A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató A régió felsőoktatásának jelene és jövője konferencia Pécs, 2013. május 6. 1
Energiaellátási elvárások A Paksi Atomerőmű megfelel az energiaellátási elvárásoknak Társadalmi elvárás Biztonságos A társadalom elfogadja Magas a rendelkezésre állása Nagy a megbízhatósága Üzemanyaga jól tartalékolható Üzemanyagpiaca független Gazdasági elvárás Versenyképes Alacsony a termelési költség Stabil az üzemanyag-piac Valós költségalapú működés Távlatokban is megfelelő Környezeti elvárás Fenntartható Termelése CO 2 mentes Környezeti hatása minimális Hulladéka minimalizált, kontrollált, gyűjtött CO 2 2
Tények a Paksi Atomerőműről Az 1982-87 között üzembe-helyezett blokkok megbízható, biztonságos üzemvitellel állítják elő a villamos energiát. Korszerűsítések eredményeképpen a 4 blokk teljesítménye 2009- re fokozatosan 2000 MW-ra növekedett. Az atomerőmű biztonságát - a jól képzett, biztonságtudatos, elkötelezett munkatársak, - a folyamatos fejlesztések, biztonságnövelő intézkedések, és - az öregedő berendezések kiváltását célzó rekonstrukciók garantálják. Az atomerőmű műszaki állapota és a tervezett intézkedések az eredeti 30 éves üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítását teszik lehetővé. 3
Folyamatos a biztonság növelése Miért gondoltuk, hogy egy 30 éve épített atomerőmű további 20 évig üzemeltethető és biztonsága garantálható? Az erőmű biztonságának növelését célzó tevékenység Pakson 1986-ban elkezdődött, jóval a 4. blokk üzembe helyezése előtt. Akkor a szovjet szállító által javasolt intézkedések vizsgálata és megvalósításának előkészítése állt a tevékenység középpontjában. 1991 1994 AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) 1996 2002 Átfogó biztonságnövelési intézkedési (BNI) program 1993 2002 Program a földrengés veszélyeztetettség vizsgálatára és az erőmű megerősítésére 1999 és 2007 Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok végrehajtása 1999- megújított Végleges Biztonsági Jelentés összeállítása és évenkénti aktualizálása 2008 2014 Súlyosbaleset-kezelési koncepció kidolgozása 2011 Fukusima utáni Célzott Biztonsági Felülvizsgálat 4
Üzemidő-hosszabbítás (ÜH) Az ÜH megvalósíthatósági vizsgálata 2000-ben kezdődött. Az OAH 2009-ben értékelte és elrendelte az ÜH Végrehajtási Program megvalósítását. Hazai és nemzetközi független szakértői vizsgálatok segítették munkánkat. A továbbüzemelésre vonatkozó engedélykérelemben bemutattuk, hogy a hatóság által előírásokkal ellátott ÜH Végrehajtási Programot sikeresen elvégeztük, és az 1. blokkot felkészítettük a meghosszabbított üzemidejű üzemeltetésre. Az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 18-án kiadta az 1. blokk további 20 évre szóló üzemeltetési engedélyét. 5
Kutatás-fejlesztés Az atomerőművi technológia biztonságos üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges: a magas színvonalú szakmai felkészültség, az igényes mérnöki-műszaki tudományos háttér, a nukleáris és biztonsági kutatás-fejlesztés, a szakemberek utánpótlása, a független elemzési lehetőséget biztosító, hozzáértő, hazai intézmény háttér fenntartása, fejlesztése. 6
Szakemberállomány Teljes létszám: 2500 fő (30% diplomás) Felsőfokú végzettségű: 750 fő (PTE diplomás 10 %) műszaki főiskola 46% egyéb főiskola 8% egyéb egyetem 6% műszaki egyetem 40% műszaki egyetem egyéb egyetem műszaki főiskola egyéb főiskola Felsőfokú végzettségű dolgozók aránya az atomerőműben 7
Az üzemeltető személyzet oktatása Az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez magasan kvalifikált és motivált szakembergárdára van szükség. A szimulátor 1985-87 között épült finn-magyar együttműködéssel Az emberi hibázás lehetőségének csökkentése A blokkvezénylői személyzet oktatásán túl fejlesztő és teszt környezetet biztosít az átalakításokhoz, rekonstrukciókhoz A KGYK NAÜ-Phare projekt keretében épült 1995-97 között, melyben SAT-alapú képzési programok keretében, oktatási célú nagyberendezéseken folyik a karbantartó és műszaki személyzet képzése Szimulátor Központ Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) 8
MVM PA Zrt. gazdasági jelentősége BARANYA MEGYE SOMOGY MEGYE TOLNA MEGYE DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MAGYAR- ORSZÁG Egy lakosra jutó ipari termelés (E Ft) 582 1.131 1.074 888 1.741 ebből MVM PA Zrt. 53,3 % 15,8 % 0,8 % Beruházások ebből ipari (M Ft) 49.740 17.425 31.568 10.138 28.770 15.950 110.078 43.513 1.985.850 879.002 ebből MVM PA Zrt. 36,9% 9,7 % 0,5 % (10.628 M Ft) ipari: 66,6 % ipari: 24,4 % ipari: 1,2 % KSH + MVM PA Zrt. 2012.09.30. 9
MVM PA Zrt. szerepe a régióban BARANYA MEGYE SOMOGY MEGYE TOLNA MEGYE DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MAGYAR- ORSZÁG Foglalkoztatott (1000 fő) Alkalmazott (1000 fő) Munkanélküli ráta (%) MVM PA Zrt. + ATOMIX Kft. (3253 fő) 140,6 115,8 86,4 342,8 3.935,5 78,8 69,6 44,8 193,3 2.671,4 14,1 9,1 9,6 11,4 10,4 - - 7,26 % 1,68 % - KSH + MVM PA Zrt. 2012.09.30. 10
Regionális jelenlét Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a Dél-Dunántúl domináns állami vállalata, a régió motorja: - 53,3%-os részarány Tolna megye ipari termelésében, - 66,6%-os részarány Tolna megye ipari beruházásaiban, - itt dolgozik a megye foglalkoztatottjainak 7,26 %-a, - Paks ~10.000 lakosa megélhetése révén kapcsolódik az erőműhöz, - beszállítóink számosak, közel 200 vállalkozás, - erőműves forgalmuk 40-60 millió euró, ennek ~ 30%-a a térségben realizálódik. 11
Társadalmi felelősségvállalás - Regionális projektek támogatása - Az oktatás és a szakképzés támogatása - Szociális és karitatív tevékenységek támogatása - Környezetünk védelmének támogatása - Nemzeti értékek, kulturális hagyományok ápolása - A város sportéletének, verseny- és tömegsportjának támogatása 12
13 Társadalmi elfogadás
Bővítés: az előkészítéstől a megvalósulásig A Kormány kormánybizottságot állított fel a beruházással kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére. (2012. 05.30.) Az MVM Zrt. létrehozta a paksi atomerőmű bővítésére az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projekttársaságát. (2012. 08.03.) 14
Szakemberigény Az atomerőmű és az ipari, oktatási, kutatási, ellenőrzési és irányítási területek igénye összekapcsolódik. A meglévő és az új blokkok üzemeltetéséhez, és majdani leszereléséhez szükség van megfelelően képzett szakemberekre. Energetikai szakemberigény felmérés Atomerőmű létesítés becsült (közvetlen) munkaerő szükséglete: 3000-3200 fő/1000 MW Forrás: Dr. Aszódi Attila BME NTI 2008 15 Forrás: Lévai Projekt 2010
Társadalmi-gazdasági kapcsolatok A térségi munkaerő bevonása: képzések vizsgálata szakmai humánerőforrás térkép humánerő-szükséglet vizsgálata A térségi vállalkozások részvétele Nukleáris klaszter alapítás Térség- és településfejlesztés 16
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. stratégiája Jövőképünk: Nukleáris biztonság a paksi atomerőművet a lehető legbiztonságosabban, Társadalmi felelősségvállalás leggazdaságosabban üzemeltessük, és ésszerűen legtovább üzemben tartsuk. Biztonságos villamos energia termelés Környezeti hatás Eredményes gazdálkodás Megbízhatóság 17
18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!