A 1. évi demográfiai adatok gyermekgyógyászati vonatkozása Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a betegségek megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi tevékenységhez információval kell rendelkezni a lakosság egészségi állapotáról, valamint az azt befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális, környezeti és egyéni életmódhoz kapcsolódó tényezőkről. A lakosság egészségi állapotának felméréséhez ismeretekkel kell rendelkezni az érintett népesség demográfiai jellemzőiről is. Az adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyve. A demográfia tárgya A demográfia szó a görög démosz (= nép, népesség) és a gráfia (= leírás) szavak összetételéből származik, tehát népességleírást jelent. A demográfia, mint tudomány azonban ennél tágabb fogalom, a népesség és a körükben végbemenő változások, valamint e változásokat meghatározó tényezők megfigyelésével és elemzésével foglalkozik. Egyrészt egy keresztmetszeti képet ad a népesség állapotáról, ami körébe a népesség száma, szerkezete, összetétele tartozik egy adott időpontban. Másrészt a népesség körében végbemenő változásokat fogja össze egy adott időtartamra vonatkoztatva, amelyet népmozgalmi jelenségeknek, népesedésnek nevezünk. Továbbá értelmezi népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi-gazdasági okokat és következményeket. A népesedési folyamatok két csoportra bonthatóak: természetes népmozgalomra és migrációra. A természetes népmozgalom folyamatai a születés, a házasodás, a termékenység, a válás és a halálozás. A migráció körébe az országon belüli belső vándorlás és a nemzetközi vándorlás tartozik. A demográfiai elemzés vonatkozhat a teljes társadalomra, vagy annak egy rétegére mint ezen tanulmány is - a -19 éves korosztályra. A népmozgalom főbb adatai Magyarországon a népesség száma 1. január elsején 9 931 95 fő volt, az év folyamán tovább csökkent, így 13. január elsején 9 9 79 főre változott. A népesség évközepi száma, a kettő átlaga 9 9 31,5 volt, amely továbbiakban az arányszámok kiszámításához használandó. Az arányszámok alapján következtethetünk az egyes jelenségek előfordulására, mivel az esetszámok, amelyek abszolút számok, nem tájékoztatnak a gyakoriságról. Magyarországon 1-ben 9 9 volt az élveszületések száma, tehát ennyi magzat jött a világra, amely az életnek valamilyen jelét adta, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében. A nyers élveszületési arányszám 1 9,1 ezrelék volt. 1-ben a halálozások száma 19 volt, a nyers halálozási arányszám 13, ezrelék volt. A természetes szaporodás az élveszületések és halálozások különbözete, ha a különbség negatív, akkor fogy a népesség, ha pozitív, akkor szaporodik. 1-ben a születések nagyobb mértékben emelkedtek, mint a halálozások, ebből adódóan a természetes fogyás üteme némileg mérséklődött. A két fő népmozgalmi esemény különbözeteként 39 171 fővel fogyott a természetes népesség száma. A természetes szaporodási arányszám -3,9 ezrelék volt. 3 1 Élveszületési arányszám=élveszületések évi száma az adott évben / a népesség évközepi száma ugyanazon évben*1 Halálozási arányszám=halálesetek évi száma az adott évben/a népesség évközepi száma ugyanazon évben*1 3 Természetes szaporodási arányszám=természetes szaporodás évi száma az adott évben/a népesség évközepi száma ugyanazon évben*1
A népességszám tényleges fogyását azonban fékezte a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege. Összességében 77 fővel fogyott Magyarország lakossága. Magyarországon a XX. században az élveszületés alapirányzata csökkenő. A halálozás trendje 191-19 között csökkenő, 195 és 1993 között növekvő, és 199-től kezdve enyhén csökkenő. 19-ig a két világháború éveitől eltekintve természetes szaporodás, 191-től természetes fogyás jellemzi a népességet, 11-ben 1 millió fő alá csökkent Magyarország lakossága. Az alapirányzatokat kisebb-nagyobb demográfiai hullámok szakították meg (1. ábra). 1. ábra. Ezerlakosra jutó élveszületés és halálozás alakulása, 191-1 5 35 élveszületési arányszám halálozási arányszám 3 5 15 1 5 191 197 1913 1919 195 1931 1937 193 199 1955 191 197 1973 1979 Ezrelék 195 1991 1997 3 9 A gyermeknépesség száma, aránya, összetétele Az arányszámok ismerete mellett szükség lehet például a gyermekgyógyászati ellátás tervezésénél - az esetszámok ismeretére is. A -19 éves korúak létszám-változásának alapirányzata csökkenő. A csecsemő- és gyermekhalálozás csökkenése, valamint népesedési politikai intézkedések bevezetése okozta születésszám változások miatt a gyermekek létszáma három időszakban növekedett (193-1939, 19-19, 197-193), azonban 193 óta folyamatosan csökkent. 13-ban a -19 éves korúak száma kétmillió alá csökkent, 1 199 9 fő volt (. ábra).. ábra. A -19 éves korosztály létszáma, 19-13 -19 évesek száma (ezer fő) 35 3 5 15 1 5 19 19 193 193 19 199 1953 1957 191 195 199 1973 1977 191 195 199 1993 1997 1 5 9 13
A népesség kormegoszlása megváltozott, a gyermekek aránya lecsökkent, az idős lakosság aránya pedig megemelkedett, amely egyrészt annak eredménye, hogy a várható élettartam meghosszabbodott, másrészt annak, hogy az élveszületések száma nagyon lecsökkent. A 5 éves és idősebb népesség száma és aránya először -ban haladta meg a -1 éves korú népességét. 13. január 1-jén 1 gyermekkorú lakosra 119 időskorú jutott. A népesség átlagos életkora év felé emelkedett (3. ábra). 3. ábra. A kormegoszlás és az átlagos életkor alakulása, 19-1 1% 9% 5, életkor 5, % 7% % 5% % 3% % 1% % 19 1 19 19 191 19 193 191 199 19 197 19 199 1 1 11 1 13, 35, 3, 5,, 15, 1, 5,, 5-x 15- -1 átlagos életkor 13. január 1-jén a -19 évesek aránya, százalék volt a teljes népességen belül. A gyermekek és fiatalok számának csökkenése minden korcsoportot érint, az egyes korcsoportok viszonylagos súlya is csökkenő tendenciát mutat, kivétel a -ban és 9- ben, amikor emelkedés volt tapasztalható (. ábra).. ábra. Az egyes gyermek korcsoportok aránya a teljes népességhez viszonyítva, -13 7 Gyermeklakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva (százalék) 5 3 1 1 3 5 7 9 1 11 1 13 - éves 5-9 éves 1-1 éves 15-19 éves Élveszületés Az élveszületések száma az 197-es évihez képest nagyon lecsökkent az ezredfordulóra, először 199-ban süllyedt százezer alá, majd 3 és. között növekedésnek indult. Azonban 9-től ismét csökkenő irányzatú, a mélypontot 11-ben érte el 9
születésszámmal. 1-ben ismét 9 -nél több gyermek jött élve a világra. Az élveszületési arányszám változásának iránya követi az abszolút érték mozgásait (5. ábra). 5. ábra. Az élveszületések számának és az élveszületési arányszám alakulása, 197-1 É lv es z ü leté se k sz ám a 1 1 1 1 1 97 1 99 1 3 5 7 9 1 1 1 1 É lve sz ü le tés i a rá n ys z ám (e z relék ) 1 1 1 1 19 7 19 9 1 3 5 7 9 1 11 1 Az élveszületéseket az anya és az újszülött jellemzői alapján is csoportosíthatjuk, elemezhetjük. Az újszülött oldaláról a születési súly, a gesztációs kor, a nem, az élveszületési sorrend valamint az ikertestvér alapján is képezhetünk csoportokat. Az újszülöttek súlya az egyik legfontosabb csecsemőhalálozást befolyásoló tényező. A kissúlyú újszülöttek, a 5 grammnál kisebb súllyal született újszülöttek aránya az utóbbi tíz évben nem mutatott csökkenést, értéke, százalék körül mozog. Az élveszülöttek átlagos súlya 35 gramm körül alakult. A koraszülöttek, a 37. terhességi hét előtt szülöttek aránya,9 százalék volt. A többes terhességekből származó élveszülöttek aránya emelkedett. Az élveszületési sorrend átlaga a közel azonos, amely a csökkenő élveszületés mellett azt jelenti, hogy azok a nők, akik már egyszer vállaltak gyermeket hajlandóbbak egy következő terhességre. Mint várható volt, minden évben több fiú született, mint lány (I. táblázat). I. táblázat. Élveszületések az újszülött jellemzői szerint, 197-1 Kissúlyú élveszülöttek aránya (%) Élveszülöttek átlagos súlya (gramm) A 37. terhességi hét előtt élveszülöttek aránya (%) Többes születésből származó élveszülöttek aránya (%) Az élveszületési sorrend átlaga 1 leány élveszülöttre jutó fiú élveszülött Évek 197 1,7 315 1,*,1 1, 1,7 199 9,3 315,7,3 1, 1,5, 3,,7 1,9 1,1 11, 355,9 3, 1,91 1, 1, 37,9 3, 1,91 17,1 *19-as adat Az élveszületéseket megvizsgálhatjuk az anya családi állapota és életkora szerint is. A nem házas családi állapotúak részaránya folyamatosan emelkedik a szülő nők között, 1-ben az újszülöttek,5 százaléka született házasságon kívüli kapcsolatból, amely az eddig tapasztalt legmagasabb részarány. A 1-es születésszám növekedése kizárólag a házasságon kívüli születések nagyobb mértékű emelkedéséből eredt, a házasságból született gyermekek száma továbbra is csökkent. A házasságon kívüli születések dinamikus emelkedése szoros együtt járást mutat azzal, hogy a szülőképes korú női népesség között is erősen emelkedett a hajadon családi állapotú, de élettársi kapcsolatban élő nők hányada (. ábra).
. ábra. Élveszületések az anya családi állapota szerint, 197-1 1 Élveszületések száma (ezer fő) 1 1 1 197 199 1 3 5 7 9 1 11 1 Házas Nem házas A szülő nők életkora egyre határozottabban kitolódik, a nők átlagos életkora a gyermekük születésekor folyamatosan emelkedik, 1-ben 3, év volt. Még 199-es évek közepéig a - éves korcsoportban, 9-ig a 5-9 éves korcsoportban, ezt követően a 3-3 éves korcsoportban volt a legmagasabb a korspecifikus termékenység. 1-ben eltérően ugyan, de valamennyi korcsoportjában emelkedett a gyermekvállalás gyakorisága. A 3 év alatti nők termékenységének emelkedése jelentősebb volt, de a többletszületés jelentős része a 35-39 éves korosztálytól származott. 1-ben a 3 3 éves nők adták az összes születésszám közel egyharmadát (7. ábra). 7. ábra. Élveszületések gyakorisága az anya korcsoportja szerint 1 megfelelő korú nőre vonatkoztatva, 197-1 Ezrelék 1 1 1 1 1 197 199 5 1 1-19 - 5-9 3-3 35-39 - 5- Anyai életkor Az élveszületéseket megyénként vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az országosnál magasabb volt az élveszületési arányszám Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom megyében és Budapesten (. ábra). Korspecifikus termékenységi arányszám= élveszülöttek évi száma az adott női korcsoportban / az adott korcsoportba tartozó nők évközepi száma*1
. ábra. Élveszületési arányszám megyénként, 1 Élveszületési arányszám (ezrelék) 1 1 7,5 7,5 7,7,1,1,,3,,5,5,7,9,9 9, 9, 9, 9,5 Zala Békés Vas Somogy Nógrád Csongrád Baranya Tolna Veszprém Bács-Kiskun Heves Fejér Jász-Nagykun-Szolnok Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Budapest Borsod-Abaúj-Zemplén 9, 9, 9,9 Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Összesen A kissúlyú újszülöttek aránya nagyon magas, 1 százalék feletti volt Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében. A legkedvezőbb helyzet Budapesten volt tapasztalható, amely nemzetközi összehasonlításban még mindig kiemelkedően magas érték (9. ábra). 9. ábra. Kissúlyú újszülöttek aránya megyénként, 1 9,1 Kissúlyú újszülöttek aránya (százalék) 1 1 1 7,1 7, 7,5 7,5 7, 7, 7,7,,,,,5,, Budapest Vas Győr-Moson-Sopron Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Pest Csongrád Veszprém Fejér Békés Komárom-Esztergom Baranya Hajdú-Bihar Zala Bács-Kiskun Heves Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg 1, 11,1, 1, 9,7 9,7 Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Országos, Termékenység A nyers élveszületési arányszám hátránya, hogy az élveszületések számát a teljes népességhez viszonyítja, nem veszi figyelembe a népesség kormegoszlását. Ha egy népesség öregszik (a szülőképes korú nők részaránya csökken), akkor változatlan élveszületési szám mellett is csökken az élveszületési arányszám. A termékenység változásának mérésére alkalmasabb
mutató a teljes termékenységi arányszám 5, amely azt mutatja meg, hogy a női népesség hoz-e annyi gyermeket a világra, amely elegendő a népesség egyszerű reprodukciójához. A gyermekhalálozásokat figyelembe véve értékének tartósan,1 felett kell lennie ahhoz, hogy egy népesség szaporodjon. Magyarországon 1959-től kezdve a teljes termékenységi arányszám ezt a kritikus értéket - 197-1977 között lévő időszakot kivéve - nem érte el. A 1. évi termékenységi szint mellett száz nő 13 gyermeket hozna világra élete folyamán, amely 1-zel több a 11. évi (1 gyermek) értéktől, azonban ez a jelentős emelkedés is messze elmarad az egyszerű reprodukció biztosításához átlagosan szükséges 1-es gyermekszámtól (1. ábra). 1. ábra. A teljes termékenységi arányszám alakulása, 197-1,5 Teljes termékenységi arányszám 1,5 1,5 1,97 1, 1,35 1,35 1,3 1,31 1,31 1, 1, 1,3 1,3 1,33 1, 1, 197 199 1 3 5 7 9 1 11 1 Magzati veszteségek A magzati veszteség körébe a magzati halálozások és a terhességmegszakítások tartoznak. 1-ben a születésszám emelkedése mellett a magzati veszteségek száma csökkent. A magzati halálozások 1 élveszületésre vetített száma az utóbbi években emelkedő irányzatot mutatott, azonban 1-re csökkent az értéke. A magzatok döntő többsége 97,7 százaléka a. terhességi hét előtt halt el. Szomorú tény, hogy a magzatok közel kétharmada szándékos beavatkozás következtében nem születhetett meg. A terhességmegszakítások 197-től tartó folyamatosan csökkenő irányzata - a. évi megtorpanástól eltekintve - folytatódott. 1 élveszülöttre 1-ben, terhességmegszakítás jutott, szemben az előző évi 3,7-del. (II. táblázat, 11. ábra). II. táblázat. Magzati veszteségek, 11-1 Száma 1 élveszületésre jutó aránya 11 1 11 1 Korai és középidős magzati halálozás 1 1 7 Késői magzati halálozás 39 37 15,9 1, Terhességmegszakítás 3 3 3 11 3,7, Magzati veszteségek 55 3 5 5 3, 5, 5 Teljes termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy az adott évi korspecifikus termékenység változatlan érvényesülése mellett (amely az egyes női korosztályokban méri a termékenységet) egy nő teljes produktív élete folyamán hány gyermeknek adna életet. Magzati halálozásról akkor beszélünk, ha a magzat a megszületés előtt elhal, függetlenül a terhesség tartamától. A korai magzati halálozás a teljes hétnél rövidebb, és középidős magzati halálozás a - teljes hetes terhesség esetén történő vetélés
11. ábra. Magzati veszteségek alakulása, 197-1 magzati halálozások száma 1 élveszülöttre 5 15 1 5 197199135791111 15 1 9 3 terhességmegszakítások száma 1 élveszülöttre Halálozás magzati halálozás 1 élveszülöttre terhességmegszakítás 1 élveszül A halálozási adatok a lakosság egészségi állapotának leírásában jelentős szereppel bírnak 7. 19-ban Magyarországon közel 17 ezer ember halt meg, amelynek,3 %-a csecsemőkorú volt. Ezer megszületett csecsemőből 193 azelőtt meghalt, hogy megérte volna az első születésnapját. A csecsemőhalálozás részaránya az összhalálozásban konzekvensen és rendkívüli módon lecsökkent. Jelenleg ezer élveszülöttbõl 5 bizonyul életképtelennek, ez az összes halálozásnak mindössze,3 százaléka. Szintén nagymértékben csökkent a 1-1 éves korban meghalt gyermekek száma, amit nagyrészt a fertőző betegségek csökkenése és kezelhetősége okozott. Jelenleg a népesség legnagyobb része év felett halálozik el. (1. ábra) 1. ábra A halálozások számának alakulása Magyarországon, 1919 és 1 5 Meghaltak száma (ezer fő) 15 1 5 1-1 15-59 -x 191 19 1931 193 191 19 1953 195 193 19 1973 197 193 19 1993 199 3 Születés körüli halálozás Születés körüli (perinatális) halálozás alatt a késői magzati halálozást, tehát a terhességi hét után elhalt magzatokat (halvaszületetteket) és a - napos korban történt 7 A halálozás az élet minden jelének végleges elmúlása az élve születés megtörténte után bármikor. Késői magzati halálozások közé tartozik, ha a magzat az anya testétől való elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta, és a fogamzástól számított teljes hétnél hosszabb idő telt el. Idesorolandó továbbá, ha a magzat kora nem állapítható meg, de a magzat hossza 3 cm vagy annál nagyobb, vagy a magzat súlya 5 g vagy annál több.
csecsemőhalálozást értjük. A perinatális halálozás szintjét a várandósgondozás, a szülésvezetés és az újszülött ellátás minősége egyaránt befolyásolja. 1-ben kevesebb késői magzati halálozás és több korai újszülöttkori halálozás következett be, mint 11-ben. Összességében 57 volt a perinatális halottak száma (III. táblázat). III. táblázat. Születés körüli halálozás, 11-1 Késői magzati halálozás + - napos korban meghaltak = Születés körüli halálozás Száma 1 születésre jutó aránya 11 1 11 1 39 37,, 19 19,1, 5 57,,3 A születés körüli halálozási arányszám 9 változásának tendenciája csökkenő, nagyobb részét a késői magzati halálozás adja. Mivel a vizsgált időszakban a korai csecsemőhalálozás mértéke jobban csökkent, így a késői magzati halálozás részaránya növekedett a perinatális halálozáson belül. 1-ben mindkét összetevője az abszolút számok változásának irányával azonos elmozdulást mutatott, az előző évi értékhez képest. 1 születésre,3 születéskori halálozás jutott, amely,3 ponttal alacsonyabb a 11. évinél (13. ábra). 13. ábra. A születés körüli halálozás alakulása, 199-1 Születés körüli halálozás (ezrelék) 1 1 199 1999 1 3 5 7 9 1 11 1 Késői magzati halálozás - napos halálozás Születés körüli halálozás A születés körüli halálozási arányszámok megyénkénti vizsgálata - az évenként előforduló kis esetszámok miatt történő ingadozás stabilizálására - három évre összevontan történt. A perinatális halandóság országos átlag értéke, ezrelék volt 1 1 számítva. A perinatális halálozás legkedvezőbb - 5 ezrelék alatt - Budapesten és Hajdú-Bihar megyében, a legmagasabb az előbbiek majdnem dupla értékével - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt (1. ábra). 9 Születés körüli halálozási arányszám=(késői magzati halálozás+- napos korban elhaltak évi száma) / (élveszülöttek+halvaszülöttek ugyanazon évi száma)*1
1. ábra. Születés körüli halálozás megyénként, 1-1,5,3,71,57 7,51,35,9 5,79 9,5,5 7,75 7,5,9 5,3,39 7, 5, 7,1 7,3 5,9 Országos:,,-,99 5,-5,99,-,99 7,-7,99,-,99 9, felett Csecsemőhalálozás A halálozási adatokon belül sajátos csoportot képvisel a csecsemőhalálozás, mely nem annyira a lakosság egészségi állapotát, mint inkább az egészségügyi ellátás színvonalát tükrözi. Ezen kívül a csecsemőhalálozás a társadalmi, gazdasági különbségekre igen érzékeny mutató, és felhívja a figyelmet a fokozottan veszélyeztetett élveszületettek kiemelt ellátásának jelentőségére. Csecsemőhalálozáson az élveszületést követően az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett halálozást értjük. 1-ben összesen 3 csecsemő halt meg. A meghalt csecsemők nagyobb hányada volt fiú. A súlyspecifikus halálozási arányszám azt mutatja, hogy a 5 gramm alatti súllyal született, kissúlyú újszülöttek halandósága sokkal magasabb, 39, ezrelék volt, mint a normál súlyú újszülötteké (1, ezrelék). A csecsemők nagyobb aránya, 7,1 százaléka halálozott el korai csecsemőkorban, napos koruk előtt. 1 élveszülöttből 3,3 halt meg korai csecsemőkorban, és 1, késői csecsemőkorban (IV. táblázat). IV. táblázat. Csecsemőhalálozás nemi, súly szerinti és időbeni bontásban, 1 Összesen Fiú Lány -99 gramm 5-X gramm Korai csecsemőhalálozás Késői csecsemőhalálozás Száma 3 1 17 33 135 9 1 Megoszlása 1% 5,5% 9,5% 9,% 3,% 7,1% 3,9% Halálozási arányszám,9,7* 5,* 39,** 1,** 3,3*** 1,**** * Nemspecifikus halálozás 1 *** Korai csecsemő halálozás 11 ** Súlyspecifikus halálozás 1 **** Késői csecsemő halálozás 13 1 Nemspecifikus halálozási arányszám= <1éves korban adott nemű elhaltak évi száma / az adott nemű élveszülöttek ugyanazon évi száma*1 11 Korai csecsemőhalálozás= < napos korban elhalt csecsemők adott évi száma / élveszülöttek ugyanazon évi száma*1 1 Súlyspecifikus halálozási arányszám: <1 éves korban adott súlyú elhaltak évi száma / az adott súlyú újszülöttek ugyanazon évi száma*1 13 Késői csecsemőhalálozás= napos kortó elhalt csecsemők adott évi száma / élveszülöttek ugyanazon évi száma*1
A csecsemőhalálozási arányszám a csecsemőhalottak adott évi számát az ugyanazon évi élveszülöttek számához viszonyítja. 1 Magyarországon 197-ben 1 újszülöttre közel 3 csecsemő halott jutott, azóta a csecsemőhalandóság folyamatosan csökkent, 1997 óta az értéke 1 ezrelék alatt van, 11-ben pedig az egy éven aluli újszülöttek mortalitása 5 ezrelék alá került. 1-ben a csecsemőhalandóság mértéke nem változott,,9 ezrelék maradt. (15. ábra). 15. ábra. A csecsemőhalandóság alakulása, 197-1 Csecsemőhalálozási arányszám (ezrelék) 35 3 5 15 1 5 35,9 1,,1 7, 7,3,, 5,7 5,9 5, 5,1 5,3,9,9 197 199 1 3 5 7 9 1 11 1 A csecsemőhalálozási arányszám elemzésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az adott naptári évben elhalt csecsemők egy része nem abban a naptári évben született. Így az arányszám torzított lehet, ha az egyik vizsgált időszakról a másikra számottevően ingadozik az élveszületések száma. Ez kiküszöbölhető, ha az azonos évben született csecsemők halálozását vetjük össze. Az 1 adott évi élveszülött közül 1 éves kora betöltése előtt meghaltak száma folyamatosan csökkent az évek során, kivétel 1-ben, amikor, ezrelékponttal emelkedett az értéke. A 11-ben született újszülöttek halandósága először csökkent 5 ezrelék alá, tízezer újszülött közül 7 halt meg az 1 éves születésnapja előtt (1. ábra). 1. ábra. Azonos évben született csecsemők halálozásának alakulása, 197-11 35 35,7 3 Ezrelék 5 15 1 5 1,9 9,1 7,9 7, 7,1,7, 5, 5, 5,5 5,1 5,5,7 197 199 1 3 5 7 9 1 11 A csecsemőhalálozási arányszám javuló tendenciája mindkét nem esetében megfigyelhető, a fiúk esetében jelentősebb mértékben csökkent, így a nemenkénti különbségek folyamatosan mérséklődtek. A fiúk csecsemőhalandósága 1-ig meghaladta a lányokét, azonban ebben az évben a leánygyermekek csecsemőhalandósága első alkalommal múlta felül a fiú újszülöttekét. Mindemellett a csecsemőhalandóság mértéke mindkét nem esetében 5 ezrelék alatt maradt (17. ábra). 1 Csecsemőhalálozási arányszám= <1 éves korban elhaltak adott évi száma / az élveszülöttek ugyanazon évi száma*1
17. ábra. A csecsemőhalandóság alakulása nemek szerint, -1 1 Csecsemőhalálozás (ezrelék) 1 Fiú Lány 1 3 5 7 9 1 11 1 Egy újszülött életkilátását nagymértékben meghatározza a születéskori súlya. A születési súly csökkenésével a csecsemők halandósága exponenciális mértékben növekszik (az y tengely exponenciális beosztású). A halálozás a 5 gramm születési súly felett kerül az átlagos szint alá, így a csecsemőhalálozás csökkentésének legeredményesebb módja a koraszülés megelőzése lenne (1. ábra). 1. ábra. Csecsemőhalandóság a születési súly szerint, 1 1 1,3 333,3 1 57, Ezrelék 1 17,3 7, 3,3,9 1 1,3 1,1, 99 5 999 1 199 15 1999 99 5 999 3 399 35 3999 X A csecsemő életkilátásait az anya életkora is befolyásolhatja, a túl fiatal és a túl idős kor is kedvezőtlen. 1-ben az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak aránya a 3-3 éves nők újszülöttjei között volt a legalacsonyabb, 3,9 ezrelék. Az átlagosnál alacsonyabb a 5-9 valamint a 35-39 éves korcsoportú anyák csecsemőinek halandósága is. Az újszülöttek 7,7 százalékát ezen három korcsoportokba tartozó anyák hozták a világra. (19. ábra). 19. ábra Csecsemőhalandóság az anya életkora szerint, 1 1 1 13,9 1,3 1 ezrelék 7, 5,7,3 3,9, 7,9,9-1 17-19 - 5-9 3-3 35-39 - 5-9 anya életkora (év)
A csecsemőhalálozásnak bizonyított az összefüggése a szülők (elsősorban az anya) iskolázottságával, és az iskolázottsággal összefüggést mutató életmóddal a várandósság alatt (genitális higiéne, táplálkozás, dohányzás), valamint az alacsony iskolázottságú anyák körében a kis súlyú születés is nagyobb gyakoriságú. A középfokú és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező anyák újszülötteinek halandósága alacsonyabb, mint az átlagos csecsemőhalandóság. Az általános iskolát be nem fejező anyák csecsemőinek a halálozása több mint négyszerese volt a legmagasabb iskolai végzettségű anyák csecsemői körében mért halálozási szintnek (. ábra).. ábra. Csecsemőhalandóság az anya iskolai végzettsége szerint, 1 1 1 1, 1, Ezrelék 5,1,,9 Általános iskola, osztály Álatlános iskola, -7 osztály Szakmunkásképző iskola, szakiskola Befejezett középiskola Befejezett felsőfokú iskola Összesen A 1. évi csecsemőhalálozás a legkedvezőbb volt Békés, Hajdú-Bihar megyében és Budapesten. 7 ezreléknél magasabb volt a csecsemőhalandóság Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Nógrád és Somogy megyében. A legtöbb megyében jelentős mértékben változott a csecsemőhalandóság a megelőző évi értékhez képest (1. ábra). 1. ábra. Csecsemőhalálozás megyénként, 1 Csecsemőhalálozási arányszám (ezrelék) 1 9 7 5 3 1, Békés Hajdú-Bihar Budapest 11 1 3,,7,9, 5,1 5,1,7,9 Pest megye Csongrád Baranya Bács-Kiskun Fejér Tolna,,1,1,1 5, 5, Szabolcs-Szatmár-Bereg Komárom-Esztergom Heves Jász-Nagykun-Szolnok 7, 7,3 7,7, Vas Zala Győr-Moson-Sopron Borsod-Abaúj-Zemplén Veszprém Nógrád Somogy 9, Országos A csecsemőhalálozási arányszám torzított lehet, ha az egyik vizsgált időszakról a másikra számottevően ingadozik az élveszületések száma, amely még jobban megmutatkozik kisebb,9
térségek vizsgálatánál, illetve rövidebb időszakok elemzésénél. Továbbá az ilyen kis arányszámok esetében kiugró értékek is előfordulnak. Ennek következtében sem az adott évi adatokból, sem az évről-évre történő változásokból kis térségek, illetve rövid időszakok esetén - nem célszerű összehasonlító következtetéseket levonni. Pontosabb képet mutat a három évre összevont csecsemőhalálozási arányszám elemezése. 15 A csecsemőhalálozási arányszám megyénkénti összehasonlítása során is ezen stabilizálási eljárás használandó. A 1-1-es évre összevont csecsemőhalálozási arányszám átlag értéke 5,3 ezrelék volt. A csecsemőhalandóság terén nagy területi egyenlőtlenségek alakultak ki Magyarországon. Nagyon kedvező, ezrelék alatti érték jellemezte Budapestet, további 5 megyében (Hajdú- Bihar, Békés, Pest, Komárom-Esztergom, Zala),5 ezrelék alatt volt a csecsemőhalandóság. Legmagasabb volt az átlagos csecsemőhalálozási arányszám Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. (. ábra).. ábra. Csecsemőhalálozás megyénként, 1-1,53 5,,1,9,5,9 3,39,9 7,5,77,39,5,,5, 5,17 5,,3 5,7 5,13 Országos: 5,3 3,-3,99,-,99 5,-5,99,-,99 7,-7,99, felett Az egyes megyékben a csecsemőhalálozás alakulását az összevont csecsemőhalálozási mutatók mozgó átlagolásával célszerű elemezni. Az országos összevont csecsemőhalandóság a vizsgált időszakban, és 1 között folyamatosan csökkent. Folyamatosan csökkent és az országos átlag alatt maradt Budapest csecsemőhalandósága. Pest megyében is országos szint alatti érték és csökkenő tendencia volt megfigyelhető. Fejér megyében a csecsemőhalálozási arányszám értéke az országos átlag körül ingadozott. Komárom- Esztergom megyében kezdetben az országos értéknél kedvezőtlenebb volt a csecsemőhalandóság, majd az országos szint alá csökkent. Sajnos Veszprém megyében éppen ellenkező irányú változás figyelhető meg, az utóbbi három periódusban emelkedett az egy éven aluliak halálozása. Győr-Moson-Sopron megyében eleinte csökkent a csecsemőhalandóság, amelyet 7-9-es időszaktól kezdve lassú emelkedés követett. Vas megyében a 3-5-ös időszaktól kezdve egyenletesen emelkedett a csecsemőhalálozási arányszám -1-ig, amely végül az országos átlagot is meghaladta, utóbbi években lassú csökkenés volt tapasztalható. Zala megyében folyamatosan csökkent az egy év alattiak halálozása. Baranya, Somogy és Tolna megyében csökkenő tendenciájú volt a csecsemőhalandóság, értéke az országos szint körülinek mutatkozott. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a nagyon magas 1 ezrelék feletti csecsemőhalálozási arányszám értéke a - időszaktól kezdve kedvezően alakult. Heves megyében szintén országos átlag körül mozgott a csecsemőhalandóság. Nógrád megyében csökkent, majd emelkedett az egy éves korúak halálozása, egy év kivételével az országos szint feletti értékek jellemezték. Hajdú- Bihar megyében a csecsemőhalálozási arányszám mind végig kedvező, -5 ezrelék között 15 Összevont csecsemőhalálozási arányszám=csecsemőhalálozások számának összege az adott periódusban / az élveszületések számának összege ugyanazon periódusban*1
alakult. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kezdeti nagyon magas érték az országos átlag alá csökkent, de aztán újra emelkedésnek indult. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7-9 időszaktól kezdve magasabb volt a csecsemőhalandóság az országos szintnél (3. ábra). 3. ábra A csecsemőhalandóság megyénkénti alakulása, -1 9 7 e z r e lé k 5 Budapest 3 Pest megye Közép-Magyarország 1 Ország összesen - 1-3 - 3-5 - 5-7 - 7-9 - 1 9-11 1-1 9 9 7 7 e z r e l é k 5 3 1 - Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Ország összesen 1-3 - 3-5 - 5-7 - 7-9 - 1 9-11 1-1 e z r e l é k 5 3 1 - Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Ország összesen 1-3 - 3-5 - 5-7 - 7-9 - 1 9-11 1-1 1 1 1 1 e z r e l é k - Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Ország összesen 1-3 - 3-5 - 5-7 - 7-9 - 1 9-11 1-1 e z r e l é k - Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Ország összesen 1-3 - 3-5 - Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld 5-7 - 7-9 - 1 9-11 1-1 1 1 1 1 e z r e l é k - Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Ország összesen 1-3 - 3-5 - 5-7 - 7-9 - 1 9-11 1-1 e z r e l é k - Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen 1-3 - 3-5 - 5-7 - 7-9 - 1 9-11 1-1
Gyermekhalandóság Az V. táblázat az egyes korosztályokban a halálozások abszolút számát mutatja nemenként. Az összehasonlítható korspecifikus arányszámokból 1 látható, hogy az 1 és a 15-19 éves fiúgyermekeknek volt a legmagasabb a halandóságuk, mindkét csoportban 1 gyermekből halt meg 1-ben. A 3- és az 5-9 éves korcsoportban több volt a leány halott, mint a fiú, a többi korosztályban fiú túlsúly volt jellemző (V. táblázat). V. táblázat. Gyermekhalandóság, 1 Kor (év) Ezer megfelelő korúra Halálozások száma jutó halálozás ( ) Fiú Lány Fiú Lány Fiúk aránya (%) 1 17 1,,3 5, 9 5,,1,3 3-11 15,1,,3 5-9 19 9,1,1 39, 1-1 55 3,,1 7,5 15-19 115 5,, 71,9 A halálok-specifikus halálozási arányszám ez egyes halálok miatt bekövetkezett halálesetek gyakoriságát adja meg 17. A kis esetszámok miatt az ingadozások stabilizálására több év jelen esetben 3 adatainak összevonásával elemezendő. A 1-1-es évekre összevont nemenkénti arányszámok azt mutatják, hogy kisebb életkorokban a daganatok, idősebbeknél a külső okok okozzák leggyakrabban a gyermekek halálát (. ábra).. ábra. Az egyes halálokok gyakorisága nemenként és korcsoportonként, 1-1 Halálokspecifikus halálozási arányszám 1 főre 5 3 1 1-5-9 1-1 15-19 1-5-9 1-1 15-19 Fertőző és élősdiek okozta betegségek Külső okok Veleszületett rendellenességek Daganatok A keringési rendszer betegségei Az idegrendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Egyéb Fiú Kor (év) Lány 1 Korspecifikus halálozási arányszám= adott korú elhaltak évi száma / az adott korú népesség ugyanazon évi évközepi száma*1 17 Halálok specifikus halálozási arányszám= adott halálokban elhaltak adott évi száma / a népesség évközepi száma ugyanazon évben*1
A haláloki struktúra az adott betegségben meghaltak megoszlását mutatja. Az egyes halálokok életkor szerinti gyakoriságára nem lehet belőle következtetni, arra az előbb említett arányszámok használhatók. 1-ben a legtöbb csecsemő (,1 százalék) a perinatális szakban keletkező állapotok miatt vesztette életét. A csecsemők,9 százaléka halt meg veleszületett rendellenességekben. A halálokok harmadik helyén a külső okok álltak. Az 1- éves korosztályban a vezető halálokok az idegrendszeri betegségek és a külső okok voltak, amelyeket a daganatos betegségek következtében fellépő halálozás követett. Az 5-9 évesek között a legtöbb gyermek halálát a daganatok okozták, a második helyre a külső okok kerültek, majd a légzőrendszer betegségei következtek. A két legidősebb csoport haláloki sorrendje egyező volt, az első helyen az erőszakos események álltak, majd a daganatok, azt követően az idegrendszeri betegségek okozták a legtöbb gyermek halálát. Az életkor növekedésével a halálesetek egyre nagyobb részét okozták külső okok - vagyis a balesetek, gyilkosságok és öngyilkosságok (5. ábra). 5. ábra. Vezető halálokok az egyes életkorokban, 1 1% 9% % 1.. Perinatális szakban keletkező állapotok Egyéb Külső okok 7% % 5% % 3% % 1% 1. 3.. 1.. 3. 1. 1. 3.. 1. 3.. Veleszületett rendellenességek Az emésztőrendszer betegségei A légzőrendszer betegségei A keringési rendszer betegségei Az idegrendszer betegségei Endokrin, tápl. és acs. betegségek Daganatok Fertőző betegségek % évesek 1- évesek 5-9 évesek 1-1 évesek 15-19 évesek Európai összehasonlítás Az egyes demográfia mutatók hazai változásának ismerete mellett, fontos arról is tudni, hogyan viszonyul más országok mutatóihoz. Az európai összehasonlításra használt adatok a Health for all adatbázisból (13. július) származnak a 11. évre vonatkozóan (amelyik országban nem volt elérhető 11-es adat, ott a 1. évi került az elemzésbe). Az élveszületési arányszám Magyarországon rendkívül alacsony az európai országokéhoz képest, tőlünk csak Németországban és Bosznia Hercegovinában volt alacsonyabb (. ábra).
. ábra. Élveszületési arányszám Európában, 11 (1) 3 5 15 1 5 Bosnia and Herzegovina 1 Germany Hungary 7 Latvia 1 Serbia 3 Portugal Italy Austria 1 Croatia 19 Greece 9 Bulgaria Andorra 3 Romania 57 EU members since May 35 Poland San Marino Spain Switzerland 3 Malta 1 Czech Republic 55 EU 3 Slovenia 5 EU members before May Lithuania 9 Luxembourg 1 Estonia 37 Republic of Moldova 51 Ukraine 33 Netherlands Slovakia 15 Finland 11 Cyprus 13 Denmark Belarus 3 Montenegro TFYR Macedonia 5 Sweden 5 European Region 3 Norway 39 Russian Federation 17 Georgia 5 United Kingdom 3 Armenia 1 Iceland Ireland 9 Turkey 5 Azerbaijan 53 Uzbekistan 3 Israel 5 Kazakhstan Kyrgyzstan Bár a terhességmegszakítások számának tendenciája csökkenő Magyarországon, nemzetközi viszonylatban nagyon kedvezőtlen helyen áll hazánk (7. ábra). 7. ábra. 1 élveszületésre jutó terhességmegszakítás Európában, 11 (1) 7 5 3 1 35 Poland 9 Turkey 53 Uzbekistan Kyrgyzstan 1 Croatia 5 Turkmenistan 3 Montenegro 3 Israel Switzerland 7 Belgium 33 Netherlands 1 Germany 5 Azerbaijan 15 Finland Lithuania 3 Slovenia 1 Albania 3 Portugal 1 Iceland 5 EU members before May 55 EU 1 Czech Republic 51 Ukraine 57 EU members since May Spain TFYR Macedonia 5 United Kingdom 3 Norway 5 Kazakhstan 13 Denmark 5 European Region Slovakia 3 Armenia Belarus 1 Serbia 5 Sweden 7 Latvia 37 Republic of Moldova Hungary 9 Bulgaria 1 Estonia 3 Romania 17 Georgia 39 Russian Federation Szintén nagyon magas, európai országok között szinte a legmagasabb, a kissúlyú újszülöttek aránya. Európában a jelentést küldő országok közül csak a nagyon kevés népességgel bíró San Marinoban és Andorrában született a hazainál magasabb arányban kissúlyú újszülött (. ábra).
. ábra. Kis súlyú újszülöttek aránya Európában, 11 (1) 1 1 1 1 1 Albania 3 Montenegro 15 Finland 1 Iceland 1 Estonia 5 Turkmenistan 7 Latvia Lithuania 3 Norway 37 Republic of Moldova 1 Croatia Belarus 53 Uzbekistan 13 Denmark 51 Ukraine 17 Georgia 35 Poland 39 Russian Federation Ireland 1 Serbia 5 Kazakhstan 3 Slovenia Kyrgyzstan 5 European Region Switzerland 57 EU members since May Austria 1 Germany TFYR Macedonia 1 France 9 Luxembourg 5 Azerbaijan Bosnia and Herzegovina 55 EU 5 EU members before May Spain 5 United Kingdom 3 Armenia 3 Malta 1 Czech Republic 3 Israel Slovakia 3 Portugal 3 Romania 9 Bulgaria Hungary San Marino Andorra Az Európai országok körében Magyarország a csecsemőhalandóság tekintetében a közép mezőnyben helyezkedik el. Az európai országok átlagos csecsemőhalandóságánál kedvezőbb országunk helyzete, az Európai Uniós tagországok átlagos csecsemőhalandóságánál azonban kedvezőtlenebb, és elmaradt a legjobb csecsemőhalandósági mutatókkal rendelkező országok mögött (9. ábra). 9. ábra Csecsemőhalandóság Európában, 11 (1) 1 1 3 Norway 15 Finland 1 Estonia 3 Slovenia 5 Sweden 1 Czech Republic 11 Cyprus 9 Luxembourg 3 Portugal Spain 13 Denmark 19 Greece Italy 1 Germany 5 EU members before May Austria 3 Israel 33 Netherlands Ireland Switzerland 55 EU Lithuania 5 United Kingdom 1 Croatia 35 Poland Hungary Slovakia 7 Latvia 57 EU members since May Bosnia and Herzegovina 3 Malta 1 Serbia 5 European Region 39 Russian Federation TFYR Macedonia 9 Turkey 9 Bulgaria 51 Ukraine 3 Romania 37 Republic of Moldova 17 Georgia 3 Armenia 5 Kazakhstan Kyrgyzstan
A születés körüli arányszám értéke hazánkban az európai átlagnál alacsonyabb, de duplája a legelöl álló országokat jellemző értékeknek. A perinatális halálozás arányszám értékelésnél még azt is figyelembe kell venni, hogy a halvaszületés definíciója különbözik az országokban -. vagy. gesztációs hét határvonal használatos. Bár a HFA az 1 gramm felett történő vetélést sorolja halvaszületésnek, de ha a súly specifikus adat nem elérhető, akkor az egyes országokban használatos kritériumok alapján történik a besorolás (3. ábra). 3. ábra Születés körüli halálozás Európában, 11 (1) 1 1 Andorra San Marino Belarus 1 Czech Republic 15 Finland Ireland 3 Portugal Spain 1 Iceland 3 Norway 5 Sweden 1 Estonia Slovakia 1 Germany Austria 1 Croatia Lithuania 13 Denmark Hungary 35 Poland 3 Slovenia 39 Russian Federation 57 EU members since May Switzerland 3 Israel 55 EU 5 EU members before May 5 United Kingdom 9 Luxembourg 3 Romania Bosnia and Herzegovina 1 Serbia 7 Latvia 3 Malta 5 European Region 51 Ukraine 53 Uzbekistan 9 Bulgaria TFYR Macedonia 37 Republic of Moldova 9 Turkey 5 Turkmenistan 5 Azerbaijan 17 Georgia 5 Kazakhstan Kyrgyzstan 3 Armenia Források Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyv, 1. Vargáné Hajdú Piroska, Boján Ferenc: Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben; Literatura Medicina, 199. Józan Péter: Az ezredforduló népesedési viszonyai Magyarországon; in Ádány Róza szerk: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón, Medicina, 3. Népmozgalom, 1. január-december; Statisztikai Tükör, 13/3. WHO Regional Office for Europe: European health for all database, updated 13 July