Építő utca 15. társasház Szervezeti és Működési Szabályzat

Építő utca 15. társasház Cím: 1184 Budapest, Építő utca 15. Email: kepviselet@digikabel.hu Telefon 295-1277 (hétfő, szerda 17-19 óra) Építő utca 15. társasház Szervezeti és Működési Szabályzat A társasházról szóló 2003. évi CXXXIII törvény (a továbbiakban: tv.) 13.. (1)-(15) bekezdésében foglaltak alapján a Budapest, XVIII. kerület Építő utca 15. szám alatti, az ingatlan-nyilvántartásban 152175/1. hrsz.-on bejegyzett társasház (a továbbiakban: Társasház) a 2014. napján tartott közgyűlésen, a tulajdonostársak.%-os szavazatával a./... számú határozatában az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SzMSz) alkotja meg, melyben meghatározza a Társasház a) szerveit, azok jogállását, hatáskörét, jogait, kötelezettségeit, feladatait, b) közös költség viselésének szabályait, c) bankszámlája feletti rendelkezési jogot, és d) Házirendjét. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az SzMSz hatálya Az SzMSz hatálya kiterjed a Budapest, XVIII. kerület Építő utca 15. számú Társasház tulajdonostársaira, szerveire, minden olyan természetes személyre, jogi vagy nem jogi személyiségű szervre, akik a Társasházban laknak, helységet bérelnek, vagy ideiglenes jelleggel ott tartózkodnak. 2. A Társasház jogállása a) Név: Budapest, XVIII. kerület Építő utca 15. számú Társasház b) Cím: 1184 Budapest, Építő utca 15. A-B-C c) Hrsz.: 152175/1/A A Társasház nem jogi személy, de mint a tulajdonostársak közössége, az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolhatja a közös tulajdonnal kapcsolatos jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint felelnek az egyszerű (sortartozásos) kezesség szabályai szerint, felelősségük nem lehet egyetemleges. Harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás esetén ez azt jelenti, hogy a Társasház tartozik megfizetni a követelt összeget, tekintet nélkül arra, hogy hátralék vonatkozásában megállapítható-e valamelyik tulajdonostárs felelőssége. A harmadik személy kielégítése után kerülhet sor a belső elszámolásra, amelynek keretében a hátralékos tulajdonostárssal szemben a többiek kielégíthetik az esetleges többletbefizetésből eredő igényeiket. 1

3. Külön és közös tulajdon A Társasházban lévő és az alapító okiratban felsorolt önálló lakások a tulajdonostársak külön tulajdonát képezik, míg a külön tulajdonként meg nem határozottak (pl.: épületrész, épületberendezések, helyiség stb.) a tulajdonostársak közös tulajdonát képezik, a tulajdonostársakat megillető, külön tulajdoni hányadukra eső arányban. Az egyes tulajdonostársakat megillető külön tulajdonjog és az erre eső közös tulajdoni hányad egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. 4. A Társasház tevékenységi köre: ingatlan bérbeadása, üzemeltetése /TEAOR 70.20./. II. A TÁRSASHÁZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI 1. A tulajdonostárs külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével. Ha a külön tulajdonú lakás használatát másnak engedi át, felelős mindazokért a károkért, amelyeket a használó (bérlő, szívességi lakáshasználó stb.) a lakás vagy a közösségben maradó részek rendellenes, az Alapító Okiratban, az SzMSz-ben vagy a Házirendben foglaltakkal ellentétes használatával okoz. 2. A tulajdonostárs köteles fenntartani a külön tulajdonban álló lakást, lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közös képviselő / intéző bizottság a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül. A közösség illetve a másik tulajdonostárs köteles megtéríteni a beavatkozással okozott kárt. Szükséghelyzet esetén (pl.: csőtörés, gázszivárgás, tűz stb.) a távollévő tulajdonába való bejutáshoz értesíteni kell a rendőrséget és az elhárítást végző szervezetet, biztosítani kell a biztonságos őrzést vagy a megfelelő lezárást. A bejutás körülményeiről két tanúval aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. 3. A tulajdonostárs a lakásában építési munkát is végezhet, köteles azonban építési engedély köteles tevékenység megkezdése előtt az illetékes hatóságtól a szükséges engedélyeket beszerezni. Ha a tervezett építési munka (ide nem értve a közművezetékek javítását, hibaelhárítását, cseréjét) a közös tulajdonú részeket érinti, akkor köteles a tulajdonos közgyűlési határozatot kérni az építkezéshez való hozzájárulásról. 4. Az építési munkák megkezdése előtt a tulajdonos legalább 3 nappal a tulajdonos társakat a faliújságra kitett értesítésen keresztül köteles tájékoztatni. 5. Fentieken túl tilos a lakásban olyan változtatást tenni, amely az építmény állagát vagy a többi tulajdonostárs érdekeit sértené. A Társasház külső vagy belső egységes képét a belső biztonsági berendezések (különösen a biztonsági ajtók, riasztó berendezések) beszerelésének kivételével senki sem változtathatja meg. Az ezen rendelkezéseket megsértő tulajdonostárs minden ebből eredő kárért felelős, és köteles az eredeti állapotot visszaállítani. 6. Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására, használatára a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogainak sérelme nélkül. 2

7. Az épületet a közösségben maradó részeivel, felszerelésével és berendezésével együtt biztosítani kell. Ha a közösségben maradó építményrész, felszerelés vagy berendezés megrongálódik vagy elpusztul, helyreállításukról a közös képviselőnek / intézőbizottságnak azonnal gondoskodnia kell. 8. A tulajdonostárs köteles a közös képviselő / intézőbizottság tagjait és / vagy a számvizsgáló bizottság tagjait időpont előzetes egyeztetése alapján évenként egy előre meghirdetett alkalommal a külön tulajdonú lakásába beengedni, és a mellékvízmérő, illetve a fogyasztás ellenőrzését lehetővé tenni. III. A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE, AZOK MŰKÖDÉSE ÉS HATÁSKÖRE 1. A Társasház szervei: a) közgyűlés b) közős képviselő / intézőbizottság c) számvizsgáló bizottság d) egyéb bizottság (ok) 2. Közgyűlés 2.1. A közgyűlés hatásköre és feladatai: a) A közgyűlés, mint a Társasház legfőbb döntéshozó szerve határoz: a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról, a közös képviselő / intézőbizottság megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, a közösség éves költségvetésének és elszámolásának elfogadásáról, valamint a közös képviselő / intézőbizottság éves tevékenységének jóváhagyásáról, minden olyan ügyben, amelyet az Alapító Okirat vagy az SzMSz nem utal a közös képviselő / intézőbizottság, vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe. b) A tv.-ben megállapított eseteken kívül a közgyűlés határozatát a jelenlévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg. 2.2. Egyéb közgyűlési, döntési hatáskörök A közgyűlés a tv. rögzített szavazati arányok szerint a) a közös képviselőt / intézőbizottságot, vagy a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti, vagy a közös képviselet ellátására adott megbízást visszavonhatja, b) a közös tulajdonú épületrész elidegenítése tárgyában dönt, c) dönt a külön tulajdonban álló nem lakás céljáró szolgáló helyiség használata, hasznosítási módja megváltoztatásának tiltásáról, vagy a hozzájárulás, illetve a feltétel kikötésével történő hozzájárulás megadásáról, d) megalkotja és módosítja az Alapító Okiratot, e) megalkotja, módosítja a SzMSz-t. 2.3. A közgyűlésre vonatkozó eljárási szabályok a) Közgyűlést a közös képviselő / intézőbizottság hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban meg kell hívni és a meghívó törzs-példányát a Társasházban is ki kell függeszteni. Az írásos meghívót a lakcímre kell eljuttatni. b) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés napirendjét. A közgyűlés csak a meghirdetett napirendek tekintetében hozhat határozatot. Sürgős esetet (pl. rendkívüli 3

helyzet) kivéve a meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal kell kiküldeni és kifüggeszteni. c) Indokolt esetben a meghívóban vázlatosan ismertetni kell a határozat alapjául szolgáló tényállást és a javasolt határozatot. d) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente legkésőbb május 31-éig kell megtartani, kitérve a közös költség megfizetés részleteire. e) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársak írásban kérték, a napirend, az ok és a határidő megjelölésével. Ha a kérést a közös képviselő / intézőbizottság a megadott határidőig nem teljesíti, az összehívást kérő tulajdonostársak által írásban megbízott személy a közgyűlést összehívhatja. 2.4. A közgyűlés határozatképessége a) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. b) Ha a közgyűlés nem határozatképes, megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban, az eredetivel azonos napirenddel kell megtartani. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető. c) A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában is fel kell tüntetni. d) A közgyűlésen minden egyes napirendi pontról történő szavazást megelőzően meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a határozatképességre vonatkozó feltételek, ezt a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyv vezetője állapítja meg. e) A közgyűlésen, ha a napirendi pont szerint az SzMSz megalkotásáról, módosításáról kell határozatot hozni, vagy a közös tulajdon elidegenítéséről, vagy a külön tulajdonú nem lakás célú helyiség használata, hasznosítási módja megváltoztatásának kérdésében kell dönteni, határozat csak akkor hozható, ha a határozathozatalkor a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad arányában számított a tv.-ben meghatározottak szerint szükséges többsége jelen van. f) Az Alapító Okiratot és annak módosítását, az SzMSz megalkotása érdekében az Alapító Okirat szervezeti-működési kérdésekről szóló rendelkezései hatálytalanításáról hozott közgyűlési határozatot ügyvéd (jogkörén belül jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A magánokirat bejegyző részén az igenlő szavazatot adó minden tulajdonostárs aláírásának szerepelnie kell. Az ingatlannyilvántartási azonosítás céljából az aláírásoknak a helyrajzi számsorrendben kell következniük. 2.5. Szavazás, jegyzőkönyv-vezetés a) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint illeti meg a szavazati jog. b) A közgyűlésen a hátralékos tulajdonostárs csak a jelzálogjog bejegyzéséről nem szavazhat. c) A közgyűlésen a határozatot is tartalmazó jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, két tulajdonostárs pedig hitelesíti. d) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott legfontosabb felszólalásokat, az ismertetett iratokat és szó szerint a határozatokat, továbbá a szavazás eredményét. 4

e) A jegyzőkönyvi határozatok nyilvántartásáról a közös képviselőnek / intézőbizottságnak gondoskodnia kell. A közgyűlési határozatokat a Közgyűlési Határozatok Könyvében kell rögzíteni. A Határozatok Könyve vezetésének részletes szabályait a tv. tartalmazza. 2.6. Írásbeli szavazás a) A közgyűlési határozat írásban is meghozható. Az írásbeli szavazáshoz a számvizsgáló bizottság véleménye szükséges, amelyet a tulajdonostársakkal közölni kell írásban. b) A közös képviselő / intézőbizottság felhívására a tulajdonostársak írásban nyilvánítanak véleményt, és igennel / nemmel / tartózkodással szavaznak a közös képviselő / intézőbizottság által írásban előterjesztett határozatáról. A határozat szövegén a tulajdonostársak nem tehetnek módosítást, nem javasolhatnak kiegészítést. A javított, vagy kiegészített szöveg a tulajdonostárs szavazatát érvényteleníti, így nem lesz érvényes a szavazat. c) A szavazás megszervezéséről a felhívást kibocsátó gondoskodik. Ha a szavazandó kérdés nem ismert, rövid indoklást is kell a határozathoz mellékelni. A szavazás eredményéről a közös képviselőnek / intézőbizottságnak tájékoztatnia kell a tulajdonostársakat. d) A tulajdonostársakat az írásbeli szavazás esetén is megilleti a tv.-ben szabályozott jogorvoslati lehetőség (60 napon belül keresettel élhet a bíróságnál). 2.7. Tulajdonostársi meghatalmazás a) Ha meghatalmazott szavaz a tulajdonos helyett, csatolni kell a meghatalmazást. Amennyiben a meghatalmazott általános és nem eseti meghatalmazással rendelkezik és a meghatalmazást a közös képviselőnél / intézőbizottságnál letétbe helyezte, elegendő erre hivatkozni. b) A haszonélvező nem tagja a társasházi tulajdonközösségnek. A haszonélvező meghatalmazás hiányában a tulajdonos helyett nem szavazhat. 3. Közös képviselő / intézőbizottság 3.1. A közgyűlés a társasházközösség ügyeinek intézésére közös képviselőt / intéző bizottságot (1 fő elnök, és 2 fő tag) köteles választani. A közös képviselő / intézőbizottság feladat-, és hatásköre megegyezik, a közös képviselőre vonatkozó szabályokat kell az intézőbizottságra is alkalmazni. Az intézőbizottság nevében annak elnöke, vagy felhatalmazással tagja jár el. 3.2. A közös képviselő / intézőbizottság jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. 3.3. A közös képviselőt a feladatainak ellátásáért megbízási díj illeti meg, amelynek mértékét a megbízási szerződés állapítja meg. A közös képviselővel a megbízási szerződést a közgyűlési határozat alapján a számvizsgáló bizottság elnöke köti meg. 3.4. Az intézőbizottságot a feladatainak ellátásáért tiszteletdíj illeti meg, amelynek mértékét a közgyűlés határozza meg. 3.5. A közös képviselő / intézőbizottság jogkörében eljárva köteles: a) a közgyűlés határozatait előkészíteni, a határozati javaslatokat tartalmazó jegyzőkönyvet a számvizsgáló bizottsággal egyeztetni, véleményeztetni, eltérés esetén ezt a tényt rögzíteni, és a tulajdonostársaknak kiküldött értesítésben feltüntetni, b) összehívni a közgyűlést a tulajdonostársak írásbeli értesítésével, a közgyűlést levezetni, ha a tulajdonostársak más levezető elnök választását nem kezdeményezik, 5

c) a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni, a közgyűlési határozatokat végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az Alapító Okirat, és a SzMSz rendelkezéseinek, d) évenként írásban költségvetési javaslatot készíteni, amelynek tartalmaznia kell a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat, költségnemenként, a tervezett üzemeltetési, fenntartási és felújítási munkákat, a tulajdonostársak közös költséghez való hozzájárulásának összegét, tulajdonostársanként, e) éves elszámolást készíteni írásban, amelynek tartalmaznia kell a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként, és a közös költség megosztásának a SzMSz-ban megállapított szabályai szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat az elvégzett munkák részletezésében, a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, a kiadások-bevételek különbségének záróegyenlegét, és a pénzkészletek kezelési módja szerinti részletezését, a tárgyévhez tartozó, közösség egészét terhelő kötelezettségeket, a közös költséghez való hozzájárulás előírásait és teljesítését tulajdonostársanként, f) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a Társasház ezzel kapcsolatos igényét, melyhez jogi segítséget is igénybe vehet (felszólítás, fizetési meghagyás, jelzálogjog bejegyeztetés), g) a közgyűlés által meghatározott keretek között javítási munkák elvégzésére, a közös tulajdon bérbeadására, és egyéb szolgáltatásokra egyedi szerződést kötni, h) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartása és felújítása érdekében (a külön tulajdonban történt meghibásodás elhárítása nem képezi a közös képviselő feladatát), i) a közös képviselő köteles gondoskodni arról, hogy a Társasház működése megfeleljen a számviteli, adóhatósági és más jogszabályból adódó előírásoknak, j) a közös képviselő a Társasház üzemeltetési számlájának egyhavi átlagos bevételét meghaladó számlákat, valamint a hozzá tartozó árajánlatokat kiegyenlítése előtt köteles a számvizsgáló bizottságnak bemutatni, k) naprakész nyilvántartást vezetni a tulajdonostársok VI. fejezetben meghatározott adatairól, l) gyakorolja továbbá a társasházközösség alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat (a számvizsgáló bizottság tájékoztatása mellett). 4. Számvizsgáló Bizottság 4.1. A Társasház a tulajdonosok közül 3 fős számvizsgáló bizottságot választ, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére. A számvizsgáló bizottság a tagjai közül választja meg elnökét, döntéseit szavazattöbbséggel hozza meg. 4.2. A számvizsgáló bizottság egyeztetéseiről emlékeztetőt vesz fel, melyet a bizottság jelenlévő tagjai írnak alá. 4.3. A számvizsgáló bizottság tevékenységéről, az ellenőrzéséről és annak értékeléséről, az ellenőrzés során nyert tapasztalatairól beszámol a közgyűlésnek. Ellenőrzési megállapításait köteles írásban dokumentálni, melyből egy példányt átad a közös képviselőnek / intézőbizottságnak. 6

4.4. A számvizsgáló bizottság feladata és hatásköre: a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő / intézőbizottság ügyintézését, havonta ellenőrizheti a közösség pénzforgalmát, b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a SzMSz által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, c) véleményezi a Társasház működésének jogszerűségét, a pénzügyi és egyéb jogszabályok betartását, ha a számvizsgáló bizottság indokoltnak tartja, akkor gazdasági ellenőrzést segítő személyt kérhet fel, d) javaslatot tesz a közös képviselő személyére / intézőbizottság tagjaira és díjazására, e) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő / intézőbizottság az erre vonatkozó kötelezettségeinek nem tesz eleget. 4.5. A számvizsgáló bizottság ellenőrzési jogkörébe tartoznak a következők: a) a közös képviselő / intézőbizottság által készített költségvetési javaslat megfelel-e a követelményeknek, a SzMSz-ban, a közgyűlési határozatokban előírtaknak, tartalmilag kellően szolgálja-e a közgyűlési döntés megalapozását, ha a számvizsgáló bizottság indokoltnak tartja, akkor gazdasági ellenőrzést segítő személyt kérhet fel, b) a közös képviselő / intézőbizottság által hozott döntések a közösség érdekeit szolgálták-e, az elszámolás a tényleges kiadásokat és bevételeket tartalmazza-e, c) a közös költséghez való hozzájárulás felosztása megfelel-e a SzMSz előírásainak, a közgyűlési határozatoknak, d) a pénzügyi helyzetjelentés a valós képet mutatja-e, e) a könyvvezetési kötelezettség és a bizonylati fegyelem az előírásoknak megfelelő-e, a pénzkezelés szabályainak megfelelően történnek-e a ki- és befizetések, f) a Társasház által kibocsátott számlák alakilag, tartalmilag megfelelőek-e, g) a munkabér, megbízási díjak számfejtése megfelelően történtek-e, h) az adóhatósági, társadalombiztosítási befizetések, nyilvántartások, bevallások határidőre az előírásoknak megfelelően történtek-e, i) a kint lévő tartozások behajtására az intézkedések szabályosan és az előírtak szerinti időben megtörténtek-e. IV. A KÖZÖS KÖLTSÉG MEGOSZTÁSA 1. A közös tulajdonban lévő épületrészek, épület-berendezések, nem lakás célú helyiségek, lakás és tárgy fenntartásával, üzemeltetésével és felújításával, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokkal kapcsolatos költségek fedezetére a tulajdonostársak közös költség hozzájárulást kötelesek fizetni. 2. A közös költség megfizetéséhez a tulajdonostársak általában eltérő szabály, illetve eltérő közgyűlési határozat hiányában a tulajdoni hányad szerinti megosztásban kötelesek hozzájárulni. A közös költség mértékét a közgyűlés állapítja meg. Eltérő szabály érvényesül: a) A tulajdonostársak a felújítási alap megfizetéséhez a lakások (száma) alapján kötelesek hozzájárulni. A felújítási alap mértékét a közgyűlés állapítja meg. b) Azok a tulajdonostársak, akik nem rendelkeznek mellékvízmérővel és a vízi közművel kötött egyéni elszámoláson alapuló szerződéssel, azok a közös költségen felül az egyéni fogyasztás díjának megfizetése érdekében a Társasháznak (havonta) vízdíj 7

fizetésére kötelezettek, melynek mértéke eltérő közgyűlési határozat hiányában 10.000 Ft/hó/lakás. c) Azok a tulajdonostársak, akik nem átutalással teljesítik a közös költség fizetési kötelezettségüket, azok a közös költségen felül a Társasház többletköltségének megfizetése érdekében a Társasháznak (befizetésenként / alkalmanként) csekkdíj megfizetésére kötelezettek, melynek mértéke eltérő közgyűlési határozat hiányában 150 Ft/befizetés. 3. A közös költséget minden hónap 15.-ig kell befizetni a Társasház bankszámlájára. 4. Aki befizetési kötelezettségének a fenti határidőre nem tesz eleget, azzal szemben késedelmi kamat érvényesítésére jogosult a Társasház. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. 5. A közös képviselő / intézőbizottság írásban felszólítja azt a tulajdonost, akinek 3 havi közös költség fizetési elmaradása keletkezett. A hátralékos tulajdonostárssal részletfizetési megállapodás köthető. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, vagy a részletfizetési megállapodásban foglaltakat a tulajdonostárs nem tartja be, akkor az alábbi eljárás alkalmazható: a) ügyvédi fizetési felszólítás, tértivevényes peresítés előtti felszólítás, b) fizetési meghagyás kibocsátása, c) végrehajtási eljárás, d) jelzálogjog bejegyzése. A felszólítás, valamint valamennyi a hátralék behajtásához kapcsolódó költség a hátralékos tulajdonostársat terheli. A Társasház a közös képviselőt / intézőbizottságot a jelen SzMSz alapján felhatalmazza, hogy a hátralék behajtása érdekében szükséges intézkedéseket megtegye. A követeléskezelés folyamatának részletes szabályozása érdekében a közös képviselő / intézőbizottság Követeléskezelési Szabályzatot dolgozhat ki. 6. A közös költség befizetések mindig a legrégebbi követelés kiegyenlítésére kerülnek lekönyvelésre. V. A GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI 1. Gazdálkodási alapelvek: A Társasház gazdálkodását úgy kell megszervezni, hogy az alapvetően szolgálja a Társasház üzemeltetési, működtetési biztonságát. 2. A tartalékképzés: A közös tulajdon felújítási munkák költségeinek fedezetére a tulajdonostársak felújítási alapot képezhetnek. A felújítási alap mértékét, a befizetendő összegek nagyságát a közgyűlés állapítja meg. A felújítási alap pénzeszközeit az alábbi munkák költségeire, illetve lakástakarékpénztári befizetésre lehet felhasználni: a) a lakóépület rendeltetésszerű használatával összefüggő, időszakonként műszakilag szükségessé váló minden olyan javításra, amely: a lakóház elhasználódott állapotának helyreállítását, illetőleg eredeti használhatóságának vagy üzembiztonságának elérését az egyes épületszerkezetek és központi berendezések felújításával, átalakításával vagy kicserélésével biztosítja, 8

az egyes épületszerkezetek hibáinak megelőzését vagy legkedvezőbb élettartamának elérését segíti elő, b) a lakóépület rendeltetésszerű használhatóságának vagy gazdaságos üzemben tartásának növelését eredményező mindennemű korszerűsítésére, átalakítására, c) az építésügyi hatóságok által a közösség terhére elrendelt építési munkák, továbbá a közüzemi szolgáltatások feltételeinek megváltoztatása miatt szükséges korszerűsítésre, átalakításra és beszerzésre, d) a Társasház közgyűlése által tételesen jóváhagyott minden egyéb, a lakóház állagának helyreállítását szolgáló munkára. A fentebb nem említett fenntartási munkák üzemeltetési és karbantartási munkának minősülnek, ezek költségének fedezetésre a felújítási alap pénzeszközei nem használhatók fel. VI. A TULAJDONOSOK ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE 1. A tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek / intézőbizottságnak a változást követő 15 napon belül bejelenteni: a) a külön tulajdona tekintetében az ingatlan tulajdonjogának változását még akkor is, ha a tulajdonosváltozás saját érdekkörön belül történt (amely az adás-vételi, csere szerződés bemutatásával, vagy a szerződő felek által aláírt, a b) pontban felsorolt adatokat tartalmazó nyilatkozat leadásával teljesíthető), b) lakcímét, a felsorolt személyes adatát (név, értesítési cím, telefonszám, email cím), illetőleg a jogi személy felsorolt adatait (név, székhely, cégjegyzék száma, adószáma, képviselő, ügyvezető neve, telefonszám, email cím): c) a külön tulajdonát bérlő, használó személy b) pontnak megfelelő adatát, ha a közüzemi szolgáltatás díja a bérlőt terheli. A közös képviselő / intézőbizottság a fenti adatokat csak a tulajdonostársakkal történő kapcsolattartás érdekében tárolhatja, azokat a Számvizsgáló Bizottságon kívül harmadik személynek át nem adhatja. 2. Az egyes külön tulajdonok (lakóingatlanok) tulajdonosait bejelentési kötelesség terheli ha az ingatlant vállalkozás számára vásárolták meg (a tulajdoni lapon nem vagy nem csak magánszemély a tulajdonos) vagy vállalkozás székhelyévé, telephelyévé nyilvánították vagy bármilyen módon a vállalkozás tevékenységnek folytatásához bevonták. 3. A tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek / intézőbizottságnak kérésére a melegvízóra aktuális állását az erre rendszeresített lapon leadni a melegvíz felmelegítési hődíj elszámolásának ellenőrzése érdekében. 4. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetében a Társasház számára okozott kárt az külön tulajdon (ingatlan) tulajdonosa köteles megtéríteni. VII. VEGYES RENDELKEZÉSEK 1. A jelen SzMSz-t a Fővárosi kerületek Földhivatala Ingatlan-nyilvántartásánál a Társasház irataihoz kell csatolni, melyről gondoskodni a közös képviselő / intézőbizottság kötelezettsége. Az SzMSz-t mindenki által jól látható helyen, állandó jelleggel ki kell függeszteni, vagy (amennyiben van, akkor) a Társasház honlapján elérhetővé kell tenni. 9

2. A Társasház együttélési szabályait a Házirend tartalmazza, amelyet a közgyűlés többségi szavazattal fogad el. A Házirendet mindenki által jól látható helyen, állandó jelleggel ki kell függeszteni, vagy (amennyiben van, akkor) a Társasház honlapján elérhetővé kell tenni. Szabályainak megsértőivel szemben eljárás kezdeményezhető. 3. A Társasház tűzvédelmére vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzatot a közös képviselő / intézőbizottság dolgoztatja ki, és a Számvizsgáló Bizottság hagyja jóvá. A Szabályzatot mindenki által jól látható helyen, állandó jelleggel ki kell függeszteni. 4. A Társasház követeléskezelésére vonatkozó Követeléskezelési Szabályzatot szükség esetén a közös képviselő / intézőbizottság dolgozhatja ki, és a Számvizsgáló Bizottság hagyja jóvá. A Szabályzatot mindenki által jól látható helyen, állandó jelleggel ki kell függeszteni, vagy (amennyiben van, akkor) a Társasház honlapján elérhetővé kell tenni. Budapest, 2014... Regős Gáborné Számvizsgáló bizottság elnöke Hensch Norbert Közös képviselő, társasház kezelője xy hitelesítő xy hitelesítő 10