3.4 A Morvai Vízügyi Igazgatóság

Hasonló dokumentumok
Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Vízminőségvédelem km18

Féléves hidrometeorológiai értékelés

A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére február 05.

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Hidrometeorológiai értékelés

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése

Hidrometeorológiai értékelés Készült augusztus 14.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság október 26.

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

VÍZERŐMŰVEK. Vízerőmű

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

2014 hidrometeorológiai értékelése

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

OMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban.

AZ ÉS A ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

Agrometeorológiai összefoglaló

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A Balatont érintő beruházások bemutatása

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

Víztározók a Garam, a Sajó és az Ipoly vízgyűjtőjén

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

2015. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Havi hidrometeorológiai tájékoztató július

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

2015. évi nyári kisvizes időszak áttekintése a Közép-Tisza vidékén

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 27.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Átírás:

3.4 A Morvai Vízügyi Igazgatóság Központ: Brno Elhelyezkedés: dél-kelet Csehország Terület: 21133 km 2 A Morvai Vízügyi Igazgatósághoz a Morva folyó teljes csehországi vízgyűjtője tartozik, területe 21.133 km 2. Ausztriában és Szlovákiában 2.778 km 2 vízgyűjtő fekszik. A területen két jelentős folyó található a Morva és a Dyje. Közigazgatási szempontból a Morva vízgyűjtőjének része a dél-morva és a Zlíni régió, részben rész az Olomouci és Vysočina régió kis része a dél-bohémiai, Pardubicei és a Morvai-Sziléziai régiónak. A működési területen 2,8 millió lakos él. Az Igazgatóság kezelésében 3.974,5 km vízfolyás van, ebből 3.813,66 km jelentős vízfolyás, mely részben szabályozott is. A területen 28 db víztározó, 1.100 km árvízvédelmi töltés, 9 db halastó, 196 duzzasztó, 13 hajózsilip, 21,1 km hajócsatorna, 15 db szivattyútelep, 36 km belvízcsatorna, 69,6 km mesterséges csatorna és 14 db kisvízerőmű (össz. teljesítmény 3,7 MW) üzemel. - 58 -

A terület domborzati viszonyai igen változatosak. Legmagasabb pont az 1.491 m Bf magas Parděd hegy a Jeseníky hegységben, a legalacsonyabb pedig Lanžhot környéke 150 m Bf tengerszint feletti magassággal. A Morva folyó vízgyűjtőjének alakja észak-déli irányban elnyúló, egyedül a Bečva folyó völgye nyúlik ki keleti irányban. A Morva forrásvidékén a Jeseníky-hegységben az éves átlagos csapadékmennyiség 1.400 mm körül alakul, bal parti legnagyobb mellékfolyójának a Bečvának a forrásvidékén a Beszkidekben 1.200 mm körül. A Morva folyó forrása 3.4.1 Jelentősebb vízfolyások Morva: Az Igazgatóság legnagyobb, és leghosszabb folyója, mely a Králicky Sněžník alatt ered, 1380 m Bf magasságban. Átlépve a Mohlenice kapun, a Hornomoravsky úval, majd a Dolnomoravsky úval medencén halad át. Csehországi teljes hossza 271,3 km (a szabályozások előtt 284 km), Morva egyik holtága Břeclav alatt legfontosabb mellékfolyói a Bečva és a Dyje. A Bečva torkolat alatt a leginkább szabályozott a folyó. A Dyje torkolatánál (a második legfontosabb vízfolyás a vízgyűjtőn) hagyja el Csehország területét. A két folyó torkolata 148 m-rel található a tengerszint fölött. A Morva teljes esé- - 59 -

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. se hossz mentén 1.233 m Bf. Bár a legfontosabb folyója a vízgyűjtőnek nem épült rá sem gát, sem tározó. Dyje: A folyó vízgyűjtője a CsehMorva karsztvidék keleti és déli részén, Ausztria északi részén és a Ždanicky les déli lejtőire terjed ki. Forrásvidéke két ágból áll, a bővizűbb Ausztriaiból, és Morva Dyjeből. A forrás 650 m Bf található. A folyónak több fontos mellékvízfolyása van, melyek Dyje torkolata a Cseh-Osztrák-Szlovák határon közül a Svratka és a Jihlava a legnagyobb. A Morva legnagyobb mellékfolyója, teljes hossza a torkolattól 311,2 km. Az Osztrák Dyje a hosszabb ág, nagyobb a vízgyűjtője és bővizűbb is. A csehek a Morva Dyjet tekintik fő ágnak, mely Panenské Rozsíčko környékén ered 657 m Bf magasságban. A Morva ág déli irányba folyik, majd találkozik az Osztrák ággal Ausztriában és elfordul észak-keleti irányba. Csehországot Podhradínál éri el újra a 209+300 fkm-es szelvénynél. A folyó felső szakaszán található a Vranov gát, mely az egyike Csehország legszebb helyein fekvő tározóknak. Miután a folyó átlépte a határt, keleti irányt tartva meanderezik tovább meredek erdős völgyben, mely a Podyjí Nemzeti Park része. A Znojmo tározó alvizétől (mely a vele azonos nevű város közelében épült) a Dyjsko-svratecky úval me- Dyje a felső szakasza - 60 -

dencén halad keresztül. A folyóhoz csatlakozik utolsó nagy mellékvízfolyása a Svratka és a Jihlava. A három völgy víztározója a torkolatba épült meg, Nové Mlynynél. Ez az Igazgatóság legnagyobb tározója. A tározó alatti szakaszon a folyó keresztülfolyik Břeclavon, majd beletorkollik a Morvába. A Dyje teljes hossz menti esése 506 méter, vízgyűjtő-területe az Ausztriába eső részekkel együtt 13.426 km 2. Bečva: A Morva vízgyűjtőjének keleti felén helyezkedik el, vízgyűjtőjének domborzati viszonyai változatosak. A Beszkidek-hegységben a Čertuv Mlyn (Ördög malom) csúcs alatt ered 1207 m Bf magasságban, másik ága a Radhoštˇ hegyen 1.130 méteren. Legalacsonyabb pontja a Morvába történő betorkollásánál található 195 m-es magasságban. Felső szakasza hegyvidéki zúgókkal, kisebb vízesésekkel szabdalt. A felső szakaszon felvett görgetett, és lebegtetett hordalékát rendszerint torkolatában rakja le. A Bečvanak két Bečva a felső szakaszán fő ága van, egyik a Vsetínská Bečva, mely a Vysoká hegyen ered 760 m Bf magasságban és vízgyűjtője a Javorníky és Vsetínské-hegységre terjed ki. Az ág dél-nyugati irányba halad Senicéig. A patak torkolata alatt észak-nyugati irányba fordul, majd összefolyik a Rožnovská Bečvával. Teljes hossza 58,8 km. A másik mellékág a Rožnovská Bečváva, a Vysoká hegy északi oldalán ered, öszszegyűjti a helyi kisebb források és patakok vizét észak-nyugati irányban haladva, majd teljes hosszának kb. felénél nyugati irányban folytatja útját. egészen a Vsetínská Bečvaval való összefolyásáig. Teljes hossza 37,6 km. A Bečva teljes hoszsza 61,2 km, vízgyűjtőterülete 1.626 km 2. - 61 -

Svratka: A Dyje legnagyobb bal parti vízfolyása, mely a Nové Mlyny tározónál torkollik be. Vízgyűjtője a Cseh-Morva karsztvidékre terjed ki, forrása Žd ár nas Sázavoutól északra található Cikháj mellett a Žákova hora déli oldalán 823 m Bf magasságban. Torkolatában hossz menti teljes esése 653 méter, vízgyűjtőterületének nagysága 4.115 km 2. Jihlava: A Dyje másik fontos mellékvízfolyása, akár mint a Svratka, a Jihlava is Nové Mlyny tározónál torkollik be. Vízgyűjtője is a Cseh-Morva karsztvidék egy részére terjed ki. Jihlávka mellett ered 760 m Bf magasságban. Felső szakasza jellemzően meredek falú zárt völgyben halad. Keresztülfolyik Jihlaván, a Cseh-Morva karszt központján, majd dél-keletnek fordul. Třebíč alatt két vízenergia hasznosítási céllal épült tározó a Dalešice és Mohelno található. Ezek a tározók Dukovany atomerőművét is ellátják hűtővízzel. A Jihlava torkolata 170 m Bf található, teljes hossza 184 km, vízgyűjtőterületének nagysága 2.998 km 2 3.4.2 Vízigények, vízkészletek Először az 1950-es években készült összesítés a vízigényekről az Igazgatóság területén. Ekkor az éves vízigényt 500 millió m 3 /év körül alakult, melynek 21 %-a származott felszín alatti vízből, 79 %-a felszíniből. A felszín alatti vízhasználatok elsősorban ivóvíz ellátási célokat szolgáltak, míg a felszíniek 94 %-át az ipar használta fel, az elavult technológiák miatt. A mezőgazdasági vízhasználatok elhanyagolható mennyiséget igényeltek, kis területre korlátozódtak. A Morva vízgyűjtőjén elsősorban az élelmiszeripari üzemek, például a cukorgyárak, konzervgyárak, tejüzemek jelentkeztek vízigénnyel. Az ipar zöme a Morva folyó mentén telepedett le. Nagyobb üzemek és öntödék működtek Brnoban, Veselí nad Moravouban, Přerovban, Prostějovban és Olomoucban. Az erőművek bővítése során újabb vízigényekkel jelentkeztek ebben az időben. A jelentésben szereplő vízigény nem volt pontosnak tekinthető, mivel csak kevés helyen mérték a vízfogyasztást, a legtöbb esetben csak hozzávetőlegesen becsülték meg, vagy az üzemadatokból számították vissza a valószínűsíthető értéket. - 62 -

Az 1990-es évekig a felszín alatti vízhasználatok mértéke emelkedett, majd a rendszerváltozást követően nagymértékben visszaesett az ivóvíz árának drasztikus emelkedésével párhuzamosan. Ez az igénycsökkenés állandósult és nem valószínűsíthető, hogy a trend a közeljövőben megfordul. A felszíni vízhasználatok nagymértékben növekedtek az 1960-as években elsősorban az újonnan üzembe helyezett erőművek jelentkeztek hűtővíz igénnyel. Az 1980- as évek elején átmenetileg csökkentek a vízhasználatok igénye a növekvő vízszolgáltatási díjak miatt, de hamarosan újra gyors növekedésnek indult a dél-morvai öntözési fejlesztések nyomán. A csúcs 1990-ben volt 398,6 millió m 3 éves vízigénnyel. Az ezt követő gyors és nagymérvű csökkenésnek több oka is van. Elsősorban a gyorsan növekvő vízdíjak, a térség mezőgazdaságának és iparának gyors átalakulása az utóbbi 20 évben. A valaha volt legalacsonyabb éves vízigényt 1999-ben jegyezték fel 165,9 millió m 3 -rel. Ez 41,6%-a az 1990-es értéknek. A vízigények csökkenése a Morvai Igazgatóság területén volt a legnagyobb (58,4 %-os visszaesés) egész Csehországban (átlagosan 54 %-os visszaesés). A vízfelhasználás azóta erősen tükrözi az adott év csapadékosságát. 2003-ban a szárazság nyomán 189,2 millió m 3 vizet használtak fel, míg a sokkal kiegyenlítettebb időjárású 2004-ben 177,8 millió m 3 -t. Az Igazgatóság területén belül a legtöbb vízigény az alsó-morván jelentkezik, mivel itt üzemel a Hodonín erőmű, ezt követi a Jihlava folyó, mely a Dukovany atomerőmű vízigényét elégíti ki és a Svratka. Jelenleg Nové Mlyny környékén csak minimális mennyiségű ötözési vízigény jelentkezik. Ha a régióban az öntözés teljes kapacitással üzemelne, akkor a vízkivétel elérhetné a 24800 (m 3 xkm 2 )/évet. A tározók jelenleg elsősorban felszíni víztározóként funkcionálnak, 34 db épült az Igazgatóság területén. Teljes tározókapacitásuk 600 millió m 3, de egyenlőtlenül helyezkednek el a vízgyűjtőn. A legnagyobb tározó a Dyje völgyében található teljes kapacitása 549 millió m 3. Egy év alatt a Dyje vízgyűjtő teljes vízhozamának 38 %-át képes betározni. A Morva tározói csak kisméretű helyi tározók. A Morva vízgyűjtőjén több mint 2.900 db halastó üzemel, teljes kapacitásuk 90 millió m 3. A felszín alatti vízkészlet mennyisége a hidrogeológiai régiótól függően változik. 28 db ilyen régió lett meghatározva az Igazgatóság területén, ebből 13 db teljes egé- - 63 -

szében a Morva vízgyűjtőn helyezkedik el, a többi kisebb-nagyobb részben érinti azt. Az éves felhasználható felszín alatti vízmennyiség 851 millió m 3 /év. Ennek jelenleg körül-belül 17 %-át használják fel. Lefolyási viszonyok és az azt befolyásoló tényezők: A múltban az emberek elsősorban a Morva hordalékával feltöltött síkságán telepedtek le a kedvező gazdálkodási lehetőségek és a víz jelenléte miatt, de a folyó áradásaival, az egyre növekvő lélekszámnak egyre nagyobb problémát okozott, így folyamatosan nőtt az igény a folyó szabályozására, megzabolázására. A Morvai Igazgatóság jelenleg 3.974,5 km vízfolyás kezelője. Vízrendezési és folyószabályozási tervét végrehajtva jelenleg 776 km elsőrendű árvízvédelmi töltéssel rendelkezik. Az egyéb védvonalak hossza 324 km. A vízrendezési és folyószabályozási munkák java a 19. század végén, 20. század első felében zajlott. A Morva felső 172 km-es szakaszán maga alakítja a medrét, kétoldali töltés és egyéb védművek Hodintól lefelé épültek ki. A védelmi rendszer a 100 évente egyszer előforduló vízhozamra lettek kiépítve. Vnoroví alatt csak esetenként vágták le a kanyarulatokat, a folyó nagyrészt eredeti állapotában maradt meg. 9,3 km-es hosszú oldalág található Uhersky Ostroh fölött. Az árvízi vízhozamokat ebben a mederben vezetik le a város védelme érdekében. A Bečva toroktól Chomutovig a folyó teljes egészében szabályozott. A Dyje folyón szintén végeztek szabályozási munkálatokat. A kanyarátvágások során a folyó teljes hossza 4 km-rel csökkent. A 16+100-as szelvénytől (osztrák-cseh határ) Bukharyig végig szabályozott. 1973-1974 között szabályozásra kerül a Břeclav-Nové Mlyny közötti szakasz. További szabályozott rész a Drnholec-Novy Přerov közötti folyószakasz, illetve a Drnholectől a Cseh-Osztrák határig tartó 21,66 km, melyet eredetileg 1928-1931 között szabályoztak. A Dyje 144+500 és 167+500 km között határt alkotó folyó érintetlen élővilággal, mely ma már a Podyji Nemzeti Park része. A Bečva szabályozása a Morvába történő betorkollástól a Vsetínská és Rožnovská Bečva összefolyásáig készült el. Jelenleg a folyó vízhozama nincs stabilizálva, több helyen a meder hordalékkal erősen feltöltődött. A két mellékágnak a mederszabályozása megtörtént a forrásvidékek kivételével. A meder anyaga durva kavics és kő. Helyi védőgátak épültek csak ki a partjukon. A Svratka és a Jihlava a Mlyny központi tározóba torkollik, szabályozásuk a tározó építése során megtörtént. - 64 -

3.4.3 Duzzasztók A Morva folyón nincsenek üzemelő duzzasztók. Megemlítendő a Hodonín duzzasztó, mely a 101+800 fkm szelvényben épült, a Hodoníni hőerőmű és egyéb vízkivételek biztosítására. A műtárgy vízerőművel is kiegészült. Szintén fontos duzzasztó található a folyó 141+600 fkm szelvényében Veselí nad Moravounál. A duzzasztó felett további más duzzasztók is üzemelnek, Nedakonicénél, Kunovsky lesnél, Spytihněvnél, Bělovnál, Kroměřížnél és Olomoucnál. A fix küszöbű beton duzzasztó Troubkynál a Bečvába tud vizet átkormányozni a Mala Bečván át. Hallépcső is üzemel a bal parton. A Přerovot ipari vízzel ellátó duzzasztó szintén kiegészítették vízerőteleppel. Egy másik fontos duzzasztó épült Hranicénél a 38+300 fkm szelvényben. A Dyjén fix küszöbű bukó üzemel Břeclavban a 26+800 fkm szelvényben, a hordalék leeresztő kapu a jobb parton épült meg, a hallépcső kiépítése folyamatban van. A Poštorná árapasztó csatorna 4,846 fkm hosszú és a árvizek levezetésére szolgál Břeclavban. A felvízen a duzzasztó a 27+700 fkm szelvényben van, a Poštorná duzzasztó a csatona 3+000 szelvényében épült. A három szegmensből álló változtatható szintű duzzasztó a 39+900 fkm szelvényben Bulhary alatt üzemel. Egy vízszintkövető turbinával működik jelenleg a műtárgy. A 117+700 fkm szelvényben fix küszöbű duzzasztó épült a Dyje vízhozamainak egyenletesebbé tételére, illetve mezőgazdasági vízkivételek biztosítására. Hodonín duzzasztó és erőmű - 65 -

3.4.4 Gátak Két tározó üzemel a Morva felső szakaszán. A kisebbik tározó a Třebuvka, a Moravská Třebován épült. A föld anyagú zárógát 5 m magas és 200.000 m 3 vizet tároz 11 ha nagyságú területen. Nemilka tározó a Nemilice folyón épült, Nemile falu közelében. Zárógátja 17 m magas, 1,5 millió m 3 vizet tároz. Az egyik legújabb tározó a Morva vízgyűjtőn a Dlouhé Stráně a Divokán. A rendszer két tározóból áll, melyet energiatároló szivattyútelep köt össze. A felső tározó 1,5 millió m 3 -es, az alsó 3,4 millió m 3 -es. A két tározó közötti eséskülönbség 548 m. A két megfordítható forgási irányú Francis turbina összteljesítménye 650 MW. Dlouhé Stráně felső tározó Az alsó-morva vízgyűjtőjén több tározó is található. Opatovice vízellátó tározó a Kis- Haná folyóra települt, zárógátja 36 méter magas, 177 méter hosszú. A tározó területe több, mint 70 ha, közel 10 millió m 3 vizet tárol. Az egyik legrégibb tározó a Plumlov, mely Prostějovtól nyugatra, Plumlov mellett a Hloučelán épült. A zárógát 466 m hosszú és 27 m magas, területe 68 ha, 5,6 millió m 3 vizet tárol. - 66 -

3.4.5 Jelentős vízkivételek, vízátvezetések A Malá Voda vízhálózatával egyike Morvaország legrégebbi vízkivezetésének. A Malá Voda a Římicky duzzasztónál ágazik ki, mely a 14. század elején épült. Korábban malomcsatornaként működött, ma erőművek vízigényét elégíti ki. A Střední Morava rendszer (közép-morvaországban) a Morva folyó mellett haladva Hynkov és Olomouc között hasonló funkciót lát el. Otrokovice és Hodonín között a Morva folyó hajózóút, a Bata-csatornával kiegészítve. A csatorna eredetileg Barnakőszén szállítására építették. Ezen keresztül látták el a Zlín környéki erőműveket a dél-morvaországi széntelepek. Kapacitás tekintetében az Ostroh-Vnorovy közötti árapasztó ág a legnagyobb vízátvezetési rendszer, mely nem csak az árvizek megosztására alkalmas, hanem öntözővíz igények kielégítésére. A Malá Bečván működő árapasztó 50 m 3 /s-os vízhozam fölött lép működésbe és a Troubky duzzasztótól induló 18 km-es csatornán vizet juttat a Moštěnkába. 3.4.6 Vízhasznosítás A Morva völgyi vízfolyásokon a potenciálisan kihasználható vízenergia mennyisége 100 MW körül van, de a kisebb esésű, és alacsony vízhozamú vízfolyások esetén új erőmű építése gyakran nem lenne gazdaságos. A Morvai Igazgatóság területén jelenleg 14 db törpe vízerőmű üzemel, melyek közül a Nové Mlyny a legnagyobb 2,41 MW-al. Nové Mlyny - 67 -

Loučné nad Desnounál a Dlouhé Stráněn üzemel egy energiatározós erőmű, két tározóval. A felső 1.350 m Bf helyezkedik el, 2 db 3,6 m átmérőjű 1,5 km-es vezeték köti össze a 2 db Francis turbinával, melyek összteljesítménye 325 MW. Vízi utak: A Morva vízgyűjtőjén csak speciális célú vízi utak üzemelnek, a Brno gát és tározó a Svratkán, Plumlov tározó a Hloučelán, Oleksovice tó a Skaličkán. A tározókon többnyire csak kishajó, közlekedés és a vizisíelés engedélyezett. Az egyetlen vízi szállítás szempontjából érdekes rendszer a Bečca és a Dyje torkolata között, az Otrokovice-Rohatec csatorna. 3.4.7 Árvíz, aszály Árvizek: Az első feljegyzés a 13. századból valók az 1257-es brnói árvízről. A Morva folyó árvízéről az első írásos emlék 1342-ből való, amikor is Olomouc jelentős része víz alá került. Az ezt követő évszázadokban több árvíz is előfordult, de ezek leírásából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel a folyómeder és annak magassága azóta jelentősen megváltozott, illetve nem voltak akkoriban még pontos mérések. A vízrajzi megfigyelések csak az ipari forradalom idején kezdődtek el, mintegy 200 éve. A Bečva, a Morva legnagyobb bal parti mellékfolyóján az árvizek ritkák és gyors lefolyásúak. 1880-ban Teplicénél mérték legmagasabb tetőző vízhozamát 730 m 3 /s-al, mely az ezer évente egyszer előforduló vízhozam közelében van. Nagyobb árhullámai voltak még 1919-ben, 1939-ben és 1960-ban. 1997-ben a forrásvidék közelében lévő Lysá horára települt meteorológiai állomáson július 4-8. között 586 mm csapadékot mértek (egész júliusban 811 mm hullott), a Pradĕden pedig 454 mm-t (egész júliusban 631 mm hullott). A második csapadékhullám július 17-21 között érte el a vízgyűjtőt, ekkor a vízgyűjtő több pontján is 100 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék hullott le néhány óra leforgása alatt. Az első árhullám ekkor a Morva és a Dyje folyó középső és alsó szakaszán tartott. A legnagyobb tetőző vízhozam a Morván 1.034 m 3 /s, melyet Kromĕřžnél mértek. A felső szakaszon a Morva elérte a Q 800 -as értéket, de mindenhol legalább a Q 100 -at. - 68 -

Mindent egybevetve az 1997-es árvíz a Morva és Dyje völgyében 257 települést érintett 16 járásban, összesen 20.000 millió korona kárt okozott. A 2002-es árvíz kiváltó oka az augusztusban lehullott nagymennyiségű és intenzitású csapadék volt. Az csapadék két hullámban érkezett, augusztus 6-8, illetve augusztus 11-13 között. A csapadéktevékenység leginkább a Dyje vízgyűjtőjét érintette. Mivel a második csapadékhullám már telített talajra és telt mederre érkezett, így a vízszintemelkedés is sokkal intenzívebb volt. (a teljes csapadékmennyiség több mint 140 mm). A Dyje és mellékvízfolyásai felső szakaszán a vízhozamok Q 50 és Q 200 között változtak. A települések elöntésének megakadályozásában a Vranov tározó igen nagy szolgálatot tett, mivel tározó kapacitás kihasználásával az alvizen a károkozás nélkül levezethető 240 m 3 /s került leeresztésre több mint 24 órán keresztül. Ez elég időt biztosított az érintett településekről (Znojmo vidéke és további 7 alacsonyan fekvő település) a lakosság kitelepítésére. A 2002-es árvíz a Dyje völgyében összesen 500 millió korona kárt okozott. Aszály: A Dyje vízgyűjtőjén 1947-ben volt a legsúlyosabb aszály, amikor az éves átlagos csapadékmennyiség kevesebb, mint fele hullott le. Az sokéves átlag százalékában kifejezve a Morva vízgyűjtőjén belül a Svratka vízgyűjtőjén hullott a valaha mért legkevesebb csapadék, mindössze 46 %. A Morva vízgyűjtőjén száraz éveknek számított 1983, 1994, 2003. Az adatokból látható, hogy körül-belül 10 évente van egy aszályos év. 3.4.8 Vizek védelme 2004-es adatok szerint a Morva vízgyűjtőjén 244 db mérőállomás volt, a vízfolyások, a tározók és vízkivételi műveken. A begyűjtött adatokat minden évben, évkönyvben foglalják össze. Az Igazgatóság kezelésében lévő 2670 km vízfolyás közül 1.218 km nem érte el a kívánt minőség követelményt. 1994-2004 között eltelt időben a vízminőség sokat javult, köszönhetően a csatornázásoknak, a szennyvíztisztító telepek építésének és felújításának. Ez alól a javuló trend alól a Jihlava felső szakasza kivétel, mivel a - 69 -

szerves eredetű ammónium értéke emelkedett az elmúlt időszakban. Ezt a problémát remélhetőleg a jihlavai szennyvíztisztító felújítása megoldja. - 70 -