Szám: 103-2/2014/ADR Tárgy: Ügyfél veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye HATÁROZAT A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint tárgyi ügyben másodfokú hatóság részéről az Ügyfél által benyújtott fellebbezési kérelem vizsgálatának eredményeként, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 800.000,-Ft azaz nyolcszázezer forint bírságot kiszabó 78-5/2014/H. számú elsőfokú határozatát az indokolás megváltoztatása mellett h e l y b e n h a g y o m. A bírság összegét jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Határozatom a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (7100 Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. sz. ) címzett, de a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál (7100 Szekszárd, Mikes u. 16-22 sz.) benyújtott keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti, annak elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. I N D O K O L Á S I. Az elsőfokú hatóság 1) A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) Paksi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (továbbiakban: ellenőrző hatóság) 2014. március 12-én a 63.sz. főút 24 km. szelvényénél a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzését végezte, melynek során ellenőrzés alá vonta az XYZ-000 forgalmi rendszámú járművet. 2) Az elsőfokú hatóság a gépjármű és a rakomány ellenőrzése során megállapította, hogy a szállítás nem felelt meg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezésekben foglaltaknak.
2 3) Az ellenőrző hatóság a helyszíni ellenőrzés során megállapította, hogy az ellenőrzött szállítóegység 694 kg mennyiségű UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag, m.n.n. (növény védőszer) 9, III. veszélyes árut szállított. 4.) Az ellenőrző hatóság a helyszíni ellenőrzésen a 86/63-88/Paks/204. számú ellenőrzési jegyzékben, a 86/63-90/PAKS/2014. számú ellenőrzési jegyzőkönyvben és az ahhoz mellékelt fényképek (DSCF0164-DSCF0210) alapján megállapította, hogy tárgyi szállítási műveletben az Ügyfél, mint szállító és berakó vett részt, mivel az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak értelmében szállító az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár a nélkül. Tárgyi szállítási művelet vonatkozásában berakó az a vállalkozás, amelyik a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a kocsira / járműre, ill. a kocsiba / járműbe vagy a konténerbe berakja Az elsőfokú hatóság eljárása során az előzőekben részletezett tények alapján megállapította, hogy, az Ügyfelet a veszélyes áru szállítása során az ADR 1.4.1.1; 1.4.2.2.1.c), a 7.5.7 valamint a 7.5.7.1. fejezete szerinti kötelezettségek terhelték. 5.) Az elsőfokú hatóság az előzőekben említett ellenőrzési jegyzékből, jegyzőkönyvből és mellékletét képező fényképfelvételek alapján megállapította, hogy a szállítási műveletet végrehajtó gépjármű rakodóterében, oldalirányú elmozdulás ellen a rakodólapon elhelyezett veszélyes árukat nem rögzítették. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy, tárgyi szállítási művelet során a jármű haladási irányával ellentétes irányú elmozdulás ellen a küldeménydarabokat nem rögzítették, végzárót, rögzítő hevedereket nem alkalmaztak. A küldeménydarabok alatt lévő raklapokat a gépjármű rakfelületéhez nem csavarozták le, továbbá a rakfelület és a raklapok között nem helyeztek el csúszásgátló alátéteket vagy ékeket. A veszélyes áru szállítása során nem tartották be az ADR 1.4.1.1 pontjában foglaltakat, mely szerint Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. a.) A szállítási művelet során nem tartották be az ADR 1.4.2.2.1.c) pontjában foglaltakat, mely szerint: A szállítóra az 1.4.1. szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak, stb. Az előzőeket értelemszerűen a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. b.) Ugyancsak nem tartották be az ADR 7.5.7.1 pontjában foglaltakat, mely szerint : A kocsit/járművet, illetve a konténert a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, illetve a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, illetve a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, illetve konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon.
3 6.) Az esőfokú hatóság a fentiekben foglaltak alapján megállapította, hogy az ADR 7.5.7.1 bekezdésében foglaltak megsértője a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról 1/2002.(I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R1.) 5. (1) bekezdés és a 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontja, valamint a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. -hoz kapcsolódó 5. számú mellékletben lévő 1. táblázat 10. pontja szerint 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot köteles fizetni. a.) Az elsőfokú hatóság a résztvevői kötelezettségek vizsgálata során megállapította, hogy a berakó, a szállító és a gépjárművezető az Ügyfél volt. Az elsőfokú hatóság az ADR 1.4.2.2 bekezdésében foglaltak alapján megállapította, hogy a kötelezettségek betartásáért a felelősség teljes egészében a berakót valamint a szállítót terhelte. Az elsőfokú hatóság a helyszíni ellenőrzés során készített dokumentumok alapján megállapította, hogy a szállító valamint a berakó az Ügyfél volt, amelynek alapján a kötelezettségek betartásáért a felelősség az Ügyfelet terhelte. b.) Az elsőfokú hatóság az előzőekben részletezett tények alapján, az elkövetett szabályszegés miatt, nevezetesen a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása következtében az Ügyfél, 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint megfizetésére kötelezett. II. Az Ügyfél fellebbezési kérelme Az Ügyfél az elsőfokú hatóság 78-5/2014/H. számú határozata ellen a Ket. 99. (1) bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be, melyben az alábbi indokok alapján kérte, az elsőfokú határozat megsemmisítését. 7.) Fellebbezési kérelmében az Ügyfél előadta, hogy az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság megkifogásolta a rakomány rögzítését, mivel a zárt felépítményű jármű rakterében az áruk rakodólapokon, fóliával körbe tekerve voltak elhelyezve, és a rakodólapok kellő rögzítése nem történt meg. a.) Az Ügyfél álláspontja szerint a járművön kis mennyiségű veszélyes áru (ADR 1.1.3.6 alatt) szállítása történt, és a szállított áruk tömege és raklapon történő biztonságos rögzítése miatt a raklapok elmozdulása csak egy esetleges ütközés során történhetne meg, a rakomány rögzítési hiányosságából keletkező esetleges veszélyhelyzet kialakulásának az esélye elenyésző. b.) Az Ügyfél fellebbezési kérelmében előadta, hogy mindezek ellenére a feltárt rakományrögzítési hiányosságot a 1/2002. (1. 11.) Korm. rendelet meghatározása szerinti 1. kockázati kategóriába 10. pontjába sorolta be a hatóság, és így a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet szerint 800 000 Ft bírságot szabott ki az Ügyfél számára. c.) Az Ügyfél álláspontja szerint a vonatkozó rendelet szerint az 1. kockázati kategória alkalmazása csak abban az esetben megfelelő, amennyiben az ADR előírásainak megszegése esetében haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezet-károsodás okozásának nagyfokú kockázata alakulhat ki. Az Ügyfél álláspontja szerint ebben előbbi veszélyeztetés nem történt meg. d.) Az Ügyfél fellebbezési kérelmében kifogásolja, hogy az ellenőrzött jármű további intézkedés, a rakományrögzítési hiányosság megszüntetése nélkül folytatta útját, ugyanakkor amennyiben a szállítás a fent említett súlyos következményekkel járt volna, a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedést kellett volna foganatosítani, így például a jármű feltartóztatása, a továbbhaladás megakadályozása.
4 II. A másodfokú hatóság megállapításai A fellebbezésben foglaltakat, valamint az elsőfokú eljárásban hozott sérelmezett határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat, fényképfelvételeket megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: 8.) A fellebbezési eljárás során a 86/63-90/PAKS/2014. számú ellenőrzési jegyzőkönyvben (továbbiakban: Jegyzőkönyv) foglaltak alapján megállapítottam, hogy a Paksi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014. március 12-én a 63.sz. főút 24 km. szelvényénél (Nagydorognál) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzését végezte, melynek során ellenőrzés alá vonta az XYZ-000 forgalmi rendszámú járművet. Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság megállapította, hogy a szállítás nem felet meg az ADR-be foglalt rendelkezéseknek. a.) A helyszíni ellenőrzés során készített Jegyzőkönyvben foglaltak alapján megállapítottam, hogy az ellenőrzött szállítóegység 694 kg mennyiségű UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag, m.n.n. (növény védőszer) 9, III. veszélyes árut szállított. A 86/63-88/Paks/204. számú ellenőrzési jegyzékben továbbá az XYZ-000 frsz. gépjármű XXXXXX sz. forgalmi engedélyben foglaltak alapján megállapítottam, hogy a szállítási műveletet az Ügyfél végezte, mivel a veszélyes áru szállítását a feladótól a címzettig a tulajdonában álló gépjárművel teljesítette. b.) Előzőekben részletezettek alapján megállapítottam, hogy a végrehajtott tevékenység alapján az Ügyfél az ADR 1.4 fejezetében szereplő szállító, mint ahogy azt az ADR 1.2 fejezetében foglalt szállító fogalma tartalmazza, a következőképpen : az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár a nélkül. A fentiekben részletezett tények alapján megállapítottam, hogy Ügyfelet, mint a veszélyes áru szállítóját az ADR 1.4.2.2.1 bekezdésében foglalt kötelezettségek terhelték. A fellebbezési eljárás során az Ügyfél berakói tevékenységét nem vizsgáltam, mivel a rakomány rögzítésével kapcsolatban különleges előírás hiányában berakói kötelezettsége nem keletkezett. c.) A helyszíni ellenőrzés során készült Jegyzőkönyvben továbbá a DSCF0182 sz., a DSCF1081 sz., DSCF1072 sz., a DSCF1068 sz. fényképfelvételek alapján az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy a szállítási műveletet végrehajtó gépjármű rakodóterében rakodólapon egyesítő csomagolásba csomagolt küldeménydarabokat a rakodólappal együttesen az oldalirányú elmozdulás ellen nem rögzítették. Előzőekben megjelölt fényképfelvételek alapján megállapítottam, hogy, a küldeménydarabokat tárgyi szállítási művelet során a jármű haladási irányával ellentétes irányú elmozdulás ellen nem rögzítették, végzárót, rögzítő hevedereket nem alkalmaztak. A helyszíni ellenőrzésen készített Jegyzőkönyvben foglaltak alapján megállapítottam, hogy a keresztirányú elmozdulás ellen a küldeménydarabok valamint a jármű oldalfalai között 30-30 cm távolságot, üres teret, hátsó irányban 129cm üres teret állapított meg az ellenőrző hatóság. A fentiekben részletezett tények alapján megállapítottam, hogy a szállítási művelet során nem tartották be az ADR 7.5.7.1 bekezdésében foglaltakat nevezetesen: A kocsit/járművet, illetve a konténert a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, illetve a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, illetve a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, illetve konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki.
5 A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. d.) A fellebbezési eljárás további szakaszában vizsgáltam az ADR 7.5.7.1 bekezdésben foglalt kötelezettség felelősét. Az ADR 1.4. fejezetének vizsgálata során megállapítottam, hogy ADR 1.4.2.2.1.c) pontjában foglaltak alapján a szállítási művelet során a szállító feladata a rakomány valamint a jármű szemrevételezése, mint ahogy azt a következők tartalmazzák : ADR 1.4.2.2.1.c.) A szállítóra az 1.4.1. szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak, stb. Az előzőeket értelemszerűen a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. A fellebbezési eljárás során az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam - a fentiekben foglaltak alapján az ADR 7.5.7.1 bekezdésében foglalt mulasztás elkövetője a szállító, vagyis az Ügyfél aki az R1. 5. (1) bekezdés és a 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában, valamint az R2. 6. -hoz kapcsolódó 5. számú mellékletben lévő 1. táblázat 10. pontjában foglalt mulasztást - a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartását követte el, ezért 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírság megfizetésére köteleztem. A fentiekben leírtakat figyelembe véve, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak az 78-5/2014/H. sz. számú határozatát helybenhagytam, és az Ügyfelet a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 800.000,- Ft bírság megfizetésére köteleztem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A Ket. 74. (2) bekezdése szerint a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Hatóságom a Ket. 33. (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A Ket. 72. (1) dd) és de) pontjai alapján az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A kiszabott bírság megfizetésének késedelmes teljesítése esetén a Ket. 132. alapján késedelmi pótlék fizetési kötelezettség keletkezik. Határozatom jogalapja a Kkt. 20. -a, az R1., az R2., illetve a Ket. 104. és a 105. (1) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat a Ket. 109. -án, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. (2) bekezdésén és 326. (1) bekezdésén, valamint a 330. (2) bekezdésén alapul. Keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp. 338. (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye.
6 A Ket. 73/A (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A Ket. 109. (2) bekezdése szerint az ügyfél a keresetlevélben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Ket. 106. -a, a Kkt. 20. (2) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) bekezdés a) pontja, valamint az R3. 2. bf) pontja állapítja meg. B u d a p e s t, 2014. július 10. Készült: 3 példányban Terjedelme: 6. oldal Kapják: 1) Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ( 7100 Szekszárd, Mikes u. 16-22 sz.) 2) Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon keresztül mint Ügyfél ( ) egyéni vállalkozó ( ) 3) Irattár 4) BM OKF Költségvetési Főosztálya - elektronikusan