TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4 1.1. Előzmények...4 1.2. A tervezés időtartama...5 1.3. A program készítésének indokoltsága...5 1.4. A tervezési terület lehatárolása...5 2. A PROGRAM CÉLRENDSZERE...6 2.1. A fejlesztés célja...7 2.2. A program alapcélja...7 2.3. A program fő célja...7 2.3.1. A program horizontális céljai...8 2.3.2. A program vertikális céljai...8 3. A JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...8 3.1. A település földrajza, éghajlata...8 3.1.1. Földrajzi elhelyezkedés...8 3.1.2. Földtani felépítés...9 3.1.3. Éghajlat...10 3.1.4. Topográfia...10 3.1.5. Meteorológiai viszonyok...10 3.2. Vízrajz...11 3.2.1. A terület bemutatása...11 3.2.2. Felszíni vizek...11 3.3. Hidrogeológiai jellemzés...12 3.3.1. Vízföldtani viszonyok...12 3.3.2.Hévíz viszonyok...13 3.3.3. Felszín alatti-vizek vízminőségi állapota...14 3.4. Vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezés...15 3.4.1. Vízellátás...15 NAGYHALÁSZ - HOMOKTANYA VÍZTERMELŐ TELEP MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ JELLEMZŐ PARAMÉTEREK ÉS A VÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIA...15 IBRÁNY NAGYHALÁSZ NYOMÁSFOKOZÓ TELEP MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ JELLEMZŐ PARAMÉTEREK ÉS A VÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIA...16 3.4.2. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás...17 A SZENNYVÍZELVEZETŐ RENDSZER MŰSZAKI PARAMÉTEREI...17 2.számú táblázat...17 A tisztítás berendezései...18 3.4.3. Csapadékvíz elvezetés, elhelyezés...19 3.4.4. Tilalmi terület...20 3.4.5. Vízhasznosítás...20 Főműves öntözés...21 Főmű megnevezése...21 Vízkivétel helye...21 Engedélyes neve...21 Vízjogi Üz.eng. száma...21 Módosítás...21 Öntözőtelep helyrajzi száma...21 Term. kultúra...21 Terület...21 Belfő főcsatorna...21 13+359...21 Agro-Halász Növényterm-esztési Kft...21 5079-04/1991...21 300-37/2001...21 Nagyhalász:0377;0388...21 Szántóföldi...21 247...21 3.4.6. Belvízbetörés...21 3.5. Levegőtisztaság-védelem...22 oldalszám 1
3.5.1.Besorolás, pontforrások...22...24 3.5.2. Levegőminőség, háttérszennyezettség...24 3.6. Hulladékkezelés...25 3.6.1. Kommunális hulladékkezelés...25 3.6.2. Veszélyes hulladékkezelés...28 3.7. A településen végzett tevékenységek...28 3.7.1. Állattartás...28 3.7.1.1. Lakossági állattartás...28 3.7.1.2. Üzemi állattartás...28 3.8. Zaj- és rezgésvédelem...29 3.8.1. Zajforrások...29 3.9. Közlekedés...29 3.10. Épített környezet, táj...30 3.10.1. Védett épületek...30 3.10.2. Táj...31 4. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK...33 4.1. Földhasználat és területhasználat...33 4.1.1. A program kidolgozása a területhasználat átalakítása érdekében...33 4.1.2. A területhasználati nyilvántartási rendszer fejlesztésének kezdeményezése...34 4.1.3. Természeti területek kiterjedésének megőrzése és növelése a hatósági munka javításával és rekonstrukciók kivitelezésével...34 4.1.4. Természetkímélő - a természettel összhangban álló, - gazdálkodási formák támogatása...35 4.2. Mezőgazdaság, erdő-, vad-, halgazdálkodás...35 4.2.1. Szántóföldi termesztés...35 4.2.1.1. A szántóföldi termesztésben a biogazdálkodás részarányának növelése...35 4.2.1.2. A tarlóégetések visszaszorítása...36 4.2.1.3. Talajerő utánpótlás növelése...36 4.2.3. A tápanyag gazdálkodás szabályai...36 4.2.3.1. A trágyaadagok meghatározásának szempontjai...37 4.2.3.2. A trágya kijuttatásának szabályai...37 4.2.3.3. Állattartó telepek védőtávolságáról, valamint a trágyatároló műtárgyainak kialakítására vonatkozó szabályok...38 4.2.4. Talajvédelem...39 4.2.4.1. A káros mértékű talajsavanyodás elleni védelem...39 4.2.4.2. Erózió elleni védelem...40 4.2.5. Gyümölcstermesztés...41 4.2.6. Gyepgazdálkodás...41 4.2.6.1. Művelési ág nyilvántartásának fejlesztése, ellenőrzések javítása és fokozása...41 4.2.6.2. A gyepek átalakításának akadályozása, területi arányuk megtartása...41 4.2.6.3. A meglévő gyepek állapotának javítása...42 4.2.6.4. Állattenyésztés...42 4.2.6.5. A legeltetéses állattartás erősítése a parlagterületek hasznosítása érdekében...42 4.2.7. Erdőgazdálkodás...42 4.2.7.1. Az erdőterületek növelése...42 4.2.7.2. Faállományok megőrzése...43 4.2.7.3. Az erdőtelepítések jellemzőinek javítása...43 4.2.8. Vadgazdálkodás...43 4.3. Vízgazdálkodás...43 4.3.1.Vízminőségvédelem...43 4.3.2. A belvízrendezés során a természetvédelmi érdekek figyelembe vétele...44 4.4. Hulladékgazdálkodás...45 4.4.1. Fogalmi meghatározások...45 4.4.2. A települési szilárd hulladék...46 4.4.3. A zöld- és biohulladékok...46 4.4.3.1. A zöld- és biohulladék begyűjtés lehetséges módjai...46 4.4.3.2. A zöld és biohulladék komposztálással kapcsolatos önkormányzati és lakossági feladatok...48 4.4.3.3. A zöld- és biohulladék begyűjtés lehetséges módjai, alkalmazási feltételei...49 4.4.4. Javaslatok a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan...50 4.4.4.1. A hulladék keletkezésének megelőzésére ill. mennyiségének csökkentésére a következőket javasoljuk...51 4.4.4.2.Települési folyékony hulladék...53 4.5. Zaj és rezgésvédelem...53 oldalszám 2
4.5.1. Adminisztratív intézkedések...54 4.5.2.Távlati előírások...54 4.6. Köztisztaság...57 4.7. Zöldfelület gazdálkodás...58 4.8.Energiagazdálkodás...58 4.8.1. Javaslatok az energiagazdálkodásra vonatkozóan...58 4.8.2. Az energiahatékonyság népszerűsítése a lakosság körében...59 4.8.3. Rendelkezésre álló források az energiagazdálkodási fejlesztésekre...59 4.9.1.1. Úthálózat környezeti szempontú fejlesztése...60 4.9.2. Zöldfelületi bővítési, felújítási ütemterv készítése és fokozatos megvalósítása...60 4.10. Turizmus...60 4.11. Természetvédelem...62 4.11.1. Természetvédelmi és tájrehabilitációs tervek készítése...62 4.11.2. Oktatás, nevelés, szemléletformálás, tájékoztatás, fejlesztés...62 5. AZ ELSŐ LÉPÉSEK PROJEKTJEI...62 5.1. Földhasználat és területhasználat...62 5.2.Mezőgazdaság, erdő-, vadgazdálkodás...63 5.3. Természetvédelem...64 5.4.Hulladékgazdálkodás...64 5.5. Vízgazdálkodás...65 5.6. Környezetszennyező illegális tevékenységek felszámolása...66 6. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE...67 6.1. A program finanszírozása...67 6.2. Mérés és értékelés...68 6.2.1. A munkafolyamat figyelemmel kísérése...68 6.2.2. A program által kitűzött célok elérése...69 6.3. Környezeti nevelés, szemléletformálás, társadalmi részvétel...69 oldalszám 3
Nagyhalász Város Környezetvédelmi Programja 1. BEVEZETÉS A környezetvédelemben a stratégiai megközelítés és ezen belül a települési környezetvédelmi program készítése igen rövid múltra tekint vissza. Azért vált szükségessé a környezeti ügyek stratégiai végiggondolása, mert a mindennapos tevékenységünknek egyre több környezeti probléma az eredménye - aszály, árvíz, parlagfű terjedése, allergia, globális felmelegedés stb-. Ezeket a problémákat azonban nem a környezet alakította ki, hanem a valóságos okok a természet törvényeit és adottságait figyelmen kívül hagyó emberi tevékenységben, végső soron az ember cselekedeteit meghatározó hiedelmeiben, keresendők. A környezetvédelmi program elkészítése tehát egy újfajta gondolkodási, megközelítési módot valósít meg, amikor már nemcsak reagálunk valamire és a régi beidegződések, hiedelmek alapján cselekszünk, hanem a cselekedeteink előtt tevékenységeinket hosszabb távon és rendszerben átgondoljuk. Azt is tudjuk, hogy ameddig a környezetvédelmi program készítése törvényi kötelezettségnek való megfelelés miatt történik és csak egy szűk szakmai csapat ügye, akik elkészítik a programot, addig ez az új megközelítés nem válik a napi gyakorlat részévé. Ennek ellenére azt gondoljuk, jelen programmal lehetőséget teremtünk az önkormányzati döntéshozók részére, azzal hogy a településen folyó emberi tevékenységeknek a környezeti vonatkozásait is áttekintsék és döntéseikbe ezt a szempontot beépítsék. Hisszük azt, hogy minden út az első lépéssel kezdődik. 1.1. Előzmények A környező települések környezeti vizsgálatai során, valamint a településen végzett helyszíni bejárások alkalmával felmerült a környezetvédelmi program elkészítésének lehetősége, amelyre a későbbi tárgyalások alapján 2005. augusztus 15-én az Önkormányzat vezetőivel megbízási szerződést kötöttünk. Mi bízunk abban, hogy az együttműködés nem csak a program elkészítésének idejére szól. Reméljük, hosszú távú együttműködést sikerül kialakítani a település vezetőivel, s így közösen dolgozhatunk egy jobb környezetminőség és így végső soron az itt élő emberek életminőségének javításáért. oldalszám 4
1.2. A tervezés időtartama Jelen program hat éves időtartamra készül, alkalmazkodva a Nemzeti Környezetvédelmi Program által alkalmazott programozási időintervallumhoz. A programot a törvény előírása szerint kétévenként kötelező értékelni és felülvizsgálni az önkormányzati testületek által, ezért ez a program három felülvizsgálati szakasz időtartamát öleli fel. A program végrehajthatósága érdekében szükséges éves cselekvési terv kidolgozása és elfogadása. Ezt minden év szeptemberéig kell a testületek elé terjeszteni, majd a költségvetés tervezésekor ez alapján, kell a következő évi környezetvédelmi tevékenységeket tervezni. 1.3. A program készítésének indokoltsága A Települési Környezetvédelmi Program elkészítését a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény írja elő. A 46.. (1) b a programba foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő testülete (közgyűlése) hagy jóvá; a 47..(1) b pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell különösen: a. b. c. d. e. f. g. h. i. a település környezettisztasága, a csapadékvíz elvezetés, kommunális szennyvízkezelés, gyűjtés, elvezetés, tisztítás, kommunális hulladékkezelés, a helyi közlekedésszervezés, az ivóvízellátás, az energiagazdálkodás, zöldterület-gazdálkodás, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatait és előírásait. Ezen kívül a program készítését az is indokolja, hogy a legtöbb pályázati rendszerre, (pl. Zöld forrás vagy más pályázatok) valamint környezetvédelmi támogatásokra csak a környezetvédelmi program megléte esetén lehet pályázni, illetve előnyt élveznek azok a pályázók, akik érvényes környezetvédelmi programmal rendelkeznek. Fontos a program a településrendezési feladatok megvalósítása kapcsán is, hiszen a környezetvédelmi program a település szerkezeti terv környezeti megalapozását is elősegíti. Mindezek mellett talán a legfontosabb, hogy az emberi társadalom olyan folyamatokat indított el, amely a környezet minőség romlásához vezetett és vezet mind a mai napig. Ennek tudatában a települési önkormányzatok kötelessége és ebből következően felelőssége, hogy mindent megtegyenek ezeknek a folyamatoknak megállítására, illetve megfordítására. 1.4. A tervezési terület lehatárolása Nagyhalász Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területével az Alföld ÉK-i részén helyezkedik el. Földrajzilag a Nyírség és a Szatmár-beregi síkság tartozik ide. A város a rétközi tájegység DNy-i részén fekszik. Északról a Tisza folyó határolja, légvonalban mintegy 7 kilométeres oldalszám 5
távolságban. Északról Érhát és Tiszatelek, keletről Tiszarád, délről Kemecse és Homoktanya (Nagyhalász része), Nyugatról, pedig Ibrány városa határolja. A településtől délre találjuk a Nagyhalászi halastavat. A város házai zömmel földszintesek, előkertesek és lazán beépítettek. A közel 5 934 lakos 1 927 házban él. A lakosság főként állattartással és szántóföldi zöldség-, és abraktakarmány termesztéssel foglalkozik. A vállalkozások elsősorban szolgáltatásra rendezkedtek be. A település csak néhány mezőgazdasági és állati termékeket feldolgozó üzemmel rendelkezik. A városban óvoda, általános iskola, művelődési ház, könyvtár, sportpálya, orvosi rendelőintézet, és gyógyszertár található. Megközelítés Nagyhalász a megyeszékhelytől, Nyíregyházától északra legkönnyebben a 3834. számú alsórendű úton érhető el. Területét átszeli a Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomközű vasútvonal, helyi megállóval. 1.számú térkép 2. A PROGRAM CÉLRENDSZERE A Települési Környezetvédelmi Programoknak szervesen rá kell épülniük a Nemzeti Környezetvédelmi Programra, valamint a Megyei Környezetvédelmi Programra. A Megyei Környezetvédelmi Program (továbbiakban MKP) meghatározta azokat az általános célkitűzéseket, amelyeknek elérése szükséges a környezetminőség javításához. Nagyhalász oldalszám 6
Város Környezetvédelmi Programjában is ezeket az általános célkitűzéseket tartjuk követendőnek. Egy települési környezetvédelmi programban azért is indokolt egy általános célrendszer kitűzése, mert a környezet amire tervezünk, egy dinamikusan változó, önszerveződő rendszer. A tervezés és a megvalósítás csak akkor lehet eredményes, ha figyelembe vesszük, hogy vannak tervezhető elemek és nem tervezhető elemek a rendszerben. Tervezhető elemek az intézményrendszer és általában a társadalmi struktúrák, valamint az önszereződést segítő emberi beavatkozások (intézkedések, fejlesztések). Nem tervezhető elem viszont maga az önszerveződő természeti rendszer. Ebből kiindulva nem tartottuk szükségesnek az MKP-ban megfogalmazott célokat továbbontani konkrétabb szintre, hiszen ezek a célok mind horizontálisan, mind vertikálisan meghatározzák a legfontosabb irányokat. Ennél konkrétabban az első lépéseket kell meghatározni. Itt már fontos, hogy legyenek rövid távú cselekvési célok is, ezt azonban nem a célrendszernél, hanem a javaslati részeknél fogalmazzuk meg. A települési környezetvédelmi programot is a településfejlesztési programok közé soroljuk, így fontosnak tartjuk megfogalmazni a fejlesztés célját. 2.1. A fejlesztés célja Cél az emberi élet minőségének folyamatos javítása az ökológiai eltartó képesség határai között. A települési környezetvédelmi program nem fenntartható fejlődésprogram, ennek megfelelően nem lehet feladata, hogy fenntarthatósági válaszokat adjon. Azonban feladata, hogy a környezet minőség javítására irányuló célok meghatározásával elősegítse a fenntartható fejlődés megvalósítását. Ennek érdekében fogalmaztuk meg a fejlesztés célját, amely megítélésünk szerint minden települést érintő fejlesztési programnak is átfogó, célja. 2.2. A program alapcélja Az emberi élet minőségének javításában a környezet minősége feltételként jelentkezik, ezért a Környezetvédelmi Program alapcélja: A környezet minőség javítása Nagyhalász város önkormányzatának közigazgatási területén. 2.3. A program fő célja A környezet minőségének javításához egyszerre szükséges: a. A környezeti elemek állapotának megőrzése illetve javítása b. A természeti erőforrások fenntartható, valamint az eltartható-képesség szerinti használatának biztosítása. A fenti célok megvalósításához - mind horizontális (azaz minden emberi tevékenységet átfogó célokat), mind vertikális (azaz egy-egy ágazathoz kapcsolható célokat) - meg kell határozni. oldalszám 7
2.3.1. A program horizontális céljai A környezeti tudatosság, környezeti nevelés és a társadalmi részvétel fejlesztése, amely elősegíti a programok megvalósításához elengedhetetlen kultúra kialakulását. A környezetminőség javítását elősegítő intézményrendszer fejlesztése. A környezetminőség javításának kulcsszereplői között az együttműködés fejlesztése. A horizontális célok a Program eszközrendszerének kialakítását határozzák meg, ezek fejlesztése alapvető feltételként jelentkezik, bármilyen környezetminőséget javító vertikális cél megvalósításánál. Tehát az intézményrendszer, az együttműködés vagy a környezeti ismeretek és szemlélet fejlesztése nélkül nem lehet javulást elérni a vertikális célok elérésében. 2.3.2. A program vertikális céljai Természeti területek állapotának javítása és területi kiterjedésük növelése. Tájrehabilitáció-ember által befolyásolt területek természetesebbé és egészségesebbé tétele. Egészséges, minél teljesebb értékű élelmiszer előállítás, feldolgozás elterjedésének elősegítése. Ökológiailag helyes, vízgyűjtő szemléletű vízgazdálkodás kialakításának elősegítése. A településszerkezet környezeti szempontú átalakítása. A szennyvízgyűjtő és elvezető hálózat jobb kihasználtsága a rákötések számának növelése. A keletkezett hulladékok mennyiségének csökkentése, az egyéni komposztálás elterjesztése, valamint a keletkezett hulladékok szelektív gyűjtésének elősegítése. Az energia felhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése. A település belterületén jelentkező közúti közlekedéssel összefüggő környezeti terhelés csökkentése. Környezetbarát közlekedés (autóbuszos, vonat és kerékpáros közlekedés) részarányának növelése. A település zöldfelületek méretének növelése, minőségének javítása. A hagyományos építészeti stílusok és utcaképek megőrzése, vagy karakter megőrző fejlesztése. 3. A JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA 3.1. A település földrajza, éghajlata 3.1.1. Földrajzi elhelyezkedés Nagyhalász város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében; azon belül is a Rétköz közepén helyezkedik el. Közvetlenül védett területtel nem határos, de a Tiszatelek-Tiszaberceli ártérhez (TT) viszonylag közel fekszik, légvonalban 5 kilométerre. Ezen kívül a Kis ŐrHegyi Lápréthez (helyi természeti érték) is viszonylag közel van. A település felszíne 94-100 mbf. terepszintű, a régebbi településrészek magasabbak. oldalszám 8
Területe hidrogeológiai szempontból egyértelműen a Rétköz és térsége részét képezi. A Nyírségben a Rétközi tájegység a Tisza és mellékfolyói által feltöltött alacsonyabb térszínű alluviális síkság. Nagyhalászhoz legközelebb a Tisza folyó található. A Nyírség homokbuckás vidéke a Rétközre jellemző 90-100mBf. magassággal rendelkezik. A szélbarázdák, gannadák és maradékgerincek változatossá teszik a tájat. A homokbuckák magassága a 15-20 m-t is elérhetik. A folyószabályozásokig a Rétköz egy lápos, mocsaras térszín volt. A lecsapolási munkálatok után a táj képe megváltozott, levágott folyókanyarulatok, vízelvezető csatornák tagolják a felszínt. A település felszíni rétegzettsége lényegesen eltér a Szabolcsra jellemző területektől. Az 1780-as évekből fennmaradt dokumentációk alapján a terület a Tisza ártere, összefüggő mocsaras rész volt. A mocsaras jelleg miatt a felszíni rétegződésben gyakran fordulnak elő iszap, agyag rétegek, helyenként kis vastagságban tőzeg. 3.1.2. Földtani felépítés A térség földtani felépítését nagymélységű szerkezet- és kőolajkutató fúrások, hévízkutak és egyéb víztermelő fúrt kutak földtani dokumentációiból ismerjük. A medence aljzatot felépítő egyenetlen felületű paleozoós-mezozoós alaphegység nagy mélységben található, az erre települő medenceüledékek vastagsága így akár a több kilométer vastagságot is elérheti, majd a peremek felé elvékonyodik. Az alaphegységre kréta-paleogén flish, nagy vastagságú miocén vulkanitokból álló összlet (mely a Nyírség területén az 1500 métert is meghaladja), majd rétegzett pliocén korú tengeri- és pleisztocén korú folyóvízi eredetű törmelékes üledék települ. Az 1000-1300 méter fekümélységű anyagok és homokok váltakozásából álló alsó pliocén alul márgás kifejlődésű, a felső pliocén tavi anyagokkal jellemzett rétegek vékony kifejlődésben vannak jelen, relatíve kisebb áteresztőképességűek, mint az alsó pliocén vagy az alsó pleisztocén rétegek. A rétegekben ezt követően 50-230 méter vastagságú kavics, homok, agyag, iszap és ezek átmeneti képződményeinek szeszélyes váltakozásából álló pleisztocén korú folyóvízi eredetű pleisztocén rétegek, illetve a felső néhány méteres összletet képező holocén korú földtani képződmények zárják a rétegsort. A triász után a vizsgált terület hosszú időn át szárazulat lehetett, újabb süllyedés csupán az eocénben indult meg. Ez a folyamat a miocén végéig tartott, amikor is a tenger regressziója folytán a terület szárazulattá vált. Újabb süllyedés már csak a pannonban indulhatott meg, ez a süllyedés azonban a törésekkel felszabadult területen más-más sebességgel zajlott le. Az alsó pannon tengeri mélyvízi agyagmárgáit a felső pannonban sekélytengeri homokok és agyagok váltják fel. A pannon végén a regresszió teljesen befejeződött és a tengeri üledékképződést az egész területen az alluviális hordalék lerakódása váltotta fel. A felső pannon (pliocén) fekű mélysége kb. 800 méter a terep alatt. A levantei időkben a gyors süllyedés lelassult, aminek következtében a lerakódott üledékek jórészt finomszeműek. Ez a kis áteresztőképességű összlet viszonylag nagy vastagsága miatt a pannon korú homokokat vízellátási szempontból nehezen hozzáférhetővé teszi. A település területén a pleisztocén fekü mélysége kb. 105 m (Juhászné Virág Margit nyomán). A pleisztocén rétegekről elmondható, hogy azok ritkán nyomozhatók nagyobb hosszban, gyakori a kiékelődés, a lencsés település. A vízzáró rétegekre ugyanez jellemző. Ez alól kivétel a pannon feletti első kavicsréteg, amely nagyobb távolságban is összefügg. Az alsó-pleisztocén üledékek elterjedése, a fekű-, vagy fedőrétegektől való elkülönülése és kőzettani kifejlődése mindenütt határozott jelleget képvisel. A középső-pleisztocén rétegek oldalszám 9
lényegesen finomabb szemcséjűek és a medencebeli kifejlődésre jellemző hármas tagozódásuk jól felismerhető. Megnyitása nem gazdaságos, mert az alig mélyebben elhelyezkedő és gazdag vízkészlettel rendelkező alsó pleisztocén szintek feltárása előnyösebb. A felső-pleisztocén összletek újra durvább szemcséjűek. 3.1.3. Éghajlat Éghajlati szempontból Nagyhalász térsége Magyarország szélsőségesebb területéhez tartozik. A januári középhőmérséklet -3, - 4 C, a júliusi középhőmérséklet 21-33 C. Az éves közepes hőingás 23-24 C. Az éves csapadék mennyisége 550-610 mm között változik. A hazai csapadék összegeket tekintve nem tartozik hazánk legszárazabb területei közé. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye éghajlata - északi fekvése miatt - hűvösebb, mint a belsőalföldi tájaké, szélviszonyait az általános légcirkuláció és a helyi tényezők határozzák meg, így a magyarországi jellemző ÉNy-i szélirányok a Nyírségben és a Felső-Tisza-vidéken ÉK-i irányra módosulnak. A jelenség oka, hogy az ÉNy-i légtömegek egy része megkerüli a Kárpátok magasabb régióit, majd az Erdős-Kárpátok alacsonyabb területein át beáramlik a medence belsejébe, ezért a Nyírségben az ÉK-i szél aránya a legnagyobb (=16.8%), de igen magas a DNy-i szél (=13.7%) aránya is. A "kárpáti szélkapu" és a csatornahatás következménye, hogy igen alacsony (=22.2%) a szélcsendes napok aránya. Nagyhalász és térsége a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg éghajlati öv határán fekszik. A kistáj Ny-i és középső részein mérsékelten száraz, ÉK-en már a mérsékelten nedves típus határán van. Bár a párolgás éves mértéke alatta marad a csapadék éves összegének, mégis az aszályra hajlamos területek közé tartozik. A nyári hónapokban ugyanis a legnagyobb a potenciális párolgás értéke, akkor esik a legkevesebb csapadék. A párolgás és a csapadék különbözete mintegy 200-250 mm. A nyári hónapokban ennyi nedvesség hiányzik a talajból, ezért nagyon gyakran alakul ki aszály. 3.1.4. Topográfia A tájegység nagy folyói (Tisza) meg-megismétlődő áradásai és hordalékterítései töltögették fel a Felső-Tisza-vidék (Szatmár-Beregi-síkság, és a Rétköz) síkságait. Borsy Zoltán szerint a Tisza, a Szamos és a kisebb folyók a würm utolsó szakaszától (i.e. 25.000-20.000 alatt) kb. 78 méteres üledéket halmoztak fel a Szatmár-Beregi-síkság felszínén. A folyók durvább hordalékanyaga a meder két oldalán 1-3,5 méter magas, 2-3 km széles folyóhátak formájában épült fel (a Szamoshát, a beregi Tiszahát, továbbá a Krasznahát, a Túrhát stb.), melyek alkalmasak voltak földművelésre és falvak létesítésére. A folyóhátak néhány méterre kiemelkedő térszíne azért jelentett védelmet, mert a folyók árvizei - a szabályozások előtt - az egész ártéri síkságon szétterültek. A folyóhátak között kisebb-nagyobb mocsarak és lápok alakultak ki (Ecsedi-Láp, a Fehérgyarmat környéki lápok). 3.1.5. Meteorológiai viszonyok Az uralkodó szélirány északi-északkeleti, de előfordul dél-nyugati és dél-keleti irány is. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s. Az éves napsütéses órák száma 1960-1970 óra; a nyári év negyede 780-800 óra közötti, a téli év negyede kevéssel 170 óra alatti. A hőmérséklet évi átlaga 9,6-9,7, a vegetációs időszaké 16,5-16,8 C. Évente 184-186 napon keresztül (április 12-13 és október 14-15 között) a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 C-ot. A fagyoktól mentes időtartam 176-179 nap (április 20-22 és október 15-16 között). Az oldalszám 10
évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 33,8 C, a téli abszolút minimumok átlaga -18,0 és -18,5 C között található. A csapadék évi összege Nagyhalász térségében 620-650 mm, - ettől Ny-ra csak 580-620 mm, K-re viszont eléri, sőt kevéssel meghaladja a 700 mm-t is. A hótakarós napok átlagos száma 50, az átlagos maximális hó vastagság 20-24 cm. Az ariditási index Ny-on 1,10-1,15, a táj középső részein 1,05-1,08, K-ÉK-en 1,00 körüli. Ez az éghajlat a vízigényesebb, kevésbé hőigényes szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvező. 3.2. Vízrajz 3.2.1. A terület bemutatása A Felső-Tisza és mellékfolyói mentén gyakoriak voltak a folyóhátakat megszakító nyílások, az ún. fokok. A természetes vagy mesterséges fokokon kitörő víz a mélyebb fekvésű árterületekre ömlött, majd apadáskor ezeken az ereken a folyómederbe nagyrészt visszaáramlott. A fokok feudális kori ártérgazdálkodás alapjai voltak. A nagy folyószabályozási munkák a Felső-Tisza-vidéken a 18. században kezdődtek (néhány Tisza- és Szamos-kanyarulat átvágása, az Ecsedi-láp lecsapolására tett első kísérletek, kisebb gátak építése, stb.). Az áradások során a fokokon és a folyóhátak alacsonyabb részein csapott át a víz a mélyebb fekvésű területekre, az Ecsedi-lápra és a Szamosköz kisebb mocsaraiba. Az Ecsedi-láp holocénban is süllyedő területét keletről a Szamoshát gátolja el.(az ősi Ecsedi-láp a késő glaciálisban nagyobb kiterjedésű volt, keleti határát a Nagy-Éger folyóhátja képezte). A kb. 350-400 km2-nyi lápot nyílt vizek (Ecsedi-, Ököri- és Tyukodi tó), hatalmas nádasok és ingoványos láprétek alkották. Az itt élő nép a mocsár- és lápvidéket Rétnek, a peremterületét Rétoldalnak nevezte. A láp térbeli növekedéséhez az antropogén hatások is hozzájárultak. Nagyhalász térségében Tiszatelek, (ekkor még nem létezett) Ibrány, Tiszabercel vonalában történtek korábban (szabályozás előtt) elöntések illetve a külterületek nagy része víz alatt volt. A város határában folyik az ibrányi csatorna és északon a Nagyhalász-Pátrohai csatorna, ami a terület befogadója és később a Belfő-csatornába torkollik. Magas Tiszai vízállás idején a Belfő-csatorna vize szivattyúzással kerül a folyóba. 3.2.2. Felszíni vizek A Kraszna, az Ecsedi-láp egykori táplálója a Meszes-hegységben ered. Vízgyűjtő területe 1974 km2. A kis- és közepes vízhozama 100-szor, illetve 26-szor kisebb, mint a Szamosé, azonban az árvizek alkalmával az eltérés csak 12-szeres. A folyó a szabályozások előtt a Szamosba ömlött, ma a Tiszába torkollik. Hossza 193 km, ennek 1/4-e (46 km) jut Magyarország területére. A Szamos és a Kraszna közötti Ecsedi-láp csapoló rendszerének fontosabb tagjai: Keleticsatorna, Lápi-csatorna és az Északi-csatorna. Mérsékelten száraz terület minimális vízhiánnyal. Lf=3 l/s.km2 ; Lt=15%; Vh=20 mm/év. Vízjárási adatok csak a nagyobb folyókról vannak, a csatornák vízállását mesterségesen irányítják. oldalszám 11
Vízfolyás Tisza Tisza LKV LNV cm: Vízmérce Tiszabecs -213 Vásárosnamény -224 680 912 KQ 40 72 1.sz. ábra KÖQ NQ m3/s 190 330 3360 3770 A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség az országos törzshálózati és regionális mintavételi pontokon végez vízvizsgálatokat. A vízvizsgálatok eredményei alapján az MSZ 12749:1993 szabványban előírtak szerint minősítik a vízfolyásokat. A Felső-Tisza vízgyűjtőjén a Tisza és fontosabb mellékfolyói - így a Krasznáé is - vízminőségi állapotát jellemző paramétercsoportok 2001-ben a következőképpen minősíthetők. 2.sz. ábra OxigénMintavételi Tápanyagháztartás hely háztartás Tisza Tiszabecs Tisza Aranyosapáti Tisza Záhony Tisza Balsa Mikrobiológiai paraméterek Szerves- és szervetlen mikro szennyezők Egyéb paraméterek III. III. V. III. IV. III. III. V. III. IV. III. III. IV. III. IV. III. III. IV. IV. IV. A táblázat alapján megállapítható, hogy 2001-ben Balsa térségében oxigénháztartás szempontjából a szennyezett, tápanyagháztartás szempontjából az erősen szennyezett csoportba tartozott. A folyó szennyezése elsősorban külföldről származik, a bevezetett folyók hozzák magukkal, valamint a nagyobb települések szennyvíztisztító telepeinek végső befogadója a Tisza folyó. Ezek a tisztító telepek túlterheltek vagy elavultak, sokszor a tisztítás színvonala nem megfelelő. A nagyvizek időpontja a kora nyár, míg a kisvizeké az ősz és a tél. A településen keletkező csapadékvizek és a belvizek a településen található belvízelvezető csatornahálózatba kerülnek, melyek az alábbiak: Bardoló csatorna Kis Tisza vízfolyás Malom ér Nagyhalász város külterületén az elsőrendű fővédvonalban található zsilipek: Lónyay- főcsatorna bal part: 25+096 fkm Mágai csőzsilip 3.3. Hidrogeológiai jellemzés 3.3.1. Vízföldtani viszonyok Víznyerési szempontból a legidősebb paleozoós és triász rétegeknek nincs gyakorlati jelentőségük. Bár a triász mészkövek egy része valószínűleg karsztosodott és nyomás alatti vizet tartalmaz, amelyet át tud adni a miocén tufákba, kitermelése még nem oldalszám 12
gazdaságos, mert a miocén rétegek vízvezető képessége gyenge és csak nagyon mérsékelt utánpótlódásra számíthatunk. Magából a triász karsztból való víztermelés a nagy mélység miatt nem gazdaságos. A foltokban található eocén és oligocén képződmények vízzáróak. A miocén összletnek azonban a triászból átszivárgó víz mellett a magasabb szinteken saját készlete is van, de kitermelését ebben az esetben is valószínűleg gazdaságtalanná teszi az utánpótlódás hiánya. Az előzőek alapján a felszín alatti vízbeszerzés szempontjából tehát a pliocén-pleisztocén korú törmelékes víztárolók jöhetnek számításba. A cca. 1300 méter fekümélységű alsó-pliocén víztartó képződmények vize a magas hőmérséklet, só- és gáztartalom miatt ivóvízként nem használható, alkalmas viszont a felmerülő hévízigények kielégítésére. Az ivó-, ipari- és mezőgazdasági célú vízkivételek a hideg édesvizeket tároló 50-190 m fekümélységű pleisztocén alluviális összletből, valamint a vízmű kutak által 250-320 m között szűrőzött levantie rétegekből történik. A pleisztocén réteg összlet egy olyan többszintes rétegzett víztároló, amelyben a vízvezető rétegeket nagyságrendekkel kisebb áteresztőképességű képződmények választják el egymástól. A vízvezető szintekben a víz horizontális áramlása a vízszintes irányú vízvezető képességtől, míg az azokat elválasztó semipermeabilis rétegekben a vertikális áramlás pedig az átszivárgási tényezőtől függ. A kis áteresztő képességű semipermeabilis rétegek közvetítésével függőleges átszivárgás révén az egész rendszer részt vesz a vízszállításban. A jó kifejlődésű vízvezető rétegek egymással, s a talajvizet tároló rétegekkel igen szoros hidraulikai kapcsolatban állnak. Függőlegesen nyitott rendszerről lévén szó, a geológiai képződményekben tárolt vizeken kívül: tehát felülről történő utánpótlódással számolhatunk, ami azt jelenti, hogy a növekvő vízigények kellő biztonsággal kielégíthetők. 3.3.2.Hévíz viszonyok A városban az Önkormányzat kezelésében 2 db hévízkút van. Az 1. számú kút 622 méter mélységű, a 2.számú kút 430 méter mélységű. Mindkét kút az alsó pliocén (pannon) vízadó rétegekre települt. A kitermelt víz hőfoka építési adatok alapján 32-37 C. Jelenleg mind a két kút üzemen kívül van helyezve. Viszonylag alacsony hőmérséklete és magas sótartalma miatt energetikai célú felhasználásra (lakossági melegvíz szolgáltatás, fűtés stb.) nem alkalmas. Kutak adatai 3.sz. ábra Létesítmény megnevezése Vízkönyvi szám, lét eng. szám Kataszter szám Építési év Talpmélység 1sz. hévízkút 19/5-1964 3033-1/1964 B-56 14-13 1966 (640)622 2sz. hévízkút 19/18-1966 2781-5/1966 B-59 1967 430 Kitermelt víz hőfoka C Talphő Geoterm. Grad. 32 - - 37 15,9 Minősítése NaCl-es és HCO3-os ásványvíz Na, HCO3 és kloridos egyszerű oldalszám 13
hévíz Vízminőségi adatok ábra Na Ca (mg/l) mg/l 1. 1270 2. 257 21 11 4.sz. Mg Fe Mn NH4 Cl SO4 mg/l (mg/l) (mg/l)( (mg/ (mg/l ((mg/l) l ) HCO3 (mg/l) 3,90 4,80 7,80 0,32 799,10 7,40 664,90 8,40 0,1 0,0 0,4 1542,3 0,0 1,1 56,6 0,0 P h Lúgosság 13,10 10,90 Ösz Kem (nk) NO3 (mg/l) NO2 (mg/l) 3,90 3,40 0,0 1,35 0,01 0,08 Jelenleg még elegendő hévízkészlet áll rendelkezésre, bár a rétegenergia csökkenés jelei Alföld szerte, így nálunk is mutatkoznak. Emiatt vízkészlet gazdálkodási és egyéb megfontolások alapján a gyógyászati, balneológiai célú vízigények kielégítésének prioritást kell élveznie más hévízigényekkel szemben. 3.3.3. Felszín alatti-vizek vízminőségi állapota A talajvíz átlag 1-3 m között található, de a medreket kísérő folyóhátak alatt 4 m alá süllyed, áramlása K-i irányú. Általánosságban elmondható, hogy a pleisztocén összleten belül a felszíni eredetű szennyeződéseknek legjobban kitett talajvíz magas vastartalmú (8-10 mg/1). Ugyancsak magas ezekben a vizekben az ammónium-, nitrát-, nitrit-ion mennyisége, sok helyen szulfátosak, magas sótartalmúak és bakteriológiailag is erősen kifogásolhatóak. A talajvíz mennyisége a Túr és a Tisza között 5-7 l/s.km2. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s.km 2 közötti. Az artézi kutak mélysége ritkán haladja meg a 100 m-t, de sokszor ebből a mélységből is tekintélyes vízhozamokat nyernek. A rétegvizek jellegüket tekintve kalcium-, magnézium-, helyenként alkáli hidrogén-karbonátosak. 1322 C hőmérsékletűek, összes sótartalmuk, pedig 400-500 mg/l. A vízműről szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium, vas, mangán tekintetében haladja meg a jogszabályban előírt határértékeket. Nagyhalász város külterülete - a 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet, ami a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területeken lévő településekről rendelkezik - Nagyhalász az 1. fokozottan érzékeny és 4. kiemelten érzékeny besorolást kapta. Becsült B zónák területe a térségben 2.számú térkép oldalszám 14
Nyíregyháza Regionális Vízmű védőövezetének B zónája Ibrányi és Paszabi vízbázisának Hidrogeológiai 3.4. Vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezés 3.4.1. Vízellátás A város vízellátását üzemeltető szervezet a Nyírségvíz Rt. (Nyíregyháza Tó u. 5.) A település vízellátása a Tiszaberceli vízműről a Tiszabercel- Nyíregyháza NA 600-as ivóvíz távvezetéken keresztül történik. Nagyhalász és Ibrány városok vízellátására vonatkozó vízjogi engedély száma: 936-44/1999. számú határozattal módosított, 936-12/1996 számú engedély. A vízmű mértékadó kapacitása: 18.000 m3/d Vízbázis kapacitása: 28.000 m3/d Nagyhalász város napi átlagos vízigénye: 500 m3/d A hálózatra való lakossági rákötés 83%-os. Nagyhalász - Homoktanya víztermelő telep működését meghatározó jellemző paraméterek és a víztisztítási technológia Az elmúlt években Homoktanyán található víztermelő telep megszüntetésre került az itt található mélyfúrású kúttal valamint az 50m3-es magas tározóval együtt. A település vízellátása a Nyíregyházi hálózatról a Sóstóhegyi gerincvezeték megcsapolásával, NA 150-es nyomóvezetéken történik. Jelenleg a mű vízjogi engedélyeztetése folyamatban van. A közvetlen megtáplálást a víztermelő telep működésével szemben vízminőségi okok, valamint a magas üzemeltetési költségek okozták. Vízigény: 482 fő Jellemző kapacitás: 40 m3/nap A Nagyhalász Homoktanya vízellátó rendszerről ellátott lakosok száma: 482 fő oldalszám 15
bekötések száma: 124 db elosztó hálózat hossza: 0 NA 100 acny. 4562 fm 1 NA 150 acny: 1784 fm Közkifolyó: 17 db Tűzcsap: 22 db Ibrány Nagyhalász nyomásfokozó telep működését meghatározó jellemző paraméterek és a víztisztítási technológia Nyomásfokozó telep műszaki adatai Vízjogi üzemeltetési engedély száma: 936-44/1999 Vízigény: 12825 fő Jellemző kapacitás: 1000 m3/nap Víznyerés: A települések vízellátása a Paszab Nyíregyháza távvezetékekről biztosított. A tartalék víznyerési lehetőséget 1 db mélyfúrású kút biztosítja. Kút jele Vízkönyvi szám Kataszteri szám Építés éve Talpmélység (m) Üzemi vízkapacitás (l/min) bodzási kút 2/169-1973 K-59 1974-118 450 1.számú táblázat Nyomásfokozó telep technológiája A nyomásfokozó telep Ibrány határában van. A nyomásfokozó szivattyúk a Paszab Nyíregyháza távvezetékről kapnak vizet. A tartalék kút a telepen található. A kút vize tisztítás nélkül jut a települési hálózatba. A vízellátó rendszer részét képezi a Nagyhalász településen található 700 m3 -es víztorony. Nyomásfokozó szivattyúk: I. SP 77-4 II: SP 77-4 A kút üzemeltetése A kutat csak fertőtlenítés után helyezik üzembe. A kutat behypózás után le kell öblíteni. A kút vezérlése megegyezik a nyomásfokozóéval, csak a vezérlés választó kapcsolót a kútra kell állítani. A kút indítása előtt a nyomóági tolózárat nyitni kell és a kiválasztott üzemmódnak megfelelően a nyomásfokozóhoz hasonlóan működtethető (PLC, helyi automatika vagy kézi üzemben). Beépített búvárszivattyú: SP 35-8 A nyomásfokozó telepről ellátott lakosok száma: 12825 fő bekötések száma: 3817 db elosztóhálózat hossza: NA 80 ac. 5700 fm oldalszám 16
NA 80 KMPVC 160 fm NA 100 ac. 36514 fm NA 100 KMPVC 5594 fm NA 150 ac. 9636 fm NA 200 ac. 2170 fm NA 250 ac. 5340 fm NA 300 ac 3100 fm közkifolyó: 161 db tűzcsap: 282 db 3.4.2. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás 3.4.2.1.A szennyvízelvezető hálózat leírása Nagyhalász város szennyvízelvezető és gyűjtő hálózattal rendelkezik, amely két ütemben került megépítésre a településen. Az első ütem már 1994-ben, a második ütem 2004-ben került megvalósításra. A 25/2002. (II.27.) Korm. Rendelet alapján közétett Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és- tisztítási Megvalósulási Program végrehajtása alapján a város az agglomerációs lehatárolás alapján a 9. számú agglomerációba tartozik Ibrány településsel együtt. A két településről összegyűjtött szennyvizek az Ibrányban található tisztító telepen kerülnek megtisztításra. A hálózat Ibrány és Nagyhalász települések szennyvizét gyűjti össze összesen 75,9 km hosszú gerincvezeték hálózattal. Ebből 27,3 km Nagyhalász, 48,6 km Ibrány település területén található. A nagyhalászi 27,3 km-es gerincvezeték hálózathoz, melyen 22 db átemelő működik, 10,7 km bekötővezeték tartozik. Az ibrányi 48,6 km-es gerincvezeték-hálózathoz, melyen 49 db átemelő működik, 17,9 km bekötővezeték tartozik. A települések szennyvízcsatorna hálózata elválasztott rendszerű, a csapadékvíz elvileg nem kerül be a szennyvízcsatornába, viszont a csatornahálózat részbeni kiépítettsége, a burkolatlan utakon lévő szennyvízaknák, az ellenőrizhetetlen rákötések azt eredményezik, hogy erősen csapadékos, ill. belvizes időszakban a szennyvíztisztító telep hidraulikai terhelése a többszörösére nőhet. A két településen külön hálózat működik, külön végátemelőkkel. A szennyvízelvezetés módját tekintve a vezetékek gravitációsak. Kivételt képeznek a végátemelők és a szennyvíztelep közötti szennyvízszállító vezeték-szakaszok, melyek teljes mértékben nyomóvezetékként működnek. A két település végátemelőinek nyomóvezetéke külön nyomócsövön keresztül szállítja a szennyvizet a telepre. A hálózati átemelők többsége folyamatos központi bejelzéssel van ellátva. Jelenleg a tisztító telepről több átemelő működtetésébe tudnak beavatkozni a szennyvíztisztító telep kezelői. A települések szennyvízelvezető hálózatát a NYÍRSÉGVÍZ Rt. (Nyíregyháza Tó u. 5 sz.) a megye egyik meghatározó viziközmű üzemeltetője végzi. A szennyvízelvezető rendszer műszaki paraméterei A rendszerhez kapcsolódó települések 2.számú táblázat Lakosság száma 5.934 Lakások száma Bekötött lakások 1.927 száma Kiépített bekötés szám Üzembe helyezés éve 822 626 I.ütem:1994 II ütem:2004 Szennyvízelvezetés oldalszám 17
3.számú t áblázat Település neve Nagyhalász Grav. nyomó nyomó házi összesen: Gerincvezeték anyag átmérő kgpvc kmpvc kmpvc kmpvc kgpvc bekötő NA200 NA150 NA100 NA80 NA 200 - KPE kmpvc bekötő D63 D 90 - Hossz [m] 15683 2427 1447 217 5085,1 345,5 1806,5 305,3 27.316,4 Bekötő vezeték hossza [m] 7700 2947,6 83,0 10.730,6 Építés éve 1990 1995 1995 1995 2004 2004 2004 2004 2004 2004 Átemelők száma [db] 13 9 22 (dőlt betűvel a 2004-es beruházások adatai szerepelnek) 3.4.2.2.A szennyvíztisztító telep leírása Ibrány-Nagyhalász szennyvíztisztító telep cím: 4484 Ibrány, Liliom u., külterület: 019/2 hrsz. telefon: 42/ 201-155 20/9641-965 A vízjogi üzemelési engedély száma: 167-128/2002. (II/A ütem) 167-146/2002. módosítás H-4917-19/2004. (II/B ütem) Vizikönyvi száma:2/227-1993. KÜJ szám: 100254749 A szennyvíztisztító telep kapacitása: 1000 m3/d folyékony hulladék: 40 m3/d, Építés éve: 1994. Belépés éve: 1994. Bővítés éve: 2004. A telep technológiája: kisterhelésű eleveniszapos többlépcsős biológiai tisztítóberendezés. Az érkező szennyvíz BOI5 tartalma alapján a telep lakos egyenértékben kifejezett terhelése: 4,263 LEÉ A tisztított szennyvíz befogadója az Ibrány külterületén található, III. számú Felsőszabolcsi csatorna 2+307 km-es szelvénye. A tisztítás berendezései A szennyvíztisztító kisterhelésű eleveniszapos biológiai tisztítóberendezés (mélylégbe fúvásos), mely biológiai nitrogén-, és kémiai foszforcsökkenést eredményező egységekkel kiegészített. A településekről külön nyomóvezetéken bevezetett szennyvíz mérés után a gépi rács fogadóterébe érkezik, rácsszűrés után gravitációsan folyik az első lépcső levegőztető oldalszám 18
medencéjébe. A levegőztető medencékben az oxigén bevitelét légfúvók által előállított levegővel, mélylégbe fúvásos beadagoló elemek mikro-buborékoltatásával végzik. A levegőztető medencéből az ülepítő térbe kerül a szennyvíz, ahol a fázisszétválasztás történik a kiülepített iszap szivornyás iszapkiemeléssel a recirkulációs vályúba jut, az előtisztított szennyvíz pedig a második lépcső levegőztető medencéjébe folyik. A víz útja hasonlóan az I-es levegőztető teréhez a közbenső hosszanti átfolyású ülepítőn keresztül a következő sor levegőztető medencéjébe kerül, majd az utóülepítőn keresztül a fertőtlenítő medencébe jut, innen gravitációsan a befogadóba távozik. Az ülepítők aljára kiülepedett iszap eltávolítása soronként külön szivornyás iszapkiemeléssel történik a tisztítási sorokhoz tartozó recirkulációs vályúkba, amelyekből az iszap az I.-s sorhoz tartozó vályúba kerül átemelésre, majd innen történik a fölösiszap szakaszos elvétele. A technológiai sorok egymástól függetlenül is működtethetők, valamint lehetőség van egyidejűleg mindhárom levegőztető térbe való nyersvíz bevezetésére is. Folyékony hulladék fogadás -kezelés A tisztító telepre beszállított települési folyékony hulladékot (TFH.) az ürítő állásról külön gépi rácson keresztül a telepi csurgalékvíz átemelőbe vezetik, innen szivattyú segítségével a folyékony hulladék előlevegőztető térbe majd ebből gravitációsan a beérkező szennyvízzel együtt a technológiára kerül. Az ürítő állás kialakítása lehetővé teszi a kocsik biztonságos beállását, az ürítés balesetmentes elvégzését, a kocsi állás rendszeres tisztításának (vízsugaras felmosásának) és fertőtlenítésének, valamint a csapadék-, a mosó- és a csurgalékvíz elvezetésének lehetőségét. Az ürítés körülményeit a szennyvíztelep kezelőinek szemrevételezéssel kell ellenőriznie. Az átvett folyékony hulladék mennyiségéről szigorú számadású bizonylat, munkalap és szállítólevél kerül kiállításra. 3.4.3. Csapadékvíz elvezetés, elhelyezés A településen nyílt és zárt rendszerű csapadékvíz-elveztő hálózat valósult meg, mely szakszerű karbantartás mellett képes lenne a területre hulló csapadék elvezetésére. A zárt csatornák összes hossza 1.435 fm, a burkolt nyílt elvezető árkok 12.070 fm és a földmedrű csatornák hossza 6.600 fm. A csapadékviz részben elszikkasztásra, részben pedig belvízelvezető csatornákon keresztül a Kis Tisza csatornába, majd a Bardoló csatornába kerül. A csapadékvíz elvezető hálózat műszaki állapota sok helyen nem tökéletes. Ezzel az önkormányzat is tisztában van. Ebben az évben elkezdték néhány rendszer teljes felújítását, ami a földmedrű csatornák kiburkolásával jár. Ezek a Tiszarádi, Kígyós, valamint a Dózsa György úton található csapadékvíz gyűjtő csatornák. oldalszám 19
1. kép Bardoló csatorna 2. kép Kis Tisza csatorna A településen lefolyástalan területként a Czucor Gergely u. (778/1 hrsz.), Arany János U. (1285/2 hrsz.), Gyár u.(2018 hrsz.) Petőfi U. (395 hrsz. ), Rétköz u. (1993 hrsz.) jelölhető meg. Az azonnali beavatkozást igénylő utcák a következők: Arany János úton a kerékpárút mentén, Rétköz úton a burkolat hiánya miatt, Czucor Gergely utca közepén, Petőfi út végén az Ady, Ószőlő, Malom, Kígyós, Tiszarádi utcákon végig. 3.4.4. Tilalmi terület A település közigazgatási területén lévő csatornáknál a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő csatornák partja mentén az állami tulajdonban lévő területet, illetve, ha az kisebb, mint 3 méter, akkor a partéltől számított 3 méter kezelési sávot szabadon kell hagyni. A karbantartó gépek közeledésének biztosítása céljából, a 46/1999-es számú Kormány rendelet 2. -ának 3. pontjának c) alpontjában foglaltaknak megfelelően melyen legelő művelés folytatható,- azon épületet, kerítést, egyéb létesítményt építeni, fát ültetni nem lehet. 3.4.5. Vízhasznosítás A város területén öntözéses gazdálkodást többen is folytatnak. Engedélyes neve Agro-Zenit Vízjogi üz. Engedély száma 1626- Az engedély vizikönyvi száma 19/30-4.számú táblázat Öntözőtelep helyrajzi száma Termesztett kultúra Berendeze tt terület [ha] 0110/3;0108/4 szántóföldi 11 oldalszám 20
Kft. Bábel Lajos Petőfi Tsz. 24/1988 274129/2001. 508913/1993. 11997. 19/41-2000 0129/2 gyümölcsös 11 19/18-1992. 075/1;074;067/2 ;067/3;064;063/ 1;063/9;063/10; 060;058;056; 049 szántóföldi, kertészeti 72 Főműves öntözés Főm ű megn evezé se Belfő főcsat orna 5.számú táblázat V íz ki vé te l h el ye En ged élye s nev e 1 3 + 3 5 9 Agr ohal ász Nö vén yter meszt ési Kft. V í z j o g i Ü z. e n g. s z á m a 5 0 7 9 0 4 / 1 9 9 1 M ó d o s í t á s Öntö zőtel ep helyr ajzi szám a T e r m. k u l t ú r a T [ha] 3 0 0 Nagy halás 3 z:037 7 7;038 Szántóföldi / 8 2 Tiszatelek:054 0 ;084;093 0 1 2 3.4.6. Belvízbetörés Nagyhalász város a Felsőszabolcsi (rétközi) tájegységben a 45. számú Felsőszabolcsi belvízrendszer területén helyezkedik el. Domborzata enyhén tagolt, É-D irányú vonulatokkal. A jellemző terepmagasság a Város belterületén 93,00-100,00 mbf. között változik. Lejtésiránya általában D-ről É-i irányú a Belfő és Nagyhalász-Pátrohai csatorna irányába. A település területén találhatóak az alábbi csatornák: Sorszám 1. 2. 3. 6.számú táblázat Csatorna megnevezése Csatorna kezelője 45. sz. Felsőszabolcsi belvízrendszer Belfő csatorna FETIVIZIG Nagyhalász-Pátrohai FETIVIZIG Ráditói Felsőszabolcsi VGT. oldalszám 21
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Berténytói Vércslápközi Rádi legelői V. sz. csatorna Kákás-Fertői Pipaszegi Kosztyánfői Szörénytói Elek-féle Jalapár-Érháti Nagyhorvái Felsőszabolcsi VGT. Felsőszabolcsi VGT. Felsőszabolcsi VGT. Felsőszabolcsi VGT. Felsőszabolcsi VGT. Felsőszabolcsi VGT. Felsőszabolcsi VGT. Felsőszabolcsi VGT. Felsőszabolcsi VGT. Felsőszabolcsi VGT. Felsőszabolcsi VGT. A város külterületről történő belvízbetörésére nem kell számítani, azonban sok a talajvizes terület a városban. Ezekre a telkekre az önkormányzat a helyi rendezési tervében építési tilalmat rendelt el. A település nem rendelkezik belvíz kárelhárítási tervvel. 3.5. Levegőtisztaság-védelem 3.5.1.Besorolás, pontforrások Nagyhalász területe a 4/2002.(X.7.)KVvM alapján a település közigazgatási területét a 10. légszennyezési zónába sorolta. 7.számú táblázat Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd(pm10) benzol 10.az ország többi területe F F F E F talajközeli ózon B A fenti rendelet alkalmazásában a zónacsoport vagy zónatípus a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. A légszennyezettségi zónák határértékeinek betartása többek között a 14/2001.(V.9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet és a 21/2001.(II.14.) Korm rendelet előírásainak betartásával lehetséges. A település területén és közigazgatási határain belül kevés számú ipari tevékenység zajlik, bejelentett pontforrás jelenleg 4 telephelyen van, összesen 11 darab. Ezek az alábbiak: 1. Agro-Halász Kft. terményszárító üzeme 3 pontforrással (előkészítő kürtő, utótisztító kürtő, előtisztító kürtője) oldalszám 22
2. Általános iskola 2 pontforrással (tüzeléstechnikai berendezések) 3. kép 3.Zsákgyár 2 pontforrással (tüzeléstechnikai berendezések) 4. kép 4. KE-VÍZ 21 Rt. aszfaltkeverő üzem Homoktanya 4 pontforrással (aszfaltkeverő kürtői, bitumen előkészítők) oldalszám 23
5. kép 3.5.2. Levegőminőség, háttérszennyezettség Megyénk az ország kevésbé szennyezett területei közé tartozik, ami egyrészt az alacsonyabb életszínvonal és iparosodottság, másrészt néhány - főként ipari eredetű légszennyező forrás megszűnésének következménye. Lakossági eredetű szennyezés csökkenést eredményezett a gázprogram, a széntüzelésről a gáztüzelésre történő áttérés. Ez elsősorban a kéndioxid terhelést csökkentette. Növekedés mutatkozik azonban a nitrogénoxid kibocsátásban, ami elsősorban a közlekedésből - a megnövekedett gépkocsiállomány miatt - származik. A megye levegőminőségét aszályos időben szálló nagy mennyiségű por kedvezőtlen irányban befolyásolja, a szálló por értéke gyakran megközelíti, vagy meghaladja a határértéket. Közlekedés A légszennyezés időben és térben csak esetileg fordul elő, a szennyező anyag nem veszélyes, a szennyezés kicsi, elsősorban közlekedési eredetű. A közlekedésből származó (gépjármű emisszió) szennyeződések mellett fontos problémát jelent a gépjárművek által felvert por és ennek hatásai. A településen közepes az átmenő forgalom. A települést Nyíregyházával és Tiszatelek településsel közvetlenül a 3834. számú út, Ibránnyal a 3821. számú út köti össze. Vasmegyer és Tiszarád felől a 38136 sz. úton érhető el a település. Parlagfű A településen - az időjárástól függően - időszakosan megjelenő pollen illetve parlagfű okozhat a lakosság körében kisebb allergiás panaszokat. Az önkormányzat minden év tavaszán helyi parlagfű irtási akciókat szervez, egyúttal felhívják a tulajdonosok figyelmét a magánterületek tisztán tartására. A város képviselő testülete 8/2002/VI.13./Kt. számon rendeletet adott ki a parlagfű visszaszorítására. A város területén és környékén kevés számú ipari tevékenység található. A település gázközművel ellátott. Az ingatlanok 82% gázbekötéssel rendelkezik, a közintézmények energiaellátása is gázzal történik, azonban a háztartások fűtésére használnak még szilárd tüzelőanyagot. A lakások fűtéséből és a közlekedésből származó légszennyezés nem jelentős. A telephely engedéllyel rendelkező ipari üzemek a településen 8.számú táblázat Sorszám 1. Engedélyes neve Szabó Tibor Tevékenysége Járműjavítás Telephelye Kiss E. Engedély száma 1534/2002.(12.12) oldalszám 24