Keringés szervrendszer anatómi miája A keringés s szervrendszere Felépítése Szív pumpamotor szerv Érrendszer a szervezetet beszűrve űrterébe áramlik a vérv Vér anyagok száll llítására specializált lt folyékony kötőszk szövet Nyirokrendszer a sejtközötti tti térben t maradó"" folyadék k visszaszáll llítója Feladata szervezetben találhat lható sejtek, szövetek számára anyagok száll llítása A szív v (cor) elhelyezkedése Kb. 300 g-os g zárt z ököl l nagyságú tompa, kúp p alakú szerv mellkasban a két k t tüdőt közötti területen (gátor torüregben), regben), annak is elüls lső, alsó részén tüdő takarásában fekszik A szív v (cor) elhelyezkedése szívcs vcsúcs tapintható helye a mellkasfalon (szívcs vcsúcslökés) s) az V. bordaközben,a szegycsonttól l kb. 8 cm-re szív v hossztengelye felülr lről l lefelé,, hátulrh tulról előre, jobbról l balra fut. 1/3 része r a középvonalban, k 2/3 része r a bal mellkasfélben lben Szív v felépítése Külső részei: Alapi rész r (Basis cordis) Csúcsi rész r (Apex cordis) két t külsk lső rész közötti k határ r a koszorús s barázda (sulcus coronarius), feletti rész r a szív v alapi terület letéhez, alatti rész r a csúcsi csi területhez tartozik. A szív v alapi részr szében a jobb, illetve a bal pitvar, míg g csúcsi csi terület letén n a két k t kamra találhat lható. 1
Szív v felépítése Belső szerkezete Szívbelh vbelhártya (endocardium) Szívizomzat (myocardium) Szívburok (pericardium) Belső szerkezete Szívbelh vbelhártya (endocardium): szív v legbelső (üregek felé néző) ) hártyaszerh rtyaszerű rétege jellegzetes kettőzete a billentyűk k vitorláját t alkotja az ép p szívbelh vbelhártya biztosítja tja a szív üregén n belül l a vér v súrlódásmentes áramlását, megakadályozza a kóros véralvadv ralvadást (trombus képzk pződést) Belső szerkezete Szívizomzat (myocardium): legvaskostagabb szívr vréteg, pumpaműködést biztosítja tja szív v rostos gyűrűjén n ered pitvarok terület letén n vékonyv köpenyszerű, míg g kamrák k esetén n vaskos legvastagabb a bal kamra fala: kb. 1 cm. Belső szerkezete Jellemző élettani tulajdonsága a minden, vagy semmi" törvénye: küszöb b feletti ingerre a szívizom maximális összehúzódással ssal válaszol, v az ingererőss sség g további emelésével a válasz erőss ssége nem befolyásolhat solható. Belső szerkezete Szívburok (pericardium): a szív v legküls lső burka, két t lemezből épül l fel belsőt t lemezt zsigeri lemeznek (epicardium), távolabbit fali lemeznek (pericardium) nevezzük. két t lemez között k a szívburok üreg találhat lható, néhány ny ml mennyiségű sárgás, savós s folyadék biztosítja tja a mellkason belül l a szív v súrls rlódásmentes működését. m szívburok védi, v óvja, izolálja lja a szívet környezetétől. 2
Szív üregei szív v 4 db szívüregb regből épül l fel felül l a jobb pitvar és s bal pitvar alul a jobb kamra és s bal kamra szívs vsövény (septum cordis) szív üregei között k egy hosszirány nyú válaszfal elkülöníti a jobb és s balszívfelet pitvari sövénys kamrai sövénys Szív üregeiből l nyíló erek Bal kamrából: aorta Jobb kamrából: artéria ria pulmonalis (tüdőart artéria) ria) Bal pitvarba: 4 db véna v pulmonalis Jobb pitvarba: véna v cava superior és s véna v cava inferior, és s a koszorúerek vénájav (sinus coronarius) Szív v billentyűi Vitorlás s billentyűk a pitvarok és s a kamrák k között k (vénás szájad jadékokban) helyezkednek el. Biztosítj tják k a vér v r pitvarok felől l kamrák k felé történő áramlását bal pitvarból l a bal kamra felé, jobb pitvarból l a jobb kamra felé. Megakadályozz lyozzák k a fordított irány nyú véráramlást. Szív v billentyűi Vitorlás s billentyűk Vitorlás s billentyűk k részei: r vitorlák szív v rostos gyűrűjéhez tapadnak, ínhúrok, szemölcsizmok kéthegyű (bicuspidalis, mitralis) billentyű két t vitorlából áll, bal pitvar, és s a bal kamra közöttk (bal vénás v s szájad jadékban). háromhegyű (tricuspidalis) billentyű három vitorlából áll, jobb pitvar és s a jobb kamra között, Szív v billentyűi Zsebes billentyűk a kamrákb kból l kilépő nagyartéri riák k kezdeténél (artéri riás s szájad jadék) találhat lhatóak. ak. a bal kamrából l kifutó aorta, a jobb kamrából l kifutó artéria ria pulmonalis kezdeténél. Működésük biztosítj tják k a vér v r a kamrák összehúzódása sa esetén csak a nagyartéri riák k felé tudjon áramolni, megakadályozz lyozzák k a fordított irány nyú véráramlást. Szív v billentyűi Zsebes billentyűk sík k három h irány nyába elhelyezkednek el a zsebek zsebek nyílása a vér v áramlásával szemben helyezkedik el, kamrai összehúzódás s során n a nagyartéri riák k falához simulnak, elernyedése során, pedig kinyílva megakadályozz lyozzák k a vér v r visszaáramlását 3
Szív v billentyűi billentyűk k becsapódása szívhangok formájában észlelhető első hangot a pitvar -kamrai billentyű, a második m hangot a zsebes billentyűk becsapódása eredményezi. A szív v saját t vérellv rellátása koszorús érrendszer (coronariák) biztosítja tja koszorúserek serek jobb és s bal főtörzzsel, f az aorta kezdetéből ágaznak le elhasznált lt vért v külön k n rendszerrel a jobb pitvarba vezeti vissza. A szívm vműködés s szabályoz lyozása szívm vműködés s kettős s szabályoz lyozás s alatt áll extracardialis beidegzés vegetatív v idegrendszer irány nyából l parasympatikus (gátl tló), és s sympatikus (serkentő)rostok szív v saját t beidegzése ingerképz pző,, vezető-rendszer automatikus működésért m felelős. Szív v saját t beidegzése ingerképz pző rész megfelelő ritmusban, és s frekvenciában bioelektromos impulzusokat állítanak elő ingerületvezet letvezető rész elektromos impulzust tovavezetik a szívizomzat irány nyába ami összehúzódással ssal válaszol. v 4
Szív v saját t beidegzése Sinuscsomó: a jobb pitvar falában, a nagyvénák beöml mlésénél l találhat lható elsődleges ingerképz pző központ. Pitvar - kamrai csomó: a pitvar - kamrai határon találhat lható másodlagos ingerképz pző központ. fő feladata a sinuscsomó felől l jövőj bioelektromos ingerület összegyűjtése. Szív v saját t beidegzése His - nyaláb: a kamrai sövény s felső részén n találhat lható harmadlagos ingerképz pző központ fő feladata az elektromos impulzus tovaszáll llítása. Jobb és s bal Tawara - szár: a jobb és s a bal kamrák k irány nyába futó,, elektromos impulzust száll llító szár. Purkinje rostok: a Tawara - szárak végein v elhelyezkedő, szívizomsejtek közék furakodó mikroszkópos képletek, k az elektromos impulzust szívizomsejtek felé közvetítik. tik. A szív v működésem sinuscsomó felől érkező elektromos impulzus a pitvarok izomzatát összehúzzazza (pitvari systole), vér r a vitorlás s billentyűk k megnyílásával a kamrák k felé áramlik kamrák k ezen szakaszban diastoles állapotban vannak. pitvar-kamrai csomó összegyűjti a sinuscsomó felől érkező elektromos impulzust, His-nyal nyaláb b felé a Tawara szárak irány nyában a Purkinje rostokig eljut. kamrai izomsejtekhez jutó elektromos impulzus megvalósítja a kamrai systolet, vitorlás s billentyűk k becsapódnak, a zsebes billentyűk kinyílnak. vér r a nagyartéri riák k felé áramlik. Pausa (szünet) Vérkörök az embernek két k t vérkv rkörös, zárt z keringési rendszere van, nagyvérk rkör, r, kisvérk rkör keringési rendszer zártsz rtsága miatt érpályából l normális esetben sehol nem lépnek ki alakos elemek. Nagyvérk rkör szervezet számára oxigénd ndús s (friss) vér v száll llítása (artéri riás s oldal), majd az elhasznált lt vér, v testből l törtt rténő visszaszáll llítása a szívbe (vénás s oldal). Lefutása: vér r egyszerűsített iránya: szív v (bal kamra) - szervezet - szív v (jobb pitvar) Nagyvérk rkör r artéri riás s szakaszai Aortaív a két k t felső végtagot, a nyakat, illetve a koponyát t ellátó artéri riák ágaznak le Leszáll lló aorta mellkasi szakasza a mellűri szerveket ellátó artéri riák k (Pl. szívburok, nyelőcs cső, bordaközti terület) ágaznak le Leszáll lló aorta hasi szakasza hasűri szerveket,illetve a hasfalat ellátó artéri riák ágaznak le Bal és s jobb belső csípőart artériaria kismedencei szerveket ellátó artéri riák ágaznak le Bal és s jobb közös k s csípőart artériaria alsó végtagot ellátó artéri riák ágaznak le 5
Nagyvérk rkör r vénás v s szakaszai Felületes letes és s mélyvm lyvénák a bőr b r alatti és s a mélyebbm rétegekben elhasznált lt vért v szedik össze Véna cava inferior (alsó fővéna) a mellkas, has és s az alsóvégtagok felől érkező elhasznált lt vért v szedik össze és s a jobb pitvarba juttatják Véna cava superior (felső fővéna) a felső végtagok a nyak, és s a fej felől érkező elhasznált lt vért v összeszedve azt a jobb pitvarba juttatják Kisvérk rkör tüdő segíts tségével az oxigénszeg nszegény ny vér v oxigénnel dúsítása(oxigenizd sa(oxigenizáció), széndioxid eltávol volítása (artéri riás s oldal), majd az oxigenizált vér v r szívbe törtt rténő visszajuttatása sa (vénás s oldal). Lefutása: vér r egyszerűsített iránya: szív v (jobb kamra) - tüdő - szív v (bal pitvar) Kisvérk rkör tüdőartéria ria jobb kamrából l a tüdőhöz t z száll llítja az elhasznált lt vért (oxigénszeg nszegény, ny, széndioxidd ndioxiddús) tüdőben megtört rténik a hajszálérfalon keresztül l a légzl gzési gázok g kicserélődése (küls lső légzés) tüdő vénák felfrissült lt vért v a összegyűjtik és s a bal pitvarba tovább bbítják. Artéria ria (ütőér)( kamrából l kiinduló erek nagyvérk rkör r esetén n friss, kisvérk rkör r esetén n elhasznált lt vért v száll llítanak Artéria ria (ütőér)( Rétegei: Belső réteg (tunica intima) Legbelső hártyaszerű rétegét t az érbelhártya rtya (endothel) képezi. Normál l esetben biztosítja tja az artéri riákon belül l a vér v súrlódásmentes áramlását, és s megakadályozza, hogy kóros k véralvadék k képzk pződjön. Középső réteg (tunica média) m simaizomréteg érlumen csökken kkenését t (érösszeh( sszehúzódás), s), és s növekedn vekedését (értágulat) biztosítja. tja. simaizomréteg működését m t bizonyos hormonok, illetve hormon-szer szerű anyagok (hisztamin, adrenalin, bradikinin), és vegetatív v idegrendszeri befolyás s biztosítja. tja. 6
Artéria ria (ütőér)( Külső réteg (tunica adventitia) külső kötőszövetes köpenyrk penyréteg, biztosítja tja az ér r védelmv delmét, környezetk rnyezetétől való izolálts ltságát. t. ezen keresztül l az érfalba erek (az érfal saját t táplt pláló erei), és s vegetatív idegek futnak. Véna (gyűjt jtőerek) pitvarokba visszatérő erek. nagyvérk rkör r esetén n elhasznált, lt, kisvérk rkör r esetén, pedig friss vért v száll llítanak. Véna (gyűjt jtőerek) Rétegei: Belső réteg (tunica intima) legbelső hártyaszerű rétegét t az érbelhártya rtya (endothel) normál l esetben biztosítja tja a vénákon v belül l a vér v súrlódásmentes áramlását, megakadályozza, hogy kóros k véralvadék k képzk pződjön jellegzetes képzk pződményei a vénabillentyűk ezek feladata a vér v r periféria ria felől l a centrum (szív) felé történő áramlásának biztosítása. sa. Véna (gyűjt jtőerek) Középső réteg (tunica média) m simaizom rétegr vékonyabb, mint az artéri riákban. Külső réteg (tunica adventitia). külső kötőszövetes köpenyrk penyréteg, amely biztosítja tja az ér r védelmv delmét, környezetk rnyezetétől való izolálts ltságát. t. ezen rétegen r keresztül l az érfalba erek (az érfal saját t táplt pláló erei), és s vegetatív idegek futnak. 7
Kapilláris (hajszálerek) Hajszál l vékonysv konyságú,, a sejtek között k elhelyezkedő, egyetlen réteggel r rendelkező véredények. Falukon keresztül l valósul meg a sejtek felé,, illetve a sejtekből történő anyagáraml ramlás. Az összes kapilláris egyszerre nincs nyitva mindig csak annyi, amennyit a szerv működése m megkíván. Masszázs zs során n a hízósejtekbh sejtekből l hisztamint felszabadítva az adott terület hajszálereit kitágítjuk tjuk (a bőr b r kipirul), így segítj tjük k a salakanyagok elszáll llítását, t, és s javítjuk a vérellv rellátást. A vér v r feladatai Anyagok száll llítása légzési gázok, g tápanyagok, t vitaminok, hormonok, Homeostasis (belső egyensúly) biztosítása sa Kórokozókkal kkal szembeni védekezv dekezés biztosítása sa (immunbiológiai védelem) v A vér v összetételetele A vér v r folyékony kötőszk szövet, sejtekből l (alakos elemek), sejtközötti tti állományból l (vérplazma) épül fel. 70 kg-os ember vértv rtérfogata rfogata kb. 5500 ml, vagyis a testsúly 8%-a. A vér v összetételetele Vérplazma (55%) 90%-a a vízv 6-7%-a a fehérje (fibrinogen, albumin, globulinok) 3-4%-a ásványi anyagok, zsírok, szénhidr nhidrátok Alakos elemek (45%) Alakos elemek jellemzői Képződési hely: méhen kívüli k életben az összes alakos elem a vöröscsontvelőben képzk pződik (hosszú csöves csontok végein, v laposcsontokban találhat lható) nyiroksejtek érési folyamata a csontvelői képződés s után n a nyirokrendszerhez kötött. k tt. Pusztulási si hely: lép p (esetleg a máj) m 8
Vörösvértest Száma: 4,5-5 millió T/l Alakja: Felüln lnézetből l korong, oldalnézetb zetből l babapiskóta alakú (bikonkáv) Jellemzője: Sejtmagot nem tartalmaz, teljes állományát t a vérfesték k (haemoglobin) tölti t ki. 120 nap elteltével a lépben l elpusztul. Oxigénsz nszállítás Fehérv rvérsejtrsejt Száma: 4000-8000T/1 Alakja: Sejtmaggal rendelkező,, nem egységes ges sejtféles leségek. Típusai: Szemcsézett zett állományúak (granulocyták), neutrophil, eosinophil, basophil granulocyták. Monocyták Nyiroksejtek (lymphocyták) T, és s B lymphocyták. Fehérv rvérsejtrsejt Immunbiológiai védelem v biztosítása, sa, A kórokozk rokozó (testidegen anyag) felismerése se Bekebelezése (fagocytosis) Ellene ellenanyag termelése (antitest) Genetikai kódjk djának memorizálása (így( később ellene hatásos védelem v jöhet j létre) l Vérlemezkék Száma: 200 000-300 000 T/l Alakja: hólyag alakúak, ak, de ha aktiválódnak állábakat kibocsátva jellegzetes csillag alakkal rendelkeznek. Sejtmagot nem tartalmaz. vérzéscsillapítás A vérzv rzéscsillapodás mechanizmusa Az ér r sérülése s se után n három h fázis f figyelhető meg. Első fázis (érf( rfázis): a sérült s érfalból érösszehúzó anyag, pl. szerotonin szabadul fel. Második fázis f (sejtfázis): a vérlemezkv rlemezkék k a sérült s érfalhoz és s egymáshoz tapadnak, ami által a sérülés s s helyét t tetőcser cserépszerűen en fedik (fehér thrombus). Harmadik fázis f (faktorok fázisa): f a XIII véralvadv ralvadási faktor egymást követk vetőenen aktiválódik és s kialakítja a végleges v véralvadv ralvadékot (vörösthrombus). Vércsoportok ABO vércsoportrendszer: v négy főf vércsoportot takar, A, B, AB, O. elkülönítésük k alapja a vörösvv svérsejt sejtburkának kémiai k tulajdonságán (antigén n tulajdonságán) n) alapul. megfelelő antigénhez nhez a vérplazmv rplazmában megfelelő antitestnek kell párosulniap rosulnia. 9
Vércsoportok RH- csoportok: a vörösvv svérsejt membránj nján n lévől D- antigén meglétén n (RH-pozit pozitív v kb. az emberek 80%- a), vagy hiány nyán n (RH-negat negatív v kb. az emberek 15%-a) alapul. Nyirokrendszer elvezeti a sejtközötti tti folyadékot fertőzések elleni védekezv dekezés zsírok száll llítása a bélrendszerbb lrendszerből l a vérbev Nyirokerek nyirok hajszálerek: kapillárisok vénás v s oldalán n vissza nem szívódott szövetk vetközti folyadékot száll llítják. nagyobb nyirokerekbe szedődnek dnek nyirokkeringés s egyirány nyú környező vázizomzat hajtja billentyűk k megakadályozz lyozzák k a visszafolyást st nyirokért rtörzsek rzsek a vénás v s rendszerbe száll llítják a nyirokot Nyirokszervek Mandula (tonsilla) limfocitákb kból állő nyiroktüsz szők k tömeget laza kötőszk szövetes résben r helyezkednek el kórokozók k kiszűrése se a feladata légutak és s tápcsatorna t kezdeti szakaszán találhat lható: garat torok nyelvgyöki Nyirokcsomók Nyirokerek lefutása mentén n helyezkednek el kötőszövetes tokjuk van belül l limfocitákb kból állónyiroktüszők és falósejtek találhat lhatók feladatuk nyirok megszűrése se törmelékek visszatartása sa idegen anyagok, antigének nek felismerése se regionális csoportokat alkotnak 10
Lép bal bordaív v alatt helyezkedik el nyirokszervrendszerhez és s vérkeringv rkeringési rendszeréhez tartozik kötőszöveti tok borítja vörös s pulpa vörösvértestek alkotják kiszűri az elöregedett vvt-ket fehér r pulpa belépő artéri riák k körülveszik k a nyiroktüsz szőket részt vesz a nyiroksejtek termelésében, programozásában Csecsemőmirigy mirigy szegycsont mögött m találhat lható magzati élet végén v n kezd el működnim pubertás s után n visszafejlődik limfociták k egy részr szének termelése és differenciálódása amint befejeződik ez a funkciója, visszafejlődik 11