TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Energia Hivatal 2006. évi tevékenységérõl Budapest, 2007. július Tajekoztato_2006_08.indd 1 2007.09.04. 8:58:01
Kiadja: Magyar Energia Hivatal 1081 Budapest, Köztársaság tér 7. Telefon: (06-1) 459 7777 www.eh.gov.hu Felelős kiadó: Horváth J. Ferenc elnök Szerkesztők: Barka Ernő Bartha Tibor Szabó Tamás Szerkesztőbizottság: Dr. Ábrahám Ilona Birinyi Zsolt Körösi Tamás Mörcz Andrea Oberczán Csaba Tóth Tamás Vajdovich Árpád Nyomdai előkészítés, kivitelezés: e-print Magyarország Zrt. 1196 Budapest, Zalaegerszeg út 70. Telefon: (06-1) 299 2055 Felelős vezető: Oravecz Ákos Grafi kai vezető: Molnár Attila Budapest, 2007 ISSN 1418-7299 Tajekoztato_2006_08.indd 2 2007.09.04. 8:58:01
Kedves Olvasó! A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) létrehozását a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény rendelte el. Feladatait, valamint a liberalizált energiapiac szabályozásának alapját a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET), a VET módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET), a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), valamint a kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek határozzák meg. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló, 2006. évi LVII. törvény rendelkezése szerint a Hivatal kormányhivatal, irányítását a Kormány, felügyeletét a gazdasági és közlekedési miniszter látja el. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton lehet jogorvoslattal élni. 2007. január 1-jétől a Hivatal a miniszter előterjesztésében - a 2006. évi LVII. törvény 71. (5) bekezdése értelmében - a tevékenységéről beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát. A Hivatal alapvető tevékenysége a vezetékes energetikai társaságokra vonatkozó szabályozás (engedélyezés, jóváhagyás, árelőkészítés, árellenőrzés), felügyelet, fogyasztóvédelem és tájékoztatás. A szabályozott és a versenypiac működésében, a természetes, illetve jogi monopóliumként tevékenykedő társaságok szabályozásában, valamint a piac felügyeletében a Hivatal meghatározó szerepet tölt be. A Hivatal 2006-ban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) felkérésére kidolgozta és nyilvános szakmai egyeztetés-sorozaton pontosította a villamosenergia- és a földgázpiacra vonatkozó új működési modell javaslatait, amelyek alapját képezhetik a teljes piacnyitást és jogharmonizációt biztosító új törvényeknek (VET, GET). A Hivatal 2006-ban - a fogyasztóvédelmi ügyeken kívül - összesen 801 határozatot hozott. A határozatok közül 509 a villamosenergia-iparral, 210 a földgáziparral, 82 a Hivatal hatáskörébe tartozó távhőtermeléssel volt kapcsolatos. 2006-ban 68 határozattal kapcsolatban nyújtottak be az érintettek keresetet a bíróságon. Első fokon két per zárult le, mindkét esetben a bíróság a keresetet jogerősen elutasította. A korábbi évekből 10 per húzódott át a 2006. évre, mely ügyekben a bíróság 7 esetben a keresetet elutasította, 1 esetben az eljárást megszüntette, 2 ügy még folyamatban van. A Hivatal 1194 fogyasztóvédelmi ügyben járt el. A Hivatal határozata ellen az ügyfelek 59 esetben fordultak bírósághoz. Ezek közül 11 ügy zárult le (4 ügyben elálltak a keresettől, 2 eljárás megszűnt, 5 keresetet a bíróság elutasított), 48 ügy még folyamatban van. A 2005. évről 4 per húzódott át, amelyek még nem zárultak le. Az ország EU tagságával összefüggésben a Hivatal elkészítette a villamosenergia- és a földgázpiac működését bemutató nemzeti jelentést. A fogyasztói érdekképviseleti szervek részére a Hivatal az Energetikai Érdekképviseleti Tanács munkáján keresztül folyamatos tájékoztatást adott engedélyezési, ár-előkészítési, piacelemzési és szabályozási kérdésekben. A Hivatal honlapján közzéteszi közérdekű határozatait, folyamatosan tájékoztatást ad a munkájával összefüggő időszerű kérdésekről, valamint - rendeletekben előírt tartalmú - összeállítást jelentet meg a villamosenergia-ipari és a földgázipari társaságok nyilvános műszaki-gazdasági adatairól. Lehetővé vált a fogyasztói panaszok közvetlen elektronikus úton - a Hivatal honlapján - történő fogadása. Tajekoztato_2006_08.indd 3 2007.09.04. 8:58:01
A Hivatal nemzetközi szervezetek (EUROSTAT, Nemzetközi Energia Ügynökség, stb.) részére folyamatosan teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét, melynek során - többek között - villamosenergia- és földgáz fogyasztói átlagáradatokat ad át. A Hivatal kapcsolata a minisztériumokkal és a társhatóságokkal - a Gazdasági Versenyhivatallal külön megállapodásban rögzített módon, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel - kiegyensúlyozott volt. Az EU Bizottság a különböző szervezeteiben, azok szakmai bizottságaiban, az Európai Energia Szabályozók Tanácsának (Council of European Energy Regulators, a továbbiakban: CEER), valamint az EU Bizottság tanácsadó szerveként működő Európai Villamosenergia és Gázipari Szabályozók Csoportjának (European Regulators Group for Electricity and Gas, a továbbiakban: ERGEG) munkacsoportjaiban a Hivatal munkatársai aktívan részt vesznek. A Hivatal 2006-ban is aktív tagja volt a közép- és kelet-európai országok energia regulátorait összefogó, általuk kezdeményezett szakmai egyesületnek, az Energia Szabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association, ERRA) munkabizottságainak, ahol egyes témakörökben vezető szerepet is vállaltunk és képviselőnk állandó tagja az elnökségnek. Jelen kiadvánnyal a Hivatal a tevékenységét és a felügyelt szektor főbb műszaki-gazdasági adatait immár tizenkettedik alkalommal mutatja be a Tisztelt Olvasónak. Budapest, 2007. július Horváth J. Ferenc elnök Tajekoztato_2006_08.indd 4 2007.09.04. 8:58:01
Tartalomjegyzék TÁJÉKOZTATÓ 2006 I. Az energiapiac működésének főbb tapasztalatai...7 II. A Hivatal 2006. évi tevékenysége...9 Engedélyezés, hatósági ellenőrzés és felügyelet...9 Árelőkészítés, árszabályozás...15 Fogyasztóvédelem...20 Energiahatékonyság, környezetvédelem...23 Intézményi és nemzetközi kapcsolatok, tájékoztatás...24 Működési feltételek, informatikai rendszer...27 III. Adatok...29 Országos energiafelhasználási adatok...29 Nemzetközi energiafelhasználási adatok...31 A Hivatal tevékenysége...34 A Hivatal által felügyelt villamosenergia-ipar adatai...35 A Hivatal által felügyelt gázipar adatai...43 A Hivatal által felügyelt távhőtermelés adatai...48 Villamosenergia- és földgázárak, tarifák...50 IV. Melléklet...63 A Magyar Energia Hivatal tevékenységével összefüggő hatályos jogszabályok...63 EU irányelvek, rendeletek...67 5 Tajekoztato_2006_08.indd 5 2007.09.04. 8:58:01
A Hivatal vezetői Horváth J. Ferenc elnök Pataki István elnökhelyettes dr. Szörényi Gábor főosztályvezető Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály dr. Szöllősi László Janota Gabriella dr. Huber László főosztályvezető Ár-és Gazdasági Elemző Főosztály főosztályvezető Gazdasági és Humánpolitikai Főosztály főosztályvezető Jogi és Igazgatási Főosztály dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály Békés György főosztályvezető-helyettes Villamosenergia-ár Előkészítő Osztály dr. Ábrahám Ilona osztályvezető Jogi és Igazgatási Főosztály Balázs István osztályvezető Gázengedélyezési és Felügyeleti Osztály Farkas Zoltánné osztályvezető Gázár Előkészítő Osztály Lángfy Pál osztályvezető Távhő Engedélyezési és Felügyeleti Osztály Kovács Csaba osztályvezető Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály Bessenyei Gábor osztályvezető Fogyasztóvédelmi Osztály Szabó Tamás mb. osztályvezető Energiainformációs és Informatikai Osztály Kovács Tibor informatikai vezető Energiainformációs és Informatikai Osztály Tajekoztato_2006_08.indd 6 2007.09.04. 8:58:01
I. Az energiapiac működésének főbb tapasztalatai Villamosenergia-piac TÁJÉKOZTATÓ 2006 A VET alapján 2003. január 1-jén megnyitott villamosenergia-piac negyedik működési esztendeje piaci zavarok nélkül, a piaci szereplőknek a megváltozott viszonyokhoz történő alkalmazkodása mellett telt el. A VET 2005. évi módosítása a fogyasztók hálózathoz való hozzáférését nem befolyásolta 2006-ban. Jelentősebb változásokat hozott ugyanakkor a Kereskedelmi Szabályzat annyiban, hogy 2006 nyarától a horvát metszéken közös havi határkeresztező kapacitás-aukció került bevezetésre, melyet a horvát és a magyar rendszerirányító részéről a MAVIR Zrt. bonyolított, és bevezetésre került a napi aukció a szlovák metszéken a SEPS a.s. (szlovák rendszerirányító) vezetésével. Az import szempontjából a korábbi évek alapján meghatározó szlovák metszék mellett jelentősen megnőtt a román metszék szerepe. A piacra lépés intenzitása és a versenypiaci fogyasztás növekedési üteme a piacnyitás első félévében volt a legmagasabb, 2003 nyarán a versenypiaci fogyasztás részaránya elérte a 15%-ot és a második félévben ezen a szinten stabilizálódott. A 2004 januári visszalépési hullámot követően a versenypiac bővülése a korábbinál lassabb ütemben ugyan, de folytatódott, 2004 második felében 20-25% között mozgott. 2005-ben a versenypiaci fogyasztás új lendületet vett, a feljogosítás 2004. júliusi kiterjesztése valamenynyi nem háztartási fogyasztóra olyan lökést adott a piacra lépési hajlandóságnak, amely a 2005. évben is éreztette a hatását. A lendület 2006-ra kifulladni látszott. A kilépések üteme lelassult és a versenypiaci fogyasztás növekedése év végére megállt. A versenypiaci fogyasztás eddigi bővülése a nagyfeszültségen és középfeszültségen vételező nagy zsinórfogyasztók kilépésére épült. A piacnyitás óta eltelt négy évben a kilépő fogyasztók (éves villamosenergiafogyasztásban mért) méretének fokozatos csökkenése figyelhető meg. A kilépők derékhadát eleinte a nagyfeszültségen vételező fogyasztók alkották, később a középfeszültségen vételezők kilépése vitte előre a folyamatot. A kilépő fogyasztók méretének fokozatos csökkenésével párhuzamosan nőtt a kilépő fogyasztók száma: 2005-ben közel kétszer annyian léptek piacra, mint a piacnyitás első két évében együttvéve, miközben a kilépők fogyasztási helyeinek átlagos fogyasztása alig 2%-a volt a 2003. évi értéknek. A kereskedői beszerzéseken belül az import részesedésének csökkenése annak ellenére következett be, hogy a versenypiaci import 2003-2006 között abszolút értékben 2,6-szeresére növekedett. A jelenség hátterében az áll, hogy az import dinamikus növekedését messze felülmúlta a hazai forrásokból történő beszerzések ugrásszerű növekedése: a kereskedők erőművi beszerzései a vonatkozó időszakban nyolcszorosukra, a közüzemi nagykereskedő versenypiaci értékesítései pedig tízszeresükre nőttek. A versenypiaci import drasztikus növekedése mindeközben nem vezetett az export-import szaldó romlásához, illetve a hazai fogyasztás importfüggőségének növekedéséhez. Részint azért, mert a versenypiaci import térnyerése alapvetően a közüzemi import csökkenése mellett történt, részint pedig azért, mert a kereskedők exporttevékenysége a 2004. év közepe óta rendkívüli mértékben megélénkült. Ezen súlyponteltolódások hátterében komoly változások figyelhetőek meg: a közüzemi nagykereskedő (és a hazai erőművek) növekvő szerepe a versenypiaci kereslet kielégítésében és a kereskedő társaságok tevékenységében (új piacépítési stratégiák) érzékelhető változások. A közüzemi nagykereskedő értékesítéseiben a piacnyitás óta fokozatosan csökkent a közüzem súlya és egyre nagyobb részt tettek ki a versenypiaci értékesítések. 2006-ban összes értékesítésének már csak 75%-a került a közüzembe, versenypiaci értékesítései pedig 2004 második felétől már meghaladják a közüzemi kereslet időarányos csökkenését. A közüzemi beszerzések növekvő versenypiaci továbbértékesítésének trendje mindazonáltal 2006-ban - a versenypiaci fogyasztás növekedésének lelassulásával párhuzamosan - megtörni látszik. A kereskedők 2007-re vonatkozó árajánlataiban bekövetkező árnövekedés és az ennek hatására bekövetkező közüzemi visszalépések következtében 2007-ben a trend megfordulása várható. 7 Tajekoztato_2006_08.indd 7 2007.09.04. 8:58:02
MAGYAR ENERGIA HIVATAL 2006. szeptember 28-án üzembe helyezték a Győr - Szombathely 400 kv-os távvezetéket és a hozzátartozó Szombathely 400/120 kv-os alállomást. Ez a beruházás jelentősen javítja a Nyugat-Dunántúl ellátásés üzembiztonságát. A létesítmény üzembe helyezése egyben előfeltétele a tervezett nyugat-dunántúli 400 kv-os hurok Hévíz irányába történő bezárásának, amely majd a Szombathely - Hévíz 400 kv-os távvezeték kiépítésével fog létrejönni. 2005-ben a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság (MAVIR Rt.) 100% - 1 db szavazatelsőbbségi részvényt tartalmazó részvénycsomagja apportálásra került a Magyar Villamos Művek Részvénytársaságba (MVM Rt). 2006. január 1-jétől az Országos Villamostávvezeték Rt. (OVIT Rt.) Üzemviteli Igazgatósága és az MVM Rt. Hálózati Igazgatósága átkerült a rendszerirányítóhoz. A MAVIR Zrt. 2006. január 1-je óta, mint rendszerirányítói és átviteli működési engedélyes folytatja tevékenységét a Hivatal által 2005. december 19-én, illetve 2005. december 29-én kiadott működési engedélyeknek megfelelően. Földgázpiac A 219/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján a háztartási fogyasztók kivételével minden fogyasztó feljogosított fogyasztó. Ez a szegmens az összes fogyasztás 67%-át képviseli. 2006. december 31-én a feljogosított fogyasztók száma kb. 180 000, közülük a regisztrált - földgázt a versenypiacon beszerezni kívánó - feljogosított fogyasztók száma azonban 253. A versenypiacra lépett - a földgázpiacon földgázt beszerző - fogyasztók száma 200. A versenypiaci kereskedők száma 16, közülük a versenypiaci fogyasztókat ténylegesen ellátó kereskedők száma mindössze 3 (EMFESZ, Édenergia, E.ON Földgáz Trade Zrt., mint versenykereskedő). A magyarországi gázpiaci nyitás után három évvel a versenypiac részaránya az összes földgázfelhasználásból 9,7%. A versenypiacra kilépő feljogosított fogyasztók száma több mint háromszorosára emelkedett egy év alatt, ez azonban a fogyasztott gázmennyiségek arányán kevéssé változtatott, mivel az első két évben kilépett nagyobb fogyasztók után a harmadik évben főleg relatíve alacsonyabb földgázfogyasztást realizáló fogyasztók döntöttek a szabad kereskedőválasztás mellett. A földgázpiacon jelentős tulajdonos-váltások is történtek 2006-ban. Az Európai Unió Bizottságának Verseny Főigazgatósága (DG Competition) féléves, részletes vizsgálat után, 2005. december 21-én meghozott határozatában (Case No COMP/M.3696-E.ON/MOL) jóváhagyta az E.ON Ruhrgas International AG-nak a MOL Földgázellátó Rt.-ben és a MOL Földgáztároló Rt.-ben történő befolyásszerzését, meghatározott feltételek teljesítése mellett. A Hivatal által 2006. január 6-án kiadott, 7/2006. számú határozatában hozzájárult az E.ON Ruhrgas akvizíciójához azzal, hogy kötelesek teljesíteni a Hivatal által 126/2005. számon kiadott, 2005. június 27-én kelt határozatban foglalt 10 pontos feltételrendszert, a diszkrimináció-mentes piaci verseny hosszú távú biztosítása érdekében. Fentiek alapján 2006. április 1-jétől a korábbi MOL közüzemi nagykereskedői és versenykereskedői engedélyes új neve a tulajdonosváltás következtében: E.ON Földgáz Trade Zrt.; valamint a földgáztárolási engedélyes új neve: E.ON Földgáz Storage Zrt. A piaci szereplők új neveit a Hivatal külön eljárások keretében a vonatkozó működési engedélyekben átvezette. A Gas Release Program keretében az E.ON Földgáz Trade Zrt. sikeres on-line földgáz-aukciót tartott 2006. május 4-én. Az aukción 475 millió m 3 gáz került értékesítésre, melyet a tíz résztvevő feljogosított fogyasztó és gázkereskedő cég közül kettő vásárolt meg. 8 Tajekoztato_2006_08.indd 8 2007.09.04. 8:58:03
TÁJÉKOZTATÓ 2006 II. A HIVATAL 2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGE Engedélyezés, hatósági ellenőrzés és felügyelet Villamosenergia-ipar A feljogosított fogyasztók körének változása 2004. július 1-jétől már minden nem lakossági fogyasztó választhatja a feljogosítást és kiléphet a versenypiacra. Az év során hatályba lépett jogszabály-módosítások nem érintették a feljogosított fogyasztók körét, de jelentősen könnyítették a piacra lépés feltételrendszerét (pl. az elszámoláshoz szükséges mérőberendezések felszerelésének a költsége a jövőben az elosztói engedélyeseket terheli). A statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe (profil) alapján mért fogyasztók köréről szóló 92/2004. (VII. 9.) GKM rendelet alapján számos országos hálózattal rendelkező társaság (pl. bankok, távközlési társaságok) versenypiaci elszámolása vált lehetővé, amellyel ezen fogyasztói kör mind nagyobb számban él is. A 2006. évben a versenypiac mérete a korábbi években tapasztalthoz képest csak szerény mértékben növekedett. 2006-ban a teljes villamosenergia-fogyasztás mintegy 37%-a versenypiaci feltételek mellett jutott el a fogyasztókhoz, miközben 2005-ben ez az arány 33% volt. A fogyasztók és a fogyasztási helyek száma az év folyamán töretlenül növekedett. Miközben a versenypiaci szegmens fogyasztása stagnált, a piacra lépő fogyasztási helyek átlagos mérete a kezdeti 50-200 GWh-ról 2006 közepére 1 GWh alá csökkent. Az elosztóhálózati engedélyesek az év során felülvizsgálták a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbéket (profilok) és kidolgozták a 2007. évre érvényes görbéket és besorolási rendet, amelyet a Hivatal 664/2006. számú határozatával, az elosztóhálózati szabályzat módosításával együtt jóváhagyott. Engedélyezési eljárások a villamosenergia-iparban A Hivatal 2006-ban a villamosenergia-ipari társaságok részére 459 határozatot adott ki. Ezek közül 287 határozat erőművekre vonatkozott, 251 határozatot kiserőművek kaptak, 36-ot pedig 50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművek. Ez utóbbiak közül 18 engedélymódosításra vonatkozó határozat. 5 elsődleges energiaforrás választási, vagy megváltoztatási engedélyt adott ki a Hivatal, melyek közül 3 új erőműre vonatkozik. A Hivatal 4 új kereskedői és 4 határkeresztező kereskedelmi engedélyt adott ki és 21 üzletszabályzat jóváhagyó és módosító határozatot hozott. A kereskedelmi szabályzat módosításai A Hivatal a rendszerirányító előterjesztésére a 2006. év során ötször módosította a kereskedelmi szabályzatot. A jóváhagyott módosításokra elsősorban a határkeresztező kapacitások aukciójával kapcsolatos módosítások miatt volt szükség. A szlovák metszéken bevezetésre került a napi kapacitás aukció, a horvát metszéken pedig a horvát és a magyar rendszerirányító megegyezett abban, hogy a két rendszerirányító részéről a MAVIR Zrt. fogja a havi kapacitás aukciókat lebonyolítani. A kiegyenlítő energia elszámoló árának meghatározására szolgáló átmeneti rendelkezések határideje 2006. június 30-án lejárt, így hatályba léptek azok a kereskedelmi szabályzati rendelkezések, amelyeknek piaci alapon kellett volna megállapítania az árakat. Ezek az előírások azonban hiányosak voltak abban a tekintetben, hogy nem vették figyelembe a HTM-ekben rögzített kapacitásdíjakat. 9 Tajekoztato_2006_08.indd 9 2007.09.04. 8:58:03
MAGYAR ENERGIA HIVATAL Ezért a Hivatal határozatában jóváhagyta a MAVIR Zrt. azon módosító javaslatát, amely ezeket a fenti előírásokat egy alsó küszöbárral és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő csúcs- és völgyidőszak bevezetésével egészítette ki. Kiserőművek engedélyezési eljárása A VET 2005. évi módosítása előírta, hogy a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztása és megváltoztatása, létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének szüneteltetése, megszüntetése és a kiserőmű megszüntetése engedélyköteles tevékenység. Ez megnövelte a benyújtott kérelmek számát. 2006-ban a kiserőművek 359 kérelmet nyújtottak be. Év végéig 251 határozatot hozott meg a Hivatal, amelyből 80 - a szélerőművekre vonatkozó - elutasító határozat volt. A kiserőművek részére kiadott határozatok közül 80 fosszilis tüzelőanyaggal - többségében gázmotoros -, 91 pedig megújuló energiaforrással működő kiserőműre vonatkozott. A kötelezően átveendő megújuló energiával termelt villamos energia mennyiségét (kvóta), valamint a működési engedély időtartamát a Hivatalnak kell megállapítania, figyelembe véve Magyarország nemzetközi vállalásait a megújuló villamosenergia-termelésre, a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia versenyképességét, az adott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működésére gyakorolt hatását, a fogyasztók teherviselő képességét, a rendszerirányító véleményét, a közüzemi villamosenergia-ellátási kötelezettség mértékét, az igénybe vett egyéb támogatás mértékét. Az új szabályozás a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést (kogenerációt) folytató kiserőművekre (pl. gázmotorok) is előírja az átvételi kötelezettséget, de nem tartalmaz speciális engedélyezési feltételeket. A Hivatal 22 - nem engedélyköteles - kiserőműnek is megállapította a kötelezően átveendő megújuló energiával termelt villamos energia mennyiségét (kvóta). Szélerőművek engedélyezése Magyarországon napszaktól és évszaktól függően korlátozott a szélerőmű parkokból nyerhető villamos energia átvétele. A villamosenergia-rendszer feltételezett fejlődése és az előírt tartalék peremfeltételek mellett a szélerőművek rendszerbe illesztése, a rendszer szabályozási tartalékait kimerítik. Ezért a jogszabályokkal összhangban a Hivatal meghatározta a maximálisan engedélyezhető szélerőmű teljesítményt, amely rendszerszintű korlátként értelmezhető (330 MW). 2006-ban 132 kérelem érkezett szélerőművek megvalósítására, összesen 1 787 MW kapacitással. A Hivatal ezek közül 49 kérelmet kedvezően bírált el, míg a többi kérelmet elutasította. Az engedélyezett erőművek teljesítménye 330 MW-ot tesz ki. Ezek az erőművek 717 GWh villamos energia hatósági áron történő kötelező átvételére kaptak engedélyt. Megújuló energiaforrások felhasználása 2006-ban az előző évhez képest csökkent a megújuló energia felhasználása. Elsősorban a biomassza bázisú villamosenergia-termelés csökkent, mert a kötelezően átveendő mennyiséget a Hivatal a VET-Vhr. előírásai alapján állapította meg, s az kevesebbnek bizonyult, mint az előző évek termelése. Időjárási okok miatt csökkent a vízerőművek termelése is. 10 Tajekoztato_2006_08.indd 10 2007.09.04. 8:58:03
TÁJÉKOZTATÓ 2006 Jelentősen növekedett ugyanakkor a szélerőművek termelése és az üzembe helyezett beépített teljesítmény is meghaladja a 30 MW-ot, emellett növekedett a biogázzal termelt villamos energia is. Az ország összes villamoseneriga-felhasználásának közel 4%-át teszi ki a megújuló energiából termelt villamos energia aránya. Az elkövetkező években számolni kell a szélerőművek beépített teljesítményének gyors növekedésével, várhatóan 2008-ra a beépített kapacitás eléri a 330 MW-ot. A biomassza tüzelésű erőművek - megfelelő ösztönzés esetén - növelhetik az erre a célra telepített energiafüvek, energiaerdők, mezőgazdasági hulladékok felhasználásának részarányát. Ehhez azonban szükség van a mezőgazdaság forrásainak erőteljes bevonására. Ugyancsak növelhető a mezőgazdasági hulladékok felhasználásának részaránya. Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Magyarországon GWh 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Víz Biogáz Szél Biomassza Összesen 186 7,6 0,9 0 194,5 194 11,2 1,1 0 206,3 171 15,6 3,3 74,8 264,7 206 15 5,4 655 881,4 203 27 10 1612 1852 186 32 43 1278 1539 A Hivatal szakhatóságként közreműködött az erőművek kéndioxid és nitrogénoxidok engedélyezett éves összkibocsátási kvótájának meghatározásában, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtását szabályozó 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján szakvéleményével segíti a Kiosztási Terv elkészítését, valamint a Kiosztási Tervben az új belépők kvótájának meghatározását. A Hivatal csak állásfoglalást ad a villamos energia termelői engedélyesek vonatkozásában, az allokáló hatóság az Országos Környezetvédelmi- és Vízügyi Főfelügyelőség. Terhelési profilok alkalmazása A terhelési profilok alkalmazása a villamosenergia-rendszerben 2006 folyamán is csekély mértékű volt. Továbbra is elsősorban a közvilágítási profilos fogyasztók léptek ki a versenypiacra, egyéb profilos fogyasztók közül is csak azok a fogyasztók váltottak, amelyek regiszteres, távleolvasható fogyasztásmérős fogyasztási hellyel is rendelkeztek. Az elosztói engedélyesek 2005 folyamán megteremtették a lehetőségét annak, hogy a profilírozási határ 3x80 Amperre növekedhessen, és ezzel a fogyasztók szélesebb körének elszámolása váljon egyszerűbbé és olcsóbbá 2006-ban. Rendszerszintű szolgáltatások Tapasztalataink alapján a jelenlegi hosszú távú szerződések rendszere és a jogszabályi környezet nem ösztönzi az engedélyeseket egy új, a jelenlegi szabott árnál hatékonyabb rendszer kidolgozására, különös tekintettel arra, hogy a kiegyenlítő energia árának ösztönöznie kell a piaci szereplőket menetrendjeik betartására, de az ár nem jelenthet piacra lépési korlátot a feljogosított fogyasztók számára. A megfelelő szabályozás kialakítását különösen nehezíti, hogy a kialakítandó rendszerben - az Európai Unió joggyakorlatának megfelelően - egyenlő bánásmódban kell részesíteni minden piaci szereplőt, így a közüzemi nagykereskedőt is, aki a közüzemben fennálló, a piacnyitást megelőzően létrehozott szerződéses rendszer kötöttségei és a jogszabályi korlátok miatt csak erősen korlátozott mértékben képes megosztani a piaci kockázatait más, a mérlegkörébe tartozó társaságokkal. Az év során a kereskedelmi szabályzati bizottságban folytatódtak a szakértői egyeztetések. 11 Tajekoztato_2006_08.indd 11 2007.09.04. 8:58:03
MAGYAR ENERGIA HIVATAL Felügyeleti ellenőrzések a villamosenergia-iparban Az erőműveknél folytatott ellenőrzések során a Hivatal megállapította, hogy a jogszabályban előírt tüzelőanyag készlet minden erőműben rendelkezésre áll, több helyen az előírásokat meghaladó készletekkel is rendelkeznek. A karbantartást mindenütt terv szerint végzik, ezzel biztosítva a megbízhatóságot és a rendelkezésre állást. A környezetvédelmi moratórium lejártával egyetlen szenes erőművet sem kellett bezárni. Számos újítást, fejlesztést és átalakítást elvégezve alkalmassá tették a kiöregedő berendezéseket a szigorú normák kielégítésére. A minőségbiztosítási helyzetet áttekintve megállapítható, hogy minden erőmű működtet minőségbiztosítási rendszert. A minőségbiztosítási rendszereket - a változásoknak megfelelően - átdolgozzák és auditáltatják. Egyes erőművek integrált minőségirányítási-, környezetirányítási-, valamint munkaegészségi- és munkabiztonsági rendszer kialakítását kezdték meg. Több helyen integrált környezetközpontú irányítási és minőségirányítási rendszert működtetnek. A környezetvédelem területén a jogszabály előírja, hogy az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat 2007. október 31-ig kell teljesítenie az erőműveknek. Minden engedélyes már megkezdte az engedélyezési eljárást és többségük már befejezve azt megkapta az egységes környezethasználati engedélyt. A hálózati engedélyesek ellenőrzésének súlypontjai az engedélyes engedélyköteles tevékenysége egyes elemeinek más személy által történő végzése, a hálózatok szabad hozzáférésének a biztosítása, mérési problémák, a profil alapú elszámolás helyzete és kiterjesztésének lehetőségei, a hálózati veszteség alakulása, a hálózatfejlesztés helyzete voltak. A saját forrású hálózatfejlesztések eredményeként csökkentek a hálózatveszteségi mutatók. A közeljövőben a hálózati veszteség szintje várhatóan 9-10% között állandósulni fog. A közüzemi szolgáltatóknál a közüzemi mérlegkör működési problémái, a számlázási rendszer, az engedélyes engedélyköteles tevékenysége egyes elemeinek más személy által történő végzése, a kötelező átvétel gyakorlata és problémái, a profil alapú elszámolás helyzete, a kedvezményadási gyakorlat voltak az ellenőrzés főbb témái. Az ellenőrzés kapcsán levonható volt az a következtetés, hogy az engedélyesek nagyon szigorú elő- és utóminősítő rendszereket vezettek be a kiszervezett tevékenységeket végző vállalkozások ellenőrzésére. A vállalkozások teljesítései egy általuk is ismert pontrendszerrel megmérettetésre kerülnek és az elért eredményeket a következő pályáztatások előminősítési stádiumában veszik figyelembe. Földgázipar 2006-ban került sor a GET végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendeletnek a 49/2006. (III. 10.) számú Korm. rendelettel történő jelentősebb módosítására, mely 2006. március 25-én lépett hatályba. A Hivatal a 2006/2007 gázévre vonatkozó korlátozási sorrend jóváhagyása során felülvizsgálta a korábbi évek gyakorlatát és azoknak a földgáztüzelésű erőműveknek a gázfogyasztását, amelyek képesek folyékony tüzelőanyagra átállni az I. korlátozási kategóriába soroltatta be. A folyamat eredményeként jelentősen megnőtt (közel háromszorosára) az I. kategóriába sorolt gázfogyasztás volumene, ami javítja annak az esélyét, hogy egy korlátozás során nem szükséges a III. kategóriába sorolt fogyasztók már technológiai kárral járó korlátozását is elrendelni. 12 Tajekoztato_2006_08.indd 12 2007.09.04. 8:58:03
TÁJÉKOZTATÓ 2006 2006-ban elkezdődött a földgázpiac új működési modelljének kidolgozása. A piac minden szereplőjét, valamint az érdekképviseleti- és egyéb érintett civil szervezeteket is bevonva kezdte meg a Hivatal az új modell kialakításával kapcsolatos egyeztetéseket. A GET előírásai szerinti teljes piacnyitás 2007. július 1-jétől minden fogyasztó feljogosított figyelembevételével kell az új modellt kialakítani. Az új gázpiaci modellben az egyetemes szolgáltató a piac fontos új szereplője lesz, meg kell határozni a versenypiacra kilépni nem szándékozó kisfogyasztók (azon belül a háztartások) számára értékesítendő egyetemes szolgáltatási csomagok részletes tartalmi elemeit, figyelembe véve az ellátás-biztonsági szintet és a szolgáltatási színvonalat. Engedélyezés A korábban kiadott működési engedélyek módosítására 74 esetben került sor. Ebből 23 határozat az engedélyesek névváltozását tartalmazza. Célvezeték létesítésére vonatkozó hozzájárulási határozatot két esetben adott ki a Hivatal. A kiadott határozatok két új versenypiaci földgáz-kereskedő működését tették lehetővé, ezzel a földgáz-kereskedelmi engedélyesek száma 16-ra emelkedett. A közüzemi szolgáltatás területén kiadott engedélymódosítások 26 új település, 7 településrész, illetve 27 terület bekapcsolását jelentették. Ellenőrzés A Hivatal 2006-ban átfogó ellenőrzési program keretében minden földgáz elosztói és közüzemi szolgáltatási engedélyesnél ellenőrzést tartott. A Hivatal betekintett helyben kiválasztott néhány 2005-ben megkötött hálózati csatlakozási szerződésbe és azok előzmény dokumentumaiba (igénybejelentés, ajánlattétel). A Hivatal ellenőrizte a fogyasztóvá válás folyamatát (közüzemi, feljogosított kereskedővel és kereskedő közreműködése nélkül) és a kiválasztott egyedi esetekben a beruházást, tervezéstől a költségelszámolásig a csatlakozási díjszámítással együtt. Távhőtermelés A távhőellátás főbb jellemzői Magyarországon 93 településen 220 távfűtő rendszer működik, a távfűtött lakások száma 650 ezer. Ez az országos lakásállomány kb. 16%-a. Az elmúlt évben új település nem lépett be a távhőszolgáltatásba, ugyanakkor a távfűtő rendszerek összevonása tapasztalható. A távhőszolgáltatók a hőenergiát hatósági áron szolgáltatják a lakossági fogyasztók részére, amely hőenergiát távhőtermelőtől (erőműtől) vásárolnak, és/vagy maguk állítanak elő kazánokban és egyre nagyobb részben kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezésekben (gázmotorok). A szolgáltatott hőenergia 2006 elején már 61 településen részben kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést megvalósító erőműből származott, míg 2005 elején ez a szám 45 volt. A távhőtermelés egyre nagyobb mértékben használja ki a kapcsolt energiatermelésből származó gazdasági előnyöket, melyet még tovább növel a kötelező villamosenergia-átvétel és a hozzá kapcsolódó támogatott hatósági ár is. A távhőszolgáltató vállalatok többségükben a települési önkormányzatok tulajdonában vannak, egyes helyeken a szolgáltatóban a távhőtermelő (villamos engedélyköteles erőmű) is szerzett tulajdont. Néhány településen a távhőszolgáltató vállalat üzemeltetését koncessziós szerződéssel magántulajdonú vállalkozások végzik. 13 Tajekoztato_2006_08.indd 13 2007.09.04. 8:58:03
MAGYAR ENERGIA HIVATAL A távhőszolgáltatók által alkalmazandó díjakat az önkormányzatok képviselő testülete határozza meg önkormányzati rendeletben. Az egyes települések díjai - szerkezetükben és mértékükben - esetenként nagymértékben eltérnek egymástól, egy átlaglakásra számítva az éves távhő költség 80-120% között mozog az országos átlag körül. Az egyes szolgáltatóknál a díjrendszerben az alapdíj 30-50%-a az éves díjnak. Ezeket az eltéréseket csak részben indokolhatja az eltérő szolgáltatási sajátosság. A távhőellátás tüzelőanyag-felhasználásában meghatározó szerepe van a földgáznak (75-80%). A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést megvalósító gázmotorok számának növekedése - környezetvédelmi előnyei mellett - egyben növeli a távhőellátás függését a földgáz energiahordozótól. A távhőellátás jogszabályi keretei A távhőtermelés és távhőszolgáltatás engedélyköteles tevékenység. A távhőtermelő berendezések létesítése csak 5 MW hőteljesítménytől engedélyköteles. Az engedélyezési hatáskör megoszlik a települési önkormányzatok és a Hivatal között. Az új szabályozás szerint valamennyi távhőtermelő, amely villamosenergia-termelő tevékenységet is folytat, a Hivatal, míg a villamos energiát nem termelő távhőt előállító tevékenység az önkormányzatok engedélyezési hatáskörébe tartozik. A távhőszolgáltatók engedélyezése és felügyelete teljes egészében az önkormányzati jegyzők hatáskörébe került, míg a fogyasztóvédelmi feladatokat a fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el. A fogyasztói tarifák megállapítása megmaradt a települési, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testületének hatáskörében. Az ármegállapítás előtt a gazdasági és közlekedési miniszter véleményezi a távhőszolgáltatás árait. 2005-ben változás következett be a termelői hőárak (a távhőszolgáltató részére értékesített hőenergia ára) hatósági ármegállapításában, mivel az önkormányzatok ezzel kapcsolatos kötelezettsége megszűnt és a termék ára részben szabadárassá vált. Hatósági ármegállapítás csak azon hőtermelők esetében maradt meg, amelyek villamosenergia-termelői engedéllyel is rendelkeznek és lakossági távhőszolgáltatási célra lekötött hőteljesítményük az 50 MW-ot meghaladja. Mindebből látható, hogy országosan egységes színvonalú és szerkezetű távhő ár nem alakulhat ki. A távhőszolgáltatási árak átláthatóságának biztosítása érdekében a Tszt.-Vhr. meghatározta a távhőszolgáltatók által közzéteendő gazdálkodási adatok és az ezzel összefüggő műszaki információk körét. A lakossági fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében az 1000, vagy ennél több lakást ellátó távhőszolgáltatóknak elektronikus információs rendszert (honlapot) kellett létrehozniuk. A Hivatal engedélyezési tevékenysége 2006-ban A Hivatal 2006-ban a távhő engedélyezéssel összefüggésben 82 határozatot adott ki. Ebből 55 engedély kiadásával (52 működési, 3 létesítési), 18 már meglévő engedély módosításával, 2 rendelkezési jog jóváhagyásával, 7 pedig eljárás megszüntetésével kapcsolatos határozat volt. A Hivatal minden esetben intézkedett az engedélyeket kiadó határozatok közzétételéről. 14 Tajekoztato_2006_08.indd 14 2007.09.04. 8:58:03
TÁJÉKOZTATÓ 2006 A kiserőművek engedélyezése kapcsán megállapítható, hogy 2006-ban egyfajta koncentrációra való törekvés indult meg. Egyrészt a társaságok tulajdonosai igyekeztek összevonni egy cégbe az ország különböző részein lévő erőműveiket, másrészt megindult egy felvásárlási folyamat is, amely során a tőkeerős nagyobb cégek felvásárolják a gázmotoros erőművek kisebb cégeit. Az engedélyezési folyamat során a Hivatal kikéri a Gazdasági Versenyhivatal véleményét. A kapcsolt energiatermelés jövedelmező üzletággá vált, amelyet alátámaszt az a tény is, hogy az elmúlt pár évben szerte az országban telepítettek és telepítenek gázmotorokat távhőszolgáltatási és ipari célra egyaránt. Ellenőrzés, felügyelet A Hivatal az 1999-ben kiadott működési engedélyek alapján 2006-ban is folytatta az engedélyesek hatósági ellenőrzését. Az ellenőrzés az engedélyben meghatározott információadási kötelezettségen alapult. 2006-ban az engedélyesektől március 31-ig az éves jelentést, június 30-ig a pénzügyi mérleget (éves beszámolót, kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést), augusztus 30-ig a további vizsgálatokhoz szükséges információkat kért be a Hivatal. Az engedélyesek jelentéseit feldolgozta és megállapította, hogy az engedélyesek a jogszabályokban és az engedélyekben foglaltak szerint működnek. Törvényelőkészítő tevékenység A Hivatal a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv figyelembevételével előkészítette, a szakmai szervezetekkel egyeztette és 2005 végén a GKM részére megküldte a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés származási garanciájáról szóló rendelettervezetet. A Hivatal előzetes szakmai egyeztetést folytatott a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hőés villamosenergia-termelésére vonatkozó egységes hatásfok-referencia értékek megállapításáról, annak hazai alkalmazásáról. Árelőkészítés, árszabályozás A jelenlegi árrendszer és árszabályozás jellemzői 2006-ban mind a földgáz-, mind a villamosenergia-iparra az ún. kettős piac (közüzem és versenypiac) szerinti működés volt a jellemző. Ennek megfelelően a közüzemi fogyasztók a terméket (energiát) és a rendszerhasználatot egyaránt magába foglaló komplex szolgáltatás hatósági árainak (közüzemi árak) megfizetésével vételezhették a földgázt, illetve a villamos energiát, a versenypiacra kilépő feljogosított fogyasztók pedig nem szabályozott áron jutottak hozzá magához a termékhez, míg a rendszer használatáért ők is hatósági árat fizettek. Villamosenergia-ipar Az árszabályozás a 2005. február 1-jén hatályba lépett rendeletek értelmében történt. A rendszerhasználati tarifarendszer 2006. január 1-jétől, valamint augusztus 1-jétől hatályos díjai (csakúgy, mint a közüzemi villamos energia árai) a 2005-2008. évi árszabályozási cikluson belüli árkorrekciós mechanizmus figyelembevételével kerültek megállapításra. A közüzemi tarifarendszer továbbra is az 1999 júliusától érvényes szerkezetében működött. A Hivatal regionálisan eltérő árak bevezetését, az országosan egységes árrendszer átalakítását még nem tartotta reálisan megvalósíthatónak. Ezt is figyelembe véve - az ismételt befektetői felvetések után - a Hivatal javaslatára az árhatóság 2006. augusztus 1-jével az elosztók közötti jövedelmezőségi egyenlőtlenségek kiegyenlítése céljából ún. jövedelemátcsoportosítási mechanizmust vezetett be. 15 Tajekoztato_2006_08.indd 15 2007.09.04. 8:58:03
MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatósági közüzemi végfelhasználói villamosenergia-árak 2006-ban két alkalommal növekedtek. A január 1-jei áremelés átlagos mértéke (ÁFA nélkül számolva) 2,3% volt, ezen belül a nem lakossági árak átlagosan 4,4%-kal nőttek, míg a lakossági árak nem változtak. A villamos energia ÁFA-jának ekkori - 25%-ról 20%-ra való - csökkentése a lakossági fogyasztók számára az általuk ténylegesen fizetett árak 4%-os mérséklődését jelentette. A 2006. augusztus 1-jei áremelés átlagos mértéke 12% volt, ezen belül a nem lakossági árak átlagosan 9,8%-kal, a lakossági árak átlagosan 14,4%-kal emelkedtek. A közüzemi nagykereskedelmi (hatósági) ár is kétszer változott 2006-ban. Január 1-jén - árhatósági döntésre - kb. 7%-kal csökkent, augusztus 1-jén - az MVM helyzetének rendezése, valamint a gáz árának emelkedése miatt - kb. 15%-kal nőtt. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia esetében az átvételi árak a 2005. szeptember 1-jével hatályba lépett VET-módosítással és a 2006. évközi gázáremelésekkel összhangban két alkalommal (január 18-án és augusztus 1-jén) változtak (nőttek). Január 18-án az áremelkedés energiahordozótól függően 0-4,8%, augusztus 1-jén 0-15,6% volt. A rendszerhasználat díjai 2006-ban két alkalommal változtak, januárban átlagosan 15,6%-kal, augusztusban átlagosan 10,8%-kal emelkedtek. A 2006. januári áremelésen belül a rendszerirányítási díj jelentős mértékben (kb. 1,50 Ft-tal, azaz 127%-kal) nőtt. Az emelkedést a rendszerirányítási díjban foglalt adójellegű díjelemek (átállási díj, a kötelező átvételű villamos energia támogatása) drasztikus emelése, valamint (új díjelemként) a szénipari szerkezetátalakítási támogatás rendszerének módosításával bevezetett szénfillér okozta, míg - mérsékelve a növekedés mértékét - a rendszerirányító költségeit fedezni hivatott díjrész 38%-kal csökkent. A rendszerszintű szolgáltatások díja 10%-kal, az elosztási díjak átlagos szintje kb. 2%-kal csökkent. Az árszabályozási rendeletekben foglalt árkorrekciós mechanizmus tényezőinek eredőjeként az átviteli díj változatlan maradt. 2006. augusztus 1-jével a rendszerirányítási díj kb. 0,90 Ft-tal, azaz 34%-kal nőtt. Az emelkedést a benne foglalt díjelemnek (a kötelező átvételű villamos energia támogatásának) az ún. KÁP-kasszában felgyülemlett hiánnyal, valamint a gázár-emelkedéssel összefüggő növekedése tette szükségessé. A rendszerirányító költségeit fedezni hivatott díjrész, valamint a rendszerszintű szolgáltatások díja és az átviteli díj változatlan maradt, míg az elosztási díjak átlagos szintje - a közüzemi nagykereskedelmi árhoz kötött elosztói veszteség díj emelkedése miatt - 3%-kal nőtt. A villamos energia elosztói engedélyesek közötti jövedelmezőségi egyenlőtlenségek kapcsán már több éve napirenden van az egyes társaságok költségeit pontosabban tükröző regionális végfelhasználói tarifarendszer bevezetése. Mivel ennek feltételei nem alakultak ki, a Hivatal javaslatára 2006 augusztusában olyan jövedelem-kiegyenlítő mechanizmus lépett hatályba, amely az előnyösebb helyzetű társaságok árbevételének egy részét a kevésbé előnyös helyzetű társaságokhoz juttatja. A Hivatal a jövedelem-átcsoportosítási mechanizmus minden érintett számára való elfogadhatósága, illetve egy jövőbeli esetleges regionális tarifarendszer megalapozásának előkészítése érdekében 2006 folyamán újraértékelte az elosztói engedélyesek eszközállományát. A Hivatal a feladatot közbeszerzési eljárással kiválasztott külső szakértők bevonásával végezte el. A villamosenergia-termelői engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia a 2006. március 3-án hatályba lépett 2006. évi XXXV. törvény értelmében ismét hatósági ármegállapítás alá került. A Hivatal előkészítette az érintett erőművekre vonatkozó hatósági árakat (rendelkezésre állási és energiadíjakat), melyek 2006. december 9-én léptek hatályba. A Hivatal a vonatkozó árszabályozási rendeletek figyelembevételével 2006. december elejére előkészítette a 2007 eleji rendszerhasználati és közüzemi árak változására vonatkozó javaslatát. Az új díjtételeket tartalmazó módosító rendeletek 2007. február 1-jén léptek hatályba. 16 Tajekoztato_2006_08.indd 16 2007.09.04. 8:58:04
TÁJÉKOZTATÓ 2006 Földgázipar A földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 2006. év során a közüzemi díjak tekintetében két alkalommal módosult: 2006. január 18-i és 2006. augusztus 1-jei hatálybalépéssel. A 2006. január 18-án hatályba lépett meghirdetett (támogatás nélküli) közüzemi díjak változása a gáz import árának növekedéséből, a mennyiségi adatok figyelembe vett változásából, valamint a - közüzemi nagykereskedő és közüzemi szolgáltatók által értékesített földgázmennyiségből számított - hőmérsékletkorrigált mennyiség növekedéséből adódott. Ezen tételek változásával összefüggésben a lakossági (<20 m 3 /h) kategóriában a gázár meghatározó részét képező, mennyiségarányos gázdíj 7,1%-kal emelkedett, a mennyiségtől független alapdíj nem változott. A nem lakossági kategóriában az áremelkedés átlagosan 8% volt. Mivel árhatósági döntés alapján a lakossági fogyasztóknál ún. megérzett áremelkedés nem történt (vagyis a lakosság által ténylegesen fizetett árak nem változtak), a támogatási rendszerben ki kellett alakítani az ún. III. tömb szerinti támogatási kategóriát. Ez azt jelentette, hogy 2006. január 18-tól az éves szinten 3000 m 3 feletti elfogyasztott földgáz mennyiség után is igénybe lehetett venni gázártámogatást. A közüzemi díjrendszerben 2006. augusztus 1-jétől a legfontosabb változás az volt, hogy megszűnt az ún. kettős árrendszer, melynek eredményeképpen a gázdíjak minden értékesítési kategóriában az árszabályozás szerint indokolt szinten kerültek kihirdetésre. Ez a lakossági fogyasztóknál 30%, a távhő célú földgázfelhasználóknál 32%, a nem lakossági fogyasztóknál átlagosan 12% átlagár-emelkedést jelentett (támogatás nélkül számolva). Ezzel egyidőben a gázártámogatás is változott. A támogatás a lakossági fogyasztók I. fogyasztási tömbjében (1500 m 3 /év fogyasztásig) 22,1 Ft/m 3 -ről 31,2 Ft/m 3 -re nőtt (ÁFA nélkül), a II. tömbben (1500-3000 m 3 /év fogyasztás) gyakorlatilag szinten maradt (17,9 Ft/m 3 ). A III. tömb támogatása megszűnt, azaz az éves szinten 3000 m 3 feletti fogyasztás után a meghirdetett gázdíjat kellett ténylegesen megfizetni. Ezek alapján az I. tömbben 18,5 %, a II. tömbben 36,6%, a III. tömbben pedig 39,4% volt a lakossági fogyasztók által megérzett áremelkedés. 2006. szeptember 1-jétől az elfogyasztott földgáz után fizetendő általános forgalmi adó 15%-ról 20%-ra emelkedett. Ezzel egyidőben a gázár-támogatások úgy módosultak, hogy a támogatásban részesülő fogyasztási szintig (3000 m 3 /év) a lakossági fogyasztók által ténylegesen fizetett ár ne változzon. A 2003. október 1-jétől működő, a lakossági gáz- és távhőfogyasztók számára alanyi jogon járó gázártámogatás rendszere úgy került átalakításra, hogy a fogyasztók 2007. január 1-jétől jövedelmük és a család nagysága alapján (differenciált mértékben) igényelhetnek támogatást. Azoknál a lakossági fogyasztóknál, akik csak a korábbi rendszerben kaptak támogatást, a támogatás megszűnése következtében 2007. január 1-jétől a fogyasztástól függően 30-60%-os megérzett áremelkedés valósult meg. A földgáz rendszerhasználati díjak 2006. július 8-tól az árszabályozás szerinti inflációs tényező figyelembevételével változtak. 17 Tajekoztato_2006_08.indd 17 2007.09.04. 8:58:04
MAGYAR ENERGIA HIVATAL Az áralkalmazás jogi szabályozásával kapcsolatos munkák 2006-ban Villamosenergia-ipar A természetes monopol tevékenységekre (rendszerirányítás, rendszerszintű szolgáltatások nyújtása, átvitel, elosztás) vonatkozó konkrét hatósági árakat a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjakról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet határozza meg. A 2006-ban kidolgozott módosítási javaslatok előkészítésekor a korábbiakhoz hasonlóan fontos szempont volt, hogy az általános rendszerhasználati díjakat a rendszer minden használója fizesse meg és tegye ezt annak mértékében, amilyen mértékben a rendszert igénybe veszi. A közüzemi végfelhasználói árakról és azok alkalmazásáról szóló rendeletek módosításai az addig esetlegesen vitákra okot adó megfogalmazások egyértelművé tételét, a viták elsimításának könnyítését szolgálják. A rendkívüli árvízi helyzet tette sürgetővé az árvízvédelmi szivattyútelepek operatív teljesítmény-igénybevételének szabályozását. A kötelező átvételű villamos energia árszabályozása A kötelező átvétel alapján értékesített, támogatott árú villamos energia átvételének feltételei lényegében véve - a földgáztüzeléssel történő kapcsolt termelést kivéve - nem változtak. A kapcsoltan termelő létesítmények számára garantált volt a teljesítménytől, a kapcsoltan termelt hő preferált felhasználási céljától (távhő) és az energetikai hatásfoktól függően [az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet alapján] a villamos energia kötelező átvétele. A megújuló energiaforrások felhasználásával értékesítésre termelt villamos energiára vonatkozóan 2005. szeptemberétől - az átvételi kötelezettség további fenntartása mellett - új helyzetet teremtett a VET-et módosító 2005. évi LXXIX. törvény, amely a megújuló energia felhasználásával termelt villamos energia (2005. évi) induló átvételi árát 23 Ft/kWh-ban határozta meg, egyúttal az ilyen erőművekben termelhető villamosenergia-mennyiség meghatározásának jogát a Hivatal hatáskörébe utalta. A kötelező átvétel alapján villamos energiát termelő és értékesítő gázmotorok összesített teljesítőképessége 2006 végére mintegy 430 MW-ra nőtt. Ugyanakkor megfigyelhető volt az a törekvés is, hogy - mivel a távhő célú termelés piaca a telítettség felé közeledik - a befektetők a nem távhő célú termelés piacát is megcélozták, jellemzően 6 MW alatti egységteljesítményű, kapcsoltan termelő kiserőművek létesítésével. 2006. június 30. után viszont [a 78/2005. (X. 7.) GKM rendelet szerint] ebben az esetben is csak a külön kezelt intézmények (központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat és költségvetési intézményei, egyéb, közfeladatot ellátó intézmény) számára - nem távhő célú hővel kapcsoltan - termelt villamos energia esetén biztosított a magasabb átvételi ár. A kötelező átvételnek és a hozzá kapcsolódó kedvező átvételi áraknak köszönhetően a 2006. évet is élénk befektetési érdeklődés és termelési kedv jellemezte. A bővülő kapacitás, az ily módon növekvő termelés folytán növekvő támogatási igény - a földgáz-árának emelkedésén túl - hozzájárult a KÁP-kassza egyre nagyobb mértékű hiányához. Ez tette szükségessé a KÁP-díjelem már említett 2006. augusztusi jelentős mértékű emelését. A támogatásra fordított pénzeszközök kezelője a MAVIR Zrt., forrása pedig a MAVIR Zrt. éves indokolt költségei között (a rendszerirányítási díjon keresztül) a Hivatal (illetve az árhatóság) által e villamos energia termelésének és felvásárlásának ösztönzésére (támogatására) - kimondottan ilyen címen - elismert pénzösszeg (KÁP). A fenti címen 2006-ban (a 2005. évi 32 milliárd Ft-tal szemben) mintegy 50 milliárd Ft került kifizetésre. Ebből 16 milliárd Ft a megújuló energiából és a hulladékból származó, 34 milliárd Ft pedig a hővel kapcsoltan és az egyéb módon termelt villamos energiához kapcsolódott. 18 Tajekoztato_2006_08.indd 18 2007.09.04. 8:58:04
TÁJÉKOZTATÓ 2006 Földgázipar A fogyasztási igénybejelentés rendszere 2006. augusztus 1-jétől egységessé vált a szolgáltatók és a fogyasztók esetében. A fogyasztási igénybejelentés szerinti elszámolás minden 500 m 3 /h feletti lekötéssel rendelkező fogyasztó (beleértve a szállítóvezetékről közvetlenül ellátott fogyasztókat is) számára kötelezővé vált. Ezzel egyidejűleg megszűnt a 0,02 Ft/MJ kedvezmény (a fogyasztási igénybejelentés szerinti elszámolás vállalásáért) és a bónuszrendszer (az 5%-os határon belüli +/- eltérésért). 2006. július 1-jétől +/- 8%-ig nem kell pótdíjat fizetni, ennél nagyobb eltérés esetén a fogyasztó a közüzemi szolgáltatónak, utóbbi pedig a közüzemi nagykereskedőnek 0,07 Ft/MJ pótdíjat köteles fizetni. A GET 36. -ának (8) bekezdése alapján a közüzembe visszatérő fogyasztó az így felmerült többlet gázigény kielégítéséért a közüzemi gázdíj megfizetése mellett a rá vonatkozó árszabás szerinti közüzemi gázdíj 5%-át köteles felemelt díjként szerződés szerinti ütemezéssel megfizetni a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató részére a következő év június 30-ig. A teljesítmény-lekötés túllépéséért fizetendő pótdíj rendszerét illetően bevezetésre került a -12 o C hőmérsékleti határ. Ennek értelmében: ha az adott gáznap átlaghőmérséklete nem alacsonyabb -12 o C- nál, akkor - teljesítmény-túllépés esetén - minden teljesítmény-lekötéssel rendelkező szereplő (>101 m 3 /h feletti lekötéssel rendelkező közüzemi fogyasztó, közüzemi szolgáltató, közüzemi nagykereskedő, kereskedő, feljogosított fogyasztó) pótdíjat köteles fizetni az őt szerződés szerint ellátó engedélyesnek. A pótdíjszorzó mértéke a közüzemi szolgáltatók esetében 1,5-ről 1,25-re módosult, mivel a viszonteladói teljesítménydíj közel 50%-a a tárolói költségekre nyújt fedezetet, erre a részre azonban nem indokolt pótdíjfizetés alkalmazása. -12 o C-nál hidegebb átlaghőmérsékletű gáznap esetén a teljesítmény-túllépésért utólagos teljesítménydíjat (megegyezik az adott árszabás teljesítménydíjával) kell fizetni, pótdíjfizetés nincs. Mivel a közüzemi szolgáltatóknál a pótdíj mértéke csökkent és a -12 o C pótdíjfizetési határ bevezetésével a pótdíjfizetés kockázata is kiszámíthatóbbá vált, további kedvezményként a Hivatal nem tartotta indokoltnak az 1%-os pótdíjmentes toleranciasáv alkalmazását. A rendelet szabályozza a túllépések miatti indokolt többletköltség elismerését, valamint a beszedett többlet pótdíj visszajuttatási rendszerét is. Amennyiben a -12 o C-nál hidegebb gáznapon az adott engedélyesnél többletértékesítés (túllépés) miatt többletköltség merül fel, a felmerült többletköltség Hivatal által indokoltnak tartott része a következő tarifa-megállapításnál a tarifában figyelembevételre kerül. A -12 o C-os vagy annál magasabb átlaghőmérsékletű gáznapon a túllépés miatt beszedett pótdíj közvetlenül a következő tarifa-megállapításnál, vagy közvetetten a Hivatallal egyeztetett módon a teljesítmény-gazdálkodás elvét elősegítő beruházások megvalósításánál kerül figyelembevételre. Nyereségkorlát Mind a földgáz, mind a villamos energia esetében - a 2005-ben hatályos árszabályozási rendeletből következően - a Hivatal feladata, hogy az áram-, illetve gázelosztó, és -szolgáltató, valamint a gáztároló engedélyesek eredményének vizsgálatát (az adott évre elismert tőkeköltségtől függő) nyereségkorlát figyelembevételével évente elvégezze. A Hivatal 2006 májusában elvégezte az említett engedélyesek 2005. évi nyereségpozíciójának értékelését, és a jogszabályban előírtak alapján az ELMŰ Nyrt. elosztói engedélyes számára 617,9 millió Ft nyereség-visszatérítést írt elő. A Hivatallal folytatott egyeztetés után az ELMŰ 2006 november folyamán a vele 2005-ben szerződéses kapcsolatban állt 148 feljogosított fogyasztónak az általuk 2005 folyamán fizetett elosztói díjak 1,76%- át, összesen 90,6 millió Ft-ot térített vissza. 2006 december folyamán a közüzemi fogyasztóknak visszatérítendő 527,3 millió Ft-ból az ELMŰ 310 millió Ft-ot a Hálózat Alapítványnak, 217,3 millió Ft-ot a Héra Alapítványnak utalt át. 19 Tajekoztato_2006_08.indd 19 2007.09.04. 8:58:04
MAGYAR ENERGIA HIVATAL A Hálózat Alapítvány a rendelkezésére bocsátott pénzből az önkormányzatok és a családsegítő szolgálatok közreműködésével a látókörébe került rászoruló, fizetési hátralékos lakossági fogyasztók hátralékát egyenlítette ki. Így 5741 fogyasztó részesült átlagosan 54 ezer Ft jóváírásban. A Héra Alapítványnak utalt összegnek a rászoruló fogyasztók közötti felosztása még nem zárult le. Ár-felülvizsgálati kérelmek elbírálása A Hivatal a 2006. évben 13 ár-felülvizsgálati (ár-megállapítási) kérelemmel kapcsolatos határozatot adott ki. A villamosenergia-ipari társaságok közül az MVM Zrt. közüzemi nagykereskedői engedélyes két árfelülvizsgálati kérelmére született határozat 2006-ban, melyekre a Hivatal részben helyt adó határozatokat hozott. A MAVIR Zrt. két kérelmére egy elutasító és egy részben helyt adó határozat született. Az E.ON elosztók (E.ON-DÉDÁSZ Zrt., E.ON-ÉDÁSZ Zrt. és E.ON-TITÁSZ Zrt.) közös kérelmére elutasító, a Paksi Atomerőmű Zrt. kérelmére részben helyt adó határozat született. Ez utóbbi két határozat ellen fellebbezést nyújtottak be, bírósági tárgyalásra még nem került sor. A gázipari társaságok közül a TIGÁZ Zrt.-nek a modellezett helyett a tényleges teljesítmény-lekötés, valamint többlet elszámolási különbözet elismertetésére vonatkozó ár-felülvizsgálati kérelmére részben helyt adó határozat született. A másik hat ár-felülvizsgálati kérelemre (TIGÁZ Zrt., ÉGÁZ Zrt., DÉGÁZ Zrt., DDGÁZ Zrt., valamint két KÖGÁZ Zrt.) hozott elutasító határozatokat az engedélyesek megfellebbezték. A bíróság - arra hivatkozva, hogy nem közigazgatási, hanem árszabályozási kérdésről van szó - saját hatáskörének hiányát állapította meg. Ez ügyben a felek az Ítélőtábla döntését várják. Fogyasztóvédelem Fogyasztói panaszok kivizsgálása A Hivatal által kezelt fogyasztóvédelmi ügyek száma (1194) 2006-ban 16,2%-kal csökkent a 2005. évihez képest. Ezen a mennyiségen belül egyre nagyobb arányt (90%) képviselnek a panaszok (1075), ennek következtében a panaszok száma kisebb mértékben (12,4%) csökkent. A villamosenergia-ipari engedélyesekre vonatkozó panaszok száma 15,2%-kal, a földgázipari engedélyesekre vonatkozó panaszok száma 4,8%-kal csökkent az előző évhez képest. A panaszok összetételében változások következtek be. A villamosenergia-ipari engedélyeseknél a hálózatfejlesztéssel, valamint a számla és mérő problémákkal kapcsolatos panaszok száma szinte változatlan maradt, míg a szabálytalan vételezésekkel összefüggésben érkezett panaszok száma 37%-kal csökkent. A panaszok között a leggyakrabban a számlázással és a méréssel kapcsolatos panaszok fordulnak elő, arányuk meghaladja az 50%-ot. A földgázipari engedélyeseknél 33%-kal csökkent a hálózatfejlesztéssel kapcsolatos panaszok száma, a számlával, mérővel kapcsolatos panaszok száma 21%-kal nőtt. A szabálytalan vételezéssel foglalkozó panaszok mennyisége nem változott. A számlával, mérővel kapcsolatos panaszok aránya ebben az iparágban is 50% feletti. Jelentősen (40%) csökkent a nem panaszbejelentéssel kapcsolatos ügyek mennyisége. A megalapozottnak minősített panaszok arányának több éve tartó csökkenése 2006-ban megállt. Az arány a villamosenergia-ipari elosztói engedélyesek esetében 5%-kal, a közüzemi szolgáltatói engedélyesek esetében pedig 10%-kal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. A földgázipari engedélyesek vonatkozásában ettől némileg kedvezőtlenebb helyzet alakult ki. Az elosztói engedélyesekkel szemben megalapozottnak bizonyult panaszok aránya 22,5%-ról 30%-ra emelkedett. Ennek egyik oka az lehet, hogy a korábbi magas csatlakozási díjakat felváltották a csatlakozási rendelet szerinti alacsonyabb díjtételek. Ez olyan tömegű igénynövekedést generált, melyet az engedélyesek nem minden esetben tudtak az elvárt színvonalon és határidőn belül kielégíteni. 20 Tajekoztato_2006_08.indd 20 2007.09.04. 8:58:04