Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június ISBN 978-963-235-285-5 Közép-Dunántúl új városai Rácalmás és Balatonkenese Tartalom Bevezetés...2 1. Rácalmás...4 2. Balatonkenese...11 További adatok, linkek Elérhetőségek
www.ksh.hu Bevezetés A köztársasági elnök, az önkormányzati miniszter előterjesztésére - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 94. b) pontja alapján - 2009. július 1-jén 22 nagyközséget emelt városi rangra, 328-ra bővítve a magyarországi városok számát. A Közép-Dunántúlon négy település (Balatonkenese, Csákvár, Rácalmás, Tát) pályázott a címre, közülük a Veszprém megyei Balatonkenese és a Fejér megyei Rácalmás csatlakozhatott a régió 37 városához. Rácalmás képviselő-testülete az utóbbi években már többször kezdeményezte a nagyközség várossá nyilvánítását, míg Balatonkenesének a városi rang megszerzése elsőre sikerült. A Közép-Dunántúl két új városa közúton 85 km távolságra fekszik egymástól. Közös bennük, hogy vízparti településként, fejlődésüket - ezáltal várossá válásukat jelentősen befolyásolta a természeti környezet. Balatonkenese bel- és külföldön jól ismert Balaton-parti üdülőtelepülés, mely fejlett infrastruktúrájával a városi viszonylatban alacsony lélekszámú lakónépessége mellett nyaranta nagyszámú vendéget szolgál ki. A vendéglátás meghatározta a vállalkozás-sűrűséget és szerkezetet, valamint munkahelyeket teremtett a helyi lakosok számára. Rácalmás Dunaújváros agglomerációs körzetében a Duna partján elterülő, vonzó életfeltételeket biztosító település. A jó levegő, kulturált környezet itt nem a vendéglátásnak kedvezett, hanem a nagyvárosból kiábrándultak számára biztosított életteret. A lakosság számának gyors növekedése és az infrastruktúra látványos fejlődése annak ellenére, hogy Dunaújváros árnyékában a település térségi szerepe csekély városi rangot eredményezett. A kiadvány röviden bemutatja a közép-dunántúli régió két új városának történetét, demográfi ai, társadalmi helyzetét, gazdasági és infrastrukturális fejlettségét, valamint kulturális szerepét. 2
Közép-Dunántúl új városai Rácalmás és Balatonkenese A közép-dunántúli régió városai 2009. július 1. 3
www.ksh.hu 1. Rácalmás A település a Duna jobb partján, Budapesttől mintegy 61 kilométerre délre, Dunaújvárostól tíz kilométerre északra található, a 6-os főút mellett. Rácalmás egy nagyváros árnyékában meghúzódó, közel nyolcszáz éves kis település, mely az utóbbi másfél évtized alatt egy prosperáló, a fejlődés jegyeit felmutató kisváros lett. A város története A mai Rácalmás területe már az őskorban is lakott hely volt, a honfoglalás után magyar törzsek szálláshelyeként szolgált. A községre utaló első írásos feljegyzés 1025-ből származik, Szigetfő néven került említésre egy királyi adománylevélben. 1329-ben már Almas nevet viselt a falu, az Almási család birtokaként. A XVI-XVII. században egyre több, a törökök elől menekülő szerb (rác) család telepedett le a környéken, innen ered a későbbi Rácalmás név is. A település 1875-ben járási székhely lett. Ez a fejlődésében is megmutatkozott, ugyanis megkezdődött a villamosítás, utak építése, artézi kutak fúrása. 1880-ban önálló postát, 1896-ban pedig vasútállomást kapott Rácalmás. Virágzott a mezőgazdaság, kereskedelem, dunai vízimalmok őrölték a környék gabonáját, s a halászoknak is megélhetést biztosított a folyó. Az 1870. évi első hivatalos népszámlálás idején a település lakossága 3 323 fő volt, a századfordulóra pedig megközelítette a négyezres lélekszámot. Ekkorra a falu legnépesebb kisebbségének, a szerb nemzetiségűeknek a lakosságon belüli aránya 2% alá csökkent. A két világháború között egyre több budapesti polgár fedezte fel a kiváló természeti adottságokkal rendelkező települést. Nyaranta írók, művészek, tanárok nyaralói adtak otthont az élénk társadalmi életnek. A II. világháborút követően a település jelentős változáson ment keresztül, köszönhetően a szomszédos Sztálinváros, a mai Dunaújváros építésének. Eleinte az építők találtak szállást a településen, majd a már megépült ipari centrum szívta el a munkaerőt. Ez a folyamat az 1980-as évek elején fordult meg: egyre többen költöztek-költöznek ki Dunaújvárosból Rácalmásra, nem utolsó sorban a jó levegő, a kulturált környezet és a kiváló infrastruktúra miatt. A köznyelv által Dunaújváros rózsadombjaként is emlegetett településen sok újonnan épült és felújított lakóingatlan árulkodik a környezet vonzerejéről, ahol szívesen laknak az emberek, és szívesen vásárolnak nyaralót a pihenni vágyó bel- és külföldiek. Népesség, népmozgalom Rácalmás lakónépessége 2008. december 31-én 4 461 fő volt. Lakosainak számát tekintve Fejér megye harmadik legkisebb városa országos viszonylatban hazánk 328 városa közül a 260. helyet foglalja el. A település népessége az 1960-as népszámláláskor érte el maximumát, ekkor 5 092 fő élt itt. Az 1970-es években a fi atal munkavállalók jelentős méreteket öltött elvándorlásának köszönhetően a település lakossága fogyni kezdett. Az 1980-as évek elejétől az urbanizációs folyamat megfordultával ismét egyre többen választották lakóhelyül a települést. Rácalmás közel 1 200 lakosú külterülete, Kulcs 1994 őszén közigazgatásilag különvált, és ezzel a város lakossága 3451 főre csökkent. Vonzerejének köszönhetően a lakónépesség ezt követően is gyarapodott: bár 1994-2008 között az élveszületések száma nem érte el a halálozásokét, de 1010 fővel többen költöztek ide, mint ahányan elhagyták a települést. 4
Közép-Dunántúl új városai Rácalmás és Balatonkenese A népesség számának alakulása, 1870-2008 * 1. ábra Fő 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Kulcs külterület nélkül Kulcs külterület *1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség A népmozgalom főbb mutatói, 1970 2008 1. tábla Az élveszületések A halálozások A természetes szaporodás, illetve fogyás (-) Belföldi vándorlási különbözet* Időszak 1000 lakosra jutó évi átlaga Rácalmáson Fejér megyében Rácalmáson Fejér megyében 1970 1979 14,8 12,4 2,4 7,0-32,8 1,3 1980 1989 11,7 16,5-4,8 1,3 6,4-0,4 1990 2001 9,9 13,4-3,5-1,3 23,1 2,1 2002 2007 9,0 11,8-2,8-2,5 17,2 1,3 2008 6,3 11,5-5,2-2,6 14,6 1,1 * A belföldi vándorláshoz 1975-től állnak rendelkezésre adatok A nagyszámú, elsősorban fi atal és középkorú betelepülőnek köszönhetően - az országos és megyei tendenciáktól eltérően - nemcsak a gyermekkorúak, hanem az idősek népességen belüli aránya is folyamatosan csökkent. Az ezredfordulót követően 2009 év elejére a 15 év alatti gyermekek hányada 17,1%-ról 14,7%-ra, a 64 év feletti lakosok aránya 13,3%-ról 12,8%-ra csökkent. A népesség nemenkénti összetétele is megváltozott. A legutóbbi népszámláláskor jelentkező nőtöbblettel szemben (1000 férfi ra 1030 nő jutott), 2009 elején már a férfi lakosok voltak nagyobb számban, ekkor 1000 férfi ra 982 nő jutott. 5
www.ksh.hu A népesség száma nem és korcsoportok szerint, január 1. 2. ábra Nő 90 X 85 89 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 Férfi 250 200 150 100 50 0 0 50 100 150 200 250 1995 2009 A népesség iskolai végzettsége az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett. Az 1980-as és 2001-es népszámlálás között eltelt időszakban a 7 évesnél idősebb népességen belül a legfeljebb nyolc osztályt végzettek aránya nagymértékben csökkent, míg a középfokú képesítésűeké 17%-ról, 44,1%-ra, a felsőfokú oklevéllel rendelkezők hányada 1,8%-ról 9,3%-ra nőtt. A 7 éves és idősebb népesség megoszlása iskolai végzettség szerint a népszámlálások időpontjaiban 3. ábra % 100 80 60 40 20 0 1970 1980 1990 2001 Legfeljebb általános iskola Középiskola Egyetem, főiskola 6
Közép-Dunántúl új városai Rácalmás és Balatonkenese A 2001. évi népszámláláskor a településen mindössze 78 fős nemzetiségi kisebbség élt. A Rácalmás nevében is megjelenő szerb nemzetiség az elmúlt évszázadokban szinte teljesen eltűnt, a 2001-es cenzus során csupán 14 fő sorolta magát e kisebbséghez. Vallási hovatartozás szerint a lakosság közel fele vallotta magát katolikus, 7,6%-a református felekezetűnek. Gazdasági fejlődés Rácalmáson a 2008. év végén 637 vállalkozást tartottak nyilván, háromötödük egyéni vállalkozásként tevékenykedett. A regisztrált 258 társas vállalkozás 52%-a betéti társasági, 45%-a korlátolt felelősségű társasági formában fejtette ki tevékenységét. A társas vállalkozások zöme kisvállalkozás volt, csupán a 2005-ben alakult Hankook Tire Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft-nél foglalkoztattak 49 főnél több munkavállalót. A koreai gumiabroncsgyártó vállalat, mint a legjelentősebb rácalmási székhelyű munkaadó, Dunaújváros határában létesítette üzemét. A gumiipari óriásvállalat 2007-ben indította be magyarországi termelését, és úgy tervezte, 2010-re akár másfélezer embernek nyújthat munkalehetőséget. A rácalmási székhelyű vállalkozások többségének fő tevékenysége az ingatlanügyletekhez és az építőiparhoz kapcsolódik. A 2008. évben az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén a vállalkozások 38,1%-a, míg az építőipar gazdasági ágba 13,8%-a tartozott. A regisztrált vállalkozások száma főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2008. december 31. 2. tábla Gazdasági ág A regisztárált vállalkozások száma aránya, % Összesen 637 100,0 Ebből: mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 34 5,3 ipar 53 8,3 építőipar 88 13,8 kereskedelem, javítás 85 13,3 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19 3,0 szállítás, raktározás, posta, távközlés 18 2,8 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 243 38,1 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 43 6,8 A szolgáltatások széles köre biztosítja a település népességének ellátását. 2008-ban 41 kiskereskedelmi üzlet, közülük 6 élelmiszer, 5 cipő-, ruházati-, bőráru, 16 egyéb iparcikk szaküzlet, valamint 18 vendéglátóhely és 2 kölcsönző fogadta a lakosságot, valamint az idelátogató vendégeket. A pihenni vágyókat, természetkedvelőket elsősorban a várostól egy örvényes Duna-ággal elválasztott Nagysziget állat- és növényvilága, a település műemlék épületei, az 1746-ban épült barokk templom, a 18. századi Modrovich-kastély, az 1756-ban emelt Jankovich-kúria, és a Lehoczkykastély vonzza. Az elmúlt évben egy fogadó, valamint 3 falusi szállásadó biztosított összesen 48 férőhelyet a Rácalmásra érkező 2051 szállóvendég részére. A vendégek rövid időt, áltagosan két vendégéjszakát töltöttek a településen. 7
www.ksh.hu A foglalkoztatottak jellemzői, 2001 4. ábra Szolgáltatási jellegű ágazatokban Ipar, építőiparban Felsőfokú végzettségű Általános iskolát végzett Más településre eljáró Helyben dolgozó 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Rácalmás Fejér megye községei, nagyközségei Fejér megye városai foglalkoztatottak aránya, % A 2001. évi cenzus adatai szerint Rácalmás lakosságának közel 40%-a (1532 fő) az aktív foglalkoztatottak, 3%-a (126 fő) a munkanélküliek körébe tartozott. Az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatási ágak a foglalkoztatottak 49-49%-ának adtak megélhetést. Foglalkozásukat tekintve kétötödük ipari, építőipari, egyötödük vezető, értelmiségi munkakörrel rendelkezett. Az alkalmazásban állók háromnegyede a településen kívül, elsősorban a szomszédos Dunaújvárosban dolgozott, ugyanakkor Rácalmáson a helyi lakosokon túl 141 főt foglalkoztattak. Lakáshelyzet, infrastruktúra Rácalmás lakásállománya 2008. végén 1417 volt, mely a megyei átlagot meghaladva, 7,2%-kal bővült a 2001. évi cenzus óta. A lakások és lakott üdülők építési éve, 2001 5. ábra 1980-2001 1960-1979 1945-1959 1920-1944 1919 előtt 8
Közép-Dunántúl új városai Rácalmás és Balatonkenese Száz lakóingatlanra 315 lakos jutott, ami a megye városainak átlagát (242 fő) nagymértékben meghaladta. A településen számos nyaraló, hétvégi ház szolgálja tulajdonosaik felüdülését. A legutóbbi népszámláláskor 1340 lakóingatlanon felül 680 üdülőt vettek számba. Közművesítettség, 2008 3.tábla Megnevezés Ivóvíz hálózatba Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya, % Rendszeres hulladékgyűjtésbe Egy km közüzemi vízhálózatra jutó szennyvízcsatornahálózat, m Fűtési vezetékes gázfogyasztó háztartások aránya a lakásállomány %-ban Rácalmás 100,0 67,1 57,2 100,0 790,4 95,4 Fejér megye városai 97,1 86,6 67,9 95,6 849,0 62,0 Fejér megye községei 95,8 43,7 34,8 89,9 499,9 72,0 Fejér megye összesen 96,5 68,5 54,0 93,2 638,3 66,2 Közüzemi ivóvízhálózatba a város összes lakása, míg közcsatorna-hálózatra 67,1%-a csatlakoztatott. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat folyamatosan bővül, 2008-ban 400 méter vezetéket fektettek le és 7 lakást kötöttek a hálózatra. A város vezetése célul tűzte ki, hogy a település csatornázottságát teljeskörűvé fejlesszék. Villamosenergiával, vezetékes gáz ellátással valamennyi háztartás rendelkezik, sőt a kommunális hulladékgyűjtés is teljes mértékben megoldott. A Rácalmási lakosok személygépkocsi-állománya az ezredfordulót követően másfélszeresére emelkedett, 2008-ban 100 lakosra 33 személyautó jutott. A lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint a népszámlálások időpontjában, % 6. ábra 2001 1990 0 20 40 60 80 100 % Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás 9
www.ksh.hu A város egészségügyi alapellátását 2008-ban 2 háziorvos és 1 házi gyermekorvos biztosította, 2 körzeti ápolónő és 2 védőnő segítségével. Egy háziorvosra, és házi gyermekorvosra így 1487 lakos jutott, ami megfelel a megye városi átlagának. Egy orvos - a munkanapokat tekintve - napi szinten átlagosan 42 beteget látott el rendelésén, illetve látogatott meg otthonában. Fogászati, nőgyógyászati rendelés, valamint egy gyógyszertár is a lakosság rendelkezésére áll. Rácalmáson 2008-ban egy óvoda működött, ahol a 136 gyermekkel 11 óvodapedagógus foglalkozott. A tanév során a város egyetlen általános iskolájába 300 tanuló járt, akiket 24 pedagógus oktatott. Egy osztály átlagosan 20 gyermekből állt, ez kettővel kevesebb, mint a megye városaiban. A településen középiskola nem működik, így a rácalmási gyerekek többsége középfokú tanulmányait a szomszédos Dunaújvárosban folytathatja. A város könyvtárában tavaly 9189 könyvtári egység közül válogathatott a 118 beiratkozott olvasó, akik átlagosan 7 könyvet kölcsönöztek. Nemcsak a városi könyvtárnak, hanem a kulturális eseményeknek is fontos színtere a Teleszky Kúriában található művelődési ház. Az épület 130 fő befogadására alkalmas rendezvényterme többek között előadások, továbbképzések, kiállítások, bálok, lakodalmak számára biztosít helyszínt. 10
Közép-Dunántúl új városai Rácalmás és Balatonkenese Balatonkenese A város a Balaton északkeleti csücskében festői környezetben fekszik, Budapesttől 100 km-re délnyugatra, a Kenesei-magasparton. A főváros felől az M7-es autópályáról a 71-es főútra letérve, vagy vasúton közelítve itt tárul fel először a tó szépsége. A város története Kenese hazánk egyik legrégebbi települése, Géza fejedelem 990 körül adományozta Knésa falut a veszprémvölgyi apácáknak. A középkor zivataros évszázadaiban megfordultak erre a tatár, majd a török hordák is. Sok megpróbáltatást jelentett a török hódoltság, a XVII-XVIII. században az állandó katonai beszállásolás és az átvonuló hadak sarcolásai. A mai település határában zajlott az 1707. évi kuruc hadjárat egyik legnagyobb Balaton környéki ütközete, Béri Balogh Ádám kurucai itt verték meg Rabutin császári generális seregét. A népesség megélhetését a kenesei szőlőhegy, a balatoni halászat, valamint a közepes minőségű kétnyomásos határ biztosította. A XVIII. század végén a település házait és az itt élő családok számát tekintve Veszprém vármegye egyik legnagyobb településének számított. A faluban református hitet valló magyarok éltek, az 1785. évi összeírás 1431 lakost jegyzett fel. Az 1857. évi földmérés 4217 kataszteri holdban rögzítette Kenese területét, melynek ötödét szőlő borította. A település fejlődése 1910 táján a Veszprém-Polgárdi közötti vasútvonal megépülésével vett nagy lendületet. Miután a fővároshoz eddig is a legközelebb eső balatoni fürdőhely volt, most egyszerre a legkönnyebben elérhetővé is vált. 1969-ben közigazgatásilag a településhez csatolták Balatonakarattyát, s ezzel Balatonkenese nagyközséggé lett. A hetvenes években az M7-es autópálya megépülésével tovább javult a település megközelíthetősége, és turisztikai szempontból egyre fontosabb szerepet töltött be. A SZOT, a Magyar Posta, a Magyar Honvédség, és a MÁV is épített itt üdülőközpontot, valamint a magánüdülés is fellendült. A külföldiek körében is közkedveltté vált a Balaton-parti település, 1981-ben a kereskedelmi szálláshelyek, és a szervezett vendéglátásban résztvevők négyötöde az országhatáron túlról érkezett. A Balaton presztízsének nemzetközi szintéren bekövetkezett romlásával a külföldről érkező turisták elmaradoztak, napjainkban a hazai vendégek vannak többségben. Népesség, népmozgalom Balatonkenese 2009. január 1-jén regisztrált 3263 fős lakosságával Veszprém megye második legkisebb városa volt. Az 1870. évi első hivatalos népszámláláskor a település lélekszáma alig haladta meg a jelenlegi felét, ekkor 1697 fő élt itt. A népesség a századfordulót követően, az infrastruktúra, a közlekedési lehetőségek javulásának, valamint az üdülőkultúra fellendülésének köszönhetően számottevően gyarapodott. A lélekszám 1900 és 1941 között megduplázódott, 1971-re pedig elérte maximumát, ekkor 4096 fő lakott a településen. Ezt követően a jelentős elvándorlás, majd az 1980-as évek elején állandósult kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására a népesség csökkenet. 1980 és 2008 között 429-cel többen haltak meg a településen, mint ahányan születtek. 11
www.ksh.hu A népesség számának alakulása, 1870-2008* 7. ábra Fő 5000 4000 3000 2000 1000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A népmozgalom főbb mutatói, 1970 2008 4. tábla Az élveszületések A halálozások A természetes szaporodás, illetve fogyás (-) Belföldi vándorlási különbözet* Időszak 1000 lakosra jutó évi átlaga Balatonkenesén Veszpém megyében Balatonkenesén Veszprém megyében 1970 1979 14,6 13,3 1,2 6,0 9,1 1,0 1980 1989 11,6 16,3 4,6 1,0 7,6 1,3 1990 2001 9,1 12,3 3,2 2,1 1,1 0,2 2002 2007 8,1 13,2 5,2 3,6 0,4 1,1 2008 8,2 15,2 7,0 2,9 7,9 1,2 * A belföldi vándorláshoz 1975-től állnak rendelkezésre adatok Balatonkenese lakossága az országos tendenciáknak megfelelően nem csak fogy, hanem fokozatosan öregszik is. Az ezredfordulót követően a 15 évesnél fiatalabb gyermekek népességen belüli aránya 15,5%-ról 12,7%-ra csökkent, míg a 65. életévüket betöltötteké 18,9%-ról 21,8%-ra emelkedett, ugyanakkor az idősek hányada a megye városaiban átlagosan 15,8% volt 2008-ban. Balatonkenesén a férfiak-nők aránya kiegyensúlyozott, 2009. január 1-jén ezer nőre 1014 férfi jutott. A lakosság iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben folyamatosan javult, a 2001-es cenzus adatai alapján a 25 éves és idősebb népesség 11,7%-a rendelkezett egyetemi, vagy főiskolai oklevéllel, míg 1990-ben az arányuk csupán 7,8% volt. A legalább középiskolai végzettségűek hányada is számottevően emelkedett, de elmarad a megye városainak átlagától, a 18 évesek vagy idősebbek 34,7%-a szerzett ilyen szintű képesítést, míg a városokban átlagosan 7,1 százalékponttal többen. A 2001. évi népszámlálás során a lakosság csupán 1%-a vallotta magát kisebbséghez, elsősorban német nemzetiséghez tartozónak. A vallási felekezethez való kötődés erősebb, mint általában a megye városaiban. 2001-ben a lakosság több mint négyötöde tartozott valamely 48,9%-a katolikus, 31,1%-a református felekezethez. 12
Közép-Dunántúl új városai Rácalmás és Balatonkenese A népesség száma nem és korcsoportok szerint, január 1. 8. ábra Nő 90 X 85 89 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 Férfi 250 200 150 100 50 0 0 50 100 150 200 250 1995 2009 Gazdasági fejlődés Természeti adottságaiból adódóan Balatonkenese idegenforgalom szempontjából jelentős település, ahol a mezőgazdaságnak is fontos szerep jut. 2001-ben a foglalkoztatottak (1208 fő) 68%-a szolgáltatás jellegű ágazatokban, 25%-a pedig az iparban dolgozott. A városban élő alkalmazottak kétharmadának a helyi vállalkozások és költségvetési intézmények biztosítottak munkát. 9. ábra A foglalkoztatottak jellemzői, 2001 Szolgáltatási jellegű ágazatokban Ipar, építőiparban Felsőfokú végzettségű Általános iskolát végzett Más településre eljáró Helyben dolgozó 0 10 20 30 40 50 60 70 80 foglalkoztatottak aránya, % Balatonkenese Veszpém megye községei, nagyközségei Veszpém megye városai 13
www.ksh.hu Balatonkenese a lakónépességéhez viszonyítva kiemelkedően sok vállalkozásnak ad székhelyet, 2008-ban 100 lakosra a településen 19, míg a megyében 14 regisztrált vállalkozás jutott. A nyilvántartott 612 vállalkozás több mint kétharmadát egyéni vállalkozók működtették. A regisztrált 180 társas vállalkozás 54,4%-a korlátolt felelősségű, míg 41,1%-a betéti társasági formában fejtette ki tevékenységét. 5. tábla A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2008. december 31. A regisztrált vállalkozások Gazdasági ág száma aránya, % Összesen 612 100,0 Ebből: mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 83 13,6 ipar 28 4,6 építőipar 46 7,5 kereskedelem, javítás 78 12,7 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 171 27,9 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 134 21,9 A balatonkenesei székhelyű vállalkozások zöme 10-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott. 2009. június 31-én 11 kisvállalkozást tartottak nyilván 10-49 fős alkalmazotti létszámmal, továbbá két középvállalkozás, a Hotel Marina-Port Szállodaüzemeltető és Kereskedelmi Kft., valamint a Kenese Marina-Port Hajózási Szolgáltató és Kereskedelmi ZRt. is működött a településen. A település gazdasági szervezetei elsősorban a Balaton-part vonzerejére támaszkodnak. 2008- ban fő tevékenységük alapján a vállalkozások mintegy 27,9%-a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, 21,9%-a pedig ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágba tartozott. A XVIII-XIX. században Balatonkenese volt a legnagyobb bortermelő község a Balaton partján. A szőlőtermesztés jelentősége napjainkra visszaszorult, azonban mezőgazdasággal, őstermeléssel továbbra is sokan foglalkoznak. A 2000. évi általános mezőgazdasági összeíráskor Veszprém megye ötödik legnagyobb mezőgazdasági területe, mintegy 5140 hektár tartozott a településhez. A balatonkenesei vállalkozások még megyei viszonylatban is kiemelkedően magas hányada, 13,6%-a tevékenykedett a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági terület megoszlása főbb művelési ágak szerint, 2000 6. tábla Megnevezés Terület, ha Aránya, % Balatonkenese Veszprém megye Összesen 5139,9 100,0 100,0 Ebből: szántó és szántóként használt kert 4313,1 83,9 78,7 legelő 352,8 6,9 9,6 szőlő 46,5 0,9 2,3 konyhakert 8,5 0,2 0,7 gyümölcsös 5,7 0,1 0,8 A szolgáltatások széles köre biztosítja a település lakosságának és az idelátogató vendégek magas színvonalú ellátását. 2008-ban 77 kiskereskedelmi üzlet, többek között 17 élelmiszer, 14
Közép-Dunántúl új városai Rácalmás és Balatonkenese 3 hentes, 2 zöldség-gyümölcs üzlet, 9 ruházati szaküzlet és 2 benzinkút állt a balatonkeneseiek rendelkezésére. A nyári idegenforgalmi szezonban 95 vendéglátóhely, közülük 83 étterem és cukrászda, valamint 8 bár működött. Az idegenforgalom főbb jellemzői, 2008 7.tábla Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó Veszprém megye Balatonkenese Közép- Dunántúl Megnevezés partközeli távolabbi települések 100 lakosra jutó szállásférőhely száma 87 133 14 18 8 szállóvendég száma 689 1032 175 166 79 Külföldi vendégek aránya, % 8,2 30,8 21,1 26,8 27,7 Átlagos tartózkodási idő, vendégéjszaka 2 4 3 3 3 Ezen belül: külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje, vendégéjszaka 5 5 6 5 4 Egy férőhelyre jutó vendégéjszaka 18 29 43 30 30 Egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíja), Ft 6040 4610 5833 4578 4974 *a kereskedelmi szálláshelyeken A 2008. évben 7 szálloda, 3 kemping, 1 üdülőház, és 217 magánszállásadó biztosított férőhelyet a településre ellátogató 22 658 főnek, akik összesen 52 309 vendégéjszakát töltöttek itt. Ugyanakkor a város infrastruktúrája képes lenne magasabb vendégforgalmat is kiszolgálni, az ezredfordulón a 2008. évi vendégéjszakák számának még közel kétszeresét regisztrálták a településen. A vendégek és vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 10. ábra Ezer fő 25 20 15 10 5 Ezer éjszaka 60 50 40 30 20 10 0 1990 1992 1994 1996 1998 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Külföldi vendégek száma Belföldi vendégek száma Vendégéjszakák száma 0 15
www.ksh.hu Az idegenforgalom visszaesése elsősorban a külföldi vendégek elmaradásának köszönhető. Míg a kereskedelmi szálláshelyekre 1990-ben a vendégek 84,3%-a, 2000-ben 28,2%-a, tavaly csupán 6,3%-a érkezett az országhatáron túlról. Lakáshelyzet, infrastruktúra Balatonkenesén 2009. január 1-jén 1667 lakást tartottak nyilván, állományuk a 2001. évi népszámlálás óta mintegy ötödével bővült. 2009 elején 100 lakásra átlagosan 196 lakos jutott, 47-tel kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan. A 2001. évi cenzus felmérése szerint Balatonkenesét a legalább négy szobás lakások jellemezték, míg a megye városaiban a tipikus szobaszám 2 volt, ennek megfelelően a Balaton-parti településen a lakások átlagos alapterülete 84 m 2 -t tett ki (Veszprém megye városaiban 72 m 2 ). Nemcsak a lakóingatlanok mérete, hanem azok ára is meghaladta a megyei színvonalat. 11. ábra A lakásállomány megoszlása szobaszám szerint a népszámlálások időpontjaiban, % % 100 80 60 40 20 0 1970 1980 1990 2001 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás Balatonkenesén 2008-ban 34 lakást, közülük 23 családi házat értékesítettek átlagosan 198 ezer Ft/m 2 áron, míg a megye városaiban 161 ezer Ft/m 2, a községeiben pedig 107 ezer Ft/m 2 átlagáron keltek el a lakások. A település vonzerejét az üdülőállomány is jól tükrözi, a 2001. népszámlás során 3,7-szer több üdülőt (5250) regisztráltak, mint lakást. 8.tábla Közművesítettség, személygépkocsi ellátottság, 2008 Megnevezés Ivóvíz hálózatba Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya, % Rendszeres hulladékgyűjtésbe Egy km közüzemi vízhálózatra jutó szennyvízcsatornahálózat, m Száz lakosra jutó személygépkocsi Balatonkenese 99,8 99,8 67,9 69,2 622,4 38 Veszprém megye városai 98,2 91,5 79,6 90,2 791,7 31 Veszprém megye községei 98,5 62,7 35,2 86,5 603,5 30 Veszprém megye összesen 98,3 80,2 62,3 88,7 678,5 31 16
Közép-Dunántúl új városai Rácalmás és Balatonkenese 2008 végén Balatonkenese vezetékes infrastrukturális ellátottsága a megye városainak átlagához képest kiemelkedő volt. Három lakás kivételével a közüzemi vízellátás teljeskörű, a közcsatorna hálózatra pedig a lakóingatlanok 99,8%-át csatlakoztatták (a megyei városokban a mutató értéke 91,5% volt). Villamosenergiával valamennyi háztartás rendelkezett, kábeltelevíziós hálózatba kétharmaduk kapcsolódott, míg a rendszeres kommunális hulladékgyűjtésbe a lakások 69%-át vonták be. 12. ábra A lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint a népszámlálások időpontjában, % 2001 1990 0 20 40 60 80 100 % Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás A településen élők által üzemeltetett személyautó állomány az ezredfordulót követően jelentősen, 40%-kal bővült, 2008-ban 100 lakosra 38 gépkocsi jutott, 7-el több, mint a megyei átlag. A város egészségügyi alapellátásában 2 házi és 1 házi gyermekorvos dolgozott, munkájukat 2 körzeti megbízott ápolónő és 2 védőnő segítette. A település népességéhez mérten a háziorvosi ellátottság kimagasló, egy házi és házi gyermekorvosra 1088 lakos jutott, szemben a megyei városok 1433 fős átlagával. Egy orvos egy munkanapokon átlagosan 37 pacienst fogadott rendelésén, vagy látogatott meg otthonában. Fogorvosi szakrendelés és két gyógyszertár is a lakosság rendelkezésére állt. Balatonkenesén a 2008/2009-es oktatási évben óvodai nevelést két helyen biztosítottak, a 95 gyermek ellátásáról 10 óvodapedagógus gondoskodott. A település általános iskolájában 201 tanulót 20 pedagógus oktatott. Egy osztályba átlagosan 20 tanuló járt, 1-gyel kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan. A településen középfokú oktatási intézmény nem működött, így a diákok középiskolai tanulmányaikat elsősorban a megyeszékhelyen, valamint a környező városokban (Siófokon, Balatonalmádiban, Balatonfüreden) végezték. A város közművelődését az ötszáz éves óparókia épületében kialakított és Balatonakarattyán található, 17 526 könyvtári egységgel és 525 beiratkozott olvasóval rendelkező 2 könyvtár, valamint az időszakos kiállításoknak, szakköröknek, kluboknak és számos érdekes programnak otthont adó faluház biztosítja. A település 1850-es évek Balaton-felvidéki építési stílusát megőrző tájházában helytörténeti kiállítás tekinthető meg. A községnek 12 kilométernyi partszakasza van, ahol hat jól felszerelt strand és három kemping várja a vendégeket. Kenesén hajóállomás és jachtkikötő is üzemel, a vitorlássport szerelmesei körében egyre népszerűbb a Kenese Marina-Port. A nyári szezon elején a Tátorján Fesztivál, majd a Kapunyitó Fesztivál kínál számtalan színes programot az érdeklődőknek. Június végén egész hétvégés motorosfesztivál, augusztusban pedig nemzetközi lecsófesztivál és koncertek vonzzák az üdülővendégeket. 17
www.ksh.hu További adatok, linkek: Táblázatok Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Szemes Mária főosztályvezető További információ: Szántó Balázs Telefon: (+36-88) 620-234, e-mail: Balazs.Szanto@ksh.hu Információszolgálat, telefon: (+36-88) 620-200, fax: (+36-1) 345-8641 18