutatja. 3. a bázis év és a vizsgált év lakossági fogyasztási adatainak hányadosa. 4. mindig nagyobb, mint a GDP-deátor.
7. kérdés Tegyük föl, hogy a GDP-deátor értéke emelkedik, miközben a reál GDP értéke csökken. Ekkor 1. a nominális GDP-nek emelkednie kell. 2. a nominális GDP-nek csökkenie kell. 3. a nomináls GDP-nek változatlannak kell maradnia. 4. a nominális GDP értéke nõhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.
7. kérdés Tegyük föl, hogy a GDP-deátor értéke emelkedik, miközben a reál GDP értéke csökken. Ekkor 1. a nominális GDP-nek emelkednie kell. 2. a nominális GDP-nek csökkenie kell. 3. a nomináls GDP-nek változatlannak kell maradnia. 4. a nominális GDP értéke nõhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.
8. kérdés A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának és 1. a foglalkoztatottak számának hányadosa. 2. a munakerõ-állománynak a hányadosa. 3. a felnõtt lakosság számának hányadosa. 4. a teljes lakosság számának hányadosa.
8. kérdés A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának és 1. a foglalkoztatottak számának hányadosa. 2. a munakerõ-állománynak a hányadosa. 3. a felnõtt lakosság számának hányadosa. 4. a teljes lakosság számának hányadosa.
9. kérdés Tegyük föl, hogy egy Magyarországon m köd japán tulajdonú vállalat hozzáadott értéke 2001-ben 500 millió Ft volt, protja pedig 50 millió Ft. E vállalat hozzájárulása 1. Magyarország GDP-jéhez 450 millió Ft volt. 2. Japán GDP-jéhez 50 millió Ft volt. 3. Magyarország GDP-jéhez 500 millió Ft volt. 4. Japán GDP-jéhez 450 millió Ft volt.
9. kérdés Tegyük föl, hogy egy Magyarországon m köd japán tulajdonú vállalat hozzáadott értéke 2001-ben 500 millió Ft volt, protja pedig 50 millió Ft. E vállalat hozzájárulása 1. Magyarország GDP-jéhez 450 millió Ft volt. 2. Japán GDP-jéhez 50 millió Ft volt. 3. Magyarország GDP-jéhez 500 millió Ft volt. 4. Japán GDP-jéhez 450 millió Ft volt.
10. kérdés Ha egy évben a reál GDP gyorsabban emelkedett egy országban, mint a nominális GDP, akkor ebb l az következik, hogy abban az évben 1. az adók csökkentek. 2. a fogyasztói árak csökkentek. 3. az amortizáció csökkent. 4. a GDP-deátor árindex értéke kisebb 1-nél.
10. kérdés Ha egy évben a reál GDP gyorsabban emelkedett egy országban, mint a nominális GDP, akkor ebb l az következik, hogy abban az évben 1. az adók csökkentek. 2. a fogyasztói árak csökkentek. 3. az amortizáció csökkent. 4. a GDP-deátor árindex értéke kisebb 1-nél.