1 BROJLER Tartástechnológia 2009
Előszó A kézikönyv célja a segítségnyújtás, melyet az Aviagen partnereinek nyújt a lehető legjobb termelési eredmény elérésének érdekében. Ez nem jelenti azonban a tartástechnológia minden részének részletes és teljes körű kitárgyalását. A kézikönyv rávilágít fontos kérdésekre, amelyekre ha a termelő nem fordít kellő figyelmet, akkor azok a termelés csökkenéséhez vezetnek. A leírt tartástechnológiai ajánlásoknak két célja van a madarakkal kapcsolatban: (a) jó átlagteljesítmény elérése a nevelés és feldolgozás során valamint (b) az egészség és jólét fenntartása. Az Aviagen, a genetikai előrehaladáson alapuló tenyésztés során a kereskedelmi szempontból lényeges paraméterek - úgymint növekedési intenzitás, fajlagos takarmány értékesítés, életképesség, húskihozatal - és az állat jólétének megtartása - láb egészség, szív és érrendszer fejlettsége, valamint szervezeti szilárdság - közötti egyensúly megtartására törekszik. A madarak genetikai potenciáljának maximális kihasználása a következő tényezőkön múlik: a madár számára szükséges környezet megteremtése, megfelelő beltartalmú takarmányok használata, hatékony járványvédelem és betegség kontroll. Ha akár egy a fent említettek közül nem teljesül, akkor a teljesítmény biztosan elmarad a várttól. A három tényező környezet, takarmányozás és egészség egymásra is kölcsönhatással vannak.tehát ha az egyik tényező nem, vagy csak részben teljesül, az a másik kettőre is kihatással lesz. A gyakorlatban a Kézikönyv használata nem adhat teljes körű védelmet a teljesítmény-ingadozásokkal szemben, amelyek számos okból bekövetkezhetnek. Elkövettünk mindent a közölt információk pontosságának és alkalmazhatóságának biztosítása érdekében, azonban az Aviagen nem vállal felelősséget a madarak neveléséhez nyújtott információk használatából származó következményekért. A kézikönyvben lévő információk egyrészről a cég belső kísérleteinek eredményeiből, másfelől tudományos közleményekből és szakismeretből, továbbá az Aviagen szakmai csapatának gyakorlati tapasztalatából és szaktudásából erednek. Szaktanácsadás A Ross állománnyal kapcsolatos további információért kérjük keresse helyi szaktanácsadóját vagy a szaktanácsadási osztályt. Newbridge Aviagen KFT. Midlothian H-9028 Győr, EH28 8SZ Fehérvári út 75. Scotland, UK Magyarország Tel: + 44 (0) 131 333 1056 Tel: +36 96 516 000 Fax: + 44 (0) 131 333 3296 Fax: +36 96 516 001 infoworldwide@aviagen.com officehu@aviagen.com www.aviagen.com www.aviagen.com 3
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Tartalomjegyzék A kézikönyv használata Témakeresés A jobb oldali szegélyen színes címkék találhatók. Ezek segítenek, hogy az olvasó azonnal a keresett témához tudjon lapozni. A tartalomjegyzékben megtalálható minden fejezet és alfejezet címe. A kulcsszavak ábécé sorrendű keresője a kézikönyv végén található. Kulcspontok Ahol szükséges, kulcspontok kerültek beiktatásra, amelyek kifejezik az állattenyésztés és tartás fontos részeit. Ezek piros szövegkiemeléssel találhatók a kézikönyvben. Teljesítmény mutatók A kézikönyv függelékeként szolgálnak azok a teljesítmény mutatók, amelyek szakszerű tartástechnológiával elérhetőek. Tartalomjegyzék 06 Bevezetés 1. Fejezet Csibenevelés 11 Alapelvek 12 Csibeminôség és a brojlerteljesítmény 13 Naposcsibe-telepítés 16 A környezet ellenôrzése 18 Az elônevelés idôszaka 2. Fejezet Takarmány- és vízellátás 27 Alapelvek 27 Tápanyagellátás 29 Takarmányozási program 30 Takarmány formája és fizikai minôsége 30 Szemes búza etetése 31 Takarmány és hôstressz 32 Környezet 32 Alomminôség 32 Vízminôség 34 Itatórendszerek 38 Etetôrendszerek 3. Fejezet Állategészségügy és Járványvédelem 43 Alapelvek 43 Járványvédelem 45 Vakcinázás 46 Betegségek vizsgálata 50 Betegségek felismerése 4
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Tartalomjegyzék 4. Fejezet Istálló és környezet 55 Alapelvek 57 Istálló és szellôztetési rendszerek 60 Minimum szellôztetési rendszerek 61 Átmeneti szellôztetési rendszerek 62 Alagút szellôztetési rendszerek 63 Párologtatásos hûtési rendszerek 65 Világítás 69 Alomkezelés 70 Állománysûrûség 5. Fejezet Az élőtömeg és a teljesítmény egyöntetűségének ellenőrzése 77 Alapelvek 77 Az élôtömeg tervezése 78 Állomány egyöntetûség (CV%) 80 Ivar szerint elkülönített hízlalás 6. Fejezet A vágás előtti feladatok 85 Alapelvek 85 Felkészülés a rakodásra 86 Rakodás 90 Feldolgozás 7. Fejezet Függelékek 95 1. Függelék: Mérések, megfigyelések a nevelés alatt 98 2. Függelék: Mértékegység átváltás 101 3. Függelék: Hatékonysági számítások 102 4. Függelék: Tollszexálás 103 5. Függelék: A hónapok besorolása 104 6. Függelék: Problémamegoldás 106 7. Függelék: Szellôztetés igény és számítások 109 Tárgymutató 5
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Bevezetés Bevezetés Az Aviagen eltérő genotípusokat állít elő, amelyek a brojler piac különböző szektoraihoz igazodnak. Mind a szülőpárok, mind a brojlerek esetében a különböző típusok jól kiegyensúlyozott tulajdonság alapján szelektáltak. Az Aviagen mindegyik terméke esetében legyen az szülőpár vagy brojler fennáll, hogy szelekciójuk az értékmérő tulajdonságaik egyensúlyban tartásán alapszik. Ez a szelekció teszi lehetővé, hogy a madarak változatos körülmények között is a lehető legjobban teljesítsenek. Az eltérő Ross genotípusokból az állattartók kiválaszthatják a helyi nevelési körülményekhez leginkább illőt. Az Aviagen mindig egyensúlyra törekszik a genetikai munka során. Kereskedelmi szempontból fontos tulajdonságok úgy, mint: növekedési intenzitás, fajlagos takarmány értékesítés, életképesség, húskihozatal és az állati jólét megtartása érdekében fontos tulajdonságok, mint a lábegészség, erős szív és érrendszer valamint szervezeti szilárdság együttesen vannak fejlesztve. Ahhoz, hogy a madarak genetikai potenciáljuk maximumát ki tudják használni a következő feltételeknek kell teljesülniük: megfelelő környezeti feltételek: szellőztetés, levegő minőség, hőmérséklet és állománysűrűség, a betegségek megelőzése, felismerése és kezelése, megfelelő tápanyagellátás jó minőségű takarmánnyal, valamint az ivóvízhez és takarmányhoz való hozzáférés biztosítása, az állati jólét biztosítása az egész nevelési periódus alatt, különös tekintettel a vágás előtti időszakra. A fenti tényezők egymással összefüggnek. Ha bármelyik közülük az optimális szint alatt marad, akkor a brojler termelés romlik. 1. ábra: A brojlertermelés és minőség limitáló tényezői Egészség Takarmányellátás Takarmány beltartalma Fény Hőmérséklet Szellőztetés Ivóvíz ellátás Állománysűrűség Vakcinázási státusz 6
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Bevezetés Gazdasági és kereskedelmi szempontok, amelyek a brojlertartási körülményeket befolyásolják: egyre növekvő fogyasztói igény a jó minőségre és az élelmiszerbiztonságra, kereslet olyan brojlerekre, amelyek képesek a kiszámítható és előre meghatározható növekedésre, az állomány és ebből adódóan a végtermék egyöntetűségének igénye, az állati jólét növelésére vonatkozó igény, a genetikai potenciál teljes kihasználása a takarmány értékesítésre, növekedésre és húskihozatalra vonatkozóan, az elkerülhető betegségek előfordulásának (pl. hasvízkór és lábgyengeség) minimalizálása. Mivel a brojler termelési rendszerek egyre kifinomultabbak, a madarak nevelése egyre nagyobb odafigyelést és jobb, elérhető információkat kíván meg. A brojlerhízlalás szerves része a teljes hústermelési folyamatnak. Ez utóbbi magába foglalja a szülőpár telepeket, keltetőket, brojlerhízlaló telepeket, feldolgozó egységeket, kereskedőket és a fogyasztókat. 2. ábra: A minőségi csirkehús gyártás A teljes folyamat Helyszín Művelet Cél Szülőpár telep Szülőpár-nevelés Tojásgyűjtés Tojástárolás Szállítás Keltető Tojástárolás Brojler telep Vágóhíd A nevelés legfontosabb fázisai Fertőtlenítés Takarítás Keltetés Csibeválogatás, kezelés Szállítás Előnevelés (fűtéssel) Csibék minőségének fenntartása Hízlalás Szállítás Feldolgozás Kereskedelem Jó minőségű naposcsibe előállítás A csibék minőségének fenntartása Az étvágy javítása Az ellenállóképesség növelése A csontozat illetve szív-, és érrendszer optimális fejlődésének biztosítása A vágott áru minőségének optimalizálása 7
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Bevezetés A brojlertartó célja, hogy az állomány elérje az elvárt eredményeket a testtömeg, a takarmányértékesítés, az egyöntetűség és a húskihozatal tekintetében. A brojlernevelés első két hete a legkritikusabb periódus, ez az időszak különös figyelmet igényel. A csibék kezelése, az előnevelés és a hízlalás korai időszaka mind nagyon fontosak. A brojler nevelés egymásra épülő folyamatokból áll, és a madarak végső teljesítménye az egymást követő lépések sikeres teljesítésétől függ. A maximális teljesítmény eléréséhez minden nevelési szakaszt kritikusan értékelni és ahol szükséges, javítani kell. A brojlerhízlalás komplexitása abból áll, hogy a termelés vezetőjének tisztában kell lennie minden körülménnyel, ami a termelés egészét befolyásolja, valamint azon tényezőkkel is, amelyek a nevelést közvetlenül befolyásolják. Változtatások szükségesek lehetnek a keltetőben, a telepen, szállításkor valamint a vágóhídon. A csirkehús termelés során a madarak fejlődése több lépcsőben valósul meg. A keltető a tojásokkal és napos csibékkel foglalkozik. A brojler telep napos csibékkel és növendék madarakkal dolgozik. A vágóhíd pedig a kifejlett brojler csirkékkel és a vágott áruval foglalkozik. Minden fent említett állomás között van egy ún. átmeneti szakasz. Ezeket az átállásokat a madarak szempontjából a lehető legkisebb stresszel kell elvégezni. Kulcsfontosságú átmeneti szakaszok a következők: a tojásból való kikelés, a naposcsibék leszedése, tárolása és szállítása, a napos csibék étvágyának fokozása, a kezdeti etető és itatórendszerekről az állandóra való átállás, összefogás és szállítás a brojlerhízlalás végén. Az Aviagen szakmai csapata ezen kézikönyvet a következő alapelvek szem előtt tartásával állította össze: az állati jólét mindenkori figyelembe vétele, a termelési lánc és az átmeneti szakaszok megértése, a végtermék minőségére való törekvés a teljes nevelési folyamaton keresztül, a madarakon illetve a környezetben bekövetkező változások megfigyelése, megfelelő termelésirányítás a madarak folyamatosan változó igényeinek szem előtt tartásával. Nincs két egyforma csirkeistálló és minden brojlerállomány eltér igényeit tekintve egymástól. A brojlerhizlalónak ismernie és értenie kell a madarak igényeit és alkalmazkodó ahogy a kézikönyvben szerepel termelésirányítással kell nevelnie a brojlereket az optimális teljesítmény elérése érdekében. 8
CSIBENEVELÉS 1. Fejezet CSIBENEVELÉS Célkitűzés A takarmány- és vízfogyasztás növelése a megcélzott testtömeg elérése érdekében a maximális egyöntetűség megtartása mellet, az állatjóléti előírások figyelembevételével. Oldal Tartalom 11 Alapelvek 12 Csibeminôség és brojlerteljesítmény 13 Naposcsibe-telepítés 16 A környezet ellenôrzése 18 Az elônevelési idôszak 9
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés Csibenevelés Alapelvek A legjobb teljesítmény elérése érdekében a csibéknek a kelést követően a lehető leghamarabb meg kell érkezniük a telepre és a madarak etetését azonnal meg kell kezdeni. Biztosítani kell az ideális környezetet, amely megfelel a csibék minden igényének. Életük első tíz napjában a környezet a keltetőitől a telepiig jelentősen megváltozik. A környezetben lévő esetleges hiányosságok mind az aktuális, mind pedig a végső teljesítményt negatívan befolyásolják. A csibéknek sikeresen kell alkalmazkodniuk, hogy kialakíthassák az egészséges evési- és ivási szokásokat, amivel el tudják érni a genetikai potenciáljuknak megfelelő növekedési ütemet. Egy csibe kritikus változások egész sorát éli meg az első 7-10 napban. Ezek főként a takarmányfelvétel tanulásával kapcsolatosak, ezért rendkívül fontos a megfelelő termelésirányítás, amely segíti a madarat az optimális teljesítmény elérésében. A keltetés utolsó fázisában illetve a kelést követő rövid időszakban a madarak az összes szükséges tápanyagot a szikből nyerik. Aztán kezdetben a telepen finom morzsázott, vagy mikrogranulált indító takarmányt kapnak, leggyakrabban az automata etetőrendszerbe, és papírra szórva. Amint a takarmány a bélbe jut, a szik maradványa mobilizálódik, és azoknál a madaraknál, amelyek a kelést követően azonnal takarmányhoz jutnak, a felszívódott szik anyagok egy lökést adnak a kezdeti növekedéshez. A szikmaradvány az első három napban ellenanyagokat és tápanyagokat biztosít a csibe számára. A tojásból származó sziktömlő felszívódása megelőzi a növekedés beindulását, ezért amíg a csibék el nem kezdenek szilárd takarmányt enni, a növekedés minimális mértékű. Normális esetben a sziktömlő felszívódása az első 48 órában rendkívül gyors és három nap után 1 grammnál kisebb súlyúnak kell lennie. Abban az állományban ahol néhány csibe egy, két esetleg három nap elteltével kezd csak el enni, az állomány vágáskori átlagsúlya kevesebb lesz. Miután a csibék az első nap megtalálják a takarmányt az alom szintjén, 4-6 napos korban már meg kell találniuk az automata etetőben is, legyen az tányéros vagy láncos. A következő lépés, amikor a 10. napon a morzsázott vagy mini-granulált takarmányt a normál granulált takarmány váltja fel. Nagyon fontos, hogy mindkét váltás ʻgördülékenyenʼ menjen a csibék szempontjából, nehogy a teljesítményre negatív hatással legyen. A takarmánynak könnyen elérhetőnek kell lennie az automata etetőből, a teletöltött tányéros etető például stimulálja a takarmányfelvételt. Ha a jó minőségű granulált takarmány etetését a 10. naptól kezdjük el, akkor az limitálni fogja a takarmány formájában történő váltás hatását. Ha az egész állomány jól viseli ezeket a takarmányváltásokat és nincs különösebb környezeti vagy takarmányozási tényező, ami a növekedést negatívan befolyásolná, akkor a 7. napra a testsúlynak a napos súly 4,5-5-szörösének kell lennie. 11
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés A 7 napos élőtömeget rutinszerűen ellenőzízni kell, ha a várttól eltér, akkor megfelelő lépésekkel változtatni kell a technológián. A célteljesítmény mutatók megtalálhatók a Ross Brojler Teljesítmény Mutatók-ban. Csibeminőség és Brojler teljesítmény A brojlerhízlalás eredménye és jövedelmezősége azon múlik, hogy kellő figyelmet fordítunk-e a részletekre a teljes termelési folyamat során. Ez az egészséges szülőpárok gondos tartását, körültekintő keltetői gyakorlatot, jó minőségű, egyöntetű naposcsibék kifogástalan szállítását jelenti. A csibék minőségét a folyamat bármely szakasza befolyásolhatja. Tervezés A csibeminőség a szülőpár nevelésen, a szülőpár egészségi állapotán és takarmányozásán valamint a keltetés minőségén együttesen múlik. A jó minőségű csibe megfelelő takarmányozása és nevelése az első 7 napban 0,7% alatti elhullást és egyöntetű állományt eredményez. A brojler állományok telepítésének tervezettnek kell lennie, hogy a szülőpárok közti kor és immunstátuszbeli különbség kiküszöbölhető legyen. Az az ideális, ha egy brojler állomány egy szülőpár állománytól származik. Ha a kevert brojler állomány elkerülhetetlen, akkor az egykorú szülőpároktól származó brojlereket neveljék együtt. A szülőpárok vakcinázása maximalizálja a maternális immunitást a csibékben és sikeresen megvédi a brojler állományt azoktól a betegségektől, amelyek hatással lehetnek a teljesítményre (pl. gumboro, csirke anémia vírus és reovírus által okozott megbetegedések). A jó minőségű csibe a kelést követően tiszta, stabilan áll, jól mozog, éber és aktív. Deformitás nem mutatkozik, a sziktömlő teljesen visszahúzódott, és a köldök begyógyult. Ha a csibeminőség a vártnál gyengébb, a termelő időben adjon pontos, rendszeres, specifikus, mérhető visszajelzést a keltetőnek. A minőségi probléma tovább rontható a helytelen előneveléssel. A keltetőnek és a szállítónak biztosítani kell, hogy: minden csibe a megfelelő vakciná(ka)t kapja, a megfelelő dózisban és módon, a vakcinázás és szexálás után a csibéket sötét helyen tárolják, ahol a környezeti feltételek ellenőrzöttek és lehetőségük legyen a szállítás előtt megnyugodni, a csibék felrakodása az ellenőrzött körülményekkel rendelkező csibetárolóból történjen, innen klimatizált teherautóba rakják fel (1. táblázat), a várható szállítási idő előre meghatározott, a lerakodás és telepítés az érkezést követően azonnal megtörténjen, a kelést követően a csibék számára a takarmány és ivóvíz a lehető leggyorsabban elérhető legyen. 12
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés 1. táblázat: Az ideális környezeti feltételek összefoglalása Naposcsibék tárolása és szállítása A tárolás körülményei A szállítás körülményei 22-24 C környezeti hőmérséklet + minimum 50%-os relatív páratartalom (RH) 0,71 m 3 /perc/1000 csibe légcsere 22-24 C környezeti hőmérséklet + minimum 50%-os relatív páratartalom (RH) hosszú utazás esetén ++ 0,71 m 3 /perc/1000 csibe légcsere MEGJEGYZÉS Ha a fent megadott környezeti feltételeket biztosítjuk, az 30-35 C-ot és 70-80% relatív páratartalmat jelent a csibék között a tárolás és szállítás során. Fontos, hogy ezeket a környezeti feltételeket biztosítsuk, nem elég követni a szállítójárművek javasolt hőmérséklet beállításait követni, mivel azok a gyártó utasításai szerint eltérhetnek. + A hőmérsékleteket a csibék hőmérsékletéhez kell igazítani. A kloáka hőmérsékletének 39-40 C között kell lennie. ++ Hosszú út során, hideg időben a páratartalomról gondoskodni kell, ha huzamosabb ideig megy a fűtés, vagy ha a levegő száraz. Kulcspontok A telepítés megtervezése során minimalizáljuk a csibék élettani és immunállapotbeli különbségét. Ha lehetséges egy szülőpár állománytól származzanak a csibék. Biztosítsunk olyan körülményeket a tárolás és szállítás során, amelyek megelőzik a kiszáradást és a stresszhatásokat. A kelést követően amilyen gyorsan lehet adjunk takarmányt és vizet a csibéknek. Tartsunk magas higiéniai és járványvédelemi normákat a keltetőben és a szállítás során. Naposcsibe-telepítés A telep előkészítése a következő nevelési ciklusra Egy telepen egykorú állománynak kell lennie (erre vonatkozik az ʻall-in, all-outʼ szabály, ami egyszerre történő be- és kitelepítés -t jelent). A vakcinázási és takarítási programok sokkal bonyolultabbak és kevésbé hatékonyak a vegyeskorú telepeken. Továbbá megfigyelhető a gyakoribb egészségügyi probléma és a vártnál alacsonyabb teljesítmény is. Az istálló, az istálló körüli terület és minden használati eszköz takarítása és fertőtlenítése még az alom és a csibék érkezése előtt kell, hogy megtörténjen. (lásd 3. fejezet, Állategészségügy és Járványvédelem). Ennek megfelelően a technológiai berendezéseknek a helyükön kell lenniük, hogy semmilyen patogén ne juthasson az épületbe. A belépés előtt minden járművet, eszközt és embert fertőtleníteni kell. Az alomanyagnak 8-10 cm mélynek kell lennie. Ahol a padozat hőmérséklete megfelelő (28-30 C) az alommélység lehet kisebb, ha ezen érdemben lehet spórolni. A durva alomanyag korlátozhatja a takarmány és ivóvíz felvételt, ami az állomány szétnövéséhez vezethet. 13
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés Kulcspontok A csibéket tiszta fertőtlenített istállóval várjuk. Egy telepre azonos korú állományt telepítsünk a betegségek terjedésének magakadályozása érdekében (ʻall-in, all-outʼ elv). Az almot egyenletesen terítsük szét. Telepítés A csibék 12-14 napos korukig nem tudják szabályozni hőmérsékletüket. Az optimális testhőmérsékletet az optimális környezeti hőmérséklettel érhetjük el. A padló hőmérséklete ugyanolyan fontos, mint a levegőé, ezért az istálló fűtése elengedhetetlen. A hőmérsékletet és a páratartalmat 24 órával a csibék érkezése előtt be kell állítani. A javasolt értékek a következők: az istálló léghőmérséklete 30 C legyen (a csibék magasságában, az etető/itató közelében mérve), alom hőmérséklet 28-30 C, relatív páratartalom 60-70%. Ezeket az értékeket rendszeresen ellenőrizni kell az egységes környezet kialakítása érdekében a teljes nevelési zóna területén. A legjobb jelzésként a csibék viselkedése szolgál. A csibék érkezése előtt közvetlenül még egy utolsó ellenőrzés legyen, hogy a takarmány és ivóvíz megfelelően van-e kihelyezve. Az összes csibének a telepítést követően azonnal ennie és innia kell. Minél tovább maradnak a csibék a dobozokban, annál nagyobb az esély a kiszáradásra. Ez pedig korai elhullást, csökkent növekedési erélyt eredményez, ami már a 7 napos súlyban illetve a végsúlyban is meglátszik. A csibéket gyorsan, de óvatosan kell a papírra kihelyezni az előnevelő területén belül. A takarmány és ivóvíz legyen azonnal elérhető számukra. Az üres dobozokat pedig azonnal el kell távolítani az istállóból. Hagyni kell, hogy az állatok egy-két órát zavartalanul szokják új környezetüket. Csak ezt követően ellenőrizzük, hogy a csibék könnyen hozzáférnek-e a takarmányhoz és ivóvízhez. Ha szükséges állítsunk az etető, itatórendszeren illetve a hőmérsékleten. Az első 7 napon 23 óra, 30-40 lux fény legyen biztosítva azért, hogy a csibék hozzászokjanak új környezetükhöz és ott bátran egyenek, igyanak. 14
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés Megfelelő frissességű, tiszta vízről kell gondoskodni, amely mindig ugyanott és a megfelelő magasságban van. (lásd 2. fejezet, Takarmány és víz ellátás). A szelepes itatórendszert úgy kell kialakítani, hogy 12 csibe jusson egy szelepre, harang itatókat pedig úgy, hogy hat jusson 1000 csibére. Továbbá 1000 csibénként 6 kiegészítő miniitató vagy tálca szükséges. Kezdetben a takarmányt pormentes morzsázott vagy mini granulátum formában kell a csibéknek adni etetőtálcára szórva (1 tálca/100 csibe) és papíron pedig úgy, hogy a takarmánnyal fedett terület a nevelő felület 25%-át tegye ki. A csibéket a telepítéskor a papírra helyezzük rá, hogy így az ott lévő takarmányt azonnal megtalálják. Az automata etető és itatórendszereket a papír közelébe kell elhelyezni. Ha elkerülhetetlen, hogy a csibék különböző szülőpár állományból származzanak, akkor az azonos származású csibéket az istálló elkülönített részén kell előnevelni. Azok a csibék, amelyek fiatal, 30 hétnél fiatalabb szülőpár állománytól származnak, magasabb kezdeti hőmérsékletet igényelnek, (a megadott értékeknél +1 C-kal melegebb) összehasonlítva az idős (50 hetes) szülőpár állománytól származókkal. Kulcspontok: Az istálló felfűtése és a hőmérséklet stabilizálása valamint a páratartalom beállítása elengedhetetlen a csibék érkezése előtt. A csibék behordása és letelepítése legyen gyors. A takarmány és ivóvíz legyen azonnal elérhető. A berendezések elhelyezésével biztosítsuk a takarmány és ivóvíz könnyű elérését. Használjunk kiegészítő etőtőket és itatókat az állandó rendszerek mellett. Hagyjuk a csibéket egy-két órát megnyugodni, miközben takarmányhoz és ivóvízhez juthatnak. Ellenőrizzük a takarmányt, ivóvizet, hőmérsékletet és páratartalmat két óra elteltével és változtassunk a technológián, ha szükséges. A csibeindítás értékelése Amint a naposcsibék először takarmányhoz jutnak, mivel éhesek, sokat fogyasztanak belőle, begyüket megtömik. 8 és 24 órával az érkezésük után ellenőrizzünk néhány csibét, hogy valóban megtalálták-e a takarmányt és az ivóvizet. Ehhez az ellenőrzéshez 30-40 csibét kell összegyűjteni az istálló 3-4 különböző helyéről. Óvatosan meg kell tapintani a begyüket, és ha megfelelően ettek és ittak, akkor a begy teli, puha és kerek. (3. ábra). Ha a begy tele van, de kitapintható a takarmány morzsázottsága, akkor nem jutottak elegendő ivóvízhez. 8 óra elteltével a begyek 80%-nak telítettnek kell lennie, míg 24 óra elteltével már 95-100%-nak. 15
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés 3. ábra: A begy telítettsége 24 óra elteltéve A bal oldali csibének a begye tele van, ezért kerek, míg a jobb oldali csibe begye üres. A környezet ellenőrzése Bevezetés Az optimális hőmérséklet és páratartalom elengedhetetlen a csibék egészségéhez és étvágyuk fokozásához. Ezért e két tényezőt rendszeresen ellenőrizni kell, az első 5 napon legalább naponta kétszer, majd a hatodik naptól naponta. A mérőműszereknek a csibék magasságában kell lenniük. Az automata, elektromos műszerek mérési eredményeit a hagyományos eszközökkel ellenőrizni kell. Huzatmentes szellőztetés szükséges előnevelés alatt, mert: a hőmérsékletet és relatív páratartalmat a megfelelő szinten kell tartani, a megfelelő légcsere megelőzi a mérgező gázok felhalmozódását pl. szénmonoxid (olaj vagy gáztüzelésű fűtőrendszerek az istállón belül), széndioxid és ammónia. Jól bevált gyakorlat a minimum szellőztetés már az első naptól kezdve, mely biztosítja, hogy rendszeres időközönként friss levegő jusson a csibékhez. (lásd 4. fejezet, Istálló és környezet). Belső, keringető ventillátorok alkalmasak arra, hogy a csibék szintjén fenntartsák a levegő minőséget és hőmérsékletet. Ha választani kell, akkor az előnevelő terület hőmérsékletének fenntartása előnyt élvez a szellőztetés illetve légcsere előtt. A fiatal csibék hajlamosak a meghűlésre, ezért az aktuális légsebességnek kisebbnek kell lennie, mint 0,15 méter/másodperc, vagy annyira alacsonynak, amennyire csak lehetséges. 16
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés Kulcspontok A hőmérséklet és páratartalom rendszeres ellenőrzése. Friss levegő biztosítása, a káros gázok eltávolítása szellőztetéssel. Huzatmentesség. Páratartalom A relatív páratartalom a keltetés végén magas (kb. 80%). Teremfűtéses istállókban, különösen ahol szelepes itatót alkalmaznak a páratartalom kevesebb, mint 25% is lehet. Olyan istállókban, ahol hagyományos eszközökkel dolgoznak (pl. műanya, ami nedvességet termel égés közben, vagy harangitatók, amelyeknek nyitott vízfelszínük van) a páratartalom sokkal magasabb, általában 50% feletti. A sokkhatás csökkentése érdekében, amely a csibéket éri a keltetőből az istállóba telepítéskor, a relatív páratartalomnak az első három napon 60-70% körülinek kellene lennie. Az istállóban lévő páratartalmat naponta ellenőrizni illetve mérni kell. Ha az érték 50% alá esik az első héten a környezet szárazzá és porossá válik. A csibék kiszáradnak és fogékonyabbá válnak a légzőszervi betegségekkel szemben. Ez káros hatással van a teljesítményre. Azonnali beavatkozás szükséges a páratartalom növelésére. Ha az istálló fel van szerelve nagynyomású párásító rendszerrel (ködösítő) a túl magas hőmérséklet lehűtésére, akkor ez a berendezés a páratartalom növelésére is használható az előnevelés időszaka alatt. A páratartalom emelésére alternatíva lehet a hagyományos, háton hordott permetező is, amellyel a falakat kell finom vízpárával lepermetezni. Ahogy a csibék növekednek, a páratartalomnak csökkennie kell. A magas relatív páratartalom (70% felett) a 18. naptól már káros, mert nedves almot eredményez, ami pedig számos problémát indukál. Mivel a brojlerek testsúlya növekszik a páratartalmat szabályozni kell a szellőztető és fűtő rendszerrel. Kapcsolat a hőmérséklet és páratartalom között Minden állat hőt ad le a környezetének a légzőszervrendszerből származó nedvesség elpárologtatásával és a bőrön át. Magas páratartalom mellett a párologtatás kisebb veszteséggel jár, ami az állatok tényleges hőmérsékletét megnöveli. Az állatok által érzett hőmérséklet függ a száraz hőmérsékletétől, valamint a páratartalomtól. A magas relatív páratartalom növeli a tényleges hőérzetet egy meghatározott száraz hőmérsékleten, míg az alacsony páratartalom csökkenti azt. Az elvárt hőmérsékleteket a 2. táblázat mutatja be 60-70% körüli páratartalmat feltételezve. A jobb oldal mutatja azt a szükséges száraz hőmérsékletet, amellyel a kívánt istálló hőmérsékletet elérjük, ha a páratartalom nem esik a 60-70% közötti tartományba. 17
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés 2. táblázat: A szükséges száraz hőmérséklet, amely azonos hőérzet eléréséhez szükséges, különböző relatív páratartalmak esetében Cél Száraz hőmérséklet adott relatív páratartalomnál (%) Kor (napok) Hőmérs. Relatív Ideális C páratart.% 40 50 60 70 80 Napos 30.0 60-70 36.0 33.2 30.8 29.2 27.0 3 28.0 60-70 33.7 31.2 28.9 27.3 26.0 6 27.0 60-70 32.5 29.9 27.7 26.0 24.0 9 26.0 60-70 31.3 28.6 26.7 25.0 23.0 12 25.0 60-70 30.2 27.8 25.7 24.0 23.0 15 24.0 60-70 29.0 26.8 24.8 23.0 22.0 18 23.0 60-70 27.7 25.5 23.6 21.9 21.0 21 22.0 60-70 26.9 24.7 22.7 21.3 20.0 24 21.0 60-70 25.7 23.5 21.7 20.2 19.0 27 20.0 60-70 24.8 22.7 20.7 19.3 18.0 Forrás: Dr Malcolm Mitchell (Skót Agrár Egyetem) A 2. táblázat illusztrálja az összefüggést a relatív páratartalom és a valós hőmérséklet között. Ha a relatív páratartalom kívül esik a kívánt tartományon, akkor az istálló, csibék szintjén mért hőmérsékletét módosítani kell az 2. táblázatban megadott értékekkel. Például ha a páratartalom kevesebb, mint 60%, akkor a száraz hőmérsékletet növelni kell. Minden nevelési fázisban meg kell figyelni az állatok viselkedését, hiszen csak így lehetünk biztosak abban, hogy az állatok által érzékelt hőmérsékletet megfelelő. (Lásd Előnevelés időszaka alább). Ha a viselkedésük azt mutatja, hogy túl meleg vagy túl hideg van akkor az istálló hőmérsékletét meg kell változtatni. Kulcspontok Érjék el a 7 napos cél testtömeget helyes előneveléssel. Figyeljék meg a csibék viselkedését, hogy a hőmérséklet megfelelőe számukra. A megfelelő hőmérséklettel stimulálni lehet az étvágyat és fokozni az aktivitást. Tartsák a relatív páratartalmat 60-70% között az első három napon, majd az előnevelés további időszakában 50% felett. A hőmérsékleten állítsanak, ha a páratartalom 70% fölé megy vagy 60% alá esik, míg a csibék viselkedése nem változik. Az előnevelési időszak Két alapvető rendszer van a brojlercsibék előnevelésére. Műanyás előnevelés (mennyezeti vagy hősugárzó melegítők). A fűtőtest lokalizált így a csibék el tudnak mozogni alóla és hidegebb helyre tudnak húzódni, ha akarnak, tehát ki tudják választani a számukra ideális hőmérsékletet. Teremfűtéses előnevelés. A fűtés forrása nagy és kiterjedt, a csibék kevéssé tudják változtatni helyüket a kedvelt hőmérséklet irányába. A teremfűtés arra az esetre jó, ha az egész istállót vagy egy meghatározott részét hőlégbefúvókkal temperálják és a cél egy bizonyos hőmérséklet elérése az istállóban vagy a légterében. 18
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés Mindkét rendszernek a célja a minél korábbi aktivitás és étvágy növelés. Az optimális hőmérséklet elérése kritikus az állatok számára. Az előnevelés hőmérsékletét 60-70% páratartalom mellett az alábbi táblázat tartalmazza. 3. táblázat: Az előnevelés hőmérséklete Kor (napok) Teremfűtéses előnevelés ( C) Műanyás előnevelés ( C) A műanya 2m-re a műanya szélétől (A) szélétől (B) Napos 30 32 29 3 28 30 27 6 27 28 25 9 26 27 25 12 25 26 25 15 24 25 24 18 23 24 24 21 22 23 23 24 21 22 22 27 20 20 20 Műanyás előnevelés A műanyás előnevelés kialakítását a 4. ábra mutatja, egy tipikus elrendezéssel az első napon 1.000 csibére. A csibék egy 5 x 5 m területen vannak (25 m 2 ), ami 40 csibe/m 2 állománysűrűséget jelent. Ha az állomány sűrűség ennél nagyobb, akkor az etetők és itatók számát valamint a fűtés kapacitását is növelni kell. 4. ábra: Tipikus műanyás előnevelés kialakítás (1000 csibe) Műanya 2 m 2 m 5 m JELMAGYARÁZAT 60% Papír lefedettség Automata tányéros etetők Szelepes itatórendszer Mini-itatók A 4. ábrán mutatott kialakítást alapul véve az 5. ábra azt mutatja, hogy hogyan alakul a hőmérséklet a műanya körül. A-val jelölve a műanya széle, míg B-vel a 2 méterre a szélétől. A vonatkozó hőmérsékleteket a 3. táblázat tartalmazza. 19
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés 5. ábra: Műanyás előnevelés Az eltérő hőmérsékleti zónák Műanya B 2 m 2 m A A B JELMAGYARÁZAT A - Műanya széle B - 2 m-re a műanya szélétől A csibék viselkedése műanyás előneveléskor A helyes hőmérséklet beállításának legjobb visszajelzése a csibék viselkedése. Műanyás előnevelés esetén a megfelelő hőmérsékletet az mutatja, ha a madarak az előnevelés teljes területen egyenletesen elterülnek (6. ábra). A diagramon a műanya középen, a világoskék körrel van jelölve. 6. ábra: A csibék elhelyezkedése a műanya körül A hőmérséklet túl magas A csibék nem adnak hangot A csibék pihegnek, a fej és a szárnyak leszegve A csibék eltávolodnak a műanyától A hőmérséklet optimális A csibék szétszórtan helyezkednek el A zajszint elégedettségre utal A hőmérséklet túl alacsony A csibék a műanya alá tömörülnek A csibék hangosan csipognak Huzat Tovább kell vizsgálni az ilyen elhelyezkedést. Hatással van rá a huzat, egyenlőtlen fény eloszlás, külső zajok 20
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés Az alábbi kép műanya alatt, megfelelő hőmérsékleten nevelt, elégedett csibéket mutat. 7. ábra: Csibék megfelelő műanyás előneveléssel Teremfűtéses előnevelés A teremfűtéses előnevelés esetében nincs hőmérsékletkülönbség az istállón belül, bár előfordulhat kiegészítő műanyák használata. A főfűtés forrása lehet közvetlen vagy közvetett (forró levegő használata). A teremfűtéses előnevelés elrendezését az alábbi ábra mutatja. 8. ábra: Tipikus teremfűtéses előnevelés kialakítása JELMAGYARÁZAT 60% papír takarás Automata tányéros etetők Szelepes itatórendszer Mini-Itatók A 8. ábrán bemutatott kialakítást alapul véve, a 3. táblázat bal oldala tartalmazza a megfelelő hőmérsékleteket. A csibék viselkedése teremfűtéses előneveléskor A helyes hőmérséklet beállításáról a legjobb visszajelzést a csibék viselkedése ad. A 9. ábra bemutatja, hogyan alakul a csibék eloszlása különböző hőmérsékletek esetében. Teremfűtés esetében, helyesen beállított hőmérsékleten a csibék 20-30-as csoportokat alkotnak és átjárások fordulnak elő a csoportok között. Az evésnek és ivásnak folyamatosnak kell lennie. 21
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés 9. ábra: A csibék tipikus viselkedése teremfűtéses előnevelés esetében különböző hőmérsékleteken Túl magas Helyes Túl alacsony Ha teremfűtést alkalmazunk, különös gondot kell fordítani a hőmérséklet és páratartalom folyamatos ellenőrzésére és kontrollálására (lásd Kapcsolat a hőmérséklet és páratartalom között). Az alábbi kép teremfűtéssel megfelelő hőmérsékleten előnevelt, elégedett csibéket mutat. 10. ábra: Csibék megfelelő teremfűtéses előnevelése Kulcspontok A hőmérséklet kritikus faktor, ezért állandóan a javasolt értéket kell tartani. A hőmérsékletet a csibék szintjén kézi mérővel kell mérni. A csibék viselkedését gyakran és alaposan meg kell figyelni. 22
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés Jegyzetek 23
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Csibenevelés Jegyzetek 24
2. Fejezet TAKARMÁNY- ÉS VÍZELLÁTÁS TAKARMÁNY- ÉS VÍZELLÁTÁS Célkitűzés Olyan takarmányozási program összeállítása, amellyel a brojlerek növekedésének minden szakaszában biztosítható a kielégítő és kiegyensúlyozott tápanyagszükséglet és amellyel a jövedelmezőség úgy optimalizálható, hogy közben az állatjóléti és környezeti szempontok nem szorulnak háttérbe. Az alkalmazott itató és etetőrendszerek, valamint kezelésük befolyásolja a takarmány- és ivóvízfelvételt, és ezáltal a madarak teljesítményét illetve a hatékonyságot is. Oldal Tartalom 27 Alapelvek 27 Tápanyagellátás 29 Takarmányozási program 30 Takarmány formája és a fizikai minôsége 30 Szemes búza etetése 31 Takarmányozás és hôstressz 32 Környezet 32 Alomminôség 32 Vízminôség 34 Itatórendszerek 38 Etetôrendszerek 25
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Takarmány- és vízellátás Takarmány- és vízellátás Alapelvek A takarmány a brojlertermelés összköltségének egyik legnagyobb része. Az optimális teljesítmény elérése érdekében a brojler tápsorokat úgy kell összeállítani, hogy bennük az energia, a fehérje, az aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok és esszenciális zsírok a helyes arányban szerepeljenek. A takarmányozási program megválasztásakor a hasznosítási irányt kell alapul venni, azaz például, hogy az élő madarakból realizálható maximális profitra, vagy pedig a daraboláskori optimálisabb kihozatalra törekszünk. Az ajánlott tápanyagszintek és takarmányozási programok az aktuális Ross Brojler Takarmányok beltartalmi értékei-ben megtalálhatók, amely további információkat tartalmaz az alábbiakról: a termelési és piaci helyzetekhez igazított takarmányozási programok kiválasztása, a növekedéshez, hatékonysághoz, vágóhídi feldolgozáshoz és jövedelmezőséghez tartozó optimális emészthető aminosav szintek. Takarmányozási szakemberek számára további részletes, Takarmányozás témájú információk találhatók az aktuális Ross Brojler Takarmányozási Kiegészítő Melléklet-ben. Ez további információkat tartalmaz a következőkről: kakas- és jércebrojlerek külön takarmányozása, a szemes búza biztonságosan etethető mennyisége, takarmányozási ajánlások hőstressz idejére, a környezettel kapcsolatos takarmányozási irányelvek. Tápanyagellátás Energia A brojlercsirkének a testszövetek növekedéséhez, a létfenntartáshoz és a mozgáshoz energiára van szüksége. A szénhidrátforrások, mint pl. a kukorica, búza valamint különböző zsírok és olajok a legfontosabb energiaforrások a baromfitápokban. A tápok energiaszintjeit metabolizálható energiában (ME) Megajoule-ban (MJ/kg) vagy kilokalóriában (kcal/kg) adjuk meg, mivel ez fejezi ki a brojler számára hasznosítható energiát. Fehérje A takarmányban, így pl. a gabonafélékben és a szójadarában található fehérjék összetett vegyületek, amelyek az emésztés során aminosavakra bomlanak le. Ezekből az aminosavakból a felszívódásukat követően testfehérjék képződnek, melyek olyan testszövetek építésében vesznek részt, mint az izom-, ideg-, bőrszövet és a tollazat. A takarmány nyersfehérje tartalma önmagában nem jelzi a takarmányban található fehérjék minőségét. A fehérjék minőségét a kész takarmánykeverékben található aminosavak mennyisége, aránya és emészthetősége határozza meg. 27
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Takarmány- és vízellátás A Ross brojler különösen érzékenyen reagál a takarmány emészthető aminosav-tartalmára, az ajánlott kiegyensúlyozott aminosav tartalmú receptúrák használatával javul a súlygyarapodás, a takarmányértékesítés és a jövedelmezőség. Az emelt szintű emészthető aminosav szintekről kimutatták, hogy a javuló brojler teljesítményen és vágási kihozatalon keresztül fokozza a jövedelmezőséget. Ez különösen fontossá válik akkor, ha a brojlerek továbbfeldolgozára vagy filézésre kerülnek. Makroelemek A nagy teljesítményű brojlerek számára fontos, hogy a legjelentősebb ásványi anyagok a megfelelő mennyiségben és a helyes arányban álljanak a rendelkezésükre. A makroelemek közé a kalcium, a foszfor, a natrium, a kálium és a klór tartoznak. Kalcium és Foszfor: A brojlertakarmányban található kalcium befolyásolja a súlygyarapodást, a takarmányértékesítést, a csontfejlődést, a láb egészségét, az idegi funkciókat és az immunrendszert. Elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és folyamatos kálciumellátás. A kalciumhoz hasonlóan a foszfor is a szükséges formában és mennyiségben álljon rendelkezésre, mivel segítségével optimalizálható a csontfejlődés és a növekedés. Nátrium, Kálium, Klór: Ezek az ásványi anyagok az általános anyagcsere funkciókhoz szükségések. Hiányuk befolyásolhatja a takarmány-felvételt, a növekedést és a vér ph-ját. Túlzott mennyiségük megnövekedett vízfogyasztáshoz és emiatt gyenge alomminőséghez vezet. Nyomelemek és vitaminok Az összes anyagcsere funkcióhoz nyomelemekre és vitaminokra van szükség. A megfelelő nyomelem és vitamin kiegészítésről a felhasznált takarmány-alapanyagok, a takarmány gyártása és a helyi környezeti tényezők figyelembe vételével kell dönteni. Az egyes gabonafélék eltérő vitamin-szintjei miatt néhány vitamin esetében a kiegészítés mértéke is eltérő kell, hogy legyen. Ennek megfelelően, több vitamin esetében különböző ajánlások ismertek, annak függvényében, az adott takarmányban melyik gabonaféle a meghatározó (így pl. búza vagy kukorica). Enzimek Az enzimeket ma már rutinszerűen alkalmazzák a baromfitakarmányokban a takarmány emészthetőségének fokozása céljából. Általánosságban elterjedtek a szénhidrátokkal, fehérjékkel és a növényi sejtekhez kötött ásványi elemekkel kölcsönhatásba kerülő enzimek. Kulcspontok Az optimális brojlerteljesítmény érdekében az ajánlott emészthető aminosav szinteket alkalmazza. Jó minőségű fehérjeforrásokat használjon. A főbb makroelemeket a megfelelő mennyiségben és arányban biztosítsa. A nyomelem és vitamin kiegészítésről a felhasznált takarmány alapanyagok, a takarmánygyártási gyakorlat és a helyi környezeti tényezők figyelembe vételével döntsön. 28
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Takarmány- és vízellátás Takarmányozási program Indító takarmány Az előnevelési időszak (0-10. napos életkor) legfontosabb célja a jó étvágy megteremtése, és a korai növekedés maximalizálása, hogy ezzel elérhető legyen a 7 napos technológiai testtömeg. Az első tíz nap alatt brojler indítótakarmány etetése javasolt. Az teljes takarmányköltségnek csak kis részét teszi ki az indítótáp, ezért az összetételével kapcsolatos döntéseknek elsősorban a teljesítményen és a profittermelő képességen kell alapulniuk és nem kizárólag a takarmányköltségen. Ma már bizonyított, hogy a tápanyag-felvétel maximalizálása előnyösen befolyásolja a korai brojler növekedést és az azt követő teljesítményt. A brojlerek optimális növekedését ebben a kritikus életszakaszban az ajánlásoknak megfelelő tápanyagszintű takarmányokkal biztosíthatjuk. Nevelő takarmány A nevelő takarmányt általában az indítótáp után, 14-16 napon keresztűl etetik. Az indítóról a nevelőre való átállás egyben a morzsázott/apró granulátumról a granulátumra történő váltást is jelenti. A granulátom méretétől függően szükséges lehet az első szállításkor a nevelő takarmányt morzsázva vagy apró granulátumként gyártatni. Ebben az időszakban a brojler növekedése dinamikusan folytatódik, ezt megfelelő tápanyagellátással kell támogatni. Az optimális takarmányfelvétel, testtömeggyarapodás és fajlagos értékesítés miatt kritikus a helyes tápanyagösszetétel, különösen az energia és az aminosav biztosítása. Befejező takarmány A brojlerek takarmányai közül a befejező takarmány teszi ki a mennyiség és a költség legjavát. Ezért az előállítandó termék típusának függvényében fontos, hogy a takarmányok úgy legyenek összeállítva, hogy ezzel a pénzügyi hozam maximalizálható legyen. A befejező takarmány a 25. életnaptól a feldolgozásig etetendő. A 42-43. nap után vágott madarak esetében szükséges lehet egy második befejező táp etetése a 42. napot követően. Az egy vagy több befejező takarmány felhasználása a következőktől függ: a célzott vágási súlytól, termelési időszak hosszától, a takarmányozási programtól. Az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó várakozási idők határozzák meg az ilyen készítményektől mentes speciális befejező takarmányok alkalmazását. A vágást megelőzően a mentes takarmányt megfelelő ideig kell etetni, hogy ezzel kizárhatóvá válljon az állatgyógyászati készítmények maradványainak húsban történő megjelenésének kockázata. A felírt gyógyszerek esetében az adott termék adatlapja szerint a kötelező várakozási időket be kell tartani. A mentes befejező időszakban a tápanyagszintek extrém csökkentése nem javasolt. 29
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Takarmány- és vízellátás Kulcspontok Az indítótakarmány etetése 10 napig javasolt. Az indítótakarmány összeállításakor a teljesítményt és a jövedelmezőséget kell figyelembe venni. A nevelő takarmány biztosítsa ezen időszakban a dinamikus növekedéshez szükséges tápanyagfelvételt. A befejező takarmányokat úgy kell összeállítani, hogy ezzel a pénzügyi hozam maximalizálható legyen, a madár korához igazodjon, azonban az extrém tápanyag csökkentés nem javasolt. A takarmány formája és a fizikai minősége A brojler növekedése és a takarmányértékesítése általában jobb, ha az indítótáp morzsázott vagy apró granulátum, a nevelő és befejező tápok pedig granuláltak (4. táblázat). A granulátum méretétől függően szükséges lehet az első nevelő takarmányt morzsázva vagy apró granulátumként etetni. A gyenge minőségű morzsa és granulátum csökkenti a takarmányfelvételt és a teljesítményt. A baromfitelepen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a takarmány mozgatása közben csökkentsük a morzsa és a granulátum töredezését. 4. táblázat: A brojlertakarmány formája életkor szerint Életkor Takarmány formája és mérete 0-10. napig Rostázott morzsa, vagy apró granulátum 11-24. napig 2-3.5 mm átmérőjű granulátum vagy dercés durva dara 25. naptól feldolgozásig 3.5 mm átmérőjű granulátum vagy dercés durva dara A jó minőségű morzsa és granulátum előnyt élvez a dercés takarmánnyal szemben. Dercés táp etetésekor a takarmány összetevőinek mérete egyöntetű, megjelenése durva szemcséjű legyen. A dercés takarmány előnye az lehet, hogy a recepturába bekerülő zsír hatására a porosság csökkenthető, illetve a takarmánykomponensek homogenitása javítható. Kulcspontok A takarmány gyenge fizikai minőségének negatív hatása van a brojlerteljesítményre. Az optimális teljesítmény érdekébe jó minőségű morzsát vagy granulátumot kell használni. Dercés takarmány etetésekor egyöntetű részecskeméretű, durva darát biztosítsunk. Csökkentsük a finom szemcsék (<1 mm) mennyiségét 10% alá. Szemes búza etetése Amennyiben a keveréktakarmány mellett szemes búzát is etetnek, úgy a tonnára vetített takarmányköltség csökkenthető. Ezzel szemben a grillhús- és mellhúskihozatal csökken. 30
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Takarmány- és vízellátás A keveréktakarmány receptjének összeállításakor figyelembe kell venni a szemes búza bekeverési arányát. Amennyiben a megfelelő módosítás a receptben nem történik meg, úgy a brojler teljesítmény romlani fog, mivel a takarmányadagban nem lesznek egyensúlyban a tápanyagok. Az alábbiakban a biztonságos bekeverési arányok láthatók. 5. táblázat: A szemes búza biztonságos bekeverési arányai brojlertápokban Takarmány Búza bekeverési aránya indító Nulla Nevelő Folyamatos emelés 10%-ig + Befejező Folyamatos emelés 15%-ig + + A búza nagyobb arányban is felhasználható, ha töményebb koncentrációjú keveréktakarmánnyal kombinálva etetik. A vágóhídra történő szállítás előtt 2 nappal be kell fejezni a szemes búza etetését, ezzel elkerülhető a vágóüzemben a a zsigerelés közbeni szennyeződés. Kulcspontok A takarmányok szemes búzával történő kiegészítése csökkentheti a teljesítményt, amennyiben a keveréktakarmány összetételét nem igazítják ki megfelelően. Takarmány és hőstressz A helyes, egyensúlyban lévő tápanyagszintek és a magas emészthetőségi értékkel rendelkező takarmány-alapanyagok segítségével minimalizálható a hőstressz hatása. Az optimális szerkezetű morzsával és granulátummal a takarmány elfogyasztásához szükséges energia és ezzel a takarmányfelvételkor termelt hő minimalizálható. A takarmány optimális formája javítja az étvágyat és hideg időszakban segít a kompenzáló takarmányfelvételben is. Hőség idején egyes esetekben előnyös lehet a takarmány energiatartalmát zsírokkal (és nem szénhidrátokkal) növelni, mivel ezzel a takarmányból származó hőfelszabadulás csökkenthető. Hőstressz során a legfontosabb táplálóanyag a folyamatosan elérhető hideg, alacsony sótartalmú ivóvíz. A vitaminok és elektrolitok tervszerű használata, akár ivóvízben, akár takarmányban adva segít a madaraknak átvészelni a környezeti stresszt. Kulcspontok A helyesen adagolt tápanyagszintek és a jobban emészthető alapanyagok segítenek a hőstressz hatásait minimalizálni. Az optimális szerkezetű takarmány minimalizálja a hőstresszt és lehetővé teszi a kompenzáló takarmányfelvételt. Hideg, alacsony sótartalmú ivóvíz biztosítandó. A madarak számára a nap leghidegebb részében legyen hozzáférhető a takarmány. 31
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Takarmány- és vízellátás Környezet A takarmány túlzottan magas nyersfehérje-tartalmának elkerülésével a nitrogén- és ammónia-kibocsátás csökkenthető. Ez úgy valósítható meg, hogy ha a takarmányrecepteket az emészthető esszenciális aminosavak ajánlati szintjei alapján hozzuk egyensúlyba, és nem a minimális nyersfehérje szintek alapján. A foszforürítés mértéke a madár szükségletei szerinti takarmányozással és a fitáz enzimek használatával csökkenthető. Kulcspontok Az emészthető esszenciális aminosavak egyensúlyba hozott szintjei alapján összeállított takarmányreceptekkel a nitrogénürítés minimalizálható. A foszforürítés a madár szükségletei szerinti takarmányozással minimalizálható. Alomminőség Az alom minősége közvetlenül befolyásolja a madarak egészségi állapotát. Az alacsony nedvességtartalmú alom csökkenti az ammónia mennyiségét a levegőben és ezáltal a légzőszervi stressz csökkenthető. Jó alommal a talpfekély előfordulása is csökkenthető. Amennyiben a megfelelő tartástechnológiai és állategészségügyi feladatokat elvégezzük, a jó alom fenntartásához a következő takarmányozási stratégiák segítenek majd: a takarmányban kerülendő a túlzott nyersfehérje tartalom, a magas só- és nátruimszintek kerülendők, mivel ezek a madarak vízfelvételét növelik és nedves alomhoz vezetnek, a gyengén emészthető vagy nagy rosttartalmú takarmányalapanyagok kerülendők, a takarmányhoz kevert jó minőségű zsírok és olajok segítenek az olyan emésztőszervi rendellenességek elkerülésében, amelyek nedves alomhoz vezetnek. Vízminőség A víz az élethez szükséges egyik alapelem. Bármilyen arányban csökkenő vízfelvétel vagy növekvő vízürítés döntően befolyásolhatja a brojlercsirke életteljesítményét. Bővebb információk a Ross Tech 08/47 Vízminőség című kiadványban találhatók. A brojlerek számára biztosított vízben ne legyen túl sok ásványi anyag, a víz bakteriális fertőződéstől mentes legyen. A humán fogyasztásra biztosított víz alkalmas a brojlerek számára is, azonban a fúrt kutakból, nyílt víztározókból és gyenge minőségű közös víznyerőkből származó vizek gondot okozhatnak. Szükséges vizsgálni a kalciumsók (vízkeménység), a konyhasó és a nitrátok mennyiségét a vízben. 32
ROSS BROJLER TARTÁSTECHNOLÓGIA: Takarmány- és vízellátás Az istálló kitakarítását követően, a csibeszállítást megelőzően a bakteriális fertőződés ellenőrzése miatt vízmintát kell venni a lelőhelyen, a tárolótartályban és az itatóknál. Az alábbi táblázat az ásványi és szerves anyagok maximális elfogadható koncentrációját mutatja az ivóvízben. 6. táblázat: Ásványi és szerves anyagok maximális elfogadható koncentrációja az ivóvízben Elfogadható Anyag koncentráció Megjegyzés (ppm vagy mg/liter) Összes kioldott szilárd 0-1,000 Magasabb koncentrációja anyag (TDS) nedves ürüléket és csökkent teljesítményt okoz. Coliformok a bélsárból 0 Ennél magasabb szint fertőzött vízre utal. Klorid 250 Ha a nátrium több, mint 50, akkor az elfogadható klorid koncentráció sokkal kevesebb (20 alatti). Nátruim 50 Kalciumsók (keménység) 70 ph 6,5-8,5 A savas víz korrodálja a berendezéseket és gátolja az egészségügyi kezeléseket. Nitrátok Nyomokban Szulfátok 200-250 Maximális elfogadható szint. Felette nő az ürülék nedvességtartalma. Kálium 300 Magnézium 50-125 Nagyobb koncentrációban a szulfátok hatását növeli. Vas 0,30 Ólom 0,05 Cink 5,00 Mangán 0,05 Réz 0,05 A 6. táblázatban szereplő határértékeket nem lépik túl, ha vezetékes vizet használnak. A fúrt kutakból nyert víz túzottan magas nitráttartalmú és csíraszámú lehet. Ahol magas a csíraszám, ott a kiváltó tényezőt azonosítani kell és meg kell szüntetni. A bakteriális fertőzés gyakran csökkenti a biológiai teljesítményt, mind az állattartó telepen, mind pedig a feldolgozó üzemben. A brojleristállóba belépő tiszta víz könnyedén fertőződhet az istállóban jelenlevő baktériumokkal történő érintkezéskor (11. ábra). A csíraszám csökkenthető, ha az itatóvonalon 3-4 ppm klórt adagolnak, elsősorban ott, ahol nyílt itatórendszereket használnak. Az ultraibolya (UV) sugárzással szintén hatékonyan szabályozható a csíraszám. 33