Összefoglaló tanulmány a MESZK és a MAVE közös a védőnők illetmény kiegészítésére vonatkozó felméréséről Budapest, 2013. október 25. Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf.: 214. Telefonszám: +36 1 323 2070 E-mail: meszk@meszk.hu www.meszk.hu Magyar Védőnők Egyesülete 1073 Budapest, Akácfa u. 56. fsz. 4. +36 1 785 4204 mave@mave.hu www.mave.hu
TARTALOM 1. Bevezetés... 3 2. Célkitűzés... 3 3. Anyag és módszer... 4 4. Részletes megállapítások... 5 A minta jellemzői... 6 OEP finanszírozás emeléssel összefüggő illetmény kiegészítésre vonatkozó eredmények... 8 Területi pótlék kifizetésére vonatkozó eredmények... 14 OEP finanszírozás emeléssel összefüggő illetmény kiegészítés és területi pótlék összevonása. 15 OEP ellenőrzésre vonatkozó eredmények... 15 Védőnők bérrendezés tárgyában megfogalmazott elvárásai... 18 5. Összegző megállapítások... 19 Az összefoglaló tanulmányt készítette: - Hirdi Henriett MESZK alapellátásért felelős alelnök - Dr. Balogh Zoltán MESZK elnök - Csordás Ágnes MAVE elnök Oldal: 2 / 19
1. Bevezetés Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 2013. évi módosításának egyik kifejezett célja az volt, hogy a védőnőkhöz biztosan eljusson a 2012 novemberében 14%-kal megemelt finanszírozási díj. Ennek érdekében a Korm.rendelet kimondja, hogy a védőnői szolgáltató a 21. (4) bekezdés szerinti havi díjazása 12%-ának megfelelő összeget köteles közvetlenül a védőnő díjazására fordítani. (Az ellátottak száma alapján a (2)-(3) bekezdés szerint számított pontértéknek és a (10) bekezdésben meghatározott egy pontra jutó forint értéknek a szorzata alapján). E rendelet 76. -a garanciális szabályként rögzíti azt is, hogy amennyiben a védőnői szolgáltató ezen összeget a jogszabály mostani módosítása előtt nem fordította a védőnő díjazására, akkor a védőnőt ez az összeg első alkalommal a 2013. július hónapra járó díjazásával illeti meg, a 2013. június 30-ával őt megillető díjazásán felül. A területi pótlékra való jogosultság kérdése a Korm.rendelet 21. (11) bekezdésében került rendezésre, mely bekezdés értelmében a területi védőnői ellátást biztosító szolgáltató az ellátandó terület sajátosságainak megfelelően havonta fix összegű díjazásra is jogosult. A fix összegű díj 15%-a a védőnőt közvetlenül megillető területi pótlék. Ugyanakkor mind a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarához (MESZK), mind pedig a Magyar Védőnők Egyesületéhez (MAVE) számos megkeresés, észrevétel érkezett a tagok részéről, melyben arról számolnak be, hogy a fenti jogszabályi rendelkezések ellenére munkáltatójuk a részükre szánt díjazást nem fizeti ki. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) és a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) előzőek alátámasztására, illetve a számszerű, objektív információk begyűjtése érdekében közös felmérést végzett. 2. Célkitűzés Jelen felmérésünk célja az volt, hogy megismerjük az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet ez évi módosításának hatására a védőnők milyen arányban részesültek illetmény kiegészítésben, illetve területi pótlékban. Célunk volt továbbá felmérni, milyen arányban látják szükségesnek a védőnők az OEP finanszírozás felhasználására vonatkozó ellenőrzés lefolytatását. Oldal: 3 / 19
3. Anyag és módszer A keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat 2013. október 4. október 13. között történt Magyarországon a védőnői hálózatban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében. Az adatgyűjtés a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) és a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) honlapján elhelyezett web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával, egyszerű véletlen mintavételi technikával történt. Az alapsokaságot a védőnői hálózatban dolgozó egészségügyi szakdolgozók jelentették. Figyelembe véve az alapsokaság arányát megyére lebontva, azt terveztük, hogy minden megyéből legalább 10%-os arányban kerüljenek a mintába a kérdezettek. Országos szinten legalább 502 fő válaszadóra számítottunk. A saját készítésű kérdőívben nyitott és zárt kérdéseket egyaránt alkalmaztunk. A kérdőív az alábbi kérdéskörök köré csoportosult: 1. Foglalkoztatásra vonatkozó adatok (munkavégzés helye, foglalkoztatás jellege, szakterület, munkáltató gazdálkodási formája) (6 kérdés) 2. OEP finanszírozás emeléssel összefüggő illetmény kiegészítésre vonatkozó kérdések (9 kérdés) 3. Területi pótlék kifizetésére vonatkozó kérdések (8 kérdés) 4. OEP finanszírozás emeléssel összefüggő illetmény kiegészítés és területi pótlék összevonására vonatkozó kérdések (2 kérdés) 5. OEP ellenőrzésre vonatkozó kérdések (3 kérdés) 6. Észrevételek, megjegyzések (2 kérdés) A kérdőív előzetes kipróbálására 5 fő részvételével került sor, akik a végső felmérés mintájával megegyezően a védőnők voltak. A tesztelés során a kérdések többségét változatlanul hagytuk, 7 kérdésen változtattunk és 3 kérdést kihagytunk. A végleges kérdőív összesen 30 kérdésből állt. A kérdőív kitöltése kb. 10 percet vett igénybe. A kérdőívre mutató link, illetve a részvételi felhívás eljuttatása a célcsoporthoz egyrészt elektronikus hírlevél útján a kamarai levelezőlisták felhasználásával, másrészt a MESZK és a MAVE honlapján történő publikálással történt. A résztvevőket biztosítottuk az önkéntes és anonim válaszadás lehetőségéről, továbbá arról, hogy az eredményeket jelen kutatáshoz kötődő célokhoz használjuk fel. A kutatás során gyűjtött adatok feldolgozása Microsoft Excel 2007 szoftver felhasználásával történt. Az elemzés során alapstatisztikaként gyakorisági eloszlást, és átlagértékeket vizsgáltunk. Oldal: 4 / 19
4. Részletes megállapítások Az elektronikus kérdőívet 1047 fő védőnő töltötte ki, amely országos szinten az alapsokaság 20,8%-a. A felmérés eredményei Budapestre és minden megyére nézve reprezentatívak. A válaszadói arány megoszlását a megyei alapsokasághoz viszonyítva az 1. ábra tartalmazza. 1. ábra: A válaszadói arány megoszlása a megyei alapsokasághoz viszonyítva (n=1047) Mint az az 1. táblázatban foglaltak alapján is látható a megoszlás nagyjából egyenletes, de vannak olyan területek, amelyek a mintában alulreprezentáltak (például Budapest, Baranya), és vannak olyanok is ahol a válaszadási hajlandóság az átlagosnál magasabb volt (például Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Csongrád, Zala). Régiók szerint a legtöbben Dél- Alföldön (28,69%) töltötték ki a kérdőívet, a legkevesebben pedig Közép-Magyarországon (14,21%). Oldal: 5 / 19
Alapsokaság Minta Válaszadói arány az alapsokaságra Területi egység Megoszlás Megoszlás Gyakoriság Gyakoriság számítva (%) (%) (%) Budapest 758 15,08 85 8,12 11,21 Pest megye 537 10,69 99 9,46 18,44 Közép-Magyarország 1295 25,77 184 17,57 14,21 Fejér megye 200 3,98 42 4,01 21,00 Komárom-Esztergom 146 2,91 33 3,15 22,60 Veszprém megye 189 3,76 41 3,92 21,69 Közép-Dunántúl 535 10,65 116 11,08 21,68 Győr-Moson-Sopron megye 211 4,20 35 3,34 16,59 Vas megye 137 2,73 23 2,20 16,79 Zala megye 169 3,36 65 6,21 38,46 Nyugat-Dunántúl 517 10,29 123 11,75 23,79 Baranya megye 216 4,30 30 2,87 13,89 Somogy megye 176 3,50 39 3,72 22,16 Tolna megye 131 2,61 22 2,10 16,79 Dél-Dunántúl 523 10,41 91 8,69 17,40 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 405 8,06 131 12,51 32,35 Heves megye 162 3,22 27 2,58 16,67 Nógrád megye 96 1,91 16 1,53 16,67 Észak-Magyarország 663 13,19 174 16,62 26,24 Hajdú-Bihar megye 279 5,55 50 4,78 17,92 Jász-Nagykun-Szolnok megye 184 3,66 40 3,82 21,74 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 318 6,33 65 6,21 20,44 Észak-Alföld 781 15,54 155 14,80 19,85 Bács-Kiskun megye 260 5,17 79 7,55 30,38 Békés megye 185 3,68 39 3,72 21,08 Csongrád megye 266 5,29 86 8,21 32,33 Dél-Alföld 711 14,15 204 19,48 28,69 Összesen 5025 100,00 1047 100,00 20,84 1. táblázat. Védőnők létszáma területi megoszlás szerint 2010-ben és a mintában A minta jellemzői A vizsgált mintában a vegyes ellátásban (iskola és terület) dolgozó és a kizárólag területen dolgozó védőnők aránya azonos volt (41,83% - 41,83%). A kérdőívet kitöltők 15,95%-a kizárólag iskola védőnő. Kórházi védőnőként a kérdőívet kitöltők 0,38%-a dolgozik, Anyatejgyűjtő Állomáson. Tekintettel arra, hogy az Anyatejgyűjtő Állomáson foglalkoztatottakra nem vonatkozik a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet jelen felmérésben vizsgált módosítása az elemzés során a kórházi védőnők válaszait nem vettük figyelembe. Oldal: 6 / 19
N (fő) (%) Munkavégzés helyének településtípusa főváros 89 8,5 megyeszékhely 179 17,10 város 383 36,58 község 387 36,96 csatolt község 153 14,61 területi védőnő (kizárólag) 438 41,83 Szakterület Foglalkoztatás jellege iskolavédőnő (kizárólag) 167 15,95 vegyes ellátású (iskola és terület is) 438 41,83 kórházi védőnő (Anyatejgyűjtő Állomás) 4 0,38 munkaviszony 47 4,49 közalkalmazott 987 94,27 egyéni egészségügyi vállalkozó 6 0,57 társas vállalkozás tagja 7 0,67 központi költségvetési szerv 100 9,55 önkormányzati költségvetési szerv 862 82,33 közhasznú társaság 15 1,43 Munkáltató gazdálkodási formája egyéni vállalkozás 5 0,48 társas vállalkozás (BT, KFT) 34 3,25 egyházi fenntartású intézmény 3 0,29 egyéb 28 2,67 2. táblázat: A vizsgált minta jellemzői A munkavégzés helye szerint a mintába került személyek több mint egyharmada nem megyeszékhelyű városban (36,58%), községekben 36,96%-uk dolgozik. A mintánkban a fővárosiak aránya 8,5%, a megyeszékhelyen dolgozók aránya 17,10%, míg a csatolt községekben dolgozók aránya 14,61%. Ami a foglalkoztatás jellegét illeti a védőnők különböző jogviszonyokban végezhetnek egészségügyi tevékenységet. A válaszadók jelentős része (94,27%) közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Munkaviszony típusú jogviszonyban foglalkoztatottak aránya 4,49%. A más jogviszonytípusban történő foglalkoztatás ritka (egyéni egészségügyi vállalkozó 0,57%-uk, társas vállalkozás tagja 0,67%). A válaszadók között nem volt közszolgálati, vagy szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott védőnő. Oldal: 7 / 19
A munkáltató gazdálkodási formáját vizsgálva megállapítható, hogy a válaszadók döntő többsége (82,33%) önkormányzati költségvetési szervnél áll alkalmazásban. Központi költségvetési szervnél dolgozik 9,55%, társas vállalkozás (BT, KFT) tagja a védőnők 3,25%- a. Elenyésző arányban dolgoznak közhasznú társaságnál (1,43%). vagy egyházi fenntartású intézményben (0,29%). OEP finanszírozás emeléssel összefüggő illetmény kiegészítésre vonatkozó eredmények Figyelemmel arra, hogy a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet százalékos mértékben határozza meg a védőnők díjazásának mértékét szükségesnek láttuk annak vizsgálatát, hogy milyen arányban van rálátásuk egyáltalán arra, hogy az őket foglalkoztató mennyi finanszírozást kap az OEP-től, az általuk ellátott feladatért. Ennek eredményeként megállapítást nyert, hogy a válaszadók majdnem háromnegyedének (68%) egyáltalán nincs rálátása a finanszírozás mértékére. 20%-uk csak részben ismeri az OEP finanszírozás nagyságát. Csupán a védőnők 12%-a nyilatkozta azt, hogy van rálátása arra, mennyi finanszírozást kap az OEP-től munkáltatója. 2. ábra: Van Önnek rálátása arra, hogy az Önt foglalkoztató mennyi finanszírozást kap az OEP-től, az Ön által ellátott feladatért? kérdésre adott válaszok szakterületi bontásban (N=1043) Szakterületi bontásban is megvizsgálva a fenti problémát azt tapasztaltuk, hogy a területi védőnők 75,57%-ának, az iskolavédőnők 72,46%-ának, és a vegyes ellátási területen dolgozók 59,36%-ának nincs rálátása a finanszírozás mértékére. (2. ábra) Oldal: 8 / 19
A felmérésben résztvevő védőnők 18%-a nyilatkozta azt, hogy a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet idei módosítása előtt már részesült illetményemelésben, -kiegészítésben. A Korm. rendelet módosítását követően, a garanciális rendelkezések hatálybalépése után a védőnők további 24%-a részesült illetményemelésben, -kiegészítésben. A válaszadók 17%-a az Egyéb válaszlehetőséget jelölte meg. Ezen válaszok feldolgozása során azt tapasztaltuk, hogy a válaszadók között volt, aki megkapta az illetménykiegészítést csak a meghatározott válaszlehetőségek között nem volt számára megfelelő válaszkategória. Míg nagyobb részük azért nem jelölte meg a nemleges választ, mert például ígéretet kapott a visszamenőleges kifizetésre, de a kérdőív kitöltésekor még nem került számára kiutalásra az összeg. Összességében így a védőnők 48,61%-a részesült illetmény kiegészítésben 2012. november 1-je és 2013. szeptember 30-a között. A védőnőknek összesen 51,39%-a válaszolta azt, hogy az idei jogszabály módosítás ellenére sem részesült a 2012. november hónapban 14%-kal megemelkedett többletfinanszírozás hatására illetményemelésben, kiegészítésben. 3. ábra: A 2012. november hónapban 14%-kal megemelkedett többletfinanszírozás hatására illetményemelésben, illetmény kiegészítésben részesültek aránya (N=1043) Szakterületi bontásban vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy a területi védőnők 53,88%- a, az iskola védőnők 47,31%-a, és a vegyes ellátású területen foglalkoztatott védőnők 43,84%-a részesült a 2012. november hónapban 14%-kal megemelkedett többletfinanszírozás hatására illetményemelésben, illetmény kiegészítésben. (4.ábra) Az országos átlaghoz (48,61%) viszonyítva tehát a területi védőnők részesültek magasabb arányban. Oldal: 9 / 19
4. ábra: Illetménykiegészítésben részesültek aránya szakterületi megoszlás szerint (n=1043) Elemeztük továbbá azt is, hogy befolyásolja-e a munkavégzés helyének település típusa, a foglalkoztatás jellege, vagy a munkáltató gazdálkodási formája az illetménykiegészítésben való részesülést. (3. táblázat) Ennek során arra a megállapításra jutottunk, hogy a legnagyobb arányban (70,79%) a fővárosban dolgozók részesültek az illetménykiegészítésben. Ezzel szemben jelentős több, mint 20%-os elmaradásban vannak az egyéb település típusok. A nem megyeszékhelyű városban dolgozóknak 50,93%-a, a megyeszékhelyen dolgozók 46,29%-a, a csatolt községekben ellátást nyújtók 45,45%-a, míg a községekben alkalmazottak 42,41%-a részesült illetménykiegészítésben. A legnagyobb elmaradás (57,59%) tehát a községekben dolgozók körében van. A foglalkoztatás jellegét tekintve azt találtuk, hogy a társas vállalkozások tagjainak 85,71% megkapta a díjazás emelését, és az egyéni vállalkozók 66,67%-a is. Ezzel szemben a munkaviszony típusú jogviszonyban alkalmazott munkavállalók 61,70%-a és a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak 51,27%-a nem részesült az illetménykiegészítésben. Ezekkel az adatokkal összhangban állnak a munkáltató gazdálkodási formája szerinti elemzés során nyert adatok. A legnagyobb arányban a központi költségvetési szerveknél (6,27%), a közhasznú társaságoknál (53,33%), illetve az önkormányzati költségvetési szerveknél (49,59%) foglalkoztatottak nem részesültek az illetménykiegészítésben. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a társas vállalkozásoknál (BT, KFT) munkaviszonyban alkalmazott védőnők 58,82%-a sem kapta meg az emelt díjazást. Oldal: 10 / 19
Összesen N (fő) (%) Illetménykiegészítésben részesült? igen nem N (%) N (%) főváros 89 8,53 63 70,79 26 29,21 Munkavégzés helyének településtípusa megyeszékhely 175 16,78 81 46,29 94 53,71 város 375 35,95 191 50,93 184 49,07 község 382 36,63 162 42,41 220 57,59 csatolt község 22 2,11 10 45,45 12 54,55 Foglalkoztatás jellege Munkáltató gazdálkodási formája Munkaviszony 47 4,51 18 38,30 29 61,70 Közalkalmazott 983 94,25 479 48,73 504 51,27 Egyéni egészségügyi vállalkozó Társas vállalkozás tagja központi költségvetési szerv önkormányzati költségvetési szerv 6 0,58 4 66,67 2 33,33 7 0,67 6 85,71 1 14,29 98 9,40 38 38,78 62 63,27 861 82,55 435 50,52 427 49,59 közhasznú társaság 15 1,44 7 46,67 8 53,33 egyéni vállalkozás 5 0,48 4 80,00 1 20,00 társas vállalkozás (BT, KFT) egyházi fenntartású intézmény 34 3,26 14 41,18 20 58,82 3 0,29 2 66,67 1 33,33 egyéb 27 2,59 7 25,93 21 77,78 3. táblázat: Illetménykiegészítésben részesültek aránya foglalkoztatási jellemzők szerinti bontásban (n=1043) A területi megoszlást vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 12 olyan terület van, ahol az illetménykiegészítésben nem részesültek aránya magasabb, vagy közel azonos, mint az országos átlag (51,39%). Ezzel szemben csupán 8 olyan terület van, ahol 50% alatti a kiegészítésben nem részesültek aránya. (5. ábra) Oldal: 11 / 19
5. ábra: Illetménykiegészítésben NEM részesültek aránya területi megoszlás szerint (n=536) Regionális szinten elemezve megállapítható, hogy három régió van, ahol a kiegészítésben nem részesültek aránya magasabb, mint az országos átlag. A nyugat-dunántúli régióban foglalkoztatottak 55,28%-a, a dél-alföldi régióban a védőnők 68,81%-a, míg az észak-alföldi régióban dolgozók 70,78%-a nem kapta meg az emelt díjazást. A részletes adatokat a 4. számú táblázat tartalmazza. Illetménykiegészítésben részesült? Minta Területi egység igen nem N N % N % Budapest 85 62 72,94 23 27,06 Pest megye 99 59 59,60 40 40,40 Közép-Magyarország 184 121 65,76 63 34,24 Fejér megye 42 33 78,57 9 21,43 Komárom-Esztergom 33 20 60,61 13 39,39 Veszprém megye 41 16 39,02 25 60,98 Közép-Dunántúl 116 69 59,48 47 40,52 Győr-Moson-Sopron megye 35 26 74,29 9 25,71 Vas megye 23 15 65,22 8 34,78 Zala megye 65 14 21,54 51 78,46 Nyugat-Dunántúl 123 55 44,72 68 55,28 Baranya megye 30 14 46,67 16 53,33 Somogy megye 38 15 39,47 23 60,53 Tolna megye 22 19 86,36 3 13,64 Dél-Dunántúl 90 48 53,33 42 46,67 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 131 89 67,94 42 32,06 Heves megye 27 9 33,33 18 66,67 Nógrád megye 16 8 50,00 8 50,00 Észak-Magyarország 174 106 60,92 68 39,08 Oldal: 12 / 19
Hajdú-Bihar megye 49 9 18,37 40 81,63 Jász-Nagykun-Szolnok megye 40 9 22,50 31 77,50 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 65 27 41,54 38 58,46 Észak-Alföld 154 45 29,22 109 70,78 Bács-Kiskun megye 79 30 37,97 49 62,03 Békés megye 39 8 20,51 31 79,49 Csongrád megye 84 25 29,76 59 70,24 Dél-Alföld 202 63 31,19 139 68,81 Összesen 1043 507 48,61 536 51,39 4. táblázat: Illetménykiegészítésben részesültek és nem részesültek aránya területi megoszlás szerint (n=1043) Vizsgáltunk ki terjedt arra is, hogy azon védőnők esetében (n=536 fő), akik egyáltalán nem részesültek illetményemelésben, vagy illetménykiegészítésben a munkáltatójuk indokolta-e ezen döntését. A felmérésben részt vett védőnők 56%-a nyilatkozta azt, hogy munkáltatója nem indokolta meg az emelés elmaradásának hátterét, míg 44%-uk esetében megtörtént ezen jellegű tájékoztatás. Az indoklást adó munkáltatók (n=236) 58%-a szerint nem egyértelmű a jogszabály, vagyis a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet e tárgykörre vonatkozó rendelkezésének megfogalmazása. A munkáltatók 20%-a indokolta azzal az emelés elmaradását, hogy nem tudja azt kigazdálkodni. Ennél a kérdésnél lehetőség volt Egyéb válaszkategória megjelölésére is. A válaszadók 22%-a jelölte be az Egyéb válaszlehetőséget és osztotta meg velünk milyen indokokat hozott fel munkáltatója. Ezek közül néhány példa: - már kapunk területi pótlékot, így ez ránk nem vonatkozik - nem tartozunk a hátrányos helyzetű települések közé - tavaly nem kapták meg a többlet finanszírozást - választ vár a GYEMSZI-től,hogy fix összegben fizethet-e - tudják, hogy kapnunk kellene béremelést, de hogy mennyivel azt nem tudják - "az nem jár, az csak a rádió mondta" - A környéken más sem adott. - 256/2013.korm rend 2.sz mellékletében a mi munkáltatónk nincs feltüntetve - nem tudják hogyan kell kiszámolni - emelkedtek a rezsiköltségek és arra megy el a többletfinanszírozás - nem egyforma havonta a finanszírozás összege - Nem tudnak róla - nem kapott felsőbb utasítást,hogy ilyet fizetnie kellene - informatikai rendszerben nem tudja jogcímhez besorolni - Még vizsgálniuk kell,hogy ez jogos-e? Rákérdezésre,többszöri levélre adott válasz.0 - pótköltségvetést kellett rá benyújtani az Önkormányzatnak, mert az eredeti összeget elgazdálkodták. - a Kft nincs nevesítve valamilyen listán, akikre vonatkozik az emelés - nem tudja, hogy a járulékokat a megemelt összegből kell -e fizetnie, vagy attól függetlenül neki kell hozzátennie - csökkent az előző évhez képest a gondozotti létszám Oldal: 13 / 19
- Az ügyintéző arra hivatkozott, hogy az OEP munkatársával beszélt és elmondása alapján nem jár béremelés az alacsony körzetlétszám miatt. Területi pótlék kifizetésére vonatkozó eredmények A területi pótlék kifizetésére vonatkozó kérdésekre adott válaszoknál kizárólag a területi védőnők (n=483 fő) és a vegyes ellátású védőnők (n=483 fő) válaszait vettük figyelembe. A válaszadó védőnők 74%-a nyilatkozta azt, hogy már 2012 novembere előtt is kapott területi pótlékot. Csupán 1% azoknak az aránya, akiknél a pótlék folyósítását 2012. november hónapjában kezdték meg. A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet területi pótlékra vonatkozó garanciális szabály megjelenése 2013 júliusa előtt tehát összességében a védőnők 25%-a nem kapott területi pótlékot. (6. ábra) 6. ábra: Területi pótlékban részesülők aránya 2013 júliusa előtt (n=876) A területi pótlék összegének mértékét vizsgálva megállapítottuk, hogy a pótlékban részesülők (n=655) több mint egy harmada (39%) esetében a pótlék nem érte el a fix összegű díj 15%-át. A védőnők 34%-a nyilatkozta azt, hogy a pótlék mértéke elérte a fix összegű díj 15%-át. A válaszadók 26%-a nem tudta megítélni, mert nem tudja, hogy mennyi a védőnői szolgálat fix összegű díja. 1%-uk pedig azért nem tudott nyilatkozni, mert a bérjegyzéken a pótlék összege nincs elkülönítve. A területi pótlékban részesülőket (n=655) nyilatkoztattuk arról is, hogy milyen formában kapta 2013 júliusa előtt a pótlékot. Itt a válaszadók legnagyobb arányban (73%) azt jelölték meg, hogy bérbe építve kapták meg a pótlékot. A fennmaradó 27% kisebb hányada illetménypótlékként, nagyobb része pedig valamilyen közlekedési támogatásként (pl. bérlet, gépkocsi használat támogatása) részesült területi pótlékban. Oldal: 14 / 19
A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet területi pótlékra vonatkozó garanciális szabály megjelenése után a válaszadók (n=876) több mint fele (57%) nem érzékelt változást a területi pótlékának kifizetésében. A védőnők 18%-ánál a jogszabály hatályba lépését követően megkezdték a pótlék folyósítását. A válaszadók 14%-a jelezte, hogy a jogszabály módosítás megjelenése ellenére továbbra sem kap területi pótlékot. Az Egyéb válaszkategóriát megjelölő 11%, pedig három jellemző választ adott: 1) lecsökkent a területi pótlékának összege a korábbihoz viszonyítva; 2) ígéretet kapott a visszamenőleges kifizetésre; 3) megszűntették a pótlék folyósítását. Jelen kérdéskörnél is vizsgáltunk, hogy azon védőnők esetében (n=202 fő), akik továbbra sem részesülnek területi pótlékban a munkáltatójuk indokolta-e ezen döntését. Az érintett védőnőknek csupán 24%-a nyilatkozta azt, hogy munkáltatója megindokolta meg a pótlék folyósításának elmaradását. Vagyis 76%-uk esetében a munkáltató nem indokolta meg kedvezőtlen döntése hátterét. Az indoklást adó munkáltatók (n=48) közel fele (46%) szerint nem egyértelmű a jogszabály, vagyis a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletnek a területi pótlékra vonatkozó rendelkezésének megfogalmazása. A munkáltatók 29%-a indokolta azzal a pótlék folyósításának elmaradását, hogy nem tudja azt kigazdálkodni. Az Egyéb válaszkategóriát 25%-uk jelölte meg. Indoklásként a legtöbb munkáltató ebben a kategóriában azt mondta azt mondta, hogy nem jár a pótlék. OEP finanszírozás emeléssel összefüggő illetmény kiegészítés és területi pótlék összevonása A tagok részéről érkezett visszajelzések alapján vizsgáltuk azt is mekkora az aránya azoknak, akik számára a munkáltató a pontfinanszírozás emelés miatti illetménykiegészítést és a területi pótlékot egy összegben fizeti ki. Erre a kérdésre 781 védőnő válaszolt, 29%-uk kapja a kétféle juttatást egybevontan. OEP ellenőrzésre vonatkozó eredmények Felmérésünk kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy az OEP finanszírozás felhasználására vonatkozóan 2013 júliusa óta milyen arányban történt OEP ellenőrzés. A válaszadók 31%-a jelezte, hogy munkáltatójánál történt OEP ellenőrzés. A védőnők 10% válaszolta azt, hogy a meghatározott időszakban nem történt OEP ellenőrzés, 59%-uk pedig nem tudja történt-e. Az OEP ellenőrzött szolgáltatóknál (n=370) alkalmazott védőnők 14%-a érzi úgy, hogy az OEP ellenőrzés hatására történtek bérjellegű változások. 30% nem tudja megítélni, hogy a bekövetkezett változás összefüggésben van-e az ellenőrzéssel. 56%-uk pedig úgy érzi, hogy nem történt változás annak ellenére, hogy az ellenőrzés lefolytatásra került. A felmérésben résztvevő védőnők 64%-a szeretné, ha lenne OEP ellenőrzés a munkáltatójánál az OEP finanszírozás felhasználására vonatkozóan. A védőnők 18%-a nem válaszolt erre a kérdésre, szintén 18%-uk pedig nem szeretné az ellenőrzést. Ha a szakterületi bontás megvizsgáljuk (7. ábra) látható, hogy az iskolavédőnők szorgalmazzák a legnagyobb arányban (77%) az ellenőrzés lefolytatását. A területi védőnők 67%-a, a vegyes ellátású területen dolgozó védőnők 57%-a szeretné, ha lenne OEP ellenőrzés. Oldal: 15 / 19
7. ábra: Az OEP ellenőrzés végrehajtását szorgalmazók és nem kívánók szakterület szerinti bontásban (N=1043) A területi megoszlást vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 8 olyan terület van, ahol az OEP ellenőrzést szorgalmazók aránya nagyobb, mint az országos átlag (64%). Ezek: Bács-Kiskun megye (66%), Pest megye (66%), Zala megye (68%), Csongrád megye 71%, Hajdú-Bihar megye (73%), Tolna megye (77%), Budapest (85%) és Békés megye (87%). Regionális szinten elemezve megállapítható, hogy két régió van, ahol az ellenőrzést szorgalmazók aránya nagyobb, mint az országos átlag. A közép-magyarországi régióban foglalkoztatottak 74%-a, és a dél-alföldi régióban foglalkoztatottak 72%-a tartja szükségesnek az OEP ellenőrzést. A részletes adatokat az 5. táblázat tartalmazza. Minta (N) OEP ellenőrzést szeretne n % Budapest 85 72 85 Pest megye 99 65 66 Közép-Magyarország 184 137 74 Fejér megye 42 26 62 Komárom-Esztergom 33 20 61 Veszprém megye 41 26 63 Közép-Dunántúl 116 72 62 Oldal: 16 / 19
Győr-Moson-Sopron megye 35 18 51 Vas megye 23 12 52 Zala megye 65 44 68 Nyugat-Dunántúl 123 74 60 Baranya megye 30 11 37 Somogy megye 38 23 61 Tolna megye 22 17 77 Dél-Dunántúl 90 51 57 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 131 70 53 Heves megye 27 17 63 Nógrád megye 16 9 56 Észak-Magyarország 174 96 55 Hajdú-Bihar megye 49 36 73 Jász-Nagykun-Szolnok megye 40 20 50 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 65 37 57 Észak-Alföld 154 93 60 Bács-Kiskun megye 79 52 66 Békés megye 39 34 87 Csongrád megye 84 60 71 Dél-Alföld 202 146 72 Összesen 1043 669 64% 5. táblázat: Az OEP ellenőrzés végrehajtását szorgalmazók aránya megyei és regionális bontásban (N=1043) Oldal: 17 / 19
Van Önnek rálátása arra, hogy az Önt foglalkoztató mennyi finanszírozást kap az OEPtől, az Ön által ellátott feladatért? Összesen igen nem részben Szeretné-e, ha az OEP ellenőrzést végezne munkáltatójánál az OEP finanszírozás felhasználására vonatkozóan? nem igen nem nyilatkozott 34 (3,26%) 504 (48,32%) 131 (12,56%) 669 (64,14%) 52 (4,99%) 88 (8,44%) 46 4,41%) 186 (17,83%) 33 3,16%) 120 (11,51%) 35 (3,36%) 188 (18,02%) Összesen 119 (11,41%) 712 (68,26%) 212 (20,33%) 1043 (100%) 6. táblázat: Az OEP ellenőrzés végrehajtására vonatkozó igény és a finanszírozás mértékének ismerete közötti összefüggés (N=1043) Az OEP ellenőrzést elsősorban azok a védőnők szorgalmazzák, akiknek nincs (48,32%), illetve csak részben van (12,56%) rálátása arra, hogy az őket foglalkoztató mennyi finanszírozást kap az OEP-től, az általuk ellátott feladatért. (6. számú táblázat) Védőnők bérrendezés tárgyában megfogalmazott elvárásai Arra a nyílt kérdésre, hogy Mi lenne az az intézkedés, amely megnyugtató lenne az Ön számára a bérrendezés kérdéskörében? 503 fő adott választ (48,22%-os válaszadói arány). Több mint egy harmaduk szorgalmazná, egy önálló védőnői bértábla megalkotását, vagy a már kialakított az érvényes OEP finanszírozási szerződéssel rendelkező fekvő- vagy járóbeteg-szakellátáson, illetve az egyéb szolgáltatásba tartozó mentési, betegszállítási, valamint vérellátói szakterületen dolgozókra vonatkozó ágazati bértábla alkalmazását. A válaszadók nagy része ezen felül fontosnak tartaná az OEP finanszírozás felhasználásának tervébe a védőnő bevonását, a finanszírozás felhasználásának ellenőrzését. Szükségesnek tartják, hogy olyan jogszabályok kerüljenek megalkotásra a bérrendezés, illetve védőnői díjazás tárgykörében melyek egyrészt jogi végzettség nélkül is értelmezhetőek, egyértelműen megfogalmazottak, másrészt megszüntetik a munkáltatók számára a kibúvási lehetőséget. Többen szorgalmaznák azt is, hogy a finanszírozásból a védőnői bért, illetve a kiegészítéseket az OEP közvetlenül a védőnő számára folyósítsa elkülönítve a védőnői szolgákat fenntartására szánt pénzeszközöktől. Oldal: 18 / 19
5. Összegző megállapítások A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) és a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) egy országos reprezentatív közös felmérést végzett a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet ez évi módosítása hatásának értékelése céljából. A felmérésben a Magyarországon foglalkoztatott védőnők 20,8%-a vett részt. A felmérés eredményei Budapestre és minden megyére nézve reprezentatívak. A védőnők 68%-ának egyáltalán nincs rálátása a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a védőnői szolgálat részére folyósított OEP finanszírozás összegére. A védőnők közel fele (48,61%-a) részesült illetmény kiegészítésben 2012. november 1-je és 2013. szeptember 30-a között. A fennmaradó 51,39% az idei jogszabály módosítás ellenére sem részesült a 2012. november hónapban 14%-kal megemelkedett többletfinanszírozás hatására illetményemelésben, kiegészítésben. Az észak-alföldi régióban a legmagasabb (70,78%) azoknak az aránya, akik nem részesültek illetményemelésben, kiegészítésben. A régión belül Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb (82%) azoknak az aránya, akik nem részesültek illetményemelésben, kiegészítésben. A legnagyobb arányban (70,79%) a fővárosban dolgozók részesültek az illetménykiegészítésben. A legnagyobb elmaradás (57,59%) az illetmény kiegészítések tekintetében pedig a községekben foglalkoztatott védőnők körében van. A munkaviszony típusú jogviszonyban alkalmazott védőnők 61,70%-a és a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak 51,27%-a nem részesült az illetménykiegészítésben. Az illetménykiegészítés elmaradásának hátteréről, indokáról a munkáltatók 56%-a nem ad tájékoztatást a védőnőnek. A felmérésben részt vett területi védőnők és a vegyes ellátású 74%-a már 2012 novembere előtt is kapott területi pótlékot. A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet területi pótlékra vonatkozó garanciális szabály megjelenése után a védőnők 18%-ánál megkezdték a pótlék folyósítását. A védőnők 14%-ánál azonban a jogszabály módosítás ellenére sem folyósítanak területi pótlékot. A védőnők 29%-a számára a munkáltató a pontfinanszírozás emelés miatti illetménykiegészítést és a területi pótlékot egy összegben fizeti ki. A felmérésben résztvevő védőnők 64%-a szeretné, ha lenne OEP ellenőrzés a munkáltatójánál az OEP finanszírozás felhasználására vonatkozóan. Az OEP ellenőrzést lefolyatását Békés megyeiek 87%-a, a budapestiek 85%-a, a Tolna megyeiek 77%-a és a Hajdú-Bihar megyeiek 73%-a szorgalmazza. Oldal: 19 / 19