A szénhidrátkémia kisszótára:



Hasonló dokumentumok
Di-, Oligo és Poliszacharidok

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

A cukrok szerkezetkémiája

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

Szénhidrátok I. (Carbohydrates)

A szénhidrátkémia kisszótára:

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

A cukrok szerkezetkémiája

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1%

A szénhidrátkémia kisszótára:

3.6. Szénidrátok szacharidok

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

A szénhidrátkémia kisszótár:

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága!

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

A legfontosabb szénhidrátok a szervezetben és a táplálékokban.

Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1%

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Név: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Biokémia 1. Béres Csilla

2. SZÉNHIDRÁTOK 2.1. A legfontosabb D-sorbeli aldózok és ketózok

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak - Munkafüzet 2. hét

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

Szabó Dénes Molekulák és reakciók három dimenzióban

MONOSZACHARIDOK, OLIGO- ÉS POLISZACHARIDOK

szabad bázis a szerves fázisban oldódik

1. feladat. Versenyző rajtszáma:

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK


6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

fehérvérsejtek Sejtek a térben: a sejtközi térben lévő fehérvértestek szolgálat közben.

Cikloalkánok és származékaik konformációja

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Glikolízis. Csala Miklós

Szerves Kémia. Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) Izomerek felosztása

Versenyző rajtszáma: 1. feladat

A glükóz reszintézise.

Intra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása

Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

H 3 C CH 2 CH 2 CH 3

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

ALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

Heterociklusos vegyületek

1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris konformációban létezik, így A C-Br dipólok kioltják egymást, a molekula apoláris.

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok

[A S E] [N R E] [1 2 Ar]

Biogén elemek

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása

1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban

SZERVES KÉMIA: BEVEZETÉS SZTEREOKÉMIA. Debreceni Egyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézet

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C H aldehid. O R C R' keton. Aldehidek. propán. karbaldehid CH 3 CH 2 CH 2 CH O. butánal butiraldehid

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

Aromás vegyületek II. 4. előadás

ZÁRÓJELENTÉS. OAc. COOMe. N Br

A szén tetraéderes vegyérték-orientációja (van t Hoff, Le Bel, 1874)

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

6. Előadás. Oxovegyületek. Szénhidrátok: monoszacharidok. Szénhidrátszármazékok.

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

Szénhidrátok és glikobiológia

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások

Helyettesített karbonsavak

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Átírás:

A szénhidrátkémia kisszótára: akirális: királis tulajdonággal nem rendelkező molekula anomer -atom: a ciklofélacetál gyűrűben a heteroatom melletti -atom, amelyhez a glikozidos kapcsolódik. antipód: enantiomer aszimmetriás -atom: A molekula egy olyan sp3-as szénatomja amelyhez 4 különböző atom vagy atomcsoport kapcsolódik. ciklofélacetál gyűrű: akkor képződik addíció útján, ha a vagy csoport és egy alkoholos térben közel kerülnek diszacharid: két monoszachariddá hidrolizálható diasztereomer(ek): nem enantiomer tulajdonságú sztereoizomerek. enantiomer: egymással fedésbe nem hozható tükörképi pár térszerkezetek epimer: egy másik molekula olyan sztereoizomerja, amelynek bár több sztereocentruma van, de a köztük lévő sztereokémiai különbség mindössze egy sztereocentumra vonatkozik. furanóz gyűrű: öttagú furán gyűrűt tartalmazó molekuláris rendszer. Fuc: D-fukóz Gal: D-galaktóz GluNAc: 2-acetamido-2-dezoxi-D-Glukóz homokirális molekulák: molekulák, amelyek azonos kiralitással rendelkeznek. 1

konstitúció: a molekulát alkotó atomok összessége, amely figyelembe veszi az atomok közötti kötéseket, de nem azok térbeli elrendeződését. konstitúciós izomerek: szerkezeti izomerek konfiguráció: egy központi atomhoz kémiai kötéssel közvetlenül kapcsolódó atomok térbeli elrendeződése, ami jellemzi a molekula térszerkezetét királis (kiralitás): az a molekula, amelyik saját tükörképi párjától különbözik, azaz tükörképi párjával fedésbe nem hozható. laktolgyűrű: ciklofélacetál gyűrű mezo-forma: olyan molekula, amely bár 2 vagy több aszimmetria-centrumot tartalmaz mégis belső kompenzáció folytán optikailag inaktívvá vagy akirálissá válik. monoszacharid: nem hidrolizálható további cukrokká mutarotáció: az a folyamat, amely során a cukrok félacetáljainak tiszta anomerjei azok egyensúlyi keverékét hozzák létre. oligoszacharid: 2-10 monoszacharid építi fel piranózok: olyan monoszacharidok, amelyek hattagú, egy heteroatomos gyűrűt tartalmaznak. poliszacharid: >10 monoszacharid építi fel pszeudo aszimmetriás -atom: hamis-, ál-, látszólagosan aszimmetriás -atom sztereoizomerek: olyan izomer molekulák, amelyekben rendre azonos kötések kötik össze az azonos atomokat, noha azok térbeli elrendeződése különböző. szerkezeti izoméria: az izoméria egy formája, ahol az azonos összegképletű molekulák atomjai eltérő módon kapcsolódnak egymáshoz. triszacharid: három monoszachariddá hidrolizálható 2

A cukorkémia koronázatlan királyai, kémiai Nobel-díjak: Emil Fischer 1902 Nobel-díj molecular structures of fructose, glucose, and many other sugars Eduard Buchner 1907 Nobel-díj enzyme causes sugar to break up into carbon dioxide and alcohol. ans von Euler- helpin Sir Arthur arden 1929 Nobel-díj fermentation of sugar Sir Norman.W aworth 1937 Nobel-díj succeeded in synthesizing vitamin Zemplén Géza (1883-1956) Szent-Györgyi Albert rvosi Nobel-díj 1937 3

monoszacharidok A méz kb. 82%-a szénhidrát. Monoszacharidok közül fruktózt (38,2%) és glükózt (31%), diszacharidok közül (~9%) szacharózt, maltózt, izomaltózt, maltulózt, turanózt és kojibiózt tartalmaz. ligoszacharid tartama (4,2%) viszonylag alacsony. 4

A szénhidrát, mint a felismerés eszköze I: a sejtközi térben lévő fehérvérsejtek szolgálat közben. fehérvérsejtek vörösvértest fehérvérsejtek felületén lévő szialil Lewis-X glikopeptidek Sérülés esetén a helyszínen megjelenő szelektin nevű fehérjék a Lewis-X glikopeptidek segítségével fehérvérsejteket (leukocitákat) kötnek meg. E felületre adhézió során kötődő és az érfalon kilépő leukociták fontos szerephez jutnak a további védekezésben. kapilláris kapilláris fal endotél sejtek szelektin (fehérje) 5

A szénhidrát, mint a felismerés eszköze II: Az 0-ás, A és B vércsoportok A B, A és 0 gén gyakorisága 4 etnikum esetében: GB J ongkong Eltérő konstitúciójú sejtfelszíni glikoproteinek: Vértranszfúzió során sokan meghaltak addig, míg 1901- ben Landsteiner meg nem fejtette a agglutináció rejtélyét. Karl Landsteiner rvosi Nobel-díj (1930) Fuc α-1,2 Gal β-1,3 GlcNAc β-1,3 Gal Fuc α-1,2 Gal GalNAc α-1,3 β-1,3 GlcNAc β-1,3 Gal Fuc Gal α-1,2 Gal α-1,3 β-1,3 GlcNAc Gal β-1,3 6

A sztereokémia nagy hatása. cellulóz (lineáris) keményítő (spirális) hidrolízis cellobióz (β-forma) hidrolízis maltóz (α-forma) 2 2 β cellobióz = 4-(β-D-glükozil<1,5>) -D-glükóz <1,5> celloboióz A cellulóz (Földünk legelterjedtebb szénvegyülete): - minden - -kötés akceptor és donor, ezért nem oldódik vízben a cellulóz 2 2 α maltóz = 4-(α-D-glükozil<1,5>)- D-glükóz <1,5> (maláta cukor) maltóz A keményítő hélixében: - vannak szabad --k, ezért vízben oldható a keményítő, - a hidrofób részek vannak befelé 7 (I 2 )

A vízoldhatatlanság titka: vízoldható di- és oligomer, de vízoldhatatlan polimer [β-d-glükozil<1,5>)] n 8

Életünk alapja: a fotoszintézis során előállított energia és annak felhasználása x 2 + y 2 napfény x ( 2 ) y + x 2 szénhidrát 9

Életünk alapja a fotoszintézis során előállított energia x 2 + y 2 napfény x ( 2 ) y + x 2 szénhidrát 10

Életünk alapja a fotoszintézis során előállított energia cél: fényenergiából kémiai energiát állít elő a kloroplasztisz A fényfüggő reakció: A víz, mint redukálószer, aminek mellékterméke az 2 2 2 + 2 NADP + + 2 ADP + 2 P i + fény 2 NADP + 2 + + 2 ATP + 2 A sötét reakció, szénfixálás vagy alvin-ciklus: 3 2 + 9 ATP + 6 NADP + 6 + 3 6 3 -foszfát + 9 ADP + 8 P i + 6 NADP + + 3 2 glicerinsav-3-foszfát A bruttó egyenlet: 6 2 (gáz) + 12 2 (folyadék) + fotonok 6 12 6 (folyadék) + 6 2 (gáz) + 6 2 (folyadék) redukálószer cukor melléktermék memo: a növény tipikusan nem mono-, hanem diszacharidot állít elő, mint pl. a nádcukrot, répacukrot vagy más néven a szacharózt. 2 5 1 1 2 α β 2 5 11 2 α D-Glükozil<1,5>-β-D-fruktozid<2,5>

A szénhidrátok sokrétű biológiai szerepe: Tartalék tápanyag (az energia molekuláris tárolása): - keményítő (növények) - glikogén (állatvilág) Energiaforrás (prekurzorok): pl. ATP Genetikai információ (építőelemek): DNS, RNS Szerkezeti elemek: peptidoglikán (bakteriális sejtfal) cellulóz (növényi sejtfal, váz) exoszkeleton (gerinctelenek) Glikokonjugátumok: glikolipid glikopeptid, glikoprotein Glikolipidek: foszfatidil-inozit (sejtmembrán) Glikoproteidek: sejt sejt felismerés célbajuttatás ( targeting ) szállítás sejtmembrán vércsoport 12

Szénhidrátok etimológiája avagy ne értsük félre a hétköznapi neveket! cukor: - hétköznapi értelemben a cukor, az a szacharóz (Eng.: sucrose) - tudományos értelemben a cukor vagy szacharid, az a monoszacharid Szacharid (lat. saccharum, <cukor>) mono-, di-, tri-, oligo-, poliszacharid szacharóz: egy nem redukáló diszacharid (szukróz, nádcukor, répacukor, asztali cukor) szacharin: mesterséges édesítőszer (megtévesztő név, mert bár édes nem szénhidrát) m ( 2 ) n Gliko előtag (gör. glüküsz, <édes>) glikolipid, glikopeptid, glikoprotein, glikokonjugátum, glikobiológia, stb. 2 5 1 1 2 α β 2 5 13 2 α D-Glükozil<1,5>-β-D-fruktozid<2,5> szacharin S N

Szénhidrátok (polihidroxi-aldehidek és polihidroxi-ketonok) méretszerinti osztályozása: monoszacharid: nem hidrolizálható további cukrokká diszacharid: két monoszachariddá hidrolizálható 2 3 + 2 1 mól maltóz diszacharid 2 mól glükóz monoszacharid 2 3 + + 1 mól szacharóz diszacharid 1 mól glükóz monoszacharid 1 mól fruktóz monoszacharid triszacharid: három monoszachariddá hidrolizálható oligoszacharid: 2-10 monoszacharid építi fel, poliszacharid: >10 monoszacharid építi fel 1 mól keményítõ vagy 1 mól cellulóz poliszacharid n-2 + 2 3 + n sok mól glükóz monoszacharid 14

kvalitatív analízis:,, kvantitatív analízis: : 40,0 % : 6,7 % : 53,3 % m ( 2 ) m E. Fischer (1891 94) D-glükóz molekulatömeg: 180 Da A szőlőcukor vagy glükóz konstitúciójának meghatározása 6 ( 2 ) 6 kérdés: milyen lehet az oxigénatom konstitúciós helyzete?,, = tapasztalat: Ac 2 6 12 6 [ 6 7 ](Ac) 5 5 Br [ 6 7 ](Ac) 2 / 2 5 [ 5 6 (Ac) 5 ] [ 5 6 () 5 ] I/P válasz: tehát egyenes szénláncú polihidroxi-oxovegyület n- 3 ( 2 ) 5 1 = 15 Egyenes szénlánc

Az aldohexózok konstitúciójából következően számos sztereoizomer lehetséges: * * * * 2 = 2,3,4,5,6-pentahidroxihexanal 16

Aldotrióz abszolút konfigurációjának meghatározása: b d a 2 c 2 (R)-glicerinaldehid D-glicerinaldehid (S)-glicerinaldehid L-glicerinaldehid d b a a b b a a b d 2 c 2 c 2 c 2 17 c

2 2 (R)-glicerinaldehid [ ] 25 α = + 13.5 D (S)-glicerinaldehid [ ] 25 α = 13.5 D M.A. Rosanoff, 1906: D/L D-glicerinaldehid D-(+)-glicerinaldehid L-glicerinaldehid L-( )-glicerinaldehid D-glicerinaldehid E. Fischer, 1906 dextro (d) (+) levo (l) ( ) mezo (dl) (±) 18

Aldotrióz (glicerinaldehid 1 királis ): enantiomer (antipód) térszerkezetek 2 enantiomerek 2 2 2 azonosak (S)-glicerinaldehid (S)-glicerinaldehid 2 2 2 2 (S)-glicerinaldehid (R)-glicerinaldehid 19

A monoszacharidok mint polihidroxi-oxovegyületek: osztályozás: szénatomok száma szerint; trióz, tetróz, pentóz, hexóz, heptóz, stb. az oxovegyület típusa szerint: aldehid vagy keton n 2 2 Polihidroxialdehid aldotetróz n=2 aldopentóz n=3 aldohexóz n=4 aldoheptóz n=5 Polihidroxiketon ketotetróz n=1 ketopentóz n=2 ketohexóz n=3 n 2 kérdések: hány kiralitás-centrummal rendelkezik egy (a) aldotetróz, (b) ketopentóz, (c) n-atomos aldóz, 20 (d) n-atomos ketóz?

Sztereokémiai jellemzők: konfiguráció, kiralitás, D/L-konvenció, stb. 2 2 2 gliceraldehid (egy aldotrióz) dihidroxi-aceton (egy ketotrióz) egy kiralitáscentrum nincs kiralitáscentrum 2 (+)-gliceraldehid (R)-(+)-gliceraldehid D-(+)-gliceraldehid D-cukor: 2 ( )-gliceraldehid (S)-( )-gliceraldehid L-( )-gliceraldehid L-cukor: az a monoszacharid, amelyikben a legmagasabb sorszámú avagy a karbonil csoport legtávolabbi kiralitáscentruma (leggyakrabban az utolsó előtti szénatom), a D-(+)-gliceraldehiddel, (vagy az L-( )-gliceraldehiddel) azonos konfigurációjú. 21

Az abszolút konfiguráció meghatározása, IP szabály: (,,) (,,) 1) a sztereocentrumhoz közvetlenül kapcsolódó atomok (szubsztituensek) rangsorának felállítása: az atomok rangja az atomszámmal nő (<<N<<F<l< ) 2) ha két szubsztituens királis szénhez kapcsolódó atomtípus azonos, akkor a konnektivitás mentén az első különbséget keressük (szférák) 3 R.S.ahn,.K.Ingold és V.Prelog (1966) 2 R 4 R: rectus (egyenes) S: sinister (bal) 3) R vagy S meghatározása: úgy nézzük a királis szenet, hogy a legkisebb rangú 22 szubsztituenst ne lássuk : ha a rang az óramutató járása szerint növekszik akkor R, amúgy S

4) A többszörös kötés esetén duplikálás, triplikálás Y Y (Y) () (Y) () pl. () () () () pl. () () (N) () Y Y N N megjegyzés: prioritás sorrendek példák: 2 l 2 (Y) () () () a ( ) atomok "meztelen" atomok, azaz nincs "f olytatás" -l > -S > - > - - 2 Br > - 2 l > - 2 > - 3 - > - > - 3 > - 3 3 3 3 ( 3 ) 3 3 3 > 2 > () 2 () (N) () 3 b d a c d a a c b c (S) b (R) d (S) 23

kérdés: válasz: példa: hogyan tudjuk a kiralitáscentrumot körülvevő szubsztituensek térbeli elhelyezkedését következetesen síkbeli rajzokon visszaadni? használjuk a Fischer-féle projekciót: Emil Fischer szabály: minden vízszintes vonal a papír síkjához képest felfelé, minden függőleges vonal a papír síkjához képest lefelé kötésirányt rögzít. lent fent memo: a papír síkjához képest lefelé vannak a metilek, felfelé a bróm- és a hidrogénatom. 24

konvenció: következmény: - a főláncot függőlegesen orientáljuk, - az összes szubsztituenst fedő állásúnak rajzoljuk: - a függőleges kötések a papírsík mögé vetítődnek, - a vízszintes kötések a papírsík elé. Bruckner I-1 364 l 3 memo: A Fischer-féle konvenció értelmében a sík irányai hordozzák a molekula térbeliségének információját. kérdés: mit lehet csinálni és mit nem egy Fischer-féle projekciós képlettel anélkül, hogy a konfigurációt megváltoztatnánk? 3 3 25

kérdés: szabad-e a szubsztituenseket felcserélni, ha a konfigurációt meg kívánjuk őrizni? a R S R c a a d c d c b b d b válasz: igen, a projekciós képen páros számú cserét végre szabad hajtani, páratlan számút nem! Br 3 Et 3 3 Br Et Br 3 Br Br Et példa: Br 3 3 Et Et Et 26

kérdés: mi a relatív konfiguráció? válasz: 1951 előtt csak relatív (egymáshoz viszonyított) konfigurációk voltak ismertek, J.M.Bijvoet volt az első aki a röntgendiffrakció segítségével először megállapította a (+)-borkősav tényleges térszerkezetét korábban csak egy optikailag aktív alapvegyülethez (pl. glicerinaldehid) viszonyított konfigurációról lehetett beszélni 2 D-(+)-glicerinaldehid 2 eljárás: (+)-borkősav genetikus kapcsolat keresése avagy hogyan csinálnánk meg a szóbanforgó molekulát a glicerinaldehidből úgy, hogy az eredeti konfigurációt megőrizzük: R abszolút 2 D-(+)-glicerinaldehid 2 2,3-dihidroxipropionsav 3 D-(-)-tejsav nem megengedett lépés mert a - kötést el kellene szakítani N 2 3 D-(-)-alanin R abszolút D relativ R abszolút D relativ R abszolút D relativ R abszolút D relativ megjegyzés: a D-glicerinaldehidből két szubsztituens kémiai átalakításával (de a konfiguráció megörzésével kapjuk a D-tejsavat.) Ugyanakkor amíg a D-glicerinaldehid forgatása pozitív (jobbra forgat), addig a belőle származtatott D-tejsav forgatása negatív (balra forgat). Ilyen az élet! 27 memo: A D-tejsavból egy -, -N 2 cserével kapjuk a D-alanint.

A Fischer-projekció: összefoglalás 2 2 Pozicionálás a síkban: Az aciklusos monoszacharidok gerince függőleges; a formil- vagy a karbonilcsoport mindig felül helyezkedik el. Kódolási konvenció: a függőleges vonal a papír síkjában elhelyezkedő vagy a sík mögé mutató kötést jelentik, míg a vízszintes a papír síkjából kiemelkedő kötésre utal. 2 2 2 egy D-aldopentóz 5 D-cukor: A -tól legtávolabbi, most az utolsó előtti szénatom -csoportja jobbra áll. Kiralitáscentrumok: Értelmezésük és meghatározásuk különkülön történik. 2 egy L-ketohexóz 6 L-cukor A -tól legtávolabbi, most az utolsó előtti szénatom 28 -csoportja balra áll.

Aldotetróz (2db kiralitás centum): összesen 4 diasztereomer térszerkezet kérdés: milyen viszonyban vannak a sztereoizomerek egymással? válasz: - D-eritróz és L-eritróz egymás tükörképi párja: azaz enantiomerek - D-treóz és L-treóz egymás tükörképi párja: azaz enantiomerek - 1 és 3 vagy 2 és 4 nem tükörképi párok, de sztereoizomerek azaz diasztereomerek: 1 2 3 4 1 azonos enant. dia.(2 epi) dia.(3 epi) 2 azonos dia.(3 epi) dia.(2 epi) 3 azonos enant. 4 azonos memo: Az 1-es és 3-as molekulák 3-as szénatomjainak konfigurációja azonos, míg a 2-szénatomok konfigurációja különböző: ezért ez a diasztereomer pár egymás 2-epimere. memo: A diasztereomer molekulák (fizikai tulajdonságaik) olvadás- és forráspontja eltérő, a törésmutatójuk különböző, az oldhatóságuk, az IR- és NMR-spektrumuk más és más. A két molekula különböző tulajdonságokkal rendelkezik. R R 2 D-eritróz 1 S R 2 D-treóz 3 L-eritróz 2 29 S S 2 R S L-treóz 4 2

Aldopentóz (3db kiralitás centum): 8 db diasztereomer térszerkezet D-ribóz D-arabinóz D-xilóz D-lixóz D- vagy L-? A legmagasabb sorszámú kiralitáscentrum és a glicerin aldehid konfigurációja 2 2 2 2 2 D-glicerinaldehid 2 2 2 2 L-ribóz L-arabinóz L-xilóz L-lixóz kiemelt fontosságú cukor 30 2 L-glicerinaldehid

Aldohexóz (4db kiralitás centum): 16 diasztereomer térszerkezet a 8 db D-sorozatbeli aldohexóz nyílt formája: 2-epimerek 2-epimerek 2 2 2 2 D-allóz D-altróz D-glükóz D-mannóz 4-epimerek 2 2 2 2 D-gülóz D-idóz D-galaktóz D-talóz kiemelt fontosságú cukor 31

Ketohexóz (3 királis ): 8 diasztereomer térszerkezet a 4 db D-sorozatbeli hexulóz nyílt formája: 2 2 2 2 2 2 2 2 D-pszikóz D-fruktóz D-szorbóz D-tagatóz ribohexulóz arabinohexulóz xilohexulóz lixohexulóz 32 kiemelt fontosságú cukor

Ketohexózok: összefoglalás 2 2 2 2 D-ketohexózok 2 D-pszikóz 2 D-fruktóz 2 D-szorbóz 2 D-tagatóz 2 2 D-ketotetrózok D-ketopentózok 2 D-ribulóz (D-eritro-pentulóz) 2 2 D-eritrulóz (D-glicero-tetrulóz) 2 D-xilulóz (D-treo-pentulóz) 2 2 β-d-fruktofuranóz 2 ketotrióz 2 dihidroxi-aceton 33

Aldohexózok (4,3,2 és 1 királis -vel): 16, 8, 4 és 2 sztereoizomer térszerkezet: * szter. izom. (db) (db) 1 2 15 D-sorozatbeli aldózok sematikus rajza: 2x15 2 4 3 8 4 16 34

Az aldohexózok tényleges szerkezete: nem lineáris, hanem ciklusos (2R,3S,4R,5R)-2,3,4,5,6- pentahidroxihexanal avagy D-glükóz 2 Fischer-projekció Reeves-képletek 2 2 sztereo imitáció 2 α-d-(+)-glükopiranóz β-d-(+)-glükopiranóz 2 aworth-képletek 2 memo: átírási szójáték bal (3 betű): => fel (3 betű) jobb (4 betű): => lent (4 betű) piros kék 35-0.08 töltés. +0.08

Az aldohexózok tényleges szerkezete: nem lineáris, hanem ciklusos 1 2 3 4 5 6 2 A f élacetál képzõdés a gyûrûs f ormához vezet: 4 5 6 2 nyílt láncú D-glükóz 3 2 1 4 2 3 6 5 nyílt láncú D-glükóz 2 1 iklizálással félacetál képződik, kiralitáscentrummá válik a 1-atom (anomer szénatom) az így kialakuló diasztereomerek anomerek 1-epimerek vagy α-anomer ill. β-anomer 2 2 α-d-(+)-glükopiranóz β-d-(+)-glükopiranóz α/β -D-(+)-glükopiranóz: az anomer konfiguráció nem definiált 2 2 36

A legfontosabb 3 aldohexóz gyűrűs szerkezete, téralkata: 2 α-d-glükopiranóz 2 β-d-glükopiranóz 2 α-d-glükopiranóz 2 β-d-glükopiranóz 2 2 α-d-mannopiranóz β-d-mannopiranóz 2 α-d-mannopiranóz 2 β-d-mannopiranóz 2 2 α-d-galaktopiranóz β-d-galaktopiranóz 2 α-d-galaktopiranóz 2 β-d-galaktopiranóz 37

iklusos félacetál képződése, avagy hogyan rajzoljunk ügyesen: 2 D-glükóz 2 120 o fent 5 -körüli elforgatás lent D-glükóz 2 gyûrûs alak preformálása D-glükóz 2 β D-glükóz intramolekuláris f élacetál képződés memo: 2 β D-glükóz piranóz f orma a β-d-glükóz piranóz gyűrűs szerkezetének különböző ábrázolása 2 D-glükóz aldehido forma 2 aworth-boeseken képlet síkalkat impresszió 2 α D-glükóz piranóz forma 2 Reeves képlet 38

39 glükóz galaktóz talóz mannóz gülóz idóz altróz allóz 2 4 3 A 8 D-aldohexóz (kockacukor-cukorkocka) 2 epimerizáció 3 epimerizáció 4 epimerizáció

iklusos félacetál képződése, avagy hogyan rajzoljuk a furanózokat: 2 3 4 5 6 1 2 2 A nyílt láncú D-fruktóz különbözö konformációi 5 4 6 2 3 nyílt láncú D-fruktóz 2 1 2 6 2 5 2 4 3 nyílt láncú D-f ruktóz 1 2 memo: pirán furán 2 5 6 4 3 2 β-d-f ruktofuranóz 2 1 2 5 6 4 3 2 α-d-f ruktofuranóz 1 2 tetrahidro-2 -pirán tetrahidrofurán 40

A 4 D-ketoohexóz (2D-kockacukor-cukornégyzet) 2 2 2 2 β-d-pszikóf uranóz β-d-fruktof uranóz 2 2 2 2 β-d-szorbóf uranóz β-d-tagatóf uranóz 3 epimerizáció 4 epimerizáció 41

A mutarotáció jelensége: nyílt láncú D-(+)-glükóz egy idő múlva beáll az egyensúlyi oldat, amely forgatása : +52,7 o (= 0,36*112 o + 0,64*18,7 o ) kérdés: miért stabilabb a β-, mint az α-anomer? válasz: a nagyobb térigényű - (és nem a kisebb -) van ekvatoriális pozícióban. kérdés: van-e számottevő nyílt forma jelen az oldatban? válasz: nincs, sem UV-ban, sem IR-ben a = sávok nem azonosíthatók! 42

kérdés: minden hexopiranóz esetében a β- stabilabb, mint az α-anomer? tapasztalat: anomer α β T( o ) iklohexanol 11 89 - Glükóz 36* 64 20 Galaktóz 32 64 20 Mannóz 69** 31 20 * 3-szoros növekedés a referenciához képest és **7-szeres növekedés a referenciához képest kérdés: miért változik és fordul meg a stabilitási sorrend a mannóz esetében? válasz: az anomer-effektus miatt. (nagysága 1-2 kcal.mol -1 ) magyarázat: elektronegatív szubsztituensek (pl. hidroxil-, alkoxicsoport, halogénatom) előnyben részesíthetik az axiális helyzetet a sztérikusan kedvezőbb ekvatoriális állással szemben, ha a gyűrű szomszédos atomja nemkötő elektronpárral rendelkezik. 2 2 α-d-mannopiranóz 69 % egyensúlyi oldatban β-d-mannopiranóz 31 % egyensúlyi oldatban magyarázat: (1) Az α-anomer esetében hiperkonjugáció típusú stab. lép fel az endociklusos heteroatom (oxigén) nemkötő elektronpárja és az axiális σ* molekulapálya között (ez a β-anomer esetében nincs); (2) exo- és endociklusos heteroatomok dipólusai közel ellentétes állásúak axiális szubsztituens esetén (kioltják egymást, stabilisabb konf.), míg ekvatoriálisnál közel párhuzamosak (összeadódnak, destabil.). 43

A glükóz anomerjeinek és izomereinek egyensúlya: 2 2 memo: -D-glükopiranóz 38% -D-glükopiranóz 62% 1) Az α- és β- anomerek illetve a furanóz- és piranózgyűrűk egymással termikus egyensúlyt tartanak. 2) A lineáris forma fajlagos súlya kicsi, jelenléte mégis fontos egyes jelenségek magyarázatához. 2 -D-glükóz nyíltforma <0,02% -D-glükof uranóz <0,5% -D-glükof uranóz <0,5% 44

Monoszacharaidok konformációanalízisse: a piranóz-gyűrű: piranóz-gyûrû 4 1 1 konformere piranóz-gyûrû 1 4 1 konformere 2 2 -D-(+)-glükopiranóz legstabilabb 1 konf ormere -D-(+)-glükopiranóz labilisabb 1 konformere memo: rajzolástechnika: a felsőállású szubsztituens marad felsőállású! memo: az összes szubsztituens a gyűrűátfordulás miatt a kedvező ekvatoriális pozícióból a sztérikusan kedvezőtlenebb axiálsi pozícióba kerül. Kvalitatív stabilitásvizsgálat: ha T = 300K, akkor G 6 kcal/mol -1, mivel RT (lnk) = G, ezért K 5,7 10-5. Azaz 1 forma 99,995%-ban, míg az 1 forma mindössze 0,005%-ban van jelen! 45

Monoszacharaidok konformációanalízise a furanóz-gyűrű: kérés: az gyűrűs váz 5 atomjából melyik 4 van egy síkban? a a 3 emelkedik ki akkor 3 -endo, ha a 2, akkor meg 2 -endo formáról beszélünk. memo: A gyűrűkonformerek különbsége eredményezi a DNS kettős hélix két eltérő formáját: - A-forma (3-endo) - B-forma (2-endo). 46

A glikozid képzés: 2 2 2 3 + 3 D-(+)-glükóz l (-) 3 metil-α-d-glükopiranozid p. 165 o [α] 25 D = 158 o metil-β-d-glükopiranozid p. 107 o [α] 25 D = 33 o glikozidok: szénhidrátok acetáljai, bázikus oldatban stabilak, sav hatására cukorra és alkoholra hidrolizálnak, glükozid: glükóz acetálja, a glükóz glikozidja a glükozid mannozid: mannóz acetálja, fruktozid: fruktóz acetálja,... 47

A glikozid képződés mechanizmusa (E + Ad) sav katalizált folyamat: 2 2 + A - 2-2 A + 2 A=sav -D-glükopiranóz memo: az alkohol mindkét oldalról kvázi egyforma eséllyel támadhat. 2 3 rezonancia által stabilizált karbokation 2 2 3 2 3 A A A A A 2 3 metil- -D-glükopiranozid 2 3 metil- -D-glükopiranozid memo: a savas körülmények között a félacetál visszaalakulása is megy, azaz a gyűrű oxigénje is protonálódik. 48

Glikozidok hidrolízise: 2 2 R 2 3 + + R glükozid (bázikus oldatban stabil savban hidrolizál) definíció: aglikon: glikozid hidrolízisével nyert alkohol cukor aglikon (egy glikozid cukormentes alkotórésze) példa: a szalicin (fűzfa és nyárfa kérgéből izol. [1830]) aszpirin hatásmechanizmusú anyag (az aspirin, mint acetilezőszer a ciklooxigenáz (X) inhibitora [lásd ábra], s így a prosztaglandin szint. gátolja) - gyulladáscsökkentő - a köszvény és reuma hatásos gyógyszere - aszpirin szintézisére használható alapanyag glükóz szalicilalkohol aglikon 2 Ac 2 aszpirin szalicin 49

Glikozidok hidrolízisének mechanizmusa (E + Ad) sav katalizált folyamat: 2 3 2 3 3 + 3 metil-β-d-glükopiranozid rezonancia által stabilizált karbokation 2 memo: a víz mindkét oldalról kvázi egyforma eséllyel támadhat 2 2 3 + + 3 + 3 + + 3 + metil-β-d-glükopiranozid 2 β-d-glükopiranóz 2 α-d-glükopiranóz 50

ukrok epimerizációja bázis katalizált folyamat: kísérlet: D-Glükóz 24h vizes a() 2 tapasztalat: D-Mannóz, D-Fruktóz is megjelenik az oldatban. következtetés: védőcsoport alkalmazása, ha bázikus közegben akarunk dolgozni: Pl. Me-glikozidot készítünk a cukorból, és mivel az acetál lúgos körülmények között stabilis, ezért elvégezhetjük a kívánt reakciót, majd savval elhidrolizáljuk az acetál védőcsoportot. = 2 = 2 2 2 ornelius Adrian van Troostenbery Willem Lobry de Bruyn (1857-1904 ) Alberda van Ekenstein (1895) 51

Enolizáció, tautomerizáció, izomerizáció memo: lúgos közegben a védőcsoportok alkalmazása szükséges a szénhidrátkémiában memo: elvben aldoldimerizáció szerű mellékreakció is megjelenhet. 52

ukor metiléterek előállítása (S N 2): bázis (vizes Na), felesl. dimetil-szulfáttal memo: az analóg Et- + vizes Na rendszerben nem keletkezik alkoholát, de a cukorban a sok e- csop. miatt mindegyik rendre lesz és ezért megy a metilezés. 3 3 3 S 3 3 metilglikozid 3 3 ismételt metilezés 3 3 3 3 3 3 3 pentametil származék 3 3 + 2 3 ukor metiléterek stabilitása vizes savban: vizes savban az acetál igen, de az éterkötés nem hidrolizál! 3 3 pentametilszármazék 3 3 3 3 3 3 2,3,4,6-tetra--metil-D-glükóz 2 3 memo: gyűrűtagszám meghatározás: a nyitott formában a 5 --ja az ami nem metilezett azaz piranóz53 volt a gyűrű!

ukoréter előállítása (regioszelektív szintézis során): a primer alkohol reagál (S N ) TBDPS 3 TBDPS l AgN 3 vagy imidazol 3 TBDPS 3 3 Si 3 ukoréter hasítása: kvaterner bázis sója terc-butil-difenil-szilil TBDPS 3 Bu 4 N + F TF 3 54

ukorészterek szintézise: gyenge bázis (pl. piridin, nátrium-acetát), savanhidrid (ecetsavanhidrid); alacsony hőmérsékleten a reakció sztereospecifikus: α-anomer α-acetát β-anomer β-acetát α-d-glükóz ( 3 ) 2 piridin, 0 o 3 3 3 3 3 pentaacetil α-d-glükóz jégecet Br -Ac, 0 o memo: dezacetilezés Me-ban Na + Me -al. memo: a védet Br-cukorral már lehet kapcsolni. iklikus acetálok szintézise: aldehid, keton + 1,2-diol: + + csak cisz állású vicinális hidroxilcsoportokkal pl. α-d-galaktópiranóz esetében megy a reakció. cisz cisz 2 S 4 acetonid 55

ukrok oxidációs reakciói I. (cukrok kimutatása): Tollens-reagens Ag(N 3 ) 2 + Ag 0 Fehling-reagens u 2+ -tartarát u 2 borkõsav 2,3-dihidroxiborostyánkõsav Benedict-reagens u 2+ -citrát u 2 citromsav 2-hidroxipropán-1,2,3- trikarbonsav 56

Tollens-próba (ezüsttükör-próba): alifás és aromás aldehidek kimutatása R aldehid Ag(N 3 ) 2 + 2 R + Ag ezüsttükör 0 2(+1) -1 0 2(+1) +1 Kísérleti körülmények: N 3 (5 ml) + AgN 3 (vizes) 150 ml kevertetés közben. A keletkező csapadék feloldódik további N 3 (5 ml) hatására. Az oldathoz adjuk a cukor vizes oldatát (4g glükóz 10 ml deszt. 2 ), lombikba öntjük és kevertetés közben vízfürdőn melegítjük 70. Eredmény: 4 perc múlva a lombik falát ezüsttükör fedi. memo: ketonokkal nem megy kivéve az α-hidroxiketonok R keton R' Ag(N 3 ) 2 + 2 nincs reakció +1 a szén +1-rõl +3-ra oxidálódik az ezüst +1-rõl 0-ra redukálódik. +3 R R' α-hidroxi-keton Ag(N 3 ) 2 + 2 R R' + Ag ezüsttükör 57

Monoszacharidok oxidációs reakciói: Benedict-próba: alifás aldehidek és redukáló cukrok kimutatása; a reagens u(ii) citrát komplexe bázikus oldatban, jól eltartható (szemben a Fehling-oldattal) u 2+ (komplex) + ( ) n vagy ( 2 ) n oxidációs termékek + u 2 Benedict-oldat (kék) 2 aldóz 2 ketóz téglapiros redukciós termék szacharóz: egy nem redukáló diszacharid 2 5 1 1 2 α β 2 5 2 α D-Glükozil<1,5>-β-D-fruktozid<2,5> 58

Redukáló cukrok: azok a cukrok, amelyek pozitív Benedict- vagy Tollens-próbát adnak félacetálcsoportot tartalmazó szénhidrátok: vizes oldatukban aciklusos aldehid vagy α-hidroxi-keton is megjelenik Nem redukáló cukrok: olyan cukrok, amelyek negatív Benedict- vagy Tollens-próbát adnak azok a glikozidos szénatomon acetálcsoportot tartalmazó szénhidrátok: lúgos oldatukban nincs jelen aciklusos aldehid vagy α-hidroxi-keton 59

Monoszacharidok oxidációs reakciói II: aldonsavak szintézise a kíméletesebb ox. bruttó egyenlete: ( memo: a Br-os ox. preparatív célra is alkalmas. ) n 2 aldóz Br 2 + 2-2Br ( ) n 2 aldonsav 0 2(+1) -1 +1 memo: 0 2(+1) +1 +3 a szén +1-rõl +3-ra oxidálódik, az elektrofil Br 2 0-rõl -1-re redukálódik. 2 Br 2-2Br 2 + 2 2 2 + 2 2 β-d-glükopiranóz β-d-glükonsav-δ-lakton (glükonolakton) 2 D-glükonsav β-d-glükonsav-γ-lakton memo: - a glükonsavnál inkább a δ-lakton dominál - a galaktonsav esetében jelentősebb a γ-lakton mennyisége 1 kcal/mol (14%) 0 kcal/mol (86%) 60 RF/3-21G T=300K

Egy híres aldonsavlakton -vitamin: L-aszkorbinsav (vízoldható vitamin) avitaminózis: skorbut Bruckner I/2 1103 2 D-gulonsav 2 L-gulonsav 2 L-aszkorbinsav Szent-Györgyi Albert (1893-1986) [1937 Nobel-díj] 2 2 Az askorbinsav savasságáról: egy savanyú enol. Az enol deprotonált formája, az enolát tipikusan egy erős bázis, de itt a szomszédos kettőskötés stabilizálja a deprotonált formát, ezért erős sav az aszkorbinsav. 61

Monoszacharidok oxidációs reakciói II: aldársavak (α ω-polihidroxidikarbonsavak) szintézise az erélyesebb oxidáció bruttó egyenlete: ( ) n 2 aldóz N 3 ( aldársav ) n memo: ketózok esetében lánchasadáshoz vezet: kisebb tagszámú cukorsavakat kapunk. memo: észteresítés nem lesz mert a N 3 melett nincs kénsav! 2 2 0 N 3-1 +1 2(+1) +2N 3 2(+1) 0 +1 +5 +3 +4 a szén +1-rõl +3-ra oxidálódik a N +5-rõl +4-re redukálódik. +2N 2 + 2 D-glükóz D-glükársav memo: a δ- mellett γ- lakton is képződik. aldársav (aldohexózból) 2 vagy 62 aldársav γ-laktonjai

kérdés: melyik az az aldohexóz amelyik N 3 -as oxidációt követően optikailag inaktív aldársavat eredményez? (Racemizáció nem lép fel.) kérdés: melyik D-aldársav a D-glükársav enantiomerje? kérdés: melyik D-aldársav azonos sztereokémiájú a D-altársavval? All. Alt. Glü. inaktív Man. Gül. Ido. Gal. Tal. 63

Monoszacharidok oxidációs reakciói II: Uronsavak (előállítás: direkt ox. nem alkalmas, mert a is ox., de védett cukorszármazékok oxidálhatók uronsavvá, pl. itt β D-glükuronsav itt β D-galakturonsav 64

Monoszacharidok oxidációja összefoglalás: 65

Monoszacharidok oxidációs reakciói II: perjodátos oxidáció: polihidroxi-vegyületek oxidatív hasítása a még erélyesebb oxidáció bruttó egyenlete: az ox. részletei: memo: vicinális diolok oxidálhatók, 1) perjódsavval vízben vagy 2) Pb(Ac) 4 organikus közegben. + I 4 2 + I 3 + 2 memo: - aldehidet, ketont vagy savat kapunk az oxidáció végén. - kivitelezhető kvanti. módon, analitika, - minden - kötés hasadásra egy - kötés kialakulása esik. I 4-2 2 66 2

kérdés: ány mól I 4 oxidálja a glicerint és mik a kapott termékek? glicerinaldehid + 2 I 4 + + hangyasav hangyasav f ormaldehid kérdés: ány mól I 4 oxidálja a dihidroxi-acetont és mik a kapott termékek? glicerin + 2I 4 + 2 I 4 + + + + f ormaldehid hangyasav f ormaldehid kérdés: ány mól I 4 oxidálja a glicerinaldehidet és mik a kapott termékek? dihidroxi-aceton formaldehid szén-dioxid formaldehid 67

kérdés: ány mól I 4 oxidálja a propán- 1,3-diolt és mik a kapott termékek? 2 2 + I 4 2 3 2 R gyakorló feladatok: ány mól I 4 + I 4 2 kérdés: Mivé oxidál a I 4 egy β-hidroxi-étert? oxidálja és mivé az alábbi vegyületeket? Me Me D-eritróz butane-2,3-diol butane-1,2,3-triol 3,4-dimethoxybutane-1,2-diol I 4 1 2 1 3 termék: 2 acetaldehid aceton +ecetsav +acetaldehid aceton + 2,3-dimetoxipropánal hangyasav + formaldehid 3,4-dihydroxybutan- 2-one 3-hydroxypentane-2,4-dione (1R,2S)-cyclopentane- 1,2-diol 2-methylpropane-1,2- diol I 4 2 2 1 1 termék:formaldehid +hangyasav +ecetsav hangyasav +2ecetsav α ω-dialdehid formaldehid +aceton 68

Összefoglaló: a D-glükóz oxidációja = N 3 Br 2 / 2 D-glükársav aldársav D-cukorsav 2 D-glükóz 2 D-glükonsav aldonsav D-glükuronsav alduronsav = Na/g redukció 2 69

Monoszacharidok redukciója I.: alditok vagy alditolok a redukció bruttó egyenlete: ( ) n 2 aldóz NaB 4 vagy 2 /Pt ( 2 ) n 2 aldit v. alditol 2 A D-glükóz redukciója a nyíltformán keresztül : memo: allit, altrit, glücit, mannit, gülit, idit, galaktit, talit 2 D-glükóz 2 NaB 4 2 D-szorbit D-szorbitol (D-glücit) kérdés: ptikailag aktív-e a D-glücit? igen Allit Galaktit inaktív kérdés: Rajzoljon fel optikailag inaktív D-alditot! 70

Redukció okozta sztereokémiai érdekességek: memo: D-szorbit avagy D-glücit azonos az L-gülit molekulával (angolul: D-Sorbitol, D-glucitol), az emberi szervezetben csak lassan metabolizálodó édes ízű cukoralkohol (kb. fele a kalória egyenértéke mint egy aldohexóznak). 2 2 red. red. 2 2 2 D-glükóz D-glücit = L-gülit D-fruktóz red./ 2 kérdés: melyik L-aldohexóz eredményez a D- mannittal azonos sztereokémiájú cukoralkoholt? (L-mannóz) memo: D-mannit (angolul: D-Mannitol vagy D-Mannit) vizes oldata enyhén savanyú kémhatású, édesítőszerként is használatos. 2 2 D-gülóz L-gülóz 71

Érdekes alditok: D-mannit 2 D-xilit 2 Madárberkenye (Sorbus aucuparia) cseresznye szilva körte alma moszat alga ondó 2 2 D-glucit L-gulit D-szorbit 2 növényi manna kôrisfa, olajfa platán D-galaktit dulcit 2 2 fogszuvasodás gátló rágógumi Fogszuvasodást okozó baktériumoknak emészthetetlen diabetikus édesítôszer 2 madagaszkári manna szürke hályog esetén a szem csarnokvizében a ducit konc. megnő 72

Monoszacharidok reakciója II. (fenil-hidrazinnal) oszazonok: megjegyzés: 1mól aldehid és 1mól fenilhidrazinnal 1 mól fenilhidrazont eredményez. kérdés: az analóg reakció során mi lesz ha a fenilhidrazint feleslegben (>3 mól) használjuk? mechanizmus: és N hasonlóan viselkedik A N N 6 5 cukorf enilhidrazon A tautomerizáció N N 6 5 N N 6 5 cukoroszazon + N 3 + 2 N N A 6 5 +2 6 5 NN 2-6 5 N 2 anilin N imino-oxo intermedier 73

kérdés: Mi a különbség a D-glükóz, a D-mannóz és a D-fruktóz oszazonjai között? N N 6 5 N N 6 5 6 5 NN 2 6 5 NN 2 2 D-glükóz 2 oszazon válasz: semmi, mert ugyanaz az oszazon, mert 2 epimerek. memo: A fruktóz is ugyanezt az oszazont eredményezi. Aldózok láncrövidítése: a Ruff-lebontás 2 D-mannóz tto Ruff (német: 1871-1939 ) kérdés: Melyik másik aldopentóz lánclebontása eredményez szintén D-eritrózt? (D-Arabinóz) 74

Aldózok lánchosszabbítása: Kiliani-Fischer-szintézis memo: aldóz lánchosszabbítása ciánhidrinen keresztül einrich Kiliani (1855-1945) Emil Fischer (1852-1919) memo: a kapott diasztereomerek könnyedén elválaszthatók kérdés: hogyan állítana elő L-treózt? 75

D-( )-eritróz kérdés: hogyan döntenénk el egyszerűen, hogy melyik aldotetrózzal van a kettő közül dolgunk? 2 N 3 oprtikailag inaktív mezo-borkõsav válasz: a megfelelő két aldársav közül az egyik optikailag inaktív (mezo-borkősav), az származik az D-eritrózból, míg a másik forgat, tehát az keletkezett a D-treózból. 2 D-( )-treóz D-(+)-borkõsav opt. aktív α D 15 = +12 o L-(+)-eritróz kérdés: melyik aldotetróz oxidációs terméke lenne az L-borkősav? oprtikailag inaktív mezo-borkõsav 2 N 3 2 L-(+)-treóz L-(-)-borkõsav opt. aktív α D 15 = -12 o 76

D-aldózok generikus-fája (Kiliani-Fischer-lánchosszabítás, Ruff-láncrövidítés) D-aldohexózok 2 2 2 2 2 2 2 2 D-(+)-allóz D-(+)-altóz D-(+)-glükóz D-(+)-mannóz D-( )-gülóz D-(+)-idóz D-(+)-galaktóz D-(+)-talóz D-aldopentózok 2 2 2 2 D-( )-ribóz D-( )-arabinóz D-(+)-xilóz D-( )-lixóz D-aldotetrózok 2 2 D-( )-eritróz D-( )-treóz D-aldotrióz 2 D-(+)-glicerinaldehid 77

Aminocukrok Az aminocukrok olyan cukorszármazékok, amelyekben az egyik hidroxicsoport egy amino csoportra van helyettesítve. 2 2 N 2 N 2 α-d-glükózamin β-d-glükózamin 2-amino-2dezoxi α-d-glükópüranóz A glükózamin a kitin kitobióz hidrolizisének terméke. A glükózaminoglikán prekurzora, ami a porc alkotórésze porcerősítő. 2 2 N 2 α-d-mannózamin 2 β-d-mannózamin N 2 2 memo: ne keverjük össze a glikozilaminokkal, amelyekben aminocsoport helyettesíti az anomer hidroxilcsoportot: N 2 α-d-galaktózamin N 2 β-d-galaktózamin 2 N 2 β-d-glükopiranozilamin 78

79

Összefoglalás: monoszacharidok tipikus reakciói 3 3 2 2 2 3 Br 2, 2 N 3 NaB 4 3 3 ( 3 ) 2 piridin NNPh NNPh 2 3 PhNN 2 I4 5 + 2 3 l 3 ( 3 ) 2 S 4 2 2 3 3 (1) N, N (2) Ba() 2 (1) Br 2, 2 (3) (2) 2 2, 3 + (4) Na/g Fe2(S4 ) 3 3 3 2 3 3 + 3 3 3 2 3 80 3

Di-, ligo és Poliszacharidok A méz kb. 82%-a szénhidrát. Monoszacharidok közül fruktózt (38.2%) és glükózt (31%), diszacharidok közül (~9%) szacharózt, maltózt, izomaltózt, maltulózt, turanózt és kojibiózt tartalmaz. ligoszacharid tartalma (4.2%) viszonylag alacsony. 81

Di-, ligo és Poliszacharidok Monoszacharidok (2 v. több) összekapcsolódása vízkilépés során. A formális éterkötés legalább egyik --ja glikozidos - kell legyen! memo: a redukáló és mutarotációs képességnek előfeltétele egy szabad glikozidos (félacetál csop.). Típusok Nem redukáló diszacharidok: ha van 1--1 kötés, akkor 1) - nincs szabad glikozidos, 2) - nincs mutarotáció nem glikozidos -k 6 2 4 1 2 3 D-glükopiranóz különbözõ - csoportja glikozilcsoport glikozidos glikozidos - Redukáló diszacharidok: ha nincs 1--1 kötés, akkor 1) - van szabad glikozidos, 2) - van mutarotáció 82

Diszacharidok nem-redukáló diszacharidok I: A trehalóz: - előfordulás (gombák, élesztő, algák, rovarok, stb.) 1832. Wiggers rozsból - oldhatósága vízben: 68,9 g/100 ml (20 ) - szerkezet felderítés: 1.) molekula képlete: 12 22 11 2.) 1 mol savas hidrolízise 2 mol D-glükózt eredményez. 3a.) negatív Benedict- v. Tollens-próba nem redukáló cukor 3b.) nem mutarotál, nem képez fenil-oszazont és nem oxidálható brómos vízzel nincs benne félacetálcsoport. Tehát a glükóz 1-ek vannak összekötve, mert csak így lehet mindkét = acetál formában jelen. 1 1 α α 4.) a glikozidkötés sztereokémiája enzimatikus hidrolizissel: - az α-glükozidáz enzim igen, a β-glükozidáz nem hidrolizálja 5.) kimerítő metilezés oktametil származékot ad, amely hidrolizálva 2 mol. 2,3,4,6-tetra--metil-D-glükózt eredményez: memo: - trehaláz enzim bontja, - a repülő rovarok energiaforrása 2 2 2 2 trehalóz α-d-glükopiraznozil-α-d-glükopiranozid 83

Diszacharidok nem-redukáló diszacharidok II: A szacharóz (nádcukor, répacukor) minden fotoszintézist végző növényben azonosítható! oldhatósága vízben: 211,5 g/100 ml (20 ) szerkezet felderítés: 1.) molekula képlete: 12 22 11 2.) 1 mol savas hidrolízise 1 mol D-glükózt és 1 mol D-fruktózt eredményez. 3a.) negatív Benedict- v. Tollens-próba nem redukáló cukor 3b.) nem képez oszazont és nem mutarotál nincs benne félacetál csoport Tehát a Glükóz 1-e és a Fruktóz 2-je van összekötve, mert csak így lehet mindkét acetál formában jelen 4.) a glükozid kötés sztereokémiája enzimatikus hidrolízissel: β 2 - az α-glükozidáz enzim igen, a β-glükozidáz nem hidrolizálja - a szukráz enzim hidrolizálja, ami csak a β-fruktofuranozid kötést bontja 5.) kimerítő metilezés oktametil származékot ad, amely hidrolizálva 2,3,4,6-tetra--metil-D-glükózt és 1,3,4,6-tetra--metil-D-fruktózt eredmányez: 1 α 2 β-d-fruktofuranóz 6 2 5 2 1 2 2 1 α-d-glükopiranóz 2 2 1 2 2 84 szacharóz α-d-glükopiranozil-β-d-f ruktofuranozid

ogyan rajzoljunk szacharózt: 2 2 -D-glükopiranóz szõlõcukor 4 3 180 o 2 2 -D-f ruktofuranóz gyümölcscukor Ipari hasznosítása: az invert cukor, ami a nádcukor vagy répacukor híg oldatának savakkal való főzésekor, vagy az invertáz enzimmel való bontás után kapott szőlőcukorból és gyümölcscukorból álló keverék. 2 2 2 3 4 2 2 2 2 szacharóz -D-glükopiranozil- -D-fruktof uranozid 85

Diszacharidok redukáló diszacharidok I: A maltóz (malátacukor): - keményítő részleges hidrolízise során (pl. diasztáz enzim) maltóz azonosítható! - oldhatósága vízben: 108 g/100 ml (20 ) - szerkezet felderítés: 1.) molekula képlete: 12 22 11 2.) 1 mol savas hidrolízise 2 mol D-glükózt eredményez. 3a.) pozitív Benedict- v. Tollens-próba redukáló cukor 3b.) képez oszazont van benne félacetál csoport Tehát az egyik Glükóz 1-e szabad kell legyen! 3c.) két anomer formája létezik: α-(+)-maltóz [a] 25 D =+168 o és β-(+)-maltóz [a] 25 D =+112 o ami idővel [a] 25 D =+136 o egyensúlyi keverékké mutarotál. 4.) a glükozid kötés sztereokémiája enzimatikus hidrolízissel: - az α-glükozidáz enzim igen, a β-glükozidáz nem hidrolizálja 2 5) oxidálható brómos vízzel maltonsavvá, amit ha kimerítő metilezés után hidrolizálunk, akkor kapjuk a 2,3,4,6-tetra--metil-D-glükóz és a 2,3,5,6-terta--metil-D-glükonsav keverékét mivel a glükonsav 4 -ja szabad maradt ezért az keresztül kapcsolódnak össze. α 2 86

Br 2 / 2 2 2 maltóz (1) 3, + (2) ( 3 ) 2 S 4, 2 2 maltonsav 3 2 3 2 3 3 3 3 3 3 ( 3 ) 2 S 4 3 + 3 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 + 3 2 3 3 3 + 2,3,4,6-tetra--metil-D-glükóz 2,3,6-tri--metil-D-glükóz 3 2 3 3 3 2,3,4,6-tetra--metil-D-glükóz + 3 2 3 3 3 2,3,5,6-tetra--metil-D-glükonsav 6) A maltóz kimerítő metilezés utáni hidrolízise során 2,3,4,6-tetra--metil-D-glükózt és 2,3,6-tri--metil-D-glükózt kapunk, tehát a 5--ja szabad, ami bizonyítja87 hogy a második gyűrű is piranóz!

Rajzolástechnika a maltóz esetében: memo: maltáz-enzim bontja 2 α 4 2 ajlított térszerkezet 2 α 4 2 α(1 4) -hidak Redukáló 88

Erjesztés során a cereáliákban (pl. árpa) lévő keményítőből az amiláz enzimeknek köszönhetően maltózt kapunk. Fermentálás során az élesztő a maltózt Et-ra és 2 -re bontja: 6 12 6 2 2 5 + 2 2, amely folyamat piroszőlősav (egy ketokarbonsav: 3 ), majd acetaldehid keletkezésén keresztül megy. keményítő: növények energiaraktára 2 2 maltóz α-d-glükopiranozil-d-glükopiranóz 89

Diszacharidok redukáló diszacharidok II: A cellobióz a cellulóz részleges hidrolízise során azonosítható! oldhatósága vízben: 12 g/100 ml (20 ) Szerkezete olyan mint a maltózé, kivéve annak glikozidkötését. 2 β 2 cellobióz 4--(β-D-glükopiranozil)-D-glükopiranóz itt β 2 α 2 maltóz 4--(α-D-glükopiranozil)-D-glükopiranóz A glükozidkötés sztereokémiáját bizonyítja az, hogy enzimatikus hidrolízis során az α- glükozidáz enzim nem, míg a β-glükozidáz hidrolizálja a cellobiózt. 90

Diszacharidok redukáló diszacharidok III: A laktóz vagy tejcukor legtöbb újszülött emlős tápláléka! oldhatósága vízben: 18 g/100 ml (25 ) Szerkezete hasonlít a cellobiózéhoz, de az első cukor itt D-galaktóz 2 2 2 β 2 itt β laktóz 4--(β-D-galaktopiranozil)-D-glükopiranóz A laktáz (v. β-d-galaktozidáz) enzim bontja galaktózra és glükózra, ami eztán felszívódik. memo: felnőtt korban a laktáz gén kikapcsolódhat, ami tejérzékenységhez (laktóz intoleranciához) vezet. memo: mivel a glükóz és a galaktóz együtt édesebb érzetet kelt mint a laktóz, ezért az 91 enzimet pl. a fagylaltipar is használja.

Diszacharidok redukáló diszacharidok IV: A genciobióz (keserű mandula alkotórésze, aglikonja a mandulasavnitril) 2 β 2 N 2 2 genciobióz 6--(β-D-glükopiraznozil)-D-glükopiranóz itt β 92

Diszacharidok konformációs tulajdonságai: φ = 114 or 116 ψ = 144 93

Mesterséges édesítőszerek Alap édesítőszerek: szacharóz és a fruktóz (kalória túlfogyasztás és fogproblémák) Megoldás: mesterséges édesítőszerek - Aszpartám -Asp-L-Phe-Me (100 édesebb, mint a szacharóz) gondok: - lassan hidrolizál (italok) - hőre bomlik (sütés) - fenilketonureások nem ehetik. - Alitám (2000 édesebb, mint a szacharóz) - Szukralóz: a szacharóz triklórszármazéka (600 édesebb, mint a szacharóz) hőre stabil, fogakat nem bántja 2 l - ciklamát + szacharin 10:1 keverék Na + vagy a 2+ sói - gondok: rákkeltő (betiltva) N ciklamát S 3 S N szacharin - L-hexózok édesek, de nem metabolizálnak, viszont drága az előállításuk N aszpartám N 2 3 l 2 2 l szukralóz L-glükóz 3 N alitám N 2 N 94 S

Mesterséges édesítőszerek Racionális tervezés: mai tudásunk alapján 8 kötődési pont azonosítható (-híd és vdw) a szubsztrát és a receptor között. pl szukronsav 200 000 édesebb, mint a szacharóz N 2 N N N szukronsav Minek mi az ára? why rbit gum seems to have the same addictive powers as crack? 95

Poliszacharidok v. glikánok pl. keményítő, glikogén, cellulóz omo- és heteropoliszacharidok A keményítő: (kukorica, búza, burgonya, rizs) Vízzel forralva a kolloidból két komponenst kaphatunk: 1) amilóz (10-20%) (~ 1000 D-Glükóz) csupa α-(1 4) glikozidkötés lineáris polimer 2 maltózra hasonlít 2) amilopektin (80-90%) elágazó polimer, elágazás 20-25 cukronként amilóz részlet α(1 >4) glikozidkötés 2 n > 500 n... 2 2 α(1 >6) elágazás... 2 2 2 amilopektin 2 2... 96

A glikogén: α-(1 4) glikozidkötések miatt csavarodó polimer, mint az amilopektin, csak még több elágazással (elágazás 10-12 cukronként) MW ~ 10 5 kda szerepe: állatok szénhidrát depója - mérete miatt nem diffundál ki a sejtből, (helyben használatos) - nem okoz akkora ozmózis nyomást, mint tenné azt sok ezer elemi glükóz, - a sok elágazás miatt sok a végcsoport ahonnan az enzimek ha kell, akkor hatékonyan és gyorsan hidrolizálják le a glükóz molekulákat. memo: Az állatok energiát két fajta molekulában tárolnak: - zsírsavak trigliceridjeként (redukáltabbak, tehát magasabb az energiatartalmuk) - glikogén (oxidáltabbak, tehát kevesebb a tárolt energia) kérdés: miért van két szimultán rendszer? válasz: - glikogénből glükóz hamar képződik és a monoszacharid gyorsan diffundál a vízben (gyors segély) - zsírsavészterek nem diffundálnak vízben (transzport: hidrolízist követően 97 albuminhoz kötve), nehezebben mobilizálható kalóriabombák.

A cellulóz: csupa β(1 4) glikozidkötés következtében egy lineáris polimert kapunk, melyek -hidakkal vannak összezipzárazva merev + oldhatatlan fibr.! memo: a β(1 4) kötés mellett a Glükóz konfigurációja is fontos; pl. D-Galaktóz nem ad ilyen zárt rendszert. A növényi sejteket elválasztó sejtfal fő komponense a cellulóz, hemicellulóz és pektin. memo: - hemicellulózt főleg D-pentózok és kevesebb L-cukor alkotja, - a pektin gerince az α-(1-4)- kapcsolt D-galakturonsav molekulák áttetsző sejtfal vízoldhatatlan cellulóz réteg 2 cellulóz részlete β(1 >4) glikozidkötés 2 cellulóz részlet n memo: humán emésztő enzim nem bontja a β(1-4)-kötést ezért hiába legelünk. A tehén emésztő rendszerében élő baktériumok viszont bontják ezt a kötéstípust. memo: L-glükóz ugyanilyen jó polimer lenne, akkor miért nincs? Ki érti: az evolúció98 esetlegessége?

Fontos cellulóz származékok: csupa β(1 4) glikozidkötés lineáris polimer fibrillum. - cellulóz triacetát (acetát) textílipar - cellulóz trinitrát v. nitrocellulóz (lőgyapot) robbanószer - műszál és cellofán ipari cellulóz források: fa, kender, gyapot Na 2 cellulóz részlete cellulóz + S 2 Na S cellulóz 2 2 S Na + Na és S 2 S cellulóz 3 + cellulóz S Na + S S 2 mûselyem részlet cellulózxantogenát viszkóz, cellof án, mûselyem 99

Biológiai jelentőséggel bíró cukrok I: -Dezoxicukrok (legfontosabb a 2-dezoxi-β-D-ribóz DNS 2 2 2-dezoxi-β-D-ribóz P - N 2 N N citidin N N N guanozin N N 2 N timidin Fontos még a poliszacharidokban előforduló: 3 3 α-l-ramnóz 6-dezoxi-L-mannóz 3 β-l-f ukóz 6-dezoxi-β-L-galaktóz 3 P - P - N N 2 N N N N P - 100 adeninozin

Biológiai jelentőséggel bíró cukrok II: Nitrogént tartalmazó cukrok N 2 Glikozilaminok: olyan cukrok, melyekben aminocsoport helyettesíti az anomer hidroxilcsoportot, pl.: 2 β-d-glükopiranozilamin N 2 2 Aminocukrok: olyan cukor, melyben nem anomer hidroxilt helyettesít az aminocsoport, pl.: N 2 β-d-glükózamin 2 2 N 3 N -acetil-d-glükózamin R: 3 2 R N 3 N -acetil-d-muraminsav 3 N N 2 adenozin memo: a két utolsó a bakteriális sejtfal fontos komponense. N 101 N N 3

Biológiai jelentőséggel bíró cukrok III: glikolizált aminosavak és glikopeptidek - N-glikozidok: kovalens kötés az aszparagin oldalláncának savamid kötésén keresztül - -glikozid: a Ser és a Thr oldalláncának hidroxilcsoportján keresztül - specifikus glikolipidekben, hidroxilizinhez vagy foszfoetanolaminon át 102

Aszparagin N- glikozidos kötésén át kapcsolódik össze a polipeptidlánc és a szénhidrát rész: A szerin és a threonin - glikozidos kötésén át kapcsolódik össze a polipeptidlánc és a szénhidrát rész: 103

Egyéb módosított cukrok A kitin rákok páncéljának, ízeltlábúak és pókok vázának poliszacharid alkotórésze: csupa β(1 4) kötés, mint a cellulózban! 2 2 N 3 N 3 n kitin A heparin (3-40 kda) összetevői: - D-Glükuronát-2-szulfát és - N-szulfo-D-Glükózamin-6-szulfát Egy természetes antikoaguláns makromolekula S 3 heparin 2 S 3 NS 3 n 104

Mind a cellulóz mind a kitin lineáris térszerkezetű 105

A sejtfelszín glikolipidjei és glikoproteinjei: a sejtfelismerés és az immunrendszer 2 3 N 2 3 N sziálsav N-acetil-neuraminsav 3 3 L-fukóz 6-dezoxi-L-galaktóz itt α A szialil LewisX sav a sejtfelismerésben játszik fontos szerepet: NeuAc 3 N Gal 3 Fuc N 3 GalNAc memo: szialilsavban gazdag glikoproteinek kapcsolódnak a szelektin nevű fehérjéhez. 106

Glikoproteinek Az eukarióták membránjának kb 5%-a szénhidrát, ezek glikoproteinek és glikolipidek formájában vannak jelen. A vércsoport antigének szénhidrát része 3 különböző szerkezettel rendelkezik, A három szerkezet közös oligoszacharid alap vázát antigénnek nevezzük ( vércsoport antigén) A glikozil transzferáz enzimek katalizálják a antigén alap vázra glikozidos kötéssel kötött monoszacharidokat. Monoszacharid specifikus glikozil transzferázok extra monoszacharidot helyeznek a antigén alapvázra. A glikozil transzferáz A N-acetil-galaktozamin helyez az alap vázra (A vércsoport). A glikozil transzferáz B galaktóz kötő enzim (B vércsoport). Karl Lansteiner 1930 107

A vércsoport poliszacharidok: az A, B és 0 vércsoportokat az A, B és sejtfelszíni marker poliszacharidok határozzák meg. Az A vércsoportú személy vörösvérsejt felszínén A antigén található, míg vérplazmájában B antitest úszik. A B vércsoportú személy vörösvérsejt felszínén B antigén található, míg vérplazmájában A antitest úszik. A AB vércsoportú személy vörösvérsejt felszínén A és B antigének található, míg vérplazmájában sem A sem B antitestek nem úsznak. A 0 vércsoportú személy vörösvérsejt felszínén nincsen sem A sem B antigén, míg vérplazmájában A és B antitestek úsznak. Karl Lansteiner 1930 108

A vércsoport poliszacharidok: egyetlen enzim különbözősége: A B Az A vércsoportú személy vérében a GalNAc-traszferáz, míg a B vércsoportú esetében a Gal-transzferáz enzim végzi a -antigén módosítását. A 0-s vércsoportú személy esetében egyik enzim sem aktív. 109

A vércsoport poliszacharidok: A, B és antigének a cukor részben különböznek: A B 3 N 3 3 3 N etc. fehérje α-d-galnac(1 >3)β-D-Gal(1 >3)β-D-GlcNAc-etc. α(1 >2) L-Fuc 3 N etc. fehérje 3 α-d-gal(1 >3)β-D-Gal(1 >3)β-D-GlcNAc-etc. α(1 >2) L-Fuc etc. 110 fehérje 3 N β-d-gal(1 >3)β-D-GlcNAc-etc. α(1 >2) L-Fuc

Szénhidrát antibiotikumok: a sztreptomicin (1944-ben izolálták) A sztreptomicin kémiai szerkezete: memo: igen hatékony antibiotikum a penicillin rezisztens baktériumtörzsek ellen. R N N S 3 3 111

Mi minden van tehát a mézben? A méz kb. 82%-a szénhidrát és 17%-a víz. Monoszacharidok közül fruktózt (38.2%) és glükózt (31%), diszacharidok közül (~9%) szacharózt, maltózt, izomaltózt, maltulózt, turanózt és kojibiózt tartalmaz. ligoszacharid tartama (4.2%) viszonylag alacsony. Szerves savak a mézben: hangyasav, ecetsav, vajsav, citromsav, borostyánkősav, tejsav, piroglutaminsav és glükonsav, valamint aromás karbonsavak. A legfontosabb ezek közül a glukonsav, amely a glükóz oxidáztól származik. Aldehidek a mézben: hidroximetil-furfurol. (p=5 alatt a cukrok egyik jellegzetes bomlásterméke.) Enzimek a mézben: - invertáz (a szacharózt bontja glükózra és fruktózra), amiláz (a keményítőt darabolja kisebb cukrokra), glükóz-oxidáz (a glükózt glükonsav-laktonná, majd tovább glükonsavvá alakítja), kataláz (peroxidit bontja vízre és oxigénre) és a savas-foszforiláz (eltávolítja az inorganikus foszfátokat a szerves foszfátok közül). Aminosavak a mézben: 18 szabad aminosavat tartalmaz, amelyek között leggyakoribb a Pro. Vitaminok a mézben: kevés B vitamin (riboflavin, niacin, fólsav, pantoténsav és B6) és -vitamin Ásványanyagok a mézben: a, Fe, Zn, K, P, Mg, Se, r és Mn-ionok. Antioxidánsok a mézben: flavonoidok (pl. pinocembrin), aszkorbinsav, Se (annál több minél sötétebb a méz) 112