Gépesítés, gépek ROVATVEZETŐ: Dr. Demes György Gumiabroncsok mezőgazdasági erő- és munkagépekhez (1.) Antos Gábor mg.-i gépészmérnök, ny. műszaki igazgató Bábolna Amikor a traktorok teljesítőképességéről beszélünk, először mindig a motorteljesítményt vizsgáljuk, a kombájnoknál az áteresztőképességet, a pótkocsiknál pedig az össztömeget tartjuk fontosnak. Ezek a teljesítménytényezők mit sem érnek, ha nem vesszük figyelembe a korszerű, kerekes járószerkezetű mezőgazdasági erő- és munkagépek fontos szerkezeti elemét, a fúvott gumiabroncsokat, mert ezek teremtenek kapcsolatot a gép és a talaj között. Különösen a traktoroknál és az önjáró betakarítógépeknél jelentős a szerepük, mivel a motorteljesítmény a hajtott kerekekre szerelt gumiabroncsokon keresztül transzformálódik vonóerővé. Emellett fontos a nagy teherbíró képesség, a talaj védelme, azaz a káros talajtömörödés elkerülése, és szilárd burkolatú úton a minél nagyobb sebességgel történő közlekedés lehetősége. Felismerve a gumiabroncsozás jelentőségét a mezőgazdasági gépeken is, már az 1930-as évek elején megkezdték speciális gumiabroncsok alkalmazását az USA-ban, ahol Harvey S. Firestone farmer (a későbbi gumigyáros) egy Allis Chalmers traktorra szerelte fel az általa kifejlesztett gumiabroncsokat 1932-ben; mintegy nyolcvan évvel azután, hogy G. Thomson felfedezte a pneumatikot, az úgynevezett légabroncsot, és ötven évvel később, hogy J. Dunlop ír állatorvos megalkotta az első légabroncsos kerékpárt. A múlt század második felében, az 1970-es évektől gyorsult fel és ma is tart a mezőgazdasági gumiabroncsok fejlesztése. Sajnos, a mezőgazdaságban a gumiabroncsokat még igencsak mostohán kezelik, sokan nem tekintik igazán fontos alkatrésznek, pedig értékük mérettől függően akár 5-10 %-a is lehet az erő- és betakarító gépek bekerülési értékének. Ezért is érdemes néhány alapvető ismeret és szempont összefoglalása, mely segítheti az eligazodást a mezőgépeken alkalmazott gumiabroncsok választéka tekintetében, és mert e gépek teljesítményének kedvező kihasználása érdekében a cipőjükre is egyre nagyobb figyelmet érdemes fordítani. gumiabroncsok feladata A gumiabroncs általában a jármű és az útfelület között tart kapcsolatot különböző topográfiai és klimatikus viszonyok esetén, mint az erőátviteli lánc (motor-váltó-differenciálműkerék) utolsó tagja. A gumiabroncs a gépjármű tömegét, azaz a statikus terhelést tartja, emellett a dinamikus terheléseket is viseli. A haladási sebességgel kapcsolatos feltételek és az útviszonyok, a talajborítás minősége függvényében tapadásával biztosítja a szükséges erőátvitelt, a gyorsítást - haladást - fékezést, valamint a manőverezést. Ezeknek megfelelően a mezőgazdasági erő- és munkagépeken lévő gumiabroncsok legfontosabb funkciói: a gépek alátámasztása és mozgatása, a hajtó- és fékezőerő átvitele a talajra vagy az úttestre, az útegyenetlenségek hatásának csökkentése. Erre az összetett feladatra alkalmas mezőgazdasági gumiabroncsokból ma már igen nagy gyártmányválaszték áll a felhasználók rendelkezésére traktorokhoz, kombájnokhoz, szállítóeszközökhöz és munkagépekhez egyaránt a nagy multinacionális, multimárkás (pl. Michelin, Goodyear, Brigedstone) és más ismert (Trelleborg, Vredestein, Mitas, Alliance stb.) gumiabroncsgyártók kínálatában. gumiabroncsok felépítése és anyagai A jellegzetes mezőgazdasági gumiabroncs köpeny (a szakzsargon sze- 108
övbetét, futófelület a kapaszkodó bordákkal, peremhuzal, oldalfal. 1. ábra gumiabroncs felépítése 2. ábra Radiál szerkezetű traktorabroncs 3. ábra Traktorabroncs optimális futófelület mintázata rint külső), a továbbiakban gumiabroncs, a következő szerkezeti részekből épül fel (1. ábra): szövetváz (karkasz), ß A gumiabroncs teherviselő váza, a karkasz kialakítása szerint diagonál vagy radiál szerkezetű lehet. Napjainkban a korszerű gyártmányok szinte kivétel nélkül radiál konstrukciók, melyekre az jellemző, hogy a gumírozott műanyag szövetváz kordszálai merőlegesek a koronavonalra, és ez nagyfokú rugalmasságot biztosít (2. ábra). Ezzel szemben a diagonál szövetváz kordszálai a koronavonallal 30-40 fokos szöget zárnak be, és az egymásra helyezett szövetbetétek kordszálai keresztezik egymást. Mivel ezek a külső behatással szemben nagyobb ellenállást fejtenek ki, ezért főleg az erdészeti és földmunka gépeknél használatosak. A radiál szerkezetű abroncsok megfelelő szilárdságát ugyanakkor az egy- vagy többrétegű övbetét nyújtja, amelyben a kordszálak, ugyancsak egymást keresztezve, a koronavonallal 20-25 fokos szöget zárnak be. Az övbetétek anyaga acélkord is lehet. A karkasz belső oldalát speciális légzáró gumiréteggel vonják be, így a levegő megtartásához nem szükséges külön tömlőt (a szakzsargon szerint belsőt) használni. A futófelület a gumiabroncs legnagyobb tömegű gumirésze, ez teremt kapcsolatot a gép és a talaj, illetve az útfelszín között. Az érintkezési felületen történik a gördülés, a meghajtó (vonó) és a fékező erő átvitele, és a talaj vagy az út egyenetlenségekből eredő igénybevételek csillapítása. gumiabroncsoknál több szempontból fontos a megfelelő mintázat (profil). Más-más kialakítás szükséges a jó hatásfokú vonóerő kifejtéshez, a biztonságos irányításhoz, a jó öntisztuló képességhez, a kíméletes talajkapcsolathoz és egyéb agrotechnikai elvárásokhoz. Amióta először került gumiabroncs traktorra, azóta tart az optimális profil kísérletezése a maximális vonóerő, az alacsony talajnyomás és a legnagyobb komfort elérése céljából. A vonóerő kifejtés szempontjából legalkalmasabb lenne, ha a kapaszkodó bordák a haladási irányra merőlegesen feküdnének. A jó iránytartáshoz, a nyugodt futáshoz viszont a haladási iránnyal azonos irányú hornyok kialakítása lenne a legmegfelelőbb. Ezek figyelembevételével a traktor/kombájn hajtókerekein kompromiszszumos megoldást jelent a haladási irányra manapság 40-45 fokos szögben elhelyezett zárt vagy nyitott, V-alakú bordázat (nyílbordázat). Talajon és szilárd burkolatú úton egyaránt használt traktorabroncs bordázatának optimális megoldását a Kléber cég által kifejlesztett ívelt, nyitott bordázat jelenti, amely a szilárd burkolatú felületen nagyon jó gördülést, csökkent intenzitású lengést, alacsonyabb zajszintet és a szántóföldön határozottan jó vontatási képességet biztosít (3. ábra). A nyílbordázatú gumiabroncsoknál a bordamagasság, a bordák szélessége, oldalkiképzése, a bordák távolsága és különösen a bordák szögállása határozza meg az üzemeltetési jellemzőket. Néhány esetben a bordamagasságot a következő jelölésekkel tüntetik fel: M16 = 25 mm M17 = 38 mm M18 = 52 mm 109
A bordák íveltségének formájától függ a talajjal való folyamatos érintkezés, ezáltal az egyenletes járás. Vannak sarkos, lekerekített és könnyített vállkialakítások, melyek a bordák merevségét befolyásolják. A koronavonalban kiszélesedő bordák javítják a vonóerő átvitelt. Változatos a bordatő megerősítésének konstrukciós megoldása is. Gyakran a bordák között segédbordák kapnak helyet, amelyek elősegítik az öntisztulást. Az egységes értelmezésre tekintettel nemzetközileg bevezették a mezőgazdasági gumiabroncs fajták specifikus megnevezését és a hozzájuk tartozó mintázatok kódjelölését (1. táblázat). Különböző mintázatú mezőgazdasági gumiabroncsok az 1. képen láthatók. A gumiabroncsok merev, nyújthatatlan szerkezeti elemei a gumibevonatú peremhuzal karikák, melyek rendeltetése a gumiköpeny biztonságos rögzítése a kerékpánton, és légzáró funkciójuk is van. A gumiabroncs oldalfala részt vállal a teherviselésben, véd a mechanikai és a légköri behatásoktól, ezért fontos a fáradás és időjárás állósága. Mindezeket a karkasz erőssége és gumibevonatának összetétele segít elő. 1. táblázat Mezőgazdasági gumiabroncsok mintázatainak kódrendszere A jó minőségű mezőgazdasági gumiabroncs anyagösszetétele jelentős mennyiségű természetes kaucsuk mellett sok más ipari származékot is tartalmaz. Az egyes összetevők aránya a következőképpen alakul: 35% természetes kaucsuk, R Traktor hajtókerék gumiabroncs R-1 Normál nyílbordázat R-2 Magas nyílbordázat R-3 Alacsony nyílbordázat F Kormányzott kerék gumiabroncs F-2 Kettő vagy több bordás F-3 Alacsony bordás I Munkagép (Implement) gumiabroncs I-1 Hosszbordás I-2 Nyílbordás HF Flotációs gumiabroncs HF-1 Normál nyílbordázat HF-3 Magas nyílbordázat G Kerti traktor gumiabroncs G-1 Normál nyílbordázat 1. kép Mezőgazdasági gumiabroncsok különböző mintázatai 110
LI kg LI kg LI kg LI kg 123 1550 136 2240 149 3250 162 4750 124 1600 137 2300 150 3350 163 4875 125 1650 138 2360 151 3450 164 5000 126 1700 139 2430 152 3550 165 5150 127 1750 140 2500 153 3650 166 5300 128 1800 141 2575 154 3750 167 5450 129 1850 142 2650 155 3850 168 5600 130 1900 143 2725 156 4000 169 5800 131 1950 144 2800 157 4125 170 6000 132 2000 145 2900 158 4250 171 6150 133 2060 146 3000 159 4375 172 6300 134 2120 147 3075 160 4500 173 6500 135 2180 148 3180 161 4625 174 6700 2. táblázat Terhelési indexek (LI) a hozzárendelt maximális terhelhetőséggel (kg) SS km/h A1 5 A2 10 A3 15 A4 20 A5 25 A6 30 A7 35 A8 40 B 50 C 60 D 65 E 70 F 80 3. táblázat Sebesség indexek (SS) a hozzárendelt maximális sebességgel (km/h) 15% szintetikus/mű kaucsuk, 28% korom és szilika, 6 % kőolaj, 2 % egyéb petrolkemikália, 6 % szövetanyag, 6 % fémhuzal, 2 % egyéb anyag (pl. ragasztó, színezék). Az anyagösszetételből is látszik, hogy egy nagyméretű gumiabroncs több mint fele része kőolajszármazékokból tevődik össze, ami jelentősen befolyásolja az árát. gumiabroncs műszaki jellemzői A gumiabroncs teherbírását legfőképpen a benne lévő levegő mennyisége határozza meg, amely egyenes arányban függ az abroncs térfogatától és a benne lévő levegőnyomástól. Nagyságát befolyásolja még a komprimált levegő hőmérséklete is. Ebből fakadóan a teherbírás azonos méreten belül is különböző lehet. A felső határt minden esetben a karkasz szilárdsága adja meg. Korábban erre utalt a PR (Ply Rating) szám, amely a tényleges pamutszövet betétek (rétegek) számát jelölte. Ma azonban, amikor a hagyományos pamutnál jóval nagyobb szilárdságú, különböző műanyag alapú (pl.: viszkóz, nylon, kevlár) szövetvázat alkalmaznak, a PR szám csak egy viszonyszám, és azt jelzi, hogy a főleg diagonál szerkezetű gumiabroncs szilárdsága hány pamutszövet betét szilárdságának felel meg. Napjainkban a korszerű, radiál gumiabroncsok terhelhetőségét a terhelési és sebesség index rendszerrel adják meg. Az LI (Load Index) terhelési mutatószám tájékoztat az illető gumiabroncs maximális terhelhetőségéről, míg az SS (Speed Symbol) sebesség index a maximális haladási sebességre utal, adott specifikus belső levegőnyomás (referencianyomás) mellett. Az európai gumiabroncs- és kerékpántgyártók szervezetének (E.T.R.T.O.) és a nemzetközi szabványügyi hivatalnak (I.S.O.) az ajánlása szerint a 0-tól 279-ig folyamatosan növekvő terhelési indexekhez 45-től 136.000 kg-ig hozzávetőleg 3 %-os lépcsőkben meghatározott terhelési értékek tartoznak. A sebesség indexek (szimbólumok) pedig 29 lépcsőben 5-300 km/h értéktartományt ölelnek fel. gumiabroncsokra leszűkített üzemeltetési határértékeket a 2. és 3. táblázat tartalmazza. A specifikus belső levegőnyomás értékeket a gumiabroncsokon a gyártók egy része csillagokkal (*) jelöli az alábbiak szerint: * 1,6 bar (= 160 kpa) ** 2,4 bar (= 240 kpa) *** 3,2 bar (= 320 kpa) A referencianyomás (bázisnyomás) legtöbbször 1,6 bar. A nagyméretű mezőgazdasági gumiabroncsok teherbíró képességének számítására több matematikai formula is ismert. Ezek közül a gyakorlatban jól használható a következő egyszerűsített, tapasztalati képlet: T= (100+B 2 ) x (0,5p b + 0,5) ahol: T a terhelhetőség, kg B a profilszélesség, cm p b a belső levegőnyomás, bar Látható, hogy adott méretű gumiabroncs esetén a teherbírást a belső levegőnyomással lehet befolyásolni. Ebből is kitűnik, hogy ez az egyik legfontosabb paraméter. Meghatározza a terhelhetőség (az egy kerékre megengedhető terhelés) mellett a megengedhető sebesség nagyságát (különösen a közúti haladásnál). Ugyanakkor döntő szerepe van a talajnyomás alakulásában is. Minél nagyobb a belső levegőnyomás, annál nagyobb a gumiabroncs talajjal érintkező felületén a talpnyomás, ami károsan befolyásolja a felső talajréteg fizikai állapotát, mert kemény, tömődött réteget hoz létre a keréknyomokban. A belső levegőnyomástól függ továbbá a deflexió (terhelésnél történő belapulás) mértéke, és a gumiabroncs lengéscsillapító hatása. A kopásviszonyokra, így az élettartamra is befolyással van. Belátható tehát, hogy kompromisszumot kell találni. Szilárd burkolatú úton általában 1,9-2,1, míg száraz, normál talajon 0,8-1,2 bar nyomással ajánlatos közlekedni, dolgozni. A körülményekhez igazodva másmás nyomásértékeket is használhatunk, ebben az esetben változik a terhelhetőség és a maximális sebesség. A terhelhetőség megváltozik akkor is, ha a megengedett sebességnél lassabban vagy gyorsabban halad a gép. Radiál traktorabroncsoknál, amelyeknél a 40 km/h sebességet 20 km/h-ra csökkentjük, akkor 23 %-kal, ha 10 111
km/h-ra akkor 50 %-kal is növekedhet a terhelhetőség. Ha 40 helyett 50 km/ h-val közlekedünk, akkor közel 10 %-kal csökken a teherbírásuk. Általában a gumiabroncsok oldalfalán számokkal és betűkkel feltüntetett különféle jelölések több fontos információt hordoznak. gumiabroncsok jelölésére többféle változatot használnak, amelyekből meghatározhatók a legfontosabb műszaki jellemzők. Tájékoztatnak többek között az abroncs geometriai méreteiről, szerkezeti felépítéséről, mintázatának jellegéről, a forgásirányról, valamint a referencianyomáshoz tartozó legnagyobb terhelhetőségről és sebességről. Itt található még a nemzetközi kód, a minőségi besorolás, a gyártási sorszám és a gyártási dátum (DOT szám) is. gumiabroncsok főbb geometriai méretei a 4. ábrán 4. ábra Mezőgazdasági gumiabroncs jellemző méretei (H profi lmagasság; B profi lszélesség; R sugár; terheletlen helyzetben; D külső átmérő, R 1 sugár, terhelt, álló helyzetben; D 1 gördülési kerület; h benyomódás, terhelés hatására (defl exió); d kerékpánt átmérő; b kerékpánt szélesség; Profiltényező Profil megnevezése 0,95-0,90 ballonos 0,85-0,80 széles 0,75-0,70 szuperszéles 0,65-0,60 ultraszéles 0,55-0,50 extrémszéles (flotációs) 4. táblázat Mezőgazdasági abroncsok csoportosítása a profi ltényező (H/B) alapján láthatók. Gyakorlati szempontból a külső átmérő (D vagy OD), a belső (perem-) átmérő (d) és az abroncsnak a két oldalfala között mért névleges szélessége (profilszélesség, B vagy SW), illetve magassága (profilmagasság, H) a legfontosabb. A méretek értékei az ajánlott keréktárcsára szerelt új, referencianyomásra felfújt, normál szobahőmérsékleten tárolt, terheletlen gumiabroncsra vonatkoznak, amelyeket a gumigyártók adnak meg. A műszaki adattáblázatokban szerepel továbbá a terhelt (statikus) sugár, amely a megadott terhelési értékeknél statikus állapotban mérhető és a gördülési kerület, amely a gumiabroncsnak aszfalt úton egy teljes fordulat alatt megtett útját jelenti. Újabban megadják a haladási (dinamikus) sugár értéket (SRI), amelyet az EU homologizációs eljárásában vesznek figyelembe a gumiabroncsok kicserélhetőségére vonatkozóan. A felsorolt geometriai méreteket milliméterben adják meg. A méretjelzések mellett a gumiabroncs legfontosabb mutatója a profil alakjára, illetve keresztmetszeti képére utaló viszonyszám, amely a profilmagasság és a profilszélesség hányadosa, az úgynevezett keresztmetszeti tényező (profilarány, profiltényező). A H/B viszonyszám alapján a mezőgazdasági gumiabroncsok a 4. táblázat szerint csoportosíthatók. Az első két változatot normál (sztenderd), míg a többit alacsony profilú (a szakzsargon szerint peres) abroncsnak nevezik, a köztük lévő különbségeket a 2. kép jól szemlélteti. gumiabroncsok méretjelölése Fentiek alapján néhány példa a mezőgazdasági gumiabroncsokon a műszaki és a kereskedelmi jelölések zónájában alkalmazott jelölések jelentésére az 5. ábra szerint. A műszaki jelölések zónájába tartozik a méretjelölés, a terhelési és sebességindex és a felhasználási terület, míg a kereskedelmi zónában található a gyártó neve, logója, az abroncs típusjele (mintázat jelölése), a gyártási sorszám és a DOT szám. Néhány gyakori gumiabroncson alkalmazott jelölések magyarázata: 18,4-30 14 PR FORESTRY traktorabroncs, ahol: 18,4 profilszélesség, coll - diagonál szerkezet 30 pántátmérő, coll 14 PR teherbírás jelzőszám FORESTRY erdészeti célú felhasználás műszaki jelölések zónája 5.ábra gumiabroncs jelölési zónái 2. kép Mezőgazdasági gumiabroncsok profi lszélesség szerinti bemutatása kereskedelmi jelölések zónája 112
20,8 R42 M17 * 155 A8 TT traktorabroncs, ahol: 20,8 profilszélesség, coll R radiál szerkezet 42 pántátmérő, coll M 17 bordamagasság jel * ajánlott belső levegőnyomás (referencianyomás) jel 155 terhelési index A8 sebességindex TT tömlős kivitel (Tube Type) 710/70 R38 R1 172 A8/169 B TL traktorabroncs, ahol: 710 profilszélesség, mm 70 profiltényező, % R radiál szerkezet 38 pántátmérő, coll R1 futófelület mintázat kód 172 terhelési index a névleges sebességnél A8 a névleges sebesség indexe 169 terhelési index a maximális sebességnél B a maximális sebesség indexe TL tömlő nélküli kivitel (Tubeless) 10.00/75 15,3 10 PR I-1 munkagép abroncs, ahol 10.00 profilszélesség, coll 75 profilarány, % - diagonál szerkezet 15,3 pántátmérő, coll 10 PR teherbírás jelzőszám I-1 futófelület mintázat kód 600/55 R26,5 IMP 165 D mezőgazdasági pótkocsi abroncs, ahol 600 profilszélesség, mm 55 profilarány, % R radiál szerkezet 26,5 pántátmérő, coll IMP munkagép célú felhasználás 165 terhelési index D sebességindex A bemutatott jelöléseken túl a mezőgazdasági gumiabroncsok oldalfalain található még: a forgásirány jele, a hajtó vagy a hajtott kerék szimbóluma, a minőségi besorolás (I vagy II osztály) jele, a gyártási sorszám, a DOT szám. A fúvott gumiabroncsok tartozéka a légmentes zárást biztosító tömlő (a szakzsargon szerint belső), amit ma már a mezőgazdasági gumiabroncsoknál ritkán használnak, de a biztonság kedvéért a tömlő nélküli gumiabroncsokba beszerelhető. Ez esetben ügyelni kell arra, hogy az adott köpenyhez előírt méretűt válasszuk, ellenkező esetben a túlzott megnyúlás (ha az előírtnál kisebb), vagy a gyűrődés (ha az előírtnál nagyobb) miatt megsérül. Fontos a szelepek ellenőrzése is, hogy kivezetésük lehetővé tegye a felfújást és a rendszeres nyomásellenőrzést. A tömlők méretjelölése követi a gumiabroncsét, például 20,8-42, vagy
6.a. ábra W-formájú mélyágyazású szimmetrikus kerékpánt főbb méretei 6.b. ábra DW-formájú mélyágyazású szimmetrikus kerékpánt főbb méretei gumiabroncsok történelmi áttekintése 1820. Ch. Macintosh kaucsukból nyersgumit állít elő 1839. Ch. Goodyear feltalálja a vulkanizálást 1845. G. Thomson szabadalmaztatja a pneumatikot 1846. Th. Hankock tömörgumis kerékabroncsot készít 1888. J. Dunlop megalkotja az első légabroncsos kereket 1894. E. Michelin elkészíti az első autó gumiabroncsot 1932. J. Firestone elkészíti az első traktorabroncsot 1946. A Michelin cég bevezeti a radiál gumiabroncsot személygépkocsira 1947. A Goodrich cég bevezeti a tömlő nélküli abroncsot 1953. W. Söhne professzor első elméleti munkája a kerék-talaj kapcsolatról 1955. A Pirelli cég elkészíti az első radiál traktorabroncsot 2004. A Michelin cég bevezeti a XeoBib univerzális traktorabroncsot 2005. A Titan cég elkészíti az eddigi legnagyobb átmérőjű (2,18 m) traktorabroncsot (1100/45 R46,5) 2013. A Mitas cég bemutatja új, Pneutrac traktorabroncs koncepcióját 2014. A Mitas cég elkészíti az eddigi legszélesebb (1,25 m) kombájnabroncsot (1250/50 R32) 10.00-15, ahol az első szám a profilszélesség, a második pedig a pántátmérő collban. gumiabroncsok keréktárcsái A gumiabroncsokat a keréktengelylyel, illetve az erre szerelt kerékaggyal a keréktárcsa (szakmai zsargon szerint felni) köti össze. A keréktárcsa alkotórészei a felfogó furatokkal ellátott tárcsabetét és a pánt. A mezőgépek keréktárcsáin szimmetrikus vagy aszimmetrikus mélyágyazású pántokat alkalmaznak erősített pántszarv kialakítással. Ezekre viszonylag könynyen felszerelhetők a köpenyek, és megfelelő stabilitást biztosítanak. A kisebb méretű köpenyekhez általában a W jelű (wheel shape), a nagyobbakhoz pedig a DW jelű (double wheel shape) kettős mélyágyazású pántokat használják, ezeket a 6.a. és a 6.b. ábrák mutatják be. Fontos a gumiabroncsokhoz a gyártó által javasolt, illetve megengedett keréktárcsák megválasztása, hogy az abroncs belső átmérője és belső szélessége, valamint a keréktárcsa pántátmérője és pántszélessége összhangban legyen. Példaként álljon itt a 18,4-30, és a 710/70 R38 méretű gumiabroncsokhoz ajánlott keréktárcsák méretjelölése: W16 L x 30 szimmetrikus mélyágyazású keréktárcsa, ahol: W mélyágyazású pánt jele 16 pántszélesség, coll L pántszarv-magasság kód x egyrészes kivitel 30 pántátmérő, coll DW23 B x 38 szimmetrikus, kettős mélyágyazású keréktárcsa, ahol DW kettős mélyágyazású pánt jele 23 pántszélesség, coll B pántszarv-magasság kód x egyrészes kivitel 38 pántátmérő, coll A különböző méretű és típusú mezőgazdasági gumiabroncsok műszaki adatait, ezek közül is az üzemi jellemzőket (LI, SS), a legfontosabb geometriai méreteket (profilszélesség, külső átmérő, statikus és dinamikus sugár, gördülési kerület stb.) a keréktárcsa jeleket, valamint a különböző sebességeknél a különböző belső levegőnyomásokhoz tartozó megengedett abroncsterhelést (kg/ kerék) a gyártók katalógusaikban táblázatos formában adják közre. Mivel az azonos méretű, különböző gyártmányú/márkájú gumiabroncsok ezen adatai kismértékben ugyan, de eltérnek egymástól, ezért gumiabroncs csere esetén nagyon fontos a gumiabroncs olvasása, azaz, hogy a cserélendő abroncs feliratait értelmezzük, és annak megfelelően az azonos vagy a hozzá legközelebb eső méretűt és kivitelűt válaszszuk. A fenti áttekintés is támogatja azt a régóta hangoztatott szakmai véleményt, miszerint a mezőgazdasági gumiabroncsok célnak megfelelő kiválasztásához részletesebb műszaki és alkalmazástechnikai ismeretek szükségesek. *** A cikksorozat következő részei a mezőgazdasági gumiabroncsok kiválasztásának szempontjairól, alkalmazástechnikai kérdéseiről, valamint a legújabb fejlesztési eredményekről nyújtanak tájékoztatást. 114