3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Hasonló dokumentumok
Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

A hidrogénmolekula. Energia

A hidrogénmolekula. Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve!

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

A kovalens kötés polaritása

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

Elektronegativitás. Elektronegativitás

20/10/2016 tema04_biolf_

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Általános és szervetlen kémia 3. hét. Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Az elızı órán elsajátítottuk, hogy.

Kémiai alapismeretek 3. hét

Energiaminimum- elve

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet

tema04_

A kémiai kötés magasabb szinten

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A kémiai kötés magasabb szinten

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil

4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség.

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Kémiai kötés Lewis elmélet

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

Kémiai kötés: több atom reakcióba lépése során egy közös, stabil (telített) külső elektronhéj alakul ki.

ORVOSI KÉMIA. Az anyag szerkezete

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

A SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Vegyületek - vegyületmolekulák

Szénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Szőri Milán: Kolloidkémia

Folyadékok és szilárd anyagok

A kémiai kötés magasabb szinten

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Az anyagszerkezet alapjai

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

I. ATOMOK, IONOK I FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

Minta vizsgalap (2007/08. I. félév)

Szénhidrogének II: Alkének. 2. előadás

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

Kormeghatározás gyorsítóval

Bevezetés az általános kémiába

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

Közös elektronpár létrehozása

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

A szilárd állapot. A szilárd állapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Heterociklusos vegyületek

10.) Milyen alakja van az SF 4 molekulának? Rajzolja le és indokolja! (2 pont) libikóka; indoklás: 1 nemkötő és 4 kötő elektronpár

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

6. Melyik az az erős oxidáló- és vízelvonó szer, amely a szerves vegyületeket is roncsolja?

7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód

Molekulák világa 2. kémiai szeminárium. Szilágyi András

Fizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion

Bevezetés az általános kémiába

Periódusosság. 9-1 Az elemek csoportosítása: a periódusostáblázat

1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

Koordinációs (komplex) vegyületek

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat

Átírás:

3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS

Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes kötés Elsődleges kötések: kovalens, ionos, fémes ( >20 kj/mol) Másodlagos: diszperz, dipólus, hidrogénkötés (1-20 kj/mol) jellemzők: kötési energia, kötéshossz, kötésrend

Ionos kötés Ionos kötés: ellentétes töltésű ionok közötti kölcsönhatás Na + Cl Na + Cl - Ionpár esetén a teljes energiaváltozás három összetevőre bontható: 1. pozitív ion keletkezése, I.E. 2. anion keletkezése, E.A. 3. potenciális energia a kation és anion között --- kötési energia a két ion között

Ionos kötés NaCl Na (g) + Cl (g) = Na + (g) + Cl - (g) Na (g) + Cl (g) = NaCl

+ - NaCl: Ionos kötés Egy kis és egy nagy EN-ú elem által alkotott vegyület K: kis ionizációs energia A: nagy elektron affinitás Na + Elektrosztatikus kölcsönhatás Cl Rossz hő- és elektromos vezetők

Born-Haber ciklus + - K (g) + e + Cl(g) KCl keletkezése elemeiből +418 + - -349 K (g) + Cl (g) K (g) + Cl(g) +122 K (g) + 1/2 Cl 2(g) +89 K (sz) + 1/2 Cl 2(g) -437 kj/mol -717 KCl(sz)

A KCl 2 létezik? NEM!!!!!!!!!

Ionos kötés Az ionos kötés kialakulásának kedvez: --- az egyik atom I.E. kicsi --- a másik atom E.A. nagy --- kis méretű, nagy töltésű ionok keletkezése Az elektronegativitás különbsége >2 Feladat: milyen a kötés a stroncium és a klór reakciója során keletkező vegyületnek? Mi a képlete?

A kovalens kötés Gilbert Newton LEWIS: 1916 Kovalens kötés: két atom között elektronpár megosztásával létrejött kötés Az elektronegativitás különbsége <1

Az oktett szabály Kötő elektron pár Nemkötő, vagy magányos elektron pár Többszörös kötés Kettős kötés: két megosztott (kötő) elektron pár Hiányos oktett Kiterjesztett oktett

Kovalens kötés H 2 Potenciális energia H. H H-H távolság Két magányos hidrogénatomnál energetikailag kedvezőbb a hidrogénmolekula

Kovalens kötés H 2 Lazító pálya Kötő pálya Kötésrend: ½( elektronok száma kötő pályán elektronok száma lazító pályán) = 1 (Kötésrend: kötő elektronpárok száma - lazító elektronpárok száma)

Kovalens kötés szigma (σ ) kötés atomi s-pályákból szigma kötő pálya (σ) szigma lazító pálya (σ*) csomósík

Kovalens kötés szigma (σ ) kötés atomi p-pályákból σ kötő pálya σ lazító pálya

Kovalens kötés pi (π ) kötés atomi p-pályákból azonos fázis π kötő ellentétes fázis π lazító

Kovalens kötés H 2 H 2 E σ * H + H Η 2 1s σ* σ r 0 σ r Kötéshez egy elektron is elég. H 2+ hasonló!

Kovalens kötés H 2 Lazító pálya Kötő pálya Kötésrend: ½( elektronok száma kötő pályán elektronok száma lazító pályán) = 1 (Kötésrend: kötő elektronpárok száma - lazító elektronpárok száma)

Kovalens kötés He 2 Lazító pálya Kötő pálya Kötésrend: ½( elektronok száma kötő pályán elektronok száma lazító pályán) = 0 Nem létezik

Kovalens kötés N 2 N N 2 N

Kovalens kötés O 2 2 párosítatlan elektron Paramágneses!

Kovalens kötés CO Datív kötés: Az egyik kötőpárt kizárólag az egyik atom (fragmens) szolgáltatja.

Kovalens kötés többatomos Be-atom hibridizációja molekulák Be sp hibridpályái 2p pályái atompályák közötti átfedés hibridizáció 1 db s-pálya 1 db p-pálya 2 db sp hibrid atompálya A két hibridpálya összege: szimmetrikus lineáris elrendeződés

Kovalens kötés többatomos molekulák BF 3 B-atom hibridizációja hibridizáció 1 db s-pálya 2db p-pálya 3 db sp 2 hibrid atompálya (trigonális planáris)

Kovalens kötés többatomos molekulák CH 4 hibridizáció 1 db s-pálya 3 db p-pálya 4 db sp 3 hibrid atompálya (tetraéderes)

Kémiai kötések H 2 O nemkötő pályák (nem is lazító!!!) magános elektronpárok hibridizáció 1 db s-pálya 3 db s-pálya 4 db sp 3 hibrid atompálya σ-kötő pályák

Kémiai kötések Delokalizált kötés: többcentrumú ózon karbonát ion H B H H H B H H - O O C O - o o c o

Benzol (C 6 H 6 ): Delokalizált kovalens kötés atomi p-pályák delokalizált 1 -molekulapálya teljes lektronsűrűség

Kovalens kötés Kötések erőssége C C C = C C C benzol KJ/mol -344 +(-271) +(-197) +(-156) hossz 154 pm 134 pm 120 pm 140 pm

Kovalens kötés Néhány érdekesség 2 x C-C > C=C 2 x C-N < C=N 2 x O-O < O=O 2 x C-O ~ C=O 2 x N-N ~ N=N 3 x N-N << N 2 kötésrend

Kovalens kötés Kötés polaritás H-H apoláris nem dipólusos molekula H-F poláris dipólusos molekula Li-H poláris Li-F ionos

Kovalens kötés Kötés polaritás EN Polaritás H 2 HI HBr HCl HF NaCl 0 ~0,5 ~0,7 ~0,9 ~1,9 ~2,1 apoláris gyengén poláris poláris erősen poláris igen erősen poláris ionos

NaCl: Ionos kötés Egy kis és egy nagy EN-ú elem által alkotott vegyület Na + Elektrosztatikus kölcsönhatás Cl Rossz hő- és elektromos vezetők

Fe: Fémes kötés Kis elektronegativitású elemek Jó hő- és elektromos vezetők Fémionok (atomtörzsek) Kiterjedt, delokalizált elektronfelhő

Elsődleges kémiai kötések Ionos EN Fémes átlagos EN Kovalens

Elsődleges kémiai kötések

Klasszikus H-kötés feltételei: Nagy elektronegativitású atomhoz (F,O,N) közvetlen kapcsolódó H-atom és magános elektronpár szintén nagy EN-ú atomon ( Nem-klasszikus: pl -C H O=C- ) Hidrogénkötés víz peptidek DNS: bázispárok

Dipól-dipól, ion-diól kölcsönhatás ion-dipól dipól-dipól pl. sók vizes oldata pl. éter (foly. áll.)

Van der Waals kölcsönhatás pl. paraffin, kondenzált nemesgázok apoláris molekula fluktuáció másik apoláris molekula Johannes Diderik van der Waals (1837 1923) Nobel-díj: 1910 Van der Waals kh.

Kémiai kötések kovalens POLIMEREK fémes másodrendű FÉMEK ionos KERÁMIÁK, ÜVEGEK

Molekulák alakja - VSEPR VSEPR vegyérték-elektronpár taszítási elmélet nemkötő elektronpár > kötő elektronpár 4 3

VSEPR II 6 5

Kémiai kötések Bizonyíték: dipólus momentum - kötés polaritás molekula polaritás 2 atomos molekula: molekula polaritása kötés polaritása pl. HCl egyébként vektoriális pl. H 2 O, CCl 4 kötés dipólusok molekula dipólus