Kultúrtörténet Déry Attila Az ipari építészet
Bevezető Miért aktuális ez a téma? A műemlékvédelem hozzáállása és szerepe. Az ipari építészet értékelése. A szervezett ipari építészeti védelem kudarcának okai. A nem öröklétnek épített építészet kérdése Az ismeretek (tudás, adatok, szakértelem) hiánya Személyek problémája 02
Példák Amit védeni akartak Kőszeg egykori posztógyár 03
Példák Amit védeni akartak Kőszeg egykori posztógyár 04
Példák Amit védeni akartak Kőszeg egykori posztógyár 05
Példák Amit védeni akartak Kőszeg egykori posztógyár 06
Példák Amit védeni akartak Kőszeg egykori posztógyár 07
Példák Amit nem védtek Budafoki úti egykori dohánygyár és raktár VUÉK-ház 08
Példák Amit nem védtek Budafoki úti egykori dohánygyár és raktár VUÉK-ház 09
Példák Amit bontanak Ózd, ami túl nagy téma 010
Példák Amit lebontottak Sajószentpéteri üveggyár 011
Példák Amit nagyon kellene védeni Szentes, kültéri vízmű 012
Példák Amit nagyon kellene védeni Szentes, kültéri vízmű 013
Példák Amit nagyon kellene védeni Szentes, kültéri vízmű 014
Példák Amit nagyon kellene védeni Szentes, kültéri vízmű 015
Példák Amit nagyon kellene védeni Szentes, kültéri vízmű 016
Három kérdés Mi az ipari építészet? Érték számunkra az ipari építészet? Ha igen miért? Hogy kezeljük az ipari építészet emlékeit? 017
Az ipar, tipikusan több ember által rendszeresen végzett, szervezett, közös modellű, ismétlődő tevékenység, amely azonos formájú és célú tárgyak előállítására irányul. Az ipari építészet az ipari tevékenység számára létesített önálló és közösségi célú építmények alkotása. Ipari épület tehát az, amelybe bármiféle ipari termelési eszközt, technológiai berendezést vagy annak kiszolgálóit telepítették, amelyek önálló létesítményként ipari létesítményekhez kapcsolódnak, amelyek önálló létesítményként a társadalom közlekedési, hírközlési, energia-továbbítási igényeit szolgálják ki. Az ipari épület mindig ideiglenes. 018
Az ipar fejlődése mindig ütemes és lökésszerű a középkor ipari forradalma, újkori ipari forradalom Társadalmi, politikai és esztétikai hatások és következmények szervezeti változások gazdasági változások építészeti következmények egyedi épületek kialakulása települések arculatának alakítása 019
1. funkciójuk szerint: bánya, nehézipar, könnyűipar (anyagonként és technológiánként), szilikátipar (tégla, üveg, porcelán és egyéb kerámia), energiaipar (forrásonként, technológiánként), közlekedés (fajtánként), adminisztráció iroda (modern), több célú, összetett (modern) 2. elhelyezkedésük szerint: szabad terület alatti, vagyis bánya-jellegű, szabad területi, vagyis zöldmezős, településközi, települési külterületi, települési belterületi, mezőgazdasági 3. telepítésük szerint: felszín alatti, felszíni egyetlen központi épületre szervezett, mellérendelt épetekből szervezett, telepszerű, vonal-szerű, összetett 4. megjelenésük szerint: műtárgy-jellegű, ipari üzem-jellegű, elővárosi üzem-jellegű, városi középület jellegű, összetett együttes 020
Alaptípusok: vízkerék malom erőmű műhely huta csarnok lakóház műhely gyár iroda laboratórium raktár összetett tároló 021
Ipari épületek reprezentációja: külső és belső méret és arány, monumentalitás elhelyezés statikai modell, szerkezeti rendszer részletek a statikai modell virtuális forma! Iparszerű épületek megjelenése a 20- sz. elején. 022
A 20. századi modern építészet nem jöhetett volna létre az ipari építészet nélkül. Az ipari építészet öröksége az a funkcionalitással összekapcsolt józan és tiszta szerkezet- és anyagelvűség, amelyre korunk építészete törekszik. A 20 század eleji építészet nem fogadta volna be ezeket az elveket, ha az előző korszak a boldog békeidők pazarlásának reakciójaként nem támadt volna fel a szociális felelősség érzete az építészekben. Ennek kifejezésére az ipari építészet racionalitása éppen megfelelt. 023
Ahonnan elindult a nagy vasszerkezetek építészete. London, Kristálypalota (J. Paxton, 1850-51) 024
Ahonnan elindult a fantasztikum építészete. Antonio Sant`Elia terve. 025
Ahonnan elindult az ipar és az építészet kapcsolata. 026
Max Berg: Jahrhunderthalle, Breslau (Wroclaw ) 1913 027
Max Berg: Jahrhunderthalle, Breslau (Wroclaw ) 1913 028
Max Berg: Jahrhunderthalle, Breslau (Wroclaw ) 1913 029
Giaccomo Matté-Trucco: torinói Fiat-üzem, 1915-1922 030
Giaccomo Matté-Trucco: torinói Fiat-üzem, 1915-1922 031
Peter Behrens és Karl Bernhardt: AEG turbinacsarnok (Berlin, 1908-10) 032
Peter Behrens és Karl Bernhardt: AEG turbinacsarnok (Berlin, 1908-10) 033
Walter Gropius és Adolf Meyer: Fagus-művek, 1911 034
Hans Poelzig: Luban-i Vegyi Üzem, 1911 035
Az ipari építészet példája: szerkezeti rend szerelt rendszer sorozatban gyártott elemek használata esztétika tömeghatás használati logika díszítések hiánya provizórium jelleg ipari jellegű működtetés 036
Magyar ipari építészet Pécs, hőerőmű (Mátrai Gy. és társai 037
Magyar ipari építészet Pécs, hőerőmű (Mátrai Gy. és társai 038
Magyar ipari építészet Pécs, hőerőmű (Mátrai Gy. és társai) 039
Magyar ipari építészet Hejőcsaba, cementmű (Balázs György) 040
Magyar ipari építészet Ikarus szerelőcsarnok (Mátrai Gyula és tsi.) 041
Magyar ipari építészet Csepel, csőgyár (Menyhárd István, Semsey Lajos) 042
Magyar ipari építészet Csepel, csőgyár (Menyhárd István, Semsey Lajos) 043
Magyar ipari építészet Ganz darugyár kazánműhely (Szluha Márton) 044
Magyar ipari építészet Ganz-Mávag vagongyári szerelőcsarnok (Kurcsák László) 045
Magyar ipari építészet Gyógyszergyár, raktár (Pál Balázs) 046
Magyar ipari építészet Kőbánya, gyógyszergyári raktár (Juhász Jenő) 047
Magyar ipari építészet Orosháza, magtisztító (Emődy Attila) 048
Magyar ipari építészet Székesfehérvár, alumíniumöntöde (Farkas Ipoly 049
Magyar ipari építészet Székesfehérvár, alumíniumöntöde (Farkas Ipoly 050
Magyar ipari építészet Székesfehérvár, alumíniumöntöde (Farkas Ipoly 051
Magyar ipari építészet Vác fotókémiai gyár (Almstaier Ottó) 052
Magyar ipari építészet Ajka erőmű (Vörösmarty Kálmán) 053
Magyar ipari építészet Dunaújváros szalmacellulózgyár (Böhönyei János, Südi Ernő) 054
Magyar ipari építészet Csepel, tranzitraktár (Szabó Árpád) 055
Magyar ipari építészet Vas és fémipari kutató (Szendrői Jenő, Lauber László) 056
Magyar ipari építészet Szombathely, kazánház (Harsányi István) 057
Magyar ipari építészet Hiradástechnikai gyár (Arnóth Lajos, Szendrői Jenő) 058
Magyar ipari építészet Budafok, borpalackozó (Emődy Attila, Iványi György) 059
Magyar ipari építészet Csepel, papírgyár (Ramocsai István) 060