Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ energiaigényét 23-24 %-ban biztosítja Európában a földgázfelhasználás aránya átlagban 25-28 % Magyarországon a földgáz aránya 40 % az összes energiához viszonyítva 2
Földgázkészletek a biztos készletek 65-70 évre elegendőek az ún. becsült készlet nagysága 60-90 év között változik a biztos készletek 27-29 %-a Oroszországban 34-36 %-a az arab országokban (Irán, Szaud-Arábia, Algéria, Irak, Arab Emirátusok, stb.) található 3 Európai kitekintés Európai országok éves gázfelhasználása: 450-500 milliárd m 3 Közép és Kelet európai országok gázfelhasználása: 115-120 milliárd m 3 4
Közép és Kelet-európai régió gázfelhasználása 2011 milliárd m 3 Bulgária 3,56 Csehország 8,18 Horvátország 2,94 Lengyelország 15,66 Magyarország 11,82 Románia 12,96 Szlovákia 6,14 Szlovénia 1,12 Szerbia 1,41 Ukrajna 52,60 5 A hazai gázszolgáltatás 2011. évi tényadatai földgáz értékesítés 11,82 milliárd m 3 fogyasztók száma 3 409 542 a szállító és az elosztóhálózat hossza 84.172 km földgázzal ellátott települések száma 2 611 db 6
A régió országainak közös jellemzői nagymértékű import függőség gazdasági világválság hatására a felhasználás növekedési tendenciája megállt a gázellátás biztonságának kockázati tényezői eltérnek egymástól 7 Importfüggőség (1) A teljes gázfelhasználás import részaránya az egyes országokban: Szlovénia 99 % Szlovákia 95 % Csehország 92 % Szerbia 85 % Magyarország 80 % Ukrajna 68 % Lengyelország 63 % Horvátország 40 % Románia 18 % 8
Importfüggőség (2) Románia kivételével gyakorlatilag az importra épül a gázellátás (a hazai termelés: 10,5 milliárd m 3, import: 2,5 milliárd m 3 ) Románia mellett a hazai termelés Ukrajnában és Lengyelországban számottevő A régió kulcsszereplője: a Gazprom 9 Gazdasági világválság hatása A 2008 óta tartó gazdasági válság eltérő módon érezteti hatását az éves gázfelhasználásban ország Lengyelország Románia Ukrajna Magyarország Bulgária gázfelhasználás alakulása 2007 16,1 16,9 80,8 14,0 3,5 2008 16,0 15,7 79,5 13,1 3,2 2009 15,7 12,7 43,7 11,2 2,0 milliárd m 3 2010 17,0 12,7 52,6 11,9 2,1 A gázfelhasználás átlagos csökkenése Európában 6-7 % volt 10
Gázellátás biztonsági (kockázati) tényezői gáztárolói kapacitás infrastruktúra fejlesztése beszerzési diverzifikáció új vezeték építése LNG beszerzés kiszélesítése 11 Gáztárolói kapacitás 2009. januári gázhiány rámutatott az ellátás-biztonsági szempontból a tárolói kapacitás kiemelt fontosságára néhány ország gáztároló kapacitására vonatkozó adatok ország Románia Magyarország tárolók száma 8 5 1 tárolói kapacitás milliárd m 3 /év 3,13 4,93 1,20 kitárolási kapacitás millió m 3 /nap 35,1 59,1 20,0 Lengyelország 8 1,84 37,4 Ukrajna 13 32,0 48,5 Bulgária 1 0,45 3,3 Csehország 8 3,1 36,8 Szlovákia 2 2,8 30,5 12
Infrastruktúra fejlesztés (1) 2009. januári gázhiány a meglévő infrastruktúra hiányosságaira hívta fel a figyelmet Az EU ún. SOS rendelete, amely kötelezővé teszi a szállítóvezetékek kétirányúsítását Magyarország viszonylatában elkészült Makó - Arad közötti vezeték (55 km) Városföld - Slobodnica közötti vezeték (296 km) Megkezdődtek a Magyarországot és Szlovákiát összekötő szállítóvezeték előkészületi munkái Tervezés alatt van a Magyarországot- Szlovéniával összekötő vezeték 13 Infrastruktúra fejlesztés (2) A Visegrádi országok + Horvátország, Románia és Bulgária összehangolt terveket dolgozott ki az infrastruktúra fejlesztésre Észak-déli irány nem új szállítóvezeték megépítését, hanem meglévő hálózatok össze-kötését jelenti Végső cél: Balti tenger (Swinoujscie) és Adriai tenger (Krk sziget) közötti kapcsolat megteremtése Kétirányú szállítás jött létre Szlovákia - Csehország Ausztria - Szlovákia között Elkészült a cseh-lengyel összeköttetés is 14
Beszerzési útvonalak diverzifikálása Új vezetékek építése Elkészült az Északi Áramlat Oroszország és Németország között Tervezés alatt Déli Áramlat Nabucco Legfontosabb közös vonás mindkét vezeték a Kaszpi-tengeri (közép-ázsiai országok) (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Irak) földgázkitermelésén alapulhat A Déli Áramlat és a Nabucco tervezett nyomvonala (1) 15 16
A Déli Áramlat és a Nabucco tervezett nyomvonala (2) Nabucco gázvezeték Déli Áramlat 17 A két projekt összehasonlítása költség (milliárd dollár) kapacitás (milliárd m 3 /év) átadás forrás km nyomvonal Déli Áramlat 16,0 35,0 2016 Oroszország, (Közép-Ázsia) 2.600 Bulgária, Szerbia, Magyarország, Ausztria NABUCCO 12-14 20,0 bizonytalan Azerbajdzsán, Irán, Irak 3.200 Törökország, Bulgária, Románia, Magyarország 18
A két projekt speciális jellemzői Nabucco Nincs biztos, szerződésileg garantált gázforrás Az azerbajdzsáni Sah Deniz II gázmezőről 20 milliárd m 3 elvileg betáplálható Törökország a vezeték 20 milliárd m 3 /év kapacitásából 6-10 milliárd m 3 /évre igényt tart Déli áramlat Van biztos gázforrás A jelenlegivel azonos az orosz gázfüggőség Bonyolult vezetéképítési technológia (a Fekete-tenger alatt 2000 méter tengeri mélységben kell vezetéket építeni) 19 Az LNG lehet a nyertes (1) a világ földgázfelhasználásában szerepe egyre jelentősebb 2000-ben: 7,2 % 2009-ben: 15,7 % 2011-ben: 17,9 % a legnagyobb exportőrök: Katar, Malajzia, Indonézia, és Algéria egyre kisebb a különbség az LNG és a vezetéken szállított gáz ára között a hosszú távú take or pay szerződések helyett rövidtávú rugalmas szerződések köthetők az orosz és a nyugat-európai vezetékes szállítás legnagyobb vetélytársa lehet 20
Az LNG lehet a nyertes (2) Európában jelenleg 18 LNG terminál üzemel (pl. Spanyolországban 6 db, Nagy-Brittaniában: 2 db) A régióban is több LNG terminál építését tervezik ország Ukrajna Lengyelország Horvátország a terminál tervezett kapacitása 10 milliárd m 3 /év 5 milliárd m 3 /év 10 milliárd m 3 /év 21 A régió gázfelhasználását közép és hosszú távon befolyásoló tényezők nukleáris energiatermelés jövője Irán, mint a második legnagyobb földgázvagyonnal rendelkező ország politikai helyzetének alakulása a megújuló energia arányának növelésére hozott EU határozatok végrehajtásának üteme az ún. BRIC országok és ezen belül Kína földgázigényének növekedése 22
23 24
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Csallóközi Zoltán